Kijátszható törvény, kamupályázatok, kézzelfogható tehetetlenség. Vajon, milyen mögöttes célok vezérlik a kormányt a külföldi magyar állami vagyon felelőtlen elpazarolásában? Keselyűk karmába került a kasszakulcs! Mekkora a rendőrségi létszámhiány, mennyien távoztak szolgálati nyugdíjba? Hív a vasút, vár a MÁV? Mikor teszünk végre pontot a benesi dekrétumok miatt kitelepített felvidéki nemzettársaink kártalanítására? Újra itt a „Négy Mancs"!
Kijátszható törvény, kamupályázatok, kézzelfogható tehetetlenség...
Pelczné dr. Gáll Ildikó (Fidesz): – Évek óta mondja az ellenzék és mondják a szakmai szervezetek, de most már az Európai Uniótól is értesülhettünk arról, hogy a közbeszerzések hazai szabályozása nem éppen megfelelő. Ennek egyik kézzelfogható jele, hogy csúsznak az európai uniós fejlesztési források kifizetései. Sőt, a korrupció árnyékolja be a döntéseket! Idén áprilisban léptek hatályba a közbeszerzési törvény legutóbbi módosításai, és önök ebben a törvényben valódi verseny megteremtését ígérték. Már most látszik, hogy nem történt érdemi változás! Kijátszható a törvény, kamupályázatokkal érvényteleníthető egy-egy tender és elhúzható az eredményhirdetés. Megjegyzem, az Európai Unió is ezt többször kifogásolta, és teszem hozzá nem csak szavakban.
– Nézzünk, néhány szembetűnő példát, a kormány kézzelfogható tehetetlenségére!
– 4-es metró: hogy a projekt ne kerüljön veszélybe, a magyar állam kivett az EU által vitatott 11 szerződést a támogatási kérelemből, vagyis 56 milliárd forinttal kevesebb támogatást kértünk és kaptunk
– M7-es: Balatonkeresztúr és Nagykanizsa közötti szakasza a támogatás igénylésekor lényegében elkészült. Egy euró centet sem kaptunk. Nem, mert a közbeszerzési eljárásban öt pályázóból négyet kizártak, amelyik pedig a versenyben maradt – no, nem az, amelyik a legolcsóbb ajánlatot adta! – fele részben becsődölt.
– Csepeli szennyvíztisztító: 10 milliárd forint felhasználását fenyegeti veszély.
– Vajon önök készítettek valamilyen hatástanulmányt? Vizsgálták? Netán, a közbeszerzés szabályainak jogosan elvárt módosításai is elképzelhetők? Előfordulhat a jövőben is, hogy a helytelen közbeszerzési gyakorlat miatt uniós forrásokat veszíthetünk el, vagy az Európai Unió az egyes uniós forrásokhoz köthető operatív programokat felfüggesztheti? Elkerülhető az újabb forrásvesztés?
– Engem nem tudnak megnyugtatni az államtitkári ködös válaszok. (Varju László, nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár – A szerk.) De, ami fontosabb: vajon az Európai Unió jelenleg vizsgálódó képviselőjét kéőes lesz megnyugtatni? Nem tudom, olvasta-e – tán igen – a Közbeszerzési Tanács jelentését, melyet a közelmúltban tárgyalt a Tisztelt Ház. A Tanács elnöke hasonló megállapításokat fogalmazott meg az aggodalom hangjával. Helyénvaló, sőt elvárt dolog lenne, hogy a szabálytalanságokat kivizsgálják! Birtokomban vannak olyan levelek, amelyek a törvény szellemével ellentétesen utasítják a projektgazdákat a közbeszerzések lebonyolítására. Szóval, száz szónak is egy a vége: nem jó így ez a rendszer!
Felesleges beteg-utak, ésszerűtlen megoldások..!
Puskás Tivadar (KDNP): – A cukorbetegek kezelésének fontos része a vércukorszint ellenőrzése. A vizsgálat hétköznapi tevékenység, az eszköz adott, működtetése egyszerű, a beteg könnyen megtanulja. A készülékhez egy tesztcsík szükséges. Felírásához azonban hosszú az út. A gyógyászati segédeszközökről szóló, 2009. augusztus 16-án életbe lépett rendelkezés szerint a betegnek szakorvoshoz kell fordulnia, mert csak ő írhatja fel a tesztcsíkot. De nem ily egyszerű ez!
