Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a kérdések műfaját. Az elnök csenget, hosszasan csenget, rövid szünetet rendel el, mert vége az interpellációknak, vége a „kötelező szavazás" okozta frakciófegyelemnek, a képviselők zöme elindul a büfébe, a folyosóra vagy egyéb szükséges dolgait végezni.  Pillanatok alatt harmadnyian maradnak. Így kezdődik. Mindig így kezdődik. Miután helyre áll a rend, a kérdezők és a kérdezettek elmondják, felolvassák a magukét, tudván, hogy a siker nem kétséges: minden párt hálásan megtapsolja a szószóját. A legutóbbi asszókból tallózunk.

Pénzszivattyú: tanácsadók százmilliókért?

PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): – A minisztérium háttérintézményében, az Oktatási Hivatalban bő másfél éven át a Vialto Consulting nevű tanácsadó cég - információk szerint - két munkatársa tevékenykedett, hivatalosan 2009 májusáig. Csak az Oktatási Hivataltól származó nettó jövedelmük együttesen több mint 122 millió forintot tett ki. Ezenfelül a cég kapott még megrendelést a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől, a Vízügyi és Környezetvédelmi Hivataltól – hogy csak a kormányzati szektort említsük –, többek között a H1N1 elleni védőoltás beadásának iskolai megszervezésére. Díjazásuk – az akkori miniszter által megadott adatok szerint – az óránkénti nettó 20 ezer forintot is elérhette.

– Valójában a munka tekintélyes részét a hivatal munkatársai végezték el, a cég puszta koordinációja mellett, ám annak eredményét a Vialto munkatársai mint saját teljesítést könyvelhették el. Az is tudott, hogy a Vialto díjazását nem egyben, hanem a hivatali egységekre szétdarabolva számlázták. Az Oktatási Hivatal 2010 januárjában újabb közbeszerzést tett közzé hasonló tanácsadói feladatokra 260 millió forint összegben. Az eredményhirdetésre és a szerződéskötésre véletlenül a választások előtti napokban került volna sor, a teljesítésre pedig 2011 májusáig. Ajánlattevőként a Vialto igen csak kardoskodott mellette, érte. Kérdezem államtitkár urat:

• Kívánja-e kezdeményezni azon közbeszerzések körülményeinek és teljesülésének a vizsgálatát, amelyeken a Vialto ajánlattevőként indult?
• Kívánja-e vizsgálni a Vialto megbízásának és munkavégzésének a körülményeit, azt, hogy az Oktatási Hivatal vezetése a tőle elvárható szakmaisággal és takarékossággal foglalkoztatta-e a cég alkalmazottait?
• A Vialto hány munkatársának munkavégzését takarja ez a nettó 122 millió forint, és kinek a munkája áll a Vialto szerződésének teljesítése mögött?

+

HALÁSZ JÁNOS (nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár): – Tájékoztatom képviselő urat arról, hogy az új oktatási ágazatvezető, dr. Hoffmann Rózsa államtitkár asszony a hivatalba lépése első intézkedései között kívánt informálódni az Oktatási Hivatal működéséről. Kiderült, hogy már a korábbi ágazati vezető, dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter is vizsgálatot rendelt el az ügy részleteinek feltárására. A minisztérium ellenőrzési főosztályának vizsgálata szabálytalan szerződéskötési gyakorlatot állapított meg - utalok itt a képviselő úr által említett közbeszerzési eljárásra vonatkozó szabályok megsértésére -, amelyek mögött az elnök egyszemélyi felelőssége áll.

+

PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): – Úgy tűnik, hogy az MSZP-SZDSZ koalíciós kormányzás végén egyre több intézményt – így a közhivatalokat, a minisztériumokat, a minisztériumok háttérintézményeit is – elérte a közpénzek kitalicskázása és a pénzszivattyú.  Nem baj az sem, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság büntetést ró ki, hiszen az egymilliós büntetést könnyedén kifizethető. Úgyhogy tisztelettel kérem az államtitkár urat, hogy a minisztériumban ismételten folytassák le ezt a vizsgálatot!

