A napirend előtti ritka kivételtől eltekintve, harcias összecsapások a kormány s pártjaik és az ellenzéki frakciók szószólói között. Így volt a Gyurcsány-Bajnai kormány idején és így történik most is. Az újak, a Jobbik és az LMP sem kíméletesebb ostromló. Az emlékezettel ugyan baj van, az azonban biztos: a kormány szószólóinak és pártjainak kell megmagyarázni, hogy miért lett zöld a piros, és miért sárga a kék. A legutóbbi asszókból tallózunk, itt-ott a „zörejeket" is jelezve.

Globális gyarmattartók!

HEGEDŰS TAMÁS (Jobbik): – Képviselőtársaim! A bukott szocialista-liberális rezsim áldatlan tevékenysége újra ránk szabadította a Nagy Testvért, akik ilyen módon a tőzsdéket és árfolyamokat tetszésük szerint rángató globális pénzügyi körök támogatásával ismét abban a helyzetben érezhetik magukat, hogy diktálhatnak kivérzett országunknak! Ebbéli tevékenységükben bizton számíthatnak a hazai komprádor elit támogatására, akik nem átallják hátba támadni a kiélezett helyzetben tárgyaló kormányt, a gyarmattartó oldalára állva gyengíteni saját tárgyalási pozíciónkat.

– A Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió tárgyalódelegációja teátrális körülmények között hazautazott Budapestről, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy ilyen módon is nyomást gyakoroljon a magyar kormányra álláspontja feladása érdekében. Szögezzük le: hazánk évtizedek óta nyögi az IMF által diktált rossz feltételek, a téves diagnózison alapuló téves terápiák káros hatásait! A Nemzetközi Valutaalap – az általa diktált egysíkú megszorító politikának a többszöri kikényszerítése miatt – az elmúlt 20-30 év vakvágányon haladó neoliberális gazdaságpolitikájának a szimbóluma lett. A globális gyarmattartó szerepében tetszelegve gázolnak át kormányokon és nemzeteken, hogy a pénzszivattyúk zavartalanul működhessenek megbízóik erszényének továbbdagasztására. Kifejezetten kérjük a kormányt, hogy ne menjen bele rossz alkuba, még akkor sem, sőt annál inkább ne, ha a nyomásgyakorlásban szégyenletes módon a nemzetek fölött álló Európai Unió is tettestársul szegődik! Legyen vége annak a sok szenvedést és kilátástalan élethelyzetet eredményező politikának, amit a Nemzetközi Valutaalap továbbra is hazánkra akar kényszeríteni! Ne hallgassanak a vészmadarakra, Magyarországnak a sarkára kell állnia!

– Felhívjuk a kormány figyelmét arra, hogy az IMF-en kívül is van élet! Itt az ideje megfontolni a Jobbik stratégiai váltást hirdető kezdeményezését: forduljunk Kelet felé! Tágítsuk ki az ország mozgásterét, és fejlesszük a kapcsolatot olyan erős szereplőkkel, akik nem függnek a Nemzetközi Valutaalaptól, és akikkel együttműködve mi is nemet tudunk mondani a ránk kényszerített rossz feltételekre, és ki tudunk bújni a neoliberális kényszerzubbonyból! Legyen végre Magyarország az, amire hivatott: szabad, erős és független ország, amely a saját útja járja, és amely így biztosítja népének jólétét és biztonságát! (Taps a Jobbik, szórványos taps a Fidesz soraiban.)

+

BENCSIK JÁNOS (nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár): – Képviselő úr! Szögezzük le azt, hogy a nemzeti ügyek kormánya és a Nemzetközi Valutaalap között egy nyílt, egyenes és őszinte tárgyalásra került sor. A Valutaalap elismerte azt, hogy Magyarország képes a 3,8 százalékos hiánycél tartására, és a magyar kormány is kinyilvánította azon szándékát és elkötelezettségét, hogy a 2010-es költségvetési év vonatkozásában a szerződésben rögzített 3,8 százalékos hiánycélt biztosítani kívánja. Ugyanakkor valóban vita tárgyát képezi, hogy Magyarország milyen feltételek közepette fogja teljesíteni ezt a kötelezettséget. A Nemzetközi Valutaalappal érvényben lévő megállapodásunk, amely 2010. október végéig érvényes, biztosítja Magyarország számára a finanszírozhatóságot, és úgy tűnik, hogy egyelőre újabb részlet lehívására nincs is szükség, hiszen a magyar kormány az elmúlt hetekben a parlament eddigi és további döntéseit is figyelembe véve tudja teljesíteni ezen kötelezettségeket.