– Példabeszéd, a háziorvos és a tesztcsík felírásra jogosult szakorvos jogosultságait szabályozó új rendeletről:
| Elmegy a páciens a házi borbélyhoz, kéri, vágja le a haját. A borbély elküldi emberünket a szakborbélyhoz, aki kiállítja a szakvéleményt, hogy hajvágásra érett a helyzet. Emberünk visszamegy a házi fodrászhoz, aki elvégzi a műveletet. Ugyanez fordítva: a szakfodrász megállapítja, hogy meg kellene nyírni a pácienst. Elküldi a házifodrászhoz, hogy irasson megrendelőt. A házi fodrászt megírja. A páciens elviszi a szakfodrászhoz. Ő kiadja a szakvéleményt. A páciens visszaamegy házi fodrászhoz, aki megszabadítja a feleslegtől. A patika közben csak kirándulás... |
– A gyógyászati segédeszközök rendelésének új szabályozása a napi gyakorlattól eltérő, merev rendszert hozott létre. Feleslegesen terheli a beteget és az amúgy is szűkös ellátórendszert. Számos gyógyászati segédeszköz beszerzését bonyolultabbá tette, mindez több sorbaállást, felesleges várakozást, kényelmetlenséget jelent.
– Kérdezem persze a miniszter urat (Székely Tamás, egészségügyi miniszter – A szerk.)
–Ugye, ön szerint is sok felesleges terhet jelent a rendelkezés a betegek számára is, az ellátórendszer számára is?
–Ugye, várható, ha a betegek anyagi terheit nem is tudják – nem is akarják – csökkenteni, legalább a felesleges kényelmetlenségtől megszabadítják őket a jogszabály változtatásával?
– A választ, sajnos, nem fogadhatom el. Persze nagyon örülök, és külön köszönöm, hogy a miniszter úr a szakvizsgáimat felsorolta. Annak is örülök, miként bemutatta, hogy egy ifjú, mintegy évtizednyi munka után szakvizsgát szerezhet. Azt is reméltem, hogy miniszter úr értette és érti a példabeszédet, ám megrótt, mondván: a fodrászhasonlattal lenézem a szakorvosokat, azaz önmagunkat. Kár, hogy nem válaszolt arra: megkaphatja-e kanosszajárás nélkül a beteg a tesztcsíkot!
Hiénák ideje...!
Gruber Attila (Fidesz): – „Hazudtunk reggel, éjjel és este, és közben két évig nem csináltunk semmit, majd beledöglöttünk" – mondotta volt az előző miniszterelnök. (Gyurcsány Ferenc – A szerk.)
– Úgy tűnik föl, hogy utódja – tanítványa –, Bajnai Gordon ugyanezen életérzéssel küszködik! A közelgő bukás előtt, most hirtelen előállt egy újabb pakkal. „Korrupcióellenes csomagnak" hívja! Ehhez képest idestova több mint két hónapja rendszeresen bombázom a kormányt, a moszkvai kereskedelmi kirendeltség botrányos elkótyavetyélésével kapcsolatos kérdéseimmel.
– Alapos a gyanú, hogy érvényben lévő jogszabályokat áthágva sikerült eladni a moszkvai kereskedelmi kirendeltség épületét. Úgy tűnik, nem csak az én személyes érdeklődésemet keltette fel. Több sajtóorgánum beszámolt róla. Enyhén szólva is szégyenteljesnek, becstelennek minősítették a tranzakciót. Az Állami Számvevőszék jelentése alapján a Fővárosi Főügyészség és a Központi Nyomozó Főügyészség is megindította a nyomozást.
– Azért ilyen simán ne menjünk el a viselt dolgok mellett! Nem teljesen fair, hogy az egész szennyet rákenjük az orosz félre. Három pályázó közül kettőnek esze ágában sem volt nyerni. Taktikai okokból - persze nem ingyen - léptek porondra, Az egyik már nem is válaszolt a meghívásra, a másik pedig felszólításra sem egészítette ki a pályázatát. Miniszter úr is pontosan tudja: így nyerte el a zártkörű meghívásos pályázaton egy „titokzatos" off-shore cég az ingatlant! Ráadásul, - kapaszkodjunk meg! - már nyolc hónappal a pályázat kiírása előtt átutalta a vételárát!
