A napirend előtti ritka kivételtől eltekintve, harcias összecsapások a kormány s pártjaik és az ellenzéki frakciók szószólói között. Így volt a Gyurcsány-Bajnai kormány idején és így történik most is. Az újak, a Jobbik és az LMP sem kíméletesebb ostromló. Az emlékezettel ugyan baj van, az azonban biztos: a kormány szószólóinak és pártjainak kell megmagyarázni, hogy miért lett zöld a piros, és miért sárga a kék. A legutóbbi asszókból tallózunk.

Mit szolgál az üdülési csekk?

MÓRING JÓZSEF ATTILA (KDNP): – Az üdülési csekk, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott, névre szóló, kizárólag belföldi üdülési, művelődési, pihenési, kikapcsolódási, egészség-megőrzési, betegségmegelőzési, szabadidősport-szolgáltatásra beváltható utalvány. Az adómentes juttatások megszüntetése, illetve a kedvezményes adókulccsal érintett béren kívüli juttatások körének szűkítése azonban tovább csökkentette a hazai vállalkozásoknak e fontos bevételt jelentő fizetőeszközét.

– A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége mind a gazdasági közéletben, mind a saját tagsága felé többször is kezdeményezte, hogy a munkáltatók éljenek a kedvezményes adó alá tartozó béren kívüli juttatások biztosításával a munkavállalók felé. Az alapítványtól pedig azt kérték, hogy az összegyűjtött listán szereplő további 118 vállalkozással kössön szerződést, hogy azok is elfogadóhelyek lehessenek. A Nemzeti Üdülési Alapítvány, illetve annak elnöke azonban érthetetlen módon hónapok óta még csak nem is reagál a megkeresésekre. Bizonyos háttér-információk alapján feltételezhető, hogy nem is állt szándékában az elfogadói kör bővítése, a nyílt elutasítás helyett azonban a lebegtetést alkalmazta.

– Az üdülési csekk, mint fizetési eszköz elfogadása - mondhatni - létérdek a hazai vendéglátásban, hiszen a lakossági reáljövedelmek, így a fizetőképes kereslet folyamatos visszaesése az elmúlt három évben közel 600 egység bezárásához vezetett. Mindezek alapján úgy vélem: a munkavállalók juttatása és a hazai vendéglátás szempontjából egyaránt kiemelten fontos, hogy újabb elfogadóhelyekkel kössenek szerződést. Nem mellékes az sem – több vállalkozó megerősítette –, hogy az üdülési csekk piacán erős feketekereskedelem működik. Nepperek vásárolják fel és 20-30 százalékos haszonnal értékesítik. Jelentős azon vállalkozások száma is, amelyek csupán látszatra teremtik meg az üdülési csekk elfogadásának feltételeit, de a valóságban nem nyújtanak érdemi szolgáltatást.

– Tisztelettel kérem: történjen sürgős intézkedés annak érdekében, hogy legalább a kiemelt üdülőkörzetekben, például a Balatonnál a színvonalas szolgáltatást nyújtó vállalkozások gyorsan és egyszerűen fogadhassák el az üdülési csekket! Ezt a folyamatot a Nemzeti Üdülési Alapítvány ne akadályozza, hanem sokkal inkább segítse, szolgálva ezzel a munkavállalók tömegeinek és a kis- és közepes vállalkozások százainak érdekeit egyaránt!

+

SOLTÉSZ MIKLÓS (nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár): – Valóban nagyon sok emberen segít, nagyon sok idős, fogyatékos, nagycsaládos emberen segít a szociális jellegű támogatásként az üdülési csekk. Nagyon sok vállalkozásnak is segíthetne, segít is, de jóval kevesebbnek, mint gondoljuk! Érdemes tudni: 2009-ben 48 milliárd forint volt az üdülési csekk forgalma. 2010. január 1-jétől, a szocialista kormány azonban megszavazta a 25 százalékos adóját. Ennek olyan következményei lehetnek - és lettek is -, amelyeket ma még pontosan nem tudunk felmérni, de a tendenciákat nem lehet nem észrevenni.

