„Hazának füstje is kedvesebb, mint idegen országnak tüze. – Patriae fumus igni alieno luculentior. ”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések” műfaját.  A tévé általában már nem közvetíti. Az újságírók is elmennek. Üresek a széksorok.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek, már  a címűkben hordozzák az  elmarasztalást. A válaszok sem piskóták: félreérthetetlenül visszautasítják a vádaskodást, sötét múltról, szebb jelenről, s még szebb jövő reményével bíztatnak. Szolidan stilizálva, időnként a zajokat is jelezve, tallóztuk legutóbbi szónoklataikat.

Ügyfélbarát lett-e a közigazgatás a járási hivatalok kialakításával?

TÓTH JÓZSEF (MSZP): – A járási hivatalok létrehozásával 2013. január 1-jétől több szociális ellátás, így többek között a közgyógyellátás folyósítása is a járási hivatalokhoz került. Kormányrendelet szerint a járási hivatal megvizsgálja, hogy a kérelmező jogosult-e a közgyógyellátásra. Amennyiben a kérelmező számára alanyi vagy normatív jogcímen az ellátást nem lehet megállapítani, úgy a járási hivatal a kérelmet elutasítja. Ezzel egyidejűleg tájékoztatja a kérelmezőt, hogy a jegyzőnél méltányosságból közgyógyellátás megállapítását kérheti. A kérelem elutasítása esetén a járási hivatal az iratokat megküldi a jegyzőnek. Az ügyfél ezek után a jegyzőnél benyújtja a kérelmet, akinek kétféle döntési lehetősége van: elutasítja vagy méltányosságból megadja a közgyógyellátást.

– Államtitkár úr! Korábban a normatív jogcímen és a méltányosság címen adott támogatást is a jegyző bírálta el, így a segélyezettnek csak egy hivatalba kellett mennie. A mostani ügymenet – szerintem – nem lakosságbarát: kétszeres eljárást és kétszeres időt igényel, inkább packázásnak szokták nevezni! Ezért kérdezem:

• Gyorsabb, egyszerűbb, ügyfélbarátabb lett-e a változtatással a segélyezési rendszer, és lehet-e ezt egyszerűsíteni?

+

RÉTVÁRI BENCE, közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Valóban, ahogy ön is idézte az elején és a végén a kérdésének, az egyszerűsítés volt a fő szándékunk minden átalakítással. Idén január 1-jén az utóbbi évtizedek legnagyobb közigazgatási átalakítása nagyobb zökkenő és jelentősebb probléma nélkül zajlott. Arra törekszünk, hogy mindenki számára egyszerűen elérhető legyen a járási hivatal, és mindazok az ügyfélszolgálati irodák, amelyek Budapesten léteznek, azok továbbra is működni fognak.

– A különböző közgyógyellátással kapcsolatosan elmondhatom: ha az állampolgár az önkormányzatnál nyújtja be a kérelmét, a jegyző átteszi azt a járási kormányhivatalhoz, ahol eldöntik, hogy normatív alapon jár vagy nem jár a kérelmezőnek a közgyógyellátás. Azt pedig, hogy az önkormányzat miből s mekkora összeget szán méltányosságból még pluszban erre a célra fordítani az önkormányzat saját maga döntheti el.

Hogyan vehette át jogellenesen az Ajkai Szakképző Iskola fenntartását a Hit Gyülekezete, ha a tárca, a témában felelős miniszter, valamint a köznevelési törvény értelmezései szerint is az átvétel törvénytelen?

