Kimerítik az eskü megsértését. Csípi az ellenzék, de kiváltképp az MSZP szemét. Múlhatatlan vonzalom a kaszinóiparhoz. Vona Gábor helyszíni riportja. Csapás, csapás után. A szocialista kormányok a bűn üldözése helyett a bűnözőik mentegetésével voltak vannak elfoglalva.
| A napirend előtti szólások, ritka kivételtől eltekintve, harcias összecsapások a kormány s pártjaik és az ellenzéki frakciók szószólói között. Az újak, a Jobbik és az LMP sem kíméletesebb ostromló. Így volt a Gyurcsány-Bajnai kormány idején és így történik most is. Az emlékezettel ugyan baj van, az azonban biztos: a kormány szószólóinak és pártjainak kell megmagyarázni, hogy miért lett zöld a piros, és miért sárga a kék. A legutóbbi asszókból tallózunk, itt-ott a „ zajokat" is jelezve. |
Miért van kupola a Parlament tetején?
Újra és újra szóba jön a Tisztelt Házban a „Legyen béke, szabadság és egyetértés!" kívánságot, vágyat tartalmazó, a nemzeti együttműködésről szóló politikai nyilatkozat. (Orbán Viktor, Lázár János (Fidesz), Semjén Zsolt, Harrach Péter (KDNP) jegyezte.) Sem törvényt, sem Alkotmányt nem módosít, - arról szól „csupán" hogy merre kíván haladni az új kormány. Mégis! Mégis, nagyon csípi az ellenzék, de kiváltképp az MSZP szemét. Utóbbi külön törvényjavaslatot nyújtott be „A Nemzeti Együttműködés Rendszerét Megtestesítő Személy iránt érzett szeretet, hűség és hála kifejezéséről" címmel. (Szöveges PDF.), szorgalmazván, hogy Orbán Viktor fényképét is tegyék ki a nemzeti együttműködési nyilatkozat mellé, aki pedig eltávolítja, „vagy annak megismerhetőségét egyéb módon akadályozza, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."
– Tudják-e, miért van kupola a parlament tetején? – kérdezte volt Pálffy István napirend előtti reagálásában a szocialisták jeleseit. A kereszténydemokrata képviselő nem rejtette véka alá: – Elkészült egy szocialista előterjesztés, ami példátlan módon csinál viccet a Magyar Országgyűlésből. Ez már nem humor! Ez a szocialisták részéről egy durva sértés! (Moraj az MSZP soraiban.) Ez az előterjesztés durván megsérti a magyar embereket! Megsérti mindazokat, akik szavaztak, mert nem ezt várják tőlünk – egyikünktől sem! (Zaj, közbeszólások az ellenzéki oldalon.) A Magyar Országgyűlés komolyságát minden körülmények között meg kell őrizni! Még akkor is, ha nem tetszik önöknek a mandátumok megoszlása!– De nemcsak sértő, hanem súlyos kötelezettségszegés is ez az előterjesztés! (Zaj az MSZP soraiban.). Önök ugyanis arra tettek esküt, hogy a munkájuk során választóik akaratához híven és lelkiismeretesen (Nagy zaj az MSZP soraiban.) járnak el. Ez pedig minden, csak nem a választók akaratához méltó cselekedet, és nem lelkiismeretes viselkedés! Az ilyen otromba tréfák a Ház falain belül, tisztelt képviselőtársaim, kimerítik az eskü megsértését! (Zaj az MSZP soraiban.)
– Az a poéngyártó igyekezet, amit önök, szocialista képviselőtársaim felmutattak, nem a Magyar Köztársaság fejlődésének és nem az emberek boldogulásának az előmozdítását szolgálja, holott az esküjük erre kötelezné önöket is. Igaz, találkoztunk már ilyennel az elmúlt húsz év gyakorlatában, amikor szélsőséges liberálisok micisapkának titulálták a Szent Koronát, tetemcafatnak nevezték a Szent Jobbot, vagy olyanokat mondtak, hogy Szűz Mária levette a kezét erről az országról. Ezek sorába illeszkedik be az önök előterjesztése! Gyomorforgató módon provokálja a Magyar Országgyűlést, semmibe veszi annak a komolyságát, és a demokratikus politizálás szívébe vágja a kést! (Felháborodás, nagy zaj az MSZP soraiban.)
