MOTTÓ: A napirend előtti szólások, ritka kivételtől eltekintve, harcias összecsapások a kormány s pártjaik és az ellenzéki frakciók szószólói között. Az újak, a Jobbik és az LMP sem kíméletesebb ostromló. Így volt a Gyurcsány-Bajnai kormány idején és így történik most is. Az emlékezettel ugyan baj van, az azonban biztos: a kormány szószólóinak és pártjainak kell megmagyarázni, hogy miért lett zöld a piros, és miért sárga a kék. A legutóbbi asszókból tallózunk, itt-ott a „ zajokat"  is jelezve.

Trükkök százaival csapdákat állítottak!

SOLTÉSZ MIKLÓS (nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár): – Tisztelt Országgyűlés! Gondolom, sokak előtt ismeretesek azok a mondatok, amelyeket idézetként fölolvasok önöknek: „Gyorsan eljött az igazság pillanata. Az isteni gondviselés, a világgazdaság pénzbősége, meg trükkök százai, amiről nyilvánvalóan nektek nem kell tudni, segítette, hogy ezt túléljük. Nincsen tovább" - mondta volt Gyurcsány Ferenc 2006-ban. Ám, mégiscsak volt tovább, (Az MSZP padsorai felé fordulva). Volt tovább, hiszen önök ugyanazt a gyakorlatot folytatták az elmúlt években, és 2010-ben is. Trükkök százaival csapdákat állítottak, aknákat helyeztek el a következő kormánynak. Önök nyugdíjasok millióit, önök rászorultak százezreit, önök lakáshiteles válságban élő emberek tízezreit akarták tönkretenni az elmúlt hónapokban, az elmúlt években. (Felzúdulás, közbeszólások az MSZP soraiból.) 

– Szocialista képviselőtársaimnak javasolom, hogy Simon Gábortól kérjenek tanácsot, aki közel egymillió forintot költött csak arra a dolgozatra, amely szólt az együttes élmény feldolgozásáról, a csoportkohézió megtartásról és a pszichés stabilitás megtartásáról. (Derű a kormánypárti oldalon – Felzúdulás, közbeszólások az MSZP soraiból.) 

– Április 15-ével – minő véletlen –, a két választási forduló kellős közepén önök úgy döntöttek, hogy a kilakoltatási moratóriumot megszüntetik. Ha nem lépett volna most a kormány, akkor további százak kerülhettek volna az utcára, további ezreknek az élete lett volna teljesen bizonytalan. (Közbeszólások az MSZP soraiból, köztük Bárándy Gergely: Már nem mi kormányzunk.)

– Egy másik kormányrendeletük értelmében – érdekes módon júliusi hatállyal – a nyugdíjakat 3-4 nappal később lehetett volna csak kifizetni. Vajon miért tették ezt önök? Ha a kormány nem vette volna észre ezt a változtatást, akkor nyugdíjasok milliói reklamálhattak volna, és háborodtak volna föl azon, hogy miért nem kapják meg a nyugdíjakat.

– A harmadik csapda a gáz- és távhőtámogatással kapcsolatos. Önök úgy rendelkeztek, hogy június 30-ával megszűnik végleg a kompenzáció. Ennek az lett volna a következménye, hogy 960 ezer, a legszegényebb körülmények között élő, a legnyomorúságosabb körülmények között élő honfitársunk és ennyi család ment volna teljesen tönkre, hiszen őket a gáz- és távhőkompenzáció teljes megszűnése 30, 40, sőt adott esetben több mint 50 százalékos emelkedéssel sújtotta volna. A  nemzeti együttműködés kormánya meg fogja védeni a polgárait az önök támadásaival szemben. Éppen ezért olyan kormányrendeleteket hoztunk itt az elmúlt hetekben, amelyek mind a kilakoltatástól megvédik a százezreket, mind az idősek megkapják a nyugdíjukat időben, illetve a gáz- és távhőtámogatás rendszerében mindenképpen meg fogják kapni december 31-éig az alsó két kategóriában élők azt a támogatást, ami elemi szükség ahhoz, hogy ne menjenek még jobban tönkre, ne kerüljenek nyomorba, és adott esetben ők se veszítsék el a lakásukat. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból, Mi van még? Derültség.)

– Hölgyeim és Uraim! Önök jókat szórakoznak ezeken a témákon. Önök jókat mosolyognak most is. (Közbeszólások az MSZP soraiból, köztük Vadai Ágnes: Csak rajtad és a...) De amikor arról volt szó, hogy 20 millió forintokért nyugdíjas-akadémiákat tartottak fönn csak politikai célokból, azokból a pénzekből sokan, sok százan örültek volna, hogy kifizethették volna a számláikat, és rendbe tehették volna az adósságaikat. Önök, amikor eltörölték a kompenzációt, jót mosolyognak most is rajta (Közbeszólások az MSZP soraiból, köztük Bárándy Gergely: Ki mosolyog? - Vadai Ágnes: Kormányozni kellene!), 10,2 milliárdot kellett volna valahonnan összetenniük. De önök mivel foglalkoztak? Azzal, hogy 4 milliárd forintért egy olyan tévét gründoljanak, aminek az lett volna a célja, hogy baloldali hírtévé legyen. (Derültség és közbeszólások az MSZP soraiban, köztük: Miért, van jobboldali?)

