Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések" műfaját.  A tévé már nem közvetíti. Az újságírók is elmentek. Üresek a széksorok.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek, a címűkben hordozzák a reményt vagy az elmarasztalást. A válaszok sem piskóták. Pótlandó a nyilvánosság hiányát, idézzük - szolidan stilizálva - legutóbbi szónoklataikat.

MSZP: Újabb csapás az innovációra?
Kormány: Az önök hibás gazdaságpolitikája következtében indokolt
és szükséges volt egyes források zárolása!

KOLBER ISTVÁN (MSZP): – Az Új Széchenyi-terv révén politikai csatározás költözött a tudomány és a kutatás-fejlesztés világába. A tavalyi évben 16 milliárd forintot zároltak az Innovációs Alapból, ezért számtalan kutatási projekt, innovatív vállalkozás, kutató és feltaláló került bajba. Az év elején máris újabb 9 milliárddal kurtították meg az alapot, új pályázatot gyakorlatilag nem lehet hirdetni. Összesen tehát a két év alatt 25 milliárd forintos zárolás érintette az innovációt, az Innovációs Alapot, lelassult, lomhává vált a rendszer, nincsenek döntések, kifizetések. Kérdezem:

• Mekkorára duzzadt az Innovációs Alap maradványa?
• Mi a céljuk ezzel a hatalmas forrással?
• Meddig tartják fenn a zárolást?
• Van-e elképzelésük a kifizetések gyorsítására?
• Mikor jutnak legkorábban pénzhez a feladatukat, a kutató-fejlesztő munkát elvégző, innovációs tevékenységet folytató vállalkozások, egyetemek és kutatóintézetek?   

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap terhére kötött támogatási szerződések gondozását s az alap kezelését a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vette át. A feladatok átadása 2011. január 31-én megtörtént. A szerződések pénzügyi és jogi átvilágítása jelenleg is folyik. Miért került erre sor? Azért, mert az előző szocialista kormányok felelőtlen és átláthatatlan forrás-felhasználási gyakorlatot folytattak. Számos korábbi pályázati cél kétes megalapozottságú, megkérdőjelezhető. Az Innovációs Alaptól teljesen független pályázati célokra is folyósítottak támogatásokat. Nem működött az eredmények számonkérése, hiányzott a rendszerből az ellenőrzés. A megítélt támogatásokat az esetek nagy részében intézményfinanszírozásra fordították. Ezért és más szabálytalanságok miatt az Európai Bizottság is vizsgálódik.

– Az önök hibás gazdaságpolitikája következtében indokolt és szükséges volt egyes források zárolása. Ezek az elkerülhetetlen intézkedések valóban az Innovációs Alapot is érintették. Az alap működési logikája az, hogy a vállalkozások innovációs járulékként befizetett forrásait az állam kiegészíti, majd pályázat útján juttatja vissza a gazdaság szereplőinek. Tettük ezt azért, hogy a vállalkozók anyagi érdeke és jogos elvárása érdekében az innovációs források felhasználása korrekt és átlátható legyen.

LMP: Látják-e a lakásprobléma összetettségét?
Kormány: Látjuk!

VÁGÓ GÁBOR (LMP): – Ma Magyarországon nem csupán a devizahitelesek számára rémkép a családi otthon elvesztése. Rajtuk kívül is sokan vannak azok, akik díj- vagy rezsihátralékuk miatt vannak a kilakoltatás szélén. A Lehet Más a Politika benyújtott egy határozati javaslatot, amely az ország előtt álló egyik legnagyobb problémát feltérképezné. A pontos adatokból kiindulva lehet csak erre a bonyolult problémára mindenkire kiterjedő megoldást adni. Szeretném nyomatékosan jelezni: nincs időnk! Másfél hónap van hátra a kilakoltatási moratórium lejártáig, s a kormány továbbra is tesze-tosza. Nem erről volt szó! Fél- és álmegoldások szivárogtak ki eddig a sajtóban. Kérdéseim:

• Látja-e a kormányzat a lakásprobléma összetettségét?
• Tisztában van-e a kormány azzal a ténnyel, hogy több mint százezer család feje felett a kilakoltatás réme lebeg?
• Van-e a kormánynak egyáltalán lakáspolitikája, vagy a gazdaságpolitika improvizációs színházához hasonlóan a lakáspolitika területén is csak fut az események után?
• Van-e felmérése a kormánynak arra, hogy pontosan milyen társadalmi rétegeket és milyen mértékben érint ez a szociális katasztrófa?
• Van-e pontos felmérése a kormánynak arról, hogy hány olyan hitelkárosult van, akit csak a moratórium véd meg a lakásának elvesztésétől?
• Hányan vesztették el már eddig a lakásukat?
• Mekkora lakásállománnyal rendelkezik az önkormányzati szektor?
• Mennyien vannak azok, akik díjhátralékuk miatt kilakoltatás előtt állnak?
• Mennyi kilakoltatási határozat van érvényben a településeken?
• Tudja-e támogatni a kormány azt, hogy felmérjük a probléma súlyát és kiterjedtségét?
• Milyen megoldásokkal készül a kormány a szociális katasztrófa elkerülésére?
• Hogyan kívánják teljesíteni azt a választási ígéretet, hogy nem lehet az utcán egyetlen család sem?

CSÉFALVAY ZOLTÁN, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – A kérdésére, hogy látja-e a kormány a lakásprobléma összetettségét, az a válaszom: látja! Úgy gondolom, hogy egy olyan lakáspolitikára van szükség, amely lehetővé teszi mindenki számára a lakás-mobilitást, tehát azt, hogy egy belátható időn belül az élethelyzetének megfelelően vagy családi állapotának megfelelően más-más lakástípusba tudjon eljutni. Ehhez a piaci alapú bérlakás-rendszer létrehozása az önkormányzati bérlakás-szektor megerősítése. Jelzem: a kormány érti és érzi a probléma összetettségét, ugyanakkor jelen pillanatban minden erő arra összpontosul, hogy a lakáshiteleiket nehezen törleszteni képes emberek számára is legyen lehetőség.

– Mi olyan megoldást szeretnénk, ahol a terhek megosztása szerepel. Nyilvánvalóan, Aki fölvette a lakáshitelt, annak is bizonyos terheket vállalni kell. És a bankoknak is, és az államnak is. Ez esetben célzott segítségre van szükség, hiszen nyilvánvalóan más helyzetben van az, aki, nem tudja visszafizetni, és megint más, aki már egy előrehaladott jogi állapotban van. Még egy lépést azért szeretnék hozzátenni: olyan megoldást kell találni, amelyik az ingatlanpiacot is újra életre kelti.

Jobbik: Kiállnak-e profitot hajszoló mobiltelefonos multi-cégekkel szemben?
Kormány: Nem indokolt a beavatkozás a piac működésébe!

FARKAS GERGELY (Jobbik): – Szinte minden, határ mentén élő embert bosszant, így nem kevés embert érint, joggal gondolhatom tehát, hogy nem egy marginális ügyről van szó. A konkrét megkeresés egy nógrádi, országhatárhoz közeli faluból érkezett, ahol a mobiltelefonok rendszeresen átváltanak szlovákiai hálózatra, ezzel megdrágítva a továbbra is Magyarországon tartózkodó előfizetők telefonköltségeit. Sőt, a kezdeményezett hívásokon túl már a fogadott hívások után is fizetni kell ilyenkor.

– E kérdéssel kapcsolatban 2010 őszén a Nemzeti Hírközlési Hatóság azt a választ adta, hogy a szolgáltatóknak nincs teljes lefedettségi és ellátási kötelezettségük, így a hatóságnak sem áll módjában erre kötelezni őket. Korábban a mobilszolgáltatókkal kötött koncessziós szerződésben a vállalt lefedettség is benne foglaltatott, azonban ez már nem így van. Emiatt az ellátottság kérdése a piaci versenyre van bízva, a szolgáltatók a hálózatukat a piaci érdekeik figyelembevételével építik csak ki. Kétségtelen tény: ezen a területen a megfelelő szolgáltatás kiépítése pluszköltségeket okozna nekik, így magas nyereség érdekében addig ezt nem is teszik meg, amíg nincsenek erre kötelezve. A vezetékes telefonszolgáltatás területén kötelezve vannak a szolgáltatók a teljes lefedettségre. Véleményünk szerint egy ilyen rendeletre lenne szükség a mobilszolgáltatók esetén is. A kérdéseim tehát:

• Mit kíván tenni a kormány annak érdekében, hogy a problémával érintett területeken is megfelelő minőségű mobiltelefon-szolgáltatást vehessenek igénybe az ott lakó állampolgárok?
• Kiállnak-e az előfizetők érdekeiért a pusztán profitot hajszoló multicégekkel szemben?

