Kétség nem fér hozzá: a parlament legszínesebb pillanatait az interpellációk, és az azonnali kérdések alkotják. Nem csak azért, mert a tévé is közvetíti. Klasszikus ellenzéki műfaj. Csillogtak is a korábbi ciklusban. Fordult, nagyot fordul a világ! Most azok a szocialisták lettek a hangoskodók, akik az elmúlt esztendőkben boldog szép jelent, s még szebb jövőt ígértek, a magyarázkodók pedig azok, akik lázadón közvetítették a valóságot, az elégedetlenséget és a sérelmeket. A korábbi megszólítók váltak megszólítottakká. Nekik kell megmagyarázni, hogy miért zöld a piros, és miért sárga a kék. Bár tegyük hozzá: szívesen emlékeztetnek!  És jöttek az újak: a Jobbik és az LMP! Harcos „ifjak" a T. Házban. Tény, ami tény: folyamatos a zaj. Az elnök csenget. Így kezdődik. Mindig így kezdődik...

Zseniális gazemberség! – „Pénzeső Kazáron"

 FONT SÁNDOR (Fidesz): – Az elmúlt másfél évben, 2009 májusától 2010. február 10-éig nyolc alkalommal voltam kénytelen foglalkozni a magyarországi LEADER Közhasznú Egyesületet ért támogatásokkal, pályázatokkal. Ez az a csodás egyesület, amely ez időszak alatt 1,3 milliárd forintnyi közvetlen támogatást kapott hol pályázati, hol pedig közvetlen miniszteri döntés alapján. Például: 500 millió forintot 2008. december 22-én. Karácsonyra.

– A nemzetgazdasági válság hatásainak a vidéki térségre történő kommunikációjának dokumentálása címén. A megalapozó tanulmányra adtak 60 millió forintot. Honlapfejlesztésre 50 millió forintot. A módszertani háttér kidolgozására 70 millió forintot. Rendelkezésre állásra 50 millió forintot. Megyei rendezvények lebonyolítására 100 millió forintot. Országos rendezvény lebonyolítására 20 millió forintot. Tájékoztató kiadvány elkészítésére 60 millió forintot. Összefoglaló tanulmány elkészítésére 50 millió forintot. Projektmenedzsment céljára 40 millió forintot. És még sorolhatnám. Zseniális! Zseniális gazemberség! Kérdezem:

• Megfelelően dokumentálta-e az egyesület a felhasznált pénzt?
• Hol tart az ügy jelenlegi állása?
• Tártak-e fel szabálytalanságot, vizsgáltak-e személyi felelősséget?

FAZEKAS SÁNDOR, (vidékfejlesztési miniszter): –- A magyarországi LEADER Közhasznú Egyesületnek példás gyorsasággal megítélt és kiutalt 500 millió forint utólagos elszámolásának tartalmi és pénzügyi ellenőrzése a múlt év végével lezárult. Kiderült: több mint 320 millió forintot nem megfelelően használt fel az egyesület, ezért felszólították, hogy ezt az összeget fizesse vissza. Az egyesület nem tette.

– Miután ezt az ügyet már a kezdetektől körüllengte a korrupció, a politikai pénzosztogatás gyanúja, egyik első intézkedésem volt, hogy elrendeltem az ügyre vonatkozó teljes dokumentáció áttekintését. A vizsgálat még zajlik, de az előzetes megállapítások alapján is a polgári jogon túlmutató következményei is lehetnek. Mind a szerződés megkötésének körülményei, mind a forrás tartalmi felhasználása felvetheti a büntetőjogi felelősséget. A szerződést az FVM részéről Gőgös Zoltán államtitkár úr írta alá, akinek tisztségéből fakadóan felelősséggel kellett volna a közpénzzel bánnia. Ráadásul a rendelkezésre álló dokumentumok alapján az FVM akkori jogi főosztálya aggályosnak is tartotta a szerződés adott formában történő megkötését.

– Tisztelt Képviselő Úr! Amikor majd tisztán látunk ebben a helyzetben, a kifizetéssel kapcsolatos tényállásban, akkor tudjuk meghozni a megfelelő lépéseket, a szükséges intézkedéseket akkor tudjuk megtenni a pénz visszaszerzése, illetve a felelősség megállapítása ügyében.

FONT SÁNDOR: – Ahhoz, hogy a történetet nem ismerők is érzékeljék, hogy mi volt itt a háttér, érdemes felvillantani: a Magyarországi LEADER Közhasznú Egyesületet Kazáron jegyzik be, a Diófa utca 13-ban. Ugyanott - tiszta véletlenül - jegyzi be Ficsor Ádám is a BalEgyenes Munkacsoportot. És nyilvánvalóan az sem véletlen, hogy a Magyarországi LEADER Közhasznú Egyesületnek vezetője Kocsisné Rátkai Melinda, aki egyben az MSZP dombóvári szervezetének volt alelnöke. Fémjelzi még: Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP Hajdú megyei listájának egyik tagja, Debreceni Lajos MSZP-s polgármester, Molnár Katalin, Kazár település MSZP-s polgármestere. Így tán már érthető, hogy miért volt a nagy sietség és a felelőtlen, hanyag pénzkezelés.

FAZEKAS SÁNDOR: – Látható a helyzet teljes abszurditása. Elég abba belegondolnunk, hogy mennyi az esély vajon ma Magyarországon arra, hogy egy kis faluban bejegyeznek egy egyesületet, utána pedig hirtelen jön félmilliárd forint! A történet címe, „Pénzeső Kazáron" is lehetne. Az is érdekes, hogy tulajdonképpen egy vagyontalan egyesület kapta ezt a pénzt. Elgondolkodtató, hogy milyen az az állami ellenőrzési, vissza-ellenőrzési rendszer, amelynek a keretében ilyen szerződéskötésre sor kerülhetett. Ezért is fontos az, hogy a közpénzeknek - így ennek a közpénznek is - utánamenjünk, minden fillérjével elszámoltassuk azokat, akik ezért felelősek voltak!