– Először úgy gondoltam, hogy fölsorolom az előterjesztők névsorát, ám nem érdemlik meg. Ilyen értelemben Mesterházy Attila képviselőtársamnak gratulálhatnék is az elnökké választásához (Taps az MSZP soraiban.), de nem tehetem, hiszen részese ennek az akciónak. A meghirdetett újrakezdés, kedves képviselőtársaim, azt jelenti, hogy önök újrakezdték. Újrakezdték azt, amit nyolc évvel ezelőtt megkezdtek.
– Sokat viccelődnek mostanában a nemzeti együttműködés nyilatkozatával. Higgyék el, én szeretem a humort, értékelem a népi folklórt, de ezt a nyilatkozatot komoly dolognak tartom. Minden átalakulásnak szüksége van szellemi-ideológiai alapvetésre. Ez a nyilatkozat ezt adja meg addig, amíg egy új alkotmány, egy új jogrend és egy új preambulum készül. Akkor az fog a helyébe lépni.
– Tisztelt Képviselőtársaim! Tudják, hogy miért van kupola a Parlament tetején? Nagyon szívesen elmondom majd a folyosón, de itt a Házban, az ülésteremben komolyságot, felelősséget követelünk egymástól. Helyette azt kérem: legyen béke, szabadság és legyen együttműködés!
(Miért van kupola a Parlament tetején? – Megmondjuk: Ki látott már lapos tetejű cirkuszt? És nem titok azon képviselők neve sem, akik e híres törvényjavaslatot a Tisztelt Ház elé terjesztették: Molnár Csaba, Oláh Lajos, Vadai Ágnes, Baracskai József, Kolber István, Gyurcsány Ferenc, Ficsor Ádám, Varju László, Mesterházy Attila, Mandur László, Lendvai Ildikó, Kovács László)
Múlhatatlan vonzalom a kaszinóiparhoz
Esztendőnél is több ideje borzolja a magyar közélet kedélyeit a sukorói King's City-botrány, midőn különböző befektetői csoportok a Magyar Köztársaság kormányát részvénytársaságnak tekintették, és az ország első házának Nándorfehérvári-termében folyatott lobbi-tárgyalásokat – a siker reményében – a Magyar Köztársaság kormányának vezetőjével, és pénzügyminiszterével. Schiffer András (LMP) világosan fogalmazott:
– Hatályon kívül kell helyezni azt a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokról szóló törvényt, amelyik az okozója az ilyen és ehhez hasonló anomáliáknak! Ez a törvény arról szól, hogy a mindenkori kormány diszkrecionális jogkörében indokolás nélkül nyilváníthat különböző beruházásokat kiemelt jelentőségűvé. Ennek a törvénynek a nyomán olyan kormányrendeletek láttak napvilágot, amik nemcsak ezt a sukorói King's City-botrányt okozták! Az előző kormánynak valami múlhatatlan vonzalma volt a kaszinóiparhoz. A hajógyári szigetes álomsziget-beruházás is ennek kapcsán született, de említhetem a sávolyi MotoGP pályát. Ez év tavaszán három bioetanol-beruházás is kapott ilyen kedvezményt, miközben komoly aggályok merültek fel nemcsak a mezőgazdasági földek kizsigerelésével kapcsolatban.
– Ennek a törvénynek nagy hibája, hogy a rossz közigazgatásból fakadó különböző hátrányokat egy-egy befektető kedvezményezésével próbálja helyrehozni. Nem, nem olyan fejlesztéspolitikára van szükség, ami a mindenkori kormány klientúráját kedvezményezi! Olyan fejlesztéspolitikára van szükség, amely a fenntarthatóságot szolgálja, amelyik alapvetően a hazai kis- és középvállalkozókat hozza helyzetbe! Nem utolsósorban tarthatatlan ez a törvény azért is, mert megengedhetetlen korrupciós nyomás alá helyezi a köztársaság mindenkori kormányát! Teljesen mindegy, hogy a majd valamikor megtörténő elszámoltatások tárnak-e fel törvénytelenséget a sukorói ügy vagy más ügyek kapcsán. A helyzet a botrányos: indokolás nélkül lehet ilyen privilégiumokat osztogatni a bármikori kormánynak bármilyen befektetőcsoport számára!
