Bosszút állnak Pécsen? Alkotmányos mulasztás. A gyermekek és az idősek védelmében. Szavazási dilemmák. Sorompót kapott a Költségvetési Tanács. Élelmiszerbotrányok.A vagyon átláthatósága Extra haszon a benzin és a gázolaj árán. Büntetnék a hiányt Arcpirító kormányzati fizetések Túl nagy a parlament, de nem az épület! Túl nagy a parlament - de nem az épület!
Bosszút állnak Pécsen?
| A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény módosításáról | Bánki Erik, Koszorús László, Hoppál Péter (Fidesz), Hargitai János (KDNP) | Benyújtva: 2009.06.17. |
Az elmúlt évek gyakorlatával szemben a 2009. évi költségvetési törvény nem tartalmazza az önrész pályázatok nevesítettjei között Pécset és az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) 2010 programot. Ezen mulasztás következtében Pécs városa nem tudja megpályázni az Európa Kulturális Fővárosa project sikeres megvalósításához elengedhetetlen 1 milliárd forintos önrészt. A költségvetési törvény módosítása után elhárulhat a legfőbb akadály „Pécs Európa Kulturális Fővárosa" project sikeres megvalósítása elől.
– Az előterjesztők az indítvány sürgős tárgyalását kérték (június 22), ezt azonban az Országgyűlés elutasította, (142 igen, 195 nem, 5 tartózkodás). Ősszel újra próbálkozhatnak...
Alkotmányos mulasztás
| A közigazgatási hivatalokkal összefüggő egyes törvények módosításáról | Hargitai János (KDNP), Ódor Ferenc (Fidesz) | Benyújtva: 2008.12.10. |
Az Alkotmánybíróság határozatában (131/2008. XI. 3.) megállapította, hogy alkotmányellenes helyzet jött létre azáltal, hogy az Országgyűlés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben nem szabályozta a helyi önkormányzatok felett törvényességi ellenőrzést gyakorló közigazgatási hivatalok jogállását. Ezért felhívta az Országgyűlést, hogy e jogalkotási kötelezettségének 2008. december 31-éig tegyen eleget.
Jelen törvényjavaslat célja, hogy az Országgyűlés minél hamarabb orvosolja a mulasztásos alkotmánysértést, és kétharmados konszenzussal rendezze a közigazgatási hivatalok státuszát, helyreállítva ezzel a megyei (fővárosi-) közigazgatási hivatalok rendszerét.
– Illetékesként az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság kijelölve. Ennél több még nem történt.
A gyermekek és az idősek védelmében
| A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról | Rubovszky György (KDNP), Répássy Róbert (Fidesz) | Benyújtva: 2008.04.15. |
A törvényjavaslat fokozott büntetőjogi oltalmat kíván biztosítani a társadalom legvédtelenebb, legkiszolgáltatottabb tagjainak, a gyermekeknek és az idős embereknek, hangsúlyozván, hogy a szigorú felelősségre vonás elkerülhetetlenségének tudata, mint visszatartó erő, a jelenleginél lényegesen erőteljesebben érvényesüljön. Az indítvány a kiszabható büntetési tételek jelentős felemelését szorgalmazza, megkülönböztetetten, ha az emberölés, a testi sértés, a kényszerítés, az emberrablás, az erőszakos közösülés, a szemérem elleni erőszak, a csalás, a rablás, a kifosztás és a zsarolás áldozata gyermekkorú vagy idős ember.
– Az Alkotmányügyi bizottság a tárgyalását 2008.05.05.-én megkezdte - azóta sem jutottak egyről kettőre.
Szavazási dilemmák
| A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról | Balogh Zoltán, Bánki Erik (Fidesz), Hargitai János (KDNP) | Benyújtva: 2007.05.30. |
Az indítvány összhangot teremtését szorgalmazta, az Alkotmánynak az országos népszavazások érvényességére és eredményességére vonatkozó rendelkezései, valamint az önkormányzati törvénynek a helyi népszavazásra vonatkozó szabályozása között.
– Tizenegy elutasítás után maradt „tárgysorozatban".
