Egy költségvetésben arra van pénz, amit fontosnak tartunk! Mi lesz ennek a következménye? A Fidesz-krajcár - csak légvár építésére alkalmas! Most pedig azt mondom: állj! Az ellenzék nem hülye, ezt a jelzőt tartsa meg magának!
„Amikor süt a nap, ránk tukmálják az esernyőt,
amikor elkezd esni az eső, visszakövetelik."
| ELNÖK: – Most pedig soron következik a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája. Korrekt szakmai-politikai vitát kérek. A bekiabálás parlamenti műfaj, alaposan próbára teszi a felszólaló képviselő szónoki képességeit ennek kezelése, de azt kérem, hogy a sértegetésektől és a folyamatos zajongástól tartózkodjunk! A tévé és a rádió mindezeket kiszűri. A zajosabb, feszültebb pillanatok és mondandók közül tallózzunk. |
Egy költségvetésben arra van pénz, amit fontosnak tartunk!
Harrach Péter (KDNP): – Egy költségvetésben arra van pénz, amit fontosnak tartunk! Tárgyalásakor előjönnek azok a társadalompolitikai és eszmei szempontok a számok mögül, amelyek léteznek. Példát mondanék. (Közbeszólás: Tedd!) Mi fontosnak tartjuk a vidék megerősítését, egy élhetőbb világ megteremtését a falvakban. Ehhez az kell, hogy a kisiskolák működését biztosítsuk. De nem 30-40-50-es osztálylétszámmal! Természetesen létszámkorlátot kell állítani, de az is tény, hogy ez a létszámkorlát valamiképpen az értékrendünkben határozódik meg. Mi sokkal lejjebb szállítanánk ezt a létszámkorlátot! Nyilván, egy vagy két gyereket nem lehet tanítani egy osztályban, de az is biztos, hogy amit ma meghatároztak, az túl magas ahhoz, hogy értelmesen lehessen tanítani, nevelni. Túl sok értéket elpazarolunk, ha a kisiskolákat megszüntetjük! Szemlélet kérdése, hogy ez megjelenik-e a költségvetésben, vagy sem. (Közbeszólás: Azt hiszed, zavarja őket?)
De szólnék más területekről is. (Közbeszólás: Nem akadályozhatunk meg benne!) Fontosnak tartjuk a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának a támogatását. Nem nagy tételről van szó! Kár olyanon spórolni, ami sok rászoruló embernek az önértékelését, a munkajövedelmét biztosítja. Vagy említhetném a fogyatékos-szervezeteket. Gondoljanak arra, hogy 769 ezer forint volt a normatívájuk 2005-ben, most 635. (Zaj. – Közbeszólás: Te jó ég! )
Említhetném a szociális intézmények évről évre csökkenő normatíváját is. Például az úgynevezett emelt szintű idősotthonokét. A kifejezés nem jó, mert ez nagyon relatív megjelölés, hiszen nem arról van szó, hogy luxusotthonok. Néhány négyzetméteres szoba és egy hozzá kapcsolódó zuhanyozófülke, legfeljebb egy melegítőkonyha-rész. Ezt mi emelt szintűnek nevezzük – pedig ez egy alapvető követelmény. Mégis, normális, nem azt mondom, hogy európai, de emberi viszonyokat teremt azoknak, akik ott élnek. Tudják, hogyan alakult a normatívája? Előbb 769 ezerről 543-ra csökkentették, most pedig 309 ezer forint lett! (Közbeszólás: Kegyetlenség!) Az eredeti összegnek még a felét sem éri el! Mi lesz ennek a következménye? (Moraj – Az elnök megkocogtatja a csengőt.)
Kékesi Tibor (MSZP): – Az ellenzéki módosító indítványaik döntő többsége a „Ki tud több módosító indítványt írni?” című, típusú házidolgozat-író versenynek volt a része. Kérdezem: hol keletkezik annyi forrás, amit megpróbálnak szétosztani a Fidesz padsoraiban? (Közbeszólás: Tudjátok jól!)