Mikor látják be, hogy a Fidesz csókja halálos csók?

KOVÁCS LÁSZLÓ (MSZP): – A szlovákiai választás kedvező eleme, hogy valószínűleg nem nacionalista irányzatú kormány fog alakulni, sőt jó esély van arra, hogy a Híd Párt szerepet kap a kormányban. Kedvezőtlen, hogy Robert Fico pártja a számítottnál, a vártnál több szavazatot kapott, és Slota pártja is, ha hajszálon is, de bejutott a parlamentbe. Az igazi veszteség azonban a Magyar Koalíció Pártjának kiesése, így a magyarság képviselete összességében gyengébb, kisebb, mint ami lehetett volna.

– Az elemzők Szlovákiában, Magyarországon és Európában is egyetértenek abban, hogy az eredményben komoly szerepet játszott a magyar állampolgárság kedvezményes megadásáról szóló törvény parlamenti vitájának és elfogadásának az időzítése. Ez lehetőséget adott a kampányban a magyar kártya kijátszására.

- Mi jeleztük ezt a veszélyt, és jelezték ezt a magyar pártok is, mind a kettő, hogy halasztani kellene ezt a vitát, ezt a döntést. Nem fogadták meg ezt a javaslatot, sem a mienket - ezen önmagában nem csodálkozom, azon viszont igen, hogy a két magyar párt figyelmeztetését, kérését is figyelmen kívül hagyta a kormány. Kérdezem:

• Kinek az érdekét szolgálta ez a sietség?
• Mi a pozitívuma, mi a hozadéka ennek a sietségnek, mert a választási eredmény szerint semmi? 

NÉMETH ZSOLT (külügyminisztériumi államtitkár): – Van annak valami bája, hogy egy olyan személy kéri számon a magyar érdekek képviseletét az egyértelműen nemzeti elkötelezettségű kormányon, aki a „merjünk kicsik lenni" gondolat jegyében folytatta a külügyminiszteri tevékenységét! Feltehetném én is a kérdést a képviselő úrnak, hogy ön milyen érdekeket képviselt akkor, amikor a „merjünk kicsik lenni" gondolatot megfogalmazta?

– Szeretném leszögezni: örülünk annak, hogy Szlovákiában győzelmet aratott a jobbközép pártoknak remélhetőleg a koalíciója, és bízunk abban, hogy ez hozzájárulhat a közép-európai együttműködés, a visegrádi négyek, illetőleg a magyar-szlovák viszony rendezéséhez. A magyar kormány a közép-európai együttműködés érdekét, a kétoldalú kapcsolatok rendezésének az érdekét kiemelt céljának tekinti, és annak is örülünk - nem mellékes, jelentsük már ki ebben a Házban: történelmi fordulat, hogy megbukott Fico, megbukott Fico kormánya. Úgy ítéljük meg, hogy az állampolgársági törvény semmilyen formában nem befolyásolta a szlovákiai választásokat. Ha ez így lett volna, akkor az új szlovák kormányt Fico alakítaná meg, márpedig nem ez lesz a helyzet.

KOVÁCS LÁSZLÓ (MSZP): – Az eredendő bűn ebben a kérdésben nem a szerencsétlen időzítés volt, az ősbűn a szlovákiai magyarság megosztása volt. Önök nem tanultak abból, ami Romániában történt. Ott is megosztották a magyarságot, és ennek eredménye az RMDSZ bizonyos meggyengülése és az önökhöz kötődő párt gyakorlati eltűnése. Szlovákiában megismételték ezt, és az eredmény is ugyanaz: a megosztott képviselet kevésbé hatékony, mint az egységes. A kérdésem:

• Mikor látják be, hogy a segítségnek ez a módja nem hatékony?
• Mikor látják be, hogy a Fidesz csókja halálos csók?

NÉMETH ZSOLT: – Képviselő úr! Nagyon sajnálatos, hogy Szlovákiában két politikai erő jött létre a magyarság bázisán, hangsúlyosan nem két magyar pártról beszélek. Úgy gondolom, köszönet illeti a Magyar Koalíció Pártját az elmúlt években, az elmúlt 12 esztendőben és az elmúlt 4 esztendőben végzett tevékenységéért. Úgy gondolom, ugyanakkor az ő vereségük, az ő parlamentből való kiesésük oka, hogy hogyan viszonyultak a Ficóval való jövendőbeli koalíció kérdéséhez.  Szeretném ugyanakkor megkérni önt, képviselő úr, hogy lehetőség szerint a felvidéki magyarság nyomorát, nehézségét ne használja ki rövid távú és meglehetősen alantas pártpolitikai célokra!

Tudja-e, miniszter úr, hol virít a Boldogasszony papucsa?

SZILÁGYI LÁSZLÓ (LMP): – Tudja-e, miniszter úr, hol virít a Boldogasszony papucsa? Természetesen nem önnek kell tudni, hogy hol terem ez a virág, az egyik legszebb magyar virág, de van ebben az országban 266 olyan ember, aki egészen biztosan tudja. Pontosan tisztában vannak vele, hogy hol vannak a természeti értékek, kiktől kell félteni, és hogyan lehet ezeket megvédeni. Ezek az emberek alkotják a Magyar Köztársaság egyik legprofesszionálisabb, híresen lelkiismeretes és megvesztegethetetlen hatóságát, a több mint 30 éves múltra visszatekintő Természetvédelmi Őrszolgálatot – amiért most komolyan aggódunk. Több olyan hírt hallottunk, több irányból, hogy ezt a testületet meg akarják szüntetni!