– Hölgyeim és Uraim! Lehet, hogy ez nagyon vicces, lehet, hogy ez nem tetszik, de ha végül is önök nem tudnak mást kezdeni magukkal, nem értik azt, hogy megváltozott itt az ország (Közbeszólások az MSZP soraiból, köztük dr. Vadai Ágnes: Államtitkár úr, kormányozni kellene! Dolgozni kellene!), forduljanak Simon Gáborhoz és tanácsadójához, egymillió forintért önöket is elkezelgeti. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

+

KISS PÉTER (MSZP): – Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Ház! Államtitkár úrnak igaza van: az intézkedéseik hallatán, hogy mi árat is kell fizetni azért, hogy ne legyen kilakoltatás, hogy a nyugdíjasok korrekt nyugdíjat kaphassanak, hogy folytatódhassék a gázkompenzáció, a távhőtámogatás, nos, hogy mi árat kell ezért fizetni, e tárgyban valóban lefagyott a mosoly az arcunkról. Hiszen látjuk, hogy azoktól akarják ennek a forrását elvenni, akiknek további segítségre volna szükségük, nem csak arra, hogy megkapják ezeket a korábban is járó támogatásokat; ez rendjén való, hiszen az új kormány kompetenciájába tartozik folytatni mindazt, ami jó volt a megelőző kormány időszakában. De azt, hogy az ehhez szükséges forrásokat az amúgy nehéz sorban élőktől veszik el, ezt valóban nem vártuk.  Nem vártuk azt, hogy adózóvá teszik a minimálbért, és több mint 3 millió embertől, akik eddig adójóváírásban részesültek. Hasonlóképpen áll mindaz, ami a közszolgákkal kapcsolatos. Önök is tudják, nemcsak politikai megfélemlítés az, ha nem jár nekik a végkielégítés, és bármikor kirúghatók, hanem egzisztenciális korlátokat is jelent sokak számára. Mint ahogy az sem elfogadható, hogy az öröklési illetékkel miért azokat támogatják, akik gazdagok, tehetősek. Ha önök több terhet tesznek a tehetősök vállára mi azt a későbbiekben a szegények támogatása érdekében támogatni fogjuk, mint ahogy azt is, ha folytatják a kormányunk által beváltnak tekintett, támogatott intézkedések sorozatát.

+

HARRACH PÉTER (KDNP): – Megdöbbentő tényeket hallottunk az államtitkár úrtól. A megdöbbentést nem az elkövetők stílusa és szemlélete okozta – hiszen ezt ismertük már –, hanem az, hogy egy rászoruló réteg ellen léptek fel, és az időzítés, természetesen. Hiszen ha ezeket az időzített bombákat felsoroljuk, mindenhol a választás körüli vagy utáni időpontot találunk mind a kilakoltatási moratórium esetében, mind a júliusi nyugdíjcsúszásnál, mind pedig a gázkompenzáció megszüntetésénél. Ezeket nem a jelenlegi kormány tette, hanem az előző kormány, csak a hatása nyúlik át ennek a kormánynak az időszakára. Éppen ez az időzítés szándéka.

– Engedjék meg, hogy a konkrét tényekkel kapcsolatban egy általános következtetést levonjak! A baloldali pártok addig támogatták a rászorulókat, amíg azok választóként jöttek szóba, nem a segítés, hanem a szavazatvásárlás szempontja volt, ami motiválta őket. Lelepleződött az eddigi politika: az MSZP szavazóit az inaktív rétegekből gyűjtötte, de nem azért, hogy segítsen rajtuk, nem azért, hogy egészséges társadalmat építsen, hanem azért, hogy szavazatot vásároljon. Márpedig az egészséges társadalom velejárója, hogy a rászorulókat segítjük, és nem kihasználjuk! Úgy érzem, hogy a jelenlegi kormányintézkedések ezeket a hiányosságokat és sanda szándékokat igyekeznek helyrehozni.

+

TALABÉR MÁRTA (Fidesz): – Érdekes megélni azt a parlamentben, hogy a szocialisták, akik 8 éven keresztül vezették az országot, folyamatosan úgy tesznek, mintha semmi közük nem lenne ahhoz a kialakult állapothoz, ami van az országban, és azokhoz a nehézségekhez, amelyeket a családok, a nyugdíjasok, sok esetben a gyermekek megélnek. Számtalan taposóaknát hagytak maguk után az új kormány számára, és ezeket a taposóaknákat próbálja meg a polgári kormány most kikerülni, felszámolni, és megvédeni azokat az embereket, akik védelemre szorulnak.

