Kemény műfaj az interpelláció. Nem csak azért, mert a tévé is közvetíti. A korábbi megszólítók válnak megszólítottakká. Klasszikus ellenzéki műfaj.  Csillogtak is a korábbi ciklusban. Fordult, nagyot fordul a világ! Most a szocialisták közül azok lettek a hangoskodók, akik az elmúlt esztendőkben boldog szép jelent, s még szebb jövőt ígértek, a magyarázkodók pedig azok, akik lázadón közvetítették a valóságot, az elégedetlenséget és a sérelmeket. A korábbi megszólítók váltak megszólítottakká. Nekik kell megmagyarázni, hogy miért zöld a piros, és miért sárga a kék. És jöttek az újak: a Jobbik és az LMP! Harcos „ifjak" a T. Házban. Tény, ami tény: folyamatos a zaj. Az elnök csenget. Így kezdődik. Mindig így kezdődik, Mintha színdarab lenne! Szól egyik, szól másik. - Közvetítjük. Tallózva, a zörejeket is jelezve.

„Lopják vagy szolgálják a hazát?"

KOCSIS MÁTÉ (Fidesz): – Az előző kormány honvédelmi minisztere, Szekeres Imre úr az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága előtt 2006-os kinevezés előtti meghallgatása során úgy nyilatkozott, hogy a honvédelmi miniszterséget menedzseri feladatként fogja fel. Azonban az elmúlt négy év kormányzati ciklusa a tevékenységük teljes sikertelenségét bizonyította. Az úgynevezett kísérlet eredményeként a Magyar Honvédség egy személyi és anyagi tartalék nélkül működő, költségvetésében a nemzetközileg vállalt GDP-arányos teljesítés mértékétől elmaradó, szerkezetében pedig célszerűtlenül és ésszerűtlenül működő szervezetté vált. (Moraj az MSZP soraiban. – Közbeszólás a Fidesz soraiból: Úgy van!)

– A sikerpropagandával szemben napjainkra kiderült, hogy a Magyar Honvédség vagyonát elkótyavetyélték, erkölcsi tartását morális válságba züllesztették, és talán ez a legnagyobb bűn. A Magyar Honvédség önmagában is elkeserítő helyzetét tovább súlyosbítják az elmúlt időszak sajtóban megjelent hírei, amelyek szerint a Budapesti Katonai Ügyészség a Honvédelmi Minisztérium háttérintézményeinek vonatkozásában számos korrupciógyanús ügyben indított nyomozást, amellyel egyidejűleg több magas rangú katonai vezető ellen is büntetőeljárás indult.

– A Magyar Honvédség látleletét elkészítve tehát azt tapasztalhatjuk, hogy jelenleg hiányosak az ország védelmi képességének meghatározó eszközei, amely mellett nem megfelelő a Magyar Honvédség tagjainak felszerelése és kiképzése sem. (Moraj az MSZP soraiból.) A költségvetés által a tárca rendelkezésére álló források pazarló és korrupt módon, átláthatatlan struktúrában, megfelelő ellenőrzés nélkül és a megalapozott tervezés elmulasztásával kerültek elköltésre. Megállapítható tehát, hogy a Magyar Honvédség és annak irányítása szakmai és morális válságban van, s annak újjáépítését a romokból kell elkezdeni. Mindez pedig leginkább azon csendes többség számára jelent rendkívül méltatlan helyzetet, akik a politikai irányítás erkölcsi romlottsága és korrupciója mellett munkájukat tiszta lelkiismerettel és teljes szakmai elkötelezettséggel végezték.

– Államtitkár úr! A szaktárca kitűzött új feladata tehát nem lehet más, mint hogy becsületes, kitartó és tisztességes munkával visszaszerezze e hivatás megbecsülését és újbóli társadalmi elismerését. E szakmai újjáépítkezéssel egy időben azonban eleget kell tenni azon morális társadalmi elvárásnak is, amely az elmúlt négy év során elkövetett korrupciógyanús ügyek teljes körű felderítésére, a büntetőjogi, valamint a politikai felelősség megállapítására kell hogy törekedjen. Ez kompromisszumok nélküli erkölcsi kötelezettség, amelyhez a választói akarat egyöntetű megnyilvánulása ad teljes társadalmi legitimációt. Mindezek alapján tisztelettel kérdezem:

• Milyen eszközök felhasználása révén kívánja a Magyar Honvédség korrupciógyanús ügyeit kivizsgáltatni, annak felelőseit megnevezni, valamint a honvédség morális, erkölcsi és szakmai színvonalát helyreállítani? (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

+

SIMICSKÓ ISTVÁN (honvédelmi minisztériumi államtitkár): – Képviselő Úr! Egyetértek önnel, valóban szomorú a kép. Szomorú, hogy ilyen méltatlan helyzetbe került a Magyar Honvédség és a honvédelem ügye. Ezért első és legfontosabb dolgunk feltárni az előző honvédelmi vezetés örökségét, és e súlyos örökségtől megszabadítani a Magyar Honvédséget.