– Két fő garanciája van annak, hogy a tavalyi sukorói botrányhoz hasonló ügyek ne vessék fel a fejüket. Az egyik: szűnjön meg a diszkrecionális jogalkotás, amely révén valakinek, valakiknek kedvez a törvényalkotó! A másik, az átláthatóság, az elszámoltathatóság! Az elmúlt hetekben, ehhez képest, nem abba az irányba megy a jogalkotás, hogy önök valóban az átláthatóságot szeretnék erősíteni. Sunyin, hatályon kívül helyező rendelkezésekbe elbújtatva szedik ki azokat a jogintézményeket, amik egyébként az információszabadság bástyái. Az az igazi kérdés: túl azon az elszámoltatáson, amit önök meg fognak itt kezdeni, hogyan lehet majd önöket elszámoltatni négy év múlva, és egyáltalán a köztársaság mindenkori kormányát hogyan lehet elszámoltatni? Minket nem fog megnyugtatni, ha az eddigi piros oligarchákat önök narancsszínű oligarchákra cserélik!
+
Fónagy János (nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár): – Frakcióvezető úr! Nem először mondom ebben a Házban, hogy késsel lehet embert ölni, s lehet kenyeret vágni! Nem a kés tehet arról, hanem a fej, ami mozgatja! Nem egy-egy norma a bűnbak. Egy norma attól működik vagy nem működik, hogy akik használják, a jogalkotói szándéknak megfelelően használják-e, azon társadalmi érdekek irányába használják-e, amiért esetenként a Magyar Országgyűlés ilyen vagy olyan viták után megalkotja. Nem a jogszabály tehet róla, és nem mindig a jogot kell változtatni, hanem a jogalkalmazót! Nem véletlen egyébként, hogy esetenként többéves, évtizedes jogszabályok alapján ma egy más kormány igazgatja ezt az országot, mint az elmúlt években.
– Ezzel együtt abban tökéletesen egyetértünk önnel, hogy a gazdaságfejlesztésnek generális célokat kell szolgálni, ezen belül a hazai mikro-, kis- és középvállalkozókat. Biztosítania kell, hogy Magyarország ne Európa szegény embereként tengesse életét, hanem saját gazdasági szabályaival élve - azzal nem visszaélve, de élve - olyan helyzetbe kerüljön, amelyre földrajzi helyzete, lakossága, lakosságának felkészültsége és tehetsége illeti. Nem véletlen, hogy az elmúlt napokban és hetekben forszírozottan hoztunk be a közbeszerzéssel, gazdaságélénkítéssel foglalkozó szabályokat. Mi magunk is nagyon fontosnak tartjuk ezeket, meggyőződésünk, hogy megfelelő alkalmazásuk esetén az ön által jelzett célokat is szolgálni, mi több, közösen elérni fogjuk!
Vona Gábor helyszíni riportja
A múlt héten Borsod, illetve Szabolcs megyébe látogatott a Jobbik elnöke, s hogy ne váljon a nemzet temploma – az Országgyűlés – egy elefántcsonttoronnyá, megosztotta mindazt, amit ott tapasztalt. Szólt Vona Gábor!
– Kezdjük Bánrévével! Bánrévét néhány hete elképesztő kár érte: öklömnyi nagyságú jégdarabok zúdultak a településre. A helyzet súlyosságát jellemzi, hogy a település 500 házából 450-et tarolt le a jég. A helyiek megpróbálnak tisztességgel, becsülettel dolgozni, teszik, amit ilyenkor tenni kell, de beszélgetve velük, egyáltalán nem érzik az államnak és egyáltalán a kormány segítő kezét maguk mellett. Miközben csatát folytatnak a biztosítókkal, amelyek jelen esetben nem nagyon kívánnak fizetni, miközben nagyon sokaknak egyáltalán nincs biztosítása, megjelentek szlovák cégek, amelyek katasztrófa-bizniszt kívánnak folytatni a területen.
