MOTTÓ: Kőkemény ütközetek, szóváltások színesítik. Kontra, rekontra, szubkontra, mórkontra. Kártya nyelven így nevezhető a Tisztelt Házban az azonnali kérdések órája. Szól a képviselő, reagál a kormány, replikázik a képviselő, és vitát zár a miniszter vagy az államtitkár. Szavazás nincs ugyan de, fölöttébb nagy figyelemre számíthatnak. Látták, láttatták, láttatják e cifra világot, országot. Legutóbbi „asszóikból "-  szolidan stilizálva - tallózunk.

A jövő elkezdődött - ki hazudik, ki csapja be az embereket?

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): – A valóságról kell tájékoztatni a közvéleményt, ez eddig nem jellemző az Orbán-kormányra! Másfél héttel ezelőtt Matolcsy miniszter úr, hogy lesznek vesztesei az új adórendszernek. A kormányzati kommunikáció a mai napig ennek az ellenkezőjét állítja. A miniszter úr úgy fogalmazott: „Valóban van olyan bérsáv, amelynél csökkenne a nettó bér havi összege 1-5 ezer forint közötti összeggel, ezt a versenyszférában a béremelkedés kiegyenlíti, a közszférában pedig ezt az 1-5 ezer forint közötti havi veszteséget, ha nem történne normális béremelés, az állam nem lépne közbe; de az állam közbelép! Mindenkinek, akinek jövőre csökkenne a nettó bére, az állam annyi pluszösszeget ad, amellyel nullára, tehát az idei szintnek megfelelően kárpótolja az összeget."

– Világos beszéd! Százezrek lesznek a vesztesei az új adórendszernek: a gazdagokat támogatják, a dolgozók zöme pedig rosszul jár. Szóljon a minimálbéresek veszteségeiről, a kompenzáció miatt elbocsátott több tízezer közalkalmazottról! A kormány mást tesz, mint amit ígért a választóknak. Szijjártó Péter, a miniszterelnöki szóvivő közleménye szerint a fair, arányos, a munkát és a családokat támogató új adórendszerrel senki nem jár rosszul, ez az adórendszer megteremti Magyarország számára a gazdasági növekedés, a családok számára pedig a gyarapodás lehetőségét; aki mást mond, hazudik. A kérdésem:

• Ki hazudik, ki csapja be a választókat?

CSÉFALVAY ZOLTÁN (nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár): – Képviselő úr! Ritkán írnak a magyar gazdaságpolitikáról elismerő szavakat, a Frankfurter Allgemeine Zeitung címlapján mégis az jelent meg, hogy a 16 százalékos egykulcsos adó fantasztikus! Ők is úgy gondolják, hogy ez munkára és teljesítményre ösztönöz. Ha nem erre ösztönöz az adórendszer, mint ahogy az elmúlt nyolc évben történt, annak az a végállomása, amit láthatunk Magyarországon. Olyan adórendszerre van tehát szükség, amelyik jutalmazza a munkát, a tehetséget és a teljesítményt.

-– Minden társadalmi rétegnek és minden egyes foglalkoztatási jövedelmi csoportnak növekszik a jövedelme a következő évben. Nem egyformán, ez nyilvánvaló: a versenyszférában a béremelés, a közszférában pedig az állami beavatkozás teheti ezt lehetővé.

– Képviselő úr!  Ellentétben mindazzal, amit ön állít, valamennyi jövedelemcsoportnál lesz kisebb-nagyobb, vagy pedig jelentős pozitív változás. S ha már itt tartunk, akkor valóban, a jövő elkezdődött, és bízunk benne, hogy ez valóban meg is valósul mindannyiunk javára.

GÖNDÖR ISTVÁN: – Államtitkár úr! Önök a hetedhét országról szóló nagyarányú adócsökkentésre hivatkozva a 16 százalékos kulccsal becsapták az adófizetők több mint 40 százalékát: a pályakezdőket, a fiatalokat, az egyedül maradt felnőtteket. Tolvaj módjára ellopják a béremelést a kiskeresetűektől a minimálbéresektől, a köztisztviselőktől! A 4500 forintos béremelésből a magánember borítékjába 365 forint kerül, 4135 pedig a költségvetésbe. De, kapaszkodjanak meg: a kis- és középvállalkozónak ugyanez 5147 forintjába fog kerülni! Szeretném tehát kimondani: miközben a köztisztviselőknél az illetményalap változatlanul marad, tehát a nullára pótlás is csak annyit jelent, hogy egyik kezükkel adnak, a másikkal pedig ezt azonnal el is veszik, és akkor még nem beszéltünk a 3,5-4 százalékos inflációról. A szegény még szegényebb, a gazdag pedig még gazdagabb lesz!

