Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések" műfaját.  A tévé már nem közvetíti. Az újságírók is elmentek. Üresek a széksorok.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek, a címűkben hordozzák a reményt vagy az elmarasztalást. A válaszok sem piskóták. Pótlandó a nyilvánosság hiányát, idézzük - szolidan stilizálva - legutóbbi szónoklataikat.

Drága a benzin? – Szidják a kormányt!

JÓZSA ISTVÁN (MSZP): – Szijjártó Péter, Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnök szóvivője, amikor még 300 forint körül volt a benzinár, kiabálta az éterbe: „Drága a benzin? Szidják bátran a kormányt!". Ma, sok ember számára megfizethetetlen, 400 forint körül jár.

– Az üzemanyag ára, függ a beszerzési ártól, az importártól. Itt megáll a Fidesz felelőssége, mert elrontotta az elmúlt egy évben a forint árfolyamát. Függ a feldolgozástól – rá kellene nézni a MOL körmére! Az Energia Hivatal ellenőrizhetné. És marad a harmadik eszköz, az adó, ami közvetlenül a kormány kezében van, amivel csökkenthetné az üzemanyag árait. Az MSZP egy hónappal ezelőtt beadta a jövedéki adó csökkentésére vonatkozó javaslatát. Az uniós jogszabályok ugyanis lehetővé tennének egy 22 forintos üzemanyagár jövedékiadó-csökkentést. Kérdezem tehát:

• Mikor csökkentik az üzemanyag jövedéki adóját?
• Miért nem tesz semmit a kormány?
• Talán csak nem arra akar hivatkozni, hogy a költségvetési szigor az oka, amikor több mint 500 milliárd forintot kiengedett személyi jövedelemadó címén a legjobban keresők számára?

+

SZATMÁRY KRISTÓF, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Valóban, a kormányt lehet szidni, csak el kellene dönteni, hogy melyiket, vagyis hogy ki felelős alapvetően azért, hogy mekkora a benzin jövedéki adója. Csak emlékeztetném a képviselő urat, de szerintem pontosan olyan jól tudja, mint én, hogy a nemzeti együttműködés kormánya nemhogy nem emelte az üzemanyagok jövedéki adóját, hanem olyan megállapodást kötött 2011. január 1-jétől a kereskedelmi gázolajak tekintetében, amely lehetőséget adott arra, hogy 6 és fél forintot a fuvarozók vissza tudjanak igényelni a jövedéki adóból. Ezzel szemben az önök kormánya az elmúlt másfél évben kétszer emelte a jövedéki adót: 2009. július 1-jén a benzint 6, a gázolajat 5, 2010. január 1-jétől a benzint 11 és a gázolajat 7 forinttal emelte. Tehát abban a kérdésben, hogy kinek milyen felelőssége van a jövedéki adó tekintetében, egy kicsi önmérsékletet mindenképpen el lehetne várni a szocialista képviselőtársaimtól.

– Sajnos a benzin árának növekedése most elsősorban nem a jövedéki adó mértékétől függ. Az elmúlt fél évben az olaj ára majd 50 százalékkal, 80 dollárról közel 120 dollárra növekedett. Tehát azt kell mondanom: a jövedéki adó mértékének csökkentése egyáltalán nem garantálja jelen pillanatban azt, hogy a benzin ára jelentősen csökkenhet. A világpiaci árak erre nem adnak lehetőséget.

Hogyan fordulhat elő, hogy a kilakoltatási moratórium ellenére
családok tömegeit távolítják el otthonából?

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): – A kormányzat hosszas unszolásra bevezetett egy kilakoltatási moratóriumnak hívott valamit, hogy lényegében csak azoknak biztosít teljes védelmet, akik a lakáscélra felvett hitellel vannak elmaradva. Kizáratnak ebből a körből azok, akik úgynevezett szabad felhasználású kölcsönök felvételére kényszerültek, még akkor is, ha azt lakás célra fordították. Őrájuk semmilyen védelem nem vonatkozik.

