MOTTÓ: Kedvelt műfaj a Tisztelt Házban az interpelláció. Az ellenzék bőszen ostorozza a kormányt, a kabinet, s pártjaik jelesei pedig egyfolytában a múlt sötét árnyaira emlékeztetnek, a jelen reménykeltő lépéseivel, és az egyre fényesebb távoli jövővel kecsegtetnek. De nem csak felolvasni, beszélni, szónokolni, szavazni is lehet. A legutóbbi asszóikból szolidan és „stilizálva" tallózunk.

Elsorvasztott szlovák-magyar vasúthálózat - lesz változás?

NAGY ISTVÁN (Fidesz): – 2008 óta a szlovák főváros a magyar vasúthálózatról gyakorlatilag nem elérhető. Hegyeshalmon keresztül. Naponta csupán egy nemzetközi járat gondoskodik – Hegyeshalmon keresztül – a személyszállításról. Érthetetlen és elfogadhatatlan az előző kormány azon döntése, amely jóváhagyta a két uniós főváros közötti vonatközlekedés megszüntetését. Pozsony 16 ezer felvidéki magyar otthona, közülük főleg a rendszeresen Magyarországra látogató nemzettársaink, illetve a fővárosban tanuló felvidéki hallgatók számára könnyítené meg a közlekedést a személyszállítás ismételt megindítása. Arról nem is szólva, hogy nagyon sok szlovák állampolgár él Rajkán, Mosonmagyaróváron, és járnak Pozsonyba dolgozni nap mint nap. Emellett nem szabad megfeledkeznünk az idegenforgalmi és turisztikai előnyökről sem.

– Mosonmagyaróvári lakosként az elmúlt években aggódva figyeltem a hajdani szlovák populista kormánykoalíció magyarellenes lépéseit. Mára a két országban lezajlott választásoknak köszönhetően elgördült az akadálya annak, hogy Szlovákia és Magyarország között egy kiegyensúlyozott, kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolat épüljön ki. Ebben az építkezésben nekünk élen kell járnunk. Azt gondolom, hogy a két állam fővárosát összekötő vonatközlekedés beindítása szimbolikus lépés lenne a magyar kormány részéről: deklarálná, hogy baráti kezet nyújtunk a környező államoknak, mert tudjuk, erős, versenyképes Közép-Európát csak közösen tudunk felépíteni.

• Érthetetlen és elfogadhatatlan az előző kormány azon döntése, hogy 2008 óta a szlovák főváros a magyar vasúthálózatról gyakorlatilag nem elérhető, - lesz változás?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Tény: A vasúti személyforgalom hét határmenetben zajlott le Szlovákia és hazánk között. Jelentős része - Rajkánál, Komáromnál, Bánrévénél és Sátoraljaújhelynél - üzleti érdekekre hivatkozva 2010 végére teljesen megszűnt. A regionális vonatok száma is minimálisra csökkent az átmenő szakaszokon. Így Szobon napi két, Somoskőújfalunál három pár maradt, Hidasnémetinél pedig csupán a távolsági forgalom teszi lehetővé a közlekedést.

– A kormány átfogó nemzetpolitikai és közlekedéspolitikai célkitűzéseiben egyaránt kiemelt feladat az anyaországgal szoros kapcsolatot ápoló területek jobb elérhetőségének biztosítása. Nem titok, hogy 6-8-10 helyen, ahol a társadalmi, üzleti, gazdasági realitása megvan, a vasúti forgalmat helyreállítsuk. A MÁV-Start ennek megfelelően a kishatárforgalmi fejlesztésekre, a megszakadt kapcsolatok helyreállítására törekszik. Magyar részről a szándék megvan, szlovák oldali problémák miatt azonban egyelőre akadályba ütközik a Rajka-Pozsony vasúti kapcsolat visszaállítása. Álláspontjuk szerint a határ menti közlekedés megvalósítása a magyar vasút költségvállalása mellett lenne lehetséges. Erre tekintettel a magyar személyszállító társaság árajánlatot kért a szlovák társaságtól a Rajka-Pozsony-Ligetfalu, Ipolytarnóc-Losonc, Somoskőújfalu-Losonc és Hidasnémeti-Kassa közötti vonalakra. Amint megérkezik a szlovák fél ajánlata, a magyar vasút ezt érdemben megtárgyalja, és a kormányzati döntéseknek megfelelően az érdemi intézkedéseket meg fogja hozni. A jövő hónapban szakértői megbeszélés összehívását is kezdeményeztük, reméljük, sikerrel.

