„Amikor süt a nap, ránk tukmálják az esernyőt,
amikor elkezd esni az eső, visszakövetelik."

Szokatlan volt már a kezdés is: ELNÖK: – Most pedig soron következik a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése. Tisztelt Képviselőtársaim! Tekintettel arra, hogy pénzügyminiszter urat nem látom a miniszterek sorában, 5 perc (Közbeszólás: 10 perc.) – segítséget kapok a szocialista képviselőtársaim sorából, hosszú az út –, 10 perc technikai szünetet rendelek el miniszter úr megérkezéséig. Köszönöm a megértésüket! ELNÖK: – Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, foglaljanak helyet. Folytatjuk munkánkat. Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Oszkó Péter pénzügyminiszter úrnak, a napirendi pont előadójának. Parancsoljon, miniszter úr! (Oszkó Péter mikrofonja nem működik.) Miniszter úr, legyen kedves a kártyáját behelyezni, mert ennek hiányában nem fog működni. (Megtörténik.) Egy perc türelmet szeretnék még kérni. Kérdezem, hogy miniszter úr hangja ily módon rendben lesz-e? Köszönöm szépen a segítséget. Miniszter úr, parancsoljon! Hatvan percig beszélt a pénzügyminiszter. Kétszer is vitt a teremszolga friss vizet eléje. Egyetlen közbeszólás sem torpantatta meg, rózsaszínű fellegeket festett a ház mennyezetére, annyi számot, idézetet olvasott, hogy még az akadémikusok is megszédültek tőle. Következhetett a vitája. Eltart egészen november végéig. A játékszabályokat az elnöklő Harrach Péter ismertette: – A bekiabálás parlamenti műfaj, alaposan próbára teszi a felszólaló képviselő szónoki képességeit ennek kezelése, de azt kérem, hogy a sértegetésektől és a folyamatos zajongástól tartózkodjunk! A tévé és a rádió mindezeket kiszűri. A tévé és a rádió mindezeket kiszűri. A zajosabb, feszültebb pillanatok és mondandók közül tallózzunk.

FirtlMátyás (KDNP): – Ez a költségvetés így, ezzel az adósságállománnyal, a jövő év terhére, nem megoldás! Önöknek kellett volna két cikluson keresztül úgy működni, hogy az ország ne ide jusson, ahová jutott. Most az a kérdés: hogyan lehet azt az időszakot átvészelni, amíg még hatalmon vannak? Úgy intézni, hogy még valami úton-módon működjön, egyébként a másik kormányt így is a legnehezebb helyzetbe hozva.  Azok a bevételi tételek, amelyeket önök megfogalmaztak, még az ÁSZ szerint sincsenek korrektül meghatározva. A ésszerű, igazságos elosztásról, normatívákról beszélni pedig egyenesen felháborító. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Okos tojás, csak abból lehet adni, ami van!)

A pénzügyminiszter az expozéjában érintette azokat az elvonásokat, amelyek a legvitatottabb részét képezi a költségvetésnek. Az önkormányzatoktól például több mint 120 milliárdot vonnak el. A megszorításnál, megvonásnál olyan javaslatokat tett a pénzügyminiszter úr, hogy majd a térítési díjakat növeljék az önkormányzatok. Nem a kormányt fogják szidni ott a helyszínen, hanem azokat az önkormányzati képviselőket, akiknek muszáj lesz végrehajtaniuk azt, amit már nem lehet végrehajtani. (Közbeszólás: Megérdemlitek!)

Külön meg kell említeni: a kistelepülések végképp nem tudják az önrészhez szükséges forrásokat előteremteni, amivel megfelelő európai uniós pályázatokon indulni tudnának. Ugyanolyan eladósodás szintjén vannak, mint a városok, mint az ország. Látni kell, hogy ezek a települések már minden vagyonelemüket, amit lehetett, felhasználtak, alig maradt valami, aminek eladásából forrásokat biztosíthatnának. Nem véletlenül mondja a Fidesz és a KDNP, hogy ezt a költségvetést vissza fogja vonni! (Közbeszólás: Szeretnétek mi? – Taps a Fidesz soraiban.)