Megpróbálják még törékenyebbé tenni a helyzetet! Ezek a módosító indítványok felelőtlenek! Sem a forrást nem biztosítják, sem pedig az elosztás tekintetében nem hordoznak megfelelő üzenetet ahhoz, hogy támogatni lehessen őket. Még egy általános megjegyzés: nem tudom, örülni kell-e annak, hogy a Fideszes képviselők a KDNP-s képviselőkkel együtt mást tesznek, mint amit mondanak, merthogy sem ebben a módosító csomagban, sem az összes többiben, egy icike-picike adómérséklésre vonatkozó módosító indítvány sincsen. (Közbeszólás: Hazudsz, olvasd el őket!) Ha ez a felelősségnek legalább egy pislákoló mécsese, akkor ezért az egy dologért legalább elismerés illeti őket! (Közbeszólás: Csak nem dicsérsz? – Derű. – Taps az MSZP soraiban.)
HARRACH PÉTER, (KDNP): – Megdöbbentő! (Szabó Zoltán: Megtisztel, képviselő úr!) Bocsánatot kérek, de le kell szögeznünk: a költségvetés helyzete nem magától olyan, amilyen – ez hét és fél év kemény munkájának az eredménye! (Közbeszólás: Irigykedsz?) Értem, hogy miért frusztráltak a szocialista képviselő társaim, de némi alázatosságot és tiszteletet azért meg kellene adni a felszólalóknak! (Kovács Tibor: Hogyne, ha igazat mondanak! A frusztráltság agressziót szül! – Lamperth Mónika: Meghúzták a macska bajszát! – Kovács Tibor: Ajjaj!) Látom, él a szocialista padsorokba egy kis alázat, egy kis tisztelet, illő nyugalom! (Derültség az MSZP és a Fidesz–KDNP soraiban.)
Megismétlem: a költségvetésben arra van pénz, amit fontosnak tartunk! Ez a költségvetés olyan szemléletet tükröz, ami torz társadalomképet mutat. Tessék egy kicsit átgondolni: mely rétegek kapnak támogatást, s melyek rétegek nem? Most azért ülünk itt, hogy a kedvezőbb lehetőségeket megtaláljuk. (Közbeszólás az MSZP padsorából: Aki keres, az talál!)
Sajnos, biztos vagyok benne, hogy az ellenzéki javaslatokat önök, mint eddig, le fogják söpörni! (Közbeszólás: Kétséged ne legyeb felőle! De nem adjuk fel! Újból és újból előterjesztjük! Az pedig, hogy némi remény mégis él bennünk, az mutatja, hogy itt vagyunk! (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)
Arató Gergely oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár: – Szeretném elmondani önöknek, hogy egy finanszírozás-technikai kérdésből, ahogyan ezt a képviselő úr teszi, erkölcsi kérdést csinálni nemcsak nem helyes, de nem is vezet előre! (Taps az MSZP soraiban. – Közbeszólás: Igazat mondasz! Az erklölcsnek nálatok nyoma sincs! )
A Fidesz-krajcár – csak légvár építésére alkalmas!
Harrach Péter (KDNP): – Ha megengedik, a sokat bírált és gúnyolt egyéni képviselői indítványokból azokat ismertetem, amelyeket én nyújtottam be. (Közbeszólás: Csak erklölcsösen!) A körzetemben, az Ipoly mentén, az 1201-es számú összekötő út problémája az, hogy megépült egy 34 kilométeres szakasz, de lemaradt egy 2,8 kilométeres szakasz Parassapuszta és Szob között. Járhatatlanná vált egy 36,5 kilométeres út, mert
Molnár Albert (MSZP): – Szégyellném magam, ha azokat a módosításokat, amelyeket beadtak, nekem kellene megvédeni! (Kontur Pál: Az elmúlt nyolc évért szégyelld magad!) Ugyanis, bevezettek egy új valutát Magyarországon: a Fidesz-krajcárt! (Kontur Pál: Mondj még ilyen okosat!) - Fedezet nélküli pénz! Példákkal igazolom. (Kontur Pál: Csak mondjad nyugodtan!) A „Legyen jobb a gyerekeknek!" nemzeti stratégiai monitorinkra 80 millió volt a terv – a Fidesznek sikerült 230 milliót elkölteni! Az EU-tagságból eredő feladatokra 400 millió van a költségvetésben tervezve, - a 22-szeresét költötték el a 400 milliónak. Huszonkétszeresét! Tehát 21-nek nincs fedezete. Gyimesi Endre a saját javaslataira háromszor költötte el ezt a 400 milliót. Pánczél Károly és Becsó Zsolt is háromszor volt képes ugyanerre. Lakossági tájékoztatásra 395 millió van a költségvetésben, ebből Fideszes képviselőtársaimnak sikerült 2,85 milliárdot elkölteni, vagyis a hétszeresét az erre szánt összegnek! Becsó Zsolt egymaga több mint kétszer elköltötte. Nagy Andor hasonlóan, de Fónagy János és Dorkota Lajos is sokszorosan elköltötte ezt az összeget. És még mások is. Kérem, ez felháborító! (Kontur Pál: Te vagy a felháborító!)