– Képviselőtársaim! Azt is elismerte az IMF a nyílt és őszinte tárgyalások közepette, hogy valójában a kormányváltás idején nem 3,8 százalékos hiánnyal kellett szembenéznie az új kormánynak, hanem az megközelítette az 5 százalékot, és ezért is volt szükség arra, hogy a 29 pontos akcióterv keretében egyrészt olyan javaslatok kerüljenek megfogalmazásra, amelyek tudják biztosítani az ország finanszírozhatóságát, a hiánycélok teljesíthetőségét. A másik oldalon viszont olyan döntések, javaslatok fogalmazódtak meg, amelyek tudják biztosítani ebből a szűkös mozgástérből azt a minimális kitörési pontot, amely szükséges a hazai gazdaság növekedésének beindulásához. Elismerték azt is, hogy a bevételi oldalt növeltük, ez egyébként a bankadót is magában foglalja, és csökkentettük a kiadásokat, ez pedig a költségvetési zárolások formájában ölt testet. Elismerték azt is, hogy szükség van a bankadóra, ugyanakkor a bankadó formájával, idejével, mértékével nem értettek egyet, de Magyarország számára elengedhetetlenül szükséges az, hogy a tehervállalás vonatkozásában is mindenki kivegye a részét az ország megerősítéséből, így a bankszektornak is ki kell vennie a részét.

– Tisztelt Képviselőtársaim! Kijelenthetjük, hogy a tárgyalások drámaiak voltak, mert a bankadó bevezetése helyett a Nemzetközi Valutaalap szorgalmazta volna az újabb megszorító intézkedések bevezetését, ugyanakkor a nemzeti ügyek kormánya álláspontja szerint a családokat és a vállalkozásokat újabb megnyomorító megszorítások bevezetésével nem lehet sújtani! Erre sem lehetőség, sem szükség nincs! Pontosan az a baj, hogy az elmúlt években éppen ilyen módszerekkel próbálták biztosítani a költségvetés egyensúlyát! Ezt a továbbiakban nem lehet folytatni, erőforrásaik végére érkeztek a magyar emberek!

Ez a magyar virtus, ez a bátorság, a vak ló bátorsága...!

MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): – Ma 290 forint környékén járt az euró árfolyam, ennyit kellett fizetni a nap egy bizonyos szakaszában egy euróért, és nemzetközi elemzők arról is beszélnek, hogy akár a következő napokban, hetekben 300 forint fölé is mehet az euró árfolyama. (Moraj, közbeszólások a kormánypártok soraiban.)

– Ez azért világbajnok teljesítmény, tisztelt hölgyeim és uraim, mert önök 6 héten belül másodszor voltak képesek erre, sikerült 6 héten belül, 42 napon belül kétszer bedönteni a forintot, és zuhanórepülésbe küldeni a magyar valutát. (Felzúdulás a kormánypárti oldalon.) Először Kósa és Szijjártó képviselőtársaimnak sikerült ez az attrakció, akkor 150 milliárd forintot tapsoltak el ezzel a kijelentéssel, most pedig ugyanerre az attrakcióra Matolcsy György és Orbán Viktor volt képes, szintén egy másik 150 milliárd forintot kivéve a magyar emberek zsebéből és a magyar költségvetésből. És közben úgy próbálják önök beállítani, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy ez az igazi bátorság. Ez az igazi magyar virtus, hogy keményen móresre tanítjuk az Európai Uniót, a Nemzetközi Valutaalapot, és mindenki mást, a világban, aki Magyarországgal bármilyen kapcsolatba kerül.

– Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nekem ez a magyar virtus, ez a bátorság, a vak ló bátorságára hasonlít. Itt az a baj, hogy nemcsak a magyar kormány, hanem a magyar emberek, a magyar vállalkozások is megsínylik ezt a bátorságot. (Felzúdulás a kormánypárti oldalon.) Azt is tudom, hogy a hozzászólásom után, elmondják, hogy önök az emberek oldalán állnak, mi meg képviseljük a nemzetközi pénzügyi köröket, idegenszívűek vagyunk, a bankárokat képviseljük. (Közbeszólások kormánypárti oldalról: Így van! - Taps a Fidesz, a KDNP és a Jobbik padsoraiban.)