– Miközben gazdasági válság sújt bennünket, a kormány népnyúzó intézkedésekkel sarcol egy végletekig legyengített társadalmat, önök magánzsebekbe vándorló borsos profit reményében, messze áron alul elherdáltak egy nehezen megszerzett, rendkívül értékes külképviseleti tulajdont! Mondtam, mondom, a miniszter úrnak (Oszkó Péter, pénzügyminiszter – A szerk.): arcpirító!
–Vajon, milyen mögöttes célok vezérlik a magyar kormányt a külföldi magyar állami vagyon felelőtlen elpazarolásában?
–Mi lehet az oka, hogy – ön által is tudott – Moszkva legfrekventáltabb területén, nevetséges 210 ezer forint/négyzetméteres áron képesek voltak eladni ezt a nagyszerű épületet?
– Tetszik a válasz: mellébeszélésből ragyogó..!
Keselyűk karmába került a kasszakulcs..!
Török Zsolt (MSZP): – A keselyűk karmába került a kasszakulcs Esztergomban! Kontroll nélküli az önkormányzati hatalom! Kontroll nélküli a polgármester! Egy elszabadult hajóágyú a hajó fedélzetén, már Orbán Viktor sem biztos, hogy tud megálljt parancsolni Meggyes Tamásnak, Esztergom polgármesterének.
– Gyönyörű történelmi városunk Esztergom! Mégsem szépségéről, érdemeiről, értékeiről, hanem botrányairól híres az utóbbi időben. Nézzük csak, mik történtek! Mélygarázs-ügy: kétszázmillióért eladunk egy telket, majd utána másfélmilliárdért vásároljuk vissza. Nem rossz ár! Gazdag város! Kamatmentes kölcsönt ad az önkormányzat a polgármesternek, - lakásvásárlásához! Gondolom, ez általános. Csónakázótót épít aa polgáemester a háza elé, százmillió forintot meghaladó összegért, miközben az önkormányzat – hiányra panaszkodva – több milliárdos kötvénykibocsátást, hitelfelvételt szervez.
– Vajon, mit tudhat Meggyes Tamás Esztergom polgármestere, akit - bár kellemetlen az ámokfutása - még Orbán Viktor sem mert lemondásra felszólítani, akár képviselői mandátumáról, akár polgármesterségéről?
– Vajon, a Fidesz által használt önkényuralmi jelképként vonul be a magyar köztudatba?
–Gyakorlat-e ma Magyarországon, hogy a polgármesterek kamatmentesen kapnak munkáltatói kölcsönt a polgármesteri hivataltól?
–Vonatkozik-e az Esztergomban elkövetett esetekre a most beterjesztett korrupció-ellenes csomag?
– Remélem, hogy igen!
Mi lesz ötezer kisvállalkozóval?
Pettkó András (Független): – A fémtolvajlás évente több százmilliós kárt okoz a nemzetgazdaságnak, de nem csak forintra váltható az a kár, amit a műkincsekben, és nem utolsósorban a tisztességesen működő fémkereskedőknek okoz. Nemsokára hatályba lép az egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló törvény. Már a vitája során is kiderült, paradox a helyzet: az illegálisan működő felvásárlókat eddig sem kötötték a szabályok, míg az engedéllyel működő vállalkozókat 14 hatóság ellenőrizte. Az eredmény: a fémtolvajlásos bűncselekmények felderítésének aránya csupán 10 százalék körül mozog.
– Most készül a végrehajtási rendelet, amely a fémkereskedelmi engedély megszerzésének, a telephely működésének és a tevékenység folytatásának részletes szabályait fogja előírni azzal a céllal, hogy adminisztratív úton nyomon követhető legyen a fém útjának minden állomása. Arra kérem a kormányt, hogy a rendelet elkészítése során ne hagyják figyelmen kívül, hogy a szabályozás elsődleges célja az illegális fémkereskedelem visszaszorítása, és nem a törvény szerint működő kis- és közepes vállalkozások ellehetetlenítése.