– A természetvédelmi őrök 80 százaléka diplomás, közel felük többdiplomás, minden egyes főre több mint 450 négyzetkilométernyi terület, 190 régészeti lelőhely jut, és havonta átlagosan több mint 1000 kilométert tesznek meg autóval, kerékpárral, gyalog vagy lóháton. Bármikor kaphatók oktatási vagy szemléletformálási feladatokra. Ezekből is látszik, hogy nagy leterheltségben és igen nehéz körülmények között dolgoznak. Körülbelül egymilliárd forintot tesz ki évente az az összeg, ami az ő bérük és járulékuk összesen. Úgy gondolom, hogy ez nem olyan nagy összeg, és egyáltalán nem indokolja azt, hogy megszüntessük ezt a testületet. Maga a szolgálat már az egyik melléktevékenységével, az erdők őrzésével is megtermeli a saját fenntartási költségeit, arról nem beszélve, hogy ha csak egyetlen nagyobb feltárás kifosztását, vagy egyetlen tömeges vízimadár-mészárlást sikerül egy évben megakadályozni, akkor már megéri. Miniszter úr! Arra kérem: a kormány és az illetékes tárca gondolja át:

• Mit veszít garantáltan ez az ország a Természetvédelmi Őrszolgálat megszüntetésével?
• Mennyit spórolhatunk a Természetvédelmi Őrszolgálat megszüntetésével?

FAZEKAS SÁNDOR (vidékfejlesztési miniszter): – Bevezető kérdés volt: tudom-e hol virít a Boldogasszony papucsa? Tudom. Ez egy nagyon szép magyar virág, amely a balfi dombvidéken, a Fertő tó mellékén, a Bükkben, illetve az aggteleki karszton is virul. A pénzben kifejezett értéke 100 ezer forint, de azt hiszem, hogy ezeket a ritkaságokat nem lehet pénzben kifejezni, hiszen mintegy fél négyzetkilométer a növény előfordulási területe, 1400-1700 példány van belőle, tehát egy kiemelten védett érték, - és ez így is van jól. Egy olyan nemzeti kincs, amelyre oda kell figyelnünk!

– Ami a kérdés mögött meghúzódik: a Természetvédelmi Őrszolgálatok a nemzeti parki igazgatóság keretén belül működnek. Kiemelt feladatuk mintegy 840 ezer hektár védett természeti terület, és ezzel átfedésben lévő mintegy 2 millió hektár Natura 2000 terület őrzése, megóvása, károsítások megelőzése. A természetvédelmi őrszolgálat több évtizedes múltra tekint vissza. Jelenlegi létszáma 264 fő. Minden elismerést megérdemelnek azok, akik ezt a gyakran embert próbáló hivatást választják, védik, óvják értékeinket. Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy mint valamennyi állami szervezetét, ennek a szerepét is át kell tekintenünk. Meg kell néznünk a működését, a költségvetési oldalát, a létszámoldalát annak, hogy ez az őrszolgálat a jelenlegi természetvédelmi struktúrában megfelelő helyen van-e, miként látja el feladatát, milyen költségvetéssel kell életben tartanunk, milyen lehetőségeink vannak. Tehát ez az átvilágítás meg kell hogy történjen!

SZILÁGYI LÁSZLÓ: – A Boldogasszony papucsa tekintetében a válasz kielégítő, egyébként nem. Ezt a testületet nem megszüntetni kellene, hanem megerősíteni, hiszen napi fizikai támadásoknak is ki vannak téve a fatolvajoktól a quadosokon át az orvvadászokig. Mindenképpen óriási nagy szükség lenne rájuk! Én azt gondolom, hogy sem államigazgatási, sem spórolási szándék nem állhat a háttérben, - hacsak nem valamilyen érdekcsoportnak csípi a szemét ennek a testületnek a tevékenysége! Remélem, hogy nem így van.

FAZEKAS SÁNDOR: – Akkor megpróbálok egyértelműbben fogalmazni: nincs olyan szándék, amely bármilyen megszüntetésre irányulna ezen a területen! De, át kell világítanunk, csakúgy, mint az állami szervezetrendszernek minden elemét, a joganyagot, a különböző szabályokat, a szervezetrendszereket. Ennek a folyamatnak az elején vagyunk. Ha bármilyen konkrét elképzelés, lépés megfogalmazódik, akkor arról - természetesen - tájékoztatni fogjuk az Országgyűlést és a közvéleményt.

Emberi jogokat sértő kísérletezgetések!

GYENES GÉZA (Jobbik): – Az emberek iránti felelősségtudat jegyében a mindenkori kormánynak vigyáznia kell állampolgáraira, és ezért a rendelkezésre álló valamennyi eszközzel fel kell lépnie az emberekre leselkedő veszélyek elhárítása érdekében. Ilyen veszélyt jelent az, amikor a beteget gyógyító orvosokat megtévesztik, például a diagnózis felállításához használt eszközök, tesztek megbízhatóságát illetően. Egy engedélyezett tesztet használó labor munkájának hitelességében és megbízhatóságában ugyanis sem az orvos, sem a beteg nem kételkedik, mint ahogyan az erre alapozott gyógymódban sem. Azok a gyártók és forgalmazók, amelyek a célnak nem megfelelő, pontatlan vagy félrevezető eredményt adó eszközöket gyártanak, forgalmaznak, továbbá azok a hatóságok, amelyek ilyen eszközök forgalomba hozatalát a szükséges bevizsgálások nélkül vagy a bevizsgálásra illetéktelen intézmények által kiállított dokumentumok alapján engedélyezik, a félrevezetett orvosok által felállított hibás diagnózis és ennek alapján javasolt fals terápia révén esetenként súlyosan veszélyeztetik a betegek életét, egészségét.