– Ugorjunk tovább Szendrőre! Májusban 78, júniusban 218 házat öntött el az ár. A polgármester úr két kérést fogalmazott meg: szeretné, ha a gátat megemelnék végre, mert ezzel talán elkerülhető lett lenne az ott kialakult helyzet. A Rakaca-víztározóra is felhívta a figyelmet: kétmillió köbméter iszap gyűlt fel ebben a víztározóban - pályázatot is adtak be erre, de sajnos ez nem ért el sikert. Az ottani emberekkel beszélgetve mindenki örömét fejezte ki az ügyben, hogy a körzeti megbízotti irodák száma egyre inkább nő, de kifejezték aggodalmukat azzal kapcsolatban, hogy nincs viszont benne rendőr: hogyan fogja majd a bűnözőket visszatartani a körzeti megbízotti iroda szekrénye, vagy hogyan fog éppen helyszínelni?
– Menjünk Felsőzsolcára! Felsőzsolcán a helyzet nemhogy tragikus, annál jóval rosszabb: a helyzet pattanásig feszült! A látogatásom előtti napon szinte megostromolták az önkormányzat épületét a település lakói. Mondhatjuk nyugodtan: az önkormányzat összeomlott, nem bírja már ellátni azokat a feladatokat. Komoly problémát jelent a fedél nélküli idősek elhelyezése, illetve a fosztogatás, amit próbál folyamatosan a kormány tagadni. De, higgyék el, fosztogatás létezik! Hadd mondjak csak egy jellemző - cseppben a tenger – példát ezekből az esetekből. Az összedőlt ház magyar lakosai kivitték a javaikat a ház elé, próbálva megóvni azt, és ekkor az ott élő kisebbség egy bizonyos része elkezdte fosztogatni. Amikor felszólították őket, hogy fejezzék be, akkor szokás szerint kapával, botokkal rontottak a családnak, amely rendőrt hívott. És a rendőrség válasza mi volt? Nem kellene az utcán tárolni a javakat, azt benn kellene tartani a házban, a házat pedig kulcsra kellene zárni! Úgyhogy megvan az e heti kérdésem a rendőrség, illetve a Belügyminisztérium felé: hogyan lehet javakat tárolni egy összedőlt házban, és hogyan lehet kulcsra zárni egy összedőlt házat?
– Utazzunk Tiszavasváriba! Tiszavasváriban szerencsém volt, illetve szerencsétlenségem a látvány miatt, ellátogatni a Széles utcába, amely a környék hírhedt-híres cigánytelepe. Beszéltem olyan cigány emberekkel, akik mellényben szeretnének járőrözni, de arra nem kapnak támogatást, hogy ezeket a mellényeket megvásárolják. A szegény családok, a nyomorban élő családok házai mellett viszont feltűnő volt néhány terepjáró, luxus terepjáró. Bennem felsejlett az uzsorázás lehetősége. Amikor erről kérdeztem az ott élő embereket, szemlesütve elkerülték a témát.
– Összegzésképpen: úgy látom, hogy Borsod megyében, Szabolcs megyében és egyáltalán egész Kelet-Magyarországon a károk, problémák óriásiak, de még ennél is jóval nagyobb a kilátástalanság, a reménytelenség és a magukra hagyatottság érzése! Ez olyan lelki változásokat indíthat el a jövőre nézve, amelynek a hatásait igazán még nem is tudjuk felbecsülni vagy megbecsülni, holott egy ilyen helyzetben egy példás összefogás adott esetben akár pozitív irányba is mozdíthatná a társadalmi lélektant a helyszínen. Tudom nagyon jól, hogy van egy miniszteri biztos az árvízkárok elhárítása, illetve a kárenyhítés megszervezése céljából. Én nem tudom és nem is szeretném az ő munkáját megítélni, értékelni, de az biztos, hogy az ott élő emberek ebből a munkából sajnos nem látnak semmit.
– És végül még egy dolog: uzsorázás létezik! Ez a cigánybűnözés egyik legsúlyosabb formája ma Magyarországon. Sok esetben cigány embereket sújt, akik nyomorba döntve kénytelenek a bűnözés útjára lépni. Ez ellen kérem a kormányt, hogy tegyünk végre valamit!
