A gazdálkodó szervezetek számára közel két évtizede már rendelkezésre áll a csődvédelem intézménye, a bajba jutott, fizetésképtelenségbe sodródott családok számára ilyen adósságrendezési eljárás és eszközrendszer azonban nem áll rendelkezésre. Ráadásul a magyar jogrendszer alapvetően hitelező barát intézményekkel kiépített, a garanciák a követelés érvényesítésekor a kétoldalú méltányosságot nélkülözik, az adósságcsapda egy élet szól, sőt azon túl is. Nagy a veszélye annak, hogy földönfutóvá válhat a ma még dolgozó, gyermeket nevel ő, adó- és járulékfizető ember. Mindezekre figyelemmel:

- az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy a készítse el és 2009. június 15-ig terjessze az Országgyűlés elé a családok csődvédelméről szóló törvényjavaslatot!

1. Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy 90 napon belül terjesszen elő javaslatot a pénzügyi alapismereteknek a közoktatásban történő kötelező bevezetésére, különös tekintettel a fiatalok számára felelős életpálya modell kialakítására.

2. Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy javaslatát lehetőség szerint úgy terjessze elő, hogy az a 2009. szeptemberében induló tanévtől bevezetésre kerülhessen.

Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy vizsgálja meg, hogy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvénynek a 2013. január 1-je előtt megállapított nyugellátások évenkénti emelésének módját meghatározó 62. § (5)-(6) bekezdésében foglaltak miért nem kerültek teljes körűen alkalmazásra a 2007. évben, és a vizsgálat eredményéről számoljon be az Országgyűlésnek. Haladéktalanul tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a nyugellátások a nyugdíjasok fogyasztói árnövekedésének megfelelő mértékben kerüljenek emelésre, és legkésőbb 2009. augusztus 31-ig egyösszegű kifizetéssel pótlólagosan tegyen eleget a 2007. évre vonatkozó kiegészítő emelési kötelezettségének, a nyugdíjasok fogyasztói árnövekedésének teljes évi mértékét figyelembe véve.

Az  Országgyűlés elismeréssel kinyilvánítja, hogy  Máriapócs, a Kárpát-medencei görög katolikusság szeretett lelki központja, szent zarándokhelye, Nemzeti Kegyhely, a Máriapócsi Bazilika egyedülálló nemzeti kincs.

1. Az Országgyűlés a nándorfehérvári diadal kivívásának 550. évfordulója tiszteletére július 22-ét a Hazaszeretet Napjává nyilvánítja.

2. Az Országgyűlés felhívja a kormányt és az önkormányzatokat, továbbá felkéri a civil és kulturális szervezeteket, valamint a polgárokat, hogy minden évben, július 22-én közösen, méltó keretek között emlékezzenek meg a hazaszeretetről, a közös értékekért való felelősségvállalásról.

1. A kormány vizsgálja felül a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól szóló 176/2005. (EX 2.) és a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásról szóló

177/2006 (EX 2.) kormányrendeletet, illetve a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendeletet úgy, hogy maradjon fenn a támogatás legkisebb, 135 százalékos alapszintje annak érdekében, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának feltételei hosszútávon és megnyugtatóan rendeződjenek. A kormány haladéktalanul gondoskodjon arról, hogy a munkáltatók rehabilitációs tevékenységét segítő támogatás kiszámításánál a mindenkori érvényes minimálbért és ne a jelenlegi szabályozásban szereplő, minimálbértől elmaradó konkrét összeget vegyék figyelembe és szüntessék meg a dotáció vetítési alapjánál a tárgyévet megelőző évi átlagos statisztikai létszámban meghatározott korlátot.

2. A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatását érintő döntéseinek előkészítésébe a partnerség elvének figyelembe vételével vonja be a foglalkoztatók és az érintett munkavállalók képviselőit is.

3. Törekedjen arra, hogy ne okozzon bizonytalan helyzetet rendeletalkotásával. Vegye figyelembe, hogy kiszámíthatatlan döntéseivel nehéz helyzetbe hozhatja a többnyire kevés jövedelemmel rendelkező és a munkaerőpiacon nehezen érvényesülő munkavállalókat, valamint a piaci versenyben részt vevő munkaadókat.