+

HALÁSZ JÁNOS: – Képviselő úr! Összességében elmondhatom: dr. Hiller István korábbi miniszter úr által elrendelt vizsgálat lezárult anélkül, hogy a képviselő úr által feltett kérdésekre megszülettek volna az egyértelmű válaszok. Ezért úgy döntöttünk, hogy a vizsgálatokat ismételten le kell folytatni. Ez a munka jelenleg is tart.  Ígérhetem önnek, hogy a legnagyobb alapossággal és minden részletre kiterjedően kívánjuk a megkezdett vizsgálatot lefolytatni. Célunk megegyezik mindannyiunk akaratával: az adófizetők bizalmával és pénzével visszaélő közintézmények vezetőit felelősségre fogjuk vonni! A jogszerűtlenül szerződőket megbüntetjük, az el nem végzett munkáért irreális bért felvevő cégekkel az állami pénzeket visszafizettetjük!

Fél a társadalmi ellenőrzéstől a kormány?

SZABÓ REBEKA (LMP): – A részvételi demokrácia lehetőségének megteremtése az LMP egyik alapértéke, választási programunknak is központi eleme volt. Számunkra a társadalmi részvétel nemcsak afféle szólam, az Európai Unió által előírt kötelező kűr, hanem valóban úgy gondoljuk, hogy csak a megfelelően informált, a közügyekben felkészülten részt vevő állampolgárok közössége képes a képviseleti rendszer felett olyan ellenőrzést gyakorolni, amely szavatolja, hogy a nevünkben megszülető döntések valóban a közjót, ezen belül az igazságosságot és a fenntarthatóságot szolgálják.

– Az LMP képviselői az elmúlt hetek rohamtempójú törvényalkotása során is igyekeztek odafigyelni arra, hogy az átláthatóság és a társadalmi részvétel garanciái a konkrét javaslatok szintjén is megjelenjenek. Így tettünk a Nemzeti Földalapról szóló törvény esetében is, amely keretében létrehozandó szervezet a stratégiai jelentőségű állami földvagyon sorsa felett diszponál majd. Az állami földek tulajdonba adásának ellenőrzésében kulcsszerepe lehetne a környezet- és természetvédő társadalmi szervezeteknek, amelyek a szűkebb gazdasági érdekek mellett gyakran elsikkadó, mindannyiunk létének alapját képező fenntarthatósági szempontokat képviselik.

– Módosító javaslatunkra, amely a különböző gazdálkodó érdekvédelmi szervezetek mellett az említett társadalmi szervezetek delegáltját is bejuttatni célozta a Nemzeti Földalap ellenőrző bizottságába, a volt és jelenlegi kormánypárt egyes képviselőitől értetlen szemöldökráncolás, másoktól gúnyos mosoly volt a reakció. Bár feltételezzük, hogy ezek nem a kormány társadalmi részvételről alkotott hivatalos álláspontját tükrözik, szeretném megkérdezni önt, mint a közigazgatásért felelős miniszter képviselőjét:

• Fontosnak tartja-e a szakmailag kompetens civil szervezetekkel és a szélesebb társadalommal való együttműködést a kormányzati tevékenység során?
• Terveznek-e konkrét lépéseket a Nemzeti Földalap Kezelő Szervezet társadalmi ellenőrzésének biztosítására, illetve a civilek véleményének megjelenítésére más nagy horderejű, az egész társadalmat érintő döntésekben?

+

RÉTVÁRI BENCE (közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár): – Számunkra fontos, hogy mindenki jól informált legyen, a demokráciának részese lehessen. Fontos, minden természetvédelemmel, környezetvédelemmel foglalkozó szervezet véleménye is. Pontosan ezért hirdette meg a nemzeti együttműködés programját a kormány!

