MOTTÓ: A napirend előtti ritka kivételtől eltekintve, harcias összecsapások a kormány s pártjaik és az ellenzéki frakciók szószólói között. Így volt a Gyurcsány-Bajnai kormány idején és így történik most is. Az újak, a Jobbik és az LMP sem kíméletesebb ostromló. Az emlékezettel ugyan baj van, az azonban biztos: a kormány szószólóinak és pártjainak kell megmagyarázni, hogy miért lett zöld a piros, és miért sárga a kék. A legutóbbi asszókból tallózunk.

Segítség a mindennapokban, az eladósodott emberek érdekében...

TARNAI RICHÁRD (KDNP): – Nem tudom elfelejteni azt a pár évvel ezelőtti „élményemet", amikor az egész város ki volt plakátozva, hirdették a különböző bankok kedvezőbbnél kedvezőbb deviza alapú hiteleiket. Noha, az akkori MSZP-s kormányzat pontosan ismerte az ország gazdasági állapotát, és pontosan tudta, hogy meddig nyújtózkodhatnánk, erre azonban nem hívta fel az állampolgárok figyelmét. Ezért történt, hogy nagyon sokan, nagyon nagymértékben eladósodtak Magyarországon devizában. Ezt a helyzetet örököltük tehát! 

– Mit tett a jelenlegi, Fidesz-KDNP-s kormányzat ennek a helyzetnek az orvoslására? Először is közvetlenül a kormányváltás után tűzoltó feladatot kellett végrehajtani. A kilakoltatási moratóriumot meghosszabbítottuk, tehát azok a legszerencsétlenebb sorsú emberek, akik már közvetlenül a kilakoltatás előtt álltak, ettől megmenekültek. Második lépésként megszüntettük a deviza alapú jelzálog-hitelezést. Az újabb egyeztetések már a héten megkezdődtek, minden oldal, mind a hitelkárosultak képviselőivel, mind pedig a bankok, bankszövetségek, hitelintézetek részéről, és ezek után kerül majd benyújtásra és elfogadásra a velük egyeztetett javaslat.

– Bizonyára mindnyájan ismerjük azt a szituációt, amikor külföldre utazunk, és mondjuk, 100 eurót vásárolunk. Ezt manapság olyan 280 forintos árfolyamon, tehát durván 28 ezer forintért tudjuk megtenni. Ha ezt a 100 eurót nem költjük el külföldön, hanem hazahozzuk, és visszaváltjuk ugyanannál ennél a pénzintézetnél mintegy 22 ezer forintot fogunk csak visszakapni. Tehát van egy durván 6000 forintos különbözet. Ugyanígy működik ez a bank-technika a hitelek kihelyezése esetén is. A banknak van egy valutakereskedelemből fakadó extraprofitja, emellett van még a kamat, és emellett van még a kezelési költség, - ez a három tétel alkotja a nyereségét. Most mi azt javasoljuk, hogy ezt a legelsőt, tehát az extraprofitot egy kicsit mérsékeljük.

– Legalább ilyen fontos intézkedésnek tartom, hogy a lakás piaci áránál ne kérhessenek többet a bankok. Ha valaki  például egy 15 millió forintot érő lakásra vett föl hitelt, mondjuk 11 millió forintot, és azóta elvesztette az állását - sajnos elég sokan vannak az országban, akik így jártak -,  és ehhez képest a bank a valutakereskedelemből fakadó hasznot is érvényesíteni akarva 16 millió forintot követel, nos, mi erre azt mondjuk: nem!  A lakás aktuális piaci értéke kell legyen a 100 százalék, az legyen a maximum!. Azt gondolom, így is megvan a banknak a tisztességes haszna!

– Még több praktikus pontja is van a javaslatunknak: az önkényes kamatemelés megtiltásától kezdve egészen az extra büntetőkamatok kiszabásának a tilalmáig. Az egyeztetések után hamarosan szavazhatunk itt az ország házában róla. Azt kérem, hogy az ügyfelek, az emberek mellé és ne bankok mellé álljanak! Az összefogás példája lehet ez is!