CSÉFALVAY ZOLTÁN: – Képviselő úr! Nem tudom, hogy találkozott-e már olyan foglalkoztatottal, aki mondjuk, az év elején többet és jobban dolgozott, és utána furcsa módon azt tapasztalta, hogy a rákövetkező év második felében vagy a második hónapban az adóemelés miatt kevesebb lesz a jövedelme. Nagyon gyakran előforduló helyzet Magyarországon, hogy egy éven belül kevesebb lesz a havi juttatásunk, azért, mert tetszettünk az előtte lévő időszakban többet és jobban dolgozni. Úgy gondolom, hogy ez tarthatatlan, ez az, ami nem vezet sehova. Ezt kell megszüntetnie az adórendszernek, és ez az adórendszer ezt az igazságtalanságot szünteti meg!

Miért gyalázzák közpénzen a magyarokat a Magyar Tudományos Akadémián?

PÖRZSE SÁNDOR (Jobbik): – „Hétköznapi nacionalizmus és nemzetközi radikalizmus" címmel konferencia volt a múlt héten az MTA-n. Miközben a honlap szerint 8,5 millió forintból közpénzen támogatott hároméves kutatásnak a magyar állampolgárok és a kisebbségben élő magyarok viszonyának vizsgálatára kellett volna valamiféle megoldást találni, ehhez képest a huszonegy előadásból nyolc szólt érdemben a határon túl élő magyarságról.

– Nézzük, mik hangzottak el ezen a konferencián. Kóczé Angéla szerint Szikszón a cigányok már félnek kimenni az utcára, mióta ott két évvel ezelőtt megjelent a Magyar Gárda, és már két napra előre bevásárolnak. Amikor a Barikád újságírója felhívta a figyelmét arra, hogy ez köszönő viszonyban sincs a valósággal, akkor azt a választ adta: neki nem célja az objektivitás. Tamás Pál azt mondta, hogy a valóságban a magyarok kétharmada antiszemita, majd sokkolta az ott lévőket állította: 60 százalékuk szerint túl sokat beszélünk holokausztról, Magyarország második világháborúban elfoglalt szerepéről, 20 százalék pedig határrevíziót szeretne, a többi pedig gyakorlatilag sokkot kapott. Tóth András szerint - és most figyeljen, államtitkár úr  – „Vona Gábor pártja a genetikus fasizmus jegyében egységesítette a dühöt és a gyűlöletet". A tudományos érvelés: ennek okát Vona Gábor egyéni sorsában és családi tragédiájában kell keresni, – mármint szerinte. Murányi István alternatív házi feladatnak adta fel a kérdést az ott lévőknek, hogy a bölcsődébe járás erősíti-e a nacionalizmust, mert szerinte tudományosan kimutatva erősíti. Zolnay János leszögezte, lezárva a napot, hogy a jobboldali radikalizmus szerinte eufemizmus, valójában nácikról beszélhetünk. Kérdezem:

• Miért adnak erre közpénzt?
• Hogy engedheti ezt meg magának a Magyar Tudományos Akadémia?
• Miért gyalázzák, gyalázhatják közpénzen a magyarokat a Magyar Tudományos Akadémián?

HALÁSZ JÁNOS (nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár): – Képviselő úr! Ha jól értettem, önt zavarja az, hogy bizonyos rendezvényeken a Jobbikról, mint pártról esetleg rosszat mondanak. A Jobbik identitásával kapcsolatos problémákat, úgy gondolom, nem önnek és nekem kell itt megvitatnunk. Azért, mert a Magyar Tudományos Akadémián van egy a magyar tudomány ünnepéhez kapcsolódó több száz rendezvénysorozat, butaság ezt úgy beállítani, mintha a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos álláspontjáról lenne szó.

– Képviselő úr! Úgy érzem, hogy ön a Magyar Tudományos Akadémiát is támadja. A Magyar Tudományos Akadémia, vezetősége, elnöke nem tudja itt a parlamentben ezt visszautasítani, de én megteszem a helyükben. Azokat a gondokat, amiket ön megfogalmaz – amelyek ön szerint gondok –, vitassa meg azokkal az előadókkal, akikkel problémája van, de ne az Akadémiával és ne velem!

PÖRZSE SÁNDOR: – Államtitkár úr! Igen, jól értette! Támadom a Magyar Tudományos Akadémiát, mert a véleményem szerint közpénzből egy Magyarországon 17 százalékot elért párt ellen ilyen uszítást nem engedhet meg magának. Ez nem pártkérdés, kedves államtitkár úr. Itt egyszerűen arról van szó, hogy ezzel a csoporttal, amely ezt műveli, mi nem tudunk párbeszédet folytatni! Egyébként, ha megengedheti, akkor én is ajánlok egy előadássorozatot, amire ugyancsak el lehetne költeni 8,5 millió forintot, de mi a feléből is megoldanánk, adunk hozzá előadókat és háttéranyagot. A címe: „Jól behatárolható csoportok uszítanak, gyűlöletet szítanak Magyarországon a Magyarországon élő magyarok ellen."  Például ilyet is lehetne kutatni. Mit gondol, milyen eredményre jutnánk? Úgyhogy sajnálom, hogy ebben a kérdésben ilyen távol állunk egymástól.