– Köszönöm a tapsot! Remélem, majd akkor is ugyanilyen lelkesedéssel fognak tapsolni, amikor az általunk elmondottak beigazolódnak, (Nagy zaj.) Több ezer forintot vesznek ki az emberek zsebéből. (Moraj a kormánypárti oldalon.) Magyarul, arról szól ez a történet, hogy önök nem elég bátrak ahhoz, hogy elmondják az önkormányzati választások előtt, hogy milyen megszorításra készülnek. Nem akarják azt elkövetni, amit 2006-ban az akkori kormány megtett, hogy előtérbe helyezte az ország érdekét, a nemzet érdekét azzal szemben, ami a pártpolitikai érdek volt. Nevezetesen, a nehéz intézkedéseket előre megmondta tisztességesen a magyar választóknak, önök viszont hogy a feketeleves később érkezzen, az önkormányzati választások utánra akarják ezeket az intézkedéseket betárazni. (Felzúdulás és derültség a kormánypárti oldalon.) 

– Nem arról kell papolni, hogy ki áll az emberek mellett és ki nem! (Folyamatos zaj, az elnök csenget.) Azt kérném, hogy vonják vissza a pénzügyi és gazdasági tárgyú törvényeket, kezdjünk róla konzultációt! Számunkra fontosabb a magyar emberek érdeke, mint a pártpolitikai érdek. Legyenek bátrak, mondják el, hogy mit kívánnak tenni a magyar költségvetés stabilitásáért! Érdemes lenne elmondani, hogy a bankadó egy közvetett adó, semmi más, amit a magyar emberekkel akarnak megfizettetni. (Folyamatos zaj, az elnök csenget. Ha már ilyen hosszan közbeszóltak (Moraj a kormánypárti oldalon.), azt is elvárnák az ellenzéki pártok, hogy a miniszterelnök tájékoztassa a frakcióvezetőket, hogy mi történt, mi vezetett oda, hogy így félbeszakadtak ezek a tárgyalások. (Taps az MSZP soraiban.)

+

BENCSIK JÁNOS (nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár): – Frakcióvezető úr! Nagy érdeklődéssel hallgattuk itt az ön, időnként őszinte megnyilatkozását. (Derültség a kormánypárti oldalon.) Nagyon fontos a forint, fontos a forint állapota, és nagyon fontos a magyar pénzügyi piac állapota. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Komolyan?) De ugyanilyen fontos Magyarország állapota is, és ugyanilyen fontos az országban élő magyar állampolgárok, a magyar emberek állapota is. És e tekintetben ki kell jelenteni, hogy az önök elmúlt 8 esztendős kormányzásának következtében sem a magyar emberek állapota, sem pedig a magyar gazdaság állapota nem kielégítő! (Közbeszólás az MSZP soraiból: Ne erről beszélj!)

– Frakcióvezető úr! Amikor önök a Nemzetközi Valutaalappal megállapodtak, akkor kiállt ön is, és kiállt az akkori miniszterelnök is, és úgy nyilatkoztak, hogy a Nemzetközi Valutaalap és a szocialista kormány között megkötött megállapodásnak egyetlenegy vállalt kötelezettsége van, a 3,8 százalékos hiány tartása. Láthattuk, hogy az elmúlt két esztendőben a szocialista kormány hogyan oldotta ezt meg. Elsősorban úgy, hogy a lakosságra, a nyugdíjasokra, a közalkalmazottakra és a termelő vállalkozásokra terhelte az árát és a költségét. (Közbeszólások a kormánypárti oldalról, többek között: Úgy van! Szégyen!)

– Ez valóban tarthatatlan, frakcióvezető úr! Ezek vitték az országot olyan helyzetbe, amilyenben van. És ahhoz, hogy ebből a helyzetből ezt az országot ki lehessen segíteni, ha megszorításokra is van szükség, akkor olyanokra, amelyek az igazságos köztehervállalást tudják biztosítani. Erre lett kitalálva és megfogalmazva a bankadó javaslata! (Taps a kormánypárti oldalon.)

– Frakcióvezető úr! A Nemzetközi Valutaalappal való egyeztetésnek nagyon fontos momentuma volt, hogy elismerték: a magyar kormány a 3,8 százalékos hiánycél tartásához a lehetőségeihez képest mindent megtett. Ennek része volt a költségvetés bizonyos részének, pazarló részének zárolása, és része a bevételnövelés területén a bankadó.