– Olvastam: a készülő rendelet túlbürokratizált, agyonadminisztrált, költséges rendszert fog eredményezni, miközben a tolvajokkal szemben a rendőrség tehetetlen. Olyan ez, mintha a gépkocsi-lopások elleni fellépés keretében ellehetetlenítenék a kereskedőket, mondván, ha nincs lehetőség legálisan eladni, akkor nem is lopják el!
– A bűnösöket büntessék, de ne a vállalkozásokat áldozzák be a népharagnak! A részletes működési szabályok kidolgozása során egyeztessenek a kereskedőkkel, akiknek eddig is szigorú engedélyhez kötötték a működését, és azokkal is, akikről az előkészítő folyamatban elfeledkeztek! Ellenkező esetben akár ötezer kisvállalkozás húzhatja le a rolót, közel húszezer alkalmazottat küldve az utcára, amely szám nyolcszorosa a kecskeméti Mercedes gyár 2500 munkahelyének! Döntően középkorú, alacsony végzettségű emberek, akiknek ezután minimális esélyük sem lesz újra elhelyezkedni. Vagyis, generálnak egy kisvárosnyi tartós munkanélküliséget. Az így létrejött piaci résbe pedig benyomul az illegális fémkereskedelem, tovább virágzik szép hazánkban.
– Én azt látom, hogy önök csak a multinacionális cégek képviselőivel egyeztettek, s nem azoknak az embereknek a képviselőivel, akik ott állnak naponta reggeltől estig a mérleg mellett, és veszik át legálisan a termékeket. Arra kérem önöket: ezt a rendeletet minél hamarabb dolgozzák át, és az egyeztetésekbe vonják be széleskörűen azokat az érdekvédelmi szervezeteket, amelyek ezen a területen dolgoznak!
Mekkora a rendőrségi létszámhiány, mennyien távoztak szolgálati nyugdíjba?
Kontrát Károly (Fidesz): – A szocialista-szabad demokrata kormányok közel nyolcéves regnálása óta több ezer hivatásos hagyta el az öregségi korhatár elérése előtt a testületet. Ma ott tartunk, hogy Magyarországon a közbiztonság az egyik legfontosabb kérdés, amely az embereket foglalkoztatja. Illetőleg pontosan ennek a hiánya, hiszen nagyon sok ember érzi úgy, hogy nincs biztonságban az élete, nincsenek biztonságban a javai.
– A 2006-os októberi brutális rendőri támadások, amelyek a védtelen civil lakosságot, az ünneplő embereket érte és még számos olyan tevékenység, amely a rendőrség tekintélyét rombolta, morális válságba taszította a testületet. Védekezésként sokan éltek az úgynevezett szolgálati nyugdíj adta lehetőséggel. Jó lenne tudni:
– 2006 nyara óta hány rendőr hagyta el a pályát, hány rendőr vonult szolgálati nyugdíjba?
– Mekkora ennek a költségvetési kiadása?
– Mennyit kell ezért az állampolgároknak, a magyar polgároknak megfizetni?
– Mikor kívánnak változtatni ezen a helyzeten, mikor lehet megállítani ezt a kedvezőtlen folyamatot?
– Talány...
Hív a vasút, vár a MÁV?
Fülöp István (Fidesz): – Baross Gábor óta nem fejlődött ilyen ütemben a közlekedés Magyarországon! Tán még a miniszter úr is (Hónig Péter, közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter – A szerk.) emlékszik még arra, hogy ezt a hangzatos mondatot ki és mikor mondta. De „azért" hadd segítsek: Gyurcsány Ferenc! Országromboló kormányzása vége felé értékelte így a magyar közlekedés állapotát.
– Kibújt a szög a zsákból! A közlekedési tárca közzétette a jövő évi vasúti menetrend tervezetét. Ebből kiderül, hogy ezer kilométernyi vasútvonalat bezárnak! Három megyeszékhelyből már csak busszal lehet eljutni a fővárosba! A legtöbb vonalat Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tervezik megszüntetni. Olyan térségeket szakítanak le, válogatás nélkül, a kötött pályás közlekedésből, ahol az útrendszer fejletlensége nem teszi lehetővé a megszüntetett vonalak pótlását! A gazdasági válság kellős közepén emberek tízezreinek lehetetlenítik el a munkavállalását! Nyíregyháza felől a jövőben sem Nyírbátor, sem Vásárosnamény felé nem közlekednek vonatok. A megye két legnagyobb városa, Nyíregyháza és Mátészalka között nem lesz vasúti közlekedés! Térségemben a Mátészalka-Kocsord-Csenger vasútvonalat is megszüntetik, amelyet sokkal inkább fejleszteni kellene Szatmárnémeti felé. Tisztelt Miniszter Úr!
