Kétséget kizáróan, az interpellációk, az azonnali kérdések és a kérdések alkotják a parlament legszínesebb műfaját. Kormányhívők és ellenzékiek egyaránt gyakorolják. A szocialisták jobbára önmagukat dicsérik, ám, ahogy közeleg a választás, taktikát látszanak változtatni: kiásták a csatabárdot. Megkezdték a Fidesz önkormányzatok bombázását. A nagy számok törvénye révén, találnak is „magot"! Az ellenzék soraiban ülök - régi hagyományaikhoz igazodóan - változatlanul a visszás helyzeteket, a bajokat-gondokat „tolmácsolják.", - nem kímélve sem a kormányt, sem a holdudvarát. A legutóbbi produkciókból tallózunk.

Prioritást az egészségügynek! 

Puskás Tivadar (KDNP): – A tagállamok között tapasztalható nagyarányú eltérések leküzdésére egészségügyi javaslatcsomagot adott közre az Európai Bizottság. Szerepel egy grafikon is z ajánlásban, mely szerint a születéskor várható élettartam Magyarországon a nők esetén 77,2, a férfiaknál 68,7 év. Ugyanez Olaszországban a nőknél majd' hét évvel több, a férfiaknál 10,5 évvel több. Ez önmagában is szomorú tény, de gazdasági szempontból sem lényegtelen: különböző becslések szerint ugyanis akár 9 százalékos GDP-növekedést lehetne elérni a leszakadó csoportok egészségügyi helyzetének javításával! Fontos tanulság: ez is beruházás, a kormánynak többet kell, kellene költenie az egészségügyre!

–Más: Kiskunhalasról aggódva telefonált egyik jó kollégám: attól tartanak, hogy ismét felébredt a HospInvest-veszély. A megyei hírportálon az álláshirdetés rovatban szakorvosokat keres a HospInvest Heves megyébe és Kiskunhalasra. Szerintük újra „funkcionális privatizáció" előkészítése zajlik!

–Tisztelt Miniszter Úr!

+ Ugye, ön szerint is szégyenletes, hogy tíz évvel kevesebbet élnek a magyarok, és még mindig nem kap prioritást nálunk az egészségügy?

+ Mikor kap végre több pénzt az egészségügy, hiszen már a közgazdászok is azt mondják, hogy így nem lesz kilábalás a válságból?

+ Ugye, az egészségügyi kormányzat nem hagyja kollégám félelmének beigazolódását?

–A miniszter úr is (Székely Tamás, egészségügyi miniszter – A szerk.) pontosan tudja: két évvel ezelőtt a csecsemőhalandóság a 20-25 éve tartó trendje megfordult: újra növekedett! . Megismétlem: növekedett! Pedig, látványosan hangzatosak a kormány ígéretei: „jövőre a prioritások közé tartozik az egészségügy." Sajnos, a jelét sem látni! Sőt, a 2010-es költségvetés ahelyett, hogy többet adna, inkább elvon! „Amúgy", azt várnánk egy szakminisztertől, hogy a kormányüléseken kiálljon az egészségügy különböző, prioritást nem kapó ágazatai mellett. – Tisztelt Miniszter Úr! Kérem, szíveskedjék ezt tenni!

Mire jók, s kinek az érdekét képviselik a gazdasági tanácsok?

Zsigó Róbert (Fidesz): – A többciklusú képzést bevezető felsőoktatási törvénnyel gazdasági tanácsok jöttek létre az állalmi felsőoktatási intézményekben. A cél talán az volt, hogy menedzserszemlélet költözzék az intézmények falai közé, hogy sikeresebben alkalmazkodjanak a gazdasági környezet kihívásaihoz. Előre jeleztük, de azóta már be is bizonyosodott: a  gazdasági tanácsok minisztériumi delegáltjai aligha látnak olyan mélyen az intézmények életébe, mint az egyetemek, főiskolák legfelső vezetése – így nem is hoztak fordulatot azok életében. Ezt egyébként az egyetemi vezetők is elismerik.

 A gazdasági tanácsok alkalmatlanok a tulajdonosi akarat megjelenítésére! Mi sem mutatja ezt jobban, mint az általuk javasolt kirívó rektori jövedelmek, amelyek összességükben az állami vállalatok vezetőinek jövedelmeivel veszik fel a versenyt, és milliárdos nagyságrendű kötelezettséget jelentenek az országnak. Az intézmények működésének egésze sem lett pénzügyileg takarékosabb. Azoknak a százmilliárdos nagyságrendű hiteleknek és tartozásoknak a felszámolására, amelyekbe a balliberális kormányok vitték a felsőoktatást, a gazdasági tanácsok sem kínáltak megoldást. Valójában kívülállók, feleslegesen nyelik a közpénzt. Költőiek a kérdések:

+ Milyen forintban kifejezhető haszna van a gazdasági tanácsok működtetésének, természetesen levonva létük tetemes költségeit?

