Milyen költségeket számolhatnak fel a magánnyugdíj pénztárak a hozamok kifizetése során?

KALMÁR FERENC ANDRÁS (KDNP): – Az Országgyűlés megszavazta, hogy augusztus 31-éig a magánnyugdíj-pénztáraknak ki kell fizetniük az őket elhagyó ügyfelek számára az évek hosszú során történt befizetések hozamait. Ezt a határidőt sokan várják, remélve, hogy a kapott összeg javít anyagi helyzetükön. A reményeket viszont lehűteni látszanak azok a hírek és a közölt számok is, amelyek a sajtóban megjelentek az elmúlt hetekben. Fogadóóráimon több választópolgár megkeresett azzal, hogy egyes bankok, amelyek nyugdíjpénztárakat működtettek, érdeklődésükre azt közölték, hogy különböző költségek felszámolása miatt a már közölt hozam töredékét fogják csak megkapni. Van, ahol azt mondták, hogy örüljön az ügyfél, ha a hozam 40 százalékát kapja meg.

– Államtitkár úr! Mindezekre tekintettel az emberek azt kérdezik:

• Szabályozottak-e az ügyfélnek felszámolható költségek?
• Netán a bankok önkényesen állapíthatják meg ezeket és terhelhetik az ügyfelekre?
• Hol találhatja meg az elfogadott költségek listáját és mértékét egy érintett állampolgár?

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Mindenekelőtt szeretnék megnyugtatni mindenkit, hogy törvényileg teljesen szabályozott a folyamat. A magánnyugdíj-pénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló 282/2001. kormányrendelet 22. §-ának (1) bekezdése alapján a magánnyugdíj-pénztáraknak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő pénztártag részére a 2010. és 2011. évre vonatkozó számlaértesítőt a kifizetést követő 5. munkanapon belül, de – ahogy ön is említette – legkésőbb 2011. augusztus 31-éig kell megküldeni. A számlaértesítőnek tartalmaznia kell a visszalépő tagi kifizetés összegét, a munkavállalói tagdíj-kiegészítés összegét, a munkáltatói tagdíjkifizetés összegét, a hozamgarantált tőke feletti összeget, továbbá a visszalépő tagi kifizetés összegével, a munkavállalói-munkáltatói tagdíjkifizetés összegével, a hozamgarantált tőke feletti összeg kifizetésével kapcsolatban felmerülő költség összegét.

– Képviselő úr! A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő átlépéshez kapcsolódó eljárási szabályokról szóló 297/2010. kormányrendelet 3. §-ának (6) bekezdése alapján a visszaléptetés és visszalépés során a magánnyugdíjpénztár az eszközök átadásával és az átutalásokkal kapcsolatos tényleges banki, tőzsdei, elszámolóházi és postai költségeket számíthat csak fel, csupán ezek, azok, amelyeket a tagi követeléssel szemben érvényesíthet.

Kell-e két adószám egy önkormányzatnak?

TÓTH JÓZSEF (MSZP): – A helyi önkormányzatok működésére vonatkozó jogszabályok előírásai alapján az önkormányzatok gazdálkodásának végrehajtó szerve a polgármesteri hivatal, rendelkezik bankszámlával, illetve adószámmal. Egységesen bonyolítja a költségvetési szerveken kívül ellátott önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó pénzforgalmat és teljesíti az adózási kötelezettséget. Az önkormányzatnak nincs külön adószáma.

– Államtitkár úr! Az önkormányzat és a polgármesteri hivatal különálló jogi személyek. Jogilag nincs akadálya annak, hogy az önkormányzat önálló adószámmal és bankszámlaszámmal rendelkezzen. A gyakorlatban azonban, miután az önkormányzat saját maga operatív gazdálkodási tevékenységet nem végez, erre nincs szükség, a feladatokat a szakapparátussal rendelkező polgármesteri hivatal látja el. Az önkormányzati önálló adószám és bankszámlaszám kérdése az utóbbi időben több pályázatnál is felmerül, ahol a pályázó csak az önkormányzat lehet. Ezekre tekintettel kérdezem:

• Megkövetelheti-e egy pályázat kiírója az önkormányzattól az önálló adószámot, miközben jogszabály ezt nem írja elő kötelezően?
• Elutasíthatja-e ennek hiányában a pályázatot?
• Tervezi-e a minisztérium a jelenlegi jogszabályok módosítását, új jogszabály, szakmai iránymutatás kiadását a kialakult helyzet kezelésére?