– A Nemzeti Földalap jelenlegi delegálási rendjét konkrét jogszabály mondja ki: megjelölve, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és más minisztériumok milyen delegáltakkal vehetnek részt az ottani munkában. Azok az irányok, amelyeket a képviselő asszony is fontosnak tart, a kormány számára is nagyon fontosak. Láthatja, hogy a törvényjavaslataink jó része szakmai testületektől, kamaráktól, érdek-képviseleti szervezetektől származott. A Nemzeti Földalappal kapcsolatban is jól felfogott érdekünk, a környezetvédelem terén a legaktívabban tevékenykedő civilek, szakmai szervezetek munkája. Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy a minisztériumi delegáltak is szakmai tudáson alapuló hasonló szemléletet, vigyenek bele az újonnan létrejövő testületbe.

+

SZABÓ REBEKA: – Államtitkár úr! Különösebben nem győzött meg minket! Nyilván ön is tudja, hogy a környezet- és természetvédő civil szervezetek számos bizottságba, nagyon fontos társadalmi kérdésekről döntő bizottságokba delegálnak tagokat, tehát ez egy szokás, és egyáltalán nem látjuk annak az értelmét, hogy miért pont abba az ellenőrző bizottságba ne delegálhatnának, ami az egész állami földvagyon fölött fog rendelkezni, és az egész társadalmat érintő kérdésben fog így hosszú évekre előre meghatározó döntéseket hozni.

– És ami a nemzeti együttműködés rendszerét illeti: köszönjük szépen, de mi ehhez képest sokkal valósabb és konkrétabb intézkedéseket szeretnénk látni, ami garantálja a társadalmi szervezetekkel való egyeztetést!

+

RÉTVÁRI BENCE: – Szeretném megnyugtatni a képviselő asszonyt: igenis célja és az eddigi intézkedésekből is láthatta is, hogy a kormányzat minél több döntéshozatalt szeretne különböző szakmai és civilszervezetekben egyeztetni. Tehát igyekszünk a döntéseket társadalmasítani.

– Az már alkotmányjogi kérdés, és erről bizonyára az ön frakcióvezetője is hosszas eszmefuttatásokat tudna mondani, hogy az ilyen vagyonkezelő vagy bármilyen más, testületekbe való delegálás igenis felelősséggel, összeférhetetlenségi szabályokkal jár. Nem lehet hirtelen felrúgni és átalakítani, pontosan azért, mert van egy jogállami konstrukciónk.

– Nem szabad összekeverni a parlament felelősségét a kormány felelősségével és a civil szervezetek felelősségével. Ki-ki másfajta felelősséget vállal az ország sorsáért: az egyesületek inkább a szakmai véleményükért, a tagjaikért, mi itt a parlamentben és a kormányban viszont nyilvánvalóan mind a tízmillió emberért! Vigyáznunk kell, hogy ezeket ne mossuk össze semmiképpen! Remélem, egy kicsit sikerült megnyugtatnom!

Miért volt olyan sürgős a tatabányai fűtőerőmű gyors privatizációja?

VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik): - Tatabánya város több mint 22 ezer távfűtéses lakásának és számos közintézményének hőforrásaként a Tatabányai Fűtőerőmű szolgál. Tulajdonosi szerkezete: MVM Rt. 99,996 százalék tulajdoni hányad, Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata 0,004 százalék tulajdoni hányad volt. A Vértesi Erőmű Rt. és Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata 2000-ben kötött húsz évre szóló, hosszú távú hőértékesítési szerződést.

– A Magyar Villamos Művek Zrt. támogatásával a Tatabányai Erőmű Kft. 2004-ben további működésük érdekében felújítást hajtott végre. A felújítást követően 180,5 megawatt hő- és 49,7 megawatt villamosenergia-teljesítménnyel rendelkezik. Mai tulajdonosi szerkezet: Tatabánya Megyei Jogú Város 51 százalék, ELMIB Energetikai Zrt. 49 százalék. Minden részletre kiterjedő vizsgálat nélkül a fogyasztók költségcsökkentési lehetőségeit a város kizárólagosan a költségosztók tömeges elterjesztésében láttatná, és a lakosság adóforintjaiból támogatná a költségosztók gyártóit és felszerelőit – a költségek 75 százalékát átvállalja a város.