FERENCZI GÁBOR (Jobbik): – Államtitkár úr! 2012 decemberében állásfoglalását kértem, képviselőtársammal együtt arról, hogy átveheti-e tanév közben egy nem állami fenntartó az ajkai szakképző iskola fenntartói jogát. A miniszter úr válaszában arra mutatott rá, hogy intézmény átadás-átvétel a tanítási év közben nem történhet meg. Válaszlevelében kifejtette, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 84. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint a fenntartó tanítási évben, továbbá a július-augusztus hónapok kivételével nevelési évben iskola, kollégium, óvoda fenntartói jogát nem adhatja át. Igaz ez arra az esetre is, ha a bíróság értelmezése szerint a fenntartói jog átadására vonatkozó döntésre előírt határidőket betartotta Ajka város önkormányzata, és maga a fenntartói jog átadására vonatkozó döntés érvényes, a folyamatban lévő tanítási évre tekintettel azonban azt végrehajtani nem lehet.

– Államtitkár úr! Birtokomban van egy, a gyermekét az adott iskolába járató szülő részére az Emberi Erőforrások Minisztériuma által készített jogi vélemény is, amelyben szintén a fenti jogértelmezés érhető tetten.  Tájékoztatom: a törvényi szabályozás ellenére 2013. január 2-án az említett középiskolában a tanév úgy folytatódott, hogy az intézményt jogellenesen az új fenntartó működteti. A jogellenes helyzet fennállását 2013 januárjában az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint a Veszprém Megyei Kormányhivatal részére is levélben jeleztem. Kérdezem:

• Vonatkoznak hazánk törvényei a Hit Gyülekezetére?
• Hogyan vehették át jogellenesen az iskola fenntartását, ha a tárca, a témában felelős miniszter, valamint a köznevelési törvény értelmezései szerint is az átvétel törvénytelen?
• A fennálló jogellenes állapot megszüntetése érdekében miért nem tesz jogi lépéseket a minisztérium?

+

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő úr! Ajka város önkormányzata 2012. május 31-én képviselő-testületi határozatával döntött az intézmény fenntartói jogának átadásáról, ezen döntés megfelelt az akkor hatályos közoktatási törvénynek. Az előírt határidő betartásával adta át a fenntartói jogot. A Veszprémi Törvényszék 2012. augusztus 30. napján Ajka város önkormányzatának határozatát érvénytelenítette. A felülvizsgálati kérelem nyomán a Kúria a Veszprémi Törvényszék ítéletét 2012. november 27-én hozott döntésével hatályon kívül helyezte. A Kúria ítéletének jogerőre emelkedését követően a kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárása lezárult. Megállapította, hogy az érintett nevelési-oktatási intézmény rendelkezik a működés megkezdéséhez szükséges feltételekkel.

– Fontos hangsúlyozni: a nevelési-oktatási intézmény átadására vonatkozó és a működését engedélyező eljárás felfüggesztésre került, de nem szűnt meg. A Kúria döntésével a jogszabály által előírt határidőben  a meghatározott önkormányzati döntés végrehajthatóvá vált. Az intézmény állami fenntartásba vételére a folyamatban lévő engedélyezési eljárásra tekintettel nem került sor, így az intézmény már nem szerepelt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és Ajka város önkormányzata között megkötött átadás-átvételi megállapodásban sem. Itt tartunk most. (Közbekiáltások a Jobbik padsoraiból: Szomorú! - Hegedűs Lorántné: Éljen az SZDSZ és a Hit Gyülekezete!)

Milyen további intézkedéseket tervez a rendőrség a közbiztonság növelése érdekében?

TÓTH JÓZSEF (Fidesz): – Egészen biztos vagyok benne, hogy a képviselőtársaim jelentős része ismeri a vidék gondjait is. Vita nélkül állítható, hogy a kistelepülések népességmegtartó képességének egyik fontos feltétele a lakosság személyi és vagyonvédelmének garantálása.

Sajnos az elmúlt nyolc évben ez az a tevékenység, igen tetemes léket kapott. A Gyurcsány- és Bajnai-kormányok tevékenységének egyik legsúlyosabb bűne az volt, hogy tarthatatlanná váltak a közállapotok. A rendőrségen belül keletkezett drasztikus létszámhiány oda vezetett, hogy az állampolgárok biztonságérzete erőteljesen romlott. 2010 tavaszán ezért azonnal megkezdődött a rendőrség siralmas helyzetének javítása. Ismert, hogy az elmúlt két és fél év során számos lépés történt: strukturális átalakítások, racionalizálási folyamatok indultak el. Egyik fő célunk volt, hogy az embereknek visszaadjuk a közrendbe vetett bizalmát, a magyar rendőrségnek visszaadjuk megtépázott tekintélyét.