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: - Képviselő úr! A helyi önkormányzatokról szóló törvény, valamint az államháztartási jogszabályok előírásai értelmében az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szervezete a polgármesteri hivatal. Ugyanakkor a helyi önkormányzatokról szóló törvény értelmében az önkormányzat, a polgári jogi törvény alapján pedig a hivatala is jogi személy. Az adózás rendjéről szóló törvény szerint adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adózó folytathat. A mezőgazdasági, agrár- és vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvény alapján a támogatások folyósításának feltétele, hogy a kedvezményezett önkormányzat saját adószámát, pénzforgalmi számláját adja meg.

– Képviselő úr! Ha egy jogszabály valamely jogosultság megszerzése, támogatás igénybevétele érdekében megköveteli, hogy a helyi önkormányzat adószámmal és pénzforgalmi számlával rendelkezzen, úgy az erre vonatkozó kérelem alapján nincs törvényi akadálya a helyi önkormányzat adószáma megállapításának, továbbá pénzforgalmi számla nyitásának. Az államháztartási törvény szerint az önkormányzati hivatal az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve, amely előíráson a továbbiakban sem kívánunk változtatni. Eszerint a helyi önkormányzatra vonatkozó információk szolgáltatása során az önkormányzati hivatal elemi költségvetése, beszámolója, évközi adatszolgáltatása tartalmazza az önkormányzat valamennyi feladatának ellátásához kapcsolódó információkat.

– Képviselő úr!  Mindemellett az új alaptörvény alapján készülő új önkormányzati törvényre tekintettel szükségessé válik az önkormányzati és költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályok újragondolása is. Előkészítése során célunk, hogy olyan szabályozás szülessen, amely megerősíti az egységes gazdálkodást, és a lehető legkisebb adminisztrációs terhet rója az önkormányzatokra.

Mikor lesz végre Magyarország számára is ünnep a népesedés világnapja?

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): - Ma, Július 11-én ünnepeljük a népesedés világnapját, azonban nekünk, magyaroknak továbbra sincs mit ünnepelnünk, hiszen 2011 első negyedévében is 11 százalékkal esett vissza a születésszám az egy évvel korábbihoz képest. Tehát nem az elmúlt 8 évről, hanem az elmúlt egy évről van szó, végre erről beszéljünk! Ráadásul mostanában érik el termékeny koruk végét az úgynevezett Ratkó-unokák, egy népesebb generáció, így a csökkenés még inkább kétségbeejtő.

– Államtitkár úr! Az új Országgyűlés alakuló ülését megelőzően a magyar ifjúsághoz intézett kiáltványunkban így fogalmaztunk: „Most újabb fordulóponthoz érkeztünk, a gyökeres változás lehetősége kecsegtet: visszafoglalhatjuk hazánkat, új otthont teremthetünk fiataljainknak, hogy ne más országokban keressék a boldogulás lehetőségét, hanem tervezett, népes családjaikkal belakhassák a Kárpát-medencét.” Több mint egy év elteltével sajnos még mindig aktuális ez a mondat, hiszen a fiatalok kivándorlási kedve soha nem látott méreteket ölt, és a születésszám is drasztikusan visszaesett. Az államnak támogatnia kellene, hogy a születendő gyermekek időben érkezzenek az őket felelősen nevelő családokba. Az első gyermek születésekor a magyar anyák átlagos életkora majdnem 30 év, mégsem hallani arról, hogy a kormány a felsőoktatás családbaráttá tételét kiemelt célnak tekintené, pedig a 20-as éveinek elején járó generációk közel 30 százalékát érinti ez a kérdés. Nem látunk érdemi megoldásokat a fiatalok lakáshoz jutásának támogatására sem, ami szintén egyik meghatározó oka a kívánt gyermekek meg nem születésének. Joggal kérdezem tehát:

• Mikor lesz végre Magyarország számára is ünnep a népesedés világnapja?
• Milyen érdemi lépések várhatók a népesedési katasztrófa megállítására?