– Négy évvel ezelőtt Szekeres Imre valóban menedzser típusú honvédelmi miniszterséget képzelt el saját maga számára. Látjuk, hogy mi lett belőle! Jó lett volna, ha van a Szocialista Párt holdudvarában legalább egy olyan szakértő, aki elmondja, hogy mi a feladata egy honvédelmi miniszternek, és talán azt javasolhatta volna, hogy menedzser típusú vezető helyett legyen inkább törvényes típusú miniszter, törvényes típusú vezető. Ugyanis a honvédelmi miniszter felelős a honvédség törvényes működéséért. A miniszter ellenőrzi a jogszabályok betartását. Jogsértő gyakorlat észlelése esetén törvényes eljárásra utasítja a jogsértőket, megsemmisíti vagy megváltoztatja a jogszabálysértő intézkedéseket. Kár, hogy négy évvel ezelőtt nem volt ilyen tanácsadó a miniszter úr környezetében, mert talán akkor az egész honvédség és vele egész Magyarország jobban járt volna.

– Mondhatnánk persze, hogy utólag könnyű okosnak lenni, de azt hiszem, nem érdemes elfelejteni, hogy több ízben, több alkalommal, itt az Országgyűlésben és a sajtó nyilvánosságát is keresve felhívtuk a figyelmet arra, hogy nagyon nagy bajok vannak a honvédség háza táján, a honvédelem ügyében. Tény, hogy a szocialista vezetés egy dologban nagyot alkotott: emberi és anyagi forrásokat nem kímélve tartotta működésben a mindent helyettesítő sikerpropaganda-gépezetet. A sikerpropagandával szemben azonban, a valóság teljesen más. A Magyar Honvédség felélte tartalékait, személyi és anyagi értelemben egyaránt. Valóban, a költségvetéssel nagyon nagy bajok vannak; a GDP, a bruttó hazai össztermék 1,1 százalékát fordította az előző kormány védelemre. Ez azt jelenti, hogy a NATO 26 tagországából a 25. helyet foglalja el Magyarország. Ez is mutatja, hogy a kormányzati szándék mennyire gyenge volt a tényleges védelmi képességek növelésében és kialakításában. Fegyvernemi kultúrákat szüntettek meg és számoltak fel, amellyel maradandó károkat okoztak a honvédség védelmi képességének erősítésében és hadrafoghatóságában. Valóban, morális válságba juttatták a Magyar Honvédséget, és romokból kell újjáépíteni most az országot, illetve a Magyar Honvédséget és a honvédelem ügyét is.

– Képviselő úr! Biztosíthatom önt arról, hogy az új honvédelmi vezetés, élén Hende Csaba miniszter úrral, elkötelezett a honvédség működőképességének helyreállításában, az egyenruha becsületének visszaszerzésében, és a honvédelmi tárca intézményeinél a törvényes és átlátható viszonyok helyreállításában. Ehhez nem teszünk mást, mint maradéktalanul teljesítjük a törvény szabta kötelességünket, szükség szerint élünk a törvények és a jogszabályok nyújtotta lehetőségeinkkel, nem riadva vissza személyi és szervezeti változásoktól sem.(Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

+

KOCSIS MÁTÉ: – Elfogadom az államtitkár úr válaszát, hiszen világosan látja a problémát, és világos elképzelései vannak a megoldásokról (Derültség és moraj az MSZP soraiban.), és valamennyi kérdésemre választ is kaptam.(Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

„Termőföld spekuláció..."

VARGA GÉZA (Jobbik): – A magyar vidéki társadalom előtt közismert és irritáló az a tény, hogy külföldi és belföldi állampolgárok, valamint befektető társaságok különböző trükkökkel folytatnak spekulációs célú termőföldvásárlást hazánkban. Spekulációsnak nevezem mindazt a földvásárlási szándékot, mikor olyan vásárló áll a háttérben, aki nem helyben lakó, és nem életvitelszerűen kíván a föld megműveléséből megélni, függetlenül attól, hogy az illető külföldi, magánszemély vagy esetleg jogi személy. Közismert, hogy már ma is több százezer hektárra becsülhető az a földterület, amely törvényellenesen van rosszhiszemű földvásárlók birtokában vagy használatában. Különböző háttérszerződési formák ismertek e törvénytelen jogügyletek legalizálásának kísérletére, amelyek csak a földmoratórium lejártára várnak.

– Orbán Viktor miniszterelnök úr korábbi nyilatkozatai alapján feltételezhető, hogy a kormány is szeretné megvédeni a magyar termőföldet a spekulációtól. Idézem: „Külföldiek itt soha termőföldet nem fognak vásárolni, akárhogy is döntsenek Brüsszelben." Ez azonban a kormány megalakítása után már nem elég. A társadalom azonnali és megnyugtató választ vár arra a kérdésre, hogy hogyan kívánja ezt a kormány megtenni. Hiszen a törvények kijátszása e téren már ma is mindennapos gyakorlat. A földkérdés megnyugtató megoldása nemcsak, hogy nagyon fontos, de sürgős is. Tudjuk, hogy ezt a moratórium még meghosszabbítás esetén sem oldja meg. Vagyis a földtörvény jelentős módosítására is szükség van!