– Frakcióvezető úr! Ön azt állítja, hogy az önök kormánya mindent megtett júniusig. Nos, akkor nézzük: miért nem lehetett tartani a hiánycélt eddig, és miért mutat olyan csúf képet az államháztartás féléves mérlege! „Csak" 23 milliárd forinttal csökkent az előirányzott bevétel, és 285 milliárddal költekeztek túl önök az elmúlt fél esztendőben. Aligha lehet erre azt mondani, hogy felelősen tették a dolgukat! (Felháborodás, zaj, közbeszólások az MSZP soraiban.)

– Volt még egy fontos vitapont a bankadó mellett a Nemzetközi Valutaalappal való egyeztetés során. Mérges vitapont volt. A Magyar Nemzeti Bank elnökének fizetése körül zajlott. Ez számunkra nem elvi kérdés! Ha a magyar közszférában minden egyes munkavállaló esetében 2 millió forint a bérplafon, akkor elvárható, hogy a Nemzeti Bank elnöke, mint a közszféra része, alkalmazottja magára nézve elfogadja ezt a tényt, és vegye ki az igazságos közteherviselésből a maga részét. Azt gondolom, ezt a Nemzetközi Valutaalap is végig fogja gondolni, és igazat fog adni e tekintetben a magyar kormánynak.

– Frakcióvezető úr! Említette a jelzáloghitelesek problémáját. Valóban, nagyon nehéz helyzetbe kerültek az önök áldatlan tevékenysége, kormányzása következtében! (Zaj, közbeszólások az MSZP soraiban.) A Nemzetközi Valutaalap nem értettek egyet azzal az iránnyal sem, amelynek a lényege, hogy a magyar kormány létre kíván hozni egy nemzeti eszközkezelő társaságot, hogy kezelje a bajba jutott hitelesek problémáját. Tehát önök, tisztelt képviselőtársaim, ha azt mondják, hogy nincs szükség ebben a helyzetben bankadóra, akkor önök azt mondják, hogy tulajdonképpen igaza van az IMF-nek, és nem kell foglalkozni a bajba jutott jelzáloghitelesek problémájával! Önök most ebben a vitában és egyezségi folyamatban is Magyarország helyett a Nemzetközi Valutaalap oldalára álltak. (Felháborodás zaj, közbeszólások az MSZP soraiban.)

– Frakcióvezető úr! Arra kérjük önöket, hogy a nemzeti együttműködés rendszerében fogjunk össze, és érjük el azt, hogy úgy zárhassuk az önök által megkötött IMF-hitelszerződésnek a végső időpontját októberben, hogy az a korábbi kötelezettségvállalásoknak megfelelően a 3,8 százalékos hitelcélt tudja biztosítani. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) Magyarország kormánya, a nemzeti ügyek kormánya kész arra, hogy együttműködjön e tekintetben a Nemzetközi Valutaalappal és a parlamentben helyet foglaló képviselőcsoportokkal, többek között a szocialista képviselőcsoporttal is. Ezt kívánja Magyarország érdeke, a nyugdíjasok, a közalkalmazottak és a termelő vállalkozások érdeke is! (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Történelmi pillanatok

LÁZÁR JÁNOS (Fidesz): – Történelmi pillanatok tanúi lehettünk! Húsz év után végre kiderült az igazság! A pénzügyi törvények visszavonásának követelésével a Magyar Szocialista Párt a bankok oldalára állt a kispénzű emberekkel szemben. ((Taps a Fidesz és a KDNP soraiban. Zaj, közbeszólások az MSZP oldalon.) A Magyar Szocialista Párt elnöke az előbb újra cserbenhagyta Magyarország kispénzű embereit, az IMF mellett tette le a voksot. Tegyük hozzá: nem először. (Zaj, közbeszólás az MSZP soraiból: Hol van Orbán Viktor?)

– Hogyan alakulhatott ki az a helyzet, hogy másfél millió embernek devizaalapú hitelre volt szüksége ebben az országban? Úgy, hogy önök 2002 után eltörölték a forintalapú kedvezményes állami hiteleket! (Közbeszólás a Fidesz soraiban: Úgy van! – Taps ugyanott.) Hogyan történhetett, hogy ebben az országban több százezer embert pénzügyi vállalkozások több száz százalékos THM-ekkel becsaptak? Úgy, hogy önök meggyöngítették az állami ellenőrző szerveket, lehetetlen helyzetbe hozták a PSZÁF-et, és nem segítették abban, hogy a bankokat megkorlátozza. Önök gyeplőt dobtak a bankok közé, és megengedték, hogy megsarcolják a magyar embereket. Ez az önök kormányzásának a mérlege: cserbenhagyták az embereket! (Felháborodás zaj, közbeszólások az MSZP soraiban.)