+ Mikor és hogyan vizsgálták ezt?

+ Kinek az érdekét képviselik az olyan gazdasági tanácsok, amelyeknek egyébként a rektor is tagja, akinek például évi 72 millió forintos jövedelmet javasoltak közpénzből, ugyanannyit, mint az önök későbbi minisztertársának?

+ Kinek az érdekét képviselik önök, amikor a gazdasági tanácsok megszüntetése helyett az oktatási alapfeladatoktól, például az érettségi megszervezésétől akarják elvonni jövőre a támogatást?

– Államtitkár Úr! (Arató Gergely, oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár, A szerk.) Tettek helyett, nem magyarázkodni kellene..!

Iskolaigazgató-választás esztergomi módra?

Winkfein Csaba (MSZP): – Az esztergomi Szent István Gimnázium visszásságai hozták felszínre ezt az ügyet. Mivel azóta is aktuális, ezért Tatai-Tóth András képviselőtársammal olyan törvénymódosítást készítünk elő, amelynek célja, hogy az önkormányzatok – jelesül az esztergomi önkormányzat, Meggyes Tamás vezetésével – az iskolaigazgatók kinevezésekor ne hagyhassák figyelmen kívül a tantestület, az iskolaszék, a szülők és a diákönkormányzat véleményét. A szakmai, érdekvédelmi és szülői szervezetek is szorgalmazzák az effajta áldatlan állapot megszüntetését.

Szakmai javaslatunk lényege: ne a személyről, hanem programról alkossanak véleményt az iskolai közösségek!

„A közoktatási törvény 102. §-a a következő (4) bekezdéssel egészülne ki: intézményvezetői megbízás annak adható, akinek az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programját a nevelőtestület, az alkalmazotti közösség, az iskolai szülői szervezet vagy közösség, az iskolai diákönkormányzat szavazásra jogosult tagjai együttes létszámának legalább 40 százaléka támogatta. A támogatásról titkos szavazáson kell dönteni. Nem kell alkalmazni az e bekezdésben foglaltakat, ha az intézményvezetői pályázatot harmadszor kell kiírni azért, mert az előző két alkalommal kiírt pályázati eljárásban egyik pályázó sem kapta meg az ebben a bekezdésben meghatározott támogatást."

Kérdezem tisztelettel államtitkár úrtól, (Arató Gergely oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár – A szerk.), hogy támogatna-e ön, illetve az oktatási tárca egy olyan megoldást, amely nem vonja el az iskolafenntartók, jelen esetben az esztergomi önkormányzat alkotmányos hatáskörét, de garanciát jelentene az iskolai közösségek számára?  

– Örülök, hogy államtitkár úr, nem zárkózik el indítványunk elől. És arra kérjük a Fidesz két Komárom-Esztergom megyei képviselőjét, Meggyes Tamást polgáemester urat, és Bencsik Jánost is, hogy támogassák  a javaslatunkat!

 Ez kérem nullla..!

Horváth Zsolt (Fidesz): – Számtalan módon és fórumon próbáltuk felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a kormány egyensúlyteremtés címén minden fontos gazdaságélénkítő, ösztönző lehetőséget lesöpör az asztalról. Ennek a szemléletnek váltak áldozatául a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) is, hiszen az ígéreteken kívül nem kaptak semmit. 2007-ben hatalmas hírveréssel meghirdették az első uniós pályázatokat, amelynek eredményeképpen a leginkább rászoruló vállalkozások el sem indultak, mert olyan elvárásokat támasztottak velük szemben, minden szakmai szervezet tiltakozása ellenére, amelyek teljesíthetetlenek voltak.

–Tavaly novemberben mutattuk be egy bizottsági ülésen az Európai Bizottság azon táblázatát, amely szerint hazánk uniós fejlesztési forrásainak mindösszesen 3,3 százalékát költi a kkv-szektor támogatására. Ezzel az adattal a 24. helyen vagyunk az uniós tagállamok körében. Sajnos, a témáért felelős miniszternek még nem sikerült elmondani ezeket a tényeket az uniós bizottsági ülésen, hiszen ott személyesen sohasem jelent meg. Önök sokszor elmondták már, nem így van, de az Európai Bizottságnál még mindig ezek a hiteles adatok, úgyhogy a vita nem közöttünk van.