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN (nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár): – Sajnos a korábbi kormány nem hívta fel a hitelfelvevők a figyelmét a kockázatokra. Idézem a The Economistot: „az, hogy Magyarországon az állampolgárok svájci frankban adósodnak el gyakorlatilag pénzügyi analfabétizmus, merthogy az euróban való eladósodásnak még van valami értelme, hisz Magyarország kötelezte magát az eurózónához, de Svájchoz nem fog csatlakozni az biztos." Ez az, ami igazán bosszantó ebben az egész történetben. Okos szabályozással meg lehetett volna akadályozni, hogy idáig fajuljanak a dolgok!

– Ami most elindul az nagyon hatásos és nagyon jó irányba mutat. Legfontosabb eleme a közös kockázatviselés. Az eddigi rendszerben ugyanis a hitelfelvevőnek sokkal nagyobb kockázata volt, van, mint a bankoknak. A következő hetekben, hónapokban a parlament kidolgozhatja azokat a javaslatokat, pontosíthatja és végleges formába öntheti, amivel újabb lépést teszünk, tehetünk afelé, hogy a nehéz helyzetbe került adósok helyzetét is megoldjuk.

Miért mindig Budapest?

HORVÁTH CSABA (MSZP): – A fővárosban élő polgároknak határozottan az az érzése, hogy a Fidesz-KDNP-kormány pestiesen szólva pikkel a budapestiekre. Alig több mint száz nap alatt az Orbán-kormány több fronton is hadat üzent a fővárosnak. A sor az elhíresült Kósa Lajos- és Szijjártó Péter-féle nyilatkozatokkal kezdődött, miszerint Magyarország az államcsőd felé robog. Bár e kijelentések köszönő viszonyban sem voltak a valósággal, a forint rögtön bezuhant. E kártékony és hamis kijelentések következtében a főváros költségvetése 11,7 milliárd forintot bukott egyetlen nap leforgása alatt az árfolyamzuhanás miatt, lévén a hitelállománya - kizárólag fejlesztési hitel - devizában van. Ez azt jelenti, hogy minden fővárosi, a csecsemőktől a legidősebbekig 6900 forint veszteséget könyvelhetett el közvetve. De, közvetlenül is megérezte és érzi a mai napig az a mintegy 400 ezer budapesti család, akinek devizahitele van. Nekik hónapról hónapra azzal kell szembesülniük, hogy havi törlesztő-részleteik ma mintegy 20-30 százalékkal magasabbak, mint a kormányváltás előtt. A központi költségvetés is bő 100 milliárd forintot veszített az árfolyam gyengülése miatt, amit az adófizetők pénzéből kell majd kipótolni. Mindannyian tudjuk, hogy Magyarország legtöbbet adózó polgárai éppen a budapestiek, vagyis ezt a terhet is nagyrészt nekik, nekünk kell majd viselnünk. Ezért kérdezik a fővárosiak, és ezért kérdezem én is: miért mindig Budapest, miért mindig a budapestiek?  

– És ezzel még nincs vége. A Magyar Energia Hivatal elnöke két hete azt nyilatkozta, hogy a kormány október 6-án, tehát pár nappal az önkormányzati választások után tárgyal a gáz- és áramtörvény módosításáról. A napnál is világosabb: az időzítés szándékos és cinikus - egyszerű politikai haszonlesés. Völner Pál infrastrukturális államtitkár pár napja egy interjúban elszólta magát, amikor beismerte, hogy durva távhő-áremelés jöhet januártól. Budapesten 240 ezer lakásban van távfűtés, közel negyedmillió fővárosi családot fog tehát sújtani a bevallottan durva emelés, és megint leginkább a budapestieket.