+

BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): – Elnök úr, köszönöm a szót. Amikor azt látjuk, hogy a kormány nevében napirend előtt szól államtitkár úr, akkor általában arra számítunk, hogy valami olyan programról beszél, olyan kérdést próbál tisztázni, amely az ország kibontakozása szempontjából lényeges. Tehát én számítottam például arra, hogy a most fölröppent, 10-20 milliárd eurós nagyságú IMF készenléti-nem készenléti hitel mögött vajon mi áll, mert nagyon foglalkoztatja a közvéleményt, vajon ebben egy újabb elkötelezettség lesz vagy talán újabb tárgyalások. Nos, ehhez képest - bizonyos szempontból érthető módon - kormányváltás után nem sokkal egy vádirat hangzott el az előző kormánnyal kapcsolatban. A vádirat pontjaival teljes mértékben egyet lehet érteni. Teljes mértékben egyet lehet érteni azokkal a feladatokkal, amelyeket az államtitkár úr a kormány nevében megfogalmazott, de hadd mondjam, hogy ezek tűzoltó feladatok. Ha egy kicsit részletesebben nézzük, például a kilakoltatási moratórium kapcsán, a devizahitelesek kérdésének a megoldása kapcsán arra számítottunk, hogy talán ősznél hamarabb sikerül lépni, mert ez egy nagyon égető kérdés, ebben is konkrét megoldásra van szükség. Ugyanakkor még egyszer elmondom: a múltba visszatekintő kritika reális és érthető. „Csak" annyit hadd merjek ajánlani a nemzeti együttműködés kormányának, hogy amikor magának mércét állít, akkor ne az előző kormány teljesítményét tekintse összehasonlítási alapnak!

+

SCHIFFER ANDRÁS (LMP): – Tisztelt Miniszterelnök-helyettes urak! Egy politikai nyilatkozatot a nép akaratára hivatkozva kitűzni a közhivatalok falára? – Mi a cinizmus, ha nem ez? Az a probléma ezzel a kormányhatározattal, hogy rendkívül ízléstelen egy demokratikus jogállamban. Tudunk példákat arról, Kínában, Mao Ce-tung diktatúrájában megírta Mao Ce-tung a Vörös könyvet és kötelezővé tették, Líbiában Moamer Kadhafi írt egy Zöld könyvet, amit kötelezővé tettek. Kíváncsian várom, hogy Orbán miniszterelnök úr mikor ír meg egy narancs könyvet, amit utána kötelezővé fognak tenni ebben az országban. (Taps az LMP és az MSZP soraiban.)

– Az 1945 utáni Európa történetében példátlan az, ami itt történt, és el kellene dönteni, hogy az önök modellje Konrad Adenauer vagy pedig Silvio Berlusconi. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Ez már eldőlt!) Nagyon kérem önöket, hogy vonják vissza ezt a kormányhatározatot. Ez a kormányhatározat méltatlan önökhöz, méltatlan a miniszterelnökhöz, és leginkább méltatlan Magyarországhoz! (Taps az LMP és az MSZP soraiban.)

+

NAVRACICS TIBOR (közigazgatási és igazságügyi miniszter): – Frakcióvezető úr! Lehet mindez az ön véleménye, de megfontolásra ajánlom: ezzel olyan társaságba kerülhet, amelyre nem biztos, hogy büszke lesz. (Egy hang az MSZP soraiból: Ó!) Talán észrevette, hogy kétszer is vastapsot a szocialista frakciótól, a parlament többi része azonban nem igazán honorálta a hozzászólását.

– Nézzük, mi az a veszélyes politikai nyilatkozat, amelynek a kifüggesztése a demokrácia sérelmét jelenti, amely pártpolitikai kampány, amely csorbítja a közigazgatás politikamentességét? Már a címe brutális agresszivitással kezdődik: „Legyen béke, szabadság és egyetértés!" Valóban veszélyes üzenet! Kezdem megérteni, hogy miért az a politikus indította meg az egész támadássorozatot, aki miniszterelnökként megbukott, aki békés megemlékezőkre gumilövedékkel lövő rendőröket mentegetett parlamenti hozzászólásaiban, aki a magyar demokráciát nyolcéves mélypontra vitte, mert az, hogy legyen béke, szabadság és egyetértés, tűrhetetlen Gyurcsány Ferenc és a szocialisták számára.

– De nézzük tovább, hogyan is szól ez a nyilatkozat: „Munka, otthon, család, egészség és rend lesznek közös jövőnk tartóoszlopai. A nemzeti együttműködés rendszere minden magyar számára nyitott, egyaránt részesei a határon innen és túl élő magyarok lehetőség mindenki számára és elvárás mindenki felé, aki Magyarországon él, dolgozik és vállalkozik."

- Frakcióvezető Úr!  Kifejezem azt a reményemet, hogy nem gondolta komolyan, amikor azt mondta, hogy ez pártpolitikai üzenet. Ugyanis ha ön ezt komolyan gondolta, azzal azt üzente, hogy ez csak a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt értékei. Én viszont úgy gondolom, hogy ezek minden magyar számára elfogadható értékek. A nemzeti együttműködés rendszerében olyan értékek és olyan célok, amelyekért minden magyar összefoghat és jó érzéssel dolgozhat. Én hiszek benne, - ugyan most tréfákat gyártanak belőle -, hogy ezek az értékek a magyar politikai közösség alapértékei lehetnek és lesznek a jövőben is.

Mit görget a szkarabeusz?

