A magyar egészségügyben dolgozó ápolók és szakápolók három műszakban dolgoznak 80-90 ezer forintért. Ugye, ön szerint is a fizetés emelésével lehet ma a nővérhiányt és a tömeges külföldi munkavállalást elkerülni, kezelni? Ugye, ön szerint is az ápolóképzés támogatásával, az életpályamodell megalkotásával lehet a fiatalok számára e hivatást is vonzóvá tenni?
„Jövőre már csak 13 diplomás ápoló végez Budapesten, miközben több százan mennek nyugdíjba, vállalnak külföldön munkát” – jelentette be, közel sem ünnepélyesen Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke az ápolók nemzetközi napján. Puskás Tivadar sem ünnepi hangulatot idézően idézte a Tisztelt Házban. A kereszténydemokrata orvos politikus számtalanszor felhívta már jeles kormánypárti képviselőtársai figyelmét, hogy baj van, s még nagyobb baj lesz. Mondotta volt, mondotta újra:
– A magyar egészségügyben dolgozó ápolók és szakápolók három műszakban dolgoznak 80-90 ezer forintért. Nincs előttük vonzó életpályamodell, ezért egyre kevesebben választják e szakmát.
– Hír volt még az ápolók nemzetközi napján: kitüntetéseket adott át az egészségügyi miniszter, miközben kénytelen-kelletlen elismerte: „A válság az ápolást is érinti, egyre kevesebben vannak, akik a nehéz körülmények között is – ebben egyetértünk – a pályán maradnak.” Követte nyomban a kérdés: „Ha ilyen pontosan tudja, akkor miért nem tesz valamit?”
– És érkezett az újabb, a harmadik, a biztató, midőn ünnepélyesen bejelentették: még ebben az első félévben elkészül az új gyógyítási minimumfeltétel-rendszer, ’mely irányadó lesz az egészségbiztosító számára a kórházakkal történő szerződéskötéskor, s külön figyelmet fordít az orvos- és szakdolgozó-ellátottságra!
– Tisztelt Miniszter Úr!
• Ugye, nem azt jelentik az új feltételek, hogy a mai, ön által is elismerten kevesebb ápolóhoz alakítják a minimumfeltételeket, azaz kevesebb pénzt adnak az intézeteknek a betegek ápolására?
• Ugye, ön szerint is az ápolóképzés támogatásával, az életpályamodell megalkotásával lehet a fiatalok számára e hivatást vonzóvá tenni?
• Ugye, ön szerint is a fizetés emelésével lehet ma a nővérhiányt és a tömeges külföldi munkavállalást is elkerülni, kezelni?
+
Székely Tamás egészségügyi miniszter: – Képviselő Úr! Ma megjelent a Népszabadságban a foglalkoztatás-támogatási pályázatunk. Arra gondoltam, hogy esetleg olvasta, és ehhez kívánt gratulálni. De hát nem ez történt. Akkor nézzük a tényeket!
– Kétségkívül ott voltam az ápolók napján, és kétségkívül elmondtam ezeket a dolgokat. , Valóban, összességében körülbelül 4 százalék ápolónő vagy ápoló személyzet, szakdolgozó hiányzik. 98 ezer a számuk a szükséges 102 ezer helyett. Ebben iszonyú nagy szórások vannak egyébként az országban, tekintettel arra, hogy az ország egyes területein, például a közép-magyarországi régióban a 10 ezer lakosra jutó szakdolgozók száma 106,1, és innen globálisan egyébként nem is hiányzik. Ugyanakkor az ország más régióiban, például a közép-dunántúli régióban a 10 ezer lakosra jutó szakdolgozók száma 80,3. De ne is erről a statisztikáról beszéljünk!
– Szóval, megjelent ez a pályázat, ahogy említettem. Az év végén megjelent a másik pályázatunk. Mind a kettő a foglalkoztatottság támogatását eredményezi. Képzési, átképzési lehetőségek vannak, egységesítettük az OKJ-s képzést, ennek megfelelően a kritériumrendszer és az egyes szakmai kompetenciák egységesek lesznek, ezért aztán azokat a feladatokat, amiket a szakdolgozóknak el kell látni, el tudják látni. Ezen kívül folyamatos egyeztetésben vagyunk a szakdolgozói kamarával, instrukcióik alapján készítjük az új minimumfeltétel-rendszert. És nem arról fog szólni, hogy a meglévő létszámhoz, hanem a minőségi munkához igazítjuk a szükséges szakdolgozói létszámot.
Puskás Tivadar: - Miniszter Úr! Tisztelettel, az eddig hat alkalommal, most hetedszer felhozott témában mindannyiszor elmondta számomra a készülő nagyszerű programokat. Úgy látszik, hogy a szakdolgozói kamara, az élet ezekről nem tud. Mindenesetre a képzés támogatása nagyon fontos lenne, hiszen enélkül nem lesz, aki ápoljon bennünket!
Székely Tamás egészségügyi miniszter: – Képviselő Úr! 2009. első öt hónapjában, 2008. I-V. hónaphoz viszonyítva az egészségügyi ellátórendszerben – tehát aktív kórházi ellátás, krónikus kórházi ellátás, járóbeteg-szakellátás, illetve CT-, MR-szolgáltatás – 14, azaz tizennégy milliárd forinttal többet fizetett, fizet ki az egészségbiztosító az intézményeknek, mint 2008-ban. Ez a 14 milliárd forint lehetőséget biztosít minden intézmény részére, hogy azokon a hiányterületeken, ahol szükségesnek ítéli, az intézményi szakdolgozók kiemelt bérezésével a létszámkérdést rendezni tudja.
Idézte volna, ha idézhette volna e magasztos jövőkép hallatán Puskás Tivadar a Vas megyében, de másfelé is használt szólást: – A vak is azt mondja, majd meglátjuk, mert ígéretekkel tele volt és van a padlás…