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – A felvetett probléma valós, az okokkal egyetértünk, a következtetésével nem. Magyarországon nemcsak a lakossági mobiltelefon-ellátottság mértéke kimagasló, hanem a területi lefedettség is. A határövezetben valóban előfordul szándékolatlan roaming, amely tudatos fogyasztói magatartással meggyőződésünk szerint megelőzhető. A mi feladatunk az, hogy tudatos fogyasztói magatartásra ösztönözzük a szolgáltatást igénybe vevőket, a szolgáltatói oldalon pedig meg kell teremtenünk a fogyasztók megfelelő tájékoztatásához szükséges jogszabályi feltételeket. A mobilkészülékek használati módjának ismertetésével óvhatjuk meg az előfizetőket, a fogyasztókat a szándékolatlan roamingolás hátrányos következményeitől.

– Képviselő úr! A mobilpiacon egymással versengő szolgáltatóknak kifejezetten érdeke az elérhető legjobb szolgáltatás biztosítása, a hálózat kialakítása. Ilyen piaci viszonyok között nem látom indokoltnak az állami szabályozóeszközökkel való beavatkozást a piac működésébe, a hangsúlyt inkább a fogyasztók megfelelő tájékoztatására kell helyezni.

MSZP: Koncepció vagy esetlegesség alakítja a hazai munkahelyteremtést?
Kormány: Tettünk és teszünk lépéseket!

SÓS TAMÁS (MSZP): – A munkanélküliek 53 százaléka egy évnél hosszabb ideje keres állást Magyarországon. A munkanélküliség időtartama 2,5 hónappal hosszabb, mint egy évvel ezelőtt. Koncepció nélkül, ad hoc módon születnek döntések a hazai foglalkoztatáspolitikát érintően. A költségvetésben is csökkentek az igazán rászorultak részére biztosítható források, például közmunkára is kevesebb jut az idén, mint az előző esztendőben. Ezrek kerülnek a mostaninál is rosszabb életkörülmények közé, s esélyük sem lesz arra, hogy kikerüljenek a mélyszegénységből. Ezzel párhuzamosan nemcsak a közvetlenül érintettek életminősége romlik jelentősen, hanem családtagjaik, gyermekeik helyzete is, és sajnálatos módon tovább fognak lefelé csúszni azon a bizonyos lejtőn, ahonnan azután már tényleg nincs kiút számukra.

• Milyen konkrét intézkedéseket kívánnak tenni?

CSÉFALVAY ZOLTÁN, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: - A kormány a foglalkoztatáson alapvetően úgy szeretne segíteni, hogy olyan gazdasági környezetet teremt, ahol megéri új munkahelyet létrehozni. Ehhez pedig az államháztartást kell stabilizálni, az államadósságot kell csökkenteni, az adószintet kell csökkenteni mind a vállalkozások, mind a lakosság számára. Olyan adórendszer kell, amelyik munkára ösztönöz, az adminisztrációs terheket kell csökkenteni. A Széchenyi-tervvel pedig lehetővé kell tenni, hogy racionálisabban legyenek felhasználva az uniós források. Ezek érdekében tettünk és teszünk lépéseket. Együtt fogják megteremteni azt, hogy minél több új munkahely jöjjön létre Magyarországon.

MSZP: Mikor kívánják végre nyilvánosságra hozni
a nemzeti eszközkezelő társaság létrehozásával kapcsolatos elképzelések részleteit?
Kormány: Mindennek megvan a sorrendje!

SIMON GÁBOR (MSZP): – Miniszterelnök úr már tavaly júniusban bejelentette, hogy hamarosan létrehozzák a nemzeti eszközkezelő társaságot. Szeptemberben újabb ígéretet kaptunk, hogy október közepére már koncepcionálisan is kidolgozzák ennek a feltételrendszerét. Aztán eljött a 2011-es év, amikor a már csaknem féléves csúszás után Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes azt mondta: készül a nemzeti eszközkezelő társaságról szóló jogszabály.