+
Tállai András (belügyminisztériumi államtitkár): – Frakcióvezető úr! Szeretném megköszönni, hogy újra felhívja az ország figyelmét erre a súlyos katasztrófára, ami az elmúlt két hónapban történt Magyarországon, bízva persze abban, hogy nem kizárólag politikai előnyt szeretne kovácsolni azoknak az embereknek a sorsából, akik bizony áldozatai ennek a súlyos árvízi katasztrófának. Ön kevés konkrétumot mondott arról, hogy mit tett az ország, mit tett a kormány, mit tettek az önkormányzatok és mit tettek a magyar emberek azért, hogy ezt a hatalmas katasztrófát, ennek a katasztrófának a következményeit csökkentsék. Ezek közül felidézek néhányat.
– Talán kiemelkedik az elmúlt időszak kormánydöntései közül, hogy szinte egy óra alatt döntött arról, hogy az éjszaka folyamán tízezer embert vezényelt a gátakra. Egyszerűen hihetetlen érzés volt látni az embereket, látni összefogva a civileket, látni összefogva a fegyveres testületek tagjait, mi több, a büntetés-végrehajtásban elítéltek is részt vettek a védekező munkában, több mint négyszázan.– Úgy gondolom, a védekezés sikeres volt, még akkor is, ha az ország, néhány település és sok-sok magánember nagyon súlyos károkat szenvedett el. Amikor befejeződött a súlyos katasztrófa, a kormány rögtön elkezdte a helyreállítási munkálatokat. Javaslom, hogy a képviselő úr is olvassa el azt a 25 pontos intézkedési tervet, amely igen részletes és igen alapos. Elsőként a védekezés költségét kell hogy megtérítse a kormányzat. Ez az önkormányzatok esetében több mint 4 milliárd forintot fog kitenni. Az előlegek kiutalása minden esetben megtörtént. Borsod megyében 691 millió forint került kiutalásra, azon településeken is többek között, ahol ön járt.
– Az állami védekezés költsége meghaladta a 9 milliárd forintot. Ennek a rendezésére is intézkedett a kormány. Elkezdődött a károk felmérése. Azt azonban egy hosszabb folyamat, hiszen a magántulajdonú házakon túl, az önkormányzati tulajdonú infrastruktúrában, az utakban, a hidakban, az árkokban, járdákban is keletkeztek károk, és ezen túl a védművekben is súlyos, milliárdos károkat mértek fel a szakemberek. Elsőként a kormány azokról az emberekről döntött, akiknek jelenleg nincs hol lakniuk, nincs fedél a fejük felett. A kormány ebben a határozatában 3,2 milliárd forintot különített el a 317 lakás tulajdonosának, amelyet az önkormányzatokon keresztül fognak, egyedi szerződéssel és önkormányzati rendelettel megkapni, a lehető legsürgősebben.
– Képviselő úr! Abban a tekintetben nem értünk egyet, hogy fosztogatások és rablások, lopások uralnák a térséget. A rendőrség tájékoztatása szerint hivatalos megkeresés e témában nem volt. Azt is tudom önnek cáfolni, hogy az országban nem lett volt összefogás. Igenis volt és jelenleg is van összefogás, hiszen a Mérnöki Kamara is részt vesz a felmérésekben, miként több civil szervezet és maguk az emberek és az érintett önkormányzatok is. A kormány azon dolgozik, hogy ezeknek az embereknek a kárait minél előbb és a legnagyobb mértékben enyhítse.
Csapás, csapás után!
Gúr Nándor, feledve a múltat, tengernyi kételytől ösztönözve szólt az MSZP szónokaként, hangsúlyozván: – Tudjuk, tapasztaljuk: az árvíz, jégkár, viharkárok, kormányváltás, csapás csapás után, – no, nem nekünk, nem a Szocialista Pártnak, hanem az embereknek! Mindaz, ami az árvíz, a jégkárok, a viharkárok kapcsán született, óriási problémákat jelentett. De az, ami a kormány tehetetlenségéből származik, legalább ilyen problémák sokaságát hozta, hozza magával! A megfelelő döntések vagy nem születnek meg a kormányzat részéről, vagy késleltetett formában születnek meg. És tudjuk: aki késleltetett formában dönt vagy segíteni akar, nem tud annyit tenni, mint aki időben nyújtja a segítséget. Önök ebben legalábbis biztos, hogy hibáztak!