– És mintha mindez még nem volna elég, a kormány, noha érvényes szerződés kötelezi, hetek óta vonakodik átutalni 7 milliárd 443 millió forintos szerződés szerinti támogatást a fővárosnak. Ez az összeg Budapest és agglomerációja közösségi közlekedésének idei működéséhez alapvetően szükséges. Ha továbbra sem fizet, teljesen ellehetetlenítheti a közösségi közlekedést, aminek megint csak a budapesti polgárok isszák meg a levét.

– Őszinte és világos válaszokat várok! Hány szerződésszegést tervez még a kormány a budapestiek rovására? Mikor akarja kifizetni a budapestieknek a július 15-e óta, azaz a 62. napja járó, szerződés szerinti 7 milliárd 443 millió forintot? Milyen mértékű gáz- és villanyáremelésre készülnek október 6-án az önkormányzati választások után? Miért próbálja az Orbán-kormány a legkülönfélébb eszközökkel megnehezíteni a budapestiek életét? Egyáltalán, mi a baja a Fidesznek a fővárossal? Miért mindig Budapesten csattan az ostor?

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN (nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár): – Képviselő úr! Kérdezi: mi a baja a kormánynak Budapesttel? Semmi! A kormány itt van Budapesten, Magyarország fővárosában. Miért lenne emiatt bármi baja? A kérdést sem értem. Magyarország lakosságának kevesebb mint 20 százaléka él Budapesten, ha beleszámítjuk az agglomerációt, akkor még kevesebb. A devizaárfolyam változása mindenkit érint valamennyire, ugyanúgy sújtja a debrecenieket, és ugyanúgy sújt másokat is, az ország minden részén, nem csak a Budapesten élőket. A gázár változása hasonlóképpen.  Amit a képviselő úr állít, az nagyon furcsa logika. Úgy hívják a statisztikában meg a tudományban, hogy ökológiai tévkövetkeztetés, a neve: ecological fallacy!

– A kormánynak semmi baja nincs Budapesttel. Budapest Magyarország fővárosa. Budapest fejlődése mindannyiunk érdeke! Egyetlenegy probléma van: eltelt húsz év, és ez a város ugyanott van, mint ahol volt húsz évvel ezelőtt.  Ez az igazi probléma! Ezen kell változtatni!

A klientúra tovább él?

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): – A klientúra tovább él, hiszen azokból az építési törmelékekből, amelyeket itt hagytak számunkra, bizony abból, ami még vihető és mozdítható volt, még azt is elvitték! Az elmúlt héten Papcsák Ferenc kormánybiztos úr befejezte azt a vizsgálódást, amelyet Szűcs Erika volt szociális miniszter asszony tovább-foglalkoztatásával kapcsolatban végzett. Klasszikusokat csak pontosan idézve, Szűcs Erika volt miniszter asszony a szerződés nyilvánosságra hozatalakor mondotta: „Szükséges feladatot végeztem el nyilvános és törvényes szerződés alapján!" Ez egy kicsit nem felel meg a valóságnak. Főleg nem az üvegzseb-törvény alapján! 

– A minisztérium közérdekű adatai között nyilvánosságra hozandó szerződések között kerestük az 5 millió alatti és az 5 millió feletti megbízások közötti ezt a szerződést. Valamilyen oknál fogva az akkori miniszter, Herczog László nem tartotta fontosnak, nem tartotta közérdekű adatnak a volt miniszter asszony tovább-foglalkoztatásával kapcsolatos szerződés nyilvánosságra hozatalát. Papcsák Ferenc kormánybiztos úr vizsgálati-jelentéséből azonban kitűnik: a volt miniszter asszony, egyébként magát kormánybiztosként feltüntetve, egy pluszszerződéssel, havi 900 ezer forintos megbízással az „Út a munkához" program monitorozásával bízatott meg. Abban az időpontban, amikor a minisztériumnak mintegy 21 fős apparátusa külön sajtófigyeléssel és külön a minisztérium ágazati irányítása alá tartozó szerveknél a kommunikáció visszacsatolásával foglalkozott! Kötötte a 900 ezer forintos havi megbízási díjra irányuló szerződéskötést a volt miniszter asszony akkor, amikor egyébként az egy ellátottra jutó éves normatíva egy idősotthonban 280 ezer forint volt. Tette ezt akkor a volt miniszter asszony, amikor vidéken a havi 900 ezer forintos megbízási díjjal szemben több olyan település is van, ahol az éves előirányzat a szociális támogatásokra, átmeneti segélyekre nem képez előteremteni ennyi pénzt. Csak nagyon halkan jegyzem meg: az a produktum, amit Szűcs Erika ezért a megbízásért kevesebb adminisztrációt végzett, mint amennyi adminisztrációval jár az, ha az ügyfeleik egy vidéki hivatalban átmeneti segélyt igényelnek. Valójában, üres dossziékkal „bizonyított".