VONA GÁBOR (Jobbik): – Tisztelt Országgyűlés! A múlt héten Gúr Nándor képviselőtársunk, az MSZP soraiból, azt a kérdést tette fel, hogy miből lesz a cserebogár? Nekem az elmúlt nyolcévi teljesítményükről egy másik bogár jut az eszembe: mit görget a szkarabeusz? (Taps és derültség a Jobbik soraiban.)

– Ami tegnap történt, az valami rémálom volt! Rémálom volt, mert tegnap szerettek volna magyar emberek egy bejelentett rendezvényt békésen megtartani, azt gondolván, hogy ezt a rendőrség is tiszteletben tartja, hiszen megtörténtek az előzetes egyeztetések, Mégsem sikerült! Úgy látszik, hogy a rendőrség berkein belül az a forradalom, az az átalakulás, az a nagy kétharmados nemzeti együttműködés még nem ment végbe. Sőt, úgy tűnik, hogy a forradalom egyáltalán elmaradt, teljesen elmaradt, és folytatja az előző kormány tevékenységét. Egész végig az volt az érzésem, mintha a rendőrség egyfajta provokatív szándékkal arra játszana, hogy az ott lévő embereknek, akik az elmúlt években kockára tették a családjukat, az egzisztenciájukat, az életüket azért, hogy a kormánnyal szemben valamit tegyenek, ezeknek az embereknek az elkeseredettségét felhasználva a rendőrök megpróbálnak valami olyat kiprovokálni, ami aztán indok lehet arra, hogy a rendezvényt feloszlassák. Csak néhány képviselőtársammal közös fellépésünk akadályozta meg azt, hogy a rendőrség nehogy valamifajta vérfürdőt rendezzen ott a rendezvényen. (Moraj a kormánypártok soraiban.)

– Hadd emlékeztessem önöket (A Fidesz padsorai felé fordulva), hogy annak idején, amikor az előző kormány, - a „mit görget a szkarabeusz?" kormánya - uralta Magyarországot, akkor önök kordont bontottak, jelezvén tiltakozásukat. Voltak mások, akik másképp fejezték ki ugyanezt a tiltakozásukat, például fekete mellényt öltöttek - Uramisten, micsoda bűncselekmény! -, és ezért most nekik lakolniuk kell! Csak én úgy érzem, hogy kettős a mérce. Önöknek nem üldözni kéne ezeket az embereket, hanem inkább köszönetet mondani nekik, hogy az elmúlt években megtették azt, amit az önök szavazói önöktől vártak volna el. (Taps a Jobbik soraiban.)

– A tegnapi napon eljutottunk abba a helyzetbe, hogy a zöld póló viselése – amin egyébként Rákóczi Ferenc szabadságharcos jelmondata állt – egyenruhának, formaruhának, szabálysértésnek minősült. Ez abszurditás! Hát hová tart ez az ország? Lassan tényleg csak az nem minősül majd szabálysértésnek, ha narancssárga színű pólót veszünk, vagy esetleg a hátuljára rányomtatjuk a nemzeti együttműködés nyilatkozatát? (Derültség és taps a Jobbik soraiban.)

– Elképesztő volt ezt megélni, és azt hiszem, hogy jól teszik a kormánypárti képviselők, ha szégyellik magukat amiatt, ami a rendőrség munkáját jellemezte. Vizsgálatot követelünk, és szeretnénk, ha a rendőrség felelőseit megneveznék, hogy kik és miért akarták ott provokálni az embereket. Vajon mennyibe került az a rendőri készültség, amely alapján az egész M3-ason – a többi autópályán nem volt szerencsém járni - minden egyes megállóhelyen rendőrautó állt? Hány árvízkárosult életét tudtuk volna ebből a pénzből segíteni?

– Van egy javaslatom is az önök, a kormánypárt, illetve a kormány számára: legközelebb az ilyen rendezvényre ne küldjenek egy szem rendőrt sem, és higgyék el, hogy nem lesz semmiféle probléma. A problémát ugyanis az önök jelenléte, illetve a rendőrség jelenléte okozza. (Közbeszólás a Fidesz soraiból.)

– Higgyék el, hogy önöket leginkább a szavazóik az elszámoltatásért szavazták meg, ezt várják önöktől. Az elszámoltatást! És mit látunk? Még mindig nem történt semmi. Biszku Béla például Magyarországon 2010-ben több mint 600 ezer forintos nyugdíjat kap. Ez vérforraló! A Jobbik azt a javaslatot teszi, és azt kéri a kormánytól, hogy nyessük vissza minimál-nyugdíjra az ilyen emberek nyugdíját. Egyszer az életben tanulják meg ők is, hogy az életnek nemcsak napos oldala van. Ezzel kellene inkább foglalkozni, nem tisztességes magyar emberek vegzálásával! (Taps a Jobbik soraiban.)

