Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések” műfaját.  A tévé általában már nem közvetíti. Az újságírók is elmennek. Üresek a széksorok.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. A múlt és a jelen keservire, küzdelmeire emlékeztető kérdések és válaszok születnek.  Az ellenzék szólásai majd mindig költőiek, a címűkben hordozzák az elmarasztalást, a kormány válaszai pedig felhős égboltunkon is rózsaszínűen reménykeltőek. Íme, „szolidan” stilizálva, - egy alkalommal a közbeszólásokat is – a szónoklataik.

Milyen jövőt szán a kormány az országunknak?

OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP): – Államtitkár úr! Az oktatási rendszertől elvárható, hogy a meglévő egyenlőtlenségeket csökkentse, hogy minden gyermek számára esélyt adjon a felemelkedésre. Sajnos a magyar közoktatási rendszer nem ilyen. Tekintélyelvű rendszer épül, ahol már most elkezdődött a frissen államosított iskolák igazgatóinak politikai érdekek által vezérelt tisztogatása. A rombolást sajnos az új felsőoktatási törvény is továbbviszi, amely a kevésbé tehetős rétegeket kizárja a felsőoktatásból. Így elmondhatjuk, hogy visszatértünk a szocialista tervgazdaságba, ahol minisztériumi íróasztalok mögött sakkozzák ki a keretszámokat, és amely szakok nem szimpatikusak a Fidesznek, ott radikálisan lecsökkentették az államilag támogatott férőhelyek számát. Orbán Viktor miniszterelnök úr cinikusan meg is jegyezte a minap, ha rajta múlna, egyetlen jogász sem kaphatna állami támogatást, egyetlen jogászhallgató sem tanulhatna államilag támogatott férőhelyen. (Zaj, közbeszólások a Fidesz soraiból: Helyes!)Ha ez helyes, ahogy itt hallom és ha ez így lett volna a 80-as években is, akkor sajnálattal kellene elmondanom önöknek, hogy a Fidesz padsorai ma üresek lennének. (Zaj, felzúdulás a Fidesz soraiból: Jaj!)

– Államtitkár úr! Egy ország jövője a fiatal generációban rejlik. Hab a tortán, hogy még a továbbtanulás elemi feltételeit sem biztosították akkor, amikor a jelentkezés előtt néhány héttel tisztázódtak csak a felvételi részletei. Ilyen körülmények között a hallgatói kivándorlás valós veszélyt jelent.

• Valóban ilyen jövőt szánnak az országunknak?

+

HALÁSZ JÁNOS, nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: – Tisztelt Képviselő asszony! Ön először azt állítja, hogy a jelenlegi oktatási rendszer a meglévő egyenlőtlenségeket nem csökkenti és nem biztosítja minden gyermek számára az esélyt a felemelkedésre. Majd azzal vádolja a nemzeti együttműködés kormányát, hogy szétveri az oktatási rendszert.(Harangozó Tamás, MSZP: Már javában folyik!)

– Képviselő asszony! Senki nem kerülhet abba a helyzetbe, hogy anyagi okokból ne tudjon egyetemre vagy főiskolára járni. Éppen ezért hozta létre a kormány a diákhitel 2-t, hogy a családok válláról levegyük a terheket. (Zaj, felzúdulás az MSZP soraiban. Lamperth Mónika, MSZP: El is hiszi, amit mond?)Az állami garancia mellett biztosított diákhitel nem deviza alapú lakáshitel, amely családokat nyomorít meg, mint amit az önök liberális elődei támogattak, hanem esélyteremtő, a továbbtanulás lehetőségét biztosító tudásbefektetés.

– Képviselő asszony! A kormány elkötelezett az egyenlő esélyek megteremtésében és a felelős állampolgárok képzésében, ehhez kérjük az ön támogatását is!  

Malév: ez a híd már nem köt össze semmit!

