Kemény műfaj az interpelláció. Felhők felett, felhők alatt. Nem csak azért, mert a tévé is közvetíti. A korábbi megszólítók válnak megszólítottakká. Nekik kell megmagyarázni, hogy miért zöld a piros, és miért sárga a kék. Most azok a hangoskodók, akik az elmúlt esztendőkben boldog szép jelent, s még szebb jövőt ígértek. A magyarázkodók pedig azok, akik lázadón közvetítették a valóságot, az elégedetlenséget és a sérelmeket.

Tény, ami tény: A T. Házban folyamatos a zaj. Az elnök csenget. Így kezdődik. Minden interpelláció így kezdődik. Mintha színdarab lenne! Szól egyik, szól másik. - Közvetítjük. Tallózva, a zörejeket is jelezve. 

Interpellációk

HARANGOZÓ GÁBOR, (MSZP): – Lesz-e munka? (A képviselő hangosítás nélkül kezdi meg felszólalását. Az elnök csenget. Elnök: Képviselő úr! Kérem, legyen kedves a mikrofonját igazítani! Harangozó Gábor, MSZP: Fent van! Közbeszólások a Fidesz soraiból: A szomszéd mikrofont vette elő! – Saját mikrofont! –Kártyát! - Gaudi-Nagy Tamás, Jobbik: Indítsák újra az időt!  Elnök: Türelmüket kérem, képviselőtársaim! Azonnal meglesz a technikai segítség. Az órát kérem visszaállítani! Megtörténik. - Öné a szó, képviselő úr.)

– Miniszter úr! Az elmúlt években az „Út a munkához" program számos, korábban munkával nem rendelkező, tartósan munkanélküli embernek biztosított munkát és megélhetést. (Derültség a Fidesz és a KDNP soraiban.) Kérdésem, hogy miként kívánja folytatni, esetleg kiterjeszteni a kormány az „Út a munkához" programot, valamint a szociális gazdaságban például a szociális szövetkezetekben a foglalkoztatás támogatását?  (Elnök: Megkérem képviselőtársaimat, szíveskedjenek halkabban társalogni!)

 

FELLEGI TAMÁS (nemzeti fejlesztési miniszter): – Örömmel jelenthetem, hogy lesz munka! Mindent el fogunk követni annak érdekében, hogy tíz év alatt egymillió munkahelyet teremtsünk. (Derültség az MSZP soraiban.) Ezt nemzeti ügynek tekintjük. Valójában már az első lépést meg is tették a választók ennek érdekében, amikor leváltották azt a kormányt, amelyik működése során (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban. - Felzúdulás az MSZP soraiban.) utolsó hónapjaira rekordmagasságba, 11 százalék fölé hagyta emelkedni a munkanélküliséget. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Úgy van!) Ez volt az a kormány, amelynek önök éppen most mondtak köszönetet a sikeres válságkezelésért.

–Önökkel szemben mi arra készülünk, hogy visszaadjuk a munka becsületét, illetve az oktatás és a szakoktatás presztízsét. Magyarország ma a foglalkoztatásban Európa mögött kullog, 2009-ben csak Málta aktivitási és foglalkoztatottsági mutatója volt kedvezőtlenebb az Unióban. A sikeres munkahelyteremtéshez újra kell gondolnunk a jelenlegi szakképzési rendszert, mintául a gyakorlati képzésre építő duális szakképzés német modellje szolgálhatna.

– A kis- és középvállalkozásokat úgy segíthetjük leginkább, ha csökkentjük adóterheiket, valamint egyszerűsítjük az őket sújtó bonyolult adminisztratív rendszert. Mindezek mellett az európai uniós támogatásokat is át kell csoportosítanunk. Óriási lyuk tátong a munka világát érintő kiadásoknál, hatalmas hiány van az „Út a munkához" programban, továbbá a Munkaerő-piaci Alapnál is jelentős deficit található. Az értékelés eredményeinek ismeretében lehetséges meghozni folytatással kapcsolatos döntéseket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

HARANGOZÓ GÁBOR: – Miniszter úr! Nincs türelem, nincs felelősségáthárítás! Az előző kormány egy csomó intézkedést tett a szociális szövetkezetek fejlesztése érdekében, ennek megfelelően támogatások lettek előkészítve. Arra lennék kíváncsi, hogy ezek a támogatások kiírásra kerülnek-e, és folytatódnak-e ezek a programok? Nem tudom elfogadni a válaszát! (Taps az MSZP soraiban.  Elnök: A képviselő úr nem fogadta el a választ. Szavazás.

