Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban az azonnali kérdések műfaját. Az elnök csenget, hosszasan csenget, rövid szünetet rendel el, mert vége az interpellációknak, vége a „kötelező szavazás" okozta frakciófegyelemnek, a képviselők zöme elindul a büfébe, a folyosóra vagy egyéb szükséges dolgait végezni. Pillanatok alatt harmadnyian maradnak. Így kezdődik. Mindig így kezdődik. Miután helyre áll a rend kőkemény ütközetek, szóváltások színesítik. Kontra, rekontra, szubkontra, mórkontra. Kártya nyelven így nevezhető. Az ellenzék szólásai majd mindig költőiek, már a címűkben hordozzák az elmarasztalást. Az MSZP például bőszen ostromol, s látványosan arra hivatkozik, hogy a nehézségek ellenére, mily nemes és eredményes volt a küzdelmük az elmúlt nyolc esztendőben, most pedig az új kormány áldatlan működésének köszönhetően romba dől az ország. A liberális köntösbe burkolódzó LMP, és a „mellényt öltő" Jobbik szerint pedig csak akkor lesz igazán szép a hazánk, ha majd - persze nem együtt- ők irányítják. A kormány sem rest. Hangzatos retorikával cáfol, a múlt sötét bugyraira emlékeztetve, valóságot javító, szebb jövő reményében tesz, s ígér bőségesen. A siker egyik oldalon sem kétséges: minden párt hálásan megtapsolja a szószóját! Legutóbbi szónoklataikból – szolidan stilizálva – tallózunk.

Mit kíván tenni a kormány a 2006. őszi rendőrterrort tagadó
helleri hazugságok ellensúlyozása érdekében?

GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): – „Nincs olyan vastag bőrt igénylő hazugság, amit egy kommunista szemrebbenés nélkül ki nem mondana, ha azt a mozgalom érdeke vagy az elvtársak személyes boldogulása úgy kívánja!" Szolzsenyicin mondása nemcsak a kommunistákra igaz, hanem azokra a volt kommunistákból milliárdosokká vedlett rablóprivatizátorokra is, mint Gyurcsány Ferenc, vagy éppen azokra a liberális megmondóemberekre, mint Heller Ágnes.

– Sokunkat megdöbbentett és felháborított Heller Ágnes kijelentése Brüsszelben, amelyben nem kevesebbet állított, mintsem hogy nem lőttek emberekre 2006 őszén, és nem voltak kínzások. Tudjuk jól, hogy ezzel a gyalázatos hazugsággal nem egyedül van Heller Ágnes. Képvisel olyanokat, akik megpróbálják 2006 igazságát relativizálni, mégpedig azt, hogy akkor az emberek felkeltek, ellenálltak egy olyan embertelen rendszerrel szemben, amelyet Gyurcsány Ferenc jelképezett, és amelyet vérbe fojtott kőkeményen. Csonttörések, szemkilövések, fogdákban kínzások, verések, önkényes őrizetbe vételek, jogerős ítéletek és jelentések sora bizonyítja ma már ezt a tényt.

– A kormánynak felelőssége és kötelessége, hogy 2006 igazságát eljuttassa a világ minden tájára, a külképviseletek bevonásával egy teljes körű kampány indításával. Helyre kell tenni azt, hogy kik voltak azok, akik ezeket a gyalázatos tetteket vezényelték. Ezért kérem, hogy mindazokat a jelentéseket, amelyeket az emberi jogi bizottság elfogadott ezen a téren, a Civil Jogász Bizottság letett, a teljes körű dokumentációt fordíttassák le rövid időn belül angol nyelvre, juttassák el, és egy teljes körű visszacsapással tegyék helyre 2006 őszének igazságát. És nem utolsósorban: végre kezdjenek hozzá kőkeményen az elszámoltatáshoz!

• Mit kíván tenni a kormány a 2006. őszi rendőrterrort tagadó helleri hazugságok ellensúlyozása érdekében?