– Mi történt egy év alatt válságkezelés címén? Tavaly összesen 11 504 cég ellen indult csődeljárás, az idén év végére ezt a számot már 15 ezerre becsülik. Senki sem tudja, szerintem önök sem, hogy az 1400 milliárd forintból vajon hányan kaptak támogatást, milyen mértékben sikerült tompítani a válság hatásait. Az önök által titkos fegyverként emlegetett Jeremie-program keretében márciusra 150 milliárd forintos kifizetést ígértek, azonban a program nem tart sehol sem.

+ Hány milliárd forint kifizetésben részesültek a kis- és középvállalkozások uniós forrásból? Hány milliárd forint kifizetésben részesültek a Jeremie-program keretében?

+ Magyarország uniós forrásainak hány százalékát fordítja a kkv-szektor támogatására?

+ Önök szerint milyen nagyságrendű támogatásra lenne szükség ebben a szektorban?

Nem én kezdtem a számháborút, államtitkár úr (Varju László nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár – A szerk.) (de ha elkezdődött, akkor folytassuk. Az Állami Számvevőszék szerint önök 45,2 százalékkal maradtak el az uniós források felhasználása tekintetében a saját terveikhez képest. Az Állami Számvevőszék szerint a legnagyobb elmaradás az ÚMFT programjaival kapcsolatban van, mintegy 268 milliárd forint. A ciklus feléhez közeledve az összes kifizetés 8,7 százalékánál tartanak. A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Kutató Intézet vezetője szerint az ÚMFT-források mintegy 3-5 százaléka jut el a hazai kis- és középvállalkozásokhoz. Végül még egy szám: ez a nulla! Nulla, mert ez jellemzi az önök tevékenységét ezen a területen! 

 Fejlesztés helyett rombolás?

Balla Mihály (Fidesz): – A kormány – jó szocialista módi szerint – faluellenes politikája immáron Nógrád megyét sem kímélte, hiszen a legújabb vasútbezárási hullám több helyi vonal felszámolását és felfüggesztését irányozza elő.  Ebben a térségben Balassagyarmat, Nógrádszakál, Ipolytarnóc irányába, vagy akár Balassagyarmat, Aszód irányába veszélybe került a vasúti közlekedés, nem beszélve arról, hogy az elmúlt néhány évben Romhány és Diósjenő között már teljesen megszűnt. Több ezer embernek, munkavállalóknak és diákoknak a munkahelyre, iskolába való jutási útvonalát jelentik ezek a vonalak!

– A megszüntetéseket, önök, azzal tetőzik, hogy az alternatív megoldást jelentő buszjáratok számát nem a tervezett bezárások arányában növelik. Van olyan település, például Hont község, ahová nem jár busz! Van olyan település - Keszeg községről beszélek -, ahonnan a 7 kilométerre lévő kistérségi központba, Rétságra nincsen helyközi buszjárat! . Mindezek mellett szép számmal vannak olyan álláskeresők, akiknek a munkába jutáshoz közlekedésre lenne szükség. Szóval kérdezem, a miniszter úrtól (Hónig Péter, közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter – A szerk.), bár tudom, hogy hiába:  

+ Magyarország a közlekedésfejlesztés területén szembemegy-e az európai trendekkel?

+ Mindenhol messzemenően támogatják a kötött pályás fejlesztéseket, a közösségi közlekedést, Magyarország felszámolja Európa egyik legsűrűbb vasúthálózatát?

+ Miniszter úr, ön szerint ez az eljárás a XXI. századi közlekedésfejlesztésnek mondható?

+ Rendjén van-e ez így ön szerint?

– Nézze, miniszter úr, amit ön elmond, számokat, statisztikákat, ez a térségben, a közösségi közlekedést tekintve majdnem olyan, mintha röghöz kötnénk az ott élő embereket! Vannak olyan települések, igenis, vannak, ahol se vonatközlekedés nincs, se buszjárat nincs!  Ahol pedig van, olyan a menetrend, hogy nem jutnak el például a 20 kilométerre lévő Borsosberényből Balassagyarmatra dolgozni. Nem jutnak el, mert reggel 6 órakor nem Borsosberénybe, hanem az 5 kilométerrel arrébb lévő Nagyorosziba megy csak el a busz!

– Én pedig azt mondom, miniszter úr: jöjjenek ki, nézzék meg a falvakat! Jöjjenek ki! És  kérdezzék meg a polgármestereket, az ott élő embereket, miként vélekednek az önök „közlekedési reformjaikról" ?! Ezt, legalább ezt, a tisztán látás érdekében, meg kellene tenni, miniszter úr!