– Tavaly a klasszikus szálláshelyeken az üdülési csekkel való fizetés januártól májusig 63 százalékot ért el, idén már csak 53,6 százalékot. A közösségi közlekedésre viszont több mint 11,4 százalékot használtak fel idén az első öt hónapban. Számunkra ez azt mutatja, hogy mindazoknak a családoknak, amelyeknek nagyon fontos lenne az üdülés, mindazoknak a családoknak és idős embereknek, akiknek szükségük lenne a pihenésre, már nemcsak erre fordítják az üdülési csekket. Ez egy nagyon rossz tendencia, ezen a jövőben mindenképpen változtatni kell!

– Mindezek fényében végképp érthetetlen volt az a döntés, amelyet most tártunk fel néhány héttel ezelőtt, és amelyet az utolsó pillanatban tudtunk csak megakadályozni. Nevezetesen, azt Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány most már lemondott elnöke, illetve az egész kuratórium megszavazzon egy olyan úgynevezett magyar utazási tévé-csatornát, amire semmi szükség nincs. Idén 3,2 milliárd forintot szántak a szociális támogatású üdülésre, ezzel szemben pedig 4 milliárd forintért akartak - szép szóval - gründolni maguknak egy tévét. Az egész szocialista politika benne van ebben a történetben! Éppen ezért azt a határozatot hoztuk, hogy ez év szeptember 30-áig mindenképp egy olyan javaslatot kell letenni a kormány asztalára, amely garantáltan az üdülést és a hazai turizmus fejlesztését szolgálja.

Panama a javából! - Feneketlen zsákba került milliárdok!

KEPLI LAJOS (Jobbik): – Tekintettel arra, hogy a Magyar Villamos Művek és így az állam többségi tulajdonában álló Vértesi Erőmű július végére összehívott közgyűlése valószínűleg a végelszámolás megindítása mellett dönt, amelynek folytán közvetve több ezer munkahely szűnhet meg. Érdemes számba vennünk az ide vezető okokat, és felvázolnunk a lehetséges megoldást.

– 1961-ben, már akkor is elavultnak számító technológiával indították el az erőművet. Rendkívül alacsony, 27 százalékos hatásfoka az elmúlt 50 évben mit sem javult. A rendszerváltás óta eltelt 20 évben több mint 100 milliárd forintot beleöltek az adófizetők pénzéből. Csak a rossz helyzetet konzerválták, egy lépést sem tettek a hosszú távú megoldások irányába! A szénfillér-rendszer 2005-ös bevezetése látványos struccpolitizálás volt csak. A beszedett 53 milliárd forint egy feneketlen zsákba került, akárcsak a biomassza-tüzelés után járó zöldáram-támogatás!

– A kegyelemdöfést a Vértnek a szocialista kormányzás ideje alatt Kapolyi László cégéhez, a System Consultinghoz köthető áramvásárlási kötelezettségvállalás adta meg! Kapolyi 2008-ban nyomást gyakorolt az erőmű menedzsmentjére, hogy kössön szerződést összesen 16 külföldi villamosáram-kereskedő céggel, és a megvásárolt áramot Kapolyi cégén, a System Consultingon keresztül értékesítse. A megrendelt villamos áram átvételétől a System Consulting azonban az utolsó pillanatban visszalépett, közel 20 milliárdos kötelezettséget hagyva a Vértre.

– Az erőmű vezetőségét az eset után ugyan menesztették, de ez mit sem változtat azon, hogy a 16 kereskedőcég benyújtotta kártérítési igényét. Közülük 11-gyel peren kívül megegyeztek: a CEZ Magyarország Kft. részére a közelmúltban 1,8 milliárd forint összegű kártérítést már rendeztek, további négy cég esetében pedig a közeljövőben várható bírósági döntés, amely újabb 8 milliárd forint kifizetésre kötelezhet. Mindezt természetesen az amúgy is erősen veszteséges erőmű költségvetése nem bírja el, annál is inkább, mert a Kapolyi által fémjelzett System Consultinggal szemben fennálló 111 millió eurós kártérítési igényből mindössze 1 millió euró lett kifizetve, hosszas huzavona után.

– Ami az egész történetben a legérthetetlenebb, hogy csak úgy bemondásra, szóbeli megállapodással köthetnek állami vállalatok vezetői több tíz milliárdos szerződéseket az állam nevében. A Vért és a System Consulting között ugyanis semmilyen írásos szerződés - tudomásunk szerint - nem köttetett. Itt minimum a hanyag, de akár a hűtlen kezelés bűncselekménye is felmerül, amit különösen nagy értékre követtek el a nem is annyira ismeretlen tettesek! Az eset miatt a Vért alaptőkéjét 9,7 milliárdról 500 millió forintra kellett leszállítani.