Méltatlan Magyarországhoz egy olyan párt költségvetéshez való hozzáállása, amely kormányzásra készül. Szakmailag teljesen hamisak a javaslatok. Értelmezhetetlenek! (Közbeszólás: Tanulj meg olvasni!)
Látszik, hogy nem kommunikálnak egymással. Pedig célszerű lett volna megbeszélni, hogy ki milyen forrásra ad be módosító indítványt. Látszik, hogy önöknek halvány gőzük nincs ahhoz, hogy mit kellene csinálni! (Kontur Pál közbeszól: Ti viszont gőzölögtök!) A Fidesz-krajcár, csak légvár építésére alkalmas! Szerencsére, nem kell új pénzt kitalálni – Magyarországon a forint, a stabil forint, a nemzeti fizetőeszköz! (Taps az MSZP oldalon. – Felzúdulás a Fidesz padsoraiban. – Az elnök csenget, újra csenget.)
Ékes József (Fidesz): – Furcsának tartják önök, hogy az ellenzék ennyi módosító indítványt nyújtott be? Mi viszont azt tartjuk furcsának, hogy amikor hatalomra került, Medgyessy Péter, majd Gyurcsány Ferenc is megígérte a 8-as számú főútvonal négysávosítását, gyorsforgalmi úttá fejlesztését – és nem lett belőle az égadta világon semmi! Tengernyi ígéret hangzott el az elmúlt nyolc év folyamán, a teljesülés terén viszont vajmi kevés történt. Talán ezt is el kellene ismerni, képviselőtársam! (Közbeszólás: Megérthetnéd! Válság van!)
Csodálkoznak, hogy ennyi módosító indítvány van? Nálunk – ellentétben önökkel – minden képviselőnek megvan a joga és lehetősége ahhoz, hogy önálló módosító indítványt nyújtson be annak reményében, hogy a térségében élő állampolgárok hozzájussanak azokhoz a dolgokhoz, amelyeket önök már nyolc évvel ezelőtt is megígértek. (Göndör István: Tévedés, képviselő úr!) Nem tévedés ez, képviselőtársam! Jómagam is adtam be jó párat. Önök most megpróbálják ezeket a javaslatokat, s a benne lévő számokat kiforgatni, azt a látszatot kelteni, hogy az ellenzék össze-vissza ad be módosító indítványokat. Szomorú! (Közbeszólás: Nem szomorú, gyalázat! Mindent megpróbálnak!)
Kovács Tibor (MSZP): – Felháborító! Lenézik tulajdonképpen a parlamentet, viccet próbálnak csinálni a mi komoly munkánkból és tevékenységünkből! (Babák Mihály: Ideges vagy? – Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Jól van, Pista!)
Pettkó András (Független): – Igaza is lehetne MSZP-s képviselőtársamnak, ha legalább egyetlenegy ellenzéki módosító javaslatot támogattak volna. Lehet, hogy a több százmilliósokat vagy milliárdosokat nem lehet – de miért nem támogatnak, mondjuk, egy tízmillióst vagy egy húszmillióst? Erre adjanak önök választ! (Zaj. Közbeszólás: Értelmeset nem tudnak!)
Molnár Albert (MSZP): – Mi azt mondtuk: felelősen kell tervezni! Ezért nyújtottunk be ilyen költségvetést! Ez a legkevesebb rizikó a társadalomra! (Közbeszólás: Katasztrófa!) A Fideszes és kereszténydemokrata képviselők módosító csomagjának nincs fedezete, ezért nem tudunk vele mit kezdeni. Nem tudunk, mert ez az öt kötet, ami rendelkezésünkre áll, csupán reklámszöveg. Csak arra volt jó, hogy megdolgoztasson, néhány éjszakánkat tönkretegye, semmi másra! Egyébként ez sikerült! (Taps és derű az MSZP soraiban.)
Most pedig azt mondom: állj!
Babák Mihály (Fidesz): – Tisztelt Kormánypárti Képviselőtársaim! Most pedig azt mondom, hogy állj! Szóval, aki nem érti a parlamenti demokráciát, menjen és tanulmányozza! Összeadni a módosító indítványokat egyszerűen banalitás, sőt mi több, ostobaság! Ilyet nem lehet tenni! (Zaj, közbeszólás: Fogd már vissza magad!)
