Kétséget kizáróan, az interpellációk, és a kérdések a parlament sztárműfajai.  Kormányhívók és ellenzékiek egyaránt gyakorolják: előbbiek jobbára önmagukat dicsérik, az ellenzéket szapulják, utóbbiak hangja nem különbözően, a visszás helyzeteket, a bajokat-gondokat „tolmácsolják.", nem kímélve sem a kormányt, sem a holdudvarát.  Az évet záró patlamenti ülés  produkcióból idézünk.

Tetten ért dilettantizmus

MOLNÁR BÉLA (KDNP): – Megdöbbentő eseményeknek lehettek tanúi azok, akik December 10-én, csütörtökön, a Kossuth rádiót hallgatták. Történt volt, hogy a közszolgálati rádió felkérte a MÁV-ot, illetve a minisztériumot, hogy a vasárnap, tehát december 13-án életbe lépő menetrendekről legyen szíves felvilágosítást adni. És sem a MÁV, sem a minisztérium nem talált alkalmas embert, aki e közszolgálati kötelezettségnek eleget tudott volna tenni! Bármennyire is megbotránkoztató, de igaz: a 2009–2010. évi menetrend életbelépése előtt két nappal a Volán-társaságok sem tudtak hiteles, elérhető menetrendet produkálni vasárnapra. Ráadásul a vonalbezárásokkal érintett szakaszokon senki sem tudhatta, hogy a szombaton - egyelőre legalábbis utoljára - közlekedő szerelvényeket vasárnap hogyan, mikor és hol fogja a Volán pótolni. December 11-én, pénteken Csepi Lajos államtitkár úr bejelentette, hogy a miniszter úr, tehát ön aznap, pénteken írta alá a közszolgálati szerződést, a Volán a menetrendjeit szombaton vagy talán majd vasárnap fel fogja tudni tenni az internetre.

– Miniszter úr! Egy kis vasútállomáson, ahol vasárnap már hiába várták a vonatot, és a busz sem jött, senki sem tudta, hogy hol és merre járnak. Miközben a közlekedési tárca követhetetlenül önti ki a százmilliókat, érdekes módon csak a menetrendváltozás előtt két nappal ismerte fel, hogy a Hegyeshalom-Rajka közötti villamosított vonalszakaszt mégsem kellene megszüntetni, lévén a későbbiekben nemzetközi vasúti közlekedésben lehet szerepe.

– Miniszter úr! Két nappal az új menetrend előtt döbbentek rá önök hogy a Balatonfenyves-Somogyszentpál közötti kisvasút fennmaradása is indokolt, hiszen autóbuszos pótlása csak úgy lehetséges, ha nagy kerülővel, sőt magánterületen, magánúton kellene menni az autóbusznak ahhoz, hogy a célját elérje. Ugyanakkor eltűrik, hogy a költségvetés működési forrás nélkül hagyja a turisztikai célú erdei vasutakat, amelyek sorra leállnak, miként a lillafüredi kisvasút is.

– Miniszter úr! Ezek a lépések ékesen bizonyítják: a vonalbezárásokról hozott döntéseket semmiféle elemzés nem előzte meg!  Vélhető, hogy a tetten ért dilettantizmusnak még számos más vonal is áldozatául esett.

– Miniszter úr! Elmaradt a tárca „megvilágosodása". Elmaradt, hiszen elegendő csak logikailag végiggondolni akár egy középiskolás gyereknek is, hogy egy Hegyeshalom-Rajka vonal miért fontos az országnak. És elég lett volna Balatonfenyvesnél is kinyitni egy autótérképet, ahhoz hogy rájöjjenek: Volán közlekedjen, vagy pedig meg kell tartani a vasutat. - Három nappal az új menetrend előtt még nem sikerült.

– Miniszter úr! Senki sem beszélt róla, hogy mi lesz a bezárt szárnyvonalakról felszabaduló gördülőállomány sorsa. Különösen érdekes, mivel a Széchenyi-hegyi gyermekvasút, illetve a balatonfenyvesi kisvasút kivételével a MÁV valamennyi kisvasútja megszűnik. Megszűnik a Kecskemét-Kiskőrös, megszűnik a Kecskemét-Bugac-Kiskunmajsa, megszűnik a Nyíregyháza-Dombrád-Balsa Tisza-part közötti járat, és a többi mind.