Sorompót kapott a Költségvetési Tanács
| A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról | Latorcai János, Rubovszky György (KDNP), Varga Mihály, Répássy Róbert (Fidesz) | Benyújtva: 2006.12.18. |
Az előterjesztők szerint Magyarország fenntartható fejlődésének legfontosabb gátjává az elmúlt években a magas költségvetési hiány vált. A kormány által kitűzött hiánykorlátok betartását az ígéretek és a törvényi kötelezettségek ellenére sem sikerült elérni, emiatt az állam fenntarthatatlan eladósodási pályára került. A költségvetési fegyelem iránti elkötelezettség meggyengülésének következménye a gazdaságpolitikába vetett piaci bizalom fokozatos, ám annál mélyebb megrendülése. A gazdasági szereplők bizalmatlanságát erősíti az is, hogy az államháztartásban zajló folyamatok átláthatatlanná váltak, a költségvetési gazdálkodás folyamatos ellenőrzésének feltételei csak formálisan állnak már rendelkezésre. A mai törvények és eljárások mellett kialakult felelőtlen kormányzati magatartási gyakorlat megváltoztatásához új garanciákra, intézményes szabályokra van szükség (a rossz, vagy gyenge hatékonyságú hatályos rendelkezések kijavításának igényén túl). A nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a kormány felelősségének növelése és kikényszeríthetősége elérhető, ha a költségvetés átláthatósága, valódisága és hitelessége felett külön intézmény őrködik. A KDNP-Fidesz képviselői egy olyan intézménynek az Alkotmányban történő rögzítésére tettek, tesznek javaslatot, amelynek segítségével a költségvetési politika fegyelmezettsége, megalapozottsága átláthatóvá és ellenőrizhetőbbé válhat a gazdaság szereplői számára. A Költségvetési Tanács előzetesen véleményezhetné, pénzügyi-gazdasági hitelességi szempontból a kormány által benyújtani tervezett állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot, és megtehetné ugyanezt az Országgyűlés által elfogadott változatával is. A véleményt nyilvánosságra kellene hozni, és a köztársasági elnöknek is megküldeni. A Költségvetési Tanács tagja lenne a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke, valamint egy a Köztársasági Elnök által hat évre kinevezett, kiemelkedő tudású független elméleti közgazdász.
– Az SZDSZ és az MSZP ötvenegyszer száműzte eddig a Tisztelt Ház napirendjéről. Pillanatnyilag részletes vitára vár, de nem érdemes nagy tételben arra fogadni, hogy a jövőben a korábbiaktól eltérően voksolnak.
Élelmiszerbotrányok
| A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról | Latorcai János, Soltész Miklós (KDNP), Selmeczi Gabriella, Koszorús László, Répássy Róbert, Font Sándor (Fidesz) | Benyújtva: 2006.12.18. |
Az élelmiszerbotrányok irányították rá a KDNP–Fidesz képviselőinek figyelmét a szabályozás hiányosságaira. Törvénymódosításuk indoklásaként hangsúlyozták és hangsúlyozzák: A Btk. fogyasztóvédelmi tényállásai nem kellőképpen differenciáltak, mivel nem határoznak meg minősített eseteket. Emiatt a kis mennyiségű termékre gazdálkodási kötelességeket és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekményt elkövető személy magatartása azonos megítélés alá esik azzal, aki nagy mennyiségben, üzletszerűen követi el ugyanazt a cselekményt. Mindezek alapján indokolt, hogy a jogalkotó szigorúbban büntesse azt, aki üzleti haszonszerzés céljából, illetőleg bűnszövetségben követi el a bűncselekményt. Tekintettel arra, hogy az élelmiszer, illetőleg az élelmiszeripar által előállított termék olyan speciális termék, amely egy esetleges visszaélés esetén komoly, széleskörű közegészségügyi problémákat okozhat, indokolt, hogy az élelmiszer-fogyasztó magasabb szintű törvényi védelemben részesüljön. Ebből kifolyólag a javaslat az élelmiszeripari anyagot vagy terméket, mint minősítő körülményt megalapozó speciális elkövetési tárgyat határozta meg. A javaslat célja, hogy a büntetési tételek felemelésével a jövőben megelőzze a hasonló típusú bűncselekmények elkövetését.