Vegyék már elő a józan eszüket! Átnézték, hogy melyik helyes? Megnézték, hogy melyik teljesíthető? Nem! Önök helyből, hatalmi gőgből mindegyiket elutasították. Szégyen a Magyar Köztársaság parlamentjére! (Közbeszólás: Panaszkodj az Orbánnak!)
Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ez a költségvetés mindenkitől elvesz! 1500 módosító indítványt kellett beadni ahhoz, hogy valamelyest reparálhassuk. Hogy beadtunk egy-egy témára többet? Minden képviselőnk talált rossz költést, helytelen kiadást. Tessenek választani közülük! De nem teszik! (Közbeszólás: Csodálkozol?) Nem csodálkozom: önöket nem érdekli, hogy hol kéne javítan! Önök a demokrácia lényegét em értik mélyen tisztelt hölgyeim és uraim! Kérdezzék meg az emberektől az utcán: miért tüntetnek? Kérem, szálljanak le a magas lóról és próbálják meg szerényen és szakszerűen szolgálni, a Magyar Köztársaság polgárait! (Felzúdulás az MSZP oldalon. – Az elnök csenget, újra csenget. – Taps a Fidesz soraiban.)
Fogarasiné Deák Valéria (MSZP): – Képviselő úr! Természetesen megnéztük a módosító javaslataikat. Azzal a szándékkal néztük meg, , hogy lehet-e közülük valamelyiket hasznosítani? – Nem lehetett! (Közbeszólás: Szégyelld magad!)
Velkey Gábor (SZDSZ): – Babák Mihályhoz hasonlóan én is szeretném érteni a demokráciát. Elmentem a környezetvédelmi bizottság költségvetési vitájára, ahol több száz módosító javaslatról kevesebb, mint 20 perc alatt döntöttek – úgyhogy abból a 20 percből 10 perc azért telt el, mert én tartalmi döntéseket kérve, akadékoskodtam. Úgy szavazott a többség, hogy fogalmuk sem volt róla, mire mondanak igent vagy nemet. Egy játék volt, egy cinikus játék! (Szórványos taps az SZDSZ soraiban.)
Ékes József (Fidesz): – Ugyanezt a cinizmust én is átéltem az európai ügyek bizottságában. A kormányhoz hű csapat az összes ellenzéki módosító indítványt kapásból elutasította. Kapásból! Tizenkét éve itt ülök a parlamentben, de ilyen színjátékot még nem láttam. Még csak az indoklás sem volt, hogy miért. (Göndor István: Ne túlozz!)
Kérdezem Göndör István képviselőtársamtól: tud tíz olyan ellenzéki módosító indítványt mutatni, amit elfogadtak? Költségvetést így összeállítani, nem lehet! Nem azt mondom, hogy mind az 1400-at, de legalább pár százat érdemesnek kellene tartani arra, hogy a kormányoldal – legalább látszatra – befogadó készséget tanúsítson. De még ezt sem teszik! (Közbeszólás: Miért tennénk?)
Szalay Ferenc (Fidesz): – Nekem is volt ilyen sikerélményem. A bizottsági ülésen az adótörvények módosításánál szerettük volna elérni, hogy az adójából leírhassa a fejlesztésre fordított összegeket az a vállalkozó, aki fenntartja a létesítményt. Ezt ott a bizottságban az önök képviselői elfogadták, ám amikor idejutottunk, rögtön elutasították. És még önök mondják, hogy felelőtlen az ellenzék! Szolidan szólva is tévednek! Van felelős ellenzék, melyet komolyan kéne venni azoknak, akik a hatalmon vannak. Önök messze nem teszik! Elképesztő! (Közbeszólás: Na, na!)
Göndör István (MSZP): – A Fidesz-KDNP elindult, mint egy számlagyár. Képviselőik, amit eléjük tettek, mindent aláírtak. (Babák Mihály: Jobbító szándékkal!) Ne tessék már azt mondani Babák úr, hogy ez felelős ellenzéki magatartás! (Babák Mihály:Pedíg az! Kíváncsi lennék, ha a Fidesz kormányra jut, ezek közül az indítványok közül lenne-e tíz, amit bevállalnának? (Babák Mihály: Nem tíz, sokkal több!) Mert itt arról nem esik szó, hogy honnan lesz rá forrás, csak az van, hogy hülyítik az utca emberét, biztatva őket, hogy jöjjenek még jobban tüntetni. Babák képviselő úr, önök nagyon tartoznak egy őszödi beszéddel a társadalomnak! (Babák Mihály: Az a ti műfajotok! – Taps az MSZP soraiban.)