– Tisztelt Államtitkár úr! A Hevesi Rendőrkapitányság területén is a lakosság biztonságérzetének javítására szolgáló intézkedések egyik leghatékonyabban alkalmazott formája az állandó rendőri jelenlét biztosítása volt. Mindennek eredményeképpen Tiszanánán 2013. február 1-jével 16 fővel létrejött egy őrs, amelyet nagyon köszönünk. Megkezdte működését, gyorsabbá vált a rendőri intézkedések lefolytatása, valamint az állampolgárokat irritáló jogsértések elkövetőinek elfogása is. De vannak még  területek, úgynevezett fehér foltok: a hevesi kapitánysághoz tartozó Tarna menti lakosságnak is elvárása, hogy rendőröket is lássanak a településeken. Ezért kérdezem:

• Milyen további intézkedéseket tervez a rendőrség a közbiztonság növelése érdekében?

+

KONTRÁT KÁROLY, belügyminisztériumi államtitkár: – Tisztelt Képviselő úr!  Valóban, egy társadalom életében a rend a legfontosabb közösségi érték, amely meghatározza a mindennapok biztonságát, a boldogulás alapfeltételeit. A nemzeti együttműködés kormánya programjában kiemelt nemzeti ügyként határozta meg a közbiztonság helyreállítását, az állampolgárok biztonságérzetének helyreállítását és javítását. Ennek érdekében azt ígértük, hogy megerősítjük a rendőrséget, és minden településen biztosítjuk az állandó rendőri jelenlétet. Elmondhatjuk, hogy ma már 3500 fővel több rendőr szolgál a rendőrségen, és - úgy ahogy ön mondta - ebben az évben Tiszanánán is február 1-jén megkezdte a munkáját a rendőrőrs.

– Bevezettük és a jövőben is folytatjuk a gördülőakciót, amelynek keretében a Készenléti Rendőrség munkatársai huszonnégy órás fokozott rendőri jelenlétet biztosítanak egy-egy bűnügyileg fertőzöttebb településen. Az elmúlt napokban, hetekben Jász-Nagykun-Szolnok megye több településén, így Jászapátiban, Jászladányban, Kenderesen és Kunhegyesen is a Készenléti Rendőrség munkatársai jelen vannak és biztosítják a rendet. A mozgóőri szolgálati rendszert is bevezetjük, amely a közrend, közbiztonság fenntartása szempontjából jelentős körzetek, nagy forgalmú közterületek, nyilvános helyek fokozott ellenőrzésére terjed ki.

Jószágfarm a szomszédban?

PÁL BÉLA (MSZP): – Államtitkár úr! A parlament az élelmiszerláncról és a hatósági felügyeletről szóló törvényt tavaly október 1-jei hatállyal úgy módosította, hogy a mezőgazdasági haszonállat tartása önkormányzati rendeletben a továbbiakban nem korlátozható. Ugyanakkor több példa van arra, elsősorban a városok kertvárosi részén, hogy a lakóházak szomszédságában jószágfarm üzemel, gyakran a tulajdonos távollétében a közegészségügyi és az állatvédelmi szabályokat be nem tartva, nem egy esetben a szomszédok jogait is sértve. A szomszédoknak más lehetőségük nem nagyon van, mint hogy bírósághoz fordulhatnak ezekben az ügyekben, de az eljárás akár évekig elhúzódhat, és közben a lehetetlen helyzet fennmarad vagy tovább romlik.

