Ugye ön szerint is a háziorvosi praxisok tömeges csődjéhez vezet az új nyugdíjrendszer és az elvárt adót figyelmen kívül hagyó háziorvosi finanszírozás? Ugye reális feltételezés, hogy a nyugdíj mellett dolgozó nővérek és háziorvosok nélkül ma elképzelhetetlen az egészségügyi rendszer működése? Ugye megszívlelik a Kórházszövetség állásfoglalását, s felfüggesztik az új nyugdíjtörvény egészségügyi ágazatra vonatkozó alkalmazását?
A kormány intézkedéseinek jóvoltából sötét jelent, és még sötétebb jövőt festett a magyar egészségügyi ellátás egére a Tisztelt Házban Puskás Tivadar. A kereszténydemokrata orvos-politikus a gyakorlati élet gondjaival szembesítette az egészségügyi tárca államtitkár asszonyát.
– 6800 háziorvosi körzetben több mint 1400 nyugdíjkorhatáron túl dolgozó háziorvos van. Az Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége szerint a 2010-ben bevezetendő nyugdíjkorlát és a július 1-jével hatályos áfaemelés praxiscsődökhöz fog vezetni. A szövetség rámutat: a háziorvosok méltatlanul kevés jövedelemért dolgoztak, így az alacsony nyugdíj miatt egzisztenciális kényszert is jelent, hogy minél tovább munkát vállaljanak. Ezt viszont az új nyugdíjtörvény nehezen teszi lehetővé. Mindez és a bevételt sújtó úgynevezett elvárt adó együtt a háziorvosi praxisok tömeges csődjéhez fog vezetni..
– A háziorvosi praxisok egyötödében nyugdíjasok dolgoznak, a szakdolgozók 10 százaléka pedig nyugdíj melletti munkavállaló. Az új rendelet életbe lépése után várhatóan jelentős részük ténylegesen nyugállományba vonul, ezáltal az alapellátás totális összeomlással fenyeget.
– Tisztelt Államtitkár Asszony!
• Ugye ön szerint is a háziorvosi praxisok tömeges csődjéhez vezet az új nyugdíjrendszer és az elvárt adót figyelmen kívül hagyó háziorvosi finanszírozás?
• Ugye reális feltételezés, hogy a nyugdíj mellett dolgozó nővérek és háziorvosok nélkül ma elképzelhetetlen az egészségügyi rendszer működése?
• Ugye megszívlelik a Kórházszövetség állásfoglalását, s felfüggesztik az új nyugdíjtörvény egészségügyi ágazatra vonatkozó alkalmazását?
Vojnik Mária, egészségügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A Magyar Köztársaságban a háziorvosi rendszerben szolgálatot teljesítő háziorvosok túlnyomó többsége vállalkozó háziorvosként teljesíti a kötelezettségét. Ezért tehát rájuk is a vállalkozás szabadsága és lehetőségei vonatkoznak. A háziorvosokat a nyugdíjbiztosítást érintő szabály akkor érintené és érinti is, ha a háziorvos nem töltötte be a 62. életévét, vagy rokkantsági nyugdíj mellett folytatja a praxisát. A háziorvosi rendszerben egyáltalán nem ez jelenti a problémát.
– Képviselő úr! Ebben a Házban már sokan és sokszor megbeszéltünk, hogy a háziorvosok - különös tekintettel például a gyermekorvosokra - bár elérték a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, mégis dolgoznak, mert a praxisukba nem találnak új és fiatal kollégákat. Ezért a kérdését az élethez szeretném igazítani: azok a háziorvosok, akik elérték a rájuk irányadó öregségi nyugdíj korhatárát, és úgy praktizálnak tovább, őket a nyugdíjjogszabályok semmilyen módon nem érintik; vagyis egyszerűen arról van szó, hogy folytatják tovább a praxisukat, és a praxis bevétele adja a praxis működési költségeit és a doktor jövedelmét. Ez esetben a nyugdíj fölötti jövedelem és a praxis kapcsán az adójogszabályok, mint vállalkozót érintik.
– Képviselő úr! A második kérdésében nagyon súlyos összecsúszások vannak. Azokra a munkavállalókra, akik a háziorvosi praxisban dolgoznak, az általános szabályok vonatkoznak, ez alól nincsenek kivételek! Vagyis aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár előtt elment nyugdíjba, annak a kiegészítő keresetének van korlátja. Azok azonban, akik úgy mentek el, vagy mondjuk, rokkantnyugdíjasok, és ezt a hihetetlenül megterhelő feladatot tudják vállalni, azt gondolom, hogy teljes értékű munkaerőként fizetést kell hogy kapjanak.
– Képviselő úr! Nem lehet ezekben a dolgokban a betegellátás érdekében kétféle módon beszélni!
Puskás Tivadar: – „Megbeszéltük számos alkalommal” – mondotta az államtitkár asszony. Nem történt egyelőre semmi! Hiány van a házi gyermekorvosokból, és hiány zűrzavar mindenütt. Amúgy az elvárt adóról szerettem volna hallani. Az elvárt adó azt jelenti, hogy a megadott finanszírozási összeghez rendelnek egy megfelelő mennyiségű adóösszeget, miközben az érintettek sajnálatos módon foglalkoztatni sem tudnak annyi alkalmazottat, és akkora jövedelemadót sem megfizetni. Ez a finanszírozás problémája!
– És az is tény! Ha a nővérek 62 éves koruk előtt valamiért, valamilyen nyugdíjkedvezménnyel nyugdíjba mennek, és 62 éves koruk eléréséig már akkor sem kapják meg a nyugdíjukat, ha tovább dolgozva, a munkájukért a minimálbérnek megfelelő összeget kapják. Így viszont nyilvánvalóan nem lesz ember, aki vállalja ezt a tevékenységet.
