Kétséget kizáróan, az interpellációk, és a kérdések a parlament sztárműfajai.  Kormányhívók és ellenzékiek egyaránt gyakorolják: előbbiek jobbára önmagukat dicsérik, utóbbiak a visszás helyzeteket, a bajokat-gondokat „tolmácsolják.”, nem kímélve sem a kormányt, sem a holdudvarát.  E heti produkcióikból tallózunk.  

MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): – Államtitkár Úr! A ménesbirtok sorsát illetően már számos alkalommal fordultam a miniszter úrhoz, illetve a minisztériumhoz. Ennek ellenére a ménesbirtok helyzete újabban megint nem javul, sőt egyre bizonytalanabb, és ez nem a gazdasági válságnak, hanem leginkább a tulajdonos magyar államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek köszönhető, legalábbis erre utalnak a legutóbbi történések is.

– A vagyonkezelő tervezett megállapodása szerint a ménesbirtok által bérelt 813 hektár termőföld haszonbérletét megszüntetik. A haszonbérleti jogot pályáztatás útján, nem kis áldozatvállalással mentette meg a ménesbirtok a bábolnai földek kiárusításakor. A szakemberek szerint erre a földre a ménesbirtok hosszú távú működéséhez szükség van. Most ezek szerint megint kihúzzák a földet a ménesbirtok lába alól. Kérdezem, ha ezt végrehajtják:

+ Mi lesz a ménesbirtok biztonságos működésének az alapja?

– Másrészt pedig még mindig nem hajtották végre azt a kormányrendeletet, amely további, mintegy 500 hektár földet biztosítana a ménesbirtoknak. A végrehajtásért a pénzügyminiszter felel. Kérdezem:

+ Mit tettek ennek az immár többéves határozatnak a végrehajtásáért?

– Az 520/2009. számú alapítói határozat szerint a haszonbérlet megszüntetésével a ménesbirtok a továbbiakban felelős őrzéssel lesz megbízva.

+ Mit jelent ez?

+ A polgári törvénykönyv szerint a felelős őrző köteles a dolog meglévő hasznait kiadni, és az elfogyasztott vagy beszedni elmulasztott hasznok értékét az őrzésből folyó igényei beszámításával megtéríteni. Vagyis a ménesbirtok műveli a földet, és a hasznait nem szedheti be?

– Az említett határozat már új használóval is számol a termőföldek tekintetében:

+ Talán már előre tudják, hogy ki lesz az?

– A haszonbérleti jog megszerzéséért fizetett egyösszegű díjat a ménesbirtok nem kapja vissza, hanem beszámítják az ismert tulajdonosi kölcsön törlesztésébe.

+ Mi indokolta, hogy olyan megoldást választottak a kölcsön törlesztésére, ami egyúttal ellehetetleníti a ménesbirtok működését?

– További kérdéseket vet fel a ménesbirtokhoz tartozó energiaágazat. Ez jövedelmet termel, de mégis felmerül az MNV Zrt. részéről, hogy hasznosítani kellene, úgy, hogy vagy eladják, vagy bérbe adják. Kérdezem:

+ Milyen döntés született ebben az ügyben is?

KATONA TAMÁS, Pénzügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő úr, az ön által említett haszonbérleti pályázatokkal kapcsolatban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. határozottan visszautasítja, hogy bármiféle manipulációra, jogsértésre került volna sor. A kapott tájékoztatás szerint a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. úgynevezett törzsterületét képező és vagyonkezelésbe adásra szánt Ménes-Bábolna és Ménes-Dióspuszta megnevezésű földterületeket az MNV Zrt. pályázat vagy árverés útján történő értékesítésre, valamint pályázat keretében való haszonbérbe adásra nem hirdette meg, és ezt a jövőben sem tervezi. Ezen mintegy 500 hektár térmértéket képviselő területek képezik ugyanis azon ingatlanok magját, amely a vagyonkezelésbe adással az MNV Zrt. a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. alapfeladatához, vagyis a ménes és génállományának fenntartásához kapcsolódó takarmány előállításához szükséges földterületeket kívánja biztosítani.