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a miniszteri választ 244 igen szavazattal, 44 nem ellenében, 49 tartózkodás mellett elfogadta.)

+

ÓDOR FERENC (Fidesz): – Miniszter Úr! Miben tud segítségére lenni a Belügyminisztérium az árvíz sújtotta települések számára? Most ismét komoly baj van! Azt már látni, hogy a települések saját erőforrásai nem elegendőek a védekezéshez és a helyreállítási munkálatok elvégzéséhez, arra pedig még inkább nem lesz forrásuk, hogy az ilyen helyzetek elkerülésére árvízvédelmi beruházásokat finanszírozzanak. Sajnos, az előző nyolc év elhibázott kormányzati politikája a tönk szélére sodorta a településeket, amelyek a napi működést is alig-alig tudják finanszírozni. Az utóbbi években a katasztrófavédelem lehetőségei is erősen lecsökkentek, ami szintén komoly gondot jelent.

– Miniszter úr! Borsodban olyan károkat okoztak a medrükből kilépett patakok és folyók, amiket a Belügyminisztérium segítsége nélkül képtelenek leszünk megoldani. Az is gondot okoz, hogy az előző kormány illetékesei nem megfelelően kezelték a vis maior alapot, így pontosan nem lehet tudni, hogy mennyi pénzből számíthatunk segítségre. Az sem világos teljesen, hogy milyen keretek lesznek a jövőbeni katasztrófák megelőzésére. Kérem és várom, hogy minél gyorsabb és hathatósabb kormányzati segítséget nyújtani szíveskedjenek! (Taps a Fidesz, a KDNP és a Jobbik soraiban.)

PINTÉR SÁNDOR belügyminiszter: – Mindenekelőtt szeretném megköszönni azoknak az embereknek a munkáját, akik a védműveken dolgoztak éjt nappallá téve, hogy mentsék a menthetőt, mentsék a házukat és a vagyonukat. (Taps.) Külön szeretném megköszönni azoknak, akik önkéntesen más településekről, nem veszélyeztetett területekről érkeztek, hogy a szolidaritásukat kifejezzék, és így tudják biztosítani, hogy a szomszéd községekben, szomszéd falvakban a közrend, a közbiztonság és az árvízvédelem is fennmaradjon. (Taps. – Novák Előd, Jobbik: Éljen a gárda!)  Ezekben a munkálatokban kiemelkedő szerepet játszott Magyarországon a vízügyi hatóság, a katasztrófavédelem, a rendőrség mint államigazgatási szervek, és kiemelkedő szerepet játszott a polgárőrség, amely az ország más területeiről is odavezényelte a munkatársait. Eddig az állami védekezésre több mint 2,6 milliárd forintot fordítottunk, és ehhez kötődött az az önkormányzati védekezés, amely megközelíteti most már a 800 millió forintot, és még további védekezésre lesz szükség. A kormány megduplázta azt a vis maior alapot, amelyből az önkormányzatok költségeit ki fogjuk tudni fizetni. Mindenekelőtt szeretném elmondani, hogy a bölcsődék, óvodák, elmosott iskolák helyreállítását soron kívül állami támogatással fogjuk segíteni. (Taps.) Tudjuk jól, hogy kórházakba is betört a víz, ennek az elhárítása megtörtént, a költségeit szintén át fogjuk vállalni.

