Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések" műfaját.  A tévé már nem közvetíti. Az újságírók is elmentek. Üresek a széksorok.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek, a címűkben hordozzák a reményt vagy az elmarasztalást. A válaszok sem piskóták. Pótlandó a nyilvánosság hiányát, idézzük – szolidan stilizálva – legutóbbi szónoklataikat.

Mikor állítja helyre a kormány a törvényességet a közérdekű adatok nyilvánossága terén?

KULCSÁR GERGELY (Jobbik): – A közérdekű adatok nyilvánossága a tiszta közélet egyik legfontosabb alappillére. Ahhoz pedig, hogy ezek az adatok valóban minden állampolgár számára elérhetőek legyenek, csak be kellene tartani és tartatni a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényt.

– Többször megtörtént, hogy törvénysértő módon még a helyi önkormányzati képviselők sem tekinthettek bele bizonyos szerződésekbe. Az indokok változatosak voltak. Amikor két gyanús ingatlanügylet ingatlanbecslését kérték a képviselőink, először az önkormányzat szmsz-ére hivatkoztak, majd amikor rájöttek, hogy ez nem írja felül a törvényeket, akkor a szakvéleményt kiállító cég szerzői jogaira hivatkoztak. Volt olyan eset, amikor üzleti titok volt az ürügy a közérdekű iratokba való betekintés megtagadására. Olyan információk jutottak el hozzánk, hogy a plazák 40 százalékos kedvezménnyel kapják a hőenergiát városukban. A szolgáltatónál jegyzői utasításra hivatkozva tagadták meg a betekintést az adott szerződésekbe, majd később megmutatták ugyan a szerződéseket, de azokban minden lényeges adat le volt festve.

– Azt, hogy mennyi törvénytelenséget követnek el az önkormányzatok és önkormányzati cégek ezen a téren, egy példával szeretném szemléltetni: ez pedig a 13. éve Fidesz-vezetésű Debrecen esete lenne. Mivel a tavalyi év szeptemberének végén mindössze három szerződés szerepelt a Fidesz kirakatvárosának honlapján a 2010. évre vonatkozóan, ezért bementünk a városházára, hogy betekintést nyerjünk az ISPA-program keretén belül megvalósuló csatornázási program szerződéseibe. Csak harmadik nekifutásra voltak hajlandóak egy későbbi időpontban megmutatni a kért iratokat. A problémát jeleztük Debrecen jegyzőjénél, és ennek hatására a mai napig 47 szerződés került fel a honlapra. Ez még mindig csak a töredéke annak, amit nyilvánosságra kellene hozni. A kérdésem a következő:

• Mikor vet véget a kormány annak a gyakorlatnak, hogy a közérdekű adatokat nem vagy csak részben teszik elérhetővé az önkormányzatok az állampolgárok számára, leplezve ezzel a nyilvánosságra tartozó szerződéseket, pénzmozgásokat?

+

SZABÓ ERIKA, közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A szocialisták alkotmánysértő mulasztása következtében 2009. január 1-jétől 2010. szeptember 1-jéig az önkormányzatok feletti törvényességi ellenőrzés szünetelt. A 2010-ben megalakult Országgyűlés első intézkedései között megteremtette a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésének a lehetőségét. A kormány a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok, majd 2011. január 1-jétől a fővárosi, megyei kormányhivatalok felállításával a törvényes keretek között gondoskodik a törvényességi ellenőrzéséről. A helyi önkormányzatok kötelesek meghatározott szerződéseiket a közérdekű adatok megismerésének céljából honlapjukon közzétenni. Az új alaptörvény tervezete pedig megalapozza a helyi önkormányzatok feletti törvényességi felügyelet rendszerét, és még több, még erősebb jogosítványokat biztosít majd a kormányhivatalok számára.

– A képviselő úr hivatkozott Debrecen megyei jogú város gyakorlatára, amely tekintetében szeretném megjegyezni, hogy az önkormányzat honlapján összesen 516 szerződés adatai találhatók meg 2010 utolsó negyedévéig bezárólag. Úgy gondolom, ez a szám önmagáért beszél. A Jobbik által vezetett Tiszavasvári város önkormányzatának honlapján 21 szerződés adatait teszik közzé. Vajon Tiszavasvári város önkormányzata 21 szerződés adatainak nyilvánosságra hozatalával eleget tesz a törvényi előírásoknak?