– Az MNV részemre azt a tájékoztatást adta, hogy a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. eredményesebb működésének biztosítása érdekében részletes egyeztetést folytatnak arról is, hogy korábban a jelenleg már felszámolás alatt lévő Bábolna haszonbérletben volt, majd a ménesbirtoknak kényszerhasznosításra átadott ingatlanok közül a társaság milyen további ingatlanokat kívánna piaci alapon vagyonkezelésbe venni. Az így kialakított területlistán szereplő, a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. elhelyezése szempontjából előnyös földterületek összesített térmértéke mintegy 967 hektár. Az MNV a ménesbirtok tényleges ingatlanigényének felmérését követően a jelzett területlista alapulvételével kíván a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft.-vel határozatlan időtartamra vagyonkezelési szerződést kötni. A vagyonkezelési szerződés előkészítése jelenleg folyamatban van, annak elfogadására várhatóan januárban kerülhet sor.

– Az energiaszektor tekintetében fontos, hogy a ménesbirtok megalapításakor az alapító az állattenyésztési bevételek eseti és időbeli egyenetlenségei miatt kompenzáló tevékenységként apportálta az energiaszolgáltató üzletágat a társaságba. 2007 második felétől azonban a térségben számos társaság került felszámolás alá, ami az üzletág jövedelmezőségét nagymértékben befolyásolta. Ennek következtében a társaság a múlt évben a követelésüket 90 millió 589 ezer forint értékvesztésként volt kénytelen elszámolni. A végelszámolók részéről történő fizetési fegyelmezetlenségre, valamint az energiapiac liberalizációjára tekintettel merült fel ezért az energiahálózat értékesítésének, illetve bérbeadásának lehetősége.

MEDGYASSZAY LÁSZLÓ: – Államtitkár úr, szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy lehet a Vagyonkezelő Zrt. jelentésére hivatkozni, de a felelősséget a minisztérium, mindazokért az ügyekért, amelyek a Vagyonkezelő Zrt. égisze alatt történnek, nem háríthatja el, - így a Bábolnával kapcsolatos felelősséget sem! Damoklesz kardja lebeg a Bábolna Ménesbirtok 813 hektárjának eljövendő sorsa felett. Az energiaszolgáltatónál sem látom egyértelműnek a válaszadás pozitívumát, úgyhogy nem tudom elfogadni.

BAGI BÉLA (Fidesz): – Miniszter úr! A legkülönbözőbb helyekről kapom a jelzést, amiben felhívják a figyelmet  arra, hogy 2009. október 29-én megjelent hírre, miszerint Várgesztes önkormányzata pályázaton 2,6 millió forint támogatást nyert a település centrumában kerékpáros-pihenőhely kialakítására. A beruházás 3,2 milliós bekerülési költséggel elkészült, ahogy szokták, átadták, leellenőrizték, és a támogatást ki is fizették. A 2008-ban elkészült létesítményről az önkormányzat évente küldi a monitoring-jelentést. Tehát minden rendben van. A helyszínen készült fényképfelvétel szerint viszont a kerékpáros-pihenő 10, azaz tíz darab földbe ásott és onnan fél méterre kiálló farönkből áll, némi tereprendezésből és gyepesítésből. Ez került az adófizetőknek 3,2 millió forintjába!