– Hónapokon belül becsukhatja kapuit a Vértesi Erőmű, a térség legnagyobb munkaadója és a Márkus-hegyi bánya, mint az ország utolsó működő mélyművelésű szénbányája. Mindez közvetve több ezer dolgozó kenyér nélkül maradását és családjaik ellehetetlenülését okozhatja, Oroszlány és Tatabánya térségében szociális válsághoz vezethet. Az ország más részein tapasztalhattuk, ahol egy bánya bezár, ott azonnal megkezdődik a mozdítható vagyontárgyak széthordása, megjelennek a nyomortelepek, ezzel együtt a bűnözés. Remélhetőleg az Orbán-kormány sem több ezer munkahely megszüntetésével akarja megkezdeni az 1 millió új munkahely megvalósítására irányuló programját.

– Szeretnénk a kormány segítségére lenni! Megoldást is kínálunk hozzá, mégpedig szakmailag és gazdaságilag egyaránt megalapozott, szakértők segítségével kidolgozott olyan forgatókönyvet, amely fokozatosan történő átállással, egy teljesen új technológiával nyereségessé tenné a Vért működését, a jelenlegi munkahelyek és a bánya megtartásával, sőt hosszú távon új munkahelyek teremtésével. Az egész világon elterjedőben vannak az úgynevezett tisztaszén-technológiák, amelyek segítségével a jelenlegi 20-30 százalék helyett akár 80 százalék feletti hatásfokkal is feldolgozható a szén, más szerves anyagokkal együtt, akár közvetlen energiatermelésre, akár pedig metanol vagy szintetikus üzemanyag gyártására. Az erre vonatkozó konkrét javaslatunkat kidolgozva és részletes számításokkal alátámasztva letesszük a minisztérium és a Magyar Villamos Művek asztalára. Ennek segítségével Európa élvonalába kerülhetünk a zöldipar megteremtésében, és ahelyett, hogy az EU által ellenzett bújtatott támogatásokkal segítenénk talpon maradni az erőműnek, a gazdaság motorjává és a költségvetés jelentős bevételi forrásává válhat. Az elmúlt 20 évben beleölt milliárdok töredékéből, gyakorlatilag a végelszámolásra tervezett költségből megindítható a változás. Kérem a kormányt, hogy javaslatunkat a bezárás reális alternatívájaként fontolják meg, mi nem fogunk hiúsági kérdést csinálni abból, ha önök valósítják meg.

+

FÓNAGY JÁNOS (nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár): – A Vértesi Erőmű problémái valóban nem az áprilisi választások után keletkeztek, sokéves folyamatnak tragikus és eddig is rendkívül sokba kerülő története. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy ebben az egész ügyben a Magyar Villamos Művek és a közreműködők szerepét tisztázzuk. A helyzet konzerválására fordított szerkezetátalakítási támogatás, a jogszabályellenesen megkötött spekulatív áramvásárlási szerződések, a beszállítói holdudvar mind közrejátszhatott a jelenlegi állapot kialakulásában. Külön vizsgálatot igényel, miért kezdeményezte a tulajdonosi jogokat gyakorló cég a Vért megszüntetését. Elkötelezettek vagyunk abban, hogy a jogsértések ne maradjanak jogi, s ahol indokolt és szükséges, büntetőjogi következmények nélkül, és a személyes felelősség is megállapítható legyen.

– A Vért ügyében csak olyan megoldást tart a kormány elfogadhatónak, amely a lehetőségek keretein belül, az érintett érdekképviseletekkel és önkormányzatokkal egyeztetett módon – elsősorban a mintegy 1500 közvetlenül ott dolgozó ember és családtagjai, valamint az érintett települések távhő-ellátásának további biztosítása mellett – történik. A tényfeltárást követően hamarosan elkészítjük a lehetséges forgatókönyveket. Még a fűtési idény megkezdése előtt igyekszünk megállapodásra jutni a tulajdonos és a munkavállalók, illetve a hőt szolgáltató erőmű és az önkormányzatok közötti legoptimálisabb megoldásra.

– Összefoglalóan tehát a kormány nevében azt mondom: mi nem a Vértesi Erőmű agóniájának tétova hosszabbításában vagyunk érdekeltek, hanem a problémák érzékeny, humánus, valós és megoldásában. Erre szerződtünk a választókkal, és eszerint is fogunk cselekedni!