+

KONTRÁT KÁROLY (belügyminisztériumi államtitkár): – Frakcióvezető úr! A törvények a Magyar Köztársaságban mindenkire kötelezőek. (Moraj a Jobbik soraiban. - Közbeszólás a Jobbik soraiból: Zöld ruha!) A tegnapi nap során a magyar rendőrség törvényesen, határozottan, a vonatkozó törvények betartásával járt el (Gaudi-Nagy Tamás, Jobbik: Ugyanezt mondta a Gergényi is!) az ön által említett rendezvény biztosítása kapcsán.  A tegnapi nap során 27 olyan személy őrizetbe vételére került sor, akik nem tartották be a törvényeket, akik gázfegyvert tartottak maguknál (Gaudi-Nagy Tamás közbeszól: ágyút nem? Derültség. ), akik fegyvernek látszó tárgyat tartottak maguknál, akik a rendőrre támadtak kővel vagy más eszközzel. Akik a törvényt betartották, akik a törvényt tiszteletben tartották, azokat semmilyen sérelem nem érte. (Gaudi-Nagy Tamás közbeszól: Gergényi!)

– Az elmúlt nyolc év során, a szocialista kormány tevékenységének „köszönhetően" – az ország nagyon sok területén valóban megszűnt a közbiztonság, különösen az Északkelet-Magyarországon élő az emberek nem érezték magukat biztonságban. (Gaudi-Nagy Tamás: Az Erzsébet hídon is megszűnt a közbiztonság!) Sokszor önhatalmú jogérvényesítést és önbíráskodást végeztek, ezzel sok esetben mások életét veszélyeztették. Volt olyan szervezet, amely kérés nélkül fellépett úgymond a közbiztonság megerősítése érdekében. Ezt a szervezetet a bíróság betiltotta.  Úgy gondolom, tisztelt frakcióvezető úr, a nemzeti együttműködés kormánya világossá tette, hogy az állami erőszak monopóliumát a magyar rendőrség útján fogja gyakorolni, és ezt a jövőben is így fogja végrehajtani. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Mást nem is gyakorol!)

– Ami pedig a pólók viselését illeti: ezeknek a pólóknak az eredete bizonytalan... (Felzúdulás a Jobbik soraiban. - Közbekiabálások a Jobbik soraiból. – Sneider Tamás: Kínai!) Ezeknek a pólóknak a... (Ütemes közbekiabálás a Jobbik soraiból kórusban, tapssal kísérve: Gergényi! Gergényi!  Gergényi! - Az elnök csenget. - Közbeszólás a Jobbik soraiból: Bravó!) Ezekkel a pólókkal kapcsolatban fennáll a csempészet bűncselekményének alapos gyanúja, ezért a vám- és pénzügyőrség illetékes szervezete eljárást indított. Úgy gondolom, tisztelt frakcióvezető úr, hogy mindenkire, minden magyar állampolgárra, az országgyűlési képviselőkre is vonatkozik az, hogy a törvényeket be kell tartani. (A Jobbik képviselői felállnak, és hátat fordítanak a szónoknak.) A törvények betartása, a törvények végrehajtása a nemzeti együttműködés kormányának alapvető feladata, alapvető ígérete, és a jövőben is be fogjuk ezt tartani, tartatni.

Forradalmi kiskáté? – Fekete lyuk a gazdaságban!

SZANYI TIBOR (MSZP): –- Tisztelt Országgyűlés! A nemzeti együttműködés forradalmi kormánya minden jel szerint a nemzetközi pénzvilághoz, jobb nevén a nemzetközi burzsoáziához fordul brutális méretű dollárhitelekért. Nem csoda, hiszen a forradalmi gazdaságpolitika derekasan kicsúszott az időből, minthogy július 1-jétől már elvileg élniük kellene azoknak a jogszabályoknak, amelyeket a forradalmárok oly hevesen beígértek, ám megalkotásukhoz csak most kezdenek hozzá.

– Nézzük hát a forradalmi kiskátét! A nemzeti együttműködés forradalmi kormányának víziói szerint a sokmilliós jövedelmekkel rendelkezők ezután busás adókedvezményekhez jutnak, illetve immár a milliárdos vagyonokat öröklők is teljes illetékmentességhez. Ennek ellensúlyaként az eddig adómentességet élvező legkisebb jövedelmek hamarosan meg lesznek sarcolva, a pénzügyi szervezetek is dézsma alá esnek, amely dézsma összegét persze a dolgozókból, a vállalkozásokból majd kipréselhetik.

– A forradalmi kormány persze nyilván keresi a további mozgásterét, hiszen az esetleges forradalmi vívmányokhoz bizony pénzre lesz szükség. Megalakulását követően volt is rögtön egy ötlete, amely csontvázhadművelet néven vonult be a magyar gazdaságtörténetbe. Csontvázak ugyan nem jöttek elő, dülledt szemek annál inkább, ugyanis ennek a hazánkat lejárató akciónak a mellékhatásaként a magyar fizetőeszköz egyetlen lendülettel mintegy 10 százalékot veszített az értékéből, és az összes további külső negatív hatás már eme első csapás által okozott romhalmaz tetejére rakódik. Bizony a bezúzott kirakaton könnyebben folyik be az eső, no meg a tolvajok sem restek egy kis zsákolásra.

– A svájci frank közelgő szárnyalását nyilván nem lenne méltó a magyar kormány nyakába varrni, az viszont tény, hogy ez a brutálisan pancser, avagy cinikusan kiszámított villámattak rettenetes károkat okozott a magyar embereknek, a magyar vállalkozásoknak, tehát a magyar népnek, néhány bennfentes pedig értelemszerűen hatalmas pénzeket markolhatott fel. Egekbe szökő törlesztő-részletek, brutális benzinárak és egyéb gigantikus energiaszámlák zúdulnak a nép nyakába, amin az se sokat segít, ha egyszer majd talán adómentes pálinkával ihatja le magát a magyar. (Derültség az MSZP soraiban.)