HORVÁTH ANDRÁS TIBOR (MSZP): – Úgy tűnik, Orbán Viktor kormányai nagy jelentőségű nemzeti vállalatunk csődjéről lesznek híresek. Ha másért nem, ezért biztosan szerepelni fognak a törvénykönyvekben, hiszen a magyar buszgyártás, az Ikarus hanyatlása 2000-ben a budapesti gyár bezárásával indult el, most 2012. február 2-án pedig a magyar nemzeti légitársaság, a Malév csődjétől hangos minden. Ez a csőd azonban nemcsak a légi közlekedést érinti, hanem közvetlenül hat a magyar turizmusra és a gazdaságra is. Ez a csőd nemcsak a Malév volt dolgozóinak és az ő családjaiknak megélhetését sodorja veszélybe, hanem a turizmusból élőket is.

– Az elmúlt napok, hetek tapasztalatai szerint 40-50 százalékkal is csökkenhet a beutazó vendégek száma a következő hetekben-hónapokban. Sokan már most lefoglalt szobákat, éttermi szolgáltatásokat mondanak le. Probléma, hogy hiába fognak becsatlakozni a fapados légitársaságok, Budapest elveszti régiós vezető szerepét, a Magyar Turizmus Rt. pedig hiába végez remek munkát a nemzetközi piacokon, ha a turisták nem tudnak eljutni Budapestre. A Malév volt az a légitársaság, amely járatstruktúrájával biztosította a konferenciaturizmus, a városlátogató turizmus, illetve az itt dolgozó külföldiek számára Magyarország megbízható elérését. Helyrehozhatatlan, pótolhatatlan veszteséget szenvedett az ország, mert a nemzeti légitársaság külföldiek milliói számára az első találkozást jelentette Magyarországgal. A jól működő, világszínvonalú szolgáltatás nemzeti imázsunk része volt. Kérdezem:

• Várható-e kormányunk országimázs-romboló tevékenysége után stratégiaváltás, hogy a jó munkát végző Magyar Turizmus Zrt. nemzetközi marketingtevékenységét eredményesen végezhesse?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A téma komolysága miatt az ön hangütését nem akarom minősíteni: olyan, amilyen. A Malév leállásának idegenforgalomra gyakorolt hatását az elmúlt pár nap tapasztalatai alapján még nem lehet értékelni. A kilátásokról belátható időn belül a bizonytalan eredetű becslések helyett tényekkel alátámasztott szakértői elemzések birtokában beszélhetünk majd. Hosszabb távon vélhetően nem kell jelentős visszaesésre számítani a Magyarországra irányuló idegenforgalomban. Az Európai Unió és tagállamai már több országgal, így az Egyesült Államokkal és Kanadával is átfogó légiközlekedési megállapodást kötöttek, amelynek értelmében az érintett országok között szabadon indíthatóak a légi járatok. Ebbe a körbe nem tartozó országok és Magyarország között a légi járatokról kétoldalú megállapodások rendelkeznek, amelyek meghatározzák, hogy pontosan hány légi fuvarozó mely repülőterekre és milyen gyakorisággal indíthat járatokat. Az unión kívüli útvonalakra vonatkozó korlátozott légiközlekedési jogok kiosztását pedig uniós rendeletek és magyar kormányrendelet szabályozza. A kiosztási eljárással kapcsolatos feladatok ellátásáért a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala felelős. Meggyőződésem, hogy a kormány jelenlegi törekvései és egy budapesti székhelyű légitársaság létrehozása azt a hiányt is pótolni fogja, amely az elmúlt évek keserű következményei alapján a Malév jelenlegi állapotához vezetett.

Milyen keretek között várható az együttműködés az állami erdőket kezelő gazdaságok és az önkormányzatok között?

TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): – Lassan már tíz éve, hogy Magyarország gazdasága sorvadásnak indult, és az ország lakossága nem tudott élni a 2007-től rendelkezésre álló uniós forrásokkal sem. Tovább nehezítette a helyzetünket az, hogy a 2008-ra általánossá váló gazdasági válságra a regnáló magyar kormányok mindig a legrosszabb választ adták.Ma már egyetlen országban sincs nagyobb kihívás, így ma hazánkban, Magyarországon sem, mintsem biztosítani az önállóságunkat, és megtartani az alapvető szociális biztonságot. Úgy érzem, nyugodtan kimondhatjuk: ez mindenkitől részvételt és hozzájárulást igényel. Az ország terheit a vállán cipelő középosztály időközben egyre igényesebbé vált arra, hogy mire költik el adóforintjaikat, ezért elvárható, hogy értékteremtő munka legyen minden egyes programban, így a Start-munka keretében is. Ehhez kiváló terep lehetséges, ha megvizsgáljuk a még nemzeti kézben maradt állami erdők szerepét.

– Meggyőződésem, hogy semmiképpen sem lehet kihagyni az önkormányzati szférát ebből a munkából, hiszen 1939 önkormányzatnál vannak állami erdők. Évente nagyjából százezer köbméternyi famennyiség marad bent az állami erdőkben, amelyet lehetne használni tüzelésre és fűtésre is. Szeretném megkérdezni:

• Milyen módon fognak együtt dolgozni az állami erdőgazdaságok és az önkormányzatok?
• A Belügyminisztériumban van-e ezzel kapcsolatban akcióterv?

+

TÁLLAI ANDRÁS, belügyminisztériumi államtitkár: – A belügyminisztériumi rendelet alapján 456 önkormányzat részesült szociális célú tűzifavásárlás támogatásában, amely az önkormányzatokon keresztül jut el azokhoz az állampolgárokhoz, akik erre szociálisan rászorulnak.

– Az elmúlt év második felében az erdőgazdaságokban a közfoglalkoztatás keretén belül 3560 közfoglalkoztatott dolgozott az erdőgazdaságokban, 4, illetve 11,5 hónapnyi időtartamban. Ez 2012-ben több mint háromszorosa lesz majd, hiszen 9 ezer fő foglalkoztatását tervezzük az állami erdőgazdaságokban a közfoglalkoztatási program keretén belül. Ami pedig a szakmai programot illeti: a törvényi előírás a természetvédelmi területeken kötelező jelleggel meghatározza a kitermelés során keletkező faanyag területen való hagyásának mértékét, a biodiverzitás fenntartása és növelése érdekében. A kormánynak eleve hosszú távú szakmai programja van arra vonatkozóan, hogy a hasznosításra kerülő famennyiséget, illetve magát az erdőgazdálkodást hogyan szabályozza. Megnyugtatom, rendelkezik ilyen szakmai tervvel.

Paktumok vagy saját út?

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): – Köztudott, hogy Európa forrong, átalakuló félben van, ez pedig Magyarországot igencsak negatívan is érintheti. Az IMF, a WTO, a NATO és egyéb világszervezetek elvárásai mellett egy újabb, olyan gyarmatosításra törekvő, szuperállami státusra törekvő szervezet elvárásainak kíván a jelenlegi kormányzat megfelelni, amely a mindennapi életünkre is nagyon komolyan kihat. Ennek egyik kórisme tünete az új európai költségvetési fegyelmi paktum, valamint egy állandó mentési alap létrehozásának a tervezete, amit, ugye, már Angela Merkel kancellár asszony is bejelentett.