A Budapest Airport privatizációja és következményei

RIZ LEVENTE (Fidesz): – Ismert, hogy a nemzeti ügyek kormánya felül kívánja vizsgálni az előző nyolc év kormányzása során keletkezett, állami vagyont érintő gyanús ügyleteket. Ilyen ügylet volt a Gyurcsány-Bajnai-korszak legnagyobb vagyon-kiárusítása, a Ferihegyi repülőtér eladása is!

– A repteret üzemeltető Budapest Airport Rt. 2002-es alapításától kezdve kiemelkedően nyereséges vállalatként, állami vállalatként működött. Adózás utáni eredménye 2004-ben 10 milliárd forint volt, mégis eladták! Az angol BAA Zrt. vette meg - egy szavazat híján 75 százalékát - 60 milliárd forintért. Övé lett 75 évre a repülőtér üzemeltetési joga is 389,5 milliárd forintért, továbbá 15 milliárd forintot egyéb ingóságokért is kifizetett. Hová tűnt ez az óriási bevétel? A mai napig nem lehet pontosan tudni!  Azt mondta – vagy füllentette – Veres János pénzügyminiszter úr, hogy az államadósság csökkentésére fordítják. Nos, időközben az Állai Számvevőszék vizsgálata megállapította: eltűnt, elfolyt!

– A Chris Woodruff, a BAA ügyvezető igazgatója kezdetben azt ígérte, hogy a következő öt évben új repülőgép-parkolóhelyek, terminálok, új autóparkolók épülnek. Kóka János kiegészítette: a repülőtér körül parkolóházak, szállodák, konferencia-központ, új utas-terminálok, logisztikai központok is épülnek. Ma 2010 van, nézzünk körül a repülőtér környékén. Önök látnak ilyesmi beruházásokat? A privatizációs szerződés 2009-ig titkos volt, végül egy XVII. kerületi civil szervezet által indított per bírósági döntése révén sikerült nyilvánosságra hozatni. Összesen két oldal sorolja fel a fejlesztéseket, mindenféle részlet, műszaki tartalom nélkül. Ez vicc! Amit megtudunk ebből az anyagból: 260 millió euró volt a fejlesztési ígéret 2011-ig bezárólag.

– Egyértelmű tény, hogy a vállalt fejlesztések döntő része nem valósult meg. Tény az is, hogy ennek nem volt semmilyen következménye. Nem vetettek ki kötbért, szóba sem került a szerződés esetleges felmondása. Nem épült meg a parkolóház, a közlekedési csomópont, a repülőgép-állóhely. A szerződésben vállalt költséghez képest filléreket költöttek környezetvédelmi fejlesztésre, a zajhatások kivédésére. A beruházások elmaradását 2008-ban megpróbálták lepapírozni. Idézem: „Elégtelen utasforgalomra való hivatkozással az MNV Zrt. és a BAA Zrt. közösen átütemezte a fejlesztéseket." Az Airport honlapján található adatok ezzel ellentétben a forgalom dinamikus növekedéséről szólnak. 2005-2007 között több mint 600 ezer fővel növekedett a reptér utasainak a száma. Hol itt az elégtelen utasforgalom? Milyen alapon döntött az ÁPV Zrt. az átütemezésről? Miért nem érvényesített kötbért az elmaradt fejlesztések után az ÁPV Zrt.? Ki fogja megtéríteni az államnak az elmaradt fejlesztéseket és az ebből fakadó nemzetgazdasági bevételkiesést?

– A szerződésben az Airport azt is vállalta, hogy szűkebb pátriám, Rákosmente repülésbiztonságával kapcsolatos jogszabályi előírások betartatását is biztosítja. Ezt sem sikerült betartani! Rendszeres a jogsértés. Noha, tilos a felszállás után a városrész fölé repülni, tilos ezen a pályavégen az éjszakai és a hétvégi repülés, 100-150 méter magasságban repülnek a gépek a házak fölött, gyakoriak a légörvények által keltett cseréplesodrások, amelyek közvetlen életveszélyt jelentenek. A problémát fokozza, hogy nincs kijelölt zajgátló védőövezet, nincs biztonsági védőövezet, nincs elfogadott zajvédelmi program. Ez egyértelműen az üzemeltető felelőssége, és a BAA Zrt. csak asszisztál a jogsértő repülésekhez.