– Az agyonreklámozott 29 pontos költségvetési batyu tényleges gazdaságpolitikai jelentősége nulla. Ebből egy fikarcnyi gazdasági élénkülés sem kandikál ki, jóllehet a kormány úgymond elővigyázatosságból már most az általa korábban mélyen megvetett IMF-re pislog, vajon adna-e az úgy 10-20 milliárd eurónyi hitelt, azaz még egyszer vagy még kétszer annyit, mint amennyit az előző kormány a válságkezelésre vett igénybe; persze ezúttal szigorúan forradalmi alapon, ám nem tudni, hogy milyen célra.

– Kedves Kormány! Egy ország gazdaságpolitikája akkor válik hitelessé és finanszírozhatóvá, ha az érthető, átlátható, kiszámítható és nem utolsósorban következetes. Ilyen volt Magyarország például a Bajnai-kormány idején, és ugyanilyen időszakot hagyott maga után a ma 78 éves Horn Gyula is, akinek ezúttal is jó egészséget kívánunk! (Taps az MSZP soraiban.)

– Kedves Kormány! Jelenleg a napnál világosabb, hogy önöknek csupán a nemzeti einstandolásra volt programjuk. Az önök eddigi országlása a csapkodás, kapkodás, kirugdosás, valamint a jobboldali oligarchák zsákmányszerzésének látványát erősítette meg a külső finanszírozók szemében, s ennek azonnali, metszően fájdalmas következményét szenvedjük el ezekben a napokban. Ideje hát észhez térni, és a kalandozások világából a XXI. századba visszatérni, mert már most rosszabbul élünk, mint négy hónapja. (Derültség és taps az MSZP soraiban.) Elődökre mutogatásból, vállalkozások kriminalizálásából, politikai nyilatkozatok, netán később majd a kedves vezető arcképének Észak-Koreát megszégyenítő kitacepaózásából nem lesz kibontakozás. (Derültség és taps az MSZP soraiban.)

+

MATOLCSY GYÖRGY (nemzetgazdasági miniszter) – Képviselő úr! Milyen is az ön által dicsért az egyensúlyi költségvetés, amelyet a második Orbán-kormány örökölt a Bajnai-kormánytól? Hát nem egyensúlyi, ugyanis az első hat hónapban az éves költségvetési deficit közel 120 százaléka halmozódott fel.

– Milyen is az az egyensúlyban lévő, kitűnő állapotban lévő gazdaság, amelyet önök átadtak? Európa legmagasabb inflációs szintje van Magyarországon, közel 5 százalék. Az Európai Unió 27 tagállama közül Magyarországon a legmagasabb az infláció. A térség országai közül ennek az évnek a közepén egyértelműen Magyarországon a legrosszabbak a makrogazdasági mutatók. Legrosszabb a növekedés, legalacsonyabb a foglalkoztatás, a munkanélküliségi szint a legmagasabb, az államadósság szintje 80 százalék fölé kúszik. Minden egyes gazdasági mutató, amivel egy gazdaság egészségi állapotát jellemezni szokták, az bizony, képviselő úr, a legrosszabb a térségben, sőt az Európai Unióban is a legrosszabb, nyolc év áldatlan, békétlen és teljesen hibás, kudarcos gazdaságpolitikájának a következtében.

– Képviselő úr! Soroljam még? Az ön által egyensúlyinak nevezett költségvetés bizony egy közel 300 milliárd forintos fekete lyukat tartalmazott a kormányváltás pillanatában. Egyetlenegy adónemből sem annyi pénz folyik be, mint amennyit a költségvetés tervezésekor vagy az átadás-átvételkor jeleztek. Zuhannak a társaságiadó-bevételek, zuhannak a személyi jövedelemadó-bevételek, és lényegesen kisebb az összes többi adóbevétel is. Persze ez nem csoda, mert egy olyan gazdaságban, amelyben ötödik éve megszorító program van érvényben – 2006. szeptember 1-jétől Magyarországot zsugorítják, megszorítják, spanyolcsizmába teszik, nos, egy ilyen gazdaságban a kis- és középvállalkozók zihálnak, az egész gazdaság motorja lemerült.

– Mi történt? Örökölve ezt a helyzetet, a kormány meggyőződésem szerint az egyetlen lehetséges eszközhöz nyúlt: a pazarlásból a megtakarítás felé vette a fordulatot az államnál, és azt mondta, hogy a gazdaságban van legalább egy olyan rész, amelynek a felelősségvállalása esetén rendbe tudjuk hozni a költségvetést. Ez a bank- és pénzügyi szektor. Ön azt mondja, képviselő úr: borzalmas dolog hogy a nemzetközi világhoz fordultunk.  Igen, a nemzetközi bankrendszerhez fordultunk, hogy vállaljanak felelősséget Magyarország pénzügyeiért, a magyar költségvetésért. Nagyon nehéz tárgyalások. Múlt héten már a megegyezés közelében voltunk, de a Bankszövetség elnöksége mögötti nemzetközi bankvezetők visszavonták a magyar leánybankok vezetőinek tárgyalási mandátumát.