– A kormánypártok soraiban nem tartották oly vészesnek e „felfedezést", főleg nem, hogy sürgősséggel tárgyalják, később pedig már azt sem, hogy egyáltalán napirendjére tűzze a T. Ház. Huszonötször száműzték. – Napjainkig...
Kinevezett helytartók
| A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról | Bányai Gábor, Becsó Zsolt, Domokos László, Fülöp István, Gyimesi Endre, Horváth István, Kovács Ferenc, Kósa Lajos, Lasztovicza Jenő, Lázár János, Manninger Jenő, Ódor Ferenc, Rácz Róbert, Szakács Imre, Szalay Ferenc, Szűcs Lajos, Zombor Gábor, Bencsik János (Fidesz), Hargitai János (KDNP) | Benyújtva: 2006.12.18. |
A törvényjavaslat legfontosabb eleme, hogy a regionális fejlesztési tanácsok meghatározó döntést hozó tagjai csak a legitim módon választott tisztségviselők lehessenek. Az előterjesztők hangsúlyozzák: A regionális fejlesztési tanácsok munkájában csak a nagy legitimitással rendelkező, közvetlenül választott (tehát nem kinevezett) vezetők lehessenek meghatározók. A regionális területfejlesztési tanácsok döntésétől függjön az, hogy a minisztériumi delegáltak teljes vagy tanácskozási joggal vesznek részt a tanácsok munkájában. A törvényjavaslat a demokratikus döntéshozatalnak megfelelően, a regionális területfejlesztési tanács kezébe adja a székhelyről való döntés jogát is, megszüntetve ezzel a kormány diktátumszerű székhely-meghatározásának lehetőségét.
– A többséggel bíró kormánypártok, miután a sürgősségre vonatkozó javaslatot elvetették, a napirendre tűzését is megakadályozták: – eddig, huszonhatszor.
A vagyon átláthatósága
| Az egyes közhatalmi feladatokat ellátó, valamint közvagyonnal gazdálkodó tisztségeket betöltő személyek adóbevallásának nyilvánosságáról | Rubovszky György (KDNP), Répássy Róbert (Fidesz) | Benyújtva: 2006.07.21. |
Az előterjesztők szent meggyőződése: alapvető jogállami követelmény, hogy a közmegbízatást teljesítők feladataik ellátása során fokozott elvárásoknak feleljenek meg. Állították és állítják: A közhatalmi és más közfeladatok ellátásában, különösen a közpénzekről való döntéshozatalban felelősséget viselő személyekre olyan, törvényben meghatározott követelményrendszernek kell vonatkoznia, amely biztosítja a közbizalom érvényesülését, és lehetővé teszi annak intézményes kizárását, hogy a magánérdek bármilyen módon befolyásolhassa a közfeladat ellátását. Ennek elengedhetetlen feltétele az említettek vagyoni helyzetének átláthatósága, a vagyonnyilatkozat-tételi kőtelezettség, valamint az adóbevallás nyilvánossá tétele.
– A szocialista és liberális padsorokban seregnyi kifogás kísérte eme indítványt: oly annyira hogy harmincötször még a napirendre tűzését is megakadályozták.
Extra haszon a benzin és a gázolaj árán
| A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosításáról | Latorcai János, Nógrádi László, Soltész Miklós (KDNP), Domokos László, Mádi László (Fidesz) | Benyújtva: 2006.07.10. |
A törvénymódosítás célja, hogy a kormány a fogyasztói árban lévő adótartalom csökkentésén keresztül visszajuttassa a jelentős üzemanyagár-emelésből származó extra bevételeket. Amennyiben a benzin átlagára, meghaladja a literenkénti 265 forintot, a gázolajé pedig a 239 forintot, a jövedéki adónak a mértéke a különbözet összegének 20-százalélkával csökken.
– A kormánypártok padsoraiban hallani sem akartak róla, zsinórban négyszer még a tárgyalását is elutasították.