• Mi a kormány intézkedési terve a fent leírt jelenségek hatékony és végleges megakadályozására, most és a moratórium lejárta után, függetlenül attól, hogy az mikor fog bekövetkezni?  (Taps a Jobbik soraiban.)

+

ÁNGYÁN JÓZSEF (vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár): – A nemzeti együttműködés kormánya a természeti javak, így mindenekelőtt a termőföld feletti önrendelkezés megtartását szuverenitásunk kulcselemének tartja. Az elfogadott kormányprogram világosan és nem véletlenül rögzíti, hogy a magyar termőföld spekulatív célú felvásárlásának megakadályozására minden alkotmányos és az európai normákkal is összhangban lévő eszközt fel fogunk használni. Mindent megteszünk azért, hogy a termőföld nemzeti hatáskörben és a gazdálkodó családok kezében maradjon, illetve hozzájuk kerüljön.

– Ennek egyik alapeszköze a külföldi magánszemélyek és gazdasági társaságok 2011. április végéig érvényben lévő és indokolt esetben további három évvel meghosszabbítható átmeneti földvásárlási moratóriuma. A hosszabbítás érdekében benyújtott érveink a következők.

1. Arendszerváltást követően a kárpótlási folyamat eredményeképpen létrejött osztatlan közös tulajdonok kiadása még nem fejeződött be, és ehhez várhatóan még néhány évre szükség lesz.

2. Az elaprózott és szétszórtan elhelyezkedő parcellákból álló gazdaságok nagy száma olyan birtokrendezési program beindítását teszi indokolttá, amely lefolytatására csak a földspekulációs nyomás csökkenése után kerülhet sor.

3. Amagyarországi gazdák számára ez évben kifizetésre kerülő közvetlen támogatások az EU régi tagállamai támogatási szintjének csupán 70 százalékát teszi ki, ellentmondva az egyenlő piaci verseny európai alapelvének.

4. A15 régi tagállam Magyarországhoz viszonyított ötvenszeres földárai a moratórium 2011-es megszűntével olyan sokkszerű földár-, illetve földbérletidíj-emelkedéshez vezetnének, amelynek negatív gazdasági, illetve társadalmi hatásai szinte felbecsülhetetlenek.

– Végezetül: a globális pénzügyi-gazdasági válság hatására a magyar földpiaci hitelezés forrásai - összehasonlítva az európai versenytársakéval – nagyon drágák, volumenükben korlátozottak, azaz a földjelzálog-hitelezésben mutatkozó versenyhátrányunk ellehetetleníti a magyar gazdák földvásárlását. Tudatában vagyunk persze annak, hogy a moratórium meghosszabbítása is csak időleges haladékot ad a hazai föld- és birtokpolitikai környezet gazdasági, jogi és intézményi kereteinek megnyugtató rendezésére. Ezért a magyar kormány azt tervezi, hogy az élen járó európai szabályozási gyakorlat elemeinek ötvözésével módosítja a vonatkozó hazai jogi és intézményi környezetet, és ugyanolyan feltételeket támaszt a földszerzéshez, mint bármely más EU-tagállamban. Ez a törvényi változtatás azonban csak akkor válik esedékessé, ha eldől a földvásárlási moratórium hosszabbításának kérdése. A földszerzési szabályok ezt megelőző alapvető változtatása a moratórium azonnali feloldásával járna. A törvénymódosítási javaslat normaszöveg-tervezete rendelkezésre áll, így azt kellő időben, további széles körű társadalmi és szakmai egyeztetést követően a kormány a törvényhozás elé terjeszti.

– Képviselő úr! Van egy régi és bizonyára ön által is ismert magyar mondás, amely szerint síppal, dobbal nem lehet verebet fogni. Azzal azonban a képviselő úr is segítheti közös nemzeti céljaink elérését, ha a zsebszerződés-formákra vonatkozó ismereteinket a birtokában lévő bizonyítékokkal is gazdagítja, és az ilyen jogügyletekben részt vevő, tudomására jutott személyek kilétét is nyilvánosságra hozza. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

+

VARGA GÉZA: – A válasz nem tartalmazza a megoldást magában hordozó intézkedési tervet, egyáltalán nem tér ki a jelenlegi vircsaft azonnali kezelésére. Nem veszi figyelembe azt a történelmi pillanatot, hogy amikor a moratórium le fog járni. B-haditerv kellene! Ugyanis a zsebszerződéseknek éppen az a lényege, hogy arra a pillanatra várnak, amikor a moratórium lejár. Tehát ha a kormány ezután akarja meghozni a megfelelő védintézkedéseket, akkor ezt a történelmi pillanatot nagyon sokan ki fogják használni. Van olyan megoldás, államtitkár úr, amely EU-konform, és mégis választ adna a problémákra, és a problémákat azonnal kezelné. Mi be fogjuk nyújtani a teljes megoldást magában hordozó törvényjavaslatainkat vagy más módosításainkat, tehát a választ nem tudom elfogadni. (Taps a Jobbik padsoraiban. Az Országgyűlés 262 igen szavazattal, 43 nem szavazat ellenében, 1 tartózkodás mellett az államtitkári választ elfogadta.)