Tájrehabilitáció a Torna és a Marcal völgyében?

KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): – Az ajkai vörösiszap-katasztrófa, mindannyian tudjuk, súlyos károkat okozott az érintett térség élővizeiben és a környezetükben. A rendkívüli lúgterhelés miatt a vizek teljes élővilága kipusztult, a vörösiszap leülepedése, a beszórt gipsz a mederben pedig ellehetetleníti a folyóvizek természetes rehabilitációját, az élővilág visszatelepülését. A katasztrófa felszínre hozta azokat a problémákat is, amelyek a Marcal korábbi szabályozása miatt keletkeztek: a kanyarok átvágásával egy teljesen egyenes vonalba kényszerítették a folyót, az így levágott területek használhatatlanok. Az ott élők régi vágya, hogy a Marcal rehabilitációjával egy ökológiailag sokszínű vizes élőhely jöjjön létre. A folyó megtisztításával párhuzamosan célszerű lenne elvégezni a tájrehabilitációt is. A turisztikai forgalom növekedését is szolgálná a gazdag élővilággal rendelkező táj. Kérdezem:

• Látnak-e lehetőséget az élővizek ilyen irányú rehabilitációjára?
• Miként lehetne uniós forrásokat a helyreállításba bevonni?

+

ÁNGYÁN JÓZSEF, vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: – A vörösiszap-katasztrófa következményei közül a Marcal szennyezése jelenti az egyik legnagyobb problémát. A különböző védekezési eljárások, a gipszadagolás, a fenékküszöb-építés azt a célt szolgálta, hogy a szennyezés ne érje el a Dunát. Az volt az ára, hogy a Marcal élővilága csaknem kipusztult, és a folyó medrében körülbelül százezer köbméter iszap halmozódott fel. Vízrendszeréhez tartozó kisebb vízfolyások, csatornák, övárkok szintén szennyeződtek. Komolyan megfogalmazódott, hogy célszerű lenne a vizes élőhelyre rehabilitációs programot megvalósítani. Egyelőre kész tervek még nincsenek, az elképzelés azonban változatlanul napirenden van. Mivel egy nagy térségi programról lehet szó, amely a környezeti hasznain túl munkahelyteremtéssel, közmunkaprogrammal is járhat, megvan a jó esély az uniós források elnyerésére. A kormány vizsgálja a megvalósítás lehetőségét, és amennyiben ilyen irányú döntést hoz, a tárca haladéktalanul megkezdi az elképzelés megvalósításának kidolgozását.

Segít-e a kormány a bajbajutottakon?

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): – A General Electric fényforrás üzletága 2009 októberében ismertette a magyarországi termelést érintő terveit. A globális átszervezés keretében az üzletág 2010-11-ben leállítja az Európai Unió energiahatékonysági szabályozása által érintett lámpatípusok gyártását. Az eredeti átszervezési terv 2010-11 során több mint 2500 munkahely megszűnésével számolt. A munkahelymegszűnés érinti Nagykanizsát, Zalaegerszeget és Hajdúböszörményt. 2010-ben a munkavállalók érdekképviseleteivel való egyeztetésen megállapodtak, hogy a folyamatban lévő beruházások a termelés átcsoportosításával mérséklik a létszámcsökkentést, a munkahelyek egy részét megpróbálják megmenteni. Az elbocsátások száma ebben az esetben is meg fogja haladni a kétezer főt.

– A dél-zalai városban, Nagykanizsán a GE fényforrás üzletága a legnagyobb foglalkoztató, ezért az elbocsátások, mint a legnagyobb érvágás is Nagykanizsát érinti. Lényegében több mint ötszáz munkahely szűnik meg még ebben az évben. Ez a szám elegendő érv lehet ahhoz, hogy Magyarország igénnyel lépjen föl az Európai Unió globalizációs alapja felé. Ezt a lépést sajnos a város nem teheti meg, csak a kormánynak van joga javaslattal élni az alap felé. Mindezek alapján kérdezem:

• Miért nem fordultak eddig az Unió illetékes biztosához a globalizációs alap igénybevétele érdekében?
• Van-e egyáltalán szándéka a kormánynak ezt igénybe venni?
• Ha igen, akkor meddig kell várni?
• Vagy egyáltalán: van-e szándéka a kormánynak segíteni a nagy számban elbocsátott munkavállalókon?