Rossz hírem van, kedves hölgyek és urak! Lesz olyan lehetősége a következő kormánynak, hogy a mentelmi jogot ne engedje meg felhasználni a menekülésre! Ettől függetlenül én bízom abban, hogy meggondolják magukat, hiszen a jó útra visszatérni sohasem késő! ((Közbeszólás: Szégyelld magad!) 

Fogarasiné Deák Valéria (MSZP): – Most eltekintenék képviselőtársam szóhasználatától. (Közbeszólás: Ez aztán a  megtiszteltetés!) A 2010. évi költségvetés tervezetét nem könnyű szeretni, a reális megítélést azonban talán remélhetünk. A vitából kitetszik, hogy ellenzéki képviselőtársaink ettől, mármint a reális megítéléstől, félnek leginkább. Úgy beszélnek, mintha nem volna a világválság, vagy mintha a válság hatásairól csak mi tehetnénk. Az sem baj, ha valótlanságok sorát kell állítaniuk ezért. (Közbeszólás: Magad háza előtt a gerendát sem?)

„Az építkezés a reménységet fejezi ki" – mondta maga Orbán Viktor Győrött (Közbeszólás: Nem is a rombolásét!) egy sportlétesítmény átadásakor. Üdvözölte a reménység városát a reménytelenség országában! ((Közbeszólás: jól tette!)  Nem számít, hogy az állítás nyilvánvalóan hazug! Nem számít, hogy épül az egész ország. (Közbeszólás: Mi épül?) Az a fontos a számukra, hogy az emberek az épülő ipari parkokban, az épülő utakban, csatornahálózatokban, iskolákban, óvodákban, a megújuló településközpontokban, templomokban is romokat lássanak. (Tasó László: Ti romboltok!) És mi, emberek bizony hajlamosak vagyunk romokat látni mindenütt, (Közbeszólás: Nem csoda!)  ha a saját körülményeink romlanak, sőt már akkor is, ha a saját körülményeink romlásától félünk. Pálcát törni emiatt nem szabad senki felett. Rájátszani viszont roppant veszélyes. Veszélyes, mert óhatatlanul jön a bűnbakkeresés, jön a gyűlölet, jönnek a szélsőségek, és jön az erőszak. (Tállai András: 2002! – Keller László! Üldöztetés!)  

A szavazatokkal fog ítélkezni a nép!

Tasó László (Fidesz): – Magyarországon nem kell félni! Kiépült a demokratikus intézményrendszer már régebben. Egyébként nem tehették volna az országgal azt, amit tettek nyolc éven keresztül! Tehát nem kell félni senkinek sem, akinek nincs félnivalója. Ami nagyon fontos viszont, hogy igen, a nép ítélkezni fog! (Szabó Zoltán: A bíróság fog ítélkezni! – Bárándy Gergely: A bíróság dolga ítélkezni.) Egyértelműen kinyilvánítja ezt a tavaszi választásokon. (Kovács Zoltán: Hallgasd végig a választ! - Zaj. – Az elnök csenget. –  Közbeszólás a Fidesz soraiból: Menjetek, menjetek az emberek közé!)

A szavazatokkal fog ítélkezni a nép! Ezt így kell értelmezni! Szerintem mindenki érti, akinek van egy kis sütnivalója. Viszont, ha a nép azt gondolja, és úgy ítéli meg, hogy meg kell történnie egy elszámoltatásnak - nem leszámolásnak -, akkor meg fog történni. Igen, elképzelhető, hogy lesz sírás-rívás (Bárándy Gergely: Ez szép!), jajveszékelés és fogak csikorgatása! (Szabó Zoltán: A jajveszékelés nincs benne!) De még egyszer mondom, nem kell ettől félni, hiszen mi sem féltünk, amikor Keller László 136 alkalommal próbálkozott azzal, hogy az Orbán-kormány ügyeit feltárja, és felelősöket keressen. Neki nem sikerült! A vádaskodásig jutott! Lehet, hogy nem sikerül a következő kormánynak sem. Ezt nem tudjuk. Bízunk abban, hogy Magyarországon mégiscsak a jog és az igazság a legerősebb. Úgyhogy újra mondom: nem kell félni! (Bárándy Gergely: Fenyegetsz?) Nem kell félni kedves Bárándy képviselő úr! Az ön politikai pályafutása, amely nemrégen kezdődött, és nemsokára véget fog majd érni, higgye el nekem, annyit nem tartalmaz, hogy magának különösképpen félnie kellene. (Taps a Fidesz soraiban. Felháborodás az MSZP padsoraiban. – Az elnök csenget.)