+

NAGY ISTVÁN: – Nagyon örülök annak, hogy napi szinten foglalkoznak azzal, hogy Szlovákia és Magyarország között helyreálljon a normális vasúti közlekedés. A választ elfogadva, remélem, hogy Rajka, Győr, Budapest és Pozsony távlatában is mielőbb eredményes tárgyalásokról kaphatunk híreket.

Mikor biztosítja a kormány végre a nyugodt élethez való jogot?

EGYED ZSOLT (Jobbik): – Többször szóba került a legkülönbözőbb fórumokon a miskolci Avas-lakótelep és a fészekrakók ügye. Mint köztudott, a fészekrakók jelentős része bűncselekmény által jutott ingatlanokhoz, amelyből derekasan kivették a részüket az alvilági ingatlannepperek és a korrupt ügyvédek egyaránt. Az eljárás folyik, de sajnos azoknak az embereknek, akik lakásukat eladni nem tudják, a mai napig együtt kell élniük a fészekrakókkal, akik alkalmatlanok a civilizált életre. Megkerestek az avasi Szilvás utca lakói a közelmúltban, hogy személyesen győződjünk meg róla, hogy mit kell átélniük nap mint nap. Belépve a lépcsőházba a látvány és a szag önmagáért beszélt: kitört ablakok, felszakított műanyagpadló, injekciós tűk, ürülék és a többi. Becsengettünk egy kilencedik emeleti 55 négyzetméteres lakásba, ahol az egyik lakó szerint körülbelül negyvenen élnek ott, és a létszám mindig változik. Hihető volt a válasz, mivel a lakók megmutatták nekünk, hogy a lakáson a zár helyett egy elhajlított szeg van, tehát gyakorlatilag bárki jöhet-mehet kénye-kedve szerint. Annak a társasháznak, amelynek 2 millió forint megtakarított pénze volt, jelenleg 3 millió forint adóssága van, és képtelenek lassan a közüzemi díjak kifizetésére. A fészekrakó családok ugyanis semmilyen közüzemi díjat nem fizetnek, segélyfizetéskor pedig napokig tart a vigadalom, pihenni nem lehet, sőt a télen az ötödik emeleten – hangsúlyozom, az ötödik emeleten - sertést vágtak.

– Sajnos, mindezek nem lokális problémák. Egyre több az önkényes lakásfoglaló, bűncselekmény által jutnak az ingatlanhoz, és amikor ezt jogos tulajdonos szóvá teszi, akkor életveszélyesen megfenyegetik. Felhozhatnám példának a már elhíresült Miskolc melletti Lyukóvölgyet, ahol annak idején becsületes miskolci dolgozó családoknak voltak a víkendházai, jelenleg az ingatlanok 80 százalékában önkényes lakásfoglalók élnek. A probléma valós és sürgős megoldásért kiált. Szeretnék tudni az emberek:

• A kormány mikor számolja fel ezeket az áldatlan állapotokat?
• Mikor tudnak a lakók élni a nyugodt pihenéshez és a nyugodt élethez való jogukkal?

+

KONTRÁT KÁROLY, belügyminisztériumi államtitkár: – A Gyurcsány-korszak egyik súlyos örökségét ismertette a képviselő úr. Ez egy olyan probléma, amelynek a megoldása összetett. A nemzeti együttműködés kormányának programja kimondja, hogy a társadalmi bizalom létrehozása csak úgy lehetséges, ha törvény előtt mindenki egyenlő, legyen akár politikus vagy szociálisan hátrányos helyzetben élő ember.