– Óriási probléma, hogy ma mintegy 9 millió hitelszerződést tartunk nyilván Magyarországon. Ezek között vannak fogyasztói, személyi hitelek, de még a hitelkártyákkal kapcsolatos elmaradások is. A mai magyar végrehajtási jog és törvénykezés hiányosságai miatt oda vezethetnek, hogy az állampolgár elveszíti a lakását, ingatlanát, adott esetben még egy lejárt parkolási bírság, vagy ami még súlyosabb, közüzemi számlatartozás miatt is. Éppen ezért a legeslegaktuálisabb kérdés:

• Miért nem rendezik a moratórium kérdéskörét teljes egészében?
• Hogyan fordulhat elő az, hogy a végrehajtási jog ilyetén hiányosságai miatt lényegében a kereskedelmi bankok vadászterületeihez önök nem mernek hozzányúlni?
• Miért nem terjesztik ki ezt a moratóriumot olyan személyekre, akik valóban szélsőséges jogi esetben egy parkoló cédula miatt is elveszíthetik azt az ingatlant, ahol élnek?   
• Kinek akarják kiszolgáltatni a magyar ingatlanvagyont, hiszen nulla forintba kerülő, egyszerű törvénykezési fordulattal megakadályozhatnák azt, hogy egy végrehajtó maffia kezébe kerüljön a magyar ingatlanvagyon egy része?

+

SZATMÁRY KRISTÓF, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Az elmúlt hónapok során hozott valamennyi kormányzati intézkedés azt a célt szolgálta, hogy mind a vállalkozások, mind a lakossági hitelfelvevők stabilabb, kiszámíthatóbb helyzetbe kerüljenek. A kormány kiemelt célja a versenyképesség, továbbá a munkaerőpiac helyzetének javítása, mindez pedig a foglalkoztatás bővítését és a munkanélküliség csökkentését eredményezheti, amely által végső soron minél több ember számára biztosítható legyen a rendszeres jövedelem, amely alapvetően hosszú távon javíthatja a törlesztő-képességüket.

– A törlesztőrészlet megemelkedése ugyanakkor sok korábbi hibás döntésből adódóan jelenleg is rengeteg családnak okoz problémát. Épp ezért vezettük be – én nem nevezném unszolásnak, hiszen egy kategorikus lépés volt – a kilakoltatási és árverési moratóriumot addig, amíg egyébként más eszközökkel az érdekeltek érdekében lehet lépni. Az Országgyűlés által elfogadott törvénymódosítás szerint a lakáscélú hitelek közé tartozik bármely olyan hitel, akár szabad felhasználású hitel is, amelyet az adós azon célból vett fel, hogy ingatlant vásároljon, építsen, bővítsen, korszerűsítsen vagy felújítson. Így akár a most példaként említett hitelkártya-tartozás is lehet lakáscélú, ha egyébként azt a felek az okiratban előzetesen rögzítették.

– A kormány – a korábbi intézkedések alapján is látható – alapvetően a megoldást keresi, és együtt érez azokkal, akik ilyen nehéz helyzetbe kerültek. Ugyanakkor szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a követelés behajthatósága nagyon érzékeny terület, a pénzügyi hitelezési rendszer egyik alapköve. Tehát amíg nem szükséges, addig ezt a dolgot lehetőleg nem szabad bolygatni. Tudjuk: a lakáscélú hitelekre vonatkozó moratórium fenntartása átmeneti megoldás, hosszabb távon a kormány által hamarosan véglegesítendő komplex intézkedés biztosítja azt, hogy – az ön szavaival élve – senkit ne lehessen tömegesen kilakoltatni.

A Széchenyi-pihenőkártya lehet-e a belföldi turizmus élénkítésének motorja?

KOVÁCS FERENC (Fidesz): – Az első Széchenyi-terv által elindított szálláshely-fejlesztéseket követően az elmúlt években európai uniós forrásokból, illetve magántőkéből jelentősen növekedett és modernizálódott a hazai szálláshely-kapacitás. Ugyanakkor a kapacitások bővülésének ütemét nem követte a vendégforgalom növekedési üteme, amelynek eredményeképp a szálláshelyek kihasználtsági adatai folyamatosan romlanak. A hazai turizmust meghatározó belföldi vendégek, illetve az általuk eltöltött vendégéjszakák száma a gazdasági válságot követően csökkent, és még ma sem éri el a válság első évének, a 2008-as évnek a szintjét. Ez egyaránt igaz a kereskedelmi szálláshelyekre és ezen belül a szállodákra is.

