1 . Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy tekintse át az eladósodott állampolgárok érdekében már megalkotott jogszabályokat, valamint vizsgálja meg a további szabályozás lehetőségeit, ennek érdekében a szükséges társadalmi és szakmai egyeztetéseket végezze el, és ezen egyeztetések alapján készítse elő, majd legkésőbb 2009. október 15-ig terjessze az Országgyűlés elé a nehéz helyzetbe került lakáshitelesek megsegítése érdekében szükséges törvénymódosításokat, amelyek előkészítése során különösen az alábbiakra legyen figyelemmel:

a.) Megfelelő szabályozást kell alkotni a kilakoltatások megelőzése érdekében.

b.) Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az adós maga értékesítse az ingatlanát, megfelelő időtartamú - legalább 6, legfeljebb 12 hónapos - moratórium kitűzésével. Mindemellett úgy kell módosítani a hatályos szabályozást, hogy az árverezés költsége a hitelintézeteket terhelje.

c.) Speciális szabályozást igényel az az eset, amikor a forint árfolyamromlása miatt a hitel összege meghaladja az ingatlan értékét, illetve, ha a fedezetül szolgáló ingatlan értékesítése sem fedezi a hitel összegét.

d.) Kedvezményt kell biztosítani az adós számára egyösszegű visszafizetés esetén.

e.) Szabályozni kell az első törlesztő részlet elmaradása és a végleges fizetésképtelenség közötti időtartam kamatfeltételeit.

f.) Szabályozni kell a tartozás átütemezésének lehetőségét, feltételeit.

g.) Az állam a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-n keresztül váltsa ki a fizetésképtelen adósok hiteleit.

h.) Ki kell terjeszteni a jelenleg érvényes törvények személyi hatályát minden olyan állampolgárra, aki munkája elvesztése miatt képtelen fizetni a lakáshitel e törlesztő részletét.

Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy

- tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy Magyarország és az Európai Unió schengeni övezetébe tartozó szomszédos országok (Ausztria, Szlovákia, Szlovénia) közös határszakaszain mielőbb álljanak helyre azok a közlekedési kapcsolatok, amelyek a területek települései között történelmileg korábban jellemzőek voltak, és ahol szükséges kezdeményezze új közlekedési kapcsolatok létesítését is;

- tegye meg a szükséges előkészítő lépéseket annak érdekében, hogy Magyarország és Románia, illetve Horvátország közös határszakaszain - ezen országoknak a schengeni övezethez történő kapcsolódásával - helyreállhassanak azok a közlekedési kapcsolatok, amelyek a területek települései között történelmileg korábban jellemzőek voltak, egyidejűleg, ahol szükséges, kezdeményezze új közlekedési kapcsolatok létesítését is;

-  tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy Magyarország és Szerbia, illetve Ukrajna közös határszakaszain a már létező ideiglenesen működő határátmenetek állandósuljanak, illetve kezdeményezze további határátmenetek létesítését.

Az Országgyűlés felismerve az átalakuló világrendet meghatározó változó szövetségek és változó biztonságpolitikai kihívások jelentőségét; eleget téve azon önként vállalt kötelezettségének, mely szerint a magyar külpolitika az Európai Unió és az Észak-atlanti Szerződés Szervezete által vallott és védett értékeken alapul; feladatául tekintve, hogy a magyar nemzet összetartó erejének és versenyképességének növelésével megszilárdítsa Magyarország helyét a világban; felismerve, hogy nemzetünk jövőjét, államunk szuverenitását, demokratikus értékeink és intézményeink megőrzését csak a globális versenyben való helytállás biztosítja, a következő határozatot hozza:

1. Az Országgyűlés elfogadja a határozat mellékletét képező, Magyarország Külkapcsolati Stratégiáját, melynek célja, hogy a 2008-2014-i g terjedő időszakra meghatározza Magyarország külpolitikai cselekvésének alapvető céljait, irányait, területeit és eszközeit.

2. Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy külkapcsolati tevékenysége során a Külkapcsolati Stratégiában foglaltaknak megfelelően járjon el, és szükség szerint kezdeményezze annak felülvizsgálatát.

3. Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy a Külkapcsolati Stratégia alapján kétévente készítsen kormányzati cselekvési programot, és ebben határozza meg a szükséges szakmai, szervezeti feltételek kidolgozásának feladatait, felelőseit, közreműködőit a határidők egyidejű megjelölésével.

4. Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy kétévente értékelje a Külkapcsolati Stratégiában és az adott időszakra vonatkozó kormányzati cselekvési programban foglalt feladatok végrehajtását, és ennek alapján dolgozza ki a következő kormányzati cselekvési programot.