+

HALÁSZ JÁNOS, nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: – Tisztelt képviselő asszony! Nyilvánvalóan emlékszik rá, hogy márciusban tartottunk itt a Házban népesedéspolitikai vitanapot, és ezen a népesedési vitanapon elmondottak közül a Jobbik számos javaslata találkozott a kormány elképzeléseivel, sőt azok jelentős részben már meg is valósultak. Az új alaptörvényben, mind a családok védelméről szóló, az őszi ülésszakban benyújtandó sarkalatos törvényben vagy az új médiatörvényben minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kap a gyermekek védelme, a házasság és a család értékének a megjelenítése. Számos alkalommal sikerült kifejezésre juttatni a kormány családbarát szellemiségét, például a házasság világnapja, az EU-elnökség, a családok napja alkalmával, illetve a családbarát munkahelyek létrehozása vagy az abortuszok számának visszaszorítása érdekében tett intézkedésekkel.

– Tisztelt képviselő asszony! Bízunk abban, hogy a kormány családbarát lépéseit látva - mint például a gyes folyósítási idejének a gyermek 3 éves koráig való visszaállítása vagy az adórendszerben megjelenő családi kedvezmény jelentős kibővítése, a kisgyermekes nők foglalkoztatási járulékkedvezménye, a gyed maximális összegének felemelése – mind több fiatal immár alkalmasnak véli majd az időt a gyermekvállalásra. Az új kormány idén január 1-jétől életbe lépett családbarát intézkedéseinek hatása reményeink szerint az év vége felé már megmutatkozik, így a jelenlegi kedvezőtlen folyamatok mérsékelhetők és megállíthatók.

Elfelejtette a kormány a megváltozott munkaképességűeket?

KAUFER VIRÁG (LMP): – Ma Magyarországon körülbelül 940 ezer megváltozott munkaképességű ember él. Több mint egyötödük, körülbelül 215 ezer ember dolgozik, további 140 ezer ember pedig szeretne dolgozni, de nincs lehetősége. Az állam jelenlegi támogatási rendszere mindössze 40 ezer embernek biztosít védett vagy támogatott foglalkoztatást. Ezzel hazánkban a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya az egyik legrosszabb Európában.

– Államtitkár úr! A kormány arról beszél, hogy mindenki menjen el dolgozni, aki munkaképes. Egyetértünk: növelni kell a foglalkoztatottak számát, de úgy, hogy tudásuknak és képességüknek megfelelő munkát kapjanak, és ezt lehetőleg a nyílt munkaerőpiacon. Ez mindannyiunk érdeke. Az államnak ehhez azonban sok elmaradott feladatot kell teljesítenie. A civilektől tanulva fejlesztenie kell és széles körben elérhetővé kell tennie a személyre szabott szakképzést és tanácsadást. Haladéktalanul végre kellene hajtania, hajtatnia az akadálymentesítési terveket, és a munkaadókat ösztönöznie kell a megváltozott munkaképességűek nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatására. Az államnak jó példával kellene elöl járnia, és meg kellene tennie mindent azért, hogy az állami és önkormányzati fenntartású intézményekben a rehabilitációs járulék kifizetése helyett alkalmazzanak megváltozott munkaképességűt. Kérdezem:

• Mikor, melyik hónapban várható ez az új rehabilitációs támogatási program?
• Kivel és milyen formában egyeztetnek a javaslatról?
• Hogyan biztosítják, hogy az érintettek, köztük a szolgáltató civil szervezetek, a munkavállalók és a munkaadók véleménye is megjelenjen a javaslatban?

+

HALÁSZ JÁNOS, nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: – Tisztelt képviselő asszony! Magyarországon az egészségkárosodással élők száma 900 ezer fő körül mozog. Ebből rokkantsági nyugellátásban 2011-ben 338 ezer fő részesült. Közülük 220 ezerre tehető azok száma, akik a III. csoportos rokkantsági nyugellátásra jogosultak. Ez utóbbiak körében mintegy 120 ezer főre becsülhető a foglalkozási rehabilitációra javasolhatóak létszáma. A rokkantsági nyugellátásban részesülők legfrissebb adatait életkor szerint áttekintve megállapítható, hogy az ellátottak döntő része 50-60 év közötti személy. Jelentősen kevesebb a 40-50 év közötti rokkantsági nyugdíjas. Az ennél is fiatalabbak száma mintegy 3 százaléka a rokkantsági nyugdíjas ellátotti létszámnak.