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Természetesen a kormánynak szándékában van segíteni a több mint kétezer munkavállalót érintő problémában. Ehhez valóban - amint említette - elvileg az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap forrásainak igénybevétele megoldás lehetne. A Nemzetgazdasági Minisztérium azonban, tekintettel néhány tényezőre - egyrészt a General Electricnél folyó létszámleépítés időbeli ütemezésére, valamint a költség- és a költségvetési konzekvenciára - amellett döntött, hogy ezt a kérdést egy önálló projektként kell megvalósítani, és az Európai Szociális Alap rendelkezésre álló forrásait kell hozzá felhasználni.

– Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap két esetben nyújthat támogatást, egyrészt, ha a munkavállalók elbocsátása a globalizáció miatt vagy pedig a pénzügyi és gazdasági válság következtében történt. Ez azt is jelentené, hogy ebben az esetben indoklásként a válság hatásait kell bemutatni, ami 2011-ben egy 2008 végén kezdődő válságnál picit nehéz lenne. Másrészt az ütemezés azt is jelenti, hogy amikor elkezdődik a kérelem benyújtása, onnantól számított 24 hónapon belül kellene megvalósítani magát a projektet. Harmadrészt hadd mondjam, hogy a globalizációs alap szabályrendszere szerint az uniós társfinanszírozás a költségek maximum 65 százalékát téríti meg.

– Ezzel szemben, amennyiben a programot az Európai Szociális Alap forrásaiból valósítjuk meg, az sokkal rugalmasabb, sokkal szabályozottabb, a felmerülő költségeknek pedig 85 százaléka finanszírozható uniós forrásból. Úgy gondolom, ezek az érvek alátámasztják azt, hogy a gazdasági minisztérium helyesen döntött: jelenleg a munkaerő-piaci program tervezés alatt áll, és remélem, minél hamarabb megoldás születik a munkavállalók problémáira.

Mi lesz a Márai-programmal?

KUKORELLY ENDRE (LMP): – Mire ez a heveny, a kultúra presztízsének emelése helyett beleszóló, kinevezgető, díjazottakat lecserélő, alternatívokat megszorongató kultúrpolitizálás, amelyből a szocializmus alatt nekem legalábbis végképp elegem lett. Minisztertől és beosztottjaitól, a közszolgáktól azt várom, hogy épp a hatalommal kritikus írót, filozófust, zenészt, filmrendezőt, színházigazgatót védje, akár e Ház falai között is.

• Ez a közszolgák dolga, nemde?
• Mi lesz szegény agyonnyüstölt, az irodalom viszonyait rendbe tenni hivatott Márai-programmal?

– A projekt a könyvek kiadását, terjesztését és könyvtári jelenlétét segítené, valamint irodalmunk nemzetközi jelenlétét. A nemzet megmentésének királyi útja, ha erőforrást az oktatásba és a kultúrába áramoltatnak. Egy cső két vége: oktatás nélkül nincs szükség kultúrára, ha nem fogyasztják, nincs kultúra. Ha ezt az angyali kört megszakítjuk, beáll a nihil.

+

SZŐCS GÉZA, nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A Márai-program már akkor javában zajlott, amikor ön aggodalmát megfogalmazta. 2011. március 24-én ugyanis felkerült az NKA honlapjára az a pályázati felhívás, amely a könyvfesztivállal kezdődő és az ünnepi könyvhéttel záruló, „A magyar könyvek tavasza" című programsorozat támogatását célozza - április közepétől június közepéig. Négy nappal később, azaz március 28-án megjelent a Márai-kollégiumok másik pályázati felhívása is, amelynek meghívottja a Márai-program első részprogramját bonyolító Könyvtárellátó, a KELLÓ. E hónap végéig lezárul a következő szakasz is, azaz a könyvkiadók benyújthatják azon könyvcímeiket, amelyekkel részt kívánnak venni a programban. Ezt követi az ötszáz cím kiválasztása, amely az e célra létrehozott Márai-kollégiumok feladata lesz. Tervek szerint legkésőbb szeptemberben a programban részt vevő 640 könyvtár mindegyike hozzájut az őt megillető könyvcsomaghoz.