„Mi lesz a nyugdíjkorrekciós programmal?"

KISS PÉTER (MSZP): – Államtitkár úr! Ön is tudja, hogy mi a választási programunkban vállaltuk, hogy folytatni akarjuk és folytatni fogjuk, ha mandátumot kapunk rá, a nyugdíjkorrekciós programot. Ez összességében mintegy 2,5 millió nyugdíjas számára tette azt lehetővé, hogy egy picit kiszámíthatóbb, biztonságosabb körülmények között élhessen, hogy megkapja a társadalomtól pénzben és nyugdíjban is azt a többletmegbecsülést, amire joggal számíthat egy dolgos élet után. Ezért nem lényegtelen, hogy kiszámítható környezetet teremthessünk a következő időszakban is számukra. Az, amit önök ígérnek, nem több annál, mint hogy inflációt követő nyugdíjakat biztosítanak. Önök a kormányprogramban nem szóltak erről, nem esett szó a nyugdíjak védelméről, vásárlóértéke megtartásáról. Alapvető kérdés:

• Gondolkodnak-e a nyugdíjkorrekciós programon, tehát a nyugdíjak kiegészítésén?
• Vállalják-e önök is a nyugdíjasok létbiztonsága erősítése érdekében a nyugdíjkorrekciós program folytatását?(Taps az MSZP soraiban.)

+

SOLTÉSZ MIKLÓS (nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár): - Képviselő úr, volt Miniszter úr! Hibás az ön kérdésfeltevése, mert nem program ez, hanem törvény! Ezt a kérdést néhány héttel vagy hónappal ezelőtt kellett volna elmondani, saját minisztereinek, miniszterelnökének(?), megkérdezni azt, hogy mi lesz a nyugdíjkorrekciós törvénnyel. És persze, mondhatnám azt is, hogy rossz helyre címezte, hiszen ott ülnek az önök soraiban azok az államtitkárok, miniszterek, illetve szocialista képviselők, akik az idei nyugdíjkorrekciós törvényt megszavazták, mármint azt, hogy a rokkantnyugdíjasoktól elvegyék a nyugdíjat.

– 2009-ben, amikor végképp kiderült az az igazság, hogy önök félrevezették az embereket, hogy tönkre tették a magyar gazdaságot, akkor önök a 2009-es nyugdíjkorrekciós törvényt áttolták 2010-re, erre az évre. A költségvetési törvény szavazása során az erre az évre vonatkozó nyugdíjkorrekciós törvényt, amely több mint 540 ezer rokkantnyugdíjast érint, nem szavazták meg. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 60 ezer forintot vettek el egy rokkantnyugdíjastól évente. Magyarán: most már ennek egy jó részét ennek a kormánynak kell majd rendeznie. Szükség lesz a jövőben egyébként nyugdíjkorrekciós törvényre.

– Képviselő úr! Miután ön nyolc évig miniszter volt, nyolc évig a kormány tagja volt, így ezeket a tényeket önnek is el kell ismernie, és talán el is ismeri. Éppen ezért interpellációs válaszomat nyugodt szívvel szavazza meg! (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

+

KISS PÉTER: – Államtitkár úr! Én még csak tolerálnám, hogy válasz helyett kioktat vagy megpróbál kioktatni a múltból, de a nyugdíjasok pontosan emlékeznek: megkapták a korrekciós pénzeket. Az idén is megkapták, és a megelőző években is. Ugyanakkor arra a kérdésre, hogy mire számíthatnak a következő években, joggal kell itt feltenni a kérdéseket, további kérdéseket is. Hiszen ha valakiknek fontos a kiszámíthatóság, a kormány adott szavának betartása, azok éppen a nyugdíjasok, ezért nevükben szólnunk kell a későbbiekben is. Válaszát nem tudom elfogadni. (Taps az MSZP soraiban. Az Országgyűlés az államtitkári választ 223 igen szavazattal, 53 nem ellenében, 40 tartózkodás mellett elfogadta.)

„Meddig lopják még a HM vagyonát?"