– Miniszter úr! Ez a fotó az internettel rendelkező hazai háztartások nagy részébe eljutva a meglepetés, a düh és a nevetés sajátos elegyét váltotta ki. Ami történt Várgesztesen, az valóban tragikomikus, de számomra nem meglepő. Bizottsági meghallgatásokon minden egyes alkalommal számos ellenzéki képviselőtársam tette szóvá az Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Hivatal gyakorlatát, az elfogadhatatlan ügymenetet és a stílust. A figyelmeztetések ellenére a Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Hivatal a mai napig állam az államban, lényegében azt tesz, amit akar! Miniszter úr! Tulajdonképpen a magam nevében nem is a válaszára várok, hanem az intézkedésére, de már három és fél éve! A választópolgárok viszont szeretnék tudni:

+ Mi a véleménye az MVH szerepével kapcsolatban?

+ Vajon hány várgesztesi ügy van, volt és van még folyamatban?

+ Mit gondol, milyen mondat hagyta el annak a gazdának a száját, aki erről a hírről értesült, akinek a pályázatát jelentéktelen formai hiba miatt elutasították, miközben értesült erről a várgesztesi esetről?

GRÁF JÓZSEF, Földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: – Képviselő úr! Nincs várgesztesi ügy! Egy újabb fotón tisztán látszik az is, hogy milyen tereprendezési munkákat végeztek az említett területen, és hogy a fatuskók csupán a tereprendezett terület szélén helyezkednek el. A polgármester asszony tételesen bemutatta a projekt tartalmát, amelyből egyértelműen kiderül, hogy az önkormányzat a pályázat kapcsán milyen beruházást, milyen tereprendezést végzett, és ezzel tételesen elszámolt. Az önkormányzat az elnyert támogatást szabályszerűen használta fel, a benyújtott pályázatnak megfelelően.

– A kedvezményezett várgesztesi önkormányzat 2 674 780 forint támogatást nyert a projekthez. Ehhez kapcsolódik a saját önerejük, ami 531 020 forint. Így a projekt összköltsége 3 205 800 forint. A kedvezményezett az elszámolás során egy számlát nyújtott be az MVH-nak, amely a 2 674 780 forintról szól. A számlához csatolt egy összesítőt, amely az alábbi tételeket tartalmazza: terepfeltöltés humusszal, rézsűtömörítés 1040 köbméter; tereprendezés, vetőágy előkészítése, gyepvetés 1100 négyzetméteren; cserjecsoport ültetése 280 darab; kerti tipegő készítése 40-szer 40-es járólapokból 25 folyóméter; szemetesek kihelyezése 2 darab; pad kihelyezése 2 darab.

–A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal ellenőrzése semmilyen szabálytalanságra utaló jelet nem talált. Az önkormányzatnak 2013-ig kötelező rendben tartani a parkot. Tehát ez az ügy nem ügy, egy teljesen szabályszerű beruházás zajlott!

BAGI BÉLA: – Miniszter Úr! Mind a ketten a gyakorlatból jövünk. Az a felület, amit ott tereprendeztek, teljesen nyilvánvalóan nem kerülhetett ennyibe. Amit ön tételesen felsorolt, lehet, hogy mind szabályos – a papír, mint tudjuk, mindent kibír – , de képtelenség, hogy ez a munka ennyibe kerüljön. Erről teljesen felesleges vitatkozni, a válaszát nem tudom elfogadni!

SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): – Tisztelt Miniszter úr! 2007-re datálható, amikor az önkormányzat gazdasági bizottsága Szijjártó Péter képviselőtársunk elnökletével támogatási pályázatokról döntött. Az elbírálás szempontrendszerét a bizottság Fidesz által delegált két külsős tagja dolgozta ki, mindketten érintettek voltak egy-egy pályázat során. Ezt a szavazáskor be is jelentették, és az ügy szavazásában nem vettek részt. Egyikük azonban érintett volt egy másik cég, a Kézimosó Kft. pályázatában is, ezt viszont nem jelentette be, és az ügy elbírálásánál szavazott is. Kérdezem a miniszter urat:

+ Nem összeférhetetlen-e, hogy egy támogatási pályázat elbírálási szempontrendszerét olyanok dolgozzák ki, akik maguk is érintettek?