– Ilyen történet játszódott le az országban a H1N1-járvány alatt, amikor bizonyos kórházak és rendelőintézetek magáncég által üzemeltetett laboratóriumaiban egy új magyar vírustesztet használtak a sertésinfluenza-betegség diagnosztizálásához. A teszt a Diagon Kft. terméke, amelyet 2009 augusztusában mutatott be a gyártó, és azt állította róla, hogy más eljárásokkal szemben egy lépésben, azaz rövid két óra alatt képes eredményesen kimutatni a sertésinfluenza vírusát. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által elvégzett sorozatvizsgálatok folyamán kiderült, hogy a teszt teljes mértékben alkalmatlan a H1N1-vírus kimutatására. Ennek ellenére 2009. november 6-án a Diagon Kft. megkapta a termék forgalmazásához szükséges igazolást az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivataltól, így a teszt aggálytalanul forgalomba és használatba került. Miután állítólag sem Falus Ferenc országos tiszti főorvos, sem Székely Tamás akkori miniszter nem tájékoztatta róla, a hivatal csak az általa kiadott engedélyezési dátumhoz képest fél év után, az időközben felmerült aggályok nyomán szerzett tudomást a teszt alkalmatlanságáról. 2010. április elején ennek az információnak a birtokában a hivatal elindított ugyan egy piacfelügyeleti eljárást, ám a teszt forgalmazását és alkalmazását nem tiltotta be. Államtitkár Úr!

• A teszt megfelelhetőségi vizsgálatát kompetens labor végezte-e el?
• Történt-e jogsértés?
• Megállapítható-e a szereplők felelőssége?
• Helytállóak voltak-e a gyártó által benyújtott dokumentumok?
• Mennyiben volt körültekintő és szabályszerű az engedélyező hatóság, az országos tiszti főorvos és a miniszter eljárása?  

SZÓCSKA MIKLÓS (nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár): – Ahhoz, hogy a gyártó termékét piacra lehessen helyezni, be kell jelentene az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalnál, ami a bejelentés megtörténtéről igazolást állít ki. A bejelentési eljárásban a hivatal a rendeletben meghatározott adatokat ellenőrzi, különös tekintettel arra, hogy a termék nem tartozik-e a jogszabály által nagyobb kockázatúnak ítélt eszközök közé. A hivatalnak csak a jogszabály által előírt esetekben kell a terméket vizsgálnia, a nyilvántartásba vétel során nem. A rendeletben előírtak szerinti igazolások, nyilatkozatok valóságtartalmáért és megfelelőségéért első helyen a gyártó tartozik helytállási kötelezettséggel.

– A Közigazgatási Hivatal a Diagon Diagnosztikai Kft. termékeit 2009. augusztus 5-én, illetve 2009. november 5-én regisztrálta. A parlament egészségügyi bizottságának februári ülésén a Diagon Kft. gyorstesztjével kapcsolatban elhangzott vélemény miatt a hivatal 2010. február 23-án tájékoztatást kért a Diagon Kft.-től arra vonatkozóan, hogy érkezett-e bejelentés az általa gyártott gyorstesztekre vonatkozóan. A hivatal ezen kívül három hazai felhasználótól 2010. március 9-én tájékoztatást kért arról, hogy tapasztaltak-e alkalmazhatóságot érintő problémát a termékekkel kapcsolatban.

– Tekintettel arra, hogy a Diagon Kft. által nevesített hazai felhasználóktól beérkezett válaszok további kérdéseket vetettek fel a tesztek vizsgálatával és alkalmazásával kapcsolatosan, 2010. március 29-én a hivatal piacfelügyeleti ellenőrzést indított. A piacfelügyeleti eljárás során feltárt hiányosságok miatt a Közigazgatási Hivatal 2010. május 28-án kelt határozatában a Diagon Dft. által gyártott tesztek forgalmazását felfüggesztette. A felfüggesztés a műszaki dokumentáció és a teljesítőképesség-értékelés hiányosságának pótlásáig, legkésőbb 2010. november 30-ig tart, ha nem történik meg addig, akkor értelemszerűen megszüntetik a forgalmazás lehetőségét.

– A kinevezésem első nyolc munkanapjában az egyik első intézkedés volt a Diagon Kft. által forgalmazott gyorsteszt forgalmazásának felfüggesztéséről szóló határozat azonnali közzététele a tárca honlapján. A további intézkedések, vizsgálatok sem maradnak el. 

GYENES GÉZA: – Államtitkár úr! Kérem, hogy a leghatározottabban lépjen fel az alkalmatlan és ellenőrizetlen eszközökkel súlyos betegségek felismerését ígérő, emberi jogokat sértő kísérletezgetések ellen. Kérem, hogy a rendelkezésre álló valamennyi eszközzel lépjen fel az állampolgárok életének, egészségének ily módon történő veszélyeztetése ellen! Kérem, hogy kezdeményezze a felelősök felelősségre vonását!

Megmenekül-e a budatétényi rózsakert, vagy megkaparintják a privatizátorok?

NÉMETH ZOLTÁN (Fidesz): – Az Érdi Gyümölcs- és Dísznövény-termesztési Kutató- Fejlesztő Kht. Magyarország legnagyobb génbankja, ahol a hazánkban honos összes csonthéjas génállományát őrzik, kutatják, nemesítik és értékesítik. A kutatóintézet mintegy 800 hektáros, igen értékes földterülettel rendelkezik az M7-es, M6-os autópályák közvetlen közelében, és ez a terület egyedülálló módon nem az állam, hanem a kutatóintézet tulajdonában van. A kutatóintézet budatétényi központja is nagyon komoly értéket képvisel. Budafok-Tétényben fekszik a kht. Rózsakertje. Több mint ötven évvel ezelőtt a Magyar Örökség-díjas Márk Gergely itt álmodta meg és hozta létre Európa akkor második legnagyobb rozáriumát. Az akkori 2740 rózsafajtából mára 1300 maradt, de még mindig 8000 tő virágzik májusban a nagyjából két és fél hektáros területen.

