A bankok és hitelintézetek nem vállalnak megfelelő kockázatot, kockázatvállalási gyakorlatuk nem áll arányban a hitelnyújtásból származó profitjuk nagyságával. Sőt, egyoldalúan módosíthatják a hitelszerződéseket. Ez a folyamat több százezer embert érint. Fejük fölül bármelyik napon elárverezhetik a tetőt.
| Mottó: Orwell 1984, - Bankok: 2009. Bibliai példa: a hét bő esztendőben a bankok nem tartalékoltak, az állam nem késztette őket arra, hogy ebből az óriási haszonból valamennyi jusson majd a hét szűk esztendőre, - és most azt látjuk, hogy a hét szűk esztendőben bizony a rendkívül lesoványodott teheneket is feji, az alultáplált teheneket is feji ez a kormányzat. |
Ha a kormányt támogató honatyák, honanyák, honifjak és honleányok is úgy gondolják, létrejöhet a legújabb parlamenti vizsgáló bizottság. Amivel foglalatoskodniuk kell, vagy kellene: „az árfolyamváltozás, a hitelszerződések, a törlesztő-részletek, valamint a bankok kockázatvállalási gyakorlata és a hitelnyújtás profitnagysága közötti összefüggések feltárása. A 84 ellenzéki biztató aláírással erősített országgyűlési határozati javaslatot három kereszténydemokrata képviselő jegyi: Latorcai János, Semjén Zsolt, Rubovszky György. A parlament fölöttébb vibráló légkörében, Latorcai János sorolta az indítvány érveit.
- Tavaly hazánkat is elérte az amerikai bankok jelzálog-hitelezésével indult pénzügyi-gazdasági világválság. A válság hatására a hazai fizetőeszköz, a forint piacán olyan drámai mértékű árfolyamzuhanás következett be, amely rendkívül hátrányosan érintette, számos esetben, sportkifejezést használva, megroggyantatta a hitelfelvevőket, a bankok és a pénzintézetek adósait. Ez a folyamat akár több százezer embert is érinthet. Különösen nehéz helyzetbe kerültek azok a hitelfelvevők, akik devizában adósodtak el. Mára már több ezerre tehető azok száma, akiknek feje fölül bármelyik napon elárverezhetik a tetőt. Ezt a veszélyt nem nézhettük tétlenül!
- Kezdeményezésünk még tavaszi, májusi. Akkor megfeneklett, ma már ne firtassuk, miért. Az a fontos, hogy ez a bizottság minél előbb megalakuljon és munkához lásson, hiszen a lakosság körében - érthető okból - minden héten nagyobb a nyugtalanság: vajon sikerül-e törleszteniük a megnövekedett részleteket? A nyugtalanságot csak fokozza, hogy a pénzintézetek által küldött értesítők nehezen értelmezhetők, ráadásul még sokszor - nyugodtan mondhatjuk tudatosan - nem, vagy alig olvashatók, olyan kicsi a betűméretük.
- Számos panasz szerint a devizaadósok bankok által előírt törlesztő részletei az árfolyam kedvezőtlen alakulásának és a kamat növekedésének mértékét meghaladták. Tapasztalatunk szerint gyakori eset, hogy a forint azonos mértékű gyengülésének vagy erősödésének következményei nem azonosak. Szakértők állítják, hogy a bankok és hitelintézetek nem vállalnak megfelelő kockázatot, illetve kockázatvállalási gyakorlatuk nem áll arányban a hitelnyújtásból származó profitjuk nagyságával. Sőt, egyoldalúan módosíthatják a hitelszerződéseket. Az önszabályozó magatartáskódex, amelyet a közelmúltban bejelentettek, aligha lesz alkalmas a hitelezési gyakorlat átláthatóságának növelésére, illetve az adósok terheinek csökkentésére.
- Mára odáig jutottunk, hogy sokan már azt is kétségbe vonják, hogy a hazai bankrendszer tevékenysége a lakosság és a hazai gazdaság, különösen a kis- és középvállalkozások érdekeit szolgálja. Mások pedig azt állítják, és tanulmányaikban azt elemzik, hogy a kormány mennyiben felelős a bankrendszer működésében tapasztalható hibák és hiányosságok vonatkozásában. Úgy gondolom, valóban sok kérdést kell tisztáznunk!
- Meggyőződésünk szerint itt nem elsősorban pénzről van szó, hanem honfitársaink százezreinek az egzisztenciájáról. Aki csupán bankszámlákat lát ebben a történetben, azzal nem tudunk közös nevezőre jutni. Indítványunkban megfogalmaztunk 12 konkrét kérdést, a bizottsági munka reményeim szerint alkalmat ad majd ezek részletes vizsgálatára.
- Tudjuk és meggyőződésünk, hogy egyetlen képviselőtársunknak, bármelyik frakcióban is üljön, sem lehet érdeke, hogy bárki is saját hibáján kívül elveszíthesse lakását, egzisztenciáját, élete munkájának gyümölcsét. Ezért indítványtevő képviselőtársaimmal együtt bízunk abban, hogy támogatják a javasolt vizsgálóbizottság megalakítását, és annak majd minél eredményesebb működését.
+
Nagy talány, hogy létrejön-e e bizottság, s még nagyobb elér-e valamit? Az elmúlt esztendők ékesen bizonyították: ha létre jön is, nincs, - s nem is volt - oly vizsgáló bizottság, amely a többséggel bíró kormány felelősségét feltárhatná.
Fölöttébb optimista ember Latorcai János. A válaszra váró kérdésekre tekintve, még inkább!
| 1. A devizahitelek törlesztő részleteinek gyors növekedése és az árfolyamváltozás között milyen összefüggések állnak? 2. A pénzintézetek által küldött értesítő összeállításának milyen feltételrendszere van? 3. A törlesztő részletek változása milyen arányban áll az árfolyam- és kamatváltozásokkal? 4. Előfordulhat-e, hogy a devizaadósok bankok által előírt törlesztő részletei az árfolyam kedvezőtlen alakulásának és a kamat növekedésének mértékét jellegzetesen meghaladják? 5. Mivel magyarázható, hogy a forint azonos mértékű gyengülésének és erősödésének következményei nem azonosak? 6. A kezelési költségek változásait mi indokolja? 7. A bankok kockázatvállalása és a hitelnyújtás profitja arányban áll-e egymással? 8. A bedőlt lakáshitelek esetében mekkora a bankok felel őssége? 9. Egy önszabályozó magatartás-kódex mennyiben alkalmas a bankok hitelezési gyakorlatának átlátására? 10. Egy önszabályozó magatartáskódex alkalmas-e a kockázatkezelés hiányosság káros következményeinek a lakosság, illetve a gazdaság vállára történő áthelyezése megakadályozására? 11. A hazai bankrendszer tevékenysége mennyiben szolgálja a lakosság, a hazai gazdaság, különösen a kis- és középvállalkozások érdekeit? 12. Milyen kormányzati felelősség állapítható meg a hazai bankrendszer működésében tapasztalható hibák és hiányosságok esetében? |
Bartha Szabó József