BÁSTHY TAMÁS (KDNP): – Az elmúlt időszakban a sajtóban a honvédség és a hozzá kapcsolódó szervezetek folyamatosan a címoldalon szerepeltek különböző visszaélések kapcsán. Hallhattunk előzetes letartóztatásba helyezett tábornokokról, megvesztegetési botrányba keveredett magas rangú katonatisztekről, rossz útra tévedt köztisztviselőkről. De az újságok címoldalán szerepelt a fentiekkel összefüggésben felbonthatatlan szerződés, irányított beszerzés, baráti körhöz kötődő alvállalkozói rendszer, és még sorolhatnám. Az ország biztonságát figyelemmel kísérő állampolgárként és parlamenti képviselőként is nyugtalansággal tölt el, ha a Magyar Honvédség korrupciós ügyektől hangos, ugyanis a korrupció, mint köztudott, aláássa a közbizalmat, és az egy olyan hierarchikus szervezetben, mint a honvédség, különösen jelentős rombolást tud végezni. Az egyenruha a civilek számára csupán egy összetartozást jelent, a katonáknak azonban ennél többet kell hogy jelentsen. Az előző kormány honvédelmi minisztere ígéretet tett arra, hogy rendet tesz a honvédségen belül.

• Ha ez a rend, akkor milyen lehet a káosz?
• Hogyan lehet rendről beszélni akkor, amikor a Magyar Köztársaság leghierarchikusabban vezetett szervezetén belül ilyen korrupciós botrányok vannak?
• Hogyan lehet rendről beszélni akkor, amikor azok a parancsnokok, akiknek személyes példamutatással kellene jó példával elöl járni, a parancsnoki tekintélyt semmibe véve lejáratják a honvédséget?
• Milyen szervezeti rendszer és milyen ellenőrzés működik a honvédségen belül, ha külső szerveknek kell rávilágítania a honvédségen belüli visszaélésekre?
•  Milyen példát látnak a most frissen végzett tisztek és tiszthelyettesek a főtiszti, tábornoki kartól?
•  Ilyen botrányok után milyen érzéssel veszik fel az egyenruhát?
• Milyen jövőkép lebeg a szemük előtt?
• Milyen érzéssel mennek haza a családjukhoz? Hogyan érezhetik magukat a családjuk, a barátaik és az ismerőseik előtt?
• Az egyenruha az azonosságot, az azonosulást is jelenti: hogyan lehet ilyen esetekkel azonosulni?
• Hogyan tudják ezt feldolgozni azok az emberek, akiknek szolgálati elöljáróik ilyen szintű korrupciós ügyekbe keverednek?
• Milyen következményei lesznek ezeknek az ügyeknek?
• A kialakult szervezeti rendszert érinti-e a változás?
• Várhatóan lesznek-e ehhez hasonló esetek?
• Lesznek-e személyi következményei annak, hogy az ellenőrzési rendszer nem működött megfelelően?
• Át kívánják-e tekinteni a HM érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaságok működését, és milyen elképzeléseik vannak a jövőbeli működésre vonatkozóan? (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

+

SIMICSKÓ ISTVÁN: – Talán sokakat meglep vagy meglepett, még talán ebben a Házban is, az a gyorsaság, amellyel az új honvédelmi miniszter úr, Hende Csaba meghozta a vezetőket érintő személyi döntéseit, pedig (Vadai Ágnes: Szégyen! Szégyen! Szégyen!)... Az a szégyen, tisztelt képviselő asszony, amit önök nyolc éven át csináltak! Lehet-e fontosabb lépés a rend helyreállításakor annál, mint hogy olyan vezetők (Vadai Ágnes: Szégyen! Szégyen! Szégyen!) kerüljenek a szervezeti egységek élére, akiknek legalább a fejében rend van, hiszen ha a parancsnokok fejében rend van, akkor olyan nagyon nagy baj nem történhet! Azt hiszem, hogy azok a vezetők, akik most oda kerültek, felelni fognak a hadrafoghatóságért, a kiképzésért, a fegyelemért és a törvényesség betartásáért. Van-e, lehet-e fontosabb szempont a honvédség vezetésének kialakításakor, mint az, hogy a parancsnokaik személyes példamutatással is nyomatékot adjanak, és érvényt szerezzenek az elképzeléseiknek? Nincs! Felléphet-e az állományban a közerkölcsöt durván sértő magatartás ellen olyan vezető, akinek ügyeiről országszerte történetek keringenek? Nem!

– Képviselő úr! Ön úgy fogalmazott, az egyenruha a katona számára azonosulást jelent. Csakhogy kétséges, vajon az elmúlt években mivel kellett azonosulnia annak, aki katonai egyenruhát húzott magára. Éppen ezért a Honvédelmi Minisztérium új vezetése rendíthetetlen abban a szándékában, hogy visszaadja a Magyar Honvédségnek a nemzet megbecsülését, az egyenruha becsületét. Ha ehhez személyi döntések szükségesek, akkor meg fogjuk hozni! Ha szervezeti átalakításokra lesz szükség, úgy azok elől sem futamodik meg a tárca új vezetése. Tesszük mindezt az alkotmány és a törvények legteljesebb betartásával, mert ahogyan József Attila írja: „a lét dadog, csak a törvény a tiszta beszéd." (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

+

BÁSTHY TAMÁS: – Államtitkár Úr! A katona legfontosabb erénye és legerősebb fegyvere nem az ellenséggel szemben felhasználható fegyvereket jelenti, hanem a tisztessége, a morális ereje, az a bajtársias magatartás, ami az őszinteség és tisztesség jegyében példaképpé teszi a katonát. Az önök elkötelezettsége a rendteremtéssel reményt ad. Elfogadom a válaszát. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

„Lesz-e út a munkához?"