– A távhőszolgáltatás igénybevétele Tatabánya lakosságának nagyobbik részét érintően nem választás kérdése, ugyanakkor az éves rezsi legnagyobb kiadási tételét jelenti. Ebből a szempontból is elgondolkodtató, hogy a város Fideszes alpolgármestere, ma már megbízott polgármestere szerint - idézek:„Addig nem egyszerű megállapítani a díjakat, amíg a rendelet egy- és kéttarifás. Az előbbi megszüntetésével azoknak is alapdíjat kell fizetniük, akik mérhető fűtésű lakásokban laknak."

– Miért is nem egyszerű? Mert az egytarifás szabályozható rendszerű lakások lényegesen kevesebbet fizetnek? Az egytarifás fűtési díjak megszüntetése azt jelentené, hogy hiába volt azoknak az anyagi áldozata, akik azért valósították meg a hiteles mérés feltételeit, hogy az alapdíj megszűnésével, az energiával való takarékossággal a fűtési költségeket a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni tudják. Két tatabányai lépcsőház példája szerint közel egyharmadára lehetne csökkenteni a hőfogyasztást a fogyasztók bevonásával, és ez lehetetlenné tehetné az erőmű hitelekkel terhelt projektjét?

• Vajon az erőmű megvédése érdekében nem támogatják a valós megtakarítást?

+

FÓNAGY JÁNOS (nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár): –Képviselő úr! Önnek mi a jobb? Ha a házában lévő kazán valaki másé, és vele kell folyton egyezkednie – akár nem csak fogyasztási kérdésekben –, vagy ha anyagi áldozatok árán is, de saját kezébe veszi a fűtés és a meleg víz intézését, tehát megvásárolja a kazánt? Meggyőződésem, hogy a válasz egyértelmű: Tatabánya is jól jár, ha maga irányítja a fűtőművét. A város érdeke sosem elszakítható a városlakók érdekétől. Ha tarifát változtat, ha felújít, azt a város és így a városlakók hosszú távú érdekében is teszi, - ha ennek ellenkezője bizonyosodna be, akkor ősszel a választó városlakók majd dönteni fognak erről a kérdésről.

– Ami Tatabánya, mint önkormányzat belügyéből ránk, a parlamentre tartozik, az annyi, hogy a város még 2009 elején vásárlási szándékkal kereste meg az MVM Zrt.-t. Az MVM Zrt. felkérte a KPMG Hungária Kft.-t, végezze el az erőmű üzleti értékének meghatározását. A vételár összege meghaladta az önkormányzat lehetőségeit, ezért a tranzakcióba szakmai befektetőként bevonta az ön által is említett ELMIB Energetikai Zrt.-t, amely jelentős portfólióval rendelkezik a kapcsoltan termelt villamos és hőenergia termelése, valamint a lakossági hőenergia-ellátás területén.

– Az MVM stratégiájával összeilleszthető a tulajdonában álló városi távhőszolgáltató társaságok értékesítése. A tatabányai tranzakció során a szakmai befektető jelenlétével biztosítottnak látta a szakmai tapasztalatok rendelkezésre állását, s az önkormányzat ön által is említett többségi tulajdonán keresztül pedig a lakossági érdekek védelmét. Bevételhez jutott tehát egy állami cég, mert el tudta adni a városi fűtőművet a városnak, amelynek üzemeltetése elsősorban a város feladata. A város ettől fogva pedig a maga ura. Megítélésem szerint ezt hívhatjuk akár a tényleges önkormányzás elemének is, de privatizációnak, vagyonvesztésnek semmiképpen nem.

15 százalékos bércsökkentés!