– Egy kutatás szerint a magyar lakosság 2010. évi belföldi utazásainak 9 százaléka volt egészségturisztikai motivációjú és célpontú. Megítélésem szerint a Széchenyi-pihenőkártya lehet az az eszköz, amely egyaránt orvosolja a belföldi turizmus visszaesését, valamint hatékonyan segíti az egészségmegőrzési programokat, a prevenciót. Kérdezem tehát:

• Milyen lehetőséggel bír a Széchenyi-pihenőkártya a belföldi turizmus fejlesztésében?
• Milyen érvek szólnak az új kafetériaelem választása mellett?
• Mivel ösztönözhető felhasználása, miért lesz, lehet kedvezőbb a Széchenyi-pihenőkártya választása az üdülési csekknél?

+

SZATMÁRY KRISTÓF, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – A Széchenyi-pihenőkártya - vagy leánykori nevén SZÉP-kártya - épp azt a célt szolgálja, hogy az utóbbi években visszaesett, illetve stagnáló turisztikai forgalmat élénkítse. A kártya bevezetése terveink szerint 3-5 éves viszonylatban a belföldi turizmus akár 35 százalékos növekedését is eredményezheti. A multiplikátor hatásokat figyelembe véve ez akár a GDP 0,6 százalékát is elérheti, így a költségvetési egyenlegen is érezhetően javít.

– A kártya megítélésünk szerint az üdülési csekknél korszerűbb és olcsóbb megoldást kínál. Funkciói a későbbiekben szabadon fejleszthetők lesznek a kezdeti tapasztalatok figyelembevételével. Előnye még, hogy alacsonyabb jutalékrendszer kapcsolódik hozzá, így a szolgáltatók számára is kedvezőbb. További célja a használat költségeinek minimalizálása. Kibocsátásával és használatával kapcsolatban a munkáltatóknak és a munkavállalóknak intézményi díjat, illetve egyéb költséget semmilyen jogcímen nem számíthatnak fel. Az elfogadóhelyek felé felszámított jutalék mértéke a rendelet szerint sem lehet magasabb, mint a fizetési forgalom másfél százaléka. Ez egyébként az üdülési csekknél elérte a 6-8 százalékot is.

– A SZÉP-kártyához az üdülési csekkhez hasonlóan, adókedvezmény kötődik, utána csak 16 százalékos szja-t kell fizetni a munkaadóknak, egyébként közteher nem terheli. Annyiban viszont különbség van, hogy míg az üdülési csekk csak a korábbi minimálbér összegéig volt adható, addig a SZÉP-kártya 300 ezer forintig. Véleményünk szerint egy új, hatékony, olcsóbb eszköz lesz a turizmus fejlesztésére.

Tesz-e a kormány valamit az állami szektor példamutatása érdekében?

SZILÁGYI LÁSZLÓ (LMP): – Államtitkár úr! Többször nyilatkozták már, hogy új közbeszerzési törvény készül. Sok mindent mondtak már, egyet azonban nem: hogy a zöld közbeszerzések ügyét hogyan fogják elősegíteni. Jelenleg ugyan elvi szinten benne van a törvényben, de a valóság az, hogy zöldközpontú közbeszerzéseket alig 1 százalékban alkalmaznak ma Magyarországon, miközben az EU-s átlag 40 százalék fölött van.

– Óriási jelentősége lenne a zöld közbeszerzésnek akár energiatakarékosságban, akár a hulladékok és a környezetszennyezés csökkentésében, akár a hazai ipar versenyképességének növelésében. EU-s irányelv is rendelkezik arról, hogy a közbeszerzések arányát növelni kell. Célkitűzésként jelent meg annak idején, hogy 2011-re a gépjárművek tekintetében a közbeszerzések 80 százaléka, az összes közbeszerzés értékének pedig 45 százaléka zöld közbeszerzés legyen. Ha zöldebb gazdaságot akarunk, akkor az államigazgatásnak és az önkormányzatnak példát kellene mutatnia!