– Államtitkár úr! Korábban az önkormányzatoknak lehetőségük volt arra, hogy a település vagy a településrészek sajátosságainak megfelelően szabályozzák és ellenőrizzék az állattartásra vonatkozó közegészségügyi és állatvédelmi szabályok betartását, illetve betartatását; 2012. május 30-tól önkormányzati hatósági jogkörben nem járhatnak el a szabályok megsértőivel szemben. Kérdezem ezért:

• Tervezik-e a törvény módosítását azért, hogy az önkormányzat is eljárhasson hatósági jogkörben az ilyen panaszos ügyek kivizsgálásában és megoldásában és a szomszédok érdekeit is figyelembe vevő szabályok betartatásában?

+

BUDAI GYULA, vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A tárca nem tervezi a hatályos jogszabályok módosítását, sőt újabb határozott lépéseket kívánunk tenni annak érdekében, hogy vidéken az állattartási kedv - itt a mezőgazdasági haszonállatokról beszélek - növekedése sokkal jelentősebb legyen.

– Valóban, 2012. október 1-jétől az élelmiszerláncról és a hatósági felügyeletről szóló törvény szerint a mezőgazdasági haszonállat tartása önkormányzati rendeletben nem korlátozható. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a mezőgazdasági haszonállatok tartása korlátlan lenne, illetőleg az arra vonatkozó egyéb jogszabályokat az ezzel foglalkozóknak nem kell betartani. Utalnék itt az állatvédelmi törvényre, a polgári törvényre, továbbá a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló rendeletre.

– Képviselő úr! Tisztában vagyok azzal, hogy a problémák jelentős részét - mint ahogy ön is megfogalmazta a kérdésben - különböző szomszédjogi problémák okozzák, amikor a városban vagy a vidéki településeken nem az ottani előírásoknak megfelelően történik a haszonállatok tartása. Amennyiben az állatvédelemre vonatkozó jogszabályokat az adott tulajdonos nem tartja be, úgy a jegyzőnek lehetősége van, arra, hogy az állattartást korlátozza és megtiltsa. Ugyanakkor, szintén a szomszédjogok megsértése esetén, a hatályos polgári jogi törvénykönyvben is lehetőség van arra, hogy az adott tulajdonos eljárást kezdeményezzen. Persze, , én is tisztában vagyok azzal, hogy ma Magyarországon egy-egy ilyen eljárás hosszabb ideig tart, de a hatályos jogszabályok alapján erre lehetőség van.

Biszku Béla legnagyobb örömére…

NOVÁK ELŐD (Jobbik): – Ha Biszku Béla legnagyobb örömére a kommunista luxusnyugdíjakat nem is hajlandó megszüntetni a kormány, megtörtént-e legalább végre a kommunista kitüntetések után járó nyugdíjpótlékok felülvizsgálata, vagy továbbra is mulasztásos törvénysértésben van Navracsics Tibor miniszter úr? Ugyanis a kommunista luxusnyugdíjak ügyében is egy félmegoldással igyekszik kifogni a szelet a Jobbik vitorlájából. Igyekeznek, de még ezt a félmegoldást sem hajtották végre, hiába egészült ki az egyes nyugdíj-kiegészítések megszüntetéséről szóló 1991-es törvény tavaly a Jobbik javaslatára többek között a következő résszel: „Az e törvény szerinti nyugdíj-kiegészítés helyébe lépő pótlékra való jogosultságot a kárpótlásért felelős miniszter 2012. október 31-éig felülvizsgálja, és a felülvizsgálat eredményéről határozatot hoz.” Azonban ezt a törvénybe foglalt feladatot sem végezte el az illetékes Navracsics Tibor határidőre, és azóta sem, több mint negyedév késedelem ellenére sem.(Közbeszólás a Jobbik soraiból: Szégyen!) Akár a törvényi előírás szándékos szabotálásáról, akár alkalmatlanságról van szó, nem illene ilyenkor lemondania? (Hangok a Fidesz soraiból: Jaj!)