JÓZSA ISTVÁN (MSZP): – 15 százalékos bértömeg-csökkentés vezetnek be az állami vagyongazdálkodás területén. 48 milliárdnyi megtakarítás remélnek. Úgy tűnik, mintha azonnalra szólna. Konkrét kérdéseim:

•  Az állami vagyonkezelés területén bejelentett 15 százalékos bértömeg-csökkentést hogyan tervezi végrehajtani a kormány?
•   A 15 százalékos bértömeg-csökkentés az állami vagyonkezelés területének mely részterületeit fogja érinteni a legnagyobb mértékben, a postát, a MÁV-ot, a legnagyobb foglalkoztatókat vagy esetleg más területeket is? 
•  Milyen ütemezésben kívánja megvalósítani a kormány ezt az intézkedést?
• Várható-e, hogy a bércsökkentés következtében ugyanazért a munkáért az egyes területeken kevesebb fizetést kapnak majd az állami vagyongazdálkodás területén, röviden az állami cégeknél dolgozó emberek? 
•  Várható-e a kormány szerint, hogy jelentős elbocsátásra kerül sor, vagy ha nem lesz jelentős, tömegesnek mondható létszámcsökkentés, akkor a 48 milliárdos bértömeg-csökkentés fizetéscsökkentéssel realizálódik? 
•  Miért a dolgozókra kívánják önmagában hárítani ezt a 15 százalékos bértömeg-csökkentést?
•  Miért nem lehetett a Bajnai-kormány által bevezetett bérplafont érvényben hagyni?
•  Miért gondolja a miniszterelnök úr azt, hogy ha az igazgatóságokat, illetve a felügyelőbizottságokat lecsökkenti az általa részletezett mértékben, tehát mintegy egytizedére, az milliárdos nagyságrendű megtakarítást fog eredményezni?
•  A végső kérdésem: miért törölték el a vezetői bérplafont?

+

FÓNAGY JÁNOS (nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár): – Képviselő úr! Egy: nem töröltük el a bérplafont. Kettő: 98 százalékos adóval terheltük a méltatlanul magas végkielégítéseket. Az akcióterv lényege, hogy a felügyelőbizottsági és igazgatósági létszámok jelentős csökkentésével, hatékonyabb bérgazdálkodással közel 50 milliárd forintot takarítsunk meg. Bízom benne, hogy ezt a szándékot itt a parlamentben is mindenki - így képviselő úr is - értékeli, hiszen a takarékosan, feladatait maradéktalanul ellátó állam közös ügyünk.

– Az átfogó bértömeg-csökkentés a teljes állami társasági portfólióra vonatkozik. Az egyes szektorok vagy vállalatok esetében azonban még további egyeztetések, elemzések tárgya, hogy milyen mértékű lesz a bértömeg-csökkentés. Ennek keretében felülvizsgáljuk az állami tulajdonban lévő vállalatok, szervezetek bérgazdálkodását, jövedelmeket, vezetői struktúráját, a tisztségviselők számát és díjazását. Hangsúlyozom: kizárólag a többségi állami tulajdonú társaságoknál térünk át a bértömeg-szabályozásra, így az intézkedés a közszférában dolgozókat, közalkalmazottakat, köztisztviselőket nem érinti.

– A rendelkezés eredményeként alacsonyabb lesz a költségvetésből származó támogatási igény, jelentősen javulhat az érintett társaságok gazdálkodásának hatékonysága és fegyelme. Tömeges elbocsátásokat, mint ahogy ön is említette, nem tervezünk, ilyennel nem számolunk. Azzal pedig, remélem, a képviselő úr is egyetért, hogy feladat és dolog nélküli emberek az állami vállalatoknál ne maradjanak. Nagyon reméljük, hogy az érdekképviseletekkel együttműködve a legjobb és a legemberibb megoldást tudjuk megtalálni!

Új gát a Dunán?

MOLNÁR ATTILA (Fidesz): – A Duna és hazánk többi folyóvize az elmúlt hetekben ismét megmutatta, hogy „azért a víz az úr", és hazánk földrajzi elhelyezkedése folytán évről évre meg fogjuk tapasztalni, hogy ez így van.