– Mindazonáltal óvni szeretnék mindenkit attól, hogy azt higgye, a Márai- vagy bármilyen program csodaszerként rendezni fogja a magyar irodalom viszonyait. Nem. Ha a magyar irodalom viszonyait - miként ön állítja - rendbe kell tenni, akkor azokat kizárólag a magyar írók képesek rendbe tenni. A Márai-program a maga eszközeivel elsősorban a műveket és az olvasókat kívánja közelebb hozni egymáshoz, nyilván támogatja a szerzőket is, de helyettük nem végezhet el semmiféle feladatot.

– Végezetül megjegyezném: az irónia egy szövegben olyan, mint só a levesben – de csak a só kedvéért nem szoktak levest főzni.

Egymillió új munkahely teremtése helyett
egymillió új munkahely megszüntetése felé halad a kormány?

KOVÁCS TIBOR (MSZP): – Nemcsak a politikusok, de az iparági szereplők és elemzők egybehangzó véleménye is, hogy dilettáns, koncepciótlan és agresszív a kormány energiapolitikája. Ármoratórium, miniszteri kézi vezérlésű árak, különadók, KÁT-rendszer szétverése, hálózatfejlesztési beruházások ellehetetlenítése, a szabályozás öt alkalommal történő megváltozása, - mindez nem semmi nyolc hónap alatt, csak sajnos a következmények beláthatatlanok.

– A bizonytalan, kiszámíthatatlan, ötletszerűen módosított jogszabályok közvetlenül veszélyeztetik az ellátásbiztonságot, növelik az importfüggőséget, ellehetetlenítik a beruházásokat. És az eredmény már látszik: az AES Borsodi Energetikai Kft. múlt héten jelentette be, hogy felfüggeszti a széntüzelésű tiszapalkonyai erőmű és a biomassza alapon működő Borsodi Hőerőmű működését, ezért Berentén 125, Tiszapalkonyán 170 dolgozó elbocsátását tervezi a társaság. Szakmai vélemény szerint a döntés hátterében elsősorban az indokolatlanul növekvő biomasszaárak, a szén-dioxid-kvóták növekedése, valamint a kiszámíthatatlan és tervezhetetlen szabályozási környezet áll, amelyek jelentősen megnehezítették a versenyképes működést. Ráadásul a társaság – egyre inkább megjelenő vélemények szerint – a teljes tevékenységét be kívánja szüntetni Magyarországon. Kérdezem:

• Ez volt-e a kormány célja?
• Kinek akarják átjátszani az energetikai szektort?
• A közmunkaprogramok szétverése után a kormány újabb csapást kíván mérni Borsod megyére?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Önnek tökéletesen igaza van, az energiapolitika valóban egy felelősségteljes, sok évtizedre kiható terület, éppen ezért én példaként ajánlom az ön figyelmébe a Fidesz és a KDNP elmúlt nyolcévi ellenzéki szereplését, amikor ezekben a nemzetformáló kérdésekben igyekeztünk konszenzusra törekedni, és alapvető szakmai kérdésekben. Én ezt a magatartást várom el önöktől is, és nem azt, hogy a napi politika szintjén, feltételezésekbe bocsátkozva, hangulatot keltsenek.

– Ami az energiapolitikát, a KÁT-tal, a kötelező átvételi rendszerrel és a bioalapanyagokkal történő felhasználást illeti: kérdezze meg az egyébként munkaidőben ön mellett ülő borsodi és hevesi képviselőtársait, kérdezze meg az Óbükk lepusztított szálfaerdőiről, kérdezze meg az önök kazincbarcikai polgármesterét a 40-60 tonnás vonták által tönkretett Kazincbarcika környéki utakról, hogy biztos, hogy olyan jó volt-e az az energiapolitika, amit önök ennek az ürügyén folytattak. A KÁT – ön is tudja – egy folyamat eredménye volt, amely folyamatban eljutottunk arra a pontra, hogy a megtérülési idő és egyéb figyelembevételével változtatni kell rajta. Változtatni kell rajta, mert egyébként a fogyasztók fizetik meg az árát, a fogyasztók fizetik meg a többletárát. Ezen dolgozunk, és ehhez kérjük az önök támogatását is.