– Egyetértek a képviselő asszonnyal abban, hogy az államnak kell példát mutatnia a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának a kérdésében. Hiszem, hogy csak olyan társadalmak tudnak hosszú távon életben maradni, amelyek a gazdasági értékek mellett a humánumot és a szociális szempontokat is szem előtt tartják. Ez az értékrend az, amely a kormány által hamarosan tárgyalandó koncepciót is áthatja. A jogszabály-előkészítésért elsődlegesen felelős miniszterek, illetőleg a minisztériumok szakértői 2011 elejétől folyamatosan dolgoznak az egészségkárosodott személyek munkaerő-piaci integrációját elősegítő intézkedések kidolgozásán. A rokkantsági nyugdíjrendszer átalakításához kapcsolódó intézményrendszerről szóló koncepciót pedig egy másik munkacsoport 2011 márciusától kezdődően folyamatosan tárgyalja. A kormány hamarosan döntést fog hozni a részletesen kidolgozott koncepcióról.

Szakma vagy munkanélküliség?

SÓS TAMÁS (MSZP): – A képzés és a szakképzés helyzetének ügye hazánk jövője szempontjából kulcskérdés. Átalakítás alatt van, bár keveset lehet erről tudni. Aggodalom fogalmazódik meg, nagyon sokakban, amikor a tankötelezettségi korhatár drasztikus csökkentését szándékoznak megvalósítani, 18-ról 16 évre történő leszállítással. Ez azért is gond, mert gyakorlatilag lemondanak egy korosztályról, magára hagyják különösképpen a hátrányos helyzetűeket, és azokat, akik a tankötelezettségi korhatár befejezéséig nem tudnak befejezett iskolai végzettségre szert tenni. Jogos aggodalom kíséri a térségi integrált szakképzési rendszereket, a szakképzés fejlesztéseit, a tanulószerződéseket. A kérdéseim konkrétan:

• Miért van szükség drasztikus korhatárcsökkentésre a tankötelezettségi korhatárnál?
• Miért kívánják azt, hogy ebben is sereghajtók legyünk Európában, hiszen itt ellentétes tendenciák vannak?
• És a kamarákon kívül miért nem vonják be az egyeztetésekbe a többi szakmai szervezetet?

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: - Képviselő úr! Az ön által feltett kérdés mögött nagyon szomorú helyzet áll, ha azt nézzük, hogy száz szakiskolába belépő gyerekből mindössze 70 szerez szakmát, közülük pedig mindössze 20 tud rövid idő alatt tud szakmájában elhelyezkedni. Tehát itt valóban gyors és radikális változásokra van szükség. Éppen ezért a szakképzés teljes átalakítása szerepel a napirenden, aminek egyik legfontosabb szempontja, hogy érdemben reagáljon a szakképzés a munkaerő-piaci igényekre.

– Képviselő asszony azt a kérdést teszi fel, hogy szakma vagy munkanélküliség. Azt hiszem, erre mindketten ugyanazt tudjuk válaszolni: természetesen szakma. De olyan szakma és olyan szakmai tudás, ami egyben munkalehetőséget is biztosít, amivel munkához lehet jutni! Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a duális képzés nagyon jó irány, később megfontolandó, hogy milyen további szakmákat lehet még ez irányba vinni.

– Képviselő asszony kritikaként említette a tankötelezettségi korhatár csökkentését, a vele kapcsolatos elképzeléseket is. Felvilágosítanám: a tankötelezettségi korhatár nincs szoros összefüggésben a szakmaszerzés időpontjával, a tankötelezettségi kor elérése nem arra lesz alkalom, hogy a tanuló megszabaduljon az iskolától vagy az iskola megszabaduljon a tanulótól! Olyan rendszert építünk fel, amikor bármikor lehetőség nyílik arra, hogy visszatérhessenek az iskolába, és valóban olyan tudást szerezzenek, amiben el is tudnak helyezkedni!