+

RÉTVÁRI BENCE (közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár): – Ne legyünk kisstílűek! Én is olvastam a volt miniszter asszony indokolását, Ő azt írta, hogy százezer munkahely létrehozatalához járult, ezzel a pár soros munkával, hozzá. Ha igaz lenne, megérte volna az árát! Sajnos csak egy munkahelyet teremtett! Önmagának! Arról pedig, hogy mi a tisztességes munka, Gyurcsány Ferenctől már sok mindent hallhattunk. Voltak, vannak jó tanítványai. Különösen pikáns, hogy olyan jövőbe látó szociális érzékenységgel megáldott minisztert nevezett ki a tárca élére, aki magának 900 ezer forintos fizetést vagy megbízási díjat garantált akkor is, miután befejezte a miniszteri tevékenységét. Szerencsére ezt már nem tudják a polgári törvénykönyvön átvezetni, új tétel lenne a jogi egyetemeken!

– Képviselő asszony! Kormánybiztos foglalkozik azzal, hogy feltárja az előző nyolc év különböző korrupciós és egyéb ügyeit. Nemcsak arról van szó, hogy tegyük helyre a dolgokat, és azok, akik különböző gyanús anyagi ügyletekbe keveredtek vagy akár bűncselekményeket is elkövettek, a kellő jogkövetkezményeket megkapják. Egész egyszerűen az állam tekintélyének, a közbizalom és a közrend visszaállításához szükség! Fontos, hogy az emberek bizalma az állammal, az államhatalommal szemben újra visszaálljon, és meg tudjanak bízni az emberek a kormányban, hogy a parlamentben rábízott pénzüket jól és takarékosan költi el. 

– Igen! Igyekszünk teljes képet feltárni a magyar választóknak arról, hogy az elmúlt nyolc évben miként sáfárkodott az előző kormány a rábízott közpénzekkel. Önök is láthatják: ez a munka halad, Tátrai Miklós, az MNV Zrt. volt vezetője már előzetes letartóztatásban van, ott tölti a napjait. Bízom benne, hogy minél több esetben fény derül az igazságra! És úgy tudunk az emberek szembe nézni pár hónap, vagy év múlva, hogy azok, akik bűncselekményeket követtek el, azok, akik az állami pénzt ellopták, korrupciós csatornákon kifolyatták, minél nagyobb számban az igazságszolgáltatás elé kerüljenek, és feleljenek azokért a cselekedeteikért, amiket tettek!

Elsikkasztott választás?

KARÁCSONY GERGELY (LMP): – Nem tudom, hogy van-e nagyobb veszély, belső veszély a demokráciára, mint az, amikor korlátozzák a szabad választás lehetőségét. Ezt többféleképpen meg lehet tenni, például úgy, hogy olyan adminisztratív korlátokat állítunk az indulás elé, amelyek bizonyos, egyébként valós társadalmi támogatottsággal rendelkező politikai szereplők, civil szervezetek vagy akár kisebb pártok számára átléphetetlen akadályt jelentenek, annak ellenére, hogy sokan lennének olyanok, akik szívesen szavaznának a jelöltjeikre.