– Nem egyforma a baj északon és délen, de akinek a házát elsodorta a víz, akinek a földjét elöntötte a víz, annak teljesen mindegy, hogy hol van. Azt szeretném, ha igazságosan, egységesen minden kárt elszenvedőnek valamilyen segítséget tudjunk nyújtani. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

+

SCHIFFER ANDRÁS, (LMP): – Legfőbb Ügyész úr! A 2010. évi országgyűlési választások első fordulóját közvetlenül megelőzően a Kubatov-ügyként elhíresült felvétel szerint a Fidesz olyan adatbázisokkal rendelkezik a választópolgárokról, ami lehetővé teszi az egyes polgárok politikai nézeteinek azonosítását. Az ügyben érkezett feljelentés kapcsán a nyomozó ügyészség elutasította a vizsgálat lefolytatását arra hivatkozással, hogy bűncselekményre utaló adat nem merült fel, továbbá a feljelentés nem tartalmaz olyan konkrét adatot, tényt, amely megjelölné, hogy kinek és milyen hátránya keletkezett. A vizsgálat megtagadása álláspontunk szerint a legkevésbé sem alkalmas a megrendült közbizalom megerősítésére. Arra kérjük a Legfőbb Ügyészséget, a tisztelt legfőbb ügyész urat, hogy a közbizalom helyreállítása érdekében hivatalból kezdeményezze az úgynevezett Kubatov-ügy kivizsgálását. Várom megtisztelő válaszát. (Taps az LMP, a Jobbik és az MSZP soraiban.)

KOVÁCS TAMÁS (legfőbb ügyész):– Képviselő úr! Tájékoztatom, hogy hogy a jogosulatlan vagy céltól eltérő adatkezelés valóban sérti a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvény rendelkezéseit. Ez azonban nem eredményez automatikusan büntetőjogi jogellenességet, a bűncselekmény törvényi tényállása ugyanis az elkövetési magatartások mellett eredményt is követel. Ez az eredmény, a jelentős érdeksérelem mint objektív tényállási elem hiányában a bűncselekmény megállapítására nem kerülhetett sor. Tévednek azok, akik azt állítják, hogy az érdeksérelmet már maga a jogosulatlan adatkezelés jelenti, az csupán, az elkövetési magatartás, ami akkor valósítja meg a törvényi tényállás egészét, ha – idézem a törvényt – „és ezzel más vagy mások érdekeit jelentősen sérti". (Moraj az MSZP soraiban.)

– Az ügyészség kompetenciájába az esetnek a büntetőjogi megítélése tartozik, politikai vagy morális megítélésével tehát nem foglalkozhatunk. Az adatvédelmi törvény rendelkezéseinek bűncselekményt meg nem valósító esetleges megsértésének a vizsgálata szintén nem az ügyészség hatáskörébe tartozik. Mindezekre figyelemmel: a képviselő úr által kért intézkedésre az ügyészségnek törvényes lehetősége nincs. (Novák Elő, Jobbik: Államügyész! – Az elnök megkocogtatja a csengőt. – Moraj a kormánypártok soraiban. - Font Sándor, Fidesz: Álljon föl! Moraj és közbeszólások a Fidesz soraiból: Vezessék el! – Az elnök ismét csenget. Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, a Ház méltóságához illő magatartást tanúsítsanak.)

SCHIFFER ANDRÁS: – Arra szeretnék csak utalni, hogy természetesen nem tudjuk (Az elnök megkocogtatja a csengőt.), nem tudhatjuk, hogy a konkrét ügyben történt-e bűncselekmény? Könnyen lehet... (Moraj és közbeszólások a kormánypárti padsorokban. Elnök: Képviselő Úr! Egyetlen választ várunk: elfogadja-e a választ vagy nem?) Nem fogadom el a választ, mert jelentős érdeksérelem történt különleges adattal... (Az elnök kikapcsolja a mikrofonját.  Taps az LMP, a Jobbik és az MSZP soraiban. Elnök: Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, mivel a képviselő úr nem fogadta el a választ, elfogadja-e az Országgyűlés. Kérem, szavazzanak! Szavazás. Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 240 igen szavazattal, 87 nem ellenében, tartózkodás nélkül a legfőbb ügyész úr válaszát elfogadta. Vadai Ágnes. MSZP: Szégyen!)