Közpénzen vett hallgatás? 

Alexa György (MSZP): – A Fidesz közpénzen utaztatta a bérelt demonstrálókat tiltakozni a Kossuth térre az önkormányzati pazarlást megszüntetni szándékozó kormányzati intézkedések ellen. A tüntetést szervező fideszes politikusok folyamatosan szónokolnak arról, hogy a kormány eladósítja az országot, és eközben önkormányzataikban tömegével bocsátanak ki kötvényt, vesznek fel hitelt, ezzel hosszú évekre eladósítva a helyi lakosságot, azután a befolyt pénzeket családi cégeknek adják, ahogyan történt az Nagykőrösön vagy Szijjártó Péter győri mutyivilágában, a pártmédiát finanszírozzák belőle, ahogy tették azt Fóton, vagy egyszerűen csak jogerősen elítélt bűnözőkre bízzák, mint azt látjuk Debrecenben.

– Látjuk azt is, hogy a közpénzt képesek a menekülésüket jelentő országgyűlési mandátum megvásárlására is felhasználni. Esztergomban gyakorlattá vált, hogy a város költségvetéséből Meggyes Tamás vezetésével a képviselő-testület olyan célokra juttat támogatást, amelyeket nemhogy nem a városban, de még csak nem is az esztergomi többcélú kistérségben valósítanak meg. Ezek a támogatások olyan településeknek jutnak, amelyek nem tagjai a kistérségnek, viszont részei Komárom-Esztergom megye 5. számú egyéni országgyűlési választókerületének, ahol 2006-ban Meggyes Tamás is elindult, s feltehetően jövőre is indulni szándékozik. Persze, jólesett ezeknek a falvaknak a gazdag nagybácsi támogatása, de eközben Esztergom újabb hitelfelvétellel próbálkozik, amellyel, ha sikerül, a város adóssága eléri az egy évre tervezett bevételeinek nagyságát. 8 milliárdnyi, már megvalósult kötvénykibocsátáshoz 6 milliárdnyi hitelt tervez felvenni a polgármester.

– Orbán Viktor azt mondta szeptember 6-án Esztergomban a polgármester ellen tiltakozóknak, hogy az elégedetlenkedők forduljanak a kormányhoz. Ez azt jelenti, Orbán gyenge pártelnök, és igaza van a nyíltan rasszista Molnár Oszkárnak, hogy a Fidesz vezetői félnek az önkényuralmi jelképként működő polgármestereiktől.

–A Fidesz-központtól ezek szerint nem remélhet segítséget a lakosság. Ezért kérdezem a tisztelt miniszter urat (Varga Zoltán önkormányzati miniszter, - A szerk.):

+ Szabad-e az önkormányzat pénzét területen kívül eső célokra, burkolt szavazatvásárlásra használni?

+ Van-e a kormánynak eszköze arra, hogy megállítsa Meggyes Tamás felesleges pénzköltését?

–Sajnos, el kell fogadnom a választ, mely szerint az önkormányzatok ellenőrzését a törvények nem a kormányhoz rendelik, gazdálkodásuk alapvetően a helyi vezetés felelőssége. Magam is látom, hogy 1990-ben az önkormányzati törvény megfogalmazói, akik erős magyar önkormányzatokat szerettek volna kialakítani, nyilvánvalóan nem tudhatták, hogy a Molnár Oszkárok, Meggyes Tamások hogyan élnek majd vissza a helyi hatommal. Molnár és Meggyes már a Fidesz által támogatott önkényuralmi jelképekké váltak, akiket Orbán Viktor vagy nem tud, vagy nem akar, vagy fél megfékezni.

Cinizmus...

Medgyasszay László (KDNP): – A Veszprém-Zirc vonalrész bezárása ellehetetleníti a Budapest-Székesfehérvárról, illetve a Balaton-régióból a Veszprémben átszállásos utazásokat Zirc-Bakony-Pannonhalma-Győr felé. A Bakony-vidék gazdasági-társadalmi potenciáljának a növelését is évtizedekre gátolná.

+ Milyen előnyökkel jár a MÁV szempontjából a nyúlfarknyi Veszprém-Zirc vonalon a személyforgalom megszüntetése?

A kormányzat és az ön munkatársai persze majd mossák kezeiket. Ez miniszter úr, (Hónig Péter közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter, - A szerk.) ez cinizmus, ez visszaélés a hatalommal!

Bartha Szabó József