– A szakminisztérium által 2008-ban kiadott tanulmányra szeretnék hivatkozni: „Komárom és Almásfüzitő térségében tíz kilométeren szükséges az árvízvédelmi fejlesztés, amelynek eredményeként teljes lesz a 30 négyzetkilométernyi árvízi öblözetben élő 22 ezer lakos árvízi biztonsága. Az új védvonalnak köszönhetően a Hegyeshalom és Budapest közötti 4,6 kilométeres vasúti pályaszakaszt sem veszélyeztetné többé az árvíz. Komárom és Almásfüzitő mellett még három település, Mocsa, Dunaalmás és Naszály árvízi biztonságát teremtené meg az a dunai beruházás, amely több mint tíz kilométeres szakaszon a jelenlegi 30 százalékosról 100 százalékosra növeli a védvonal kiépítettségét. Az árvízi öblözetben élő csaknem 22 ezer ember mellett az ipari és turisztikai létesítmények is biztonságba kerülnének. A jelenlegi védvonal 4630 méter hosszú része a Budapest-Hegyeshalom közötti vasúti fővonal, amelynek földműve nem felel meg az árvízvédelmi előírásoknak, ezért árvíz idején a vasútvonalon jelentős korlátozásokat kell elrendelni. Ezekre nem lesz többé szükség, mert a 4,6 kilométer hosszú pályaszakasz védelmét egy új árvízvédelmi vonal - hagyományos földtöltés - kialakításával oldják meg a vízügyi szakemberek."

– Ez a tanulmány többek között felhívja a figyelmet arra, hogy a dunai gát megépítése a szóban forgó szakaszon elengedhetetlen. Kérdéseim a következők:

• Mit csinált a hangzatos ígéreteken kívül a szocialista kormány?
• Miért nem történt semmi az ügyben?
• Mikor épülhet meg végre Komárom és Almásfüzitő térségében a gát?

+

ÁNGYÁN JÓZSEF (vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár): – Mindannyian mély megrendüléssel figyeltük az elmúlt hetek során azokat a tragédiákat, amelyeket a rendkívüli áradások okoztak. Ugyanakkor felemelő volt tapasztalni a védelemben megnyilvánuló nemzeti összefogás erejét. A kialakult helyzet ugyanakkor megerősítette azt a már ismert tényt, hogy az előző ciklusban nem fordítottak megfelelő figyelmet és főleg forrást az árvizek elleni védekezésre. Folyóink vízgyűjtő területe és a Kárpát-medence éghajlati, földrajzi adottságai miatt hazánkban átlagosan két-három évenként kisebb vagy közepes, öt-hat évenként jelentős, tíz-tizenkét évenként rendkívüli árvizek kialakulására kell számítanunk. A vizsgálatok ugyanakkor azt mutatják, hogy még az eddigieknél is magasabb, tartósabb árhullámok bekövetkeztének a lehetőségére is fel kell készülnünk, ezért mind a védvonalak kiépítésének, mind azok finanszírozásának módját át kell tekintenünk.

– Ami képviselő úr konkrét kérdését illeti: a Komárom-almásfüzitői védvonal megépítésére a KEOP-hoz benyújtott pályázat az első fordulójában támogatást kapott. Jelenleg folyamatban vannak az engedélyezési tervek, valamint a részletes megvalósítási tanulmányok elkészítése. Ezek alapján még az idén benyújtható a második fordulós pályázat, és amennyiben eredményes lesz, az árvízvédelmi fejlesztés kivitelezési munkái 2011-ben megkezdődhetnek. A kormány nem hagyja magára az embereket, a gát el fog készülni!

Gabonatermesztők fogsága: károk és csalók...

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): – 2010. év első felének rendkívüli időjárása katasztrofálisan érinti a magyarországi termelőket. Gabonánál a termésátlag az egyes térségekben a hektáronkénti 1-2 tonnát sem fogja elérni. A gombás fertőzések okozta minőségromlás gyakran még takarmányozási célra is alkalmatlanná teszi a termést. A kis- és közepes gazdaságok raktározási hiányosságaik miatt újabb nehézségekkel kell, hogy szembenézzenek. Ráadásul a gabonaágazat valamennyi szereplőjét hátrányosan érintik a világpiacon tapasztalható, jó termésévre jellemző alacsony felvásárlási árak, és azok az áfacsaló kereskedők, akik miatt évente mintegy 20-30 milliárd forint bevételtől esik el az állam.