– Szeretném világossá tenni most és a következő hónapokra és az előttünk álló évekre is: a Fidesz és a KDNP frakciószövetsége soha, semmilyen körülmények között nem fog olyan törvényeket támogatni ebben a Házban, ami megsarcolja a kispénzű embereket, elveszi a pénzt a nyugdíjasoktól, és lehetetlen helyzetbe hozza a magyar családokat! (Zaj, közbeszólások az MSZP soraiban.)

– Nem fogjuk támogatni azokat az előterjesztéseket, ami a gatyára vetkőztetett magyar társadalom újabb megsarcolását jelenti. Ezért azt kérjük a kormánytól (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.). A leghatározottabban azt kérjük a Magyar Köztársaság kormányától, hogy tartson ki a különadók egyébként Európai Unióban és nemzetközileg is ismert rendszerénél, és végre húsz év után legyen egy olyan gazdaságpolitika, ahol azok viselik a terheket, akiknél a pénz van. Extraprofit után extraadó következik! Az önök kormányzása extraprofitot engedett a bankoknak, a mi kormányzásunk pedig vissza fogja venni ezeket az extraprofitokat, és a társadalom javára fogja fordítani! ((Zaj, felzúdulás, közbeszólások az MSZP soraiból. – Taps a Fidesz és a KDNP, szórványos taps a Jobbik soraiban.)

– Tisztelt Képviselőtársaim! Arra hívom fel a figyelmet, hogy ami ma a pénzpiacokon zajlik, ami a forint körül zajlik, az világos és egyértelmű nyomásgyakorlás. Szégyen, hogy az MSZP beállt a nyomásgyakorlók körébe! (Zaj, felzúdulás, közbeszólások az MSZP soraiból. – Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) Szégyen mert az a közös felelősségünk, hogy a nemzeti érdekeket képviseljük, elsősorban magyarok legyünk, és csak utána legyünk szocialisták, Fideszesek vagy bármilyen más pártállásúak. Nem kevesebbet és nem többet, csak ezt kérem! (Zaj, felzúdulás, közbeszólások az MSZP soraiból. – Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

– A legfontosabb küldetése a mostani kormánynak, hogy megvédje a kispénzű embereket, megvédje a kiszolgáltatott embereket, és megvédje a családokat, hiszen világos, hogy ott már nincs pénz. Rendezett keretek között az Európai Unióhoz hasonló formában kell elvonni az extra jövedelmeket azoktól, akiknek van. Ebből a sorból nem lóghat ki a Magyar Nemzeti Bank elnöke sem. Elképzelhetetlen dolog, hogy Magyarországon valaki az adófizetők pénzéből 8 011 800 forintot keressen havonta. Ez nem pártkérdés! (Zaj, közbeszólások az MSZP soraiból.) Ezek szerint önök úgy gondolják, hogy a 8 millió nem sok? Önöknek az a meggyőződésük, hogy 8 millió forint tisztességes fizetés ezért a munkáért? (Zaj, közbeszólások az MSZP soraiból. – Az elnök csenget.) Önök úgy gondolják, hogy ez az elvégzett munkával arányos? Önök cserbenhagyják azokat, akik még valaha is önökre szavaztak ezekkel a lépéseikkel! (Felzúdulás, közbeszólások az MSZP soraiból. – Taps a Fidesz és a KDNP soraiban. Az elnök csenget.) Azt gondolom, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnökének nem lehet magasabb a fizetése, mint azoknak, akik az adókból a magyar állam ügyeit intézik. Ezért azt javasoljuk a kormánynak, minél hamarabb tegyen lépéseket, hogy szeptemberben Simor András ezt a pénzt már ne kaphassa meg! (Zaj, közbeszólások az MSZP soraiból)

– És szívesen adunk tanácsokat néhány millió honfitársunkkal együtt abban, hogy 2 millió forintból hogyan lehet megélni Magyarországon. Azt gondolom, hogy aki havi 2 millió forintból nem tud független lenni, az nem tud független lenni 8 millióból sem! (Zaj, közbeszólások az MSZP soraiból: Mennyit keresel, János?) Különösen gondolom ezt Simor András esetében (Zaj, közbeszólások az MSZP soraiból. – Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.), aki szégyent hozott a magyar pénzügyi rendszerre azzal, hogy off-shore-cégezett a Magyar Nemzeti Bank elnökeként!

