Két friss hír sokat mondó címe az egészségügy világából: „El lehet menni; közel 800 orvos fogadta meg Gyurcsány tanácsát"; „Többezres nővérhiány és akadozó utánpótlás az egészségügyben". Fölöttébb keserű „pirula.”  Tartalmát, szakmabéli lévén Puskás Tivadar saját tapasztalataival is kiegészítve „tálcán nyújtotta át” a Tisztelt Házban az egészségügyi minisztériumi államtitkárának. A kereszténydemokrata politikus emlékezett és emlékeztetett, - majd kérdezett.

– Az elmúlt héten az államtitkár asszony ismét a világválságot hozta fel minden baj okául. A baj sajnos korábbi. Még szó sem volt a válságról, s már mentek el az orvosok, s nem képeztünk szakdolgozókat. 2008 szeptemberétől kezdve csupán én tíz alkalommal hívtam fel a figyelmet arra, hogy tenni kell „valamit”, mert előbb, mint utóbb nem lesz ’ki gyógyít, ’ki ápol. Kaptam bőséggel magyarázatot, hol kioktatót, mint legutóbb is, hol szépen hangzó meg nem valósult terveket.

– A tények: 730 orvos, 117 fogorvos, 153 ápoló kért külföldi munkavállaláshoz igazolást 2008-ban, s főleg a 20-40 év közöttiek. Tisztelt Államtitkár Asszony!

• Mikor és milyen lépéseket kíván végre tenni a tárca a szakemberhiány megakadályozására?

• Ugye, megdöbbentő a külföldi munkavállaláshoz igazolást kérők száma?

• Ugye, nem gondolják komolyan, hogy pénz nélkül, ígéretekkel itthon tudják tartani a jó szakembereket?

Nem túl elegáns, de fölöttébb magabiztos asszony Vojnik Mária egészségügyi minisztériumi államtitkár – pártjában mindig megtapsolják.

– A képviselő úrnak nincs igaza, amikor azt az állítást fogalmazza meg, mintha az utóbbi években nőtt volna a betöltetlen állások száma. Ahogy abban sincs, hogy képviselő úr azt feltételezi, mintha az utóbbi években jóval több lett volna a jóhírnév-igazolást kérők és a külföldre távozók száma. A trend állandó: 2006-ban 721, 2007-ben 697, 2008-ban 800. És azt sem mondható, hogy a jó hírnév igazolását kérők mindannyian elmentek hazánkból, hiszen van közöttük, aki időszakosan vállal munkát, van, aki véglegesen vállal munkát, és olyan is van, aki ezt az igazolást megkérte, de hála istennek, egyelőre még itthon foglalja el a számára kijelölt helyet. És az is tény, képviselő úr, nagyon sajnálom, hogy ezt kell mondanom, hogy ma azok az orvosok nincsenek ebben a rendszerben, több mint 200-an, akiket mondjuk, a Fidesz-kormány idején nem vettek fel az orvosi egyetemre, mert 200-zal volt kevesebb az állami finanszírozásba bevont felsőoktatási egészségügyi képzések száma. Azt javaslom, képviselő úr, hogy a tényeket akkor tudjuk mindketten tiszteletben tartani, ha ezeket az adatokat, amelyek nyilvánosak, mind a ketten tiszteletben tartjuk. Egyébként pedig szeretném elmondani, hogy nekünk nem kell a honlapokat keresgélni hét végén, mert a humánerőforrás-problémákat a kormány ismeri. Ennek pótlásán uniós forrásokkal, képzésekkel, szakemberképzésekkel és egyéb programokkal most is megpróbálunk úrrá lenni.

Köhint Puskás Tivadar, köhint újra, hogy megszelídítse válaszát.

– Drága Államtitkár Asszony! A 800 orvos, aki igazolást kért, és való igaz, szerencsére mindegyik nem, vagy még nem ment el, egy évfolyamnyi végzett orvost jelent. Ezt azért, gondolom, jó, ha mindenki tudja. Tetszett említeni az adatokat. Ha jól emlékszem, az útra kelni szándékozók száma 721 volt 2006-ban, 697 volt 2007-beb, és 800 a tavalyi esztendőben. „Azért” ezt nem stagnáló trendnek, hanem messzemenően emelkedő tendenciának gondolom.

– Ténykérdés: orvoshiány van ma Magyarországon. Orvoshiány van, és bizony elég nagy szégyen az, hogy ha egy jól képzett orvos elmegy ügyelni, mondjuk, Angliába, mert nem tudjuk megfizetni. Most újra kivettek, kivesznek harminc milliárdot az egészségügyi kasszából. Pénz nélkül nem lesz, ’ki gyógyítson bennünket..!