– 2005-ben eladták a 10 milliárdos éves nyereséget produkáló állami céget. A privatizált Budapest Airport mára 9,4 milliárd forint veszteséget halmozott fel. Az eladás indokául szolgáló érvek megsemmisültek, a szerződésben vállalt fejlesztések nem valósultak meg. Ezek alapján kérem a kormányt, hogy végezze el a privatizációs szerződés átfogó felülvizsgálatát, vizsgálják meg a szerződésben foglalt fejlesztési kötelezettségek teljesítését, és kezdeményezzék a felelősségre vonást!

+

FÓNAGY JÁNOS (nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár): – A Budapest nemzetközi repülőtér privatizációja, körülményei, hatása a mai magyar gazdaságra, ezen belül a légi közlekedésre, és ezen túlmenően az egész magyar gazdaságra, magában hordja az elmúlt 8 év minden felelőtlenségének, minden átgondolatlanságának, minden önzésének a tényét. Előbb a Medgyessy-, majd a Gyurcsány-kormánynak – és épp Ferihegy példája bizonyítja – semmi nem számított a pillanatnyi bevételen kívül. Soha nem törődtek annak körülményeivel, a pillanatnyi pénzszerzés és annak felélése volt az elsődleges cél! Az elmúlt évek történéseinek áttekintése a jelenlegi kormánynak talán egyik legfontosabb dolga. Ilyen kérdés az is, hogy milyen konstrukciókban került sor a cég privatizációjára, milyen pénzügyi tranzakciók tették lehetővé, illetve, miként gazdálkodik ma a Budapest Airport? A privatizációs szerződés csak a kormányváltás után került a birtokunkba. Ennek a sok száz oldalas szerződésnek az áttekintése és elemzése időt igényel.

– Rákosmentéről. Európában, de az hiszem, az egész világon a nagy forgalmú repülőterek között mindenütt olyan zajvédelmi körzeteket alakítanak ki, amelyek biztonságáról az üzemeltetők kötelesek gondoskodni. Ezek nem olcsó dolgok, és nem véletlen, hogy a jelenlegi üzemeltető ódzkodik és igyekszik ezeket a feladatokat elkerülni. A törvény betartásának ellenőrzése a Légügyi Igazgatóság feladata. A HungaroControl mint a légi forgalom irányítását végző szervezet, kíséri figyelemmel a le- és felszálló gépek mozgását, a magassági szintek betartását, a fordulási szögeket, a forszírozott felszállás, a cargoforgalomnál a forszírozott felszállás üzemanyag-kibocsátását. Nagyon bízunk benne, hogy a közelmúltban megváltozott vezetésű HungaroControl az eddigieknél nagyobb hatékonysággal fogja a legalább meglévő jogszabályokat betartani.

Miért akarnak a néhai IKV-ra emlékeztető monstrumot felépíteni?

ERTSEY KATALIN (LMP): – E falak közt is éles vita folyt arról, hogy mi lenne a helyes tárgyalási stratégia az IMF, illetve az EU delegációjával szemben. A delegációk hazatérése kapcsán kirobbant purparlé ugyanakkor csak a jéghegy csúcsa. Ha egy pillanatra hátralépünk a napi politikától, azt látjuk, hogy a magyar pénzügyi rendszer rendkívül ingatag lábakon áll. Már az egymilliót is meghaladja a behajthatatlan lakossági hitelek száma, miközben több százezer embernek több bedőlt hitele is van. A bankok jelentős veszteséggel tudják csak továbbadni a becsődölt hiteleket, miközben - a Banki Hitelkárosultak Egyesülete szerint - a követeléskezelők gyakorlatilag szabályozatlanul terhelhetnek újabb és újabb költségeket a már amúgy is fizetésképtelen adósokra.

– A nagy garral meghirdetetten létrehozandó Nemzeti Eszközkezelő Társaságról már idejekorán megmondta az új kormány, hogy nem lesz szociális intézmény. Felmerül ugyanakkor a kérdés: miért akarnak újabb bürokrácia felállításával több ezernyi lakás ügyes-bajos gondjait az állammal kezeltetni? Miért akarnak a néhai IKV-ra emlékeztető monstrumot felépíteni? 