– Nos, ez a több milliárd forint értékű vagyon kényszer-végelszámolás alá került, és vele együtt az a szellemi vagyon is, amelyet kutatóelődeink több évtizeden keresztül halmoztak fel a nemzet szolgálatában.  Ugyanis egy törvény elrendelte, hogy minden kht. formában működő egységet át kellett alakítani 2009. július 1-jéig. Az állam tulajdonában levő igen sok kht.-t át is alakítottak, kivéve az említett érdi kutatóintézetet, így a bíróság kényszer-végelszámolást volt kénytelen elrendelni. A szabály ilyenkor az, hogy a kijelölt felszámoló a tulajdonos helyébe lép, értékesíti a vagyont, majd elszámol a volt tulajdonossal.

– Tudni kell, hogy ennek a hatalmas értékű vagyonnak a kezelője a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., ahol akkor az ezért a portfólióért felelős vezérigazgató-helyettes Benedek Fülöp volt. Többen vélelmezik, hogy az átalakítás elmaradása nem véletlen, hanem előre, pontosan kitervelt akció volt. Hiszen a jogszabályt igen jól ismerők pontosan tudták azt is, hogy ha nincs átalakítás, akkor jöhet a végelszámolás, azaz a 800 hektár állami termőföld haveri kézre juttatása, az épületek, ingatlanok lenyúlása. A szemfényvesztő rablás megakadályozása érdekében az elmúlt évben többször megszólítottuk a vagyongazdálkodásért felelős MSZP-s minisztert, sőt a XXII. kerületi civil egyesületek is közel 800 aláírást gyűjtöttek, hogy felhívják a képtelen helyzetre a figyelmet. Aggodalmunkat a volt szocialista kormány lesöpörte. Ezért kérdezzük:

• Van-e elegendő eszköze és rálátása a minisztériumnak a végelszámolás folyamatára? 
• Megalakult-e már az a nonprofit kft., amely képes a végelszámolás alatt levő társaság vagyonának a fogadására?
• Van-e esély arra, hogy továbbra is állami kézben maradjon ez a nagy értékű nemzeti vagyon?
• Nem tapintható-e ki a leköszönő kormány részéről az a szándék, hogy az átalakítást tudatosan szabotálták el annak érdekében, hogy ez a hatalmas vagyon meghatározott magánkezekbe kerüljön?

FAZEKAS SÁNDOR (vidékfejlesztési miniszter): – Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy a nemzeti összefogás kormánya mindent megtesz azért, hogy felbecsülhetetlen értékű génbankjainkat, mint stratégiai jelentőségű nemzeti örökségünket megvédje. Ennek érdekében azt tervezzük, hogy a különböző kutatóintézetekben, egyetemeken, illetve gazdasági társaságoknál található törzsültetvényeinket, maggyűjteményeinket, továbbá ősi és őshonos állatfajtáinkat fenntartó szervezeteinket és intézményeinket egységes génbankhálózatba fogjuk össze, és a fenntartásukhoz szükséges költségvetési forrásokat kiszámítható módon biztosítsuk. Ezekre a genetikai alapokra építve fejleszteni kívánjuk saját nemesítési tevékenységünket, így a genetikai örökségünket mezőgazdaságunk megújításában jelentős súllyal kívánjuk felhasználni. Így nemcsak hogy esély van arra, hogy e nagy értékű nemzeti vagyontömeg állami kézben maradjon, hanem jelentős mértékben ezekre az alapokra, mint hungarikumokra kívánjuk jövendő agrár- és vidékfejlesztési stratégiánkat építeni.

– A finoman fogalmazva is gyanús üggyel kapcsolatban elmondható: 2010. április 6-án vált jogerőssé az Érdi Gyümölcs- és Dísznövény-termesztési Kutató- Fejlesztő Közhasznú Társaság végelszámolása, annak ellenére, hogy a cég hitelfelvétel nélkül működik, vagyona tehermentes, pénzügyi helyzete jelenleg is stabil. Joggal mondhatjuk tehát, hogy a nemzeti vagyonnal való felelőtlen gazdálkodás egy olyan céget sodort végveszélybe, amely egyébként saját gazdálkodását illetően erre nem szolgált rá. Ez önmagában is felveti az érintett vezetők felelősségre vonásának kérdését. Ráadásul itt nem is egyszerűen az ingatlanok értékéről és a társaság gazdasági teljesítményeiről van szó, pótolhatatlan nemzeti értékeink kerültek végveszélybe.

– Egyetértek a képviselő úrral abban, hogy nem lehet kizárni annak a lehetőségét, hogy az átalakítás megkésett kezdeményezése nem volt véletlen. Az agrárportfólióért felelős vezérigazgató-helyettesnek, illetve munkatársainak nyilván tudniuk kellett, hogy ha időre nem történik meg az átalakítás, akkor ennek végelszámolás és értékesítés lesz a következménye. Innen már csak egy lépés lett volna az intézet 800 hektár állami földterületének, valamint értékes egyéb ingatlanainak akár mélyen áron aluli, spekulációs megszerzése. Agyafúrt trükknek tűnik. Erre mondhatjuk: hát igen, ez egy ügyes!

– Ami a megoldást illeti, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács 2010. május 19.-ei ülésén elfogadott egy előzetes intézkedési tervet, amelyben szerepel egy új, nonprofit közhasznú kft. megalapítása. Ez venné át a munkavállalói állományt és folytatná a tevékenységet. A végelszámolás befejeztével ez a társaság kapja vagyonkezelésbe a földterületeket, illetve tulajdonába az eszközöket, valamint az apportálható ingatlanokat. Az új társaság megalapításának előfeltétele a kényszer-végelszámolóval való megállapodás. A megállapodás előkészítésére utasítást adtam, a munkálatok jelenleg folyamatban vannak. A kármentést követően azonban nem maradhat el a felelősségre vonás sem, amellyel összefüggésben vizsgálatot kívánok elrendelni!