– Az önkormányzati választási kampányban vagyunk, nemsokára választani fogunk, de bizonyos szempontból ez a választás eldőlt, főleg azoknak a szereplőknek, akik nem vették az első küszöböt, azt a küszöböt, amit nem a választók, hanem a Fidesz-KDNP kétharmados többsége határozott meg nekik. Ha valaki végignézi a Választási Iroda honlapján a jelöltállítással kapcsolatos számokat, és összehasonlítja ezeket a 2006-os adatokkal, akkor egészen drasztikus változásokat láthat. Például, a 10 ezer főnél nagyobb településeken 2006-ban több mint 24 ezer jelölt tudott elindulni, most, 2010-ben ez már csak 15 ezer. Ha pedig figyelembe vesszük azt is, hogy sokkal kevesebb képviselői választókerület van, akkor ez a csökkenés bizony 55 százalék, - tehát csaknem a felére esett vissza azoknak a száma, akik el tudtak indulni ezen a választáson. Ráadásul ez a visszaesés leginkább azokra a szereplőkre igaz, akik nem pártok színeiben indultak volna, és még nem is elsősorban a függetlenekre, mert a függetlenek esetében ez csak 45 százalék, hanem azokra, akikre talán a legnagyobb szükség lenne a helyi demokráciában: a társadalmi szervezetek jelöltjeire.

– Egészen brutális a változás a megyei listaállítás szempontjából: 2006-ban 356 listát tudtak állítani a különböző szervezetek, ez a szám most, 2010-ben 76, tehát 78 százalékkal esett vissza ez az arány. És ha megnézzük a társadalmi szervezetek által állított listák számát, akkor végképp lehet látni, hogy hogyan folyik ma Magyarországon a helyi demokrácia lassú kivéreztetése: 2006-ban 123 megyei listát állítottak társadalmi szervezetek, 2010-ben már csak 9 ilyen lista állt. Ráadásul csak azok a szervezetek tudják átlépni leginkább ezeket az új akadályokat, amelyek valójában tényleg nem civil szervezetek, hanem különböző, sok pénzzel és kapcsolatrendszerrel rendelkező politikai szereplők bújnak civil gúnyába. Hadd mondjak egy példát: a zuglói választáson indul egy civil szervezet, amelynek a kampánybüdzséje szerintem az LMP összes budapesti büdzséjének körülbelül az ötszöröse lehet, legalábbis az óriásplakátok számát tekintve. Visszaélnek azzal, hogy más civilek kiszorulnak az indulás lehetőségéből, és civil mezbe bújva a Tocsik-ügyben is érintett volt SZDSZ-es politikus fia által gründolt szervezetben civilként vágnak neki a választásnak.

– Talán emlékeznek rá képviselőtársaim, amikor erről a törvényről szavaztunk, illetve e csomag egyik részéről, akkor mi sárga lapot mutattunk a kormánynak, és felhívtuk a figyelmet arra, hogy bizony rossz út, amin jár. Azt gondolom, ezek a számok igazolták azt, hogy itt valóban komoly belső veszély leselkedik a demokráciára. Azt is el kell mondani, hogy miközben itt a parlamentben az acsarkodásig feszült a viszony a szocialisták és a Fideszes képviselők között, ez a fajta törvényi változás elsősorban nem is a Fidesz, hanem az MSZP érdekét szolgálta. Az MSZP olyan szervezet, amelynek egyre kevesebb szavazója van, egyre kevesebb választó gondolja, hogy bizalmát újra ennek a pártnak adja, de rendelkezik jelentős anyagi erőforrásokkal. A Fidesz igenis mentő lehetőséget nyújtott az MSZP-nek azzal, hogy bebetonozta az önkormányzati választáson a nagypárti jellegét! Ha Fideszes képviselő lennék, én is egy ilyen ellenzéki pártot szeretnék kedvenc ellenzékemnek kinevezni, amire valószínűleg a szavazók már soha nem fognak olyan mértékben szavazni, mint korábban. Nem biztos, hogy az országnak is ez az érdeke. Gratulálok az ellenzékükhöz!