GÚR NÁNDOR (MSZP): – Úgy jó három évvel ezelőtt indult útjára az „Út a munkához" program. A rászorult, a leghátrányosabb  helyzetű emberek, juthattak munkalehetőséghez. És nem egy-két hónaposhoz, hanem átlagában egy féléves időintervallumot felölelő munkalehetőséghez. Meggyőződésem, hogy abszolút módon hasznos, hiszen azokban a családokban, ahol a gyermekek úgy nőttek fel, hogy nem látták a szülőket adott esetben dolgozni, ott egy új helyzetet teremtett, a felelősségvállalás tekintetében új vonulatok kezdtek megrajzolódni. Elengedhetetlen fontosságúnak tartom, hogy ez a folyamat zajlódjék, erősödjék. A hátrányos helyzetű térségekben mintegy 130-140 ezer ember kapott munkalehetőséget a tavalyi esztendőben. Erről szólt az elmúlt esztendőben az „Út a munkához" program. Mégis, mindezek ellenére az előző ciklusban sokfajta, ilyen és olyan álláspontot is megfogalmazott az akkori ellenzék, a kormányprogramban kritikai éllel szóltak bizonyos értelemben erről a programról. Ezért érdeklődöm, és ezért kérdezem:

• Hogyan gondolkodnak ennek a programnak a folytatása kapcsán?
• Mennyire fontos önöknek az a 140 ezer ember, aki ilyen értelemben kapott munkalehetőséget?
• Mi a viszonyuk a folytatás tekintetében? (Taps az MSZP soraiban.)

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN (nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár): – Képviselő úr! Interpellációjának címe az, hogy lesz-e út a munkához – a rövid, tömör válaszom az, hogy lesz! Egy picikét persze másképp, mint ahogy az önök kormánya idején ezzel próbálkoztak. Egyet lehet érteni azzal, hogy munkára képes, rendszeres szociális segélyben részesülők a közfoglalkoztatásba kerüljenek. Az eszköz azonban rossz! Ha megnézi a számokat, akkor azt tapasztalja, hogy gyakorlatilag ezek az emberek beszorulnak a segély-munka-segély ördögi körébe, és csak nagyon rövid ideig van valamilyen munkavégzésük. És ami ennél is rosszabb, gyakorlatilag egy nagyon-nagyon szűk töredékük az, amelyik aztán bekerül az igazi elsődleges munkaerőpiacra. Amikor egy vállalkozó ad munkát egy munkanélkülinek, akkor a támogatás 25 800 forint, amit kaphat, ha ugyanezt egy önkormányzat teszi, akár értelmes a munka, akár nem, 85 ezer forint. Ez kifejezetten vállalkozás- és ebből következően kifejezetten munkahelyteremtés-ellenes politika.

– Gondolom, képviselő úr figyelmesen olvasta a kormányprogramot, abban szerepel, hogy tíz év alatt egymillió új munkahely jön létre az országban. Nos, hogyan lesz egymillió új munkahely? Adócsökkentéssel, az adminisztrációs terhek csökkentésével. Ha belegondol abba, hogy olyan adórendszert működtettek, ahol 58 különféle adónem van, a vállalkozónak 400 különféle formulát kellene kitölteni - most nem beszélek csekkekről, időkről és így tovább -, ez az óriási adminisztráció megöli a vállalkozásokat. Nyilvánvalóan szükség van a szakképzés átalakítására is. Mindannyian tudjuk, a magyar szakképzés nagyon elméleti oldalú, sokkal inkább gyakorlati jellegű szakképzésre van szükség. Az uniós forrásokban és azok pályázati rendszerében tapasztalható aránytalanságokat is minél előbb meg kell szüntetni, helyette célzottan munkahelyteremtésre és vállalkozásfejlesztésre kell fordítani a forrásokat.