+

OLNER JÁNOS (Jobbik): – Hogyan nyerik el megélhetési bűnözők a méltó büntetésüket? Belügyminiszter Úr! A Fidesz kormányprogramjában "három csapás" néven ismertté vált egy ígéret, egy olyan ígéret, amely büntető törvénykönyvi változások során alapul, azonban nagyon fontos dolgot nem old meg és nem szankcionál, ez a 20 ezer forint alatti értékre elkövetett úgynevezett szabálysértési lopások szankcionálása. Ön tapasztalt rendőr. Én is az voltam hosszú ideig (Moraj az MSZP soraiban. – Közbeszólás ugyanott: Szép!). Jól tudom azt, hogy a sok rendőr önmagában ezt a problémát nem oldja meg, csak a sok rendőr és a megfelelő, hatékony jogi háttér képes arra, hogy a szervezett bűnözést ilyen módon visszaszorítsa és meghátrálásra kényszerítse. Kérdezem a belügyminiszter urat: milyen módon szeretne fellépni a megélhetési bűnözés és a szervezett bűnözés ellen ilyen jogi háttér mellett? (Taps a Jobbik padsoraiban.)

PINTÉR SÁNDOR, belügyminiszter: – Nincs megoldás még jelen pillanatban, hiszen a szabálysértést elkövetőkkel szemben jelentős részben pénzbírságot szabnak ki. Pénzbírságot szabnak ki azzal a személlyel szemben, aki szociális segélyből él, azzal a személlyel szemben, akinek nincs megfelelő anyagija, és sok esetben megélhetése érdekében bűncselekményt, szabálysértést követ el. Nincs értelme neki, hisz a szociális segélyt vagy befizeti, és lop azért, hogy eltartsa a családját, vagy pedig ha nem fizeti be, lop azért, hogy befizesse azt a büntetést, amit a jegyző jelen pillanatban kiró rá.

–  Van azonban egy olyan előkészített törvénytervezetünk, amely a szabálysértési törvényekre vonatkozik. Meggyőződésem, hogy ha elzárásos büntetést sikerül elérni, akkor a későbbiekben ezt a problémát feloldjuk. Az elzárás lehetővé tenné azt, hogy ne a szociális segélyből kelljen kifizetni az elítéltnek azt a büntetést, amelyet rá róttak. Úgy gondolom, hogy ez a közrendet, a közbiztonságot és az életlehetőséget jelentősen javítaná az országban, és főleg a kisfalvakban. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

 

VOLNER JÁNOS: – Miniszter úr! Nagyon bízom abban, hogy a fideszes kormánytöbbség kétharmad birtokában nem fog elgyávulni a megkezdett úton, és végig fog menni.  Ha ezek az intézkedések megvalósulnak, akkor biztos vagyok benne, hogy sokkal hatékonyabban fel lehet lépni a megélhetési bűnözés ellen, mint mondjuk, ahogy a szocialista kormányzás tette, úgyhogy sok sikert kívánok hozzá!  (Taps a Jobbik, a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)

+

BARACSKAI JÓZSEF (MSZP): – Ki hazudik a nyugdíjasoknak? (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Ti! Az MSZP!) Miniszter Úr! A választási kampány során a Fidesz egyetlenegy kérdésben fejtette ki őszintén és részletekbe menően az álláspontját, az pedig a nyugdíjrendszer ügye volt. Tudjuk, hogy Varga Mihály szerint érdemes lenne bevezetni a svéd nyugdíjmodellt, és hasonló módon gondolkodik a KDNP is. Azt is tudjuk azonban, hogy a svéd nyugdíjmodell alacsonyabb járandóságot jelentene minden nyugdíjas számára. A Fidesz később a nyilatkozatok és a nyilvánvaló bizonyítékok ellenére minden lehetséges módon tagadta a svéd nyugdíjmodell bevezetésének a szándékát. Ki nem mond igazat a nyugdíjasoknak? (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Ti! Az MSZP! – Zaj. – Az elnök csenget.) Mire számíthatnak az idős emberek egy élet munkája után a Fidesz-kormánytól? Meg kívánják-e tartani a nemzeti szolidaritást megjelenítő, a felosztó-kirívó (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Kirovó! - Derültség ugyanott.) nyugdíjrendszert? Taps az MSZP soraiból.)