4. A területet érintő állami támogatások felhasználásánál a visszaélések elkerülése, megelőzése érdekében az ellenőrzés rendszerét fejlessze és ne adminisztratív, pénzügyi korlátozásokkal éljen.

A kormányzati politika az elmúlt két évben teljes egészében elveszítette hitelességét a magyar társadalom előtt, 2008. május 1-jétől pedig már az Országgyűlésben sem rendelkezik politikai többséggel. A kisebbségi kormány eddigi kilenc hónapja alatt személyes alkuk sorával ugyan biztosítani tudta túlélését, de politikai legitimációját végképp elvesztette a választópolgárokkal szemben. A politikai ámokfutást csak tetézték a gazdasági világválság kihívásaira szánt szakszerűtlen, hibás, csak a brutális megszorítás módszerét ismerő gazdaságpolitikai válaszok, valamint a válság kialakulásáért való felelősség elmosásának, áthárításának próbálkozásai. Magyarország, a magyar nemzet alapvető érdeke, hogy mielőbb hiteles, az egész társadalom valós legitimációjával bíró és számon kérhető Országgyűlés és kormány irányítsa az országot. E kívánalom a jelenlegi politikai helyzetben nem teljesíthető másként, minthogy az Országgyűlés kimondja saját feloszlását, és lehetőséget biztosít a választópolgároknak, hogy demokratikus módon, választások útján döntsenek egy új Országgyűlés összetételéről.

A Magyar Országgyűlés, figyelembe véve, hogy Magyarországon a koraszületések aránya közel kétszerese az európai uniós átlagnak, és  tekintettel arra, hogy a koraszülött mentés és ellátás egyaránt finanszírozási problémákkal küzd, felkéri a Magyar Köztársaság Kormányát, hogy 2008. december 31-ig készítsen akciótervet a magyarországi koraszületések számának jelentős csökkentése érdekében; továbbá az Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program kiemelten foglalkozzon a koraszületések megelőzésével és visszaszorításával.

A Magyar Országgyűlés

- tekintettel arra, hogy Tibet etnikai, vallási identitását történetileg kialakult sajátosságait az emberiség közös kulturális örökségnek tekinti;

- látva azt az ellentétet, amely a Kínai Népköztársaság Tibetben folytatott politikája következtében a hatóságok és a helyi lakosság között kialakult; különös tekintettel a betelepítésekre, az etnikai arányok tudatos megváltoztatására, az identitás erőszakos megváltoztatásának kísérleteire és az ottani politikai mozgalmakkal szemben alkalmazott erőszakra;

- elismerve a tibeti nép autonómiájáért, saját világa megőrzéséért folytatott küzdelmét;

- folytatva azt a magyar hagyományt, amely Kőrösi Csoma Sándorral kezdődően a tibeti világ megismerését és megismertetését, a tibeti-magyar kapcsolatok ápolását az azonosságtudat megőrzésével kapcsolja egybe;

- figyelembe véve az 1959-es, a pekingi rendszer ellen irányuló lhászai felkelést, amely tibetiek ezreinek bebörtönzésével és halálával, valamint a dalai láma és több tízezer tibeti száműzetésbe vonulásával végződött;

- megemlékezve arról, hogy a dalai láma 1989-ben Béke Nobel Díjat kapott es a díj átvételekor a nemzetközi közvéleményt arra kérte, hegy a tibeti kérdés békés rendezését támogassa;

- rámutatva a magyar 1956-os forradalom és az 1959-es tibeti népfelkelés közötti párhuzamokra

1. felszólítja a Kínai Népköztársaságot, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközileg elismert emberi jogokat, és vessen véget az erőszak alkalmazásának;

2. felhívja a Magyar Köztársaság Kormányát, hogy az Európai Parlament 2000. július 6-án kelt határozata értelmében, összhangban az Európa Tanács és az

ENSZ törekvéseivel, támogassa a nemzetközi fórumokon a tárgyalások megkezdését a Kínai Népköztársaság és a dalai láma között Tibet új státuszának meghatározásáért, melynek politikailag és gazdaságilag biztosítania kell Tibet autonómiáját a vallási, a társadalmi és a kulturális életben egyaránt.