Az erdei kisvasutaknak, a járműveiknek mi lesz a sorsa?

Őrzi e valaki őrizni?

Tett-e megfelelő intézkedést a miniszter úr, illetve a tárca, vagy sem?

Ez az érték, mind lángvágók alá kerül?

– Miniszter úr! A síneket most nem szedik fel, de vélhetően, gazda nélkül, gyorsan el fogják lopni.

– Miniszter úr! Az eddigi intézkedések teljesen szakmai érvek nélkül valók. Kérjük, gondolják át, hogy mit lehetne még ebből visszavonni!

HÓNIG PÉTER, közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter: – Képviselő úr! A menetrendváltás után vagyunk. Nem érkezett jelentés zavarokról. Ha az a nagyon tragikus helyzet állt volna elő, amit ön itt a hozzászólásában jelez, akkor bizonyára jelezték volna.

– A félreértések elkerülése végett szeretnék mindenkit megnyugtatni: képviselő úr állításával ellentétben a Közlekedési Minisztérium a 2009–2010. évi autóbuszos és vasúti közszolgáltatási menetrendet jóváhagyta, mind a Volán-társaságoktól, mind a MÁV-tól, mind a GYSEV-től megrendeltük azokat. A menetrend jóváhagyását a MÁV-Startnak november 20-án, a GYSEV-nek november 25-én továbbítottuk, a Volán-társaságok felé pedig december 10-ével bezárólag teljes körűen megküldtük. Az új menetrendek közzététele is haladéktalanul megtörtént a szolgáltatók részéről. A minden korábbinál alaposabb egyeztetési eljárásnak köszönhetően az igényekhez jobban igazodó, színvonalasabb szolgáltatási kínálatot állítottunk össze, az országos vonalakon kiszámíthatóbb ütemezésben, több férőhellyel közlekednek a vonatok. A regionális jelentőségű kapcsolatokat ellátó autóbuszok pedig összehangoltabban működnek együtt a vasúttal.

– Képviselő úr! A tényleges utazási igényeket jobban kielégítő, jelentős menetrendi fejlesztések léptek életbe. Számos vasútvonalon minden eddiginél jobb kínálatot nyújt a vasúttársaság. A Rajka-Hegyeshalom vonalon a helyi igények átvizsgálása után tovább folytatjuk a személyszállítást. A balatonfenyvesi kisvasút esetében pedig megpróbáltuk elintézni, hogy magánterületen átmenő úton is haladhasson a busz, megpróbáltuk a lehető legutolsó ideig, sajnos nem sikerült, ezért kellett visszaállítani a vasútvonalat. Szeretném megnyugtatni önt és mindenkit: a vasúti közlekedés rendben folyik az országban!

Érdemes-e támogatni?

GULYÁS DÉNES (Fidesz): – Minden település számára elsődleges fontosságú, hogy élhető és szerethető legyen lakosai számára. A beruházások a településen élőknek munkát és megélhetést, az önkormányzatnak komoly bevételt jelentenek; nem mindegy azonban, hogy milyen áron! 2002-ben testületi jóváhagyással döntött Páty települése arról, hogy a Telki út melletti területre színvonalas golfpályát és ahhoz kapcsolódó intézményeket építhet ki egy beruházó. Ennek megfelelően 2003 novemberében elvi építési engedélyt adtak ki a község Telki felé eső több mint 70 hektáros részére.

– A beruházási terület azonban rövid idő alatt megváltozott. 2004 januárjában az elvi hozzájárulást már Páty külterületén mintegy 100-120 hektáron elterülő golfpálya fejlesztéséhez, valamint a hozzá kapcsolódó klubház, villaövezet, hotel, konferencia-központ megvalósításához adták. A beruházás az idő múlásával egyre csak növekszik. A legfrissebb hírek szerint már nemcsak golfpálya és annak létesítményei épülnének fel, hanem luxus-lakópark is. Az ügyben részt vevő építésziroda honlapja szerint a beruházás már 350 ezer négyzetméterre terjedne ki, és 300 családi ház, valamint 600 ikerház is felépülne a szálloda és a golfpálya mellett.