FONT SÁNDOR (Fidesz): – 2009. július 1-jéig kellett a kht.-t átalakítani. És milyen „véletlen": a Magyar Nemzeti Vagyongazdálkodási Részvénytársaság és annak a vagyonáért felelős vagyontanács - a határidő előtt négy nappal - június 26-án ülésezik, akkor engedélyezi az érdi kutatónak az átalakulást. A döntést nem futárral vagy azonnali behívással közvetítik, hanem postán feladják Érdre. Minekutána ez a postai küldemény - a Magyar Posta teljesítőképességének megfelelően - késve érkezik a címzetthez. Ezek után természetes, hogy az átalakítást jogilag nem már lehetett véghezvinni.

– December 17-én Oszkó Péter miniszter úrhoz fordultam írásbeli kérdéssel. Ő nem osztotta az aggályomat, azt mondta: itt minden rendben lesz, és nem lesz végelszámolás. Kérem szépen, a bírósági döntés kényszer-végelszámolást rendelt el.  Miniszter Úr! Nagyon kérjük, hogy ezt a hihetetlen nagy értékű vagyont mentsék meg, és legyenek szívesek végigkísérni ezt az ügyet, hogy ne vesszen kárba az sok-sok éves munka, amit az őseink, a kutatók ránk hagyományoztak!

Vajon, hol a pénz?

KALMÁR FERENC ANDRÁS (KDNP): – Az európai uniós források a vidék gazdasága versenyképességének javítását szolgálják, de a jelenlegi működési rendben a rendszer hatékonysága megkérdőjelezhető. Az Új Magyarország vidékfejlesztési programon belüli támogatási jogcímek keretében 9-12 hónapos ügyintézési határidőkkel találkoznak azok, akik támogatási kérelmet nyújtanak be.  A jogszabályokban előírtakhoz képest is jóval több dokumentumot kérnek tőlük. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal gyakorlata problémát jelent a közcélú fejlesztések esetén is. Az egyéves bírálati határidő vállalhatatlan, és akkor még nem ejtettünk szót arról, hogy mikor történik a kifizetés.

• Mit kíván tenni a Vidékfejlesztési Minisztérium, mint az Új Magyarország vidékfejlesztési programjának irányító hatósága, hogy egyszerűbb, gyorsabb eljárásokon keresztül jussanak támogatáshoz az arra valóban érdemes vidéki szereplők?

FAZEKAS SÁNDOR (vidékfejlesztési miniszter): – Az Új Magyarország vidékfejlesztési program végrehajtási gyakorlata - a jogszabályoktól kezdve azok végrehajtási gyakorlatáig - felülvizsgálatra, javításra szorul. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal ma sok ezer olyan fellebbezést kezel, amelyeknek jelentős hányada a pontatlan jogi környezetből fakad. Túlzott adminisztrációval dolgozik, lassú, és ez nem szolgálja a projektek gyors és költséghatékony megvalósítását. Az eddiginél tehát alaposabb jogi munka szükséges a munkájának eredményesebbé tételéhez. Az ügyintézési határidők felére csökkentése reális és szükséges célkitűzés. A még rendelkezésre álló forrásokat már a felülvizsgált és korrigált rendszerben fogjuk megpályáztatni. Külön munkacsoport dolgozik most azon, hogy egy hatékony, gyors rendszer álljon rendelkezésre.

KALMÁR FERENC ANDRÁS: – A helyzet az, hogy én Csongrád megyei képviselő vagyok, és főleg Csongrád megyéből jutnak hozzám azok a jelzések, melyek szerint nagyon-nagyon hosszú ideig kell várni, míg egy nyertes pályázat megkapja a pénzt. Örömmel hallom, hogy ezt a gyakorlatot felül kívánják írni és felül kívánják bírálni. Azt is el kell azért mondani, hogy a szereplők, akik pályáznak, pályáztak az elmúlt évek gyakorlatáról olyan rossz szájízzel és olyan rossz véleménnyel vannak. Megfogalmazódnak olyan kérdések is:

• Vajon, hol a pénz?
•  Mi történik, miért nem fizetik ki?
• Lehet, hogy „valaki" kamatoztatja?

FAZEKAS SÁNDOR: – Hol van a pénz? Ilyen esetben nyilván nem a gazdaságban, hanem valahol máshol. Hiányzik a gazdaságból, hiányzik a vidékről, gátja a termelésnek. Elrettentésképpen mondom: némelyik önkormányzati projektnek az átfutási ideje négy év; az ember már nem emlékszik az elejére, hogy mikor kezdett hozzá. De az is tragikus dolog, ha egy év egy ilyen pályázatnak az átfutási ideje. Idegőrlő, felesleges, rendkívül lassú ez az egész eljárásmód. Az a célunk, az kell hogy a célunk legyen, hogy azok az európai uniós és belső források, amelyek rendelkezésre állnak, minél hamarabb eljussanak a gazdasági élet szereplőihez, a pályázókhoz. Az új kormánynak meg kell oldani ezt a feladványt, és biztos vagyok abban, hogy eredményesek leszünk.

Földmoratórium meghosszabbítása?

MÓRING JÓZSEF, ATTILA (KDNP): – Az elmúlt napokban a francia mezőgazdasági miniszter hivatalos látogatást tett hazánkban. Franciaország a közös agrárpolitika működésének, illetve jövőbeli formálásának talán legfontosabb kulcsállama, Magyarország pedig alapvetően érdekelt a közösségi agrárpolitika fenntartásában, lévén népességéhez képest jelentős mezőgazdasággal és vidéki népességgel rendelkező uniós tagállam. Önmagában az a tény, hogy a francia kormány minisztere az új magyar kormány mezőgazdasági miniszterét már a második héten hivatalában felkereste, a további együttműködést illetően sokat ígérő lehet.  A sajtó híradásaiból ismerjük, hogy a közös agrárpolitika 2014 utáni stratégiájának alapvető kérdéseiről volt szó. Arról is szóltak a híradások, hogy a két ország miniszterei számos kérdésben azonosan ítélik meg a feladatokat. Emellett - nagyon helyesen - a magyar fél felvetette a földmoratórium kérdését is, amely során a magyar kérés sikere érdekében kérte a francia fél támogatását.