NAVRACSICS TIBOR, közigazgatási és igazságügyi miniszter: – Tegyük hozzá: ahogyan a 2006. őszi események után Budapest rendőrfőkapitányát kitüntették a szabad demokraták és a szocialisták, úgy most Heller Ágnest tüntették ki. Úgy látszik, ha valaki tagadja a 2006 őszén történteket, a szocialistáktól kapnak egy vállon veregetést vagy éppenséggel kitüntetést is. De talán nemcsak nekünk van tennivalónk, hanem a zöldekkel szoros kapcsolatot tartó Lehet Más a Politikának is, ami annál is kínosabb, hiszen Schiffer András, az LMP frakcióvezetője annak idején szintén a 2006-os rendőrattak ellen lépett föl. Különös lehetett neki hallani, amint Cohn-Bendit lepisszegi Morvai Krisztinát, illetve amint a zöldek csatlakoztak Heller Ágnesnek ahhoz a véleményéhez, hogy valóban, itt tulajdonképpen nem történt semmi 2006 őszén. Úgyhogy én kérném majd az LMP-t is, hogy a zöldekkel való rendkívül szoros kapcsolatát használja fel arra, hogy a 2006. őszi eseményeket megismerhesse Daniel Cohn-Bendit is.

– Noha tudjuk, hogy ez nem elég, és ezzel nem nyújthatunk teljes vigaszt az akkori sérülteknek, ezért az egyik első intézkedésünk keretében a 2006. őszi áldozatoknak és sérülteknek kártalanítást nyújtottunk. Ugyanakkor egyetértek önnel abban, hogy a 2006. őszi eseményeket a továbbiakban is ismertetni kell. Annak idején kiadványokat szerkesztettünk. Önök valóban kiváló munkát végeztek mint jogvédők, azért, hogy megismerhesse az Európai Unió, az Egyesült Államok és a világ azokat a brutális tetteket, amelyeket akkor a rendőrség politikai utasításra elkövetett. Bízunk benne, és tudjuk, hogy a jövőben is el kell végeznünk ezeket a munkákat, hogy ilyenfajta hazugságok ne tudják elhomályosítani ennek az emlékét.

GAUDI-NAGY TAMÁS: – Köszönöm, miniszterelnök-helyettes úr. A válasza olyan értelemben megnyugtató, hogy ezek szerint önök is átlátják annak fontosságát, hogy a nemzet méltóságának megvédése a mindenkori kormány feladata és kötelessége. Ezzel a gyalázatos hazugsággal Heller Ágnes nemcsak egyrészt magát írta ki a komolyan veendő személyek köréből, de a nemzet méltóságát gyalázta meg, és köpte szembe az áldozatok emlékét és méltóságát.

– Viszont, ismételten emlékeztetnem kell arra, hogy Gyurcsány Ferenc, itt ült velem egy sorban, ma is itt volt a Házban, a parlamenti patkóban, ma is szabadlábon van! Bene, Gergényi és társai is bizony nem jó helyen vannak. Tehát az eljárásokat kőkeményen meg kell indítani, és el kell számoltatni a felelősöket! El, mert gyalázat, ami történt, és ezt a gyalázatot a büntetőjog eszközével a lehető leghatározottabban meg kell torolni! Az igazságtétel ellenállhatatlan vágya az embereknek. A jóvátétel megtörtént, ez nagyon fontos, de le kell sújtson a jog legkeményebb fegyvere ezekre az emberekre!

NAVRACSICS TIBOR: – Tisztelt képviselőtársam! Mi vagyunk az Országgyűlésben az a frakció, amelynek egyik képviselőjét személyesen is és fizikailag is érte a rendőri erőszak 2006 őszén. Ugyanakkor tudatában vagyunk annak is, hogy a jogállamiság és az alkotmányosság határait semmilyen formában nem lehet átlépni!

Fennmaradhatnak a kisüzemi sörfőzdék hazánkban?

HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): – A kisüzemi sörfőzdék az 1990-es években alakultak, jellemzően kevés létszámot foglalkoztató családi vállalkozásként. A kezdeti, kedvező jogi és gazdasági körülmények hatására számuk meghaladta a 300-at. A jövedéki és egyéb jogszabályok az elmúlt időszakban azonban kifejezetten hátrányos helyzetbe hozta a kisüzemi sörfőzdéket. Számuk jelenleg 50 körüli. A hazai sörtermelés körülbelül 0,1 százalékát állítják elő, piaci részesedésük tehát igen csekély. A vendéglátásban, a turizmusban viszont jelentős a szerepük, mert sajátos technológiával általában egyedi ízesítésű sört állítanak elő.