– A kiszivárgott tervek szerint a Jobbik első és nagyon szerény, nagyon óvatos számításai szerint ez Magyarország számára mintegy 3000 milliárdos azonnali befizetési kötelezettséget jelentene. Reménykedünk abban, hogy a kormányzat nem kívánja hasonló kockázatnak - még csak tárgyalási szinten sem - kitenni hazánkat. Így teljes mértékben érthető a kérésünk: fejtsék ki ezzel kapcsolatos álláspontjukat, lévén ez az analógia nagyon is hasonlít a terror elleni háborúéhoz, az úgynevezett terror elleni háborúéhoz. Elveszik a szabadságjogainkat, hogy aztán megvédjenek bennünket az állandó, egyébként pedig általuk gerjesztett fenyegetésektől, védelmi pénzt fizetne Magyarország, ha belerángatnák ebbe a rendszerbe! De mi a garancia arra, hogy adott esetben egy IMF- vagy EU-hitelért cserébe nem kísérelik meg Magyarországot is bevonni ebbe a rendszerbe?

• Hogyan reagálna arra, ha Magyarországot olyan rendszerbe ebbe kívánnák belerángatni, amely véleményünk szerint minősített hazaárulással érne fel?
• Mi a véleménye a kormányzatnak ezen rendszer kiterjesztésének lehetőségeiről?

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő úr! Olyan félelmeket említ, és olyan gondolatokat vetít a jövőre, amelyekről  szó sincs jelen pillanatban. Amiről szó van jelen pillanatban, ez a fiscal compact, amely gyakorlatilag sokkal erősebb, szigorúbb ellenőrzését teszi lehetővé annak, hogy az államok valóban betartják az elmúlt évtizedben nem minden esetben betartott stabilitási kritériumokat vagy ha úgy tetszik, a maastrichti kritériumokat. Nem történik más, mint egyébként a stabilitási paktum erősebb fogakat kapott, nagyobb fegyelmező ereje van. Úgy gondolom, hogy a költségvetési szigor, amennyiben ez európai szinten is megvalósul, nagyon hatásos, nagyon jól segíti a magyar gazdaságpolitikát, hiszen ennek nyilvánvaló kihatása van a piac egészére, és a piacban a szuverén államadósságok kamatszintjében is megjelenik. Ez Magyarország számára mindenképpen kedvező.

– Kedvező számunkra az is, hogy nem tartalmaz adóharmonizációs lépéseket. Ez a tavaszi Euro Plus Pact programnál is felvetődött, decemberben az akkori fiskális paktumnál. Magyarán: Magyarország kezében megvannak azok a lehetőségek, amelyekkel versenyképes tud lenni, amennyiben csatlakozik ehhez a fiscal compacthez. Az adó területén lehetővé válik a hazai vállalkozások és a külföldi vállalkozások támogatása, a munkaerőpiac átalakulásával szintén növekszik Magyarország versenyképessége, az adminisztrációs terhek csökkentésével szintén erősödik Magyarország versenyképessége. Ez az az út, amin menni szeretnénk!

A közfoglalkoztatás nem sikerágazat?

SÓS TAMÁS (MSZP): – A múlt héten váltak ismertté az I–XI. hónap statisztikai adatai. A tényeket nézve: 59 400 fő vett részt közfoglalkoztatásban. Ha ezt összehasonlítom a 2010-es esztendővel, akkor ez az akkori létszámnak a 66,9 százaléka. Ez önmagáért beszél De, ennél is nagyobb gondnak tartom, hogy a legnehezebb helyzetű térségekben a közfoglalkoztatottak kevesebb mint egyharmada: 30,5 százaléka dolgozott teljes munkaidőben. A többieknek négyórás foglalkoztatás jutott, és ez valójában a segélynél 3 ezer forinttal több volt, tehát ugye ez nem ösztönző. A kérdésem arra irányul, elsősorban Heves megyét, de kérdezem a pétervásárai kistérséget, valamint a jól ismert okoknál fogva a gyöngyösi térséget is érintően.

• Azok a garanciák, amelyeket beterveztek 2012-re, azok meg fognak valósulni?
• Tanultak-e a 2011-es tapasztalatokból, s ha igen hogyan hasznosítják a 2012-es esztendőben?