RÉTHELYI MIKLÓS (nemzeti erőforrás miniszter): – Képviselő úr! A nyugdíjasok nagyon nehéz helyzetbe kerültek az elmúlt nyolc év alatt, az utóbbi két évben pedig még tovább romlott a helyzetük. (Moraj és közbeszólások az MSZP soraiból: Nana! - Közbeszólások a Fidesz soraiból: Úgy van!) A nyugdíjas-társadalom bizonytalanságát fokozta, hogy elvették a 13. havi nyugdíjat, ismét összevontan adózik a nyugdíj melletti munkabér a nyugdíjjal, miközben (Vadai Ágnes, MSZP,: Ez nem így van!) járulékot is vonnak belőle, illetve hogy a korrekciós nyugdíjemelést átcsoportosították 2010-re, több tíz milliárd forinttól fosztva meg így a nyugdíjasokat. A nemzeti együttműködés kormánya azonban újra meg fogja teremteni a szociális biztonságot, ezen túlmenően pedig stabilizálja nemcsak a nyugdíjból élők, hanem a családok helyzetét is. Minden társadalom kiemelt feladata ugyanis az idősek tisztelete és megbecsülése, amely akkor lehet sikeres, ha a társadalom alappillérét, a családokat megerősítjük. Ehhez járulnánk hozzá többek között azzal is, hogy a 40 év szolgálati idő után garantálni szeretnénk a nők nyugdíjba vonulásának lehetőségét. (Szűcs Erika, MSZP: Mennyivel?) Az idős embereket szolgáló politika számunkra nemcsak a nyugdíjas-társadalom szerzett jogokra épülő nyugellátásának védelmét, hanem a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését is jelenti. A nyugdíjazás nem jelentheti a passzivitásba vonulást, a haszontalanság érzését. A társadalmi hasznosságot az aktivitás fenntartásával, az önkéntesség megbecsülésével és az egyházi civil szervezetek bevonásával, együttműködésével lehet biztosítani.

– Képviselő úr! A 2010. évi országgyűlési választási kampánynak vége! A hazugságokkal való vádaskodás helyett lássuk a tényeket! A jelenlegi nyugdíjrendszer abban az esetben, ha nem változtatjuk meg a demográfiai trendeket, azaz ha nem születik több gyerek, akkor nem lesz fenntartható. Önök nyolc év alatt ezen a téren nem tudtak olyan intézkedést hozni, amely a népesség elöregedését megállította volna! (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)  A következő évtizedek várható változásai, mint például a társadalom öregedése (Közbeszólás az MSZP soraiból: A Fidesz sem fiatalodik!), a változó foglalkoztatási viszonyok, a töredezett életpályákkal rendelkezők arányának növekedése, valamint a nyugdíjra jogot nem szerzők létszámának várható emelkedése mellett kérdés (Közbeszólás az MSZP soraiból: Ne már! – Az elnök csenget.), hogy a jelenlegi paradigmák fenntarthatók-e, ha nem sikerül alapvető változásokat elérni. Kérem önöket, hogy segítsék az új kormány munkáját azzal, hogy javaslataikkal hozzájárulnak a nyugdíjak értékének hosszú távú megőrzéséhez. Az kevés, hogy négy év alatt odaadják a 13. havi nyugdíjat, majd miután csődbe vitték az országot, akkor egyetlen tollvonással elveszik. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Úgy van!) Az új kormány feladata éppen az lesz, hogy felelősen gazdálkodjon, és olyan politikát folytasson, amiből minden magyar számára világossá válik, hogy az évtizedeken át fizetett nyugdíjjárulékból tisztességes öregkori nyugdíjat kaphat. Célunk az időskori jövedelembiztonság és a társadalmi méretű szolidaritás megőrzése a nyugdíjaknál is. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