– Képviselő úr! Nincs egyensúlyi költségvetés, nincs egyensúlyban lévő gazdaság, egy válságban lévő magyar gazdaságot örököltünk, amelyből valóban egy konzervatív, polgári forradalom segítségével fog az ország kitörni, és valóban ez a konzervatív, polgári forradalom indult el az önök legnagyobb sajnálatára!

Nincs bal- és jobboldal...

HARRACH PÉTER (KDNP): – Nemcsak az elszabadult indulatokat érzékeljük, hanem irodalmi alkotásnak álcázott cinikus pimaszkodásnak is hallgatói voltunk, vagyunk. Az MSZP jelese állította, állítja, hogy ők négy hónapja jobban éltek, mint most. Igaznak tűnik. Ez a jelenlegi kormány dicsérete, hiszen megszűntek, megszűnnek számukra azok a mellékjövedelmek, amelyek a jólétet biztosították. (Derültség és taps a kormánypárti oldalon.– Közbeszólás az ellenzéki oldalról: Hogy volt!)

– De térjünk békésebb tájakra! Ha például az ember hétvégén leül egy somogyi település szőlőhegyének rendezvényén, és ott 50-60 emberrel találkozik, elbeszélget velük, akkor érdekes tapasztalatra tesz szert. Milyennek is mutatták be magukat ezek a vidéki kisemberek? Él bennük az évszázados családi hagyomány, a nemzeti érzés, a szülőföldhöz való kötődés. Beszélgetve velük, mondta egyikük: örülök, hogy találkoztunk, és emberi szót tudunk váltani. A Kádár-korszakban tanult, akkor építette a házát, akkor vált a szegény családból egy konszolidált emberré. Ez némi hálát ébresztett benne az utódpárt képviselői felé is. Elmondta, hogy ő baloldali, de hozzátette: csalódott. Másra szavazott, mert őket nem képviseli már a pártjuk, mert nem azokat az értékeket hordozza, amelyek nekik fontosak.

– A nemzeti egység a választói akarat következtében egy centrális politikai erőt jelenített meg. Ez a centrális politikai erő megalkotta a nemzeti együttműködés programját, és ez mindnyájunk számára fontos. Hadd mondjam el azt is, hogy az a keresztényszociális párt, amelyik tagja ennek a szövetségnek, hajdani gyökereire visszatekintve azt látja, hogy nemzeti értékeket valósított meg az a társadalmi háttér, amiből kinőtt. Ha visszatekintünk, semmi másra csak a keresztényszociális mozgalmakra, a KALOT-ra, a földosztásra és egyebekre, akkor azt látjuk, hogy ezek az értékek nem baloldaliak vagy jobboldaliak, hanem nemzeti érdeket szolgálnak. És ha megfogalmazzuk őket - akár a munka, akár az otthon, akár a család, az egészség vagy a rend -, akkor értik, hogy mire gondolok. Nincs bal- és jobboldal (Közbeszólás az MSZP soraiból: De van.), nemzeti egység van és nemzeti együttműködés! (Taps a kormánypárti oldalon.)

Közös iránytű: gazdasági akcióterv

SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz): – Tisztelt Országgyűlés! Az országgyűlési választáson a magyar emberek egy új rendszer, mégpedig a nemzeti együttműködés rendszerének létrehozásáról döntöttek. Márpedig az emberek többségének akarata kötelező érvényű a kormányra, az Országgyűlésre nézve is. Ennek megfelelően felépítjük a nemzeti együttműködés rendszerét. Ennek alapján tettük a dolgunkat eddig is, és tesszük ezután is. Ennek alapján már döntöttünk a politikai és a kormányzati rendszer átalakításáról, mint ahogy láthatták, mindössze nyolc minisztérium jött létre, megfeleztük a parlamenti és önkormányzati képviselők létszámát, valamint eleget tettünk egy régi erkölcsi kötelességünknek a kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadásával.

– Itt az ideje tehát, hogy folytassuk legsürgetőbb nemzeti ügyeink megvalósítását. Itt az ideje tehát, hogy új időszámítás kezdődjön a magyar gazdaságban is. Itt az ideje, hogy a spekuláció, az átláthatatlanság, az ügyeskedésre kényszerítés helyett végre igazságos, a kölcsönös felelősségvállalásra épülő és a valódi közteherviselést megvalósító gazdasági rendszer jöjjön létre. Magyarország akkor tud megújulni, és akkor tudja visszafoglalni méltó helyét Európában, akkor tudja állni a versenyt itt, a régióban a vetélytársakkal szemben, ha radikálisan leépítjük a bürokráciát, kíméletlenül visszaszorítjuk a korrupciót, és tíz esztendő alatt létrehozunk egymillió új, legális munkahelyet. Ennek érdekében át kell alakítani az adórendszert úgy, hogy a továbbiakban ne büntetést, spekulációt és igazságtalanságot jelentsen, hanem lehetőséget a nemzeti együttműködés rendszerében való részvételre. (Közbekiabálások, folyamatos nagy zaj az MSZP-frakcióban.)

– A kormány első gazdasági akcióterve ennek megfelelően jelentős adócsökkentést, az adórendszer radikális egyszerűsítését és a vállalkozások adóterheinek régen látott mértékű csökkentését javasolja. A vállalati nyereségadó csökkentése elsősorban a nemzetgazdaság lelkét adó kis- és közepes vállalkozások terheit fogja jelentősen csökkenteni, mint ahogyan a beruházások engedélyezésének egyszerűsítése és tíz adófajta eltörlése is a vállalkozásokat agyonnyomó bürokrácia elleni harc rendkívül fontos lépései. Az első akcióterv világossá teszi azt is, hogy alapegységeként fogadjuk el a családot, ezért egyenes ági öröklés esetben az államnak sem illeték-, sem pedig adóbeszedés érdekében ott semmi keresnivalója nincs. Az adórendszeren kívüli kereset bevezetésével pedig elismerjük mindazok erőfeszítéseit, akik adózott jövedelmükből adnak munkát más embereknek.

– Ezzel egy időben az akcióterv - a kölcsönös felelősségvállalás elvét érvényesítő intézkedésekkel - nagy lépést tesz a szociális biztonság és az igazságosság megteremtése felé. Mert, azért az mégiscsak enyhe, de nem is enyhe, hanem nagyon durva túlzás, hogy a magyar jegybank elnöke az átlagkereset negyvenszeresét és az amerikai jegybankelnöki fizetés dupláját teszi zsebre havonta. Mint ahogyan az is tarthatatlan, hogy egyesek több tíz- vagy akár százmilliós végkielégítésekből élnek, mint Marci Hevesen, és teszik mindezt az emberek pénzéből.

– Nos, tisztelt képviselőtársaim, az első gazdasági akcióterv megnyitja a lehetőséget arra, hogy a parlament ezt a tarthatatlan helyzetet felszámolja. És az akcióterv megnyitja a lehetőséget arra is, hogy most azoktól kérjünk nagyobb hozzájárulást közös ügyeink viteléhez, akiknek korábban éppen az embereket képviselő állam nyújtott segítséget a válság átvészeléséhez. Lehet nem szeretni, és lehet nemtetszést kifejezni, de a választók áprilisban kijelölték az utat, és mi, a parlamenti többség ezen megyünk tovább. A kormány első gazdasági akcióterve alapján következetesen és az eddigi lendülettel, megalkuvás és a rossz kompromisszumok nélkül folytatjuk a nemzeti együttműködés rendszerének felépítését.

+

MATOLCSY GYÖRGY (nemzetgazdasági miniszter): – Mélyen egyetértek mindazzal, amit a képviselő úr mondott. És ez nem is véletlen, mert egy közös iránytű vezeti az első akciótervben beterjesztett valamennyi törvényjavaslatunkat. Ez a közös iránytű a józan ész iránytűje.

• Miért is lenne kizárva az állam a gazdaság köreiből? - Állítjuk: szükség van egy erős, szabályozó államra a piac mellett!
• Miért is lenne igaz az, hogy csak az exportpiac számít? - Nem, a hazai piac is számít!
• Miért is lennének a kis- és középvállalkozások gyengébb szereplői, méltatlanul háttérbe szorított szereplői a hazai piacnak?
• Miért csak a nagyvállalatok legyenek ott a legerősebbek között?

– Az iránytű további működésének jele az, hogy a termelést fogjuk segíteni a spekuláció helyett!  Működik az iránytű akkor is, amikor azt mondjuk, hogy a helyi gazdaság ugyanolyan fontos, mint a globális vagy európai gazdaság.

• Miért lenne egy józan iránytű szempontjából helyes az, ha 2 millió forintnál magasabb végkielégítéseket fizetnének a közszférában?
• Miért is lenne a józan ésszel összhangban az, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnökének két és félszerese a fizetéseaz amerikai jegybank elnökének fizetéséhez képest?
• Miért lenne az a józan ésszel összhangban, hogy a közszférában az átlagkereset tízszeresénél magasabb összeget keressenek?
• Miért lenne a józan ésszel összhangban az bárki szerint, hogy Magyarországon legyen a világ egyik legmagasabb bürokratikus terhe?
• Miért lenne az a józan ésszel összhangban, hogy Magyarországon a világ 186 országa közül a 133. legmagasabb a bürokrácia terhe az adózás terén?
• Miért lenne az a józan ésszel összhangban, ha valaki azt mondja, legyenek magas adók?

– Nos, a józan ész nevében és iránytűjével a második Orbán-kormány első akcióterve ezeket a pontokat támadja meg. Ezek az első lépések. Európával, az Európai Unióval össze vagyunk kötve, még az eurózónával is össze vagyunk kötve; figyelnek ránk. Figyelnek ránk, amikor egy bankadóról döntünk, figyelnek ránk, amikor egy végkielégítéseket terhelő adóról döntünk. A józan ész Európára ugyanúgy ráfér, mint ránk. Azt gondolom, követni fognak sok területen bennünket!

Bartha Szabó József