Bárándy Gergely (MSZP): – Tasó képviselőtársam mondatait, elképesztőnek, visszataszítónak és diktatórikus szemléletet sugárzónak tekintem! Az Országgyűlés falai között gyakorlatilag alig burkoltan politikai leszámolásról beszél! (Hangzavar, az elnök csenget, újra csenget.) Képviselőtársaim, bármit kiabálnak, ettől még ez így van! Alig burkoltan megrendelt büntetőeljárásokról beszél, és ha tekintetbe veszem azt, hogy mi ennek az előzménye, nevezetesen, hogy amikor az akkori miniszterelnök, Orbán Viktor és az akkori legfelsőbb bírósági elnök között nézeteltérés támadt, akkor hirtelen megfelezték a bíróságok költségvetését, és ha tekintetbe vesszük azt, hogy milyen módon, milyen rendhagyó módon került sor a legfőbb ügyész személyének a megváltozására, ez sem enged jóra következtetni! (Közbeszólás: Hazudsz!) Ezért szeretném azt hangsúlyozni, hogy ennek a Háznak a falai között, úgy hiszem, nincs helye hasonló mondatoknak! És hadd mondjam azt, hogy a saját magam és a frakcióm nevében kikérem magamnak és magunknak! (Felháborodás a Fidesz soraiban. Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban. – Az elnök csenget, újra csenget.)

Kovács Zoltán (Fidesz): – Nem lehet elmenni szó nélkül amellett, amit Bárándy Gergely képviselő úr az imént megengedett magának! Senki nem emlegetett a parlamentben, tisztelt képviselő úr, politikai leszámolást! (Szabó Zoltán: Dehogynem!) Tasó László arról beszélt, hogy az államigazgatás eszközeivel elszámolás történik azokban az ügyekben, amelyek tele vannak szabálytalanságokkal. (Szabó Zoltán: Szépítheted!) Szerettem volna, képviselő úr, ha ön ilyen harcosan, az igazság bajnokaként fellépett volna itt a parlamentben 2006. október 23-a után! De nem állt fel, pedig emberek szemét lőtték ki, idős hölgyeket vertek meg, és jó néhány gyerek is áldozatul esett a rendőrség könnygázos támadásának, amely, sokak szerint, politikai megrendelésre tette ezt. (Szabó Zoltán közbeszól: Hazudsz! – Tállai András Szabó Zoltán felé: Ne vicsorogj te! –  Az elnök csenget, újra csenget.)

Paizs József (MSZP): – Kovács Zoltán urat nem pápának választották, hanem polgármesternek Pápán! néha keveri ezeket a dolgokat! (Taps az MSZP soraiban.)

Szabó Zoltán(MSZP): – Elmondta szépen a szemkilövést is – nagyon helyes, képviselő úr. Ez eddig ugyan a Jobbik eszköztárába tartozott, sokkal hitelesebben is csinálták, higgye el nekem, de hát összenő, ami összetartozik! Nyilván megirigyelte a babérjaikat, meg azt a 12 százalékot, amit kaptak az európai parlamenti választáson. (Kovács Zoltán: Nem 12 százalék volt! – Bebes István: Orvost!)  Még hogy nem fenyegetőztek? Itt a parlamentben csak önök, majd amikor hazamegyünk, akkor már az önök által felbujtott szélsőjobboldaliak is, ahogy eddig is megtették! Ez a jogállam útja, képviselő úr! (Taps az MSZP oldalon. Közbeszólások a Fidesz padsoraiból: Irgum-burgum!)

