Nem mulasztotta el a parlament utolsó ülésnapján sem Puskás Tivadar, hogy ne hívja fel az egészségügy gondjaira-bajaira a Tisztelt Ház, a kormány és az egészségügyi tárca figyelmét. A kereszténydemokraták orvos-politikusa friss adatokat ismertetett.   

– Miniszter úr! Két hír az utóbbi napokból. Az egyik: a háziorvosok 62 százaléka 50 év feletti, derül ki az egyik megye felméréséből. A fiatal orvosok viszont inkább külföldre mennek, hiszen ott jobb feltételek mellett gyakorolhatják hivatásukat. A nagy gondot az áfaemelés, valamint a 2010-re tervezett adóváltozások jelentik. A háziorvosi praxisra jutó finanszírozás alacsony, jó, ha százezer forintos fizetés jut a háziorvosoknak. A tervek szerint azonban ebben az esetben is a 320 ezer forintban megállapított átlagbér után kell a járulékot fizetni. Mindez a háziorvosi praxisok tömeges csődjéhez fog vezetni, a rendszer összeomlását eredményezi - áll az Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége állásfoglalásában.

– A másik hír a szakorvosképzésről szól. A Magyar Rezidens Szövetség elnöke szerint az új rendelet ugyan tartalmaz néhány pozitív dolgot, nem rajzol fel azonban megfelelő jövőképet az orvosnak. Az új rendszerrel inkább csak a szankciók léptek életbe, egyelőre a fiatal orvosok mást nem látnak benne.

- Miniszter úr!

• Ugye, megakadályozza a háziorvosi praxisok tömeges csődjéhez vezető jogszabály, az úgynevezett elvárt adó egészségügyi ágazatban történő alkalmazását?

• Ugye, ön szerint is a tehetséges fiatal orvosainknak a mainál kedvezőbb szakmai jövőt kell mutatni, hogy ne menjenek tömegesen külföldre?

• Ugye, visszaadják az egészségügyi ágazat erkölcsi és anyagi megbecsülését, amit az utóbbi hetek finanszírozással kapcsolatos bűnbakkeresése ugyancsak nem szolgált?

Székely Tamás, egészségügyi miniszter: – Képviselő úr! Ha figyelmesen végigolvasná bárki is a jövő évre tervezett jogszabályváltozásokat, láthatná: van egyszer egy áfaemelés, ami 5 százalék, és van egyszer egy járulékcsökkentés, ami szintén 5 százalék. Általában azt szokták mondani, hogy 60:40 százalék a dologi-bér arány; egyébként a háziorvosi ellátásban inkább 70–75 százalék körül van. Az könnyen belátható, hogy az egyébként a körülbelül 850 ezer forint átlagos egyhavi jövedelemnek a 75 százaléka körülbelül 600 ezer forint, aminek körülbelül 5 százalékkal csökken a munkáltatói terhe, ez 30 ezer forint megtakarítást jelent, egyebekben pedig a fennmaradó 200 ezer 5 százaléka 10 ezer forint, tehát 20 ezer forinttal gyárilag jobb helyzetbe kerülnek a háziorvosi praxisok. Ez a dolog egyik része. A másik: az adójogszabályoknak, illetve a személyi jövedelemadó-jogszabálynak azt a módosítását, ami arról szól, hogy az alsó kulccsal adózó jövedelem határértéke megemelkedik, az alsó kulcs csökken, szintén a bevételnövekedés irányába hat. Ezért úgy gondolnám, hogy ez a felvetés, amit ön vázolt, illetve átvett kritika nélkül a Fakoosz képviselőitől, egyszerűen nem fogja megállni a helyét. A külföldre vándorlással kapcsolatban pedig csak annyit, hogy a rezidensek még nem éreztek, és nem is érezhettek semmit, hiszen először a jövő évi tanévben kerül bevezetésre a rendelet. Persze, természetesen lehetne még több pozitív dolgot is csinálni, ha a gazdasági válság ebben nem akadályozna meg minket.

Puskás Tivadar: – Miniszter Úr! Ön szerint konvergenciaprogram ide, megszorítás oda, az a helyzet, hogy több pénz jutott, s jut az egészségügybe. A korházak és az egészségügyi intézmények nem így látják, tapasztalják. A betegellátás érdekében a finanszírozási hiányossággal küzdenek.

– Miniszter úr! Ön szerint a háziorvosok is rosszul számolnak, amikor a szövetségük azt állítja, hogy csőd fenyeget bennünket. A fiatal orvosokról szólva pedig nem arról beszéltem, hogy a mi történik, hanem mi fog történni. A jövőben nem külföldön, itthon kellene folytatniuk a munkát. És ennek nem látják a biztosítékát!