– Helyes, de csak fél- vagy legjobb esetben is csak átmeneti megoldás a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása. A valódi megoldást, nem a direkt és az adóforintokkal történő állami szerepvállalás, hanem a devizaárfolyamnak való kitettségünk csökkentése jelentheti. Ennek a fedezetét pedig - a „Lex-Járai" féle, kiskapukkal tűzdelt, szakmailag megalapozatlan bankadó helyett - csak a bankok egy új típusú felelősségvállalásával lehetne megteremteni. A határozott fellépés ugyanis nem várathat magára. Az LMP tehát javasolja: a bankadó, 200 milliárd forintját nem a gazdagokat segítő osztogatásra kellene költeni, hanem a törlesztő részletet csökkentő intézkedések fedezetének megteremtésére, a forintalapúra történő konvertálás finanszírozására, ezen felül pedig a foglalkoztatás növelése szempontjából sokkal fontosabb járulékcsökkentésre és más intézkedésekre, amelyek újabb csoportokat vonnak be a munkaerőpiacra.

– Az LMP-frakció arra kéri a kormányt, hogy fogja rövidre a nyári szünetet, és lehetőleg a többi parlamenti párttal együttműködésben már augusztusban tegyen lépéseket az önhibájukon kívül a kilakoltatás szélére került polgártársaink megsegítésének érdekében. A devizahitelesek és az ország hitelezői ugyanis sajnos nem érnek rá őszig.

+

CZOMBA SÁNDOR (nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár): - A devizaalapú hitelek elmúlt években felhalmozódott magas állománya valóban komoly terhet jelent a hitelt felvevő családok többségének, a megemelkedett törlesztő részletek miatt. Ezt a forint árfolyamának stabilizálásával lehet ellensúlyozni. Ehhez elengedhetetlen a megfelelő gazdaságpolitika kialakítása, amely elsősorban hatékony foglalkoztatáspolitikát, stabil költségvetési politikát és kiszámítható jogi környezetet igényel. A gazdasági válság miatt állásukat elvesztő adósok akkor tudják újra törleszteni hiteleiket, ha munkát találtak, illetve jövedelmi helyzetük javul, ezért az új kormány kiemelt figyelmet kíván fordítani a foglalkoztatási szint emelésére, új munkahelyek teremtésére.

– Az állam a lakáscélú kölcsönökre készfizető kezességgel, az úgynevezett áthidaló kölcsönnel segít a bajbajutottakon. 2010. január 1-jén hatályba lépett a pénzintézetek magatartási kódex is, amit eddig 270 pénzügyi szervezet írt alá. A hitelintézetek az adósok törlesztési nehézségei esetén készek átütemezni az adósságot oly módon, hogy a törlesztő részletek csökkentése mellett növelik a hitel futamidejét. Így megakadályozható, hogy hirtelen, jelentős mértékben növekedjen a hitelfelvevők fizetési kötelezettsége, amely ellehetetleníti a családokat.

– Fel kell hívnom a figyelmet az elmúlt hónapokban bekövetkezett azon kedvező változásokra, is hogy a forinthitelek kamata csökken, így lassan emelkedik a kevésbé kockázatos forinthitelek részaránya a teljes jelzáloghitel-állományon belül. A jelenleg is veszélyeztetett devizahitelesek megsegítésére szolgáló, nemzeti eszközkezelő alapra vonatkozó szabályozás kidolgozása folyamatban van, a kormány szakmai egyeztetéseket folytat az érintettekkel. A probléma összetettségére a jogi és gazdasági kockázatokra tekintettel azonban az előkészítő munkát nem lehet sürgetni, a jogszabálytervezet az őszi ülésszakra fog összeállni egységes egésszé.

A kétharmados hatalom pedig csak itthon elegendő!

TÓBIÁS JÓZSEF (MSZP): – A nemzetközi pénzügyi szervezetek delegációja felfüggesztette a Magyarországnak nyújtott hitel felülvizsgálatáról szóló tárgyalásokat. A tárgyalások eredménytelen lezárása a forint árfolyamát és a hazai tőzsdét azonnal mélybe rántó aggodalmakra adott okot. A tárgyalások során nyilvánvalóvá vált, hogy az Orbán-kormány nem tudott, a politikai kommunikációban elhangzott üres szólamokon túl, közgazdaságilag is megalapozott, Magyarország külső hitelezői számára is megnyugtató, bizalomerősítő, hiteles érveket felsorakoztatni. 