 

BARACSKAI JÓZSEF: Köszönöm szépen, miniszter úr. Megmondom őszintén, én elfogadnám a választ (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Tedd azt!), ha tetszett volna választ adni a kérdéseimre. Hiszen, ahogy ön is mondta, valóban véget ért a kampány, de amit válaszként kívánt mondani, abból ezt nem hallottam ki, hiszen az elmúlt időszakban több gyermek született, mint akár a polgári kormány idején. És azért hozzá kell tenni, hogy a nyugdíj ügyében, akár az özvegyi nyugdíj, akár a méltányossági nyugdíj tekintetében, akár a 13. havi nyugdíj esetében, amit mi adtunk meg a nyugdíjasoknak, önök csak ígérték (Zaj a Fidesz és a KDNP padsoraiban. a 14. havi nyugdíjat, de úgy látszik, hogy ebben a kampányban most 2010-től elfelejtették. (Az elnök csenget. A képviselő úr nem fogadta el a választ. Kérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e? Kérem, szavazzanak! Szavazás. Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a miniszteri választ 247 igen szavazattal, 41 ellenszavazattal, 37 tartózkodással elfogadta.)

+

(Elnök: mielőtt megadnám Tukacs István képviselő úrnak a szót, tisztelettel megkérem az MSZP-frakció tagjait, szíveskedjenek lehetővé tenni, hogy az ülés a normális mederben folyjon. Köszönöm! Taps a Fidesz és a KDNP soraiban. - Közbeszólások az MSZP padsoraiból: Mi? Ugyan már! Ez csak olaj a tűzre. Zaj, közbeszólások. – Csenget.)

TUKACS ISTVÁN (MSZP): – Miniszter úr! Mi lesz a devizahitelesekkel?  Miniszter Úr! Arról szeretném kérdezni, hogy mit tervez a kormány a devizahitelesekkel kapcsolatban?  Arra szeretnék rákérdezni, hogy 900 ezer család és másfél millió ember - ennyit jelentenek ugyanis azok, akik devizában adósodtak el - vajon mire számíthat? A sajtóhírek a tervekkel kapcsolatban kissé zavarosak voltak. Nem voltak egyértelműek, hogy mire vonatkoznak a kormány tervei, és főleg, hogy ki fog részt venni abban, hogy megtörténjen, ha megtörténik, a forintra konvertálás. Kik? Maguk a hitelesek? A költségvetés? Vagy esetleg a hitelező bankok vállalnak ebben szerepet?

– Miniszter úr! Tisztelettel szeretném kérdezni: mire számíthatnak azok, akik devizában adósodtak el? Mit tervez a kormány? Mikortól tervez lépéseket az ő ügyükben? Mit jelent ez a segítség? Kiken segít? Valóban arról van-e szó, hogy szeretne a kormány közreműködni a devizahitelek forintra váltásában? Ha igen, akkor ki fogja ennek viselni a terheit? Valóban a bankvilág is terhet fog-e ebben vállalni? Érinti-e a költségvetést, és vajon érinti-e mindazokat, akik devizában adósodtak el?

FELLEGI TAMÁS (nemzeti fejlesztési miniszter) – Képviselő úr! A gazdasági válság hatására hazánkban is romlott a hitelállomány minősége. A devizaalapú hitelek elmúlt években felhalmozódott magas állománya a megemelkedett törlesztőrészletek miatt valóban komoly terhet jelent a mintegy 300 ezer hitelt felvevő családnak.

–  Mi az új kormány célja ebben a helyzetben? Az sajnos nem megoldható, hogy minden hitelfelvevő hitelét forintalapúvá váltsuk, hiszen ez 24 milliárd eurós hitelállományt jelent. Ennek konvertálása megrendítené a forintot, és bedőlésével kellene számolnunk. Akik átváltással kívánnának élni, azok részére azonban létre lehet hozni egy alapot, amelynek segítségével a kockázatos, elsősorban jen- és svájci frank alapú hiteleket forintra lehet átváltani. Ez a megoldás már nyolc országban működik, a kormány is hozzálátott a lehetőség kidolgozásához. Amennyiben később az immár forintalapú törlesztést sem tudná a hitelfelvevő fizetni, a tulajdonát át lehetne váltani bérleti jogra. Az ingatlan tulajdona a követeléskezelő alaptól ekkor az önkormányzathoz kerülhetne, ahol meg kell majd állapodni az állampolgárral a bérleti díjról.

