A Magyar Országgyűlésnek az Európai Unió szellemiségével maximálisan összeegyeztethető lehetősége, egyúttal kötelessége a hagyományos haszonállat-tartási formák védelme, a hungarikumok megvédése gazdasági, gasztronómiai és idegenforgalmi szempontból egyaránt. Mindezek szellemében a Magyar Országgyűlés a libatartást, valamint a libamáj tradicionálisan magyar előállítási formáját hungarikummá, s ezzel együtt nemzeti kinccsé nyilvánítja.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2008. augusztus 27-én hozta nyilvánosságra „Megegyezés, - Magyarország megújításának lehetséges irányáról" című programját, a június 9-én elfogadott „Új Magyarország - Szabadság és szolidaritás, - A Magyar Köztársaság Kormányának programja a sikeres, modern és igazságos Magyarországért 2006-2010" című programjának kiigazításaként. A javaslat szerint az azóta bekövetkezett változások szükségessé tették a kormányzati politika korrekcióját. Indokolt, hogy a programról, annak elfogadhatóságáról az Országgyűlés hozzon döntést.

Már hazánkban is kapható a „dohányzásról leszokást elősegítő" e-cigaretta, amely sem a gyógyszer, sem a gyógyhatású készítmény kategóriájába nem sorolható. Egyes kutatások rámutattak arra, hogy az e-cigaretta a dohányzásról való leszokásban nem nyújt hathatós segítséget, hanem egyenesen károsabb hatású a szervezetre, mint egy normál cigaretta. Az e-cigaretta nikotin kapszulával, patronnal és füst előállító berendezéssel füstöt imitálva működik, melynek következtében egyidejűleg mind a magatartási, viselkedési függést, mind a nikotinfüggést fenntartja. Az Unió számos tagállamában is vizsgálják e terméket, az egységes álláspont kialakítása folyamatban van. Az intézkedések megtétele gyors fellépést kíván az Országgyűléstől, hiszen olyan terméket forgalmaz a kereskedelem, amely tudományos, orvosi és egyéb előzetes vizsgálatokat mellőzve emberek egészségét súlyosan és akár visszavonhatatlanul károsíthatja.

1. Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy kísérje fokozott figyelemmel a határon túl élő magyarok egyéni és kollektív emberi jogi helyzetének alakulását, azok tendenciáját.

2. Amennyiben szükséges, a kormány nyújtson segítséget és támogatást, valamint tegye meg a szükséges lépéseket a határon túli magyarokat ért emberi jogi sérelmek orvoslására.

3. A kormány évente nyújtson be jelentést az Országgyűlésnek ezen határozat 1. és 2. pontjában foglaltakról, illetve az annak keretében végzett tevékenységéről.

2006. szeptember 5-én zártkörű értékesítés útján megkötött kikerülési szerződéssel értékesítették a Budatest VIII. Köztársasági tér 27. szám alatt található épület, amely a kincstári vagyon körébe tartozott. A szerződő fél a Horizont Zrt., a szerződés értéke pedig 311 360 835 Ft volt. 2007 nyarán a Horizont Zrt. 700 millió forintért értékesítette az érintett ingatlant. Kérdés: amennyiben az épület ilyen magas forgalmi értéket képvisel, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság az értékbecslési eljárás eredményeként hogyan állapíthatta meg pár hónappal korábban a 311 milliós vételárat?  A két összeg közötti különbözet felveti a gyanúját annak is, hogy az ingatlan értékesítése nem felelt meg az állami vagyonnal történő gazdálkodásra vonatkozó jogszabályi követelményeknek, ezért felkérjük az Állami Számvevőszéket, hogy folytasson célszerűségi, eredményességi és törvényességi szempontú vizsgálatot. Amennyiben szükséges, a vizsgálatot terjessze ki a Magyar Szocialista Párt Budatest VIII. Köztársaság tér 26. szám alatt található székházának adásvételére vonatkozó szerződésre és létrejöttének körülményeire is, mivel a két épület értékesítésére együttesen került sor 2007 nyarán, tekintettel azok műszaki összekapcsolódására.

Az elmúlt hetek eseményei felhívták a figyelmet arra, hogy az európai uniós támogatások igénylésének, felhasználásának rendszere, a regionális tanácsadói hálózatok működtetése lehetőséget teremt a korrupcióra. A rendszer átláthatatlan, és nem a kistérségi fejlesztési igényeket szolgálja, ha politikusok döntenek az uniós forrásokról; ha a lebonyolítás tisztaságáért felelős személy ugyanaz a politikus, aki a fejlesztésekről is döntést hozhat; ha pártpolitikai delegáltak szavaznak a támogatásokról a helyi választott képviselők helyett. A javaslat szorgalmazza, hogy kistérségek,  a jelenlegi kormányzati tanácsadó hálózatok helyett -  saját maguk dönthessenek a fejlesztési pénzek igényléséről, felhasználásáról. Ehhez szükséges, hogy pályázati úton saját maguk választhassák ki a munkatársaikat, akik köztisztviselőként, a szakmaiság és pártsemlegesség jegyében látnák el feladataikat.

A nemzetközi példák azt mutatják, hogy Magyarországon - figyelembe véve az országban élő választópolgárok számát és a választási rendszert - az országos választások állami költségei csökkenthetőek. A létrehozandó eseti bizottság a választási költségvetések legnagyobb tételeinek csökkentését célozza az által, hogy a létrehozni javasol eseti bizottság, javaslatokat tenne az informatikai kiadások és a nyomdai költségek csökkentésére, valamint az ún. választási beszerzések racionalizálása. Javaslataink elfogadása esetén elérhető lesz az olcsóbb és több demokrácia.

A magyar élelmiszer piacról a belföldi, elsősorban kis- és őstermelők által előállított egészséges élelmiszer egyre inkább kiszorul. A nagy távolságról beszerzett, általában tartósítószereket nagymértékben tartalmazó élelmiszerek biztonsága is egyre inkább kétséges. A hazai mezőgazdasági termelők képesek a helyi piacok élelmiszer ellátását túlnyomó részben biztonságosan és helyben előállított élelmiszerrel ellátni. Ezért az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény S. § 3. bekezdésére figyelemmel vizsgálja meg és rendelje el a településeken a helyi piacok kötelező létrehozását, szabályozza azok működési feltételeit és biztosítsa hozzá a szükséges költségvetési forrásokat.

A megváltozott agrárpiaci helyzetben Magyarországnak nem érdeke a területén található intervenciós gabonakészletek külföldre történő eladása, hiszen erre a mennyiségre igen nagy szükség van idehaza is az állattartók körében.

Az Országgyűlés felhívja a kormányt, hogy

- készítsen akciótervet a fiatalok elhízása elleni hatékonyabb fellépésre;

- az érintett szakmai, illetve betegszervezetekkel történő egyeztetést követően 2008. január 1-jéig terjesszen törvénymódosítást az Országgyűlés elé, amely kötelezővé teszi az elhízás veszélyét fokozottan elősegítő anyagokat tartalmazó élelmiszeripari termékek csomagolásán az elhízás veszélyére történő figyelmeztetés feltüntetését, illetve az ilyen élelmiszereknek elkülönítetten történő bemutatását az árusítótérben. Ezek olyan intézkedések, amelyek nem nagy költségigényűek, és leginkább csak nagyobb figyelmet igényelnek, ugyanakkor bevezetésük hathatósan hozzájárulna az egészségvédelemhez és a kórós elhízás megelőzéséhez.

Az Országgyűlés felkéri az Állami Számvevőszéket, hogy célszerűségi, eredményességi és törvényességi szempontból vizsgálja meg a Magyar Televízió Zrt. és a Millennium Média Szolgáltató Központ Kft. által 2007. március 2-án megkötött bérleti szerződést, továbbá a kiegészítő elővásárlási jogot biztosító szerződést, a feltételes engedményezési szerződést, valamint a felújítási és székházépítési munkák kivitelezése során a feleket megillető jogokat és kötelezettségeket rögzítő együttműködési megállapodást és azok létrejöttének körülményeit.

Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy a magyar gazdaságban - különösen a közbeszerzések területén - kialakuló vállalkozói „körbetartozások" mérséklése érdekében a társadalmi és szakmai egyeztetéseket végezze el, és ezen egyeztetések alapján a szükséges törvényi szabályozás megalkotásáról szóló javaslatát terjessze az Országgyűlés elé. A törvényjavaslat előkészítése során legyen figyelemmel: a.) a bírósági végrehajtási eljárások hatékonyságának javítására; b.) a kiemelten fontos közigazgatási perek hatékonyabb lefolytatására; c.) a költségvetési szervek pénzfizetési kötelezettségei késedelmes teljesítésének megszüntetésére; d.) a központi közbeszerzési adatbázis megvalósítása.

A nappali és esti tagozatos felsőoktatásban tanuló fiatalokat terhelő vasúti, illetve autóbusz közlekedésben fizetendő bérletek támogatása 90 százalékról 67,5 százalékra, a menetjegyek kedvezménye pedig 67,5 százalékról 50 százalékra csökkent a lakóhely és az iskola között. A kormány ezen kívül még az általános, éves áremeléssel is megterhelte a hallgatókat. Ezen intézkedések a menetjegyárak mintegy 80-100 százalékos emelkedését, a bérletek árának pedig ennek többszörösét eredményezték. Különösen súlyosan érinti a bérletek árának emelése az agglomerációban élő hallgatókat: esetükben nem ritka a 400 százalékos áremelés sem! Az Országgyűlés felkéri a kormányt a nappali és esti tagozatos felsőoktatásban tanuló fiatalokat terhelő vasúti, illetve autóbusz közlekedésben fizetendő menetjegyek, bérletek árainak, valamint az ezekhez kapcsolódó kedvezményeknek a felülvizsgálatára és vállaljon kötelezettséget a hallgatókat terhelő menetjegy, illetve bérletárak legfeljebb inflációkövető emelésére.

1. Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítására terjesszen elő törvényjavaslatot, mely a művi meddővé tétel feltételeként jelenleg előírt tizennyolcadik életév betöltése helyett, lényegesen magasabb életkor betöltésétől teszi lehetővé az egészségügyileg nem indokolt művi meddővé tétel elvégzését, az egyéb feltételek fennállta és a garanciális szabályok érvényesítése mellett. A módosító javaslat terjedjen ki a művi meddővé tétel iránti kérelem közigazgatási hatósági (ÁNTSZ) eljárás keretében történő elintézésének bevezetésére is.  2. Az Országgyűlés felkéri a Magyar Tudományos Akadémiát, hogy a határozat közzétételétől számított két hónapon belül vizsgálja meg és terjessze elő véleményét arról, hogy van-e megbízható és minden esetben sikerrel alkalmazható lehetőség, az elvégzett művi meddővé tételt követően, a természetes nemző-, illetve fogamzásképesség helyreállítására. Vizsgálja meg továbbá, hogy ha nincs ilyen nagybiztonságú megoldás, akkor a nemző-, illetve a fogamzási képességet helyreállító beavatkozások milyen arányban sikeresek, illetve, hogy tekinthető-e a - nem egészségügyi okból végzett - művi meddővé tétel elvégeztetése öncsonkításnak.

Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztési programjának megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény felülvizsgálatára,  különös tekintettel: a) a klímaváltozásból a térségben jelentkező környezeti, mezőgazdasági és egyéb kedvezőtlen hatások megelőzésére, illetve kezelésére ; b) a Tisza-völgyben a mezőgazdaságból élő lakosság gazdálkodási érdekeinek a figyelembevételére és érvényesítésére; a program végrehajtása, illetőleg a térségben mezőgazdaságból élő lakosság kiemelt támogatása érdekében az Európai Unió mezőgazdasági, agrár-környezetvédelmi, környezetgazdálkodási, illetve egyéb (pl. természetvédelmi) támogatási rendszerének fokozottabb igénybevételére; c) az öntözéses mezőgazdasági termelés szükséges feltételeinek megteremtésére az ország egész területén. Az Országgyűlés felkéri a kormányt, - a felülvizsgálat alapján, a fenti szempontok érvényesítését szolgáló - törvénymódosítás előkészítésére és benyújtására.

A törvényjavaslat térjen ki:

1. a gyermekvállalás és a gyermeknevelés, a családi kohézió és a generációs együttélés hatékony feltételeinek megteremtését elősegítő a tipikus munkavégzés rendszerének szabályozására, és ezen belül a távmunka, a differenciált részmunkaidős foglalkoztatás és a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló - 2005. évi LXXXVIII. törvény - szabályozás törvényi szintű kidolgozására, - illetve módosítására;

2. dolgozza ki az állampolgárok által közvetlenül felajánlható szolidaritási támogatás rendszerét, amelynek keretében az aktív- vagy inaktív korú, rendszeres havi bérjövedelemmel rendelkező magánszemélyek a jövedelmük alapján megállapított személyi jövedelemadó előlegük meghatározott részét - havi rendszerességgel - az utánuk korábban családi pótlékban részesült, és a nyugdíjkorhatárt betöltött közvetlen hozzátartozójuk havi támogatására ajánlhassák fel;

3. külön is térjen ki a törvényjavaslat a gazdálkodó szervezetek által felajánlható - az adóalapot képező jövedelmükből leírható -, szociális- oktatási-nevelési és időskori ellátást biztosító intézmények számára közvetlenül nyújtott intézményi szolidalítási

támogatás törvényi szintű szabályozására.

A sorozatos élelmiszerbotrányok, az élelmiszercélú állati és növényi eredettű termék előállításra vonatkozó hazai szabályozás bonyolultsága, e termékek importjának anomáliai, a hazai konyhai és vendéglátói ételmérgezések, az egyes kereskedelmi raktárakban a nagytömegű lejárt szavatosságú élelmiszer átcímkézése, a rendszeresen előkerülő engedély nélküli, az elemi szabályokat sem betartó „élelmiszer-előállító" helyek megingatják mind az élelmiszerekbe, mind az ellenőrző hatóságokba vetett fogyasztói bizalmat. Az élelmiszerbiztonság területen kialakult méltánytalan állapotok mielőbbi orvoslása érdekében, a javaslat felkéri a kormányt, hogy készítse el és terjessze az Országgyűlés elé az egységes élelmiszer-ellenőrzés szervezeti felépítéséről és feladat meghatározásáról szóló törvényjavaslatot.