– A másik ügy 2005-ig nyúlik vissza, amikor Szijjártó képviselőtársunk, akinek tudtommal egyedül van papírja arról a bíróságtól, hogy mutyizott és panamázott.  Az idegenforgalmi bizottság elnökeként vitte Győrbe a Seat-Lavi Véd Győr nevű kosárlabdaklubot. Ennek közelmúltig társadalmi elnöke is volt. A tulajdonosok ezt 2003-ban vásárolták meg, ám a vételárból 3 millió forintot többszöri felszólítás ellenére a mai napig sem fizették ki, annak ellenére sem, hogy az önkormányzattól 125 milliós támogatásban részesültek. És e támogatást az a Szijjártó úr is megszavazta, akinek egy Audit bocsátottak rendelkezésére, holott a bérleti díjára a jövedelméből bizonyára bőven futotta volna. Újra kérdezem:

+ Nem összeférhetetlen-e, hogy valaki támogatást szavazzon meg egy olyan cégnek, amelyben nagy értékű természetbeni juttatás címén maga is érdekelt?

DRASKOVICS TIBOR, Igazságügyi és rendészeti miniszter: – Képviselő Úr! Kérdésében egyszerre feszeget jogi, politikai és erkölcsi kérdéseket. Elüthetném persze azzal, hogy nomen est omen, mit várhatunk a Kézimosó Kft.-től, de a dolog, azt hiszem, komolyabb. A dolog komolyabb, mert bár természetesen a tényállás ismerete nélkül a jogi megítélésről nem lehet nyilatkozni, úgy gondolom, erkölcsileg és politikailag nem lehet kétséges: aki olyan döntés meghozatalában vesz részt, amelynek kimenetelében anyagi vagy más módon érdekelt, nyilvánvalóan tisztességtelen!

– Egyébként 2007 őszén a kormány előterjesztésére a parlament elfogadta azt a pályázati összeférhetetlenségekről szóló törvényt, ami ezt most már egyértelműen tilalmazza is. Ez vonatkozik természetesen vállalkozókra, aki pedig politikai tisztséget tölt be, azzal szemben ez az erkölcsi követelmény nyilvánvalóan még annál is erőteljesebben érvényesül. Tőle még inkább elvárható, hogy tartsa távol magát minden olyan döntéstől, amelyben a legkisebb mértékben is érdekelt. Úgy gondolom tehát, erkölcsileg és politikailag is indokolt véleményt alkotnunk a történtekről.

– Gondolom, valamennyien egyetértünk abban, hogy a bíró ne focizzon, és ne a focisták valamelyikére bízzuk a játékszabályok megállapítását és azok ellenőrzését! Éppen ezért nyújtotta be a kormány azt az antikorrupciós törvényjavaslat-csomagot, ami a tisztességes eljárás védelmének új szabályaival az ilyen és hasonló, nyilvánvalóan mindenki igazságérzetét sértő cselekményeknek kívánja elejét venni, vagy ha azok mégis megtörténnek, akkor határozottan szankcionálni. Bízom benne, hogy a parlament valamennyi pártja támogatni fogja a kormány e javaslatát.

SZABÓ ZOLTÁN: – Tisztelt Miniszter Úr! Én magam nem lévén jogvégzett, nyilván nem vállalkozhatom a dolog jogi vonatkozásának megítélésére, és azt gondolom, ezt ön amúgy is megtette. Egyébként pedig politikai és morális szempontból tekintve, ha nagyon egyszerűen akarok fogalmazni, nekem az a véleményem: egy ilyen ügy, egy ilyen ügyben való részvétel körülbelül olyan, mintha a futballpályán a bíró maga is játszana az egyik csapatban. Aligha gondolnám, hogy ez tisztességes!  

SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): – Jól tudjuk, a világot és Magyarországot is megviseli a gazdasági válság. Amíg azonban a világból folyamatosan olyan hírek jönnek, hogy lassan kilábalnak a válságból, addig Magyarország mintha még jobban belesüllyedne. Elég csak itt a legutolsó GDP-adatokra gondolni. Mindehhez nagyban hozzájárul és hozzájárult az önök kormányzati tevékenysége. Sajnos, jövőre nemhogy könnyítenének a vállalkozások és az állampolgárok életén, még több adót, terhet kívánnak rájuk tenni. Az egyik ilyen utolsó, rosszul előkészített, az emberek és a vállalkozások valós helyzetét figyelmen kívül hagyó igazságtalan intézkedés a vagyonadótörvény.

– Államtitkár úr! A vagyonadótörvény számos szakértő szerint alkotmányellenes. Visszaélésre ad lehetőséget, mert a törvény értelmezhetetlen és szubjektív megfogalmazásokat tartalmaz, például az adóalap megállapításakor. A törvény halmozottan sújtja a magyar családokat, hiszen hátrányosan különbözteti meg a közös tulajdont a társadalmi tulajdonnal szemben. Sérti a jogegyenlőséget, mert a törvényben szubjektív mérlegelés alapján adható adókedvezmény és adómentesség.

– A törvény továbbá igen-igen igazságtalan, mert nem a lakások valódi értékét veszi figyelembe, azaz az adóból a lakást terhelő költségek nem vonhatók le, vagyis adózni kell a ki nem fizetett hitel után is. Súlyosan hátrányos a törvény egyébként a hitelezők és a vállalkozások számára azért is, mert soron kívüli jelzálog-bejegyzési jogot biztosít az APEH számára, veszélyeztetve ezzel jó néhány hitelszerződés felmondását. Sajnos, a sort lehetne folytatni.

– Mindezek miatt az emberek és a vállalkozók döntő többsége abban bízik, hogy a következő kormány a lehető legrövidebb időn belül megszünteti ezt az értelmezhetetlen és értelmetlen törvényt, és bíznak ebben azért, hogy így nem kell jövő május-júniusban adót fizetniük. Sajnos, azonban nem minden adófizető tudja kivárni a következő kormány hivatalba lépését. Egyes adóalanyoknál, mint például az evás cégek esetében ugyanis az adózásra beígért határidő előtt már, akár februárban is adózniuk kellhet. Mivel az evabevallási nyomtatványban kell a vagyonadót is bevallani, így az olyan cégek, amelyek az eva hatálya alá tartoznak, 2010. február 28-áig kötelesek a bevallást megtenni, és az adójukat befizetni.

– Államtitkár Úr!

+ Hogyan kívánják az evás vállalkozások idő előtti adózását kezelni?

+ Nem tartják-e ésszerűnek a törvény hatálybalépésével legalább az Alkotmánybíróság döntését megvárni?

+ Miért akarják sok száz millió forintért már csak presztízsből is a magyar társadalomra ráerőltetni az egyébként mindenki által elutasított vagyonadót?

KATONA TAMÁS, Pénzügyminisztériumi államtitkár:– Képviselő úr! Mindenekelőtt a leghatározottabban cáfolom képviselő úr félrevezető és hamis állítását, miszerint Magyarország nem kilábal, hanem belesüllyed a válságba. Ez a megfogalmazás egyszerűen nem felel meg a valóságnak!

– A vagyonadó az átalakuló adórendszer fontos eleme. Nem sérti az ön állításával szemben sem a tulajdonjog egyenjogúságát, ahogy ön fogalmazta érdekes módon, sem a piacgazdaságot. A törvény az ön által elmondottakkal ellentétben nem különböztet meg adóalanyokat, minden tulajdonos alanya ennek az adónak. A törvény viszont különböző adómértékeket határoz meg, ez azonban egyáltalán nem alkotmányellenes.