– A devizahitelezést ezután sem kívánatos korlátozni, viszont olyan feltételeket kell szabni, hogy ne csak jogilag, de gyakorlatilag se lehessen egyoldalúan módosítani a szerződéseket. A devizahitelek rendezésének eredményeként a Magyar Nemzeti Bank végre feladhatja a kizárólag az árfolyamra ügyelő stratégiáját, újra a hitelkamatokkal törődhet annak érdekében, hogy a gazdaságba visszatérjen a pénz. A kereskedelmi bankok pedig megszabadulhatnak a kockázatos kintlévőségeiktől, illetve olcsóbb forinthiteleket tudnak majd nyújtani. Mindehhez a Magyar Nemzeti Bank vezetésének a mostaninál együttműködőbb magatartását várjuk. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban. Elnök: a képviselő úr nem fogadta el a miniszteri választ. Kérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e? Kérem, szavazzanak! Szavazás.  Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a miniszteri választ 255 igen szavazattal, 40 ellenszavazattal, 37 tartózkodással elfogadta.)

+

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): – Mikor szűnik meg a politikusok pozícióhalmozása a magyar sportéletben? Miniszter Úr! A sportegyesületeket, a sportági szakszövetségeket pénzügyileg olyan helyzetbe hozták a hosszú évek alatt, hogy a lét-nemlét határán tengődnek, infrastruktúrájukat nemhogy fejleszteni nem tudták, de az edzők, sportolók fizetését sem mindig tudják kigazdálkodni. Emiatt a rendszerváltozás után is megmaradt az a gyakorlat, hogy politikusokat hívjanak meg szövetségek, egyesületek elnöki pozícióiba, hogy ezzel próbáljanak a különböző sportágak, egyesületek több pénzhez jutni, és ezzel legalább fennmaradni.  Hogy csak pár példát említsek: Hagyó Miklós biztosan nem szinkronúszó tapasztalata miatt lett a Szinkronúszó Szövetség elnöke. De nyugodtan utalhatok utódjára, Pesti Imrére, a Fidesz országgyűlési képviselőjére, akit valószínűleg szintén nem sportszakmai vagy sportvezetői múltja miatt neveztek ki szakszövetségi elnöknek. MSZP-s politikust váltott tehát fideszes politikus, viszont ismét nem a szakma kerekedett felül. Az MTK-ban Hunvald György elnöki helyére a minap került Deutsch Tamás. Mesterházy Attilát még tavaly választották meg újabb négy évre a Sportegyesületek Országos Szövetsége elnöki posztjára. Ők lesznek a példamutató sportvezetők?

– Miniszter úr! Nem gondolja, hogy véget kellene vetni a politikusok pozícióhalmozásának a sportéletben is? Egyetért-e azzal, hogy a sportági szakszövetségeket végre olyan szakképzett sportszakembereknek kell irányítaniuk, akik a sport területén mind az iskolában, mind az életben bizonyították vezetői képességeiket? Mit kíván tenni az új kormány a tekintetben, hogy megszüntesse a sportszövetségek és egyesületek kilátástalan pénzügyi helyzetét, hogy többé ne kelljen politikusokat és pénzoligarchákat kinevezniük elnöknek vagy vezetőnek saját fennmaradásuk érdekében. Várhatunk-e önöktől érdemi lépéseket arra nézve, hogy valódi szakmaiságot követeljenek meg a sportvezetők körében? (Taps a Jobbik soraiban.)