Bárándy Gergely (MSZP): – Úgy látom, nem érti Kovács képviselőtársam, amiről beszélek! (Folyamatos közbeszólások a Fidesz padsoraiból. – Az elnök csenget, újra csenget.) Vagy nem akarja érteni! Nos, ha nem érti, akkor elmagyarázom, hogy a számonkérés folytonos emlegetését miért tartom én politikai fenyegetésnek. Képviselőtársaim, ha visszaélésekről tudnak, akkor most fel kell jelenteni! Ha nem tudnak, akkor honnan tudják, hogy van ilyen? Úgy hiszem (Dr. Kovács Zoltán: Hunvald is így kezdte!), abban egyetérthetünk, hogy a felelősségre vonás az ügyészségek és legfőképpen a bíróságok feladata, nem pedig a kormányé! Ugyan azé a bíróságé, amely most hivatalban van, és hivatalban lesz néhány év múlva is, és remélem, hogy még sok év múlva is ugyanazzal vagy hasonló összetétellel és hasonló szemléletmóddal. Akkor miért a kormányra kerülésük idején szeretnének majd számon kérni? Gondolom, nem csak én vonom le azt a következtetést ezek után, hogy akkor éreznek nagyobb erőt arra, hogy megrendeléseket tudjanak adni. Őszintén remélem, hogy a bíróságok és az ügyészségek ellen fognak tudni állni ennek a nyomásnak! (Egy hang a Fidesz soraiból: Jaj!  Taps az MSZP soraiból.)

Tállai András (Fidesz): – Egyszerűen döbbenet az, amit a képviselő úr művel! (Dr. Szabó Zoltán: Ki sem bírtuk volna!) Önkritika helyett és a saját felelősségének, frakciójának, képviselőtársainak a megkeresése helyett újra visszafelé mutogat! Újra a Fideszre, újra Orbán Viktorra, és a nyolc évvel ezelőtti kormányzásra! (Keller László: Van miért!) Nem kell idegeskedni, képviselő úr! Keresse inkább arra a választ, hogyan lehet az, hogy Magyarország adósságállománya az önök kormányzása alatt 12 000 milliárd forinttal nőtt. Minden magyar magánszemélyre jut ebből az adósságból 1,2 millió forint. Egy négytagú családra az önök kormányzása alatt 5 millió forint államadósság raktak. 5 millió forint két közepes autó, vagy egy kisebb lakás ára. Ezt herdálták el önök a kormányzásuk alatt!  (Közbeszólás: Úgy van! Taps a Fidesz–KDNP soraiban.)

Ezt az illetlenséget megszoktam a Fideszes uraktól!

Katona Tamás (pénzügyminisztériumi államtitkár): – Képviselő úr, az adósságszolgálati terhek ma nem magasabbak, mint voltak 2000-ben vagy 2001-ben. (Közbeszólás: Hazudsz!) Tehát azt gondolom, hogy összefüggések nélkül kiragadni néhány tényt nem szerencsés, mert így nem jutunk előbbre. Pontosan az lenne a cél, hogy olyan költségvetésünk legyen, ami a versenyképességet segíti, olyan költségvetésünk legyen, ami segíti a kilábalást. Ebben önök láthatóan nem támogatnak bennünket. Sajnálom! (Közbeszólás: Ne sajnáld! – Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Paizs József (MSZP): – Szeretném emlékeztetni az ellenzéki padsorokban ülő képviselőtársaimat, (Tállai András közbeszól: Mire?) arra, hogy 2002-ben 8,9 százalék volt az államháztartás egyenlege. Nyilvánvalóan azért, mert jöttek a szocialisták, és elköltötték. (Tállai András: Hülyeségeket ne mondjál! - Az elnök csenget.) Bocsánat, a KSH adatsorára vagyok hivatott támaszkodni. (Közbeszólások a Fidesz padsoraiból: Annak csak hiszel? - Az elnök csenget.) Tállai úr valószínűleg szakállamtitkár volt, és nem igazán tette jól a dolgát abban az évben, vagy nagyon jól tette a dolgát, mert eleresztették a gyeplőt becsületesen. (Közbeszólások a Fidesz padsoraiból: Ti beszéltek?) Folytathatnám a sort még egyébként néhány adattal, én közgazdász vagyok, szeretem ezt a szakmát, bizonyítja az elmúlt időszak, mert nem polgármesternek, meg országgyűlési képviselőnek születtem. Viszont nagyon sok Fideszes képviselőtársam van, akinek életében nem volt munkahelye! Hála Istennek, nekem azért akadt az elmúlt 55 évben! (Tállai András: Kit érdekelsz? – Elnök: Képviselő úr! Térjen a tárgyra, és kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy nagy-nagy türelemmel hallgassuk egymást. – Katona Tamás kimegy az ülésteremből.) A tárgyról beszélek, a költségvetésnek a kihatásáról beszélek. (Dr. Kovács Zoltán: A kormány nem képviselteti magát. - Orosz Sándor: Csak ti beszélhettek? – Az elnök csenget: Tessék, képviselő úr!

