Kétséget kizáróan, az interpellációk, és a kérdések a parlament sztárműfajai.  Kormányhívók és ellenzékiek egyaránt gyakorolják: előbbiek jobbára önmagukat dicsérik, utóbbiak a visszás helyzeteket, a bajokat-gondokat „tolmácsolják.", nem kímélve sem a kormányt, sem a holdudvarát.  Legutóbbi produkcióból idézünk.

A rossz gazda gondatlansága?

MÓRING JÓZSEF ATTILA (KDNP): – Államtitkár úr! Balatonlellén, a Köztársaság utca 13. szám alatt volt található a BM-gyermektábor ingatlana. Tulajdonosa a magyar állam, és amelynek képviseletében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hosszabb távú bérleti szerződést kötött a mintegy 16 ezer négyzetméter nagyságú, a település központi részén fekvő vízparti területre. A bérlő - információim szerint - csupán annyi bérleti díjat fizet, amennyi egy jól felszerelt parti apartman napi bérleti díja. A bérleti szerződés szerint a bérbeadó az Országos Szakképzési Központ és Felnőttképzési Központ céljára adta bérbe, míg a bérlő saját bevallása szerint ifjúsági és gyerektábort működtet ott. Mindezekkel szemben a valóság azonban az, hogy az ingatlanon semmiféle oktatási tevékenység nem történik, felnőttek bizonytalan nyári táboroztatása folyik immár két éve, már amennyiben azt ott táborozásnak lehet nevezni.

– Államtitkár úr! Az ingatlan használata során a bérlő a bérleti szerződésben foglalt kötelezettségeinek egyáltalán nem tesz eleget, a bérbeadó pedig – bár megtehetné – ezt nem ellenőrizte, és nem tette meg a szükséges intézkedéseket. A bérlő a használat során a legalapvetőbb emberi normákat sem tartja be!  A bérlők sem zajkibocsátási, sem higiéniai, sem egyéb téren nincsenek tekintettel a környéken lakókra és a nyaralókra. Az önkormányzathoz és a rendőrséghez számos bejelentés érkezett. Balatonlelle néhány éve híres lett homokos strandjáról, de mára hírhedté vált erről a táborról!

– Államtitkár úr! A terület bérbeadása pályáztatás nélkül történt, annak ellenére, hogy a város önkormányzata, és mások is jelezték igényüket a telek hasznosításával kapcsolatban. Ezek az elképzelések összhangban voltak a város üdülőfejlesztési érdekeivel, és nem utolsósorban az állam is jobban járt volna. Kérdezem tehát az államtitkár urat:

A tulajdonos mikor kezdeményezi a bérleti szerződés felbontását a bérlővel, aki nyilvánvalóan megszegi a bérleti szerződésben foglaltakat?

KATONA TAMÁS, pénzügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Nevezzük nevén a gyereket! 2008 szeptemberétől a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. az Országos Cigány Önkormányzattal kötött bérleti szerződést, amely 2013-ig felhatalmazza, hogy az adott ingatlanon Országos Roma Szakképzési Központot és Felnőttképzési Szakkollégiumot működtessen. Az MNV Zrt. valóban versenyeztetés nélkül kötött szerződést, de sommás az a megállapítása, hogy a havi több mint 318 ezer forintos bérleti díj egy jól felszerelt parti apartman napi bérleti díjához volna köthető.

– Képviselő úr! A Cigány Önkormányzat által felvállalt, az egész társadalom számára fontos képzési programok feltételeinek biztosítása – állt szemben bizonyos üzleti szempontokkal. Az ingatlanra egyébként magánbefektetők is szemet vetettek, azt gondolom, hogy ez önmagában nem baj, de tudomásul kell venni, hogy itt a közérdeknek van elsőbbsége. Azt gondolom, hogy a Roma Szakképzési Központ tevékenysége mindenképpen ebbe a kategóriába tartozik.

Off-shore kézen Taszár?

MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): – Államtitkár úr! Tisztelt Országgyűlés! Örömhírként jelentette be Kolber István miniszterelnöki megbízott, hogy eredményesen zárult a taszári bázis értékesítésére kiírt pályázat. A nyertes az 1 millió forint törzstőkével alapított projektcég, az Ugarde Kft. Az Ugarde Kft. mögött több magánszemély és vállalat is áll, amelyek részben egy Seychelle-szigetekre bejegyzett off-shore vállalkozás, részben pedig egy svájci holding birtokában állnak. Ez azt jelenti, hogy hiába folytatnak tevékenységet Magyarországon, adót nem fizetnek!

– Államtitkár úr! Tavaly az APEH végrehajtási eljárást kezdeményezett a taszári reptér hasznosítási pályázatának nyertese, az Ugarde Kft. egyik cégének tulajdonosa, a VIV Kft. ellen. A VIV tulajdonosa a Think Holding, amely ellen az adóhatóság már tavaly felszámolási eljárást kezdeményezett. További érdekesség, hogy az Ugarde Kft. egyik tulajdonosa, a VIV Kft. ellen vizsgálódik a Nemzeti Nyomozó Iroda is. A svájci bejegyzésű cég 11,2 milliárd forintos hitel segítségével részt vett egy Adonyban épülő terménytároló beruházásában. A hitel elköltésével nem volt minden rendben, a svájci cég hónapokkal ezelőtt kiszállt a cégből. Időközben nagy vagyoni kárt okozó hűtlen kezelés és közokirat-hamisítás gyanújával a Nemzeti Nyomozó Iroda gazdaságvédelmi főosztálya nyomozást indított.