-– Képviselő úr! Az „Út a munkához" program jelenlegi formájában sajnos zsákutca, inkább csak a statisztikát javítja, mint a tényleges foglalkoztatást. Bekerülnek az emberek egy nagyon szűk időre, de ez gyakorlatilag nem jelent tartós munkavégzést. És ha belegondolunk, hány tízmilliárd megy el erre, akkor sajnos azt kell megállapítanunk, hogy ez a program az adófizetők pénzének, mindannyiunk adófizetői pénzének nagyon alacsony hatékonyságú felhasználása. A jövőben nagyon-nagyon kérdéses, hogy célszerű-e fenntartani. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

+

GÚR NÁNDOR (MSZP): - Államtitkár Úr! Az átmeneti időszakra szóló munka is sokkal jobb megoldás, mint az, hogyha kirekesztetté válnak az emberek. Úgyhogy javaslom: gondolják meg ennek a programnak a továbbvitelét, szükségszerűségét, hiszen az elmúlt időszak bebizonyította ennek a jóságát.  A választ nem tudom elfogadni. ((Taps az MSZP padsoraiból. Az Országgyűlés az államtitkári választ 221 igen szavazattal, 43 nem ellenében, 52 tartózkodás mellett elfogadta.)

„Mikor veszi észre az ügyészség, hogy forradalom volt..?"

GAUDI-NAGY TAMÁS: (Jobbik): – Tisztelt magyar hazafiak ott fönn, a pulpituson, akik Budaházy György Hunnia Csoportjának és a politikai foglyok melletti kiállásnak a szimpatizánsai. (Taps a Jobbik padsoraiból.) És meghurcoltjai, mert köztük is vannak olyanok, akik a diktatúra eljárásai alatt álltak, illetve állnak. A diktatúra ellen tett és a szabadságért küzdő politikai ellenállók elmúlt években tapasztalható üldözése hazánkban elképesztő méreteket öltött. Sokszor koholt bizonyítékok alapján vontak és vonnak máig is eljárások alá olyan személyeket, akiknek egyetlen bűnük az volt, hogy a hatalmi önkénnyel szembeszegülve álltak ki a nemzet szabadságáért, vagy védték és képviselték az állam által magukra hagyott, kiszolgáltatott embereket. A bíróság ilyen koncepciós eljárásokat indított - többet - Szima Judittal szemben, a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete vezetője ellen szókimondásáért, és ilyen keretben folytat több mint egy éve eljárást Budaházy György és társai ellen, továbbá a volt Magyar Gárda Mozgalom tagjai ellen is.

– Szima Judit szakszervezeti vezetőt azért ítélte elsőfokon súlyos pénzbüntetésen kívül lefokozásra a bíróság bujtogatás vétsége miatt, mert a hatályos jogszabályokban biztosított szakszervezeti jogosítványait gyakorolta. Szót emelt a nemzetellenes politikai hatalmat elvtelenül kiszolgáló, korrupt rendőri vezetőkkel szemben, azon rendőri vezetőkkel szemben, akik a mai napig székeikben ülve a rendőri állomány fegyelmét és rendeltetésszerű működését veszélyeztetik, akik a rendőri állományt kizsigerelik, és teszik lehetetlenné a hivatali eskünek megfelelő közrendvédelmi feladatok ellátását a magyar rendőrök részére. Nincs még egy olyan ország Európában, ahol ilyet mernének tenni egy tisztességesen eljáró szakszervezeti vezetővel szemben.

– A Hunnia-mozgalom tagjaival szemben számos koholt bizonyíték alapján indult büntetőeljárás folyik. Budaházy György ellen 2002 óta 13 szabálysértési és büntetőeljárás indult, csak azért, mert következetesen kiállt a nemzet szabadságáért, szembeszállt a hatalmi önkénnyel. A nyomozás során a hatóságok odáig is elmentek, hogy a büntetőeljárási törvények megsértésével szereztek be bizonyítékokat. Emlékszünk azokra a robbantásos felvételekre, amelyeket a magyar Igazságügyi Minisztériumban történtek legmélyebb repülését bemutató Draskovics Tibor produkált és mutatott be, majd kiderült róluk, hogy hamisítvány.

– A Magyar Gárda ellen 4200 oldalnál tartanak a koncepciós eljárás iratai, és nyilvánvaló cél az, hogy Vona Gábort, a Jobbik elnökét, illetve Kiss Róbertet, a nemrég alakult Magyar Nemzeti Gárda Mozgalom főkapitányát levadásszák. Rajtuk kívül több mint félezer tisztességes gárdista ellen folynak koncepciós eljárások. Elfogadhatatlan az, hogy az '50-es éveket idéző korszak a mai napig is fennálljon. Amíg nem történik szakítás ezekkel az eljárásokkal, amíg nem szüntetik meg ezeket az eljárásokat, addig nem lehet komolyan venni, hogy ebben az országban változás volt! Szabadságot a politikai foglyoknak! (Taps a Jobbik padsoraiból.)