Büntetnék a hiányt
| A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény módosításáról | Latorcai János, Hargitai János (KDNP), Domokos László, Szijjártó Péter, Varga Mihály (Fidesz) | Benyújtva: 2006.06.16. |
Az indítvány előterjesztői állították és állítják: a költségvetési fegyelem, az ország költségvetési hiánykorlátjának betartása alapvető nemzeti érdek. A felelőtlen kormányzati gazdálkodási gyakorlat kedvezőtlenül befolyásolja a gazdasági folyamatokat. Magasan tartja az adókat és a járulékokat, elszívja a forrásokat a gazdaság szereplői elől, hátráltatja, és egyben drágítja a fejlesztéseket, rontja az ország versenyképességét. A hiteltelen költségvetési politika drágábbá teszi az ország rövid és hosszú távú finanszírozását. Mindezek a súlyos következmények azt indokolják, hogy a kormány tagjai anyagi felelősséggel tartoznak a költségvetési törvényben meghatározott kormányzati szektor hiányának túllépéséért. A felelősség mértéke, mennyiben az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala által megállapított kormányzati szektor éves hiánya a költségvetési törvényben meghatározott kormányzati szektor hiányának mértékét 0,5 százalékponttal meghaladja, a kormánytag egyhavi, ha 1,5 százalékponttal meghaladja, a kormánytag háromhavi, ha több mint 1,5 százalékponttal meghaladja, a kormánytag hat havi illetményének megfelelő összeg.
– Ahhoz képest, hogy a sürgős tárgyalandók közé sorolta a T. Ház (2006.06.19.), akkor még az MSZP is támogatta, egyszer tárgyaltak is róla, majd napirendre tűzését az óta negyvenszer megakadályozták.
Arcpirító kormányzati fizetések
| A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény módosításáról | Répássy Róbert, Hirt Ferenc (Fidesz), Rubovszky György (KDNP) | Benyújtva: 2006.06.16. |
Az előterjesztők állították és állítják: a Medgyessy-, majd a Gyurcsány-kormány időszaka alatt a miniszteri fizetések több mint duplájára emelkedtek a 2002-es szinthez képest. Indítványuk lényege: az ország jelenlegi gazdasági állapota, a teljes lakosságot érintő jelentős megszorítások indokolják, hogy a takarékosságot a kormány magán kezdje, maga is vállaljon részt a terhekből. A törvényjavaslat a miniszterek, államtitkárok, szakállamtitkárok fizetését a 2002-es illetményrendszer visszaállításával kívánja jelentősen csökkenteni.
– Eddig 54-szer akadályozták meg, hogy érdemben döntsön róla a T. Ház. Legutóbb, már a Bajnai-kormány ünnepélyes beiktatása után, (2009.05.04).
Túl nagy a parlament – de nem az épület!
| A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. Törvény módosításáról | Rubovszky György, dr. Salamon László (KDNP), Répássy Róbert (Fidesz) | Benyújtva: 2006.06.16. |
A rendszerváltás óta eltelt évek demokratikus parlamenti működésének elemzése folyamatosan napirendjén tartotta egy hatékonyabb és egyben kisebb létszámú Országgyűlés létrehozását. A jelenlegi képviselői létszám rontja a képviselői munka hatékonyságát, lassítja és drágítja a törvényhozást, továbbá aránytalanul magas más országokhoz képest is. A javaslat az Alkotmányban kívánja korlátozni a képviselők létszámát – 386-ról 200 főre csökkenteni -, amelynek alapján sor kerülhet egy új választójogi törvény kidolgozására is.
– „Megtisztelő" fogadtatásra talált eddig az elutasítottak listáján. Két esztendő kellett hozzá, hogy „gyengébb pillanatában" az SZDSZ–MSZP duó, ha sürgősen nem is, de legalább napirendre engedje tűzni, (2008.10.27.). Előtte hatvan alkalommal száműzték, majd újra 11 alkalommal. Legutóbb ez év tavaszán, (2009.03.09.) Azóta is részletes vitára és zárószavazásra vár.
Bartha Szabó József