– Több uniós országban igen nagy a megbecsülésük, és sikeresnek mondhatók a kis, nemzeti sörfőzdék. Németországban, Csehországban például jelentős adókedvezményt biztosítanak ezeknek a vállalkozásoknak.

• Van-e erre nálunk is lehetőség?

SZATMÁRY KRISTÓF, nemzetgazdasági minisztérium államtitkár: – Nemcsak a kincstári optimizmus, hanem a meggyőződés mondatja velem: abban vagyunk érdekeltek, és azt támogatjuk, hogy a kisüzemi sörfőzdék fennmaradhassanak. Hozzánk is eljutottak egyébként a kisüzemi sörfőzdék érdekvédelmi és érdek-képviseleti egyesülete által javasolt adó- és egyéb javaslatok. Az előzetes konzultáció alapján, az adómérték csökkenésére, továbbá a bizonyos adminisztratív terhek könnyítésére vonatkozó javaslatok támogathatónak tűnnek. Értelemszerűen ezeket bele kell illeszteni egy általános adórendszerbe, hogy az előállított kerülő jövedéki termék mennyiségének és a keletkező adófizetési kötelezettség teljesítésének nyomon követése és ellenőrizhetősége is biztosított legyen. Meggyőződésem, hogy a sörfőzdék értékei a magyar élelmiszeriparnak, megértő fülekre talál tehát a megmentésüket szorgalmazó kezdeményezés.

HORVÁTH ZSOLT: – Államtitkár úr! Örömmel hallottam ezeket a szavakat, ugyanis tudnia kell: ez az azonnali kérdés egyben azonnali segélykiáltás is. A megmaradt kisüzemi sörfőzdéket napjainkban valóban a megszűnés veszélye fenyegeti.

SZATMÁRY KRISTÓF: – Megismétlem: ezek bajok  orvosolhatók, támogatjuk a hazai kisüzemi sörfőzdék javaslatait.

Mi az igazság, belügyminiszter úr?

DOROSZ DÁVID (LMP): – 2011 januárjában szörnyű tragédia rázta meg az országot: a West-Balkán nevű szórakozóhelyen három fiatal lány vesztette életét. A nagy dérrel-dúrral összehívott másnapi sajtótájékoztatón Pintér Sándor belügyminiszter úr kijelentette, hogy az egyik lány szervezetében drogot találtak. Ez nem volt igaz, a toxikológiai vizsgálat egyértelműen megcáfolta. A belügyminiszter úr ezzel a gyanú árnyékát vetette a többi áldozatra is, súlyos fájdalmat okozott az áldozatok családtagjainak, súlyosan megsértette az áldozatok emlékét. Kérdezem:

• Hogyan lehet az, hogy a Magyar Köztársaság belügyminisztere ilyen felelőtlenül nyilatkozik?
• Hogyan lehet az, hogy összevissza beszél?
• Hogy lehet az, hogy a belügyminiszter úr azóta sem kért elnézést az áldozatok családtagjaitól, miután így megsértette az ő emléküket?

KONTRÁT KÁROLY, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Úgy gondolom: ezen a területen is olyan rendetlenséget, olyan határozatlanságot, olyan állapotokat örökölt a 2010. május 29-én megalakult kormány, amelyek sajnos lehetővé tették, hogy ilyen tragédia bekövetkezzen. A tragédia körülményeinek vizsgálata érdekében a rendőrség azonnal vizsgálatot indított, a kormány pedig olyan jogszabályokat alkotott, amelyek lehetővé teszik, hogy megelőzzük a hasonló tragédiák bekövetkeztét. Az üggyel kapcsolatban a rendőrségi eljárás valamennyi eredményét nyilvánosságra hoztuk, és ha a későbbiekben új adat merül fel, azt is a nyilvánosság elé fogjuk tárni.