+

KOVÁCS TAMÁS (legfőbb ügyész): – A képviselő úr által említett szakszervezeti vezető elleni eljárás, amint ön is említette, bírósági szakban van. Erről az ügyről a büntetőeljárási törvény értelmében az ügyész nem, kizárólag csak a bíróság adhat tájékoztatást.  A képviselő úr által említett egyéb ügyek is mind folyamatban lévő ügyek. Az Alkotmánybíróság határozata értelmében ilyen esetekben a legfőbb ügyész interpellációra adott válaszának tartalmi korlátját képezi az, hogy a válaszban közölt információ nem veszélyeztetheti az ügyészség alkotmányos feladatainak ellátását, nevezetesen: az eljárás sikerét. Minderre és arra is tekintettel, hogy a szóban forgó ügyek közül kettőben képviselő úr védőként jár el, csak viszonylag szűkszavú választ adhatok.

– A Hunnia-mozgalom tagjaival kapcsolatban a képviselő úr által megnevezett személy tekintetében bűnszervezet vezetőjeként elkövetett terrorcselekmény bűntette és más bűncselekmények miatt folyik büntetőeljárás. Ennek a ténybeli alapját az képezi, hogy megalapozottan gyanúsíthatók azzal, hogy egyes politikusok lakhelyei, társadalmi szervezetek irodái ellen Molotov-koktélos, illetve lőfegyveres támadást intéztek. A befejezés előtt álló nyomozás egyértelműnek tűnő bizonyítékokat tárt föl az elkövetői kör cselekvőségére. A képviselő úr által, Draskovics Tiborra hivatkozó és a médiában bemutatott „robbantásnak" az ügyészségi nyomozáshoz semmi köze nincs, azt az ügyészség bizonyítékként soha nem is kívánta felhasználni.

– A Magyar Gárda kapcsán folyamatban lévő eljárások közül az egyik megindítására hatósági rendelkezés elleni izgatás bűntette és egyesülési joggal visszaélés vétsége miatt került sor. Ez a nyomozás már befejeződött, az ügy jelenleg ügyészi szakban van, vádemelés kérdésében történő állásfoglalás végett.

– Vona Gábor országgyűlési képviselő úr ellen még a választás, illetve a jelölési eljárás előtt egyesülési joggal visszaélés vétsége miatt indított nyomozást a rendőrség. Azt követően, hogy egyéni képviselőjelöltként Vona Gábor urat nyilvántartásba vették, érdemi nyomozási cselekményt már nem végeztek, de formálisan a nyomozás felfüggesztésére valóban nem került sor, ezért az illetékes főügyészt ennek a mulasztásnak a kivizsgálására már utasítottam.

– Az iratokat egyébként a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság 2010. május 10-én áttette a Központi Nyomozó Főügyészséghez, a Központi Nyomozó Főügyészség pedig azonnal, május 14-én kelt határozatával Vona képviselő úr vonatkozásában a nyomozást azonnal felfüggesztette, illetve megkezdte az ügy ténybeli és jogi alapjainak a vizsgálatát.

– Azt viszont határozottan vissza kell utasítanom, hogy az ügyészség politikai megrendeléseket teljesít! Az ügyészség senki ellen nem kezdeményez politikai meggyőződése miatt, és sem a gárdistákkal, sem más emberekkel szemben nem folytat megtorló eljárásokat, viszont a jogállami követelményeknek megfelelően mindenkivel szemben következetesen érvényesíti a hatályos törvényi rendelkezéseket!  Kérem a válaszom elfogadását. (Szórványos taps a Fidesz padsoraiból. Pörzse Sándor, Jobbik: Mit tapsoltok ezen?)

+

GAUDI-NAGY TAMÁS: – Egyetértek Pörzse Sándor képviselőtársammal, nincs mit tapsolni ezen a válaszon. A legfőbb ügyész úr tökéletesen bebizonyította alkalmatlanságát, a jogállami követelményeknek megfelelő módon képtelen az ügyészséget irányítani és vezetni. Ilyen nyilvánvaló, napnál világosabb koncepcionális eljárások folyamatban tartása egy ilyen változás után, amikor a magyar emberek kinyilvánították, hogy változtatni akarnak, véget akarnak venni a gyurcsányi-bajnai diktatúra korszakának, amelynek sajnos néhány tagja még mindig itt ül a parlamentben, én úgy gondolom, hogy ez a válasz elfogadhatatlan. Botrány történt, 4200 oldalnyi nyomozati anyagot nyomoztak le a Gárda-ügyben úgy, hogy a Vona Gáborral szembeni eljárást nem függesztették föl. Tudja, ügyész úr, ez bűncselekmény, emiatt feljelentést tettem; természetesen ezt is elutasították, mint minden más jogorvoslati kérelmemet. De az a kérésem így a Fidesz-többséghez, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy egy tisztességes legfőbb ügyésze legyen az országnak. Köszönöm. A választ nem fogadom el. (Taps a Jobbik padsoraiból. - Hangos tetszésnyilvánítás a karzaton. Közbeszólások a Fidesz és az MSZP padsoraiból: Ki kell vezetni! Az Országgyűlés a legfőbb ügyész válaszát 186 igen szavazattal, 44 nem ellenében és 11 tartózkodás mellett elfogadta.)

Bartha Szabó József