Ezt az illetlenséget én megszoktam a Fideszes uraktól, úgyhogy nem okoz nekem ez gondot, de most folytatnám, mivel elnök úr is kíváncsi. (Tállai András: Az önéletrajzodra!)

Az „Út a munkához" program országos. Ebben az évben 210 ezer fő tartozott a rendszeres szociális segélyezettek táborához. Ez villámgyorsan szaporodott mintegy 280 ezer főre; egyébként nagyjából egyetértenek abban a szakemberek, hogy ez az a kör, amely várhatóan 2010-ben is sorba fog állni. (Közbeszólás: Megköszönik nektek!) Az „Út a munkához" program keretén belül a nettó 57 ezer forintot kaphatnak. A kormány 73 milliárd forintot szánt erre a programra, amit 7 milliárddal egészítettek ki az önkormányzatok, tehát egy 80 milliárdos foglalkoztatási programról volt szó, amely most tovább bővül a költségvetés jóvoltából. Meggyőződésem, hogy jó úton jár a kormány és a költségvetés, amikor meghirdeti, hogy ez a program kiterjeszthető a vállalkozói szférára is, megállapodás keretében, minimum 90 napra. Meggyőződésem, hogy ez a program jó! Még akkor is jó, ha az ellenzék úgy ítéli meg, hogy választási kampányprogram. Folytatni kell!  (Közbeszólás: De nem nektek és nem így. – Taps az MSZP padsoraiban.)

Tállai András (Fidesz): – Inkább arra keresné a választ, képviselő úr, hogyan vesztette el 200 ezer ember a munkáját a nagyszerű kormányzásuk alatt. (Göndör István: Válság van.) 400 ezer új munkahelyet ígértek ennek az országnak, és ma 550 ezer munkanélküli van! Arra keresse inkább a választ, képviselő úr, hogy Magyarország – a Világgazdasági Fórum felmérése alapján – a versenyképességben az önök kormányzása alatt hogyan csúszott le a 28. helyről az 58. helyre? Vagy arra tessék válaszolni, hogy a korrupciós indexben Magyarország miért ugrott felfelé 8-10 helyet, csak az elmúlt két-három évben? Arra tessék válaszolni, hogy miért Magyarországon építik a legdrágábban az autópályát? Miért Magyarországon építik a legdrágábban a metrót? És miért rontotta le most is egy hitelminősítő Magyarország minősítését? (Közbeszólások az MSZP padsoraiból: Mi ez elszámolás? Keller László: Javult, nem romlott!) Ez nem elszámolás, képviselő úr, ezek csak kérdések, itt a parlamentben. (Közbeszólás: Eljön az ideje annak is!  – Taps a Fidesz padsoraiból.)