• Hol vagyunk ettől?
• Miért nem használunk újrahasznosított papírt?
• Miért nem használunk energiatakarékos készülékeket?
• Miért nem szigeteljük az épületeinket?
• Milyen intézkedéseket kívánnak tenni a most készülő közbeszerzési törvényben a közbeszerzések zöldítése érdekében?
• Hajlandóak-e kötelező jelleggel előírni az állami szférában néhány alapvető környezetvédelmi feltételt?
• Mikor határozzák meg az üzemanyag-fogyasztási plafont az állam által vásárolt vagy bérelt gépkocsikra?
• Mikor fogadják el a lényegében kész zöld közbeszerzési nemzeti cselekvési tervet?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A kormány is tisztában van a zöldszemléletű közbeszerzés támogatásának jelentőségével, különösen az ön által is kiemelt két területen: az építőiparban és a közlekedésben. És gondolom, abban sincs vita köztünk, hogy a közbeszerzés keretében vásárlók ezeken a területeken nagyon jelentős piaci erőt képviselnek, tehát nagyon nagy arányt visznek el a piaci szegmensekből. A készülő közbeszerzési törvény természetesen továbbra is hangsúlyozza a zöldszemléletet a bírálati szempontok között a közbeszerzési tulajdonságok hangsúlyozásával, a gazdaságosság és a költséghatékonyság követelményeinek szerepeltetésével.

– A környezetvédelemmel kapcsolatos előírások a kerettörvény végrehajtási rendeletében lesznek szabályozva. Természetesen megfontoljuk, hogy melyek azok az alapvető környezetvédelmi feltételek, amelyek kötelező erővel szerepelnek majd benne. A tiszta és energia-hatékony járművek támogatásáról szóló közösségi irányelvet már tavaly decemberben átültettük a hazai jogrendbe. Ennek értelmében a szerződések megkötésénél a személyszállítási közszolgáltatások megrendelői, az autóbusz-üzemeltető társaságok a járműbeszerzéseknél kötelesek figyelembe venni a járművek teljes élettartamára vonatkozóan az energetikai és környezeti hatékonyságot. Az április 14-én hatályba lépő kormányrendelet pedig a közösségi rendelkezéseknél is szigorúbb előírásokat fog támasztani.

Gázártámogatás: eddig és nincs tovább?

VARGA LÁSZLÓ (MSZP): – A gázár támogatásának rászorultság alapú rendszerét a Bajnai-kormány alkotta meg, és egészen június 30-áig ez működött is. Az új kormány hosszasan hezitált, hogy mit tegyen ezzel a rendszerrel, de tovább működtette, - igaz, január 1-jétől már lényegesen alacsonyabb keretösszeggel, mely egyes fogyasztói csoportokban 12-16 százalékos áremelést is okozott.  

– Az új hírek szerint április 30-ától megszüntetik ezt a rendszert. Közben a villamos energia ára is növekedett, mely a családok százezreinek jelent nagyon komoly problémát. Mindemellett egy földgázelosztási díj nevű új képződmény is megjelenik, amely tulajdonképpen a hálózat fejlettsége alapján újabb pluszterhet jelent. Ahol alacsonyabb fejlettségű ott igazán, magyarán: a hátrányos helyzetű térségekben. E térségekben még komolyabb emelés várható, bőven 20 százalék feletti, ahhoz képest, hogy azt ígérték: befagyasztják az árakat. Százezrek vannak nagyon komoly válságban ebben az országban, százezreknek komoly teher a rezsit megfizetni, ezzel az intézkedéssel pedig  őket sújtják a leginkább. Kérdezem tehát:

• Mi lesz a gázár-támogatás megszűnése után az érintettekkel?
• Mennyivel fog nőni a gáz ára azok számára, akiktől elveszik a támogatást?
• Tervez-e tenni valamit a kormány annak érdekében, hogy az érintett rászoruló családok terhei tovább ne növekedjenek?