– A védekezés kapcsán –emlékképeim szerint –a Bajnai-kormány konkrét lépéseket foganatosított. Milliárdos a nagyságrendje annak a pénzeszköznek, amely a kormányzati intézkedésekhez használható pénzforrásként rendelkezésre állt. És most azt látjuk, hogy a második hullámos árvízproblémák, amelyek talán még nagyobbak is voltak, mint az első, friss, új források bevonásával nem párosulnak. Azt látjuk, hogy a károk felmérései vontatott formában mennek, vagy éppen nem is mennek. Azt látjuk, hogy ezen alapulva, a helyreállítások meg sem születhetnek. A helyreállításokhoz illesztett pénzeknek rendelkezésre kell állni! Ehhez a legalább olyan mértékű, vagy annak a többszöröse szükségszerű pénzügyi forrásként kell, kellene rendelkezésre állni előlegfinanszírozásban, mint korábban, amely nem indult meg még az önök kormányzása időszakában!– Beszélnek, a közbiztonság mikéntjéről. Elfeledkeznek szólni arról, hogy Miskolcon annak idején készenléti század alakult. Elfelejtenek szólni arról, hogy őrsök sokaságának a felállítására került sor példaként Sajóbábonyban, és sok mindenütt másutt. Önök vándorcirkuszt csináltatnak a rendőrséggel! Vándorcirkuszt! Amikor 200-300 embert két hétre valahova elvisznek, gondolják, ez a közbiztonság alapjának a megteremtése?
– A kormány ne álljon bénán, némultan, a kormány mozgassa a forrásait, segítse az embereket! Cselekedjenek! Önök azért vannak! Éppen ezért két eseti bizottság felállítását javaslom Nyakó István képviselőtársammal együtt. Arra kérem az LMP, a Jobbik képviselőit, hogy ebben vegyenek is részt, támogassák: egyrészt a védekezés, a 2010. évi védekezés vizsgálóbizottságának a felállítását, másrészt pedig 2010 helyreállítási, kárrendezési eseti bizottság felállítását!
+
Tállai András (belügyminisztériumi államtitkár): – Frakcióvezető-helyettes úr! Nem nagyon értettem a napirend előtti felszólalását - mi lett volna a lényege? A saját volt kormányát emelte ki, és azt kezdte el dicsérni a jelenlegivel szemben, vagy esetleg a nehéz sorsú emberek gondjaira, problémáira hívta volna fel a figyelmet? Ha ez volt a célja, megmondom őszintén, egész más napirend előtti felszólalást kellett volna elmondani.
– Képviselő úr! Nagyon furcsa helyzetben van ön, hiszen ön korábban kormánypárti képviselőként üldögélt itt. Hol volt a Gyurcsány–Bajnai-kormány akkor, amikor nem folytatta a Vásárhelyi-terv megvalósítását? Mert ha folytatták volna, akkor most ezt itt a parlamentben nem tudta volna elmondani. Hol volt az ön kormánya akkor, amikor nem mérte fel a településeken, hogy milyen gátakat kell építeni, és nem teremtette meg a forrást, és nem építették fel azokat a gátakat, amelyek hiányában most települések kerültek veszélybe? Hol volt az ön kormánya akkor, amikor ezeket a kis patakokat és folyókat a gaztól, a szeméttől ki kellett volna tisztítani, meg kellett volna teremteni rá a forrást és adott szervezetnek odaadni? Hol volt a Bajnai-Gyurcsány-kormány akkor, amikor nem szabályozta rendesen, hogy miként s hol lehet építkezni? Így fordulhatott elő az, hogy az ártérben építettek áruházakat, házakat, s kerültek veszélybe emberek. Hol volt az ön kormánya akkor, amikor nem gondolta át nyolc év alatt a katasztrófavédelem jelenlegi rendszerét? Hol volt az ön kormánya akkor, amikor a katasztrófavédelemtől háromszáz embert küldtek el? És folytathatnám a sort.– Az ön helyében szerényebben fogalmaznék: a jelenlegi kormány néhány hete tette le az esküt. A jelenlegi kormány ennyi idő alatt, amit lehetett, mindent megtett annak érdekében, hogy egyrészt a károkat enyhítse, másrészt pedig azért, hogy megkezdődjön a tisztességes, becsületes, reális helyreállítás az emberek számára. Azt gondolom: ön még nem olvasta el, pedig már nyilvános: 25 pontos intézkedési tervet dolgozott ki a kormány teljes részletekbe menően. Felmérte a kárt, ami az állami védművekben, az utakban, az önkormányzati intézményekben keletkezett. A teljes felmérés ugyan még nem fejeződött be, de a forrás előteremtése már megkezdődött. Ennek az első lépcsője az volt, hogy az általános tartalékból biztosította a védekezés költségét. Ez azt jelenti, hogy az eddig 1,1 milliárd forintos vis maior alapot a kormány megemelte 2,3 milliárdra, sőt már azt is 1,6 milliárddal kiegészítette, tehát a vis maior alapban jelenleg 3,9 milliárd forint áll rendelkezésre.