Az Országgyűlés üdvözli, és bízik abban, hogy a Szerb Köztársaság néhány éven belül az Európai Unió tagjává válik, és mivel a Vajdaságban van Európa egyik legfontosabb mezőgazdasági termőterülete, stratégiai szempontból is fontosnak tartja az aláírt megállapodást a jövőbeni mezőgazdasági, kereskedelmi és élelmiszeripari együttműködések lehetőségét látva.

– Felkéri a Magyar Köztársaság Kormányát, hogy élénkítse az együttműködést hazánk és a Szerb Köztársaság között, mellyel a lakosság jobb életvitelének kialakítását segítik, illetve azt, hogy közvetett módon a Vajdaság a lokális megállapodások keretében végbemenő projekteken keresztül hozzájárulhasson Szerbia Európai Unióba való bejutásához.

– Felkéri a Magyar Köztársaság Kormányát, hogy Magyarországnak a schengeni övezetbe való belépése után is biztosítsa a vajdasági magyarok számára az akadálymentes kapcsolattartás lehetőségét az anyaországgal. Ennek keretében vizsgálja meg a vajdasági magyarság egyöntetű kérését a letelepedés nélküli magyar állampolgárság megszerezhetőségére vonatkozóan.

– Felkéri a Magyar Köztársaság Kormányát, hogy a kishatárforgalmi megállapodásról szóló döntés meghozatala előtt kérje ki és vegye figyelembe a vajdasági magyarok álláspontját.

– Felkéri a Magyar Köztársaság Kormányát, hogy kövesse szoros figyelemmel a Vajdaság Autonóm Tartomány területén végbemenő esetleges belső migrációs folyamatokat, és hívja fel a szerb illetékeseket arra, hogy kötelesek megtartani a történelmileg kialakult etnikai arányokat a nemzetközi normáknak megfelelően.

A Magyar Országgyűlés üdvözli a 2007. március 8-9-i berlini Európai Tanács eredményeit, különös tekintettel a 2007-2009-es időszakra vonatkozó átfogó energiaügyi cselekvési tervre:

Felkéri a Magyar Köztársaság Kormányát, hogy a Magyarország és Európa kiszolgáltatottságát fokozó, a közös európai projektekkel ellentétes egyéni különalkuk helyett az Európai Unió formálódó közös energiapolitikájának keretében keressen megoldást hazánk energiabiztonságára.

Felkéri a Magyar Köztársaság Kormányát, hogy ennek szellemében egyértelműen kötelezze el magát a Kaszpi-tenger térsége és Közép-Európa között létesítendő, az Európai Unió által stratégiai projektként megjelölt Nabucco földgázvezeték megépítése mellett.

1 . Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy legkésőbb 2006. június 30-ig készítse el és terjessze az Országgyűlés elé a Költségvetési Tanács létrehozásáról rendelkező törvényjavaslatot.

2. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a törvényjavaslat előkészítése során legyen figyelemmel:

a) A háromtagú Költségvetési Tanács oly módon jöjjön létre, hogy annak elnöke a Magyar Nemzeti Bank elnöke, tagja az Állami Számvevőszék elnöke, valamint egy a köztársasági elnök által felkért kiemelkedő tudású elméleti közgazdász (egyetemi tanár, illetőleg a közgazdaságtudomány doktora).

b) A Költségvetési Tanács elsődleges feladata, hogy a kormány költségvetési törvényjavaslatát az Országgyűlésnek történő benyújtást megelőzően véleményezze. A Költségvetési Tanács véleményében megállapítja, hogy a költségvetési törvényjavaslat tartalmilag összhangban áll-e az ország valós gazdasági helyzetével és teljesítőképességével.

c) Az Országgyűlésben csak olyan költségvetési törvényjavaslat tárgyalása kezdhető meg, amelyet a Költségvetési Tanács hitelesnek és valósnak nyilvánított és végrehajthatóságát is reálisnak tartja.

d) A Költségvetési Tanács további feladata, hogy az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett költségvetési törvényt az Országgyűlés módosításaira figyelemmel ismételten megvizsgálja és véleményezze abból a szempontból, hogy a költségvetés valódiságát, hitelességét biztosító garanciális elemek veszélybe kerültek-e, és a végrehajthatóság kockázata minimális.

e) Az Országgyűlés elnöke a Költségvetési Tanács véleményét a költségvetési törvénnyel egyidejűleg köteles a köztársasági elnöknek megküldeni.