– Abban még talán a magyar parlament minden képviselője is egyetért, hogy a magyar mezőgazdasági földterület magyar tulajdonosok, kis- és középvállalkozások, családi gazdaságok kezében maradjon. Olyan nemzeti kincsről van szó, amit nem szeretnénk mások tulajdonában látni.  Kérdezem a tisztelt miniszter urat:

• Hol tart a magyar földmoratóriumról szóló kezdeményezés ügye?
• Mit kíván a tárca tenni a továbbiakban az ügy sikerre vitele érdekében?

FAZEKAS SÁNDOR, (vidékfejlesztési miniszter): – Nagy örömömre szolgált, hogy a hivatalba lépésem után először a Francia Köztársaság mezőgazdasági miniszterével tárgyalhattam a földmoratórium meghosszabbításáról és az Unió közös agrárpolitikájáról is. Bruno Le Maire úr ígéretet tett arra, hogy a francia kormány támogatja a magyar földmoratórium meghosszabbítását. Azt hiszem, hogy ez egy nagyon jelentős dolog.

– Magyarország 2004-ben azzal a feltétellel csatlakozott az EU-hoz, hogy legkésőbb 2011-ig fenntarthat bizonyos, a földterület tulajdonszerzésére vonatkozó korlátozásokat. Ez az időtartam a Bizottság hozzájárulásával további három évvel meghosszabbítható. A földpiac korai megnyitása kockázatos, súlyos zavarokkal fenyeget, hiszen az árak hazánkban jóval az uniós átlag alatt mozognak. A francia kormány álláspontja igen hasznos lehet számunkra, hiszen a Biztosok Kollégiumában és a különböző igazgatóságok vezetésében a francia kollégák fontos beosztásokban készítik elő az állásfoglalásokat, és Franciaországnak mind az Európai Unió agrárpolitikájában, mind a döntéshozatalban komoly szerepe van. Biztos vagyok abban, hogy eredményesek leszünk a tárgyalásokban, és így a moratórium meghosszabbítására sor kerülhet.

Földmoratórium meghosszabbítása?

MÓRING JÓZSEF ATTILA: – Az, hogy a magyar föld magyar tulajdonban maradjon, nem csupán gazdaságilag, hanem, azt gondolom, lélektanilag is nagyon fontos mindannyiunk számára, és örömteli, hogy ehhez az elképzelésünkhöz és tervünkhöz komoly befolyással bíró szövetségest sikerült az Unióban megnyerni az új kormánynak. Különösen figyelemre méltó ez annak tükrében, hogy az előző kormány többször kinyilvánította, hogy a moratórium meghosszabbítására nem lát esélyt, holott erre mindannyiunk jól felfogott érdekében szükség van!

FAZEKAS SÁNDOR: – Bruno Le Maire miniszter úrral egyetértettünk abban, hogy 2013 után az Unió támogatási rendszere a minőségi gazdálkodást, a minőségi termékek piacának védelmét és a vidékfejlesztést kell hogy előtérbe helyezze. A francia miniszter azt az álláspontunkat is elfogadta, hogy az újonnan csatlakozott tagállamokat a jövőben a támogatások terén sem érheti hátrányos megkülönböztetés, a tagok esélyegyenlőségét biztosítani kell. Ez szintén egy olyan kiemelt magyar érdek, amelyre fokozottan oda kell figyelnünk, és minél több támogatót kell megnyerni azért, hogy nagyobb agrártámogatásokban részesüljünk.

Miért teremt a kormány hátrányosabb helyzetet a kormánytisztviselők számára?

LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): – Az Orbán-kormány programjában a következő olvasható: „Újra kell építeni az államot, ebben kulcsszerepe van a szaktudás és elhivatottság érvényre juttatásának, és annak, hogy visszaadjuk a közigazgatás rangját, csak így teremthető meg az erős és hatékony állam." A közigazgatási kar ma Magyarországon felkészülten, elkötelezetten dolgozik úgy a minisztériumokban, mind az államigazgatási hivatalokban és az önkormányzati hivatalokban egyaránt. (Derültség a kormánypárti padsorokban.) A köztisztviselők fokozott munkajogi védelméhez fokozott kötelezettségek tartoznak, kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni, utasításnak alávetni magukat, túlmunkát végezni, azért a többletkötelezettségért cserébe állt fenn a többletvédettség is, és erre az Országgyűlés vitájában a Magyar Szocialista Párt képviselői rámutattak. Azzal, hogy önök indokolás nélkül, kéthavi felmondással, felmentéssel bárkit kirúghatnak, a köztisztviselők közül bárkit az utcára tehetnek, olyan politikai nyomás alatt tartják a köztisztviselőket, amely meggyőződésünk szerint megengedhetetlen. Kérdezem tehát miniszter úrtól:

• Milyen megfontolás húzódik meg amögött, hogy a jogszabály a munka törvénykönyve rendelkezéseinél is kedvezőtlenebb helyzete  teremt egyes szabályozásokban, ellentétesen a közszolgálatra vonatkozó jogi szabályozás mindenkori alapvető céljaival?

NAVRACSICS TIBOR (közigazgatási és igazságügyi miniszter): – Képviselő asszony! Ma egy köztisztviselő két hónapos lemondási idővel szüntetheti meg a munkaviszonyát. Miközben a munkáltatónak ez a lehetőség nem áll rendelkezésre. Mi úgy gondoltuk, hogy szimmetrikussá kell tenni ezt a viszonyt. Az állampolgárok felől nézve ez azt mutatja, hogy azok a köztisztviselők, akik nem megfelelően végzik a munkájukat, lusták, esetleg trehányak vagy nem jó szaktudással rendelkeznek, gyakorlatilag elbocsáthatatlanok.