+

SZABÓ ERIKA (közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár): – Képviselő úr! Most nyílt lehetőség arra, hogy mi az a változtatási lehetőség, amivel egy igazi demokráciát, egy igazi jogállamot fel tudunk építeni. Teljesen érthetetlen az ön aggodalma és a demokráciaféltése egy olyan választási törvény módosítása kapcsán, amelynek révén egyszerűbbé, gyorsabbá, átláthatóbbá vált az önkormányzati választás. Rövidebb lett a kampányidőszak, a jelöltek élhettek azzal a jogukkal, hogy jelöltté válhassanak.

– Képviselő úr! Ön súlyos szavakat használ, pedig most került be az Országgyűlésbe. De érzékelnie kellene azt a különbséget állampolgárként, ami az elmúlt 20 évben az ön életében is tapasztalható volt a demokráciadeficit kapcsán. Ebben az országban, most valóban olyan törvényeket hozott az újonnan megalakult Országgyűlés, amelyek történelmi léptékkel is egészen rendkívülinek mondhatók.

– Az LMP-nek 4-5 százalékon mérhető a támogatottsága. Ehhez képest főpolgármester-jelöltet is tudtak állítani. Összesen 1189 jelöltjük verseng, és 26 polgármesterjelöltjük is van. Nem tudom, hogy kinek vagy miért, vagy hogyan csorbulhatott volna az indulási joga? Arról pedig tájékoztatom, hogy az MSZP sem nagy párt, és a törvény ugyanúgy vonatkozik rájuk is, mint bármelyik más pártra!

Egy boros gazda szemével...

VARGA GÉZA (Jobbik): – Gazdatársaim legutóbbi visszajelzése az egyszerűsített foglalkoztatásról alkotott törvénnyel kapcsolatos. Egyebek mellett a Balatonboglári Pinceszövetkezet elnöke szüreti jelentésében a következőképpen osztja meg tapasztalatait. A szövetkezet különböző nagyságú birtokokkal rendelkező tagjainak a tevékenységét fogja össze. A tagok szőlész-borász tevékenységüket fő, illetve kiegészítő tevékenységként végzik. A szövetkezés őstermelőkből és gazdálkodó szervezetekből áll. A szövetkezés lényegéből adódóan így a kisebb birtokok is gazdaságosan fenntarthatóak. hiszen a piacon egy nagyvállalat súlyával jelenhetnek meg. Kevesebb eszközzel, kevesebb befektetéssel, összehangoltan érhető el azt, amire atomizált, elkülönült piaci szereplőként nem volna lehetőségük. Így van ez a napszámosok foglalkoztatása esetén is. A józan paraszti ész logikáját követve egy nagyobb, jól szervezett brigáddal kevesebb eszközzel több ember szőlőjét szüretelhetnék le egy munkanap, ha a jelenlegi, mezőgazdasági idénymunkát szabályozó törvények és rendeletek ezt lehetővé tennék számukra.

– Az augusztus 1. napjától hatályban lévő, egyszerűsített foglalkoztatásról szóló jogszabály előírja, hogy a foglalkoztató, jelen esetben minden egyes szövetkezeti tag, a kis parcelláját leszedő brigád bejelentésére kötelezett, munkaügyi nyilvántartó lapot kell kitölteniük. Ezt a munka megkezdése előtt a foglalkoztatottal személyenként és laponként kell aláíratni, majd ezt a munka befejeztével is megismételni. Így adódik, hogy egy 60 fős szüretelő brigád - amelyik a szövetkezet tagjainak a parcelláin végigmegy, – 45 perc alatt leszedi az egy gazdára jutó szőlőt, a törvényi előírások jóvoltából 70 percet fordít az adminisztrációra. Gazdánként! Hasonlítsuk össze a 45 perces tényleges munkát össze a 70 perces adminisztrációval! Aláírás percenként 3 fős sebességgel - ha ezt tudja végezni a gazda - 20 perc a munkakezdés előtt, 20 perc a munka befejezésekor. Ezenkívül a 19 karakteres bejelentés, ha percenként 2-3 fős sebességgel vesszük, akkor az 30 perc. Összesen tehát a foglalkoztató gazda, jogkövető magatartás esetén 60-szor 70 perc adminisztrációt kénytelen fordítani, 45 perc/fő munkaidőre. Ha közben elered az eső - mint ahogy a múlt héten ez nagyon gyakran megtörtént a szüretet megkezdő gazdák körzetében -, arról jobb, ha most nem is beszélünk, akkor az egészet vissza kell csinálnia. Mindez persze kedvét szegi a józanul gondolkodó szövetkezeti tagoknak, és egyáltalán nem tudják üdvözölni az új, augusztus 1. napjától érvényes, egyszerűsítettnek nevezett foglalkoztatási szabályokat.