– A csalásokra Magyarországon az EU belső piacának áfa-szabályozása ad lehetőséget. A csalók a termelőknek azt állították, hogy az áru exportra megy, mégis belföldön adták tovább; az áfa-mentesen vett áru után felszámolták az áfát, befizetni pedig elfelejtették. Az adóhatóság gyakorlatilag tehetetlen volt az eltűnő kereskedőkkel szemben, ezért a termelőktől próbálta, akár peres úton is behajtani a hiányzó adót, megfejelve persze több millió forint bírsággal és késedelmi pótlékkal. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége és egy precedensértékű bírósági ítélet szerint is irreális elvárás, hogy a termelők ellenőrizzék az eladott áru exportját. A kérdésem:

• Mit kíván tenni a tárca a termelőket sújtó, a megélhetésüket veszélyeztető problémák ellen, illetve a csalók által okozott károk termelőkre történő áthárításának megszüntetése érdekében?

+

CZERVÁN GYÖRGY (vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár): – Valóban megkezdődött a betakarítás, azt tudtuk előre, hogy nem lesz könnyű évünk. Egyébként a mezőgazdaságban soha nincs két egyforma év, tisztában voltunk azzal, ugyanúgy, mint a termelők, hogy nehéz és elhúzódó aratásra lehet majd számítani, hiszen az időjárás nem volt kegyes a gazdálkodókhoz. Van az a közmondás, hogy ki mint vet, úgy arat, sajnos most ez nem teljesen így van, hiszen az elemi károk ott sem teszik lehetővé az eredményes betakarítást, ahol jó időben, jó gazda módjára megtörtént a vetés.

– A kárenyhítési alap jelen formájában valóban működésképtelen, ezt a bevezetésekor is – akkori ellenzéki képviselőként – jó néhányan megfogalmaztuk. Akkor lenne a jelenlegi szisztéma működőképes, ha mondjuk, tíz éven keresztül nem történne elemi csapás, természeti csapás Magyarországon. Sajnos ez nem így van, ezért egy olyan rendszerben gondolkodunk, ami hosszú távon is nagy biztonsággal oldja meg az ilyen és hasonló jellegű problémákat.

– A kormány nemcsak tervez, már konkrét intézkedéseket is tett. A parlament elfogadta a kárenyhítési törvény módosítását, a tárca javaslatára pedig a kormány a kárenyhítési alapot felülről kinyitja. Feltöltésének mértéke majd a pontos káresemények felmérése után, illetve az államháztartás helyzete ismeretében válik nyilvánvalóvá. Leültünk a bankokkal, a biztosítókkal, és megpróbálunk a gazdálkodók érdekében olyan intézkedéseket közösen meghozni, amelyek a terheiket segítik enyhíteni.

– Szintén múlt heti intézkedés, hogy Brüsszel felé kezdeményezte a tárca a különböző területalapú támogatások előlegének az előrehozatalát, mégpedig október 16-ára. Bízunk benne, hogy Brüsszel jóváhagyja ezt a kérésünket. A kormány lépéseket tett az európai uniós szolidaritási alapból történő támogatás folyósítására, illetve tervezzük egy teljesen új kárenyhítési alap létrehozását.

– Képviselő úr! Önnek teljesen igaza van abban is, hogy az áfa jelentős mértéke gondokat okoz, nagyon sokan visszaélve vele látszatexportot művelnek. Ezt a rendszert már vizsgáljuk, úgyhogy nagyon bízom benne, miután a kormányzatnak célja volt a feketegazdaság elleni harc, ezen a területen is konkrét előrelépéseket tudunk elérni.

Másodrangú állampolgárok?