DOROSZ DÁVID: – Államtitkár úr! Ön régi jó szokásához híven megint összevissza maszatol, és ugyanúgy összevissza beszél, ahogyan az ön főnöke, a belügyminiszter úr tette.

– Feltettem három egyértelmű kérdést, erre nulla, azaz nulla darab válasz érkezett. Még egyszer felteszem, és lassan mondom, hátha ön is végre megérti: kíván-e a belügyminiszter úr elnézést kérni nyilvánosan az áldozatok családtagjaitól, ugyanúgy, ahogy nyilvánosan megsértette őket, és megsértette az elhunyt fiatal lányok emlékét? Erre a kérdésre válaszoljon, ne maszatoljon, legyen kedves!

KONTRÁT KÁROLY: – Képviselő úr! Szeretném elmondani, hogy a belügyminiszter urat nem vezette az a szándék, hogy megsértse az áldozatok emlékét, nem vezette az a szándék, hogy megsértse az áldozatok családját. A belügyminiszter urat az a szándék vezette, hogy kiderüljön az igazság. Az a szándék vezette, hogy a jövőt illetően megelőzzük a hasonló tragédiákat. A belügyminiszter úr, majd ha úgy gondolja, hogy ebben a kérdésben meg kell neki szólalni, meg fog szólalni. És abban bízom, hogy ön is meg fogja hallani.

Nincs krízisalap?

SIMON GÁBOR (MSZP): – Képviselőtársaim! Ma is hallottuk, és azt hiszem, az elmúlt nyolc hónapban szinte minden mondatkezdéskor elhangzott, hogy az elmúlt kormányzati időszakban csak rossz dolgok történtek. A sok rossz dolog mellett mégiscsak van néhány olyan ügy, amire mi úgy tekintünk, hogy ennek a társadalomnak és a társadalom legelesettebbjeinek igazán komoly támogatást nyújtott, így gondolkodunk a krízisalapról is. 2009 és 2010 között működött 132 ezer embernek közel 4,6 milliárd forint összegben nyújtott támogatást. Tudják, azoknak a családoknak, ahol 20, 50 vagy 100 ezer forint a napi túlélést segíti.

– Ma nem látom, hogy volna szándék arra, hogy ez a krízisalap valamilyen formában folytatódjon, vagy helyette valami más olyan támogatási forma létezzen. Egy olyan jövedelem- és adópolitika van, amely egyébként csak tágítja, növeli a távolságot a gazdagabb és a szegényebb, elesettebb családok közt. Nem általánosságokat kérek, államtitkár úr, hanem egy pici konkrétumot. Ezért kérdezem nagy tisztelettel, illő szerénységgel, és mintegy jelezvén, hogy megspórolhatja a személyeskedést és az általános 8 évre való visszamutatást:

• Van szándék a krízisalapra vagy egy hasonló támogatási formára, vagy nincsen?
• Tud-e valamilyen konkrétumot mondani nekünk, hogy a krízisalap helyett valamilyen támogatási formában ezeknek a családoknak, a legelesettebb családoknak a kormány tud segíteni?

SOLTÉSZ MIKLÓS, nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Ön azt mondta: jó dolog volt a krízisalap! Szeretném jelezni: a krízis maga volt az MSZP, és a krízist önök okozták! Már 2008 előtt is, mielőtt a pénzügyi-gazdasági válság kitört volna, majd amikor kitört, az ön miniszterelnökei azt mondták, ígérték: Magyarországot messze el fogja kerülni. Ehhez képest mit tettek a krízis kezelésére? Kezdjük azzal: amit önök léptek, nem volt más, mint hiteleket vettek fel továbbra is a Valutaalaptól, illetve az Európai Uniótól. Több mint 20 milliárd euró értékben, azaz több mint 5000 milliárd forint értékben! Ez felszíni kezelés, semmit nem segített azoknak az embereknek, akik egyébként valóban megérdemelték volna a támogatást.