– Nézzük, vajon mit jelent mindez az államkasszára nézve! Tudjuk, hogy egy kilogramm szőlőből 6,5 deci bor készíthető. Éves hazai bortermelésünk átlagban 3 millió hektoliter, ez nagyjából 5 millió mázsa szőlő leszüretelését jelenti. Mivel ma már a szőlő 45 százalékát gépekkel szüretelik - ami egyáltalán nem kedvező a minőségre tekintettel -, 25 százalékát pedig családi alapon végzik el, így erre az egyszerűsített foglalkoztatásra mindössze 1,5 millió mázsa szőlőszüret jut. Ez 300 ezer munkanap, ami mindössze 150 millió forint bevételt jelent a költségvetésnek.  A Balatonboglári Pinceszövetkezet elnöke kérdezi: vajon a jogalkotók ezt akarták-e elérni? Én biztos vagyok benne, hogy nem ezt akartuk elérni, ezért kérem a Tisztelt Házat, hogy az ezzel kapcsolatos módosító javaslatainkat, amit a közeljövőben be fogunk nyújtani támogassa!

+

CZOMBA SÁNDOR, (nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár): – Képviselő úr! Valóban jogosak azok a problémák, amelyeket említett. De, szeretném emlékeztetni: korábban a munkavállalói kiskönyv volt forgalomban, az augusztus 1-jei állapotokat megelőzően a jelenleginek kétszerese-háromszorosa volt az adminisztráció.

– Az egyszerűsített foglalkoztatás lényege az volt, hogy tüzet oltsunk! Hogy minél egyszerűbben, akár egy telefonos bejelentéssel meg lehessen ezt a problémát oldani. Ezért van, hogy ötszáz forint, illetve ezer forint, tehát nagyon alacsony az az összeg, amelyet közteherként napi szinten be kell fizetni, hogy ne a feketefoglalkoztatás felé toljuk el, mint a korábbi időszakban jellemző volt, ezt a rendszert. Ugyanakkor a munkavállaló oldaláról is kell garancia. Kell garancia arra, hogy a munkabért kifizetik, kell garancia arra, hogy megfelelő egészségügyi szolgáltatásokat tud igénybe venni ez után a fajta foglalkoztatás után is. Ezért van az, amit ön is említ: a munkaidő-nyilvántartás. Hiába töröltük el a jelenléti ívet, gyakorlatilag a munkaidő-nyilvántartás kvázi belépett a helyébe, és ez adminisztrációs szempontból okoz jelen pillanatban a gazdáknak súlyos gondot.

– A kormány részéről, annak idején is azt mondtuk: nem betonba öntött jogszabályt alkottunk, tüzet oltottunk! Nyitva a lehetőség, lemegy a szezon, leszűrjük a tapasztalatait. A Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján kérdezz-felelek megoldással működik a hatálybalépés óta egy honlap, ahol jogászok, APEH-es munkaügyi felügyelők válaszolnak a föltett kérdésekre. Az a célunk, hogy a jelzett hiányosságokat, hibákat föltárjuk, és ennek megfelelően akár a törvényt, akár a törvényhez kapcsolódó rendeleteket módosítsuk, annak érdekében, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás valóban betöltse azt a szerepet, amire a parlament megalkotta.

Bartha Szabó József