Mi mennyi?

KOLBER ISTVÁN (MSZP): – 2009-ben a GDP 1,15 százalékát fordítottuk kutatás-fejlesztésre. A KSH múlt heti közleménye szerint 2010-ben ez 1,14 százalék. Meglepő adat. A hétköznapi tapasztalatoknak élesen ellentmond. A pályázati rendszer rendbetétele során zárolás történt az innovációs alapból, több mint egy éve nem fizetik ki a jogos elszámolásokat, felfüggesztették a strukturális alapok kutatás-fejlesztési pályázatait, a Széchenyi-tervben csökkentették a támogatások intenzitását, kutatóintézetek és vállalatok jutottak emiatt csőd közeli helyzetbe.

– Államtitkár úr! A statisztika elfedi a valóságot? Nézzünk a számok mögé: megfordult a korábbi növekedési tendencia, csökkent a költségvetésből kifizetett támogatás, visszaesett a kutatóintézetek és az egyetemek kutatási intenzitása, megtorpant a vállalatok kutatás-fejlesztési ráfordítása. A szinten maradáshoz nagymértékben hozzájárultak a korábbi pályázatok 2010-es áthúzódó hatásai, hiszen az első félévben még kiszámíthatóan működött a támogatási rendszer. A második félév megszorításai már éreztették a hatásukat, de ezek igazán az év elején tetőztek. A statisztikai adatgyűjtés nem méri, hogy a pályázók milyen mértékben voltak kényszerűek hitellel vagy saját forrással pótolni a ki nem fizetett állami támogatást.

- Államtitkár úr! A Statisztikai Hivatal jelentése azt sugallja, hogy jó úton járunk, miközben az egész innovációs szféra panaszkodik, bizonytalanságban él, megszakadt az innovációs folyamat, rossz irányba tart a hazai innovációs rendszer. Kérdezem:

• Mi az igazság, mennyi forrást zároltak tavaly és az idén az innovációs alapból?
• Mennyi a tényleges kifizetetlen támogatás?
• Mikor fizetik ki ezeket?
• Nem kellene átgondolni az innovációs politikájukat?
• Mi lesz a Széchenyi-terv célkitűzéseivel?

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: - Képviselő úr! Valóban, 2009-ben a GDP-arányos ráfordítás a K+F-re a GDP 1,15 százaléka volt, 2010-ben pedig 1,14 százaléka. Azt hiszem, ez egy meglepően jó eredmény, ha figyelembe vesszük azt, hogy milyen gazdasági válság és milyen pénzügyi válság vonul végig a világon, akkor ezt mindenképpen egy jó eredménynek kell kezelnünk. Persze panaszkodik az a szféra, amelyik ahhoz szokott, hogy pályázatokon próbáljon megélni. Azért hozzáteszem: ez az 1,14 százalék úgy jött ki, hogy a vállalkozások K+F ráfordítása és aktivitása 8,4 százalékkal emelkedett. Olyan rendszert kell felépíteni, ahol a vállalkozások fordítanak minél többet kutatás-fejlesztésre, és meg kell szüntetni ebben az esetben is azt, hogy különféle pályázatíró iparágak próbálnak ilyen-olyan állami támogatásból megélni. És akkor még egy adatsor: a szocialista kormány 2009-ben az innovációs alap számára 20 milliárd forint összegű maradványtartási kötelezettséget írt elő, 2010-ben pedig az alap költségvetési támogatásának összegét 8,6 milliárd forinttal csökkentették. Tájékoztatnám a tisztelt képviselő urat, hogy az új kormány alatt ugyanakkor 2011-ben az alapból 38 milliárd forint kerül kifizetésre, amelyből közel 8 milliárd már meg is történt.

- Képviselő úr!  A finanszírozási rendszer átalakításán dolgozunk. Ez az arányszám, amiről itt szó volt, az 1,14 és az, hogy a vállalkozások K+F ráfordítása növekedett 8,4 százalékkal, szerintem nagyon jó irány arra, hogy el lehessen érni az 1,8 százalékos GDP-arányos K+F ráfordítást az évtized végére!