+

HALÁSZ JÁNOS, nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: – Amikor a szocialisták gázárról kérdeznek, szeretnék emlékeztetni arra, hogy a Bajnai-kormány döntése alapján a lakossági gáz- és távhő-támogatási rendszer 2010. június 30-án - a kormányváltást követően - azonnal megszűnt volna. Ez egy rossz örökség, amit önök ránk hagytak. Ezért a kormány a hivatalba lépését követően, 2010 nyarán, azonnal, nehogy az érintett mintegy 960 ezer, a legszegényebb körülmények közt élő honfitársunk még nyomorúságosabb helyzetbe kerüljön, megtiltotta az energiaárak emelését. A szolgáltatói egyeztetéseket követően új, méltányos, sávos gázárképzési rendszert léptetett hatályba.

– 2011. január 1-jétől, és 2011. szeptember 1-jétől, a fűtési idény kezdetére kibővítjük a lakásfenntartási támogatás rendszerét, a jogosultsági határ a korábbi 42 750 forint havi egy főre eső jövedelemről havi 71 250 forintra emelkedik. Körülbelül 900-910 ezer háztartás kaphat támogatást az új rendszerben. Igyekszünk megakadályozni, hogy az önök kormányzásának következtében a közüzemi tartozással küzdők még rosszabb helyzetbe kerüljenek.

Mit kíván tenni a kormány annak érdekében, hogy a muravidéki magyar fiatalok is gond nélkül jelentkezhessenek a magyar felsőoktatási intézményekbe?

SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): – A felsőoktatásba való jelentkezés határideje február 15-e volt Magyarországon. Természetesen az idén érettségizők eddig a határidőig még nem tudták eljuttatni az érettségi bizonyítványuk másolatát, ezért van lehetőség a dokumentumok pótlólagos leadására. Ennek a határideje idén július 7-e.

– Néhány héttel ezelőtt egy nagyon kis létszámú és Magyarországon kevésbé ismert határon túli magyar közösségnél, történelmi hazánknak a mai Szlovéniához tartozó területén, Muravidéken tettem látogatást. Ottani magyar fiatalok hívták fel a figyelmemet egy problémára, s kértek: tolmácsoljam az önök kormányának. Arról van szó, hogy Szlovéniában az érettségizők a bizonyítványukat csak július 13-án kapják kézhez, így az ottani magyar fiataloknak, akik a magyar felsőoktatásba kívánnak jelentkezni, a kijelölt határidőig nincs módjuk a kért dokumentumokat pótolni. Lemaradnak a felvételi eljárásról, és kénytelenek csak egy évvel később a magyar felsőoktatásba jelentkezni. Ehhez hasonló problémák egyébként más régiókban is előfordultak, előfordulnak.

– Én magam is a határidőnek a módosítását tartanám jó megoldásnak. Szeretném hangsúlyozni: nincs szó jelentős számú felvételizőről, a határidőnek a rájuk vonatkozó meghosszabbítása nem okozna zavart vagy fennakadást a magyar felsőoktatásban, az érintettek számára azonban életre szóló, hatalmas segítség lenne. Kérdezem tehát:

• Jó megoldásnak, kivitelezhetőnek tartják-e az érintett fiatalok általam tolmácsolt kérését?
• Ha nem, akkor milyen más módon kívánja a kormány a muravidéki magyar fiatalok magyar felsőoktatásba való jelentkezését segíteni?

+

HALÁSZ JÁNOS, nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: – Tisztelt Képviselő úr! Először is szeretném megköszönni, hogy a kérdésével egy olyan problémára hívta fel a figyelmet, amely több, külföldön érettségiző személyt érint hátrányosan a magyarországi felsőoktatási felvételi eljárás során. Néhány hete én magam is jártam Lendván, és ez a kérdés ott is szóba került, amikor a közösség képviselőivel tárgyaltam.

– A következőt tudom válaszolni: A felsőoktatási felvételi eljárás időbeli ütemezésének szabályozása a magyarországi köz- és felsőoktatás működésének figyelembevételével került kialakításra. Egyes államok, így például Románia, Szlovénia és Ukrajna oktatási rendszere eltér a miénktől, így az érintett felvételizők a szükséges dokumentumokat valóban nem tudják a felvételi eljárást lebonyolító Oktatási Hivatal felé bemutatni. Tény viszont, hogy az érettségi vizsga a felsőoktatási felvétel alapkövetelménye, illetve ezen túl a felvételi pontszám kiszámításának alapjául is szolgál, ezért az azt határidőre be nem nyújtó jelentkezők a hatályos jogszabályoknak megfelelően nem vehetők fel magyarországi felsőoktatási intézménybe.