– A magánházak tekintetében: 317 ház vált lakhatatlanná vagy omlott össze, és jelenleg több mint ötszáz ember lakhatása nem biztosított. Erre vonatkozóan szintén döntött a kormány: 3,2 milliárd forintos keretet bocsát az érintett önkormányzatok és ezen keresztül az emberek rendelkezésére. Ön valószínűleg nem tudja, hogy már az elmúlt héten egyeztetés történt a polgármesterekkel arra vonatkozóan, hogy ennek a pénznek az elosztása hogyan juthat a károsultakhoz a lehető leggyorsabban. Október 31-ig minden család, akinek a háza elveszett, új házban kell hogy várja a telet, és ez a forrás ezt ezeknek a családoknak biztosítani fogja!
– Frakcióvezető-helyettes úr! Úgy gondolom, hogy az ön problémafelvetését, amely a jelenlegi kormány hiányosságaira vagy esetleges lassúságára vonatkozik, teljes mértékben vissza kell utasítani. Azt hiszem, a végső megoldás az, ha komplexen kezdünk el gondolkodni: a legolcsóbb az országnak ilyen tekintetben még mindig a megelőzés és a problémák feltárása, illetve annak a megvalósítása. Önök ezt az elmúlt nyolc évben elmulasztották, ezért került Borsod megye és az ország ilyen helyzetbe. A felelősség önöket terheli!
A szocialista kormányok a bűn üldözése helyett
a bűnözőik mentegetésével voltak elfoglalva
Az életben maradásról szólt, különös tekintettel saját megyéjére (Borsod-Abaúj-Zemplén) Csöbör Katalin, a Fidesz képviselő asszonya hangsúlyozta: – Az elmúlt nyolc évben egymást érték a súlyosabbnál súlyosabb bűncselekmények az országban, és különösen Borsod megyében. A listán egyformán található ártatlanul szórakozó emberek brutális, minden okot nélkülöző legyilkolása, kiskorú lányok megbecstelenítése, majd meggyilkolása, de szinte mindennapossá váltak a bankfiókok elleni fegyveres rablótámadások is. Meg kellett érnünk a szocialista kormányzás alatt azt is, hogy kimondottan etnikai indíttatású gyilkosságok történjenek az országban és megyénkben. Ezeknek a szörnyű életellenes cselekményeknek mintegy hátteréül szolgált a mindennapi élet úgynevezett megélhetési bűnözése, és a helyzet lassan odáig fajult, hogy világos nappal sem engedhettük gyermekeinket az utcára Borsod megye bizonyos településein. Az egymást váltó szocialista kormányok tehetetlenül szemlélték a közbiztonság ilyen mértékű leromlását. A szocialista kormányok a bűn üldözése helyett a bűnözőik mentegetésével voltak elfoglalva.