– Orbán Viktor miniszterelnök úr 29 pontos, a kormány gazdasági akciótervének nevezett, de tartalmilag inkább egy ad hoc ötletbörze vázlatának is felfogható intézkedéstervei megalapozatlanok és kidolgozatlanok. A bankadóból remélt 200 milliárd forintos bevétel a vagyonosoknak kedvező adócsökkentések fedezetéül szolgál, semmilyen segítséget nem nyújt az emberek devizahitel-terheinek csökkentésére! A kormány képviselői építő kritikáinkat eddig sorra lesöpörték! Bebizonyosodott: amit ideig-óráig a részleteket nem ismerő választókkal üres, populista mondatokkal el lehet hitetni, azt az országba fektetett tőke biztonságát szigorúan szakmai alapon, érzelemmentesen elemző külső finanszírozókkal, szakértőivel aligha lehet megetetni! A kétharmados hatalom csak itthon elegendő! A minden eltérő álláspontot gondolkodás nélkül elutasító politizáláshoz, az államháztartást finanszírozó nemzetközi szervezetek nem partnerek. Ha nem tartják kellőképpen komolynak, illetve felkészültnek a tárgyalópartnert, egyszerűen összecsomagolnak és hazamennek.

– A kormánynak nincs megalapozott, reális elképzelése a kitűzött és vállalt gazdaságpolitikai célok tényleges megvalósítására. Kiderült: nem ad hoc döntésekre van szükség, hanem jól átgondolt szerkezeti átalakításokra. A központi költségvetés bevételi oldalának javítása érdekében bevezetni kívánt bankadó-koncepció több sebből vérzik! Nincs hatástanulmánya annak, hogy ez a döntés hogyan és miképpen hat a hitelfelvevőkre, hogyan és miképpen hat a kis- és középvállalkozások finanszírozhatóságára, hátráltatja-e a növekedést, vagy sem. Ellenben bebizonyította, hogy a hitelben eladósodott magyar állampolgárok igenis retteghetnek az ad hoc politikai döntésektől! Meddig akarnak még meggondolatlanul taktikázni, a forint árfolyamát életveszélyesen rángatni, minden bajok kizárólagos okozójaként az előző kormányra mutogatni?

+

CZOMBA SÁNDOR (nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár): - Képviselő úr! Egyenes, őszinte és sikeres tárgyalásokon vagyunk túl. A Valutaalap elismerte, hogy 5 százalék körüli év végi hiányra számítottak és elismerően szóltak, arról hogy az új kormány első akciótervének eredményeként az eddig megtett és a jövőben tervezett intézkedéseknek köszönhetően Magyarország tartani tudja a vállalt 3,8 százalékos hiánycélt. Ezt azonban a felek másképp képzelik el. Az IMF úgy látja, a bankadó bevezetése helyett egy, a göröghöz vagy románhoz hasonló – többek között a közalkalmazotti bérek csökkentését, számos szociális támogatás felszámolását, nyugdíjcsökkentést, áfa és adóemelést tartalmazó – megszorító programmal lehetne igazán hatékony. Ezzel szemben a magyar kormány álláspontja az, hogy a családokat és a vállalkozásokat még nehezebb helyzetbe hozó megszorítások bevezetésére Magyarországon a közeli és a távoli jövőben nincs sem lehetőség, sem szükség, mivel a magyar családok már bőven kivették részüket a terhek viseléséből. Magyarország egyik legnagyobb baja, hogy az elmúlt években az egyik megszorító csomag követte a másikat. Ezek vetették vissza az ország gazdasági teljesítőképességét, ezek vitték az országot olyan helyzetbe, amilyenben most van.

– A bankadóval terveink szerint a jövő évben 3 százalék alá tudjuk levinni a hiányt!  A bankadó helyett tárgyalópartnereink újbóli megszorításokat szeretnének, de ebből mi nem kérünk! Meggyőződésünk, hogy a magyar családokat nem lehet és nem is szükséges újbóli terhekkel megsarcolni. Ilyen intézkedéseket sem most, sem később nem kívánunk bevezetni!

– Képviselő úr! Az a 29 pont, amit ön ad hocnak nevezett, egyértelműen irányt szab a következő időszakban a gazdaság fejlesztésének! Önök 8 éven át, folyamatosan hol ide, hol oda próbálták rángatni a gyeplőt! Ez így egészen biztosan nem működik! Azt kérem öntől, hogy örüljünk együtt annak, hogy végre olyan kormánya van Magyarországnak, amely valóban a nemzeti érdekek védelmét tartja fontosnak!