HALÁSZ JÁNOS:– Képviselő úr! A nemzeti ügyek kormánya nem az uszításról, hanem az együttműködésről szól! Egyébként, tudtommal, a Tudományos Akadémia egyik párt ellen sem uszít. Ha pedig arról beszélünk, hogy ki mit tesz, melyik intézmény mit tesz az összmagyarságért, akkor el kell mondanom önnek, hogy a Magyar Tudományos Akadémia mint szervezet igenis foglalkozik a határon túli tudományossággal is. Talán az első szervezet volt, amely összefogta a magyarokat, a Kárpát-medenceieket e tekintetben. A Magyar Tudományos Akadémia működtet határon túli tudományosság elnöki bizottságot. Százmillió forintot költenek arra, hogy a határon túli tudományos eredmények is magyar tudományos eredményként a közös magyar tudománykincsbe bekerüljenek, ápolják, gondozzák ezt az ügyet. Tehát az, amit képviselő úr mondott, nem állja meg a helyét, a Magyar Tudományos Akadémia ugyanis e tekintetben is helytáll.

Tervez-e a kormány jogszabályi módosításokat kezdeményezni,
hogy a családon belüli erőszak áldozatai valós védelemben részesüljenek?

SZABÓ TIMEA (LMP): – Hazánkban sajnos évről évre egyre nő azok száma, akik családon belüli erőszak következményeként meghalnak. A helyzetet nehezíti, hogy az otthon falai mögött folyó erőszak a privát szféra sérthetetlenségénél fogva gyakran láthatatlan, ami az áldozat számára jelentősen megnehezíti a segítségkérést, a környezet számára pedig a segítségnyújtást. Tudjuk azonban, hogy a jelen jogszabályok vajmi kevéssé védik meg az effajta erőszak áldozatait, arról nem is beszélve, hogy egyáltalán nem szorítják vissza a családon belüli erőszakot.

• Tervezi-e a kormány, hogy készít egy önálló, a hozzátartozók közötti erőszakot átfogóan szabályozó törvénytervezetet?
• Támogatna-e egy ilyen indítványt, ha az összhangban áll a kormány célkitűzéseivel?
• Tervezi-e a kormány a távol tartás jogi szabályozását átalakítani úgy, hogy az valóban védje az áldozatokat, különös tekintettel például a távol tartás maximum 30 napra való elrendelésének egyszerűsített eljárással való meghosszabbítására?

RÉTVÁRI BENCE (közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár): – Képviselő asszony! Ön is utalt arra, hogy itt azért elég sok tényállás alkalmas arra, hogy különböző, háztartáson belüli erőszakos eseményekre jogi válasz legyen: testi sértés, gondozás elmulasztása, kényszerítés, személyi szabadság megsértése, magánlaksértés, zaklatás, kiskorú elhelyezésének megváltoztatása, veszélyeztetése, szemérem elleni erőszak, csalás, rablás, kifosztás, rongálás, garázdaság, és még jó pár szabálysértési alakzat. Ezekből is látszódik, hogy ez alapvetően eljárásjogi, és még inkább társadalmi kérdés.

– A családon belüli erőszak szóhasználata azt sugallja, mintha a család az erőszak terepe lenne. Ezzel szemben jól tudjuk, hogy a család mégiscsak az erőszakos magatartást alapvetően távol tartó intézmény. Tehát ha azt akarjuk, hogy kevesebb erőszak legyen a társadalomban, akkor a családokat kell megerősítenünk. Az egymásra figyelés, a szolidaritás-érzés a társadalomban csökkentheti az erőszakot. Persze előfordulhatnak, ha kisebb arányban is, mint az egyedül élők körében, a közös háztartásban élők között is erőszakos cselekedetek, viszonyok. Erre a különböző jogintézmények már most is élnek, elég említenem az ideiglenes megelőző, illetőleg a megelőző távol tartás jogintézményét, de a 2011-es büntető eljárásjogi reformban természetesen erre is ki fogunk térni, megnézzük, min kell s lehet változtatni.

SZABÓ TIMEA: – Pont arra utaltam államtitkár úr válaszával ellentétben, hogy bár számos jogszabály van ebben a témában, ezek nem alkalmasak arra, hogy megvédjék a családokat. Mondok egy példát: a férj megveri a gyereket vagy a feleséget, jó esetben történik egy előállítás 8 órára, ami meghosszabbítható maximum 4 órával, tehát 12 óra múlva a legjobb esetben is a bántalmazó visszakerül a bántalmazotthoz. Ha nem áll fenn bűncselekmény alapos gyanúja, szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény alapos gyanúja, akkor előzetes vagy őrizet sem rendelhető el. Tehát az ilyen dolgok, igenis javításra szorulnának. Várom a 2011-es Btk.-módosítást, a hozzátartozók közötti, vagy a családon belüli erőszak önálló bűncselekményként való megfogalmazását.

RÉTVÁRI BENCE: – Képviselő asszony! Mi úgy gondoljuk: látványos, de inkább látszatintézkedés lenne, hogyha az összes általam felsorolt és fel nem sorolt különböző büntetőjogi tényállásnál bevezetnénk a hozzátartozók közötti és a nem hozzátartozók közötti tényállást. Nehezítené a bizonyítást a bírósági eljárásban, hiszen nemcsak azt kellene bebizonyítani, hogy mondjuk, történt egy kifosztás vagy történt bármiféle erőszakos bűncselekmény, hanem azt is bizonyítani kellene, hogy ez a hozzátartozók között történt.