– Az általános vagyonadó bevezetésére azért van szükség, mert a válság hatására is az egyéb adófajták adómértéke csökken, az egyensúlyi követelmények pedig valamiféle kompenzációt szükségessé tesznek. És ha már ön hivatkozik az emberek véleményére, hadd utaljak én is arra a közismert tényre, hogy jelentős vagyonok jöttek létre adócsalással és adóelkerüléssel is többek között. Ezek joggal szúrják az emberek szemét, s a vagyonadó kivetése, ha csekély mértékben is, de egyben a korábban meg nem fizetett adó valamiféle kompenzációja is lehet, de nem csak erről van szó természetesen.

– Ami az evás adózókat illeti: az adminisztrációs terhek elkerülése érdekében az egyes adózói csoportok egyébként az őket terhelő adókat különböző bevallási időben teljesítik. Ez most is így van, ez egyáltalán nem alkotmányellenes. Tehát az egyes adónemek bevallási ideje most is eltérő.

SZATMÁRY KRISTÓF: – Nem értekeznék arról, hogy ön szerint milyen gazdasági kilábalás az, amikor a régiónk legrosszabb gazdasági visszaesését produkálták éppen múlt héten a GDP-adatok, vagy amikor folyamatosan nő a munkanélküliség. Maradjunk az adónál: önök szerint igazságos az az adó, amikor egy 31 millió forintos ingatlannál valakinek van 15 millió forint hitel a lakásán, és erre a lakásra ugyanúgy a teljes 30 millió után kell megfizetni az adót. Hát ezt sok mindennek lehet nevezni, de igazságosnak talán nem.

– Egyébként önök hoztak már számos olyan jogszabályt, amit az Alkotmánybíróság megsemmisített; lásd a luxusadót, ami ugyanerre az elvre épült. Tehát minden esély megvan arra, hogy az Alkotmánybíróság ezt is el fogja törölni. Mondom ezt akkor, amikor önök meg az APEH százmilliókat költenek arra, hogy ezt a rendszert életbe léptessék akkor, amikor lehet, hogy egy-két hónap múlva ezt vissza kell vonni.

IPKOVICH GYÖRGY (MSZP): – Államtitkár Úr! A kormány jóváhagyásával 2009 júniusában és júliusában a panelprogram keretében, az Önkormányzati Minisztérium döntése alapján közzétették a 2008-ban befogadott pályázatok közül a nyertes pályázatokat. Számos épület esetében a megküldött értesítés alapján a társasházak, lakásszövetkezetek jogszerűen kivitelezési szerződést kötöttek a vállalkozókkal, illetve megkötésre kerültek legtöbb esetben a támogatást nyújtó helyi önkormányzatokkal a támogatási szerződések. Az állam részéről tudomásunk szerint egyetlen esetben sem történt meg még a támogatási szerződés megkötése és ennek keretében a kötelezettségvállalás a 2009. évi döntések tekintetében. A kedvezményezettek részére szerződéses biztosíték jelenleg nincs az állam részéről a pozitív döntés teljesítéséről. Kérdezem államtitkár urat:

+ Mikor várható a támogató szerződések megkötése a 2008. évben kihirdetett nyertesekkel?

+ Mennyi időt vesz igénybe a támogatási szerződések megkötésének megvalósulása, illetve azt követően az állam egyharmad részének átutalása, tekintettel arra, hogy több esetben a kivitelezési munkák műszaki átadás-átvételi eljárása is megtörtént az értesítések alapján?

+ Reálisan mikor számíthatnak a kivitelezést elvégző vállalkozók az állami egyharmad támogatásnak a megérkezésére?

JAUERNIK ISTVÁN, Önkormányzati minisztériumi államtitkár: – Azt tudom mondani a képviselő úrnak, hogy felgyorsulnak az események, nagyon rövid időn belül szerződések köttetnek és utólagos finanszírozással, ha kész, ha hozzák a számlát, akkor fizetni fog az Önkormányzati Minisztérium.

Bartha Szabó József