– Kérem önöket, segítsék az ország gazdasági talpra állítását, és ha a jó oldalon, az emberek oldalán állnak, akkor meg fogják szavazni a bankadót. (Taps a Fidesz és a KDNP, szórványos taps a Jobbik és az LMP soraiban.)

+

BENCSIK JÁNOS (nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár): – Tisztelt szocialista frakcióbeli kollégák! (Zaj, közbeszólások az MSZP soraiban.) Ki kell emelni és le kell szögezni, hogy a nemzeti ügyek kormánya a 3,8 százalékos hiánycél eléréséhez szükséges intézkedéseket meg fogja tenni! Annak ellenére meg fogja tenni, hogy a szocialista kormány nagyon nehéz gazdasági helyzetbe kormányozta az országot. (Gúr Nándor: Mit ígértetek az embereknek? – Zaj, közbeszólások az MSZP soraiból.)

– A szükséges döntések meg fognak születni. Biztosítani fogjuk az ország pénzügyi egyensúlyát annak érdekében, hogy ne kelljen többletterheket róni a magyar társadalomra, a kispénzűekre, a nyugdíjasokra. Olyan feltételeket teremtünk a gazdaság szabályozórendszerében, hogy a termelő tevékenységet folytató hazai vállalkozások újra be tudják indítani vállalkozásaikat, munkahelyeket teremtsenek minél nagyobb számban az ország munkavállalásra kész polgárai számára.

– Erről volt szó az elmúlt egy hónapban, és erről lesz szó a továbbiakban is, és érzékelni fogja a Nemzetközi Valutaalap is az elkövetkezendő hetekben-hónapokban, hogy változik a hazai gazdasági klíma, változik az ország pénzügyi mozgástere, és ennek figyelembevételével lehet lezárni kora ősszel Magyarország és a Nemzeti Valutaalap közötti tárgyalásokat. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ezt már az ókorban is tudták..!

MICHL JÓZSEF (KDNP): – A művészeti nevelés értékes ismeretanyagot ad, képességeket fejleszt, építi a nemzeti öntudatot, a nemzeti identitást. A művészetoktatásban felnevelkedett gyermekek műveltebbek, munkabíró képességük nagyobb, együttműködési képességük átlagon felüli, a feladat végrehajtásában precízebbek, mint a képzésben nem részesülő társaik. Bár a művészetoktatás hasznossága vitathatatlan, ennek ellenére finanszírozási feltételei évről évre romlottak az elmúlt időszakban is. A mai Magyarországon, néhány kivételtől eltekintve, a művészetoktatás a hagyományos népi kultúránk szinte egyetlen élettere. Ennek ellenére az egyéni és csoportos normatíva ollója évről évre egyre nagyobb.

– Vannak halmozottan sújtott képzők is. Az egyházi fenntartású művészetoktatási intézmények kiegészítő normatíváját 2005-től elvették, megvonása diszkriminatívnak tekinthető. Tudok olyan egyházi fenntartású művészeti iskoláról, ami azonnali segítség nélkül szeptemberben már nem nyitja meg kapuit.

– A társadalomkutatók szerint az oktatásra fordított befektetés kilenc esztendő alatt megtérül. A vállalkozói világ a tízéves megtérülést még jó befektetésnek tekinti. Mindenki tudja tehát, hogy a gondos nevelés megtérül. Nem elég mondanunk, hogy életünk legfőbb értéke a gyermek. Nemcsak nekik tartozunk felelősséggel, hanem a jövő társadalmának is akkor, amikor feltesszük a kérdést: megtettünk-e mindent annak érdekében, hogy a legfelkészültebb fiataloknak adjuk át majd a stafétát? Ismeretanyagban, képességeik legteljesebb kibontásával fel kell készítenünk fiataljainkat arra, hogy biztos kézzel tudják majd vezetni nemzetünket az értékek útján, akkor, amikor ők kerülnek sorra!

– Nagy tisztelettel kérem a magyar kormányt, segítse a magyar művészetoktatást!