– Ez az újpátyi megaplaza néven emlegetett komplexum a számítások szerint napi több ezer autóval fogja megnövelni az átmenő forgalmat a környéken, állandósítva a Budakeszi irányában most is gyakran előforduló torlódást. A környező települések, kiváltképpen Telki eddigi csendes hétköznapjait szertefoszlatja a beruházás, különösképpen azért, mert a lakópark Páty közigazgatási területén helyezkedne el, ugyanakkor csak egy karnyújtásnyira Telkitől, de Páty településsel belterületi kapcsolata nem lenne. A képet tovább árnyalja, hogy nincs megfelelő, a környező települések nyugalmát megőrző közlekedési lehetőség a megaplazához.

– 2005-ben, a budapesti agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvény megalkotása során Soltész Miklós képviselőtársam módosító indítványt nyújtott be annak érdekében, hogy elkészülhessen az M1-es pátyi leágazása, amit annak idején a kormányoldal sajnos leszavazott. Érdekes módon most egyesek annyira ragaszkodnak a beruházáshoz, hogy a befektető még azt is vállalná, hogy megépíti a leágazást. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy mekkora gazdasági és egyéb érdekek mozognak a háttérben. De még abban az esetben is, ha a befektető megépíteni az ominózus leágazást, felmerül a kérdés, hogy miért választanák a környéken lakók a komoly költségekkel járó autópályát, szemben az eddig is használt ingyenes, Budakeszi felé vezető úttal. Ebben az esetben egyáltalán nem lenne tehermentesítve sem Telki, sem más környező település.

– Borzolták már az emberek idegeit a Sukoróról érkező hírek. Nem hiszem, hogy a Zsámbéki-medencében élők hasonlónak örülnének. Mindezektől függetlenül fontosnak tartom, hogy a lakók maguk helyi népszavazáson dönthetnek jövő év február 14-én ebben a kérdésben. Telki, Budakeszi, Budajenő, sőt Perbál és Zsámbék lakói viszont nem tarthatnak népszavazást a pátyi beruházásról, pedig az ő életük változik meg gyökeresen, ha ez a beruházás megvalósul, pedig ők is élhető és szerethető településen akarnak lakni. Azért, hogy a választóim akaratát megalapozottan tudjam képviselni, és ők is minden körülménnyel teljesen tisztában lehessenek, feltétlenül szükséges tudnom:

Áll-e állami támogatás e mögött a terv mögött?

Államtitkár úr szerint érdemes-e támogatni ezt a tervet?

A beruházó részesül-e állami támogatásban, és ha igen, mekkora ez a támogatás?

KATONA TAMÁS, pénzügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Egyetértünk abban, hogy minden településnek élhetőnek és szerethetőnek kell lennie, de ez azon is múlik, hogy minden település polgárai és főleg önkormányzatai, polgármesterei, képviselői úgy gondolják-e, hogy nem csak a saját településüknek, és különösen nem más települések rovására. Az a benyomásom önt hallgatva, tisztelt képviselő úr, hogy a zsámbéki medencében elterülő települések önkormányzatai nincsenek szinkronban egymással. Ön egy részét képviseli, mások, úgy tűnik, hogy más megoldásokat gondolnak. Az, hogy ön Sukorót emlegeti, gondolom, ez csak a frakciójában szokásos megjegyzés volt, amit ilyenkor illik elejteni, hátha akkor negatív színben lehet a kormányt feltüntetni.

– Képviselő úr! Ami az M1-es autópálya 1-es leágazását illeti, nyilván mindig azt kell mérlegelni, hogy egy autópályáról hány leágazás legyen. Amennyire én meg tudom ítélni, európai mércével a mi autópályáinkon lényegesen több a kijárat, mint ami Európában szokásos, tehát azt gondolom, hogy ennek szaporítása semmiképpen sem szükséges. Az viszont nagyon fontos lenne, és ha szabad ilyet javasolnom a tisztelt képviselő úrnak, az az, hogy ezeknek az önkormányzatoknak a polgármesterei üljenek össze. Ön ugyan nem önkormányzati, hanem országgyűlési képviselő, de talán éppen azért, mert a választókerületét érinti, talán jószolgálatiként megtehetné, hogy meghívja egy kávéra vagy kakaóra a polgármestereket. Hátha segít, ha ékes tenorjával fogja előadni a javaslatait, akkor talán jobban fognak önre hallgatni.