– Mikor lesz vége a szocialista ámokfutásnak?
– Az ország vasúti közlekedésének a tönkretétele helyett miért nem a felháborító végkielégítéseken spórolnak?
– Miért nem magán takarít meg végre a kormány?
Mikor teszünk végre pontot a benesi dekrétumok miatt kitelepített
felvidéki nemzettársaink kártalanítására?
Erdős Norbert (Fidesz): – Václav Klaus cseh köztársasági elnök utóbbi időben tanúsított erősen euro szkeptikus magatartása kapcsán újra terítékre kerültek nemzetközi szinten is a beneši dekrétumok. Szokás szerint most is csupán a szudétanémetekről beszélnek, holott az említett dekrétumok a felvidéki magyarságot legalább ennyire érintették. A vagyonnal rendelkező családok közül több mint százezret költöztettek át Magyarországra a lakosságcsere-egyezmény keretében, a vagyonnal vagy ingatlannal nem rendelkezőket egyszerűen elűzték a szülőföldjükről.
– Az 1949-es csorbatói egyezmény alapján a kitelepítettek kárpótlása a magyar félre hárul, ami mind ez idáig nem történt meg. Az anyagi javaitól részben vagy egészében megfosztott, lelkileg összetört és nemzeti öntudatában is megtépázott magyar állampolgárrá lett egykori felvidéki magyarok legalább részleges vagy akár jelképes kárpótlása sem erkölcsi, sem pedig az állampolgári jogegyenlőség szempontjából nem halasztható tovább! Sőt erre immár alkotmánybírósági határozat is kötelezi a törvényhozást!
– A beneši dekrétumok szlovák állampolgárságú magyar kárvallottjai is mind ez idáig hiába reménykedtek elszenvedett sérelmeik orvoslásában. A magyar állampolgárrá lett egykori felvidékiek számára nyújtott anyaországi részleges kárpótlás minden bizonnyal hathatós érvként szolgálhatna arra is, hogy a szlovák állam is rendezze adósságát magyar nemzetiségű állampolgáraival szemben. Jóllehet, az idő előrehaladtával egyre kevesebben élnek a sérelmet szenvedettek közül, mégis egy utolsóként meghozandó kárpótlási törvény véglegesen lezárhatná történelmünk egyik igen szomorú epizódját.
–Mikor történik meg végre a Felvidékről kitelepítettek kárpótlása?
Újra itt a „Négy Mancs"...!
Bagi Béla (Fidesz): – Még élénken él bennünk - és különösen a libamájvertikumban dolgozókban -, hogy a „Négy Mancs" állatvédő civil szervezet milyen kárt okozott. Kijelenthetjük: a sok ezer ember megélhetését veszélyeztető ügy hazánkban széles körű felháborodást váltott ki.
– Meg kell állapítanunk: szinte semmi sem változott! A hízott kacsából és libából előállított termékek védelméről szóló országgyűlési határozat nem hozta meg a kívánt eredményt! Ugyanis a „Négy Mancs" ismét hallat magáról. A VOX német televízió 2009. október 16-án, 23 óra 40 perckor kezdődő híradójában leadta a „Négy Mancs" képviselője, Markus Müller által állítólag Magyarországon készített riportfilmjét, amiben az állatkínzó libatömésről és tolltépésről számol be. Minden jel arra mutat, hogy a közeljövőben újabb, jelentős mennyiségű pénzt kell a német nyelvterületen lévő piacok megtartása érdekében az ágazatba pumpálni.
– Tervezik-e az ágazat megtámogatását?
– Milyen jogi, illetve anyagi segítséget kíván biztosítani?
–A kialakulóban lévő helyzetet hogyan egyezteti össze a kormány az AMC amúgy is jelképes költségvetésének további csökkentésével?
– A megnyugtató választ sok ezer ember nevében várnám..! Félő, hogy hiába...
Bartha Szabó Józseef