– Képviselő asszony! Tényleg nehéz megtalálni a határát annak, amikor a családon belül levő véleménykülönbségek átcsapnak akár becsületsértésbe, akár a tettlegességig fajulnak. Abban az esetben viszont, amit ön mondott példaként, hogy a tettlegességig, és legalább egy könnyű testi sértés van, már megvan a szabadságvesztéssel büntetettség fenyegetettsége, tehát onnan kezdve azok a szankciók, amelyeket említett, már alkalmazhatók.

Mikorra várható a nyomozás lezárulta a XI. kerületi szakrendelő ügyében?

 

STÁGEL BENCE (KDNP): – 2009 szeptemberében a Budapest XI. kerületi szakrendelőt üzemeltető, egyébként önkormányzati tulajdonú Gyógyír Kht. felügyelőbizottságának elnöke feljelentést tett a társaságnál történt anomáliák miatt. A nyomozás lefolytatására az ügyészség a BRFK gazdaságvédelmi alosztályát utasította. Lezárultáról a mai napig nem érkezett információ.

– A Gyógyír Kht. ügyében a társaság átvilágítását végző ellenőr a következő megállapításokat tette: érvényes szervezeti és működési szabályzat a társaság megalakulása óta nem lelhetők fel. Szabályszerű leltározás, ami a mérleg elkészítésének feltétele, a kht. megalakulása óta nem történt, így a 2008. évben sem, a könyvvizsgáló azonban a korábbi években hitelesítő záradékkal látta el a társaság beszámolóját. A mérlegtételek azonban nincsenek leltárral alátámasztva, a tárgyi eszközök analitikus nyilvántartása egyáltalán nem felel meg az előírásoknak. Az elhunyt műszaki igazgató részére a fia a pénztárból szabálytalanul, a felmentési időre járó munkabért, azaz 3,6 millió forintot vett fel. Mindezek megalapozzák többek közt a hűtlen kezelés, a magánokirat-hamisítás és az adócsalás alapos gyanúját, sőt a szakértői ténymegállapítások az alapos gyanún is jóval túlmutatnak. Az állampolgárok hatékony és gyors igazságszolgáltatást várnak, az ilyen ügyek mihamarabbi lezárásával erősíthető lenne a bűnüldöző szervekbe vetett bizalom. Kérdezem:

• Mikorra várható a nyomozás lezárulta a XI. kerületi szakrendelő ügyében?

KONTRÁT KÁROLY (belügyminisztériumi államtitkár): – A Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomozást folytat a büntető törvénykönyv 317. § (1) bekezdésébe ütköző és a (6) bekezdés a) pontja szerint minősülő, különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás bűntettének gyanúja miatt, több gyanúsított ellen. A Gyógyír XI. Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. belső ellenőri vizsgálatának során az ellenőrzést lefolytató cég számos, jogszabályba ütköző hibát és hiányosságot tárt fel, amelynek kapcsán a céget 100 millió forintot meghaladó összegű kár érte.

– Az eljárás során a nyomozó hatóság az érintett személyeket és cégeket nyilvántartásukban ellenőrizték, számos tanút hallgattak meg. A vagyon felderítése érdekében a terhelt személyek ingatlanjai tekintetében országos keresést végeztek. Lefoglalták a cég irodáiban a cég 2005-2007-2008. évekre vonatkozó könyvelési bizonylatait, valamint a belső ellenőri jelentésben foglaltak alapján egyéb, az üggyel kapcsolatos dokumentumokat. A szoros ügyészi felügyeletet a Budapesti XI. és XXII. Kerületi Ügyészség látja el. Bízunk abban, hogy a 2011. március 15-ei határidőre a rendőrség befejezi a nyomozását és vádemelési javaslattal az ügyészségnek az ügyet átadja.

STÁGEL BENCE: – Azt is látni kell, hogy itt csak a nevében volt közhasznú ez a társaság, valójában inkább egy magánhasznú társasághoz hasonlít. Jól láthatóan a nyomozati iratokból is kiderül, hogy például a társaság bankkártyájával több mint 2 millió forintot vettek fel úgy, hogy semmilyen számlával sem támasztották alá ezt a pénzköltést, valamint 4 millió forintot vett fel a volt ügyvezető mindenfajta utólagos elszámolás nélkül.  Remélem, hogy 2011 márciusáig a nyomozás valóban eredményre vezet.

KONTRÁT KÁROLY: - Képviselő úr! A nemzeti együttműködés kormánya az emberek érdekeit, a közérdek elősegítését kiemelt feladatának tartja. Bízunk abban, hogy ebben az ügyben is megvalósul ez a cél. A kormány a programjának megfelelően emellett még abban is elkötelezett, hogy a büntetőeljárásokat felgyorsítsa. Közérdek, hogy ebben az ügyben is kiderüljön az igazság.

Mit kívánnak tenni a kerékpáros-balesetek csökkentése érdekében?