– Az utóbbi években, sajnos, a közigazgatás szétzilálódott. És ez nem politikai kérdés! Ha rossz színvonalú a közigazgatás, ha rossz szakemberek lehetnek bent a közigazgatásban, akkor sajnos az adófizetők pénzét pazaroljuk. Olyan minőségi közigazgatást szeretnénk a polgárok számára nyújtani, amelyben azt látják, hogy jól hasznosul az adófizetői pénzük.

– Képviselő asszony! Ön azt mondja, hogy mi iszonyatos politikai nyomás alatt tartjuk a köztisztviselőket. Azt kell mondanom, hogy semmifajta politikai nyomás alatt nem tartjuk őket. Bár megértem, hogy önben megfogalmazódnak ilyen mondatok, hiszen ha jól emlékszem, ön 2008 októberében az MSZP országos választmányát nyugtatgatta azzal, hogy „én olyan javaslatot fogok a frakciókkal való egyeztetés után a kormány elé terjeszteni, ami a kormánypárti politikusoknak és a szocialista politikusoknak erős lehetőséget és mandátumot ad a regionális területfejlesztési tanácsban". (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Szégyen! - Moraj a kormánypárti padsorokban.)

 

– Valóban, önök meg szállták az összes területfejlesztési tanácsot, aktív politikusok vették át az addigi szakemberek helyét. Ez a szocialista törvényesség, tisztelt képviselő asszony! Nálunk ilyen nem lesz! Nálunk nem lesz politikai boszorkányüldözés! Aki ma a közigazgatásban dolgozik, és jó minőségű munkát végez, az nyugalomban lehet, és jól érezheti magát. Aki pedig úgy érzi, hogy ő szocialista támogatással került be, és csak azért van ott, mert MSZP-tag volt, mert beküldték, mert rokon, unokatestvér, nővér és a többi, ne soroljuk, ő bizony szembenézhet azzal, hogy ha nem jó minőségű munkát végez, akkor el fogja veszíteni az állását! Fegyelmezett, pontos, jó minőségű közigazgatást akarunk! Ehhez kérem az önök támogatását! (Közbeszólás: Várhatod! Taps a kormánypárti padsorokban.)

LAMPERTH MÓNIKA: – Miniszter úr! Önnek is tudnia kell, hogy egy munkavállaló, egy köztisztviselő, amikor egy állami szervvel áll szemben, nem egyenlőek az esélyek. A Magyar Szocialista Párt a munkavállalók pártján áll (Derültség a kormánypárti frakciókban.), ezért nem tudja elfogadni... Ha kiordították magukat a fideszes képviselők, akkor befejezem. (Az elnök csenget.) A Magyar Szocialista Párt a munkavállalók oldalán áll, ezért nem tudom elfogadni ezt a választ. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Mi esz a pálinkatörvénnyel?

VÁGÓ GÁBOR (LMP): – Szeretném letenni a garast a jó, minőségi házi pálinka mellett. Azt kívánjuk, hogy a gyümölcspárlat főzéséért indított szabadságharc - majdnem forradalom – ne a minőséget állítsa a falhoz. Ne egy, éppen az európai piacokon kalandozásra induló unikális termék legyen a forradalom első áldozata. Azt mindenképpen el kell kerülni, hogy az „arany háromszögben" ugyanazokban a tartályokban állítsák elő a gyümölcspárlatot, ahol az olajszőkítés és a tablettás bor készítése is folyt.

– Hazánk nehezen érte el azt a kiemelkedő eredményt, hogy a pálinka hungarikum lett, s ezzel azt is, hogy ne bitorolhassa se egy román vagy az összes osztrák főzet a pálinka nevet. Úgy látjuk, hogy a mostani rendelet nem kellő kidolgozásával, ezen munka lassan beérő virágjait még bimbó állapotban letépheti és kukába dobhatja a kormánytöbbség. A hungarikumnak a minőséghez és az egészséghez kell társulni, egy ilyen rendelettel értelmetlenné tehetjük a pálinkatörvényt. Kérdésem:

• Miként tudják a pálinkatörvényben garantált minőséget az új szabályozással is garantálni?

FAZEKAS SÁNDOR (vidékfejlesztési miniszter): – A pálinkatörvényt az öt parlamenti párt együttes előterjesztése alapján az Országgyűlés annak idején csaknem egyhangúlag fogadta el. Szabályozza a „pálinka" megnevezés használatát, továbbá rendelkezik az előállítása során alkalmazott különleges eljárásokról, forgalomba hozataláról. Ez azt jelenti, hogy minden pálinkának, a majdan otthon főzöttnek is, ki kell elégítenie a pálinkatörvény minőségi, technológiai, megnevezéssel kapcsolatos előírásait.

EVÁGÓ GÁBOR: – Nagyra értékeljük, hogy önök is a minőség mellett tették le a garast. Viszont a garanciális eszközöket továbbra sem látjuk arra, hogy ha elindul az otthonfőzésnek ez a forradalma, akkor miként lehet a minőségi pálinkát megőrizni, és hogyan lehet ezt a hungarikumot, majd ennek a renoméját megvédeni mind a hazai, mind a nemzetközi piacokon.

FAZEKAS SÁNDOR: – Biztos vagyok abban, hogy ha odahaza a gazdák, a kistermelők képesek világszínvonalú csabai kolbászt előállítani, kiváló szatmári szilvalekvárt vagy aszalt gyümölcsöt készíteni, akkor az a feladat se fogja meghaladni az ügyességüket, hogy jó minőségű házi pálinkát készítsenek. 

Bartha Szabó József