– A miskolci Avas-lakótelepen a szocialista kormány alatt kialakult helyzet kezelése érdekében már 2010 tavaszán sor került célellenőrzésekre. Az avasi rendőrőrs talán az ország egyik legnagyobb rendőrőrse, létszáma több mint 50 fő. Ellenőrzik azt is, hogy a társasházak lakói betartják-e a Miskolc város közösségi együttélési szabályairól szóló rendeletet. A rendőrség több ügyben nyomozást folytat az úgynevezett Fészekrakó-program keretében elkövetett csalás bűntett és más bűncselekmények vonatkozásában. Az eljárások során eddig több mint 100 gyanúsítottat és 300 tanút hallgattak ki. Az eljárásban milliárdos nagyságrendű kárértékkel több mint 400 ingatlan érintett. 6 büntetőeljárást - 14 ingatlant és 61 gyanúsítottat érintően - már vádemelési javaslattal fejezett be a rendőrség. A rend fenntartása érdekében a Belügyminisztérium az elharapózott, nagy zajjal járó, úgynevezett szabaduló-bulik szigorúbb büntetőjogi minősítésének lehetőségét is vizsgálja.

– Miskolc Lyukóvölgyben a nemzeti együttműködés kormánya által hozott intézkedések hatására a közbiztonság érezhetően javult. E területre napszakonként a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányságtól 9, a Készenléti Rendőrségtől pedig 10 rendőr állandó vezénylésére került sor. Napi rendszerességgel, 24 óra időtartamban fokozott ellenőrzés-sorozatot végeznek a rendőrség tagjai a területen. A miskolci rendőrség készenléti osztálya a komoly, nagyobb súlyú esetek kezelésére egy 150 fős, nagy mobilitású, mozgósítható egységgel is rendelkezik, valamint lovas járőrök is végeznek szolgálatot a területen. Elmondhatom, hogy a Miskolc Lyukóvögyben bevezetett koncentrált rendőri intézkedések eredményeképpen a bűncselekmények száma visszaesett, a területen lakók biztonságérzete javult, illetve az érezhető rendőri jelenlétnek köszönhetően az idegen területről érkező személyek bevándorlása megszűnt. A rendőrség folytatni fogja a megerősített ellenőrző tevékenységet mindaddig, amíg ezen az egyébként gyönyörű területen teljes mértékben helyre nem áll a törvényesség. 

+

EGYED ZSOLT: – Abban egyetértünk, hogy ez a fészekrakós probléma Miskolcnak, egy szocialista városvezetéstől örökölt és itt maradt problémája. De, tisztelt államtitkár úr, Miskolcnak is kormánypárti vezetése van. Az önkormányzati választások óta eltelt közel fél év. és ott az embereknek, higgye el, nincsenek hónapjaik, éveik, hogy kivárják a bírósági procedúrát, mert gyakorlatilag életveszélyben járnak haza. Hathatós és sürgős intézkedésre lenne szükség, - addig, amíg komolyabb áldozatok nem fognak történni. Így sajnos a válaszát nem tudom elfogadni.

(Szavazás. Az országgyűlés 214 igen szavazattal, 68 nem ellenében, tartózkodás nélkül az államtitkár úr válaszát elfogadta.)

Ki vállalja a felelősséget?

 

JÁVOR BENEDEK (LMP): – „Az igazgatási kapacitást tovább kell erősíteni, a környezetvédelmi jogszabályok teljesítésének hatékony megfigyelése és végrehajtása érdekében mind területi, mind központi szinten szükség van létszámfejlesztésre." Ez a mondat az Európai Bizottság környezetvédelmi főigazgatóságának a magyar EU-csatlakozást megelőző, a környezetvédelmi hatósági rendszerre irányuló vizsgálatának jelentéséből származik. Csatlakozásunk előtt az Unió úgy látta, hogy hazánk kapacitásai ezen a téren messze vannak a szükségestől. Azóta is következetesen és homlokegyenest az ellenkezőjét tette Magyarország, amire szükség lett volna. 2005 óta folyamatosan forrásokat vontak ki az intézményrendszerből, amire már csatlakozásunk körül is csak az európai átlag negyedét költöttük. Erre a nyolc éve zajló folyamatra most az Orbán-kormány teszi fel a koronát: a zárolások keretében 9 milliárd forintot vonnak el csak a környezetvédelmi és vízügyi ágazatból, a minisztérium zárolási kötelezettségének a felét a tárca költségvetésének ötödével gazdálkodó ágazatból. Ez azt jelenti például, hogy reálértéken a zöldhatóságok finanszírozása a 2005-ös - már akkor is elégtelen – érték felére esik.

– Államtitkár úr! Ön pontosan tudja, hogy azt a költségvetés finanszírozási hiányához képest jelentéktelen pénzt, amit most itt nyernek, százszorosan fogjuk - nem önök, hanem az ország - visszafizetni, kármentesítésben, egészségügyi költségekben, a természeti értékek elvesztésében. Ez a legfelelőtlenebb eladósítása az országnak! Nyugtasson meg, ezt önök sem gondolhatják komolyan! Vagy legalább mondja ki: tudják, mit jelent ez a megszorítás, és vállalják érte a felelősséget a későbbiekben is. A következő árvízi vagy környezeti katasztrófánál ugyanis az „elmúlt nyolcévezés" már nagyon kevés lesz! Államtitkár úr:

• Mire lesz képes ez a hatósági rendszer, amelyik már eddig is alig-alig tudta ellátni feladatait?
• Mire lesz képes, miután ellenőrző kapacitásainak hiánya szerepet játszott a kolontári tragédiában, és eddig sem tudta útját állni a német hulladékimportnak, a dorogi vízszennyezésnek, az Óbudai Gázgyár Duna-szennyezésének vagy erdeink pusztításának?
• Államtitkár úr: ki fog ön állni a tévékamerák elé a következő hatósági ellenőrzés hiányosságaiból is fakadó szennyezéskor, és újra megvédeni a mostani rossz döntést?
• El kíván-e menni a belvízi védekezés helyszíneire vagy a tavasszal, nyár elején, adott esetben újra bekövetkező árvizek által sújtott területekre?
• A szemébe kívánja-e mondani a gazdáknak, akiknek a termése lábon rohadt meg a belvízben vagy azoknak, akiknek a házát vitte el az árvíz, hogy igen, a vízügyi igazgatóságtól tudatosan vontuk el egyik napról a másikra az állami támogatás 45 százalékát, mert kellett a pénz egy adópolitikai ámokfutásra?

+

ILLÉS ZOLTÁN, vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: – Téved a képviselő úr! Nem elvonásról van szó, hanem zárolásról, ami azt jelenti, hogy ideiglenesen és nem véglegesen. Nem az elvonás, hanem az államháztartási egyensúly megőrzése a célja a zárolásnak. Fontos, hogy az ország le tudja magáról rázni azt a terhet, amit az előző kormányok magánérdekeltségektől vezérelve, vastagon fogó ceruzával ráraktak.  De nemcsak államháztartási egyensúly megőrzéséről van szó, hanem a haza levegővételéről is.

– Képviselő úr! Amikor a hulladékimportról, meg vízszennyezésről beszél, akkor az előző időszakot emlegeti, annak a hibáit. Én nem készséggel mutogatok visszafelé, de jelzem: pont ezen ügyek kapcsán váltottam le tíz környezetvédelmi felügyelőségi igazgatóból nyolcat, és pontosan ezért történtek meg azok a személyi változások - elvszerűen, szakmai alapokon -, amelyek révén egy hatékonyabb, egy szakmailag erősebb felügyelőségi hálózatot, vízügyi igazgatósági rendszert építettünk ki. Első számú vezetőjeként ennek a területnek, a vízügynek, a környezetvédelemnek, a természetvédelemnek nem vért és könnyeket kell ígérnem, hanem olyan határozott intézkedéseket, amelyek természetesen azt a célt szolgálják, hogy hatékony munka történjen ezen intézményhálózatoknál. Csak a vízügy területén hat különböző intézkedést, a nemzeti parkok területén tizenhárom intézkedést és a felügyelőségek esetében öt intézkedést tudok felsorolni teljes konkrétsággal. A stratégiánk a következő: az európai uniós pályázati pénzekhez nem nyúlunk, tehát a KEOP-ot semmi nem veszélyeztetheti. Az állattámogatások rendszeréhez sem nyúlunk, pont a magyar gazdák érdekében és az ország, a mezőgazdaság érdekében. Bevételeket növelünk, és embert nem küldünk el! Személyi juttatásokat a zárolás nem érinthet. A kifizetéseink 90 napra történő emelésével tulajdonképpen időt nyerünk. Az erdőgazdálkodási és öntözővíz-szolgáltató tevékenység bevételeit növeljük. Ezek a sarokpontok.

– Képviselő úr! A nemzetközi kötelezettségeinkből fakadó feladatokat rangsoroljuk. Pontosan tudjuk, hogy mit csinálunk, és egyáltalán nem a hazát veszélyeztetjük, épp ellenkezőleg azt igyekszünk megmenteni!

+

JÁVOR BENEDEK: – Államtitkár úr! Az elmúlt húsz évben Magyarországon olyan zárolást még nem láttunk, amely végén visszafizetésre került volna sor. Nagyon szeretném, ha ez most másképpen lenne, de őszintén szólva, semmi okunk nincs feltételezni, hogy ezek a zárolások nem tartósan a finanszírozás megkurtítását jelentik. Úgyhogy a válaszát nem tudom elfogadni.

(Szavazás. Az Országgyűlés az államtitkári választ 205 igen szavazattal, 79 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.)

Mit tesz a kormányzat azért, hogy jól hasznosítható képzettséget szerezhessenek
az alacsony tudásszintű munkavállalók?

SÓS TAMÁS (MSZP): – A kormány az elmúlt tíz hónap során folyamatosan arról beszélt, hogy változtatni kell a szakképzésen, változtatni kell a felnőttképzésen, ugyanakkor adós marad azzal, hogy ezt miként kívánja tenni, és milyen irányba kíván fejleszteni. Ez különösképpen azért gond, mert meghatározó becslések szerint ma Magyarországon a felnőtt lakosság 16 százaléka funkcionális analfabéta, gondot jelent az írás-olvasás is sokak számára.. Emellett a népesség több mint 30 százaléka alulképzett. Ez olyan tudásbeli hiányokat jelent, ami megfosztja őket attól, hogy kiélezett versenyhelyzetben boldogulni tudjanak, szakmát szerezzenek. Friss példaként említem a Kecskemét mellett most épülő autógyár foglalkoztatottak terén felmerülő gondokat: ugyanis úgy tűnik, mintha még mindig nem állna rendelkezésre elegendő számú szakképzett munkaerő a gyár beindításához. Kérdezem:

• Mekkora forrással és milyen előirányzatból kívánják segíteni az autógyárban alkalmazható munkavállalók képzését, átképzését?
• Milyen konkrét intézkedéseket kívánnak meghozni a felnőtt- és szakképzés területén azért, hogy csökkentsék a tudáshátrány okozta munkavállalással kapcsolatos lemorzsolódást?

+

CZOMBA SÁNDOR, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Ma Magyarországon a munkanélküliek és az inaktívak táborában közel 900 ezer olyan ember van, akinek semmilyen szakképzettsége jelen pillanatban nincs. De, ugye, ön sem gondolja komolyan, képviselőtársam, hogy ez a probléma az elmúlt tíz hónapban keletkeztetett? Mint ahogy az az egymillió funkcionális analfabéta sem az elmúlt tíz hónapban keletkeztetett, akik jelen pillanatban sajnos Magyarországon fellelhetők.

– Képviselő úr! A nemzeti együttműködés kormánya nem csak beszél, cselekszik! Készül a szak- és felnőttképzés reformja. Biztosítani kívánjuk a szakképesítés megszerzését. Mások számára a munkával egybekötött, többnyire egyszerű képesítés megszerzése jelentheti a kiutat. Ennek is fontos feltétele azonban, hogy a résztvevő kellően motivált legyen mind a munkavégzésben, mind az ahhoz kapcsolódó tanulásban. A munkából történő tisztességes megélhetéshez ugyanis azoknak is joguk van, akik sohasem fogják tudni pótolni azt, amit fiatalkorukban elmulasztottak. Számukra olyan foglalkoztatási lehetőségeket kívánunk teremteni, amelyek nem igényelnek különösebb szakképzettséget, de segély helyett az értelmes, hasznos jövedelemszerző munkavégzést nyújtják. Az Új Széchenyi-terv keretében az „Újra tanulok" kiemelt projekt kifejezetten az alacsony iskolai végzettségűeket célozza meg. A vidék felzárkóztatását elősegítendő a csak konvergencia-régiókban pályázható programban befejezhetik az általános iskolát azok, akiknek ez a tanköteles életkorukban nem sikerült. Hiányszakmákban szakképzettséget szerezhetnek azok, akiknek még nincs képzettségük, az elavult szakképzéssel rendelkezők pedig a munkaerőpiac által igényelt szakmát tanulhatnak. A programnak ebben a részében 23 ezer fő vesz majd részt, 15,8 milliárd forint támogatás biztosításával, közülük 10 százalék a leghátrányosabb helyzetű térségekből kerül majd ki. Az „Újra tanulok" projekt másik komponenséhez kapcsolódóan az országos közfoglalkoztatási program keretében 2011-ben a résztvevők 12-15 százaléka, azaz körülbelül 2500 fő képzéssel egybekötött munkát végez. A képzésük támogatására mintegy 800 millió forint a tervezett összeg.

– Képviselő úr! A Kecskeméten épülő Mercedes-gyárban alkalmazandó szakmunkások képzésével kapcsolatban tájékoztatom, hogy a kormány most készíti elő azt a felhatalmazást, amely alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészéből beruházásösztönző képzési támogatásban kívánja részesíti a beruházót. Az így támogatott képzésben részt vesz mind a 2500 új munkahelyre felvételre kerülő személy. A gyárban a termelés a tervek szerint 2012-ben indul, de már most 500 főt foglalkoztatnak. A megyei kormányhivatal munkaügyi központja a beruházó kft.-vel folyamatosan tartja a kapcsolatot, toborzással, képzések szervezésével segíti munkaerőigényének kielégítését. A szakmai képzéseken túl munkahelyre történő felkészítő tréningeket is szervez a beruházó kérésére. Mind a felnőttképzés, mind a szakképzés tekintetében a legfontosabb dolog, hogy ne csak egy darab papírral gazdagodjanak a tanfolyamot elvégzők, hanem valós tudás legyen mögötte.

SÓS TAMÁS: – Államtitkár úr! A tények makacs dolgok. A költségvetésből hiányzó százmilliárdokat a legnehezebben élőkön akarják megspórolni.  Az „Út a munkához" program keretében önök szüntették meg a 35 éven aluliaknak a szakmához jutás lehetőségét. A közmunka keretében tavaly 150 milliárd állt rendelkezésre, idén 64 milliárd. Úgy gondolom, hogy ezzel nem lehet egyetérteni.

(Szavazás. Az Országgyűlés az államtitkári választ 229 igen szavazattal, 49 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.)

Mire számíthatnak a bajban lévő devizahitelesek?

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): – Itt egy olyan folyamatról van szó, ahol a magyar nemzet tagjait rákényszerítették az utóbbi 20 év politikusai arra, hogy sakkozzanak a lakás-törlesztőrészlet kifizetése, a közüzemi számlák fedezése, kifizetése és a napi megélhetés, az élelmiszer és a gyógyszer megvásárlása között. Egyáltalán nem azért tartunk itt, mert a magyar nemzet tagjai luxusjachtokat vásároltak volna maguknak, vagy tőzsdére, netán kaszinóba vitték volna azt a pénzt, amit felvettek. És arra sem írt alá senki szerződést, hogy éves szinten egy átlagos devizahitelben mért törlesztőrészlet mintegy 31-33 százalékkal növekedjen. Tehát elmondható: a devizahitelesek kérdésében továbbra sem látható a kormányzatnak azon szándéka, hogy megtalálja a felelősöket. Számoltassa el a kereskedelmi bankokat korábbi felelőtlen hitelezési politikájukért! Számoltassa el azért, mert egyes esetekben mintegy 30 százalékos késedelmi kamattal kell szembesülnie az adósnak. Számoltassa el azért, mert még továbbra sem alakult ki az öncsőd intézménye. Hiszen, miközben multinacionális cégeket több ezer milliárd forintos vissza nem térítendő állami támogatásban részesítettek, a magyar vállalkozások, de a magyar polgárok is devizaalapú, adott esetben szabad felhasználású hitelekbe kényszerültek, pontosan azért, hogy a napi megélhetést, egyáltalán az életterük karbantartását, szinten tartását vállalni tudják.

• Rendelkeznek-e egyáltalán olyan hosszú távú vízióval, ami rendezi ezt a kérdéskört.
• Mit kívánnak tenni a végrehajtási maffia azon túlkapásaival szemben, amelyek adott esetben az ingatlan értékének 10 százalékát viszik el, árveréseken tüntetik el az ingatlant, aztán további milliókat követelnek attól az adóstól, akitől nem biztos, hogy ezt illene és kellene?
• Egyáltalán, várható-e az, hogy ez a probléma rendezve lesz?

+

SZATMÁRY KRISTÓF, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Hétről hétre visszatér ez a kérdés a parlamentben. Teljesen jogosan, hiszen több tízezer magyar háztartás van nagyon nehéz helyzetben. Végleges és jó megoldást nagyon nehéz hozni ebben az ügyben. Legalább három szereplő között oszlik meg ennek a dolognak a rendezése. A bankok felelőtlen hitelpolitikáját figyelembe véve a pénzügyi szektornak is szerepet kell ebben vállalni. Ugyanakkor egy normálisan működő országban az a rend normális, hogy ha valaki hitelt vesz föl, azt a hitelt visszafizeti. Ez az alaphelyzet. Tehát a hitelfelvevőket sem lehet teljesen a felelősség alól kivenni. És miután az elmúlt időszakban a devizahitelek megakadályozására semmi nem történt, a kormányzatnak is van felelőssége. Tehát olyan megoldást kell találnunk, ahol mind a három szereplő az elviselhető költség mellett kiveszi a részét! Ez nem egy egyszerű! Amit tudtunk vállalni: a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása. Arról szól, hogy ameddig végleges megoldás nem születik meg, addig se kerüljenek utcára azok a magyar családok, amelyek valóban önhibájukon kívül kerültek ilyen nehéz törlesztési helyzetbe. Hozzá kell tenni azonban: csak július 1-jéig kívánjuk fönntartani. Ez egy ideiglenes megoldás. Ugyanakkor, egy nagyon komoly, a pénzügyi rendszer stabilitását is érintő megállapodás van előkészületben! Terveink szerint, záros határidőn belül, tehát legkésőbb július 1-jéig meg kell hogy szülessen  annak a programnak, amely hosszú távon kivezeti a moratórium rendszerét ebből az egész viszonyrendszerből. Tehát azt tudom mondani: dolgozunk rajta, a mostani törvényjavaslat pedig biztosítja, hogy senki nem kerülhet április 15-e után sem az utcára.

+

Z. KÁRPÁT DÁNIEL: – Államtitkár úr! Mondjuk ki nyíltan: van megoldás! Ilyen lenne a nemzeti kríziskezelő, amely állami felügyelet alá vonná a hiteleket, és nem az ingatlanvagyonnal próbálna sakkozni ezermilliárdokból. De a legjobban mégis annak örülnénk, ha a jövőbeni koncepciójuk lényegét nem az IMF-fel folytatott tárgyalások kiszivárgott anyagaiból kellene megtudnunk, hanem innen, a Tisztelt Házból. És nemcsak csepegtetve, lépcsőzetesen, adott esetben egy vitanapon is, hogy tisztességesen kibeszélhessük ezt a témát. Hiszen most sem kaptam választ arra, hogy mi lesz a végrehajtási maffiával, hogyan álljuk ennek útját, és mi lesz azon magyar családokkal, amelyek remegve várják, hogy utcára kell kerülniük. A válasza már csak ezért is elfogadhatatlan! 

(Szavazás. Az Országgyűlés az államtitkári választ 204 igen szavazattal, 79 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta.)

Bartha Szabó József