+

TÁLLAI ANDRÁS, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A 2011-es közfoglalkoztatási programot jónak ítélem, hiszen több mint 260 ezer ember vett részt a közfoglalkoztatásban. Második félévében Pétervásárán 18 település önkormányzatának 238 közfoglalkoztatottja vett részt a programban, mely 18 önkormányzatnak 320 közfoglalkoztatottat fog jelenteni. A hevesi kistérségben ez 8 önkormányzatnak 255 közfoglalkoztatottat fog jelenteni. A gyöngyösi kistérségben is kismértékben, de növekszik: 113 fő fog részt venni Gyöngyöspata, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöstarján, Nagyréde és Szűcsi településeken. Mindenképpen előrelépés, hogy a közfoglalkoztatottak 8 órában fognak dolgozni, és ezek a teljesítmények jóval meg fogják haladni a 2011. évben közfoglalkoztatottak teljesített óraszámát is.

– Képviselő úr! Ami pedig a 2012. évi garanciát illeti, két dolgot tudok önnek mondani: egyrészt el van fogadva az ország költségvetése, amely tartalmazza a közfoglalkoztatásra a 132,2 milliárd forintot, a végrehajtásra pedig garanciaként a magyar kormányt és annak Belügyminisztériumát tudom önnek ajánlani.

Mi lesz a Duna menti innovációs tengely egyik központjával?

VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik): – Tudjuk, hogy a Nokia ez évben Komáromban 2300 fő elbocsátását tervezi. Ez az ott dolgozók több mint 50 százalékát érinti, ugyanis a cég jelenleg a városban 4400 embernek ad munkát. A leépítés várhatóan hatással lesz arra a 6 ezer főre is, akik a Nokia beszállítóinak dolgoznak a komáromi ipari parkban. A decemberi állapot szerint a komáromi munkaügyi kirendeltség 1742 regisztrált munkanélkülit tartott számon, amely 8,1 százalékos munkanélküli rátát jelent.  Megértem, hogy a Nokiának már nem érte meg a magyar összeszerelő gyarmaton tartani a gyártást, inkább Ázsiába telepítik, ahol még korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre az olcsó munkaerő. Az ügy pikantériája, hogy a bejelentés előtti napon Orbán Viktor évértékelőjében a Nokiát még azon cégek között említette, amelyek magyar emberekkel magyar értékeket teremtenek, ezért meg kell őket tartani.

– A térség és a város számára kedvező előjeleket is tapasztalhatunk. Kiemelném, hogy január 25-én az Iráni Iszlám Köztársaság nagykövete a városban járt, s látogatásának nem titkolt szándéka az volt, hogy a kapcsolatok kiépítésével esetleges iráni befektetők számára is kapcsolatokat teremtsen a városban. Kérdezem:

• Ugye a jelenlegi helyzetre való tekintettel a kormányzat nem fog hivatalos és kevésbé hivatalos akadályokat gördíteni a térséget megmentő iráni beruházások elé?
• Hogy áll a sajtóközleményekben hangoztatott közös munkacsoport felállítása?
• Milyen tevékenységekkel, lépésekkel kíván a sajtóközleményekben megjelenített munkacsoport segíteni a bajba jutott magyar munkavállalókon?

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A Nokia 2011-ben és 2012-ben összesen 17 ezer munkavállalót tesz szabaddá. Valóban rendkívül sajnálatos, hogy a globális átszervezési és területi átrendezési hulláma elérte a komáromi gyárat is.

– Képviselő úr! Ahogy ön is említette: elkezdtük egy új munkacsoport szervezését, amelynek a legfontosabb tevékenysége az, hogy a munka nélkül maradt embereknek munkalehetőséget tudjon találni, s ebben a Nokia és a Nokia vezetése is részt vesz.  Hadd utaljak arra, hogy 2100 munkahely viszont megmarad. Tudom, önmagában az, hogy 2100 munkahely megmarad, nem vigasz azoknak, akik munka nélkül maradtak, de nagyon bízom abban, hogy a munkacsoport hamarosan eredményeket is fel tud mutatni.