– Államtitkár úr! Az Országgyűlés által elfogadott, de sajnos határidőre sem végrehajtott félmegoldás legalább a kommunista kitüntetések után járó nyugdíjpótlékokat érintené, hiszen a Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóságtól azt a tájékoztatást kaptam, hogy alanyi vagy özvegyi jogon körülbelül 1200 személy kap évente összesen 200 millió forintot például a Vörös Csillag Érdemrend vagy fegyveres harcokban részt vett partizán és még közel tucatnyi hasonló kitüntetés nyomán. Persze, ez az egész félmegoldás még nem rendezné egészen a kommunista luxusnyugdíjak ügyét, ahhoz ugyanis szükség volna a Jobbik átfogó törvényjavaslatát napirendre venni, amit azonban önök számtalan alkalommal leszavaztak. Épp ma is, Biszku Béla legnagyobb örömére, hiszen őt ez a törvényben foglalt félmegoldás egyáltalán nem érintené, mert nem valamiféle kitüntetés után kapja több százezres nyugdíját, hanem azért, mert az 1956 utáni tömeggyilkosságokat önök még mindig jutalmazzák.

• Szégyelljék magukat, és várom érdemi, végre következményekkel is bíró válaszát!

+

RÉTVÁRI BENCE, közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Sokadszorra teszi fel a kérdést, sokadszorra igazítjuk helyre egyik vagy másik helytelen állítását, de ettől függetlenül azért köszönjük az érdeklődését a törvény végrehajtásával kapcsolatban.

Bizonyára azt nem feltételezi rólunk, hogy egy általunk benyújtott törvénymódosító javaslat végrehajtását mi magunk szabotálnánk el.

– Képviselő úr! Ezres nagyságrendűek az érintett emberek nyugdíj iratai. A rendszerváltás elején, sajnos, felületesen véghezvitt nyugdíj-felülvizsgálat történt.  A Göncz Árpád vezette bizottság kezei között átcsúsztak azok az emberek, akik méltatlanok voltak bármifajta nyugdíjpótlékra, kitüntetések és más indokok alapján. Nem szeretnénk ugyanazt a hibát elkövetni. Remélem, ön sem szeretne Göncz Árpád nyomdokaiba lépni, hogy ugyanúgy felületesen ezek az emberek átcsússzanak ezen a vizsgálaton  mindazok akik ezelőtt x esztendővel átcsúsztak, és akár ügynökök voltak, akár részt vettek a '45 utáni demokratikus államrend leépítésében, az '56-os forradalom utáni megtorlásban, és utána még két évtizedig ezeket a különböző előjogokat élvezték. Éppen ezért fontos ezeknek az óriási mennyiségű iratoknak az összevetése, és nagyon bonyolult, nehéz a beazonosítás is.

– Képviselő úr! Ön is tudja, én is: nagyon sokan kapják a méltatlanul kapott nyugdíj-kiegészítés után az özvegyi nyugdíjat.  Ön azonban egy kicsit a számmisztikában megint túlzott: 10 millió forint az az összeg, amiről beszélünk, ez is sok, de nem 200 millió. 200 millió a teljes nyugdíjtömeg, amit ez az emberi kör, ez a nyugdíjas kör kap. Ebből 10 millió forint azok a 8-16 ezer forintos kiegészítések, amelyeket a bizottság felülvizsgált.

– Képviselő úr! Valóban nem tudtuk határidőre elvégezni a munkát, hiszen alaposat kívántuk, kívánjuk végezni. Túlságosan rövidre becsültük azt az időt, ami alatt meg tudjuk tenni. Éppen ezért fogjuk indítványozni ennek a határidőnek a meghosszabbítását. Hosszabb idő alatt, de alaposan meg fogjuk tenni. És, higgye el, képviselő úr, alaposabb vizsgálat lesz, mint bármikor a rendszerváltás óta! (Novák Előd: Kihalásra játszanak! - Taps a Fidesz soraiból.)