VARGA ZOLTÁN (MSZP): – Nem csak Borsod-megyében voltak károk. Az időjárási katasztrófában Mezőhegyesen mintegy 2899 ingatlanból 1368 sérült meg, közöttük nagyon sok kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmény is. De, az ország más részén is komoly károk keletkeztek. Az ott lakók és önkormányzatok is joggal várják el a kormányzattól, hogy segítséget kapjanak. Éppen ezért, jelképes a kérdésem:

• Miért felejtkezik meg a kormány a dél-békési lakosokról és az egyéb kárt szenvedettekről?
•  Miért másodrangú állampolgárok a kormány számára a dél-békési lakosok?

+

TÁLLAI ANDRÁS (belügyminisztériumi államtitkár): – Képviselő úr! Nagyon figyeltem, hogy megtudjam, miért másodrangú polgárok a dél-békésiek, de ez nem derült ki az ön felszólalásából, hála Istennek, mert nem így van!  Azt gondolom, ami ott történt az példaértékű! Örömmel olvastam, és figyelmébe ajánlom, Mezőhegyes polgármesterének a nyilatkozatát, amelyben elmondta: példátlan összefogás volt a térségben a baj idején, a szomszéd települések, a civil szervezetek, a Magyar Lovas Szövetség, a polgárőrök, a katasztrófavédők, és mindenki más összefogott annak érdekében, hogy megkezdődjön, lényegében órákon belül a helyreállítás.

– Mezőhegyesen, magántulajdonú ingatlanokban és önkormányzati tulajdonú intézményekben keletkezett kár. Rajta kívül négy település adta be az igényét, összesen 62,5 milliárd forint értékben. Ez tartalmazza egyrészt a védekezés költségét, másrészt pedig a közintézményekben keletkezett károk megtérítését. Elkezdtük a Belügyminisztériumban feldolgozni, és a megadott határidőn belül, a jogszabályi előírásoknak megfelelően, a döntés, illetve a határozat ebben a kérdésben megszületik. Tehát Dél-Békésben ugyanúgy számíthatnak a kormányrendelet szerinti támogatására, mint az ország más településein.

+

VARGA ZOLTÁN: – Mielőtt az azonnali kérdésemet beadtam volna, megnéztem a Belügyminisztérium honlapját., Gyakorlatilag azok a döntések vannak csak rajta, amelyeket még én – önkormányzati miniszterként – jegyeztem. Tehát az elmúlt több mint egy hónapban kellett volna már döntéseket hozni. Egyetlenegy nincs fönt a honlapon.

– A Bajnai-kormány az 1,1 milliárdos vis maior alapot 500 millióval kiegészítette. Önök csak számokról beszélnek, emlegetik, hogy kiegészítették, hogy 3 milliárd forintot Borsodban el akarnak költeni, csak ennek a végrehajtását nem látjuk. A házakat nem önöknek kell építeni, nem a kormánynak. Tehát azt gondolom, hogy ezeket a döntéseket is meg kellene sürgetni, hogy mind az állampolgárok, mind az önkormányzatok tisztában legyenek a helyzetükkel.

+

TÁLLAI ANDRÁS: – A döntések megszülettek és naprakészek. Való igaz azonban, hogy a honlap még mindig a régi önkormányzati minisztériumi honlap. Átalakítása folyamatban.

– Egyénként, szeretném öntől kérdezni: miniszterként január 28-án ön hol volt? A kormánya ugyanis akkor hozott rendeletet a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól. És az a rendelet, amit ön jegyzett, nem tartalmazza azt a kártérítést, amit most tőle számon kér!  Hogyis van ez? A rendelet akkor jó volt, most pedig, amikor megtörténik a baj, és más kormányoz, a saját maga által hozott rendelet már nem jó?

– Tisztelt Miniszter úr! Az ön mostani követelése, hogy a kormány azonnal térítse meg a károkat, ez kötelessége, az ön által hozott rendelettel szembemegy. Az új kormánynak tehát, mindenek előtt, az ön által fémjelzett rendeletet kell megváltoztatnia, hogy az ön kérésének és az emberek kérésének eleget tudjon tenni. Megnyugtatom: megtörténik!

Bartha Szabó József