Katona Tamás (pénzügyminisztériumi államtitkár): – Azt gondolom, célszerű a tények alapján ítélkezni. Először is, vannak olyan indexek, amelyeket különböző nemzetközi intézmények készítenek, ilyen a versenyképességi index, korrupciós index, de olyan összehasonlítást azért szakszerűen nem szoktak tenni, mint amit Tállai képviselő úr ismertetett. (Tállai András: Itt van, odaviszem. – Felmutat egy iratot.) Ami a munkahelyek számát illeti: eltekinteni a gazdasági válságtól több mint hiba, a szakszerűtlenségnek egy egészen sajátos foka. (Tállai András: Te aztán értesz hozzá!) Úgy látom, kicsit ideges Tállai képviselő úr! Vádaskodni lehet, csak azt gondolom, nem érdemes. Amikor azt nézzük, hogy a világválság hogyan hat a magyar gazdaságra, akkor érdekes módon Tállai képviselő úr rácsodálkozik arra, hogy piacgazdaságban élünk, és ránk is hatnak a világ körülményei. (Tállai András: Ha hazudik valaki, boldog legyek?) Kicsit nagyobb alázatot javaslok a közgazdasági kérdések iránt! (Tállai András: Olvasd el a felszólalásaimat! – Taps az MSZP soraiban.)

A Fidesz még tartozik a magyar társadalomnak egy őszödi beszéddel!

Göndör István (MSZP) – A Fidesz még tartozik a magyar társadalomnak egy őszödi beszéddel! (Font Sándor: Addig a szintig nem süllyedünk le, mint Gyurcsány!) Font úr, mi nem ígérgetünk, nem ígérgettünk mi a kampányban sem úgy, mint ahogy ezt tették önök. (Közbeszólás: Vigyázz, mert rád szakad a mennyezet!)  Csalódott vagyok. (Font Sándor: Ki döntötte romba ezt az országot?) Elnök úr, tessék jegyezni, hogy Font úrnak majd kellene egy kétperces időkeretet adni, talán akkor elmondhatná a véleményét! Szóval, képviselőtársaim, lehet, lehet hosszú listákat benyújtani, de azon kéne elgondolkozniuk, hogy ha egy háztartás tudja azt, hogy a kevesebb pénzből, a kevesebb bevételből, kevesebbet lehet költeni, akkor el kell dönteni, hogy ez a kevesebb költés hol. s mire legyen. (Tállai András: Az adókról beszélj!) Tállai úr, ön is tudja, hogy csökkent az adóterhelés. (Közbeszólás: Hazudsz!) Ezzel nem mondtam azt, hogy elégedett vagyok vele, de a folyamat, ami elindult, az pozitív.  A fogyasztáson lévő adók által indukált infláció például meg sem közelíti a lakosság zsebében maradó pénzt. (Közbeszólás: Kinek a zsebére gondolsz? – Taps az MSZP padsoraiban.)

Szabó Zoltán (MSZP): – Állítom: annak ellenére, hogy önök szerint jövőre 6 százalékos visszaesés várható, holott a legpesszimistább előrejelzés is – megjegyzem: ez a kormányé – csak 0,9 százalékos visszaesést jósol. Szóval, nagyon jópofa dolgokat mondtak! (Taps az MSZP soraiban. – Kovács Zoltán: Megvan a jövő évi Oscar-jelölt!)

Tállai András(Fidesz): – Szabó Zoltán próbálkozik, nem tudom, hányadjára szólal már fel, bízva abban, hogy hátha felhergeli a Fideszes képviselőket. Egyébként gratulálok! Úgy gondolom, hogy önnek megvan az új szakmája a választások utánra, minden bizonnyal pék lesz, úgyhogy sok sikert majd hozzá! (Derültség a Fidesz–KDNP oldalon. Felzúdulás az MSZP padsoraiban.)

Göndör István (MSZP): – Hosszú és értelmetlen ez a vita. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: A Kellerre gondolsz?  Font Sándor: Pedig jelnyelvi tolmács is közvetíti! ) Közben az önkormányzatoknak a mai napig nincs ellenőrző rendszere, mert a kétharmados törvényt képtelenek vagyunk önökkel megcsinálni. (Font Sándor: Mert alkotmányellenesen akartatok a fejükre ültetni egy ellenőrző szervet, István! Ez a kis probléma!) Honnan vesszünk el, milyen területről, - erről kellene beszélni! (Tállai András: Hitelből fizettek, erre vagytok büszkék?)  Nemcsak arról, hogy többet költsünk. (Font Sándor: Tönkretettétek az országot, és utána azt kérdezitek, hogy hol a pénz. Hát, ez röhejes!) Segítek, képviselő úr, bent van az utakban, a nyugdíjakban, az oktatásban, a bérekben. (Zaj, közbeszólások a Fidesz soraiból: Cipruson van a legtöbb!) Ezen lehet háborogni, uraim, de amit mi megtettük, azt önök nem tették! (Font Sándor: Nem is fogjuk!) Amikor hitelességről beszélünk, tisztelt képviselőtársaim, egyetértek Keller Lászlóval, és megerősítem: önök nem a költségvetés miatt jöttek el erre a vitára, hanem valami egészen másért! (Taps az MSZP soraiban.)