HANÓ MIKLÓS (Fidesz): – A statisztikai adatokból egyértelműen kitűnik, hogy a balesetekben a kerékpárosok száma jelentősen nő. A Békés megyei adatokat figyelembe véve az összbalesetek majdnem felének részese a kerékpáros, okozójaként pedig körülbelül az egynegyede. Ezen belül is jelentős a gyermekkerékpárosok balesetének száma.

– Ma Magyarországon a kerékpárost semmi nem kötelezi arra, hogy vizsgát tegyen, tehát úgy kerüljön ki a közlekedésbe, hogy valamilyen alapfokú vizsgája legyen KRESZ-ből. Idősebb korban, a felnőtteknél már nem lehet ezt kötelezően bevezettetni, de képzéssel, oktatással vagy egyéb dolgokkal javítható a közlekedési morál. A gyerekeknél viszont olyan alapképzést kellene létrehozni, amely révén teljes tudással rendelkeznének a KRESZ ismereteiből. Az ilyen gyerekek felnőve, ha éppenséggel nem fognak gépjárművet vezetni, vagy egyéb olyant, amelyhez KRESZ-vizsga szükséges, akkor is lesz egy alapképzettségük, amellyel javíthatják a morált a közlekedésben. Kérdezem:

• Mit próbál tenni a minisztérium annak érdekében, hogy csökkenjen a kerékpáros-balesetek száma?   

FÓNAGY JÁNOS (nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár): – Képviselő úr! Valóban: a közúti forgalomban kerékpárral közlekedők biztonságos közlekedése érdekében alapvető követelmény a kerékpározáshoz szükséges szabályismeret és gyakorlati vezetési ismeretek elsajátítása. Ez intézményesített módon, az európai uniós tagállamok gyakorlatával megegyezően hazánkban is az óvodai és az alapfokú iskolai nevelés keretében történik.

– A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által biztosított szakmai anyagokkal közel kétezer óvodában és oktatási intézményben folyik rendszeres közlekedésre nevelés, kiemelt figyelemmel a kerékpáros-közlekedéssel kapcsolatos ismeretek bemutatására. A kerékpáros-balesetek magas száma miatt is elengedhetetlen a közlekedésre nevelési programok folytatása, a bevont oktatási intézmények körének bővítése. Kiemelt jelentőségű a kerékpáros-balesetek számának csökkentésére a forgalmi ellenőrzések növelése, s a rendőrség tevékenységét segítő helyi közterület-felügyeleti szervezetek bevonása. A KRESZ 2010-es módosítása lehetőséget teremtett arra, hogy az érintett önkormányzatok a kerékpárosokra vonatkozó forgalmi szabályokat az Unió tagállamai által használt gyakorlathoz igazodva alakítsák ki. Egyetértek azzal az elgondolással, hogy indokolt lenne a közlekedési ismeretek tantárgyi oktatásának lehetővé tétele az alapfokú iskolai képzésben. Erre a Nemzeti alaptanterv 2011-ben esedékes felülvizsgálata során lehetőséget látunk.

HANÓ MIKLÓS: – Az államtitkár úr által elmondottak teljes egészében kielégítőek. Az a tény, hogy oktatással is szeretné a minisztérium a kerékpáros-balesetek számának csökkentését, csak üdvözölhető. Még egy dologra szeretném felhívni a figyelmet: az elektromos biciklik problémája is eléggé komoly gond, hiszen szinte nesztelenül, hangtalanul suhannak, és nem lehet eldönteni, melyik kategóriába tartoznak.

DR. FÓNAGY JÁNOS: - Képviselő úr! A 2011-2013. évre szóló, egyébként véglegesítés előtt álló közlekedésbiztonsági akcióprogram kiemelten kezeli a gyalogosok és a kerékpárosok biztonságának javítását. A stratégia alapelvei között szerepel, hogy a közlekedés egyes csoportjain belül kiemelt figyelmet kell szentelni a védtelen, illetve a fokozottan védtelen közlekedőkre, különösen a gyermekekre, az idősekre és a kerékpárosokra. Ezt a célkitűzésünket éppen az elmúlt napokban történt tragikus balesetek is alátámasztják. Az intézkedések megvalósításához szükséges forrásokat a közúti közlekedés biztonságának növelésével összefüggő állami feladatok ellátására szolgáló költségvetési fejezeti forrásból kívánjuk biztosítani. Ennek felhasználása során támogatni kívánjuk azokat a társadalmi kezdeményezéseket is, amelyek a tanulók kerékpáros-közlekedési oktatását szolgálják.

Hol van a kormány audiovizuális médiapolitikája?

MANDUR LÁSZLÓ (MSZP): – Államtitkár úr! A kormányzásuk első fél éve alatt elképesztő elszántsággal igyekeznek korlátozni és felszámolni a magyarországi média világának függetlenségét és szabadságát. A széles és nyilvános szakmai vitákat megkerülendő, önálló Fideszes törvényjavaslatok rapid gyorsaságú elfogadásával létrehozták azt a hírközlési és médiahatósági rendszert, amelynek eredményeként kétharmados bebetonozottsággal, több mint két ciklussal 9 évre, kizárólag a miniszterelnök és a Fidesz által kinevezett, illetve megválasztott pártjelöltek teljhatalommal uralják a teljes magyar média hatósági felügyeletét.