– Több százezerre tehető azoknak a családoknak a száma, akik egyre reménytelenebb és kilátástalanabb helyzetben vannak. Nagy tisztelettel kérem államtitkár urat, tegye meg azt a szívességet, hogy nem kezd el visszamutogatni az elmúlt nyolc évre meg az elmúlt húsz évre. Önök lassan egy éve kormányon vannak: most van egy probléma, amelynek a megoldásával eddig nem tudnak megbirkózni. Legyen kedves valami konkrétumot is mondani, mert az elméleti fejtegetésből már mindannyiunknak elege van. Kérdezem:

• Mikor kívánják végre nyilvánosságra hozni a nemzeti eszközkezelő társaság létrehozatalával kapcsolatos elképzelés részleteit?
• Mi az, amivel valójában meg tudja nyugtatni a bajbajutottakat a kormány?

CSÉFALVAY ZOLTÁN, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Ön ugyan arra kért, hogy ne mutogassak visszafelé, de azért két adatot hadd olvassak fel, a probléma nagyságát jelezve: 2004-ben a háztartások teljes hitelállományának kevesebb mint 10 százaléka volt devizában, a többi forintban. 2010-ben totálisan fordított a helyzet, a háztartások teljes hitelállományának - amely időközben 8000 milliárd forintra emelkedett - majdnem 80 százaléka devizában van, míg forintban alig valamivel több, mint 20 százaléka. Nem akarok visszamutogatni, de nyilvánvaló, hogy elindult egy folyamat, meglódult a devizában való eladósodás, és ez óriási teher a gazdaság egészén. Ha nem sikerül az államháztartást konszolidálni, stabilizálni és az adósságot csökkenteni, akkor ezt a problémát sem lehet megoldani. Mindennek megvan a sorrendje.

– Az eszközkezelővel kapcsolatos egyeztetések és munkák folynak, az alapelvek ebben az esetben világosak. A terhek megosztására van szükség az állam, a banki szektor és az adósok között. Ez minden félnél, minden egyes esetnél egyedi megoldásokat kíván. Ugyanakkor célzott segítségre van szükség. Nyilvánvalóan - ha már az állam is fordít rá forrásokat - azokat a rétegeket célszerű segíteni, amelyek a legnehezebb helyzetben vannak. Azt tudom mondani, hogy a kormány és képviselői tárgyalnak a megoldásról a bankokkal.

Miként lehetne közös erővel megmenteni és továbbfejleszteni
a Kiskunmajsán található '56-os komplexumot?

WITTNER MÁRIA (Fidesz): – Hazánk első '56-os múzeumát Pongrátz Gergely Kiskunmajsán alapította, mivel Budapesten sehol sem engedte a városvezetés a múzeum létrehozását. Épületét eredetileg a két világháború között építették, Klebelsberg Kunó közoktatási miniszternek köszönhetően iskolaként működött 1945-ig. Az önerőből felépült múzeum 1999-ben nyílt meg, azóta fogadja a látogatókat. A komplexumnak része az ifjúsági tábor, amelynek avatása 2004-ben volt. Célja, hogy a Kárpát-medencei fiatalok, az országbeliek, az erdélyiek, felvidékiek, délvidékiek, kárpátaljaiak minél többet hallhassanak arról, hogy mi is történt 1956-ban. Juhász Pintér Pál szervezi évek óta.

– Pongrátz Gergely halála óta azonban nem megnyugtatóan rendeződnek a dolgok. Érdekes tény, hogy egy volt szocialista országgyűlési képviselő is helyet kapott az alapítványban, amit én elfogadhatatlannak tartok. Javasolom, hogy jöjjön létre egy új alapítvány és kuratórium, amelyben illetéktelen személyek ne szerepeljenek. Indítványozom, hogy a kiskunmajsai múzeumot mentse meg a kormány, hogy ne IBUSZ-nyaralóként működjön, hanem úgy, ahogy Pongrátz Gergely megálmodta: a magyar fiatalok számára az '56-os múlt megismerésére.

• Lát-e a kormány fantáziát a megmentésében?
• Miként tudja megoldani a támogatás kérdését?
• