„Támogatja-e a kormány az M7-es autópálya és a 2010-re elkészülő horvát A12-es autópálya összekapcsolását a berzencei átkelőhelyen keresztül, s ezzel egy évtizedek óta hátrányos helyzetű térség, a csurgói kistérség gazdasági és infrastrukturális felzárkózását? Beszélnek az esélyegyenlőségről, beszélnek az infrastruktúra-fejlesztésről, de nem tesznek semmit! Kérem, hogy cselekedjenek!”
Igen, Szászfalvi Lászlót, messze a fővárostól, a határ közelében, (Csurgó) választották - nem is egyszer – nagy reménnyel országgyűlési képviselővé és polgármesterré. Tették volt bizalmuk feladatául: „küzdjél értünk, orrvérzésig!” Szólt is értük, sokadszor szólt a kereszténydemokrata képviselő. Íme, legutóbbi, címezve a közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztériumi államtitkárhoz, (Oláh Lajos):
– Államtitkár Úr! A közelmúltban megkezdődött a horvát autópálya-építés újabb üteme. A mostani beruházás keretében megépítendő horvát autópálya-szakasz, az A12-es Zágráb irányából Góla-Berzence térségében éri el a magyar határt 2011-ben. A horvát fejlesztési irányokból jól látszik: a határ túloldalán az elmaradottabb területeket kívánják bekapcsolni a nemzetközi közúthálózatba és ezzel a gazdaság vérkeringésébe. Egészen nyilvánvaló, hogy a horvátok útfejlesztési stratégiája a gazdasági szempontból ugyancsak elmaradottabb csurgói térség fejlődését is szolgálhatja, de természetesen csak a megfelelő magyar kormányzati támogatás és fejlesztéspolitika segítségével. A horvát fejlesztésnek köszönhetően ugyanis a horvát autópálya Góla-Berzence határátkelőnél levő végpontja mindössze 25 kilométeres távolságba kerül majd az M7-es autópályától, amelynek eléréséhez hosszú évek óta rendelkezik a térség egy engedélyezett tervvel, az Iharosberény-Sand összekötő út tervével. Az elkészülő horvát autóútszakasz gazdaságélénkítő hatása vitathatatlan, de a horvát-magyar autópálya összekapcsolása nélkül a leamortizálódott állapotban levő közúthálózat nem bírja el az átmenő forgalom lebonyolítását, jelentős mértékben nő a zaj- és környezetterhelés, romlik a közlekedők, a települések, Berzence és Csurgó biztonsága. Kérdezem a berzencei és csurgói polgárok nevében:
• A minisztérium rendelkezik-e részletes információkkal horvát szomszédaink fenti terveiről?
• Történtek-e államközi egyeztetések vagy minisztériumközi egyeztetések?
• A horvát autópálya-szakasz elkészülésével párhuzamosan a határ magyar oldalán terveznek-e bárminemű közútfejlesztést, útszélesítést, elkerülőút-építést, gyorsforgalmiút-építést a megnövekedett forgalomterhelés lakosságra és környezetre káros hatásainak mérséklésére?
Oláh Lajos, közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! A horvát A12-es és A13-as autópályák országhatárig terjedő folytatásának azonnali vagy akár csak középtávú megépítését - szakmai vélemények szerint - sem a horvát hálózati, sem a településszerkezeti feltételek, sem az érintett települések forgalmi igényei nem indokolják. Ezen horvát autópályákhoz hazai csatlakozó gyorsforgalmi út megépítése a törvényben rögzített magyar fejlesztési programban nem szerepel. Az utóbbi öt évben véghez vitt kiemelkedő magyarországi autópálya-fejlesztés ellenére még mindig 9 hivatalos európai tranzitfolyosó határmetszésének megvalósítása hiányzik, a két Somogy megyei kapcsolat pedig nem tartozik ezek közé. Zágráb irányában a közelmúltban befejezett M7-es autópálya biztosítja a jelenlegi igényeket kielégítő tranzitkapcsolatot.
Szászfalvi László: – Tisztelt Államtitkár Úr! Sajnálom, hogy konkrét válaszokat nem adott a kérdéseimre. Úgy látom, hogy a minisztérium álláspontjából nagyon hiányzik az előrelátás és a horvátokkal együtt való előre tervezés. Azt gondolom, a két kormány közötti álláspont között az az igazi különbség és megragadható különbség, hogy a horvát kormány egy patrióta gazdaságpolitikát, patrióta infrastruktúra-fejlesztő politikát folytat, ami nemcsak útépítést jelent, hanem kizárólag látszik ezekből a tervekből, hogy a gazdaságot szeretnék fejleszteni, illetve az elmaradott helyzetben levő térségeket szeretnék fölzárkóztatni és bekapcsolni a gazdaság vérkeringésébe. Önök pedig csak szóban, szép szóvirágokkal tudnak fogalmazni! Beszélnek az esélyegyenlőségről, beszélnek az infrastruktúra-fejlesztésről, de nem tesznek semmit! Kérem, hogy cselekedjenek!
Oláh Lajos, közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Meglepődtem, hogy ilyen bátor! Nem is értem, hogy miről beszélünk? Ki épített Magyarországon valójában autópályákat? Hát mindent el lehet mondani a mi kormányunkról, tisztelt képviselő úr (dr. Fónagy János: Ki fizette?), de az, hogy nem építünk autópályákat… (Taps az MSZP padsoraiban.)
Csóválta a fejét, Szászfalvi László, csóválta erősen: - Ez nem válasz!