– A közmédiumokból Fideszes pártmédiumokat faragtak, a tévéket, rádiókat és Európában példátlan módon a nyomtatott sajtót és az internetes médiaszolgáltatókat is a hatóságok alá kényszerítve akarják felügyelni, ellenőrizni, büntetni. Büntetni önkényesen és tágan értelmezhető gumiszabályokkal, az írott és online sajtóra 10-25 millió forintos, a nagy nézettségű tévékre és rádiókra akár 200 millió forintos azonnali büntetést is kiróhatnak, ha kell, sorozatosan, vagy akár a jogosultságaikat is elvehetik törvényben foglalt, pontos szabályok nélkül. Ezzel bárki bedarálható pillanatokon belül! Ezért kérdezem:

• Mi a kormány álláspontja?
• Hol található a kormány audovizuális médiapolitikája?
• Mely tárcához mi tartozik, és miről szól?   
• A kormány politikájába belefér-e, hogy egy demokráciában egy párt felügyelet és kontroll nélküli hatalma alá kerüljenek a köz- és kereskedelmi médiumok?
• A kormány médiapolitikájának mennyire fontos eleme a média hatalmi kiszolgáltatottságának és fenyegetettségének intézményes megteremtése és szinte korlátlan bővítése?
• Egyáltalán, mit értenek önök sajtószabadság alatt?

NYITRAI ZSOLT (nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár): – Képviselő úÚr! Szeretném önt megnyugtatni, hogy a kormány a helyén van, és az audovizuális médiapolitika is a helyén van. Nem volt ez mindig így, az önök időszakában, az audovizuális médiapolitika a Miniszterelnöki Hivatalban volt, és még működőképes szabályozást nem sikerült felmutatni.

– A választópolgárok áprilisban egy megújulásra szavaztak, és természetesen ez a megújulás a médiapolitikában is érvényesül.  A nemzeti fejlesztési miniszter felelős az audovizuális politikáért. Előkészíti az audovizuális médiával, valamint a digitális műsorterjesztésre való átállással kapcsolatos stratégiákat, és összehangolja a kapcsolódó ágazati programokat, valamint ellátja a kapcsolódó jogszabály-előkészítési feladatokat, és gondoskodik a stratégia megvalósításáról.

MANDUR LÁSZLÓ: – Államtitkár úr! Lám kiderül: nincsen semmifajta médiapolitikájuk. Itt az igazi baj az, miközben nem történik más, mint hogy önök - együttműködve a Fidesszel és a kormány nem létező médiapolitikájához asszisztálva - egy új médiaháborút indítottak több évtized után. Hetilapok, napilapok jelennek meg üres címlappal, tiltakozva a fenyegetettség ellen. Internetes honlapok nyílnak meg úgy, hogy nincs az elején semmi, a Facebookon kifehérítik az arcokat a profilképeken jelezve azt, hogy nem elfogadható számukra mindaz, ami Magyarországon ma médiaügyben történik. Minden nemzetközi szakmai és hazai szervezet elutasítja azt a törekvést, ahogy pártállami módszerekkel párt-médiairányítást akarnak csinálni Magyarországon. Ez nem demokrácia! Ez egész egyszerűen felháborító!

NYITRAI ZSOLT: (Az MSZP képviselői felállva maguk előtt tartanak egy Népszavát, üres címoldallal.) Tisztelt MSZP-frakció és a Népszava Szerkesztősége! Az a politikai riogatás, amit megvalósítanak méltatlan a parlamenthez. Hadd tájékoztassam önöket a tisztelt frakciójukat, hogy Digitális Magyarország néven elkészítettünk egy vitairatot, amelynek része az audovizuális médiapolitika is. Ezt társadalmi és szakmai párbeszédre alapozzuk, ötpárti értekezletet hívtunk össze ez ügyben. Ezen ötpárti értekezleten ott volt az önök képviselője, Baja Ferenc az MSZP részéről, megjelent a Jobbik képviselője, az LMP képviselője és a Fidesz képviselője. Ez egy korrekt szakmai párbeszéd volt, és abban állapodtunk meg, hogy mindegyik parlamenti frakció elküldi a szakmai javaslatait. Remélem, hogy a Magyar Szocialista Párt is így tesz, ezt várjuk.

Hogyan kívánja ellensúlyozni a kormány a Magyar Nemzeti Bank hibás monetáris politikáját?