Tállai András (Fidesz): – Tisztelt képviselőtársaim! Arra kérem önöket, hogy tiszteljék azt az alkotmányban biztosított képviselői jogot, amely szerint az országgyűlési képviselő bármelyik törvényjavaslathoz módosító javaslatot nyújthat be. (Göndör István: Nem ez a bajunk, András!) Az, hogy önök nem élnek azzal a lehetőséggel, hogy a saját választókörzetük gondjait-bajait az ország nyilvánossága elé tárják, az önök szíve-joga. Önök nem foglalkoznak a választópolgárok érdekeivel. Nyolc éve nem! Amit a főnök mond, legyen az Medgyessy Péter vagy Gyurcsány Ferenc, vagy Bajnai Gordon, azt önök szó nélkül végrehajtják – majd bejönnek a parlamentbe, és elkezdik miatta szidni az ellenzéket. Ez egyszerűen fölháborító! (Moraj. – Közbeszólás: Oda ne rohanjak!)
Hiába mosolyog, Göndör képviselő úr! (Göndör István: Ne mondja már, hogy egy 25 milliós óvoda felújításon múlik a költségvetés!) Ön a választópolgárt az utca emberének nevezi – az ön politizálásáról ez mindent elmond. Mindent elmond! Ha azt hiszi, hogy a javaslatommal, amely azt szorgalmazza, hogy a mezőkövesdi kistérségben a szennyvízcsatorna-hálózatot be kell fejezni, hülyítem az embereket, akkor nem én vagyok a hülye! Vagy ha azt mondom, hogy a mezőkövesdi kistérségben az utakat végre fel kellene újítani, mert ebben a tízegynéhány-ezer milliárdos költségvetésben igenis helye lenne, akkor én azt gondolom: nem én vagyok hülye! (Közbeszólás: Ne szerénykedj! – Felháborodás az MSZP oldalon. – Taps a Fidesz padsoraiban – Az elnök csenget, újra csenget.)
Az ellenzék nem hülye, ezt a jelzőt tartsa meg magának!
Kozma József (MSZP): – Tizenhárom módosító indítvány van arra, hogy a Demokrácia Központtól el kell venni pénzt, mert utakat kell javítani, kerékpárutat meg biciklitárolót, meg egyebeket kell építeni. Tisztelt képviselőtársaim! Úgy nagyon nehéz tisztességes költségvetés megteremtésén egyáltalán elgondolkodni, hogyha ugyanaz a képviselőcsoport, ahonnan módosítók ilyen tömegben érkeznek, nem tudja eldönteni, hogy a demokrácia-ügyhöz most tegyünk pénzt, vagy vegyük el a pénzt. Mitől lesz boldogabb a Fidesz? Ha elvennénk, vagy ha hozzátennénk? Tessék nekünk akkor megmondani! (Közbeszólások és derültség a Fidesz soraiban.) Pontosan tudjuk, hogy mi a szándékunk ezekben az ügyekben. (Közbeszólás: Na, mi?) A komolyság megőrzéséhez azonban az kell, hogy tisztességes javaslatok legyenek, és hogy azoknak tisztességes irányuk legyen! (Taps az MSZP soraiban.)
Babák Mihály (Fidesz): – Képviselőtársam! Miről tetszik beszélni? Mi felelős ellenzék vagyunk, önök viszont bebizonyították, hogy nem felelős kormánypártiak. Óriási különbség! Tisztázniuk kéne, hogy ki van kormányon, és ki védi a védhetetlent? Göndör István úr azt mondja, hogy az ellenzék hülyíti az embereket. (Göndör István: Így van.) Kettőt kell kikérnem! Egy: az ellenzék nem hülye, ezt a jelzőt tartsa meg magának! Kettő: tiltakozom, Magyarország állampolgárai sem hülyék! (Göndör István: Én is ezt mondom.) Úgyhogy, kérem szépen, lehet, hogy ön hülyeségeket beszél, de nem akarok lezülleni az ön szintjére! Kérem, ne sértegesse sem az ellenzéket, hanem alázattal próbálja - és a kormánya is – megfontolni mindazokat az ajánlatokat, amelyeket benyújtottunk módosító indítványként! (Göndör István: Már megfontoltuk, selejtek!)
