A II. Gyurcsány-kormány regnálása óta 551 interpelláció hangzott el a Tisztelt Házban. A Fidesz, a KDNP és az MDF szószólói vezetik a listát. Visszaélések, korrupciók, rossz döntések, hiányosságok sorozatával szembesítették a kormány jeleseit.

Az interpellációra adott miniszteri/államtitkári választ a képviselő vagy elfogadja, vagy sem. Ha nem, akkor az Országgyűlés dönt a sorsáról. Ez esetben a sok-sok parlamenti bizottság közül a kijelölt megbízott megvizsgálja az interpellációval érintett kérdéskört és benyújt róla egy jelentést, melyről újra szavaz a T. Ház. A vége persze midig az, - elfogadják.

A képviselők interpellációjuk során - eltérően a napirend előtti felszólalásoktól- nem csak országos ügyben szólhatnak: szűk környezetük, választóik gondját-baját is tolmácsolhatják. Ez utóbbi érdekessége, hogy az SZDSZ padsoraiban, míg a kormány köpönyege alatt masíroztak, nem érzékeltek semmiféle gondot-bajt interpellációra érdemesnek a környezetükben. A „megbonthatatlannak vélt örök barátság” felbomlását követően, azonban „szuronyt szegeztek”. Nem csak interpellálták a Nagy Testvért, sőt, még ellene is szavaztak. Így történt, történhetett, hogy röpke fél esztendő alatt több magasztos miniszteri, államtitkári választ vetett el a Tisztelt Ház, mint az elmúlt hat esztendőben együttvéve. Íme, a címeik is önmagukért beszélnek:

Az Országgyűlésnek nincs ítélethozatali jogköre, de sokan állítják: ha egyszer, legalább egyszer, egynéhány leszavazott interpelláció a Házon kívül is megjárná a törvényesség útját, a független bíróságok előtt az elmarasztaló ítéletet borítékolni lehetne. A bábolnai történetet példaként emlegetik. Íme:

A szebb jövő fölvázolása sem hatott…

Májusban kérdezte volt dr. Medgyasszay László a pénzügyminisztertől: „Mi a kormány szándéka a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft.-vel?”. A kereszténydemokrata politikus adatok seregével igazolta: a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. elveszítette működésének alapjait, botrányok, rossz vagyonkezelői döntések, és pénzügyi visszaélések egész sorozata kíséri.

Veres János szerint „a társaságnak valóban jelentős a vesztesége, de a szakmai vezetése biztosított. ” A pénzügyminiszter hangsúlyozta: „Az érvényben lévő jogszabályi követelményeknek megfelelően akarjuk működtetni a társaságot. Azt szeretnénk, hogy minél hamarabb veszteség nélkül, vagy minimális veszteséggel, eredményesen működő társaság legyen a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft.”

A szebb jövő fölvázolása sem hatotta meg az Országgyűlést. A miniszteri választ tartózkodás nélkül, 184 nem szavazattal, 181 igen ellenében, elutasította a parlamenti többség.

***

Őszre sem változott a „helyzet”.

„Az arcátlanságnak nincs határa? Avagy hogyan rabolják szét a bábolnai mezőgazdasági komplexum vagyonát? – címmel hangzott el október 13-án Font Sándor parlamenti interpellációja. A cím hűen kifejezte mondandója tartalmát. Keller László pénzügyminisztériumi államtitkár magyarázatát csupán az MSZP és a függetlenként jegyzett, miniszterré előléptetett Gyenesei István szavazta meg, így 183 igen, 187 nem, 0 tartózkodás mellett a válaszát az Országgyűlés nem fogadta el. A parlament Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottsága is újra tárgyalta az „ügyet”, és szintén elfogadhatatlannak minősítette Keller László pénzügyminisztériumi államtitkár magyarázatát, így ismét az Országgyűlés hivatott róla dönteni.

A bizottsági ülésen a Fidesz politikusa eredeti mondandóját három pontban foglalta össze: Az első: 480 hektár földet - Kerteskő határában - az elővásárlási szabályokat megsértve adott el az állam. A második: a sajátos pályázat útján építendő kaszinó ügye. A Harmadik: a Bábolna Nemzeti Ménesbírtok Kft. kezelői jogának a bábolnai önkormányzat általi megszerzése. Mindhárom mögött Horváth Klára bábolnai polgármestert, az MSZP parlamenti képviselőjét sejtette közreműködni Font Sándor.

A kerteskői földeladásról Keller László elmondta: ötödszörre sikerült eladni. Hangsúlyozta: igaz hogy a 192 millió forintos vételár bő 100 millióval olcsóbb volt a becsült értéknél, de az alsó limitár felett volt így is. A vevő jogi személyre pedig az elővásárlásnál az a szabály vonatkozik, hogy a székhelyének 15 kilométeren belül kell lennie a vásárolni kívánt földterülettől. Ez pedig teljesült.

Font Sándor hivatalos levelekből idézve kiderítette, hogy a bábolnai önkormányzat az iránt érdeklődött a Pénzügyminisztériumban, hogy miképpen lehet első kategóriás kaszinó licenszhez jutni. A válaszban a minisztériumi képviselő azt kérte az önkormányzattól, hogy megadott határideig értesítsék arról, ha komoly a szándékuk, mert akkor a pénzügyminiszter koncessziós pályázatot fog kiírni.

Keller László erre azt a választ adta, hogy a miniszter Közép-Dunántúlra írta ki a pályázatot, tehát arra más is jelentkezhet. (A pályázat e héten a csütörtöki lapokban jelent meg, a 20 éves koncessziós időszakért 900 millió forint minimális díj szerepel benne.)

Az első kategóriás kaszinó ügyét Font Sándor összekapcsolta a Ménesbirtok Kft.-vel, a kaszinó helye ugyan is e cég tulajdonában van. Vélelmezte: miután hamarosan lejár a társaságnak egy 350 millió forintos bankhitele, amit nem fog tudni kifizetni, így a méneshez tartozó ingatlan-együttes banki tulajdonba kerül, ahonnan olcsón lehet majd megvásárolni. A másik változat: a bábolnai önkormányzat kérte a társaság kezelői jogát, így azzal együtt az épületeket is használhatja, kaszinónak.

Keller László jogszerűnek tartotta a kezelői jog esetleges odaítélését az önkormányzatnak, de megjegyezte, hogy évente sok millió forintjába kerül a cég az államnak, és nem tartotta valószínűnek, hogy az önkormányzat ezt vállalni tudná. Ugyanakkor szóba került egy több mint százhektáros földterület eladása, amellyel "szanálni lehetne" a céget.

Kóka János (SZDSZ) és Szabados József (MSZP) azt javasolták Font Sándornak: ha igazak a Bábolna privatizálásával kapcsolatos jogszerűtlenségek, akkor tegyen büntető feljelentést. Válaszában Font Sándor megnyugtatta őket: ezt egy civil szervezet már megtette, ő maga pedig az Állami Számvevőszék elnökétől kért soron kívüli vizsgálatot.

***

„A tévedések beismerése vagy klientúra-építés?” címmel zárta az évet Dr. Medgyasszay László interpellációja. Az Országgyűlés (2008. november 17) 185 igen szavazattal, 189 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította Gőgös Zoltán földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár által adott válaszát is.

Maradt, marad (?) minden a régiben….

Bartha Szabó József