– Képviselő úr! Itt tényleg arról van szó, hogy nem lehet mindig a kormánytól várni azt, hogy ha néhány önkormányzat nem tud egymással megegyezni, akkor azt valahogy váltsa ki az Országgyűlés, a központi igazgatás. Egyszerűen meg kell egyezni egymással, éppen azért, mert szomszédos településekről van szó. Meggyőződésem, hogy sokkal több a közös érdek, mint az, ami esetleg elválasztja őket, úgyhogy tisztelettel ezt javaslom képviselő úrnak. Remélem, hogy ezzel tudtam segíteni e tekintetben, és ez talán előbbre visz!

SZDSZ távirat

KÓKA JÁNOS (SZDSZ): – 2009. év utolsó ülésnapján érdemes mérleget vonnunk, és azon is elgondolkoznunk, hogy a következő hónapokban mire érdemes készülnünk. Ha távirati stílusban kellene tájékoztatnunk szeretteinket arról, hogy mi történt 2009-ben, akkor a következőt írhatnánk.

Gyurcsány harmadik verziójú költségvetése két hét alatt megbukott! Stop. Gyurcsány távozása után volt vagy két tucat miniszterelnök-jelölt! Stop. Végül Bajnai Gordon vállalta! Stop.  Egyetlen program volt a ráció oldalán, Oszkóé és a Reformszövetségé! Stop.  Nemzetközi szervezetek pénzügyi segítségével a kormány megállította Magyarországot a szakadék szélén! Stop.  1200 milliárddal beljebb vagyunk! Stop.  A megélhetés mindenki számára nagyon nehéz, de a víz fölött maradtunk! Stop.  17 százalék lesz az adó! Stop.  Sem a forinttól, sem a részvényektől nem kell most már szabadulnunk! Stop.  Kampány lesz! Stop.  Az MSZP és a Fidesz azonban ígéreteik alapján, egyedül vagy közösen könnyen tönkretehetik az eredményeket! Stop.

– Ha nagyon röviden akarnánk megfogalmazni tehát, hogy milyen lépések történtek, illetve mire számíthatunk, akkor ezt írnánk ebben a képzeletbeli táviratban. Kicsit bővebben elmondhatnánk azt, hogy lekerültünk a nemzetközi szégyenpadról, aminek két oka van: egyrészt, mert ezen a szégyenpadon az utóbbi hónapokban meglehetősen nagy lett a tolongás, másrészt, mert Magyarország sikerrel vette az akadályokat. Alkalmazkodóképességből Magyarország jelesre vizsgázott!

– A kilátásaink most már stabilak, az államkötvények kockázati felára csökkent. Magyarország adósságkockázati besorolása hűen tükrözte azoknak a lépéseknek az eredményét, amit válságkezelésben a kormány megtett. A forint erősödött, a tőzsde magához tért, nem kell most már összeomlástól tartanunk, sőt a 2010 második felétől számított visszatérő növekedés eredményeit is ki fogjuk majd tudni használni. De, nagyon sok hiányérzetünk is lehet. Fájóan hiányzik például az ügynökügy megoldása, a múlt megismerhetősége miatt a legfrissebb sajtóinformációk éppen holnapra tesznek ebben áttörést, amikor ezeknek a bizonyos mágnesszalagoknak a tartalma talán megismerhetővé válik. Fájóan hiányzik továbbá a párt- és kampányfinanszírozás megoldása a jövő tisztasága érdekében. Az látszik, hogy minden látszólagos törekvés ellenére a két párt nem tudott megállapodni abban, hogyan oldjuk meg a párt- és kampányfinanszírozás kérdését.