– Államtitkár úr! Hatalmas felelőtlenség eltékozolni ezt az állami vagyont! Kolber István feladata az volt, hogy hasznosítsa a taszári repülőteret. Kérdezem:

Miért nem vizsgálták a pályázó cégek hátterét?

Ezek szerint adócsaló, adóelkerülő cégek is nyerhetnek állami pályázaton?

A pályázat megnyerése után a nyertes a tulajdonosi hátterét úgy alakíthatja át, ahogy az neki tetszik?

KATONA TAMÁS, pénzügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő asszony! Kérdésében rosszalló élt véltem felfedezni. A Vagyontanács augusztusban kétfordulós nyilvános pályázatot írt ki a reptér hasznosítására, újraindítására és fejlesztésére, és ez a pályázat eredményesen lezárult. A nyertes ajánlattevő 1 milliárd forint vételárat ajánlott, és vállalta a milliárdos környezeti károk felszámolását, s azt, hogy a reptéren 2016-ig több mint 23 milliárd forintos fejlesztést hajt végre. Korszerűsítik a fénytechnikát, a navigációt, a távközlő rendszereket, 5 ezer négyzetméter raktárat, 30 ezer négyzetméter logisztikai csarnokot építenek. Mindennek eredményeként 2014-től ismét üzemképes lehet Taszár, ahol Európa egyik legkorszerűbb polgári cargo légikikötője nyílhat meg.

Mi lesz az ideiglenesen bezárt bölcsődékbe és óvodákba járó gyermekekkel?

SZABÓ ERIKA (Fidesz): – Államtitkár úr! Az új influenza a híradások szerint országszerte egyre több és súlyosabb megbetegedést okoz. A fertőzöttek számának növekedése elővigyázatosságra int mindenkit. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a betegség felbukkanása után gyakran egész intézményeket kell bezárni. Hetente hallani, hogy az ország különböző területein bölcsődék, óvodák és iskolák kénytelenek kényszerszünetet elrendelni az új influenza terjedésének megakadályozása érdekében. A dolgozó szülőknek általában nincs lehetőségük, hogy egészséges gyermekükkel otthon maradjanak. Az is elképzelhető, hogy nincs szabadságuk, vagy a munkáltatótól félnek szabadságot kérni, táppénzcsalásban pedig nem akarnak közreműködni.

– Államtitkár úr!

Mit tanácsol azoknak a szülőknek, akiknek gyermeke ugyan nem betegedett meg, de az intézménybezárás miatt egész nap felügyelet nélkül marad, és a szülő nem mehet szabadságra vagy táppénzre?

KORÓZS LAJOS, szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: – A járványok esetén a tisztiorvosi szolgálat, illetve a nevelési-oktatási intézmény vezetője is elrendelhet rendkívüli szünetet. A főjegyző rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy egyéb esetekben szintén az oktatásért felelős miniszter egyidejű értesítésével elrendelhet ilyet. Az 1992. évi XXII. törvény, a munka törvénykönyve szerint rendes szabadságot vehet ki erre az átmeneti időszakra bárki, a különös személyi vagy családi körülményekre tekintettel a munkavállaló az egyébként irányadó 15 napos előzetes értesítési határidő mellőzésével is jogosult szabadságot kérni. Ennek időtartama évente 3 munkanap lehet. Ezzel a lehetőséggel mindkét szülő élhet, úgyhogy én azt gondolom, ha váratlan esemény van vagy hosszabb iskolai szünet, az ezzel a lehetőséggel áthidalható.

Ilyen gazdagok vagyunk, avagy hova vándorolnak az EU-pénzek?

FETSER JÁNOS (MSZP): – Különös anyag került a napokban a kezembe: „Pályázat a struktúraváltoztatást támogató infrastruktúra-fejlesztésre a fekvőbeteg-szakellátásban" címmel. Egy város pályázik a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében, amelynek az összköltsége 1,6 milliárd forint. Ezzel önmagában nem lenne gond. A kivetnivaló igazából a részletekben van. Néhány példa: a megvalósításhoz igénybe vett szolgáltatás címén a 191 millió forintot költenének prospektusokra, ajándéktárgyakra, infópont és honlap készítésre, nyilvánosságot biztosító táblákra, reklámokra, felmérésekre, tanulmányokra. Mindezt teszik egy Lacrus Vezetési Tanácsadó Iroda Kft. segítségével, amelyet természetesen nem nyílt közbeszerzési ajánlattal választott ki az érintett testület, 7 millió 600 ezer forint plusz áfáért, hanem valamilyen isteni sugallatra. Kérdezem:

Megengedhető-e, hogy közpénzből a projektmenedzser 133 millió forintot számolhasson el?

Megengedhető-e, hogy a megvalósításhoz igénybe vett szolgáltatások összege 191 millió forint legyen?

Megengedhető-e, hogy projekt-előkészítésre közpénzből a tervek szerint 100 millió forintot elköltsenek?

Elszámolhatók-e ilyen gigantikus összegek, amikor e pályázat keretében gép-műszerre mindössze az 1,6 milliárdból 312 millió forintot fordítana a pályázó?

Megengedhető-e, hogy a gazdasági válság közepette, amikor az egészségügynek komoly problémái vannak, 1,6 milliárdnyi közpénzből több mint 430 millió forintot nem szükségszerű dolgokra költsenek?

SZÉKELY TAMÁS, egészségügyi miniszter: – Tisztelt Képviselő Úr! Biztos vagyok benne, hogy ilyen formában ez a pályázat nem fog nyerni.

Bartha Szabó József