RÉTHELYI MIKLÓS (nemzeti erőforrás miniszter): – Képviselő úr! Egyetértek az interpellációjának azzal a részével, ami a sportegyesületek és a sportszövetségek kétségkívül nehéz pénzügyi helyzetével foglalkozik. A szocialista kormányok évről évre egyre csökkenő támogatása már eleve kritikus helyzetet teremtett a magyar sportban. Különösen drámaivá vált a helyzet, amikor a Gyurcsány-kormány elhibázott gazdaságpolitikájának következtében kialakuló gazdasági, pénzügyi válság miatt jelentősen csökkentek a szponzorációs támogatások is. A sportszövetségeknek nyújtott állami támogatás mértéke, visszatekintve 2002-ig, lényegében nem változott. 2002-ben másfél milliárd forint volt, az idei évben pedig 1,6 milliárd forint. Az állami támogatás mértéke csupán az athéni olimpiára, illetve a pekingi olimpiára való felkészülés éveiben nőtt meg. Az egyesületi támogatások tekintetében még rosszabb a helyzet: a sportszövetségeknek és a sportegyesületeknek juttatott állami támogatás mértéke 2002 óta nem változott. Az előző kormány egyáltalán nem vette figyelembe az elmúlt nyolc év inflációs hatásait, valamint a versenysportban végbement változásokat, a kvalifikációs versenyek növekvő költségeit. Azt tudom ígérni, hogy mindenképpen változtatni fogunk az elmúlt nyolc év gyakorlatán! A Magyar Olimpiai Bizottság és a sportági szövetségek, valamint a sportegyesületek érdekeit figyelembe vevő, kiszámítható sportfinanszírozási rendszer kialakításán dolgozunk.

– Képviselő úr! Az én értékítéletem szerint egy hazai sportszövetség vagy egyesület elnökének lenni nem pozícióhalmozás, hanem megtiszteltetés, kihívás és feladat bárki számára, legyen az politikus vagy nem. Végül hadd osszak meg önnel egy bárki számára elérhető információt: az ön egyik frakciótársa 1991 és 1997 között a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke és a Magyar Olimpiai Bizottság tagja volt. 1991-től a mai napig elnöke a Magyar Technikai Tömegsportok Országos Szövetségének, és 2001 óta tagja a Magyar Szabadidő Sportszövetség elnökségének is. (Derültség a Fidesz és a KDNP soraiban.) Én csak remélni tudom, hogy ön nem ítéli el ezért frakciótársát, mert szerepet vállal a hazai civil sportélet irányításában. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): –Miniszter úr! A válaszát több okból sem tudom elfogadni. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Öngól!) Először is az utolsó dologra hadd válaszoljak. Pősze Lajos, akiről beszél, akkor, amikor ezeket a tisztségeket betöltötte, nem volt még politikus, most pedig le fog mondani erről a tisztségéről. (Felzúdulás és derültség a Fidesz és a KDNP soraiban. – Közbeszólás a KDNP soraiból: Meg kellett volna várni, míg lemond!) Tehát pontosan a pozícióhalmozás ellen vagyunk. (Nagy zaj, közbeszólások. – Az elnök csenget.)

– Miniszter úr! Egyetlenegy dologban egyetértek önnel, az pedig az, hogy a jelenlegi finanszírozási rendszert valóban meg kellene változtatni, hiszen már tarthatatlan a jelenlegi helyzet. Talán a legósdibb, legelavultabb területe Magyarországnak a sportfinanszírozási rendszer. Hiszen egy úgynevezett mecenatúra alapján működik az egész. Ha valóban változtatni akarnak ezen, akkor izgalommal várom ezeket a törvényjavaslatokat, amiket be fognak nyújtani, de sajnos azért, mert semmi konkrétumot nem tartalmazott az ön válasza, és úgy érzem, nem is a kérdésre felelt, ezért a válaszát nem tudom elfogadni. (Taps a Jobbik soraiban. Elnök: kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a választ. Kérem, szavazzanak! Szavazás. Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 244 igen szavazattal, 73 ellenszavazattal, 3 tartózkodás mellett a miniszteri választ elfogadta.)

Bartha Szabó József