– Veszélyek is leselkednek erre az átmeneti stabilitásra, hiszen minden további nélkül tönkre lehet tenni az elért eredményeket egy kis gazdasági populizmussal. A következő öt hónapban, a kampány időszakában nagy harcra lehet majd számítani, ahol a piacgazdaság és az öngondoskodás hívei csapnak majd össze az állami hatalom, az állami túlterjeszkedés híveivel. Ebben a versenyben várhatóan csak nagyon kevesen lesznek majd a piacgazdaság oldalán. A másik nagy veszély a politikai kartellezés, a demokráciát, a piaci versenyt elfojtó kétpárti összefogás, amely szintén nagy károkat okozhat.

KATONA TAMÁS, pénzügyminisztériumi államtitkár: – Igen tisztelt frakcióvezető úr! Magyarország be tudta bizonyítani, hogy a válságos világgazdasági helyzetben gyorsan és rugalmasan alkalmazkodik a kihívásokhoz. A gazdaságban és az államháztartásban is képesek voltunk olyan döntéseket hozni, és a versenyszférában is képesek voltak a vállalatok átgondolni a bér- és létszámgazdálkodásukat, amely lehetővé tette, hogy a kiadások csökkenjenek. Azt gondolom, hogy az a 2010-es költségvetés, amelyet elfogadott a tisztelt Országgyűlés, jól mutatja azt, hogy a helyzet stabilizálódik. Nagyon jól mutatja az is, hogy a forint stabil és stabil is maradt, valóban tovább mérséklődtek és mérséklődnek az állampapírhozamok, kedvező maradt az ország kockázati megítélése, újra fellendült és élénk az állampapírpiac, ugyanilyen élénk a részvénypiac, és általában Magyarországot a befektetők egyre kedvezőbben ítélik meg, sokkal kedvezőbben, mint jó néhány környező országot.

– Igen tisztelt frakcióvezető úr! Az ország adósságkockázati besorolása javulhat a közeljövőben, mert az adósságállomány szinte GDP-arányosan jelentős csökkenésnek indulhat a következő évtől. Persze, ennek az is a feltétele, hogy a megalapozott költségvetést végig kell vinni. Itt valóban nagyon komoly veszélyek vannak, mert a populizmus mindennél ártalmasabb. Ha ez eluralkodik ebben az országban, akár a választási kampány során, akkor nagyon komoly problémák lehetnek. Sajnos, ennek vannak már nagyon fontos jelei és nagyon veszélyes jelei, ilyen például, hogy néhány, úgy tűnik, hogy nem a kormánytól, hanem a szakmától független közgazdász megfogalmazta az álláspontját, mégpedig olyan módon, hogy ez a költségvetés megítélésük szerint tarthatatlan, és olyan kérdésekben került vitába a teljes nemzetközi szakmai közvéleménnyel, ami egészen meglepő.  Külön említést érdemel Matolcsy György képviselő úr, aki a mesebeli hetes számot emlegette, miszerint 7 százalékos lesz a költségvetési hiány. Erről szó nincs, a nemzetközi piacok is egészen másképp látják. Én is azt gondolom, hogy ez rendkívüli veszélyeket rejt magában az ország számára, ha ezek, akár csak részlegesen megvalósulnak.

– Igen tisztelt frakcióvezető úr! A kormány akként fogja fel a jelenlegi helyzetet, hogy igenis meg kell óvni azokat a legnagyobb kockázatoktól, akik magukra erre nem tudnak maguk adni. Ilyen például – azt gondolom, talán az egyik legfontosabb –, hogy a nyugdíjak reálértékét megőrizzük, megteszünk mindent azért, hogy a közszférában is elfogadható keresetek legyenek, és megteszünk mindent azért, hogy a költségvetési szféra, az állami szolgáltatások, az oktatás, az egészségügy működőképes legyen, és az önkormányzatok is működőképesek maradjanak. Az, hogyha bizonyos ellenzéki közgazdászok valótlanságok tömegét állítják, ettől nem jutunk előbbre. Egyébként, ahogy az előbb már említettem, a teljes nemzetközi szakmával szembekerülnek. Ez szégyenletes! Tehát valóban, a kilábalás megindult, a kockázatok viszont nagyok akkor, ha a populizmus elterjedhet!

Bartha Szabó József