Az egyik csomag a gazdaság élénkítésről, a pénzügyi egyensúly megteremtéséről szól. A másik az önkormányzatok ellátásáról, az emberektől elvett pénzek korrigálásáról. A harmadik a cél- és címzett támogatások elmaradásának pótlásáról. (Göndör István: Ez a kampány része, képviselő úr!) És önök mit csináltak? – Már a bizottsági üléseken bejelentették: a kormány egyet sem támogat! Ez a vita így színjáték, Önök teszik színjátékká! (Közbeszólás: Tévedsz: Ti teszitek cirkusszá!)
Kérem! Tessenek belőle válogatni! Méltóztassanak közülük választani! ! De át is írhatják mindazt, amit benyújtottunk – tegyék a saját nevüket alá-fölé, nem bánjuk, minket az ügy érdekel! Tegyék – de alázattal! (Közbeszólás: A nevünkre ne írassunk? – Taps a Fidesz-KDNP padsoraiban.)
Bókay Endre (MSZP): – Képviselőtársam mostani szavait nem igazán értettem, mert szerintem mi kellő tisztelettel beszélünk ellenzéki képviselőtársainkkal! (Tállai András: Na, na!) Mi tudjuk az illemet, ritkán kiabálunk be, nem úgy, mint Tállai András úr. (Tállai András: Ha, ha, ha!)
Hadházy Sándor (Fidesz): – Azt gondolom, a költségvetés arra való, hogy az országban finanszírozni tudjuk azokat a feladatokat, amelyeket mi, politikusok - akármelyik párthoz tartozunk is – fontosnak tartunk. Harrach Péter képviselőtársam nagyon igazat mondott, midőn hangsűlyozta: a költségvetésben arra találunk forrást, amit fontosnak tartunk! Partneri együttműködést kellene kialakítanunk! Higgyék el, az ellenzéki képviselők létező problémákra keresik a választ. Lehetséges, hogy pontatlan vagy megalapozatlan egy-egy módosító javaslatnak a másik lába, amely a forrásoldalt jelöli meg, de ha mi közös irányba szeretnénk haladni, akkor meg kellene beszélnünk ezeket, és megtalálni a helyes válaszokat. (Közbeszólás: Veletek?)
Alexa György (MSZP): – Azt mondta Harrach képviselőtársam, órákkal ezelőtt, hogy lesöpörjük a módosító javaslatokat! A válaszom: azért kell lesöpörni őket, mert képtelen logikára épülnek! Miután nem önök kormányozhatnak, önöknek igazából semmi sem számít, semmi sem drága! Ennél csak az lenne veszélyesebb, ha, befogadnánk az önök módosító javaslatait. Na, az jelentene, igazán veszélyt! Igaz, ahhoz tudatmódosító szereket kellene szedtünk egész nap! (Közbeszólás: Rátok férne!)
Persze mérgesek, amikor a képviselőtársaim leleplezik, hogy önök ezt az egész vitát félvállról veszik, PR- és kommunikációs célra használják! (Varga Mihály: Ellentétben veled!) Gondolom, Varga úrnak is lesz majd felszólalási ideje. (Közbeszólás: A képviselőnő mikrofonja gerjed. - Varga Mihály: A telefont kapcsoltassa ki, elnök asszony!) Igazából semmit nem csinálnak, csak beszélnek adócsökkentésről, beszélnek osztogatásról, pedig tudják: olyan bődületes kiadásnövelést eredményezne az önök javaslatcsomagja, ami tarthatatlan! (Varga Mihály: Jobb, mint a tiétek! )
Varga úr nyilvánvalóan majd akkor is bekiabál, ha valamelyik képviselőtársa tér el az adott módosító javaslattól. Egyébként, a kormánypárti képviselők is tudnának szívszaggató hozzászólásokat előadni, hangzatos sajtótájékoztatókat tartani a saját körzetük kapcsán, ott is vannak ugyanis problémák, de fegyelmezetten tudomásul veszik, hogy az ország teherbíró képessége az adott helyi ügyet ebben a pillanatban megoldani nem tudja. Ez a fajta felelősség önöket nyilvánvalóan nem jellemzi! A központi PR-es elégedett lehet önökkel! (Közbeszólás: Veled még inkább!)