- Képviselő úr! Tudja, hogy mennyit fizetünk vissza naponta adósságállományunkból? Tudja, hogy több mint 6,5 milliárd forintot naponta!  Önök nem adtak segítséget a kilakoltatással fenyegetetteknek, nem adtak segítséget a gáz- és távhőtámogatásra rászorulóknak, hiába mondták, hogy megvédik őket. Több mint tucatszor emelték az árakat az önök kormányzása alatt. Ezzel szemben igenis, a Fidesz-KDNP kormánya olyan segítséget adott az embereknek, amely nem ezt az 5,5 milliárd forintot jelentette, hanem sokkal magasabb összeget.

SIMON GÁBOR: – Államtitkár úr szerint a segítség, az hogy csökken a jövedelem az igazán rászoruló családoknál. Talán még az is, hogy az „Út a munkához" program befullasztásával most ott állunk, hogy a leghátrányosabb helyzetű térségekben se segély, se közmunka. Ez lenne az igazi kormányprogram? Államtitkár úr, én nem lennék erre oly nagyon büszke!

SOLTÉSZ MIKLÓS: – Képviselő úr! Megmentettük a nyugdíjasokat a kötelező magánnyugdíj-pénztárakhoz befizetendő pénzektől. Bevezettük, a bankadót és bevezettük a krízisadót, aminek direkt az a célja, és az üzenete, hogy azok a vállalkozások, amelyek hatalmas pénzeket vettek el az évtizedekben az emberektől, most végre hozzájáruljanak az élethelyzetük javításához is. Mi biztos, hogy nem azt a gyakorlatot folytatjuk, amit ön végzett az államtitkárságon, miszerint vezetői készségek fejlesztésére irányuló tanácsadást nyújtottak önnek, és szupervíziót napi, igen napi 50 ezer forint plusz áfáért! Úgy gondolom, hogy a mostani szólása is ezek után teljesen tárgytalan!

Csődközelben a Pest Megyei Önkormányzat?

LENHARDT BALÁZS (Jobbik): – Az önkormányzatok az elmúlt öt évben újabb és újabb elvonásokkal, megszorításokkal voltak kénytelenek megbarátkozni a Gyurcsány-korszak gazdasági dübörgésének köszönhetően. Bajnai kormánya az IMF és a nemzetközi befektetői elvárásoknak megfelelően pedig a teljes neoliberális vágyak netovábbjaként, egy nagy nadrágszíjmeghúzó csomagként nagyjából 180-200 milliárd forintot vont el az önkormányzatoktól. Ekkor valamennyi önkormányzat megkongatta a vészharangot, és annak adott hangot, hogy ők most már nem fogják tudni a törvényben számukra kijelölt alapfeladatokat sem ellátni.

– Ennek ellenére valahogy továbbdöcögött az a 2009-2010-es esztendő, de mindenki azt várta, hogy a kormányváltás után majd jön a Fidesz, és rendet tesz az országban. Remélték: a működésképességük határára elért önkormányzatokat olyan állami segítségnyújtásban, támogatásban részesíti, hogy legalább a közhatalmi funkcióikat el tudják látni. Ezt remélték az önök között is nagy számban helyet foglaló polgármesterek is. Ehhez képest érkezett a nagy pofára esés: a költségvetési vita során kiderült, nem lett több pénz, sőt nominálértékben még kevesebb is lett.

– Tudjuk: a Pest Megyei Önkormányzat költségvetése hiányként 5 milliárddal számol. A múlt héten tört ki az a botrány, ami arról szól, hogy az önkormányzat tartozik nagyjából 500 millió forinttal a közüzemi étkeztetést végző cégnek. 18 iskolában nagyjából 3 ezer gyerek vajas kenyeret kapott ebédre. Hadd mutassam föl! (Felmutat egy tányéron néhány szelet vajas kenyeret.) Szeretném megkínálni itt a kormányzati képviselőket is, fogyasszák el ők is ezt az ebédet, ha ezt jónak gondolták!

SZABÓ ERIKA, közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Köszönöm! Felelősségérzetet és az aggódást érzem ki a szavaiból, és nem tételezném föl, hogy hangulatot szeretne kelteni a Fidesz-KDNP-kormány ellen. Az elmúlt 8 évben a Fideszes, polgári többségű önkormányzatokkal politikai ellenfélként számoltak a szocialista-szabad demokrata kormányok, és mindent megtettek azért, hogy legalább pénzügyi szempontból ellehetetlenítsék őket. És nemcsak az önkormányzatokkal bántak ilyen kíméletlenül, hanem az egész országgal! Mérhetetlen adósság, amit fölhalmoztak! Minden pénzt elherdáltak, minden pénzt eltüntettek. A strukturális reformokra éppen azért van szükség!

– A Pest Megyei Önkormányzat mindent megtesz, hogy rendezze a pénzügyi problémákat. Valóban nagyon nehéz helyzetben vannak, kértek az adósságrendezési eljárást, a Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkárához fordultak azért, hogy az önhibájukon kívüli hátrányos helyzetű önkormányzatok támogatásából részesülhessenek.

LENHARDT BALÁZS: – Természetesen nem vagyunk ellenérdekeltek. Mindnyájan azt szeretnénk, ha megoldódnának a gondok. Ha az elmúlt időszakot néznénk, nyilvánvalóan a kormányzati erőknek kiemelt volt a felelősségük, de az önkormányzatoknál is számos olyan beruházást lehetne találni, ami nem biztos, hogy indokolt volt.

– A legnagyobb problémánk, hogy óriási válság van az országban, és ahelyett, hogy önök ezzel szembenéznének, és őszintén közösen gondolkoznánk a megoldáson, PR-kormányzást folytatnak. Óriási, becsomagolt ajándékokat nyújtanak át felmasnizva, mindenféle hangzatos elnevezéssel, különböző csomagokat, de amikor kinyitjuk, csak egy lufi van benne, ami aztán nagyon hamar leereszt. Ez a baj!

– Nézzünk szembe a valósággal! Nézzünk szembe azzal, hogy milyen gondjaik vannak az embereknek, és mivel kell, hogy étkezzenek, és mit kapnak! Sajnos jelenleg olyan helyzet, amit önök igyekeznek beállítani!

SZABÓ ERIKA: – Ha közösen próbálunk javítani az ország helyzetén, az lenne a legjobb megoldás. Ezzel a felelősséggel küldtek bennünket ide a választópolgárok, és valóban ezt kell tennünk. De ahhoz, hogy közösen bármit el tudjunk indítani, ahhoz olyan olyan helyzetértékelést kell először közösen kialakítanunk, amin el lehet indulni. De, ha ilyenekre hivatkozik, mint például a PR-kormányzás, akkor nem értem, hogy miről beszél. Ám, ha azt mondja, hogy az Új Széchenyi-terv kiváló alap arra, hogy elinduljon a gazdaság és beinduljon az ország, és aztán az önkormányzatoknak is legyen több pénzük a működésre, akkor ez már egy olyan alap, amin elindulhatunk.

Tisztelt Képviselő asszony! Kedves Rebeka!

SZABÓ REBEKA (LMP): – Államtitkár úr! A haza védelme mindenekelőtt – mondják önök! A kormánytól és főleg Illés Zoltán államtitkár úrtól nap mint nap hallhatunk az erős vízügyi ágazatról, amely még, ugyebár, közmunkásokat is alkalmazni is képes. De mi is történik a valóságban? Az elmúlt 9 hónapban a kormányzat több mint 15 milliárd forintnyi tartozást halmozott fel az ár- és belvízi védekezés során, lehetetlen helyzetet teremtve a vízügyi ágazatnál. És mindezt most tetézik a vízügyi hatóságoktól elvont milliárdokkal. A helyzet az, hogy az állam tartozik a védekezésben részt vevő kis- és középvállalkozásoknak. Elmaradása van a védekezési túlórabérekben, de még egyes közszolgáltatói számlák sincsenek kifizetve. Kérdezem tehát:

Mire számíthatunk a tavaszi árvizek során?

• Meddig tartható ez az áldatlan állapot, hogy a hazai ár- és belvízvédelem folyamatossága a hitelezők, vagyis vállalkozók, szolgáltatók, közszolgáltatók jóindulatán, illetve megértésén múlik?
• Milyen kézzelfogható, konkrét intézkedéseket tesz a kormányzat a tavaszi ár- és belvízvédelmi prevenciós munkálatok elvégzésére, különös tekintettel arra, hogy a megelőzés költsége kevesebb, mint a tizede az árvizek során a védekezésre, helyreállításra, illetve kártalanításra fordítandó összegeknek?

ILLÉS ZOLTÁN, vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: – Tisztelt képviselő asszony! Kedves Rebeka! Az elmúlt időszakban nem végezték el azokat a munkákat, amelyeket el kellett volna végezni, de ez az elmúlt időszak nem tegnap meg tegnapelőtt, hanem az elmúlt 6-7-8 év. Ki az a balga lélek, aki ne akarná, hogy az árvízi és a belvízi megelőzés megtörténjen? Na de, a szegény ember a legszegényebb: a megelőzésre soha nem volt meg a megfelelő mennyiségű pénz. Most végre a fejéről a talpára kellene állítani a dolgokat. Igen, én vagyok az, aki az erős vízügyről beszélek, de nemcsak beszélek, hanem szervezem, hogy egy félkatonai szervezet legyen nem az erőszakszervezet tekintetében, hanem hatékonyságát tekintve. Igen, én vagyok az, aki azt mondom, hogy 5,2 milliárd forint kellene az év elején ahhoz, hogy a belvíz legfontosabb problémáit meg lehessen oldani. És láss csodát: a mostani költségvetésben benne van, hogy a vízi társulások helyett a vízügyi igazgatóságok felügyeletével az árvízi-belvízi megelőzést meg lehessen oldani.

SZABÓ REBEKA: – Államtitkár úr! Nem elég az elmúlt nyolc évre hivatkozni, ha éppen szakítani akarnak az elmúlt nyolc év politikájával, hanem új gyakorlatot kéne követni! Azt leszámítva, hogy ön egy félkatonai szervezetet akar kiépíteni, nem nagyon hallottam konkrét választ arról, hogy milyen konkrét megelőzési munkálatokban gondolkodnak a tavaszi árvizek előtt.

ILLÉS ZOLTÁN: – Tisztelt képviselő asszony! Kedves Rebeka! Nem önmagáért való cél a vízügy átszervezése. Mondok önnek egy konkrétumot. A kormány döntött arról, hogy 7,6 milliárd forintot biztosít a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei árvízi megelőzés és védekezés költségeire. Miért Borsod-Abaúj-Zemplén megyében? Közismert, hogy ott Felsőzsolca térségében voltak a legnagyobb problémák. 7,6 milliárd, és zajlanak a munkálatok. Ja, és ebben a pillanatban a kormány a közmunkaprogram kapcsán r a vízügy ágazataiban 9 ezer ember dolgozik, szegény cigányoknak és szegény magyar embereknek biztosít ezáltal munkát.

Kinek az érdeke?

HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): – Tisztelt Legfőbb Ügyész úr! Köztudomású tény, hogy 2010 márciusáig a Civil Zrt. egyik tulajdonosa Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszter volt. 2006 novemberében a Civil Zrt.-be olvadt be a Berta Biztonsági Kft., amely cégnek százszázalékos üzletrészét a Civil Zrt. már korábban, 2005-ben megszerezte. A beolvadás folytán 2006. november 30-án megszűnt Berta Kft. megdöbbentő módon élő bankszámlával rendelkezett még két hónappal később is az MKB-nál, ahonnan utalás történt 2007 januárjában a Fővárosi Bíróság részére a Békésfact Kft. felszámolási eljárásba történő hitelezői regisztráció céljából. Ez utóbbi cégről azt kell tudni, hogy a Legfelsőbb Bíróság 2009-es jogerős ítélete szerint jogszabályba ütköző szerződéssel értékesítette a Hajdú-Bét Rt. ingatlanait. Az előbbiekben hivatkozott, nyilvánvalóan törvénysértő utalást a bíróság befogadta, és ez alapján a hónapokkal korábban a cégjegyzékből már törölt Berta Kft.-t hitelezőként felvette a nyilvántartásba a Békésfact Kft. felszámolási eljárásában. A közhiteles cégnyilvántartás adatai szerint a Békésfact Kft. 2010 júniusában szűnt meg, miután törölték a cégjegyzékből. Ennek ellenére a cégjegyzékben a felszámolt társaság képviseletére jogosult személyként a megszűnés napjáig a Novum Kft.-t rögzíti. Ugyanakkor a Novum Kft. cégjegyzéki adatokkal bizonyítottan már 2010 márciusában megszűnt, mivel törölték a cégjegyzékből. Ebből következően tehát összegzésképpen: a Békésfact Kft. felszámolási eljárását, ahol a megszűnt Berta Kft. volt törvénysértően a hitelező, egy már megszűnt cég nevében zárták le, jogellenesen. A fenti tényekre tekintettel kérem megtisztelő válaszát:

• A közhiteles cégnyilvántartásba a fentiek okán bevezetett törvénysértő adatok miatt fennálló jogellenes állapottal mit kívánnak tenni.

POLT PÉTER, legfőbb ügyész: – Képviselő asszony az ügyészség büntetőjogon kívüli tevékenységét érintő kérdést tett fel, köztudomású, hogy ez meglehetősen korlátozott. Egyrészt a felszámolási eljárással kapcsolatban az ügyésznek nagyon kevés teendője és lehetősége van, hiszen a felszámolási eljárás egy olyan nemperes eljárás, amely a megyei bíróság hatáskörébe tartozik. Ebben az eljárásban gyakorlatilag az ügyészségnek nincs közreműködési jogosultsága, mint ahogy a bíró által kijelölt felszámoló tevékenysége felett sem gyakorol törvényességi felügyeletet.

– Természetesen vannak bizonyos lehetőségek, ezek azonban igencsak csekélyek. Törvényességi felügyeleti eljárás vagy peres eljárás keretében bizonyos cégjegyzéssel szemben az ügyész hatáskörrel rendelkezik arra, hogy egyes esetekben jogszabálysértés miatt keresettel megtámadja a változást bejegyző végzést. És lehetősége van arra is, hogy a törvénysértő működést megszüntesse bizonyos esetekben. Ilyenkor sem a céget vizsgálja azonban, mert az ügyésznek csupán a bíróság eljárása fölött vannak bizonyos jogosítványai, ezeket gyakorolja is.

HEGEDŰS LORÁNTNÉ: – Tisztelt Legfelsőbb Ügyész úr! Arról szeretném tájékoztatni önt, hogy megszűnt cég neve alatt folytatott felszámolások esete természetesen és nyilvánvalóan nemcsak ennél a Békésfact Kft.-nél fordult elő. A cégjegyzék adatai szerint több mint 500, hazai felszámolás alá vont társaság érintett abban, hogy törvényes képviseletét az adós cégek névjegyzékéből törölt, tehát fantom felszámoló szervek neve alatt látják el.

– A feltárt törvénysértő gyakorlat hivatalból üldözendő, és több esetben még elévülési időn belüli cselekményt is felvet. Meglátásunk szerint a hivatalos személyeket terhelő eljárási kötelezettség sem kerülhető meg. Egyébként a rendelkezésemre álló és birtokomban lévő dokumentációt ezzel kapcsolatban a Legfőbb Ügyészségnek át fogom adni.

POLT PÉTER: – Ezt külön megköszönöm a képviselő asszonynak, mert minden adat, amelyet valamilyen törvénytelen működésre vonatkozóan megkapunk, alapját képezheti a hatáskörünkbe tartozó eljárásoknak. A felszámolási eljárások különböző szakaszaiban és különböző személyekkel kapcsolatban valóban találkozunk bűncselekményekkel. Nem könnyű az eljárás ezekben az ügyekben, nehéz felderíteni őket, úgyhogy minden ilyen adatnak örülök. Azt tudom ígérni, hogy ha bűncselekményre utaló gyanút tartalmaznak ezek az adatok, akkor meg fogjuk indítani az eljárást, illetve a korlátozott törvényességi felügyeleti jogkörünkben is el fogunk járni.

Bartha Szabó József