– A rendőri állomány állandó létszámhiánnyal küszködött, és a szolgálatot teljesítő rendőrök is többnyire a rendőrőrsükhöz voltak kötve, mivel az elavult és elégtelen számú gépjárművekbe még benzint se nagyon tudtak tankolni. Miskolcon, Borsod megye székhelyén a városi önkormányzat a hiányzó rendőri erő pótlására kénytelen volt intézkedési joggal nem rendelkező városőrséget szervezni, ez azonban nem oldhatta meg a problémákat. Intézkedni ugyanis ezután is a rendőrnek kellett – volna.– Képviselőtársaim! Nyugodtan kijelenthetjük, hogy ebben a rendkívüli helyzetben a rendőrség kiválóan vizsgázott. Az árvíz sújtotta 26 településen a rendkívüli átcsoportosítások következtében ott volt a megfelelő számú rendőri erő, aminek következtében sehol nem történtek fosztogatások, sehol nem történtek zavargások, amelyek pedig a katasztrófahelyzetben a világ minden területén előfordulnak. Még akkor is kijelentem ezt, ha bizonyos radikális hírforrásokon pánikkeltés céljából más is olvasható. Úgy tűnik egyébként, hogy a pánikkeltéssel és a rémhírterjesztéssel ezentúl együtt kell élnünk, lásd a felsőzsolcai tüntetést a Jobbik közeli szervezésben. Felsőzsolcán naponta megfordulok. Vona Gábort Felsőzsolcán a nép között senki nem látta, csak a helyi pénzügyi elittel találkozott. Minden ellenkező híresztelés ellenére, ki kell jelentenem: az egész térségben rendben folyik a rászorulók segélyezése, amit egyébként a Máltai Szeretetszolgálat végez teljes odaadással és szervezéssel. Az árvízben összedőlt házak újjáépítése a tervezési fázisban van, az építésztervező csoportok gőzerővel dolgoznak. A kormány 3 milliárdot ítélt meg a teljes újjáépítési projektre, amelyből 1,7 milliárd forint jut Felsőzsolcára. Fölösleges tehát az emberek heccelése és a türelmetlenség szítása, ami egyébként a katasztrófahelyzetben még súlyosabban elítélendő, mint máskor. Az új kormány nem azt ígérte ó, hogy nem lesz több bűncselekmény, hiszen ezt még sehol nem sikerült, de megtette a legelső, legfontosabb intézkedéseket! A rendőrség iránti bizalom helyreállt!
+
Kontrát Károly (belügyminisztériumi államtitkár): – Valóban azt kell mondani, hogy Borsod megyében az elmúlt nyolc évben a közbiztonság nagyon sok településen megszűnt. A nemzeti együttműködés kormánya, a legfontosabb kérdések között tartja számon a közbiztonság helyreállítását. Az elmúlt hónapokban, június elején Borsod megye minden településére került rendőr, jelentősen csökkent az elkövetett bűncselekmények száma. A települések nagy részén, 211 településen ebben az időszakban nem követtek el bűncselekményt, ahol pedig elkövettek, ott nőtt a felderítési eredményesség. Úgy gondolom, hogy ezek a tények önmagukért beszélnek. Ezt a törekvést szeretnénk kiterjeszteni az ország valamennyi, bűnügyileg fertőzött településére.
– Szeretném elmondani, hogy a kormány kiemelt feladatnak tartja a közbiztonság helyreállítását és az ehhez szükséges technikai feltételek biztosítását. Az a célunk, úgy, ahogy megígértük, hogy az ország minden településén legyen rendőr. Szeretném bejelenteni, hogy a kormány ezt az ígéretét is megtartja: biztosítja a rendőrség eredményes működéséhez szükséges feltételeket. Ennek keretében az elmúlt hét péntekén Pintér Sándor belügyminiszter úr a rendőrség részére több száz új autót adott át. Ezek nem a főnökök, nem a vezetők kényelmét szolgálják, ezek a nyomozati munka hatékonyságát, a bűnüldözési munka eredményességét segítik elő.
– Tisztelt Képviselőtársaim! Maradjon meg az a nemzeti együttműködés, ami az árvíz okozta veszélyek elhárításában megmutatkozott ebben az országban. Ez egy nagyon fontos érték. Maradjon meg a helyreállítás, az újjáépítés szakaszában is! Arra kérem a Tisztelt Ház valamennyi frakcióját, valamennyi képviselőjét, hogy ne a politikai haszonszerzés vezérelje, hanem az ország érdeke! Azt szeretnénk, ha ebben egyetértés mutatkozna, és ez az egyetértés, ez az erő fennmaradna, mert úgy gondolom, hogy ezekben a napokban megmutatkozott, hogy mi, magyarok is össze tudunk fogni veszély esetén. Azt gondolom, helyes lenne, ha ez az összefogás, ez az egyetértés fennmaradna! Az pedig még jobb lenne, ha nemcsak veszély esetén tudnánk összefogni, hanem a békés napokban is tudnánk együttműködni és összefogni. Erre törekedik a kormány, és abban bízom, hogy a Tisztelt Házban is megkapjuk az ehhez szükséges támogatást!Bartha Szabó József