Munkahelyvédelem másképp?

BERTHA SZILVIA (Jobbik): – Államtitkár úr! Talán már hallott róla, hogy az oktatás átszervezése kapcsán az intézmények fenntartására az önkormányzatok az önök által lehetővé tett két választáson túl immár egy harmadikat is alkalmaznak egyes fideszes vezetésű településeken: ez pedig a tevékenység kiszervezése piaci cégekhez. Mint a kiszervezések túlnyomó többsége, ezek is rengeteg negatív eredménnyel járnak, hiszen az, amit közhasznú nonprofit működéssel sem lehet adott forrásból finanszírozni, azt kevesebből, úgy, hogy még egy cég nyereségét is fedezzék belőle, végképp nem lehet normális feladatellátással.

Ezért a kiszervezéseknél ugyanazt a munkát, szolgáltatást rosszabb színvonalon, kevesebb és rosszabbul fizetett, sokszor feketén foglalkoztatott dolgozóval látják el a cégek. Ez történik most már több iskola étkeztetése, takarítása és egyéb fenntartási tevékenység esetében is, önöknek köszönhetően.

– Államtitkár úr! Az előzetes jelzések szerint Dunakeszin is többtucatnyian veszítik el hamarosan emiatt a munkahelyüket, a megmaradók pedig az eddiginél is rosszabb feltételek melletti munkára számíthatnak. Eközben a helyi önkormányzati kft.-ben történő feladatellátás finanszírozására az önkormányzat képviselő-testülete 2 milliárd forintot szavazott meg, amelyet a kiszervezés ellenére mégis meghagyott ennél a társaságnál. Persze erre megint mondhatják azt, hogy mi köze ehhez a kormánynak, hiszen az önkormányzatok attól önkormányzatok, hogy ők maguk döntsenek forrásaik felhasználásáról és a feladataik ellátásának mikéntjéről. A képviselő-testületek polgármesterei viszont arra hivatkoznak, hogy azért kénytelenek meglépni ezeket a lépéseket, mert önök ilyen helyzetet teremtenek. Azonban látni kell: hiába mutogatnak egymásra, a Fidesz országszerte képviselő-testületi többség és polgármesteri tisztséget birtokló politikai erő, felelőssége a hibás döntések sorozata akár helyileg, akár központilag tehát megkérdőjelezhetetlen.  Ezért kérdezem:

• Tudnak-e az ilyen önkormányzati megoldásokról?
• Tesznek-e valamit a kormánypárton belül vagy kormányzati szinten azért, hogy ezeket az álmegoldásokat ne alkalmazzák az önkormányzatok, és az önök által hangoztatott munkahelyteremtés közben folyamatosan ne munkahelyek tízezreinek a megszűnését eredményezze állami vagy akár piaci szektorban is?

+

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Tisztelt Képviselő asszony! Hosszú évek, évtizedek után most végre világos az állam és az önkormányzatok szerepe a közösségi feladatellátásban. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Elképesztő!) Az eddigi rendhez vagy rendetlenséghez képest, amikor a közoktatás megszervezésében az állam általános felelősségét az önkormányzatok gyakorolták, most a nemzeti köznevelési törvény folyamatos hatálybalépésével egyértelmű lett, mire kell a miniszternek s mire egy-egy önkormányzatnak választ adnia. A miniszteré a szakmai irányítás, az önkormányzatoké az ön által is említett területek, terület.

– Tisztelt Képviselő asszony! Most minden remény megvan rá, hogy az önkormányzatok és az iskolák több évtizedes együttműködése a megváltozott rendszerben a korábbiaknál sikeresebben folytatódjék. 2010 májusa és 2012 decembere közötti időszakban – a KSH adatai szerint – több mint 150 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, ami pedig a foglalkoztatás alakulásának trendjét illeti, 28 hónapja folyamatosan emelkedik előző év azonos időszakához képest. Szóval ne tessék ilyeneket se írni vagy mondani!