Tasó László (Fidesz): – A Bajnai-csomag egyértelműen érzéketlen a valóságra, nem fogadja be a hétköznapi Magyarország jajkiáltásait, csak magával foglalkozik, csak fényezi az elmúlt időszak fényezhetetlen tevékenységét. (Közbeszólás: Ne sértegess!) Tudom, hogy önök mire játszanak, és mire készülnek! Tudja ezt már egész Magyarország! Már csak arra gyúrnak, hogy minél több uniós forráshoz jussanak! Arra gyúrnak, és arra készülnek, hogy minél több menedzserszerződést kössenek, tíz- vagy százmilliós végkielégítéssel, korrupcióval, sogorral, rokonnal, üzlettárssal! Arra gyúrnak, hogy valahogy majd ne legyen kétharmados politikai erő a polgári oldalon, mert akkor megint el lehet bújni a mentelmi jog mögé! (Közbeszólás: El is fognak!)

Keller László (MSZP): – Önök akarnak a korrupcióval szemben fellépni? (Font Sándor: Méghozzá kőkeményen!)  Semmiféle hitelessége ennek a mondatának nincs képviselő úr! (Kovács Zoltán: Először is hozd vissza a vázát! - Derültség a Fidesz padsoraiban. – Az elnök csenget.) Szeretném kikérni ezt a dehonesztáló minősítést, amit tulajdonképpen rólunk mondott ön, képviselő úr! ( Közbeszólás: Kérheted!) Az Állami Számvevőszék úgy látja, hogy (Tállai András: Ha majd semmi nem jut eszembe, én is felolvasok valamit! – Szabó Zoltán: Ez veled elég sűrűn előfordul!), a fenntartható fejlődéshez értékváltásra és olyan mély szerkezeti változásokra van szükség, amelyek nem egyszerűen a termelési, pénzügyi ágak új struktúráját jelentik, hanem magukba foglalják a gazdasági, elosztási, társadalmi viszonyok egészét is. (Közbeszólás: Így van!) Most is mondja majd, hogy így van: „súlyos pártpolitikai akadályt a pártok rövid távú szavazatszerző, népszerűséget hajhászó magatartása jelentett." (Ángyán József: 2006 tavasz, Gyurcsány!) Ez az, ami most visszatükröződött! Önök erre készültek, és erre használják ezt a költségvetési vitát! (Ángyán József: Adót csökkenttetek ugye? Ezt mondta a Gyurcsány, aztán a választások után visszavette!) Meg kell nézni, tisztelt képviselő úr (Ángyán József: Ez az, itt a baj!), hogy ki az, akinek a jövetelét ön már szeretné? Ki az, aki már idestova nyolc éve mielőbb jönni készül? Akiért olyan hozzászólásokat mondanak el a költségvetési vitában, ami kifejezetten a társadalom depressziós állapotban való tartását (Ángyán József: A nagyszerű kormány ellenére depresszió?), próbálja elősegíteni! (Kovács Zoltán: És aki odavitte őket?) Folyamatosan hangoztatják tisztelt Fideszes képviselőtársaim, hogy ez az ország nem jó semmire, ez az ország teljesen leült. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Ennek az országnak ez a kormánya az, ami most nem jó semmire, ez a baj!) Bekiabálásokkal próbálják ellehetetleníteni a kormánypárti képviselőket! (Ángyán József: Bajnai hét off-shore cégével mi van?) Ezt a harcot most én abbahagyom. (Közbeszólás: Végre! – Taps az MSZP padsoraiban. –  Font Sándor: A mi időnk elfogyott, a ti időtök meg lejárt!)