– Ezen a nemzeti együttműködés kormánya változtatni fog! A készülő új felsőoktatási törvényhez kapcsolódó felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendeletet módosítani fogjuk. Ezzel lehetőséget teremtünk arra, hogy a határon túli, köztük a képviselő úr által említett muravidéki magyar fiatalok is időben jelentkezhessenek bármelyik magyarországi felsőoktatási intézménybe, és a megfelelő pontszám elérése esetén megkezdhessék egyetemi tanulmányaikat.

A Fidesz előbb vág, azután mér?

IPKOVICH GYÖRGY (MSZP): – A kormány eldöntötte a KÁT-rendszer megszüntetését, így július 1-jétől a kapcsolt energiatermelők kikerülnek a kötelező átvételi rendszerből, akár megtérültek a beruházásaik, akár nem. Ezzel egyidejűleg pedig a kormány döntött a távhőárak hatósági árszabályozás alá vonásáról. Az új árszabályozási és támogatási rendszerről azonban csak annyit lehet tudni, hogy a kormányzatnak jelenleg nincs elképzelése a hogyanjáról. A döntés megszületését követően ugyanis a Magyar Energia Hivatal olyan pályázati felhívást tett közzé, amelynek az a célja, hogy találjanak valakit, aki kidolgozza helyettük a távhőár megállapítási módszertant. Ez megfelelően tükrözi a kormány gazdaságpolitikai intézkedéseit. Előbb szétrúg egy jól működő rendszert, aztán ha nagy a baj, kapkod valamilyen megoldás után. Ez elfogadhatatlan. Helytelen az is, hogy a magyar kormány a KÁT-rendszer megszüntetésével munkahelyeket veszélyeztet, megvalósult beruházásokat lehetetlenít, és új beruházásokat riaszt el. Káros, hogy a valós megtakarítást eredményező, energiahatékonyságot javító beruházások helyett visszaállítják a régi, pazarló, forró vizes kazánokat, amelyek több primer energiából állítanak elő a fogyasztók számára kevesebb hőenergiát drágábban. A különbséget pedig, ahogy az lenni szokott, az adófizetőket terheli. Államtitkár úr!

• Tudják-e már, hogy az átalakítás a távfűtéses lakásban élő családoknak milyen következményekkel jár?
• Ha igen, miért nem mondják el?
• Ha 30-50 százalékos áremelkedést okoznak miért nyúltak hozzá egy jól működő, kiszámítható rendszerhez?
• Hogyan fogják biztosítani a városok, Szombathely önkormányzata számára is, a távfűtés korszerűsítési beruházásainak a megtérülését?
• Az átalakítás hatására hogyan fog alakulni a szombathelyi családok távhőköltsége?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – A kormány tervei szerint a biomassza-felhasználás esetén a támogatási rendszerben alapkövetelmény lesz a jelenleginél kisebb támogatható kapacitáshatár, a magasabb hatásfok és a fenntarthatósági követelmények fokozott érvényesítése. A hasznos hőtermelésen felül a tisztán megújuló energiaforrásokat használó hőtermelők számára a jelenlegitől eltérő formában, de megmarad a villamosenergia-termelés támogatása is.

– A földgáz-alapú kapcsolt termelők esetében a KÁT-rendszerből történő kivezetés feltételeinek kidolgozása az iparági szereplők véleményének kikérésével már zajlik. A szabályozási rendszer átalakítása során a kormány kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a lakosság távhőellátása az igénybevevők számára megfizethető módon biztosított legyen. Jó példa erre a győri távhőszolgáltatás, amely magas műszaki színvonala mellett az egyik legolcsóbb az országban, és egyben egy kézben van a hőtermelés és a szolgáltatás. Szeretném felhívni a figyelmet arra is, hogy a kormányzat határozott intézkedéseket hajt végre a rezsiköltségek tartása, illetve befagyasztása területén. Ezt a távhő esetében az ármeghatározás miniszteri hatáskörbe utalásával már megtettük.