PŐSZE LAJOS (Jobbik): – Az elemzőket meglepte a múlt hétfői alapkamat-emelés, ami rontott hazánk javuló befektetői megítélésén. Európában ritka módon sikerült a kormánynak az ez évi költségvetést egyenesbe hozni, az örökölt 500 milliárdos lyuk ellenére a gazdasági növekedés mínusz 0,9 százalékról plusz 1,1 százalékra növekedett. Európai országok sora követi a magyar stabilizációs lépéseket, több helyen bankadót vezetnek be, Írországban szintén igénybe veszik a nyugdíjalapok pénzét. Az MNB tehát egy pozitív képbe rondított bele az alapkamat emelésével. A piac azonnal érzékelte a bajt, a beígért erősödés helyett a forint gyengült, és a hitelbiztosítási díjak is drágultak. A lépés hiteltelenné tette a kormány egyéb pozitív tetteit és ígéreteit, ráadásul a jegybank további emeléseket helyezett kilátásba. Az MNB, mint mindig, most is a romló inflációs kilátásokra apellált, igen ám, de a kormány idáig is inflációellenes politikát folytatott, megfogta például a nagy szolgáltatók árait, tehát a hivatkozási alap hamis.

– Ugyanakkor tény: megjelent a nemzetgazdasági tárcának egy belső anyaga, amely 2013-tól inflációemelkedést jósol. Ez az irat volt a kapaszkodó az MNB lépéséhez. Kíváncsi volnék, ki volt ilyen bölcs a minisztériumban, hogy 2014-ig tized százalékkal látta előre az inflációt, holott azt kormányok és nemzeti bankok sem tudták az elmúlt húsz évben 1 százalék pontossággal sem belőni. Kérdezem:

• Valóban tervez-e inflációemelést a kormány, és ha igen, miért?
• Hogyan kívánja megszüntetni, vagy legalább ellensúlyozni a kormány az MNB hibás monetáris politikáját?

CSÉFALVAY ZOLTÁN (nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár): – Képviselő úr! A Magyar Nemzeti Bank felelőssége a nemzeti fizetőeszköz értékének megőrzése, a kormány feladata pedig a gazdaság stabilitásának és a gazdaság növekedésének a biztosítása. Ez két különböző feladat, mind a kettő önállóan végzi. Az a jó persze, ha összehangolt rendszerben működik. Nyilvánvalóan látjuk, hogy helyenként ebben a rendszerben nem mindig történik meg ez az összehangolt működés. Való igaz - és ebben egyetérthetünk –, hogy az a kamatdöntés, amit említett, mindenkit váratlanul ért – ellentétben áll azzal a politikával, amit a kormány folytat. A kormány gazdaságpolitikáját egyszerre jellemzi a stabilitás és a növekedés megteremtése; ami – úgy látom – helyenként a világban okoz némi fejtörést, mert általában a kormányok jelen pillanatban csak a stabilitás megteremtésére fordítanak figyelmet, és kevésbé a növekedésre. Ezért, szokatlan is a mi gazdaságpolitikánk.

– Ami pedig a kérdésének azon részét illeti, hogy tervez-e a kormány inflációgerjesztést: nem hiszem, hogy azzal bármit is meg lehetne oldani. Volt Magyarországon egy olyan kormány, amelyik inflációval próbálta a válságot kezelni. Bokros Lajos idején - emlékszünk - jóval 20 százalék fölötti infláció volt. Senkinek sem jó, nem kívánunk ezen az úton járni!

PŐSZE LAJOS:– Államtitkár úr! A forintot jelen pillanatban - jegybanki függetlenség ide-oda - veszély nem fenyegeti. Több mint 4 milliárd a kereskedelmi aktívum, legalább 4 milliárd olyan állami betét van a jegybanknál, amit bármikor vissza lehetne fizetni, és körülbelül 1000 milliárd forint értékben van devizában denominált részvény a magánnyugdíj-pénztáraknál. Inkább eladni akar mindenki devizát, tehát a forint biztonságban van.

– A jegybanki kamatpolitikát rá kell vennünk arra, hogy igenis a kamatokat tartsák vagy vigyék le. Ha azt akarjuk, hogy ne a multik növekedjenek Magyarországon, hanem a kis- és középvállalkozók, azt csak egyféleképpen lehet elérni: úgy, ha a kamat, a hitel lemegy. Nincs más megoldás! És igenis, ha nem is a kormánynak, a parlamentnek legyen lehetősége a jegybankot kontrollálni! El szoktam mondani, hogy Pölt urat 1990-ben páros lábbal két hét alatt rúgta ki Kohl kancellár, amikor nem volt hajlandó elég pénzt nyomatni az NDK-NSZK egyesülés kapcsán. Tehát a parlamentnek meg kell teremteni a jegybank kontrollját!

CSÉFALVAY ZOLTÁN: – Továbbra is úgy gondolom, hogy az infláció nem lehet megoldás s ez  okoz helyenként súrlódást. Ezért kellene sokkal többet elmagyarázni, hogy a kormány programja szerint egyszerre történik a stabilizálás és a növekedés beindítása. Európában minden ország jelen pillanatban a stabilitással van elfoglalva. Ilyen értelemben egyedülálló az a vállalkozás, amit Magyarország tesz, és sajnos ebből az is látható, hogy nem mindig értik ezeket a lépéseket. Erőnk szerint próbáljuk ezt elmagyarázni, és abban bízom, hogy előbb-utóbb sikerrel, hiszen azok az országok, amelyek minden erővel csak a stabilitásra koncentrálnak, azok sem tudnak kilépni abból az adósságcsapdából, amiben vannak, ha nem növelik a gazdaság teljesítményét.