+

HOFFMANN RÓZSA (nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár): – Igen, művészeti nevelés nélkül nincs egészséges embernevelés! Ezt már az ókorban is tudták,  tudták a középkorban, mi több, tudta a magyar pedagógia is, amikor például a Kodály-módszert kimunkálta. A kecskeméti Kodály Intézetben a hetvenes években olyan kísérleteket végeztek, amelyek egyértelműen bizonyították hogy az intenzív művészeti, jelesül intenzív zenei nevelésben részesült gyerekeknek tanulmányi eredménye matematikából, idegen nyelvekből és a többi tárgyból is egy –, másfél osztályzattal javult. Ez a kísérlet fényesen igazolta: a művészeti nevelés fejleszti a memóriát, az együttműködési készséget. Az ember agya jobb és bal agyféltekéből áll, és jól tudjuk, hogy a kognitív szféra a bal agyféltekére van elhelyezve, míg a művészeti nevelés a jobbra. Ha az utóbbit elhanyagoljuk, akkor az embert csak féloldalasan fejlesztjük.  Fájdalom, hogy mára a Kodály-módszer már nem nálunk tanulmányozandó terep. Az igényes magyar pedagógusok ösztöndíjakkal Japánba mennek, hogy ott tanulmányozzák azt, amit nálunk Kodály mester kimunkált.

– Az elmúlt kormányzati ciklusban – az oktatási bizottság ellenőrzési albizottságának vezetőjeként – fájdalmasan tapasztaltam azt az anomáliát, amelyet a művészetoktatási intézmények minősítése kapcsán az előző kormány véghezvitt. Szembesültünk azzal, hogy a minőség jelszava alá bújva voltaképpen százezreket, milliókat vontak ki a művészet oktatási rendszeréből – megkockáztatom, milliárdokat –, aminek következtében, jól tudjuk, hogy százezer gyerek tűnt el a művészetoktatási intézmények rendszeréből.

– Képviselő úr! A kormány elkötelezett. Abban a programban, amit megfogalmaztunk, egyértelműen leszögezzük, hogy a művészeti nevelés kiemelt terület az egész ember harmonikus testi-lelki fejlődése és fejlesztése szempontjából. Azokat az anyagi elvonásokat, amelyeket az elmúlt időszakban elszenvedtünk, mihelyt erre a kormányzatnak lehetősége lesz, megpróbáljuk pótolni. Reméljük, hogy az egyházi iskolák elmaradt kiegészítő támogatását is mihamarabb pótoljuk. Az új Nemzeti alaptantervben pedig, amelynek kidolgozásához egy-két héten belül hozzáfogunk, a művészeti nevelés, ugyanúgy, ahogy a sport és a többi, az ember egészséges fejlődése szempontjából szükséges tudás, ismeret és tananyag, hangsúlyozottabb szerepet fog kapni. És nagyobb védelmet is, hogy ne egyoldalú, hanem teljes emberek jöjjenek ki az iskoláinkból!

Semmifajta korrupciót nem tűrünk el!

JÁVOR BENEDEK (LMP): – A kormánypártok többek között azért kértek kétharmados felhatalmazást, hogy belevághassanak az elmúlt 20 év zavaros ügyeinek a kivizsgálásába. A támogatást a Fidesz-KDNP meg is kapta, az elszámoltatási hevület a jelek szerint viszont egyelőre eléggé szelektív. maradnak megmagyarázatlanul, az aláássa a közbizalmat. Márpedig a magyar vadászgépbeszerzés esetleges korrupciós hátterének megnyugtató tisztázása mindmáig elmaradt.

– A kormány 2001-ben döntött a katonai vadászgépbeszerzésről egy olyan ülésen, amelyről nincs hozzáférhető emlékeztető. A sajtó arról írt, hogy Orbán Viktor egyszemélyes döntést hozott, amivel saját minisztereit is meglepte. A katonai szakértők nem a Gripen mellett voksoltak. Idézem: „Amennyiben azonnali döntést kívánnak hozni, 24 amerikai F-16 repülőgép bérlését javasolja a kormánynak a szakértői bizottság." A kormány viszont a brit-svéd ajánlatot választotta, máig ismeretlen szempontok alapján. Azt sem tudjuk, hogy az eredetileg 100-120 milliárdos beszerzést indokoltan hizlalták-e duplájára a Medgyessy-kabinet idején.