Kap-e még a tél beállta előtt új burkolatot az Egerszalókot Verpeléttel összekötő útszakasz?

ZAGYVA GYÖRGY GYULA (Jobbik): – A Verpelét és Egerszalók közötti 10 kilométeres, 2416. sorszámú közút állapotára szeretném felhívni a figyelmet. Hosszú évek alatt életveszélyes állapotok alakultak ki ezen a szakaszon, köszönhetően annak, hogy senki nem foglalkozott a kérdéssel, többek között az az szocialista országgyűlési képviselő, Sós Tamás sem, aki 8 évig ennek a körzetnek az egyéni képviselője volt. Az idők folyamán pár kátyút betömtek, befoltoztak, de biztonságosan nem oldották meg a közlekedést. A megoldás egy új szilárd burkolat lenne.

– A Verpelét település előtti négy kilométeres szakasz konkrétan életveszélyes, a 30-40 centis gödrök a legjobb műszaki állapotú kocsikat is tönkreteszik, ha nem tudják kikerülni őket. Több autó szenvedett már tengelytörést. Ezen az útszakaszon több mint 250 buszjárat közlekedik naponta, Heves megye székhelyéről, Egerből, és 15 ezer ember mindennapi életét határozza meg az alábbi településeken: Egerszalók, Verpelét, Tófalu, Aldebrő, Feldebrő, Vécs, Tarnaszentmária, Domoszló és Markaz. Emellett fontos turistaútvonalakat is érint a Mátra közelsége miatt, ezért fogalma az idegenforgalmi időszakban sokszorosára emelkedik. De a Szilvásváradot Egerrel összekötő útszakaszon is van egy ötméteres vízátfolyás, amit egy lámpával oldottak meg, egy éve ez így van. Most a turistaidőszak beálltával újra Egerig fog állni a sor. Az ottani választópolgárok küldtek Sós Tamásnak ajándékot. Itt van ez a felni (Felmutatja.), ami ott tört szét például, azt mondták, hogy ültessen bele virágot, mert körülbelül arra még jó, itt látszik. Illetve - ezt még megmutatom - ez egy terepjáróból származó lengőkar (Felmutatja.), ami azon az úton jár nap mint nap, így lóg benne a talpvas. Ebből meg csináljon Sós Tamás ruhafogast.

– Tudjuk: a rossz idő miatt mindig arra szoktak hivatkozni, hogy télen nem lehet utat építeni. Ezért kérdezem:

• A tél beállta előtt ezek az utak meg lesznek javítva?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – A regionális fejlesztési tanácsok több körben tárgyalták a regionális programban az alsóbbrendű utak felújítását. Az elsőkörös egyeztetés során az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács is egyetértett a 2416-os Verpelét-Egerszalók, Egerszalók és Eger közötti szakasz felújításával, az úgynevezett árvízi keretből. A felek jóváhagyták az út további szakaszainak a felújítását is Gyöngyös-Abasár és Kisnána-Verpelét között. A tervek elkészültek, a kivitelezési közbeszerzési eljárás az előkészítés lezárását követően várhatóan 2011 második felében, praktikusan 2011 nyarán indul meg.

– A 25-ös útnál két részen – az egyik a Szarvaskő körüli út, ahol egy rövidebb szakaszon - jelenleg is folyik útburkolat-felújítás. Az elmúlt évek esőzései során sajnos a 25-ös út számos helyen több tíz kilométeren keresztül megszakadt, ennek a felújítása önmagában burkolatcserével nem oldható meg, ez egy lényegesen komolyabb munka. Helyreállításának a tervezése folyamatban van. Ha a hatósági eljárást sikerül lezárni, az azt jelenti, hogy a kiviteli terveket most májusban átadják a kivitelezőnek.

– A vis maior helyreállítások – a rendelkezésre álló költségvetési forrásokhoz igazodóan – a nyáron kezdődnek meg. Nem akarok inkorrekt választ adni, nem tudok arra ígéretet tenni, hogy ezek a munkák idén befejeződnek; arra viszont igen, hogy a tervek elkészülnek, a munkát megkezdjük, és mind az időjáráshoz, mind a forrásokhoz, a pénzhez igazodóan végezzük.

Bartha Szabó József