Nyugdíj-államosítás garanciák nélkül:
miért akarja a kormány egy bábtestületre bízni a nyugdíj-megtakarításokat?

SCHEIRING GÁBOR (LMP): – A magán-nyugdíjpénztári megtakarítások nettó zsarolással történő államosítása, valamint az így beszerzett bevételek folyó kiadásokra való felelőtlen eltapsolása színtiszta téboly. Egy fenntartható nyugdíjrendszer feltétele lenne, hogy ne csak egy kormánydelegáltakból álló bábtestület, hanem egy valóban független testület gyakorolja a döntéshozási jogokat az éves magyar GDP több tizedét kitevő nyugdíjvagyon felett. Feltétele lenne, hogy a névleges hozamráták jóváírására is képes egyéni számlákra kerüljenek a most konfiskált összegek, de a legfontosabb feltétel, hogy ne a központi költségvetésbe kerüljenek a kizárólag a későbbi járadékfizetésre szolgáló befizetések. Kérdezem:

• Milyen garanciákat kíván a kormány a rendszerbe építeni annak érdekében, hogy a nyugdíj-megtakarításokat ne lehessen folyó kiadásokra költeni, és valóban fenntartható legyen a jövő nyugdíjrendszere?

CSÉFALVAY ZOLTÁN (nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár): – A magánnyugdíjrendszer - ahol a leendő nyugdíj 75 százalékát egyébként az állam, az állami pillér finanszírozza - úgy, ahogy van, rossz. Hiba volt létrehozni, és nagyon sok változtatást kell ahhoz, hogy egyáltalán működőképes legyen. Éppen ezért a kormány megnyitotta a pénztári tagok előtt a lehetőséget, hogy az állami pillérhez térhessenek vissza, és ott tudják biztonságban a nyugdíjukat.

– Alapvető kérdése arra vonatkozik, hogy ha lezajlik a tagok visszalépése az állami pillérbe, mi történik majd azokkal a forrásokkal. Terveink szerint - és ez szerepel a költségvetésben is – annak döntő és alapvető hányada az állam adósságtörlesztésére fordítódik, és arra is kell, hogy fordítsuk. Merthogy miért jött létre az államadósság? Az államadósság egy része pontosan azért jött létre, mert ez a nyugdíjrendszer ebben a 12 esztendőben a költségvetésen évente a GDP 1,3-1,5 százalékát kitevő lyukat ütött. Ez nagyon-nagyon erősen hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon ilyen magas az államadósság mértéke. Számításaink szerint, 2800 milliárd forintról beszélünk, ennek több mint a fele állampapírban van, tehát ez minden további nélkül automatikusan és azonnal csökkentheti az államadósságot. Természetesen ez attól függ, hogy milyen ütemben, mikor és hogy lépnek át a tagok, lévén ez az ő szabad döntésük.

SCHEIRING GÁBOR: – Államtitkár úr, továbbra is kíváncsi vagyok, hogy melyek lesznek azok a garanciák, amelyek azt szavatolják, hogy nem fordítják a megtakarítások egy részét sem a folyó kiadások finanszírozására. Egy ilyen garanciarendszer lenne az az LMP által felvázolt elképzelés, amely a fenntartható nyugdíjrendszert biztosítaná a jövőben.  A mi javaslatunk három pillérre épülne. Egy minimumnyugdíjat biztosítanánk minden magyar állampolgárnak. A Fidesz-féle egyszerű pénzforgalmi és részleges nyilvántartással szemben létrehoznánk a tényleges, névleges egyéni számlákat, amelyeken lehetővé válik a hozamok jóváírása is. Harmadik pillérként pedig javaslatot teszünk a jövő nemzedékek alapjának létrehozására, amely az éves adóbefizetésekből biztosítana egy, a folyó kiadásoktól hermetikusan elzárt kasszát, hogy a jövő nyugdíjasait, a mai huszonéveseket, harmincasokat és negyveneseket ne károsítsuk meg már most, a jelenben.  Ilyen típusú garanciákra lennénk kíváncsiak, államtitkár úr!

CSÉFALVAY ZOLTÁN: – Képviselő úr! Gondolom, ön előtt is ismert, hogy a majdan átkerülő források allokációjával vagy az azzal kapcsolatos döntések nyomán az összegek a nyugdíjreform és adósságcsökkentő alapba kerülnek, és efölött a tervezet szerint egy öttagú testület áll majd. Az ő döntésük lesz, hogy ezek a források mikor, milyen ütemben, hogy kerülnek felhasználásra az államadósság csökkentésére, a nyugdíjkassza egyenlegének megteremtésére. Egy olyan költségvetést szeretnénk összeállítani, ahol a kiadások és a bevételek már fedezik egymást. A nyugdíjnál el kell jutnunk oda, hogy a nyugdíjcélú kiadások és a nyugdíjcélú bevételek összege zéró legyen, ergo zárt rendszerek működjenek végre a magyar költségvetésben.

Bartha Szabó József