– A brit korrupcióellenes hivatal 2008. július 25-én feljegyzést küldött az osztrák belügyminisztériumnak, azt állítva, hogy a British Aerospace egy lobbista segítségével korrumpálta a beszerzési eljárásokat Ausztriában, Magyarországon és Csehországban. A BAE a dokumentumok szerint 107,6 millió eurót bocsátott Mensdorff-Pouilly gróf rendelkezésére; a politikai célú kifizetésekre vonatkozó utalások Magyarország esetében voltak a legegyértelműbbek. Magyarországon a Legfőbb Ügyészség vizsgálta az ügyet, ám nem bukkantak bűncselekményre. Érdeklődésük azonban korlátozott volt: nem éltek svéd kollégájuk felajánlásával, és nem kérték ki az ottani nyomozás során keletkezett, Magyarországra vonatkozó iratokat. Svédországban és Nagy-Britanniában egy vádalku nyomán a nyomozás még az előtt lezárult, hogy az eredményét nyilvánosságra hozták volna. Ám az ügy iratai ma is megvannak. Amikor az egyik magyar napilap megkérdezte a svéd nyomozó ügyészt, Christer van der Kwastot, lehetséges-e, hogy borítékba teszik a Gripen-ügy magyar vonatkozású iratait és elküldik Magyarországra, az ügyész azt válaszolta: csak abban az esetben, ha a magyar hatóságok ezt hivatalosan kérik.

– Kérdezem: a kormány, amely deklarálta, hogy leszámol a korrupt és átláthatatlan közpénzköltési gyakorlattal, felkutatja a felelősöket – Navracsics Tibor és Pokorni Zoltán szerint akár a saját soraikban is –, felvette-e már a kapcsolatot a svéd főügyészséggel?  Azt ugyanis feltételezni sem merem, hogy fontosabbnak tartja, mondjuk, a Nemzeti Bank elnökének fizetéscsökkentésétől remélt milliókat azoknál a milliárdoknál, amelyek a vadászgépbeszerzésnél elfolyhattak. Ha nem tudják beilleszteni a zsúfolt munkarendjükbe ezt a feladatot, az LMP frakciója kész rá, hogy – élve a svéd nyilvánosságtörvény adta lehetőségekkel, amely rendkívül széles körben határozza meg a nyilvános iratokhoz hozzáférők körét – hivatalosan megkeresi az ottani ügyészséget, és kikéri a magyar repülőgép-beszerzésre vonatkozó nyomozati dokumentumokat. Mielőtt az LMP frakciója erre sort kerítene, felkínáljuk ezt a lehetőséget a kormány számára. Várjuk a beszerzési döntés érdemi indoklását is, illetve azokat a lépéseket, amelyek a hasonló kormányzati vásárlásoknál a teljes átláthatóságot garantálják, biztosítva, hogy a parlament és a közvélemény ne csak egy másik ország nyomozó hatóságának jóvoltából szerezhessen tudomást egy ilyen horderejű lépés valódi hátteréről.

+

NAVRACSICS TIBOR (közigazgatási és igazságügyi miniszter): – Értem én a sürgetést, hogy minden ügyet ki kellene vizsgálnunk egy vagy másfél hónap alatt, de az az igazság, hogy a szocialisták annyit hagytak ránk, hogy nem győzünk olyan gyorsan haladni. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Így van!), Ezért egy kis türelmet kérnék! (Moraj az MSZP padsoraiban.)

– És értem a pikírt stílust is, Két kijelentést azért mégis hadd emeljek ki, mert nem tartom méltányosnak. Az egyik, amely azt sugallja, hogy a 2001-es döntés bármilyen szempontból is korrupt vagy jogellenes lett volna, vagy bármilyen, színfalak mögötti, az átlagpolgár számára meg nem ismerhető szempontok játszottak volna szerepet. A svéd ügyészség állapította meg, hogy a 2002 előtti időszakban biztos, hogy nincsenek korrupciós nyomok, az utána következő időszakról pedig most még nem tudok beszámolni. A másik pedig, hogy az ügyészség nem eléggé széles körűen járt volna el, amikor ez ügyben nyomozott Magyarországon. Itt szeretném megvédeni az ügyészséget. Úgy gondolom, hogy vitatkozni csak akkor tudunk, ha bizonyos alappontokat elfogadunk. Az egyik az, hogy ha az ügyészség határozatot hoz, akkor azt megalapozottan hozza, illetve ha valamilyen probléma lett volna, akkor nyilvánvalóan ezek a körülmények már megjelentek volna.

– Ami pedig képviselő úr felajánlását, nagylelkű felajánlását illeti: amennyiben mégsem kívánnának élni vele, akkor mi természetesen ki fogjuk kérni a hivatalos iratokat, és megnézzük, kivizsgáljuk. A honvédelmi miniszter úrral már egyeztettem. (Dr. Hende Csaba bólint.) Ő is elkötelezett abban, sőt korábbi lépéseivel, azt hiszem, és már személyes tanúbizonyságot is tett már arról, hogy a honvédségen belül semmifajta korrupciót, semmifajta bűncselekményt nem tűrünk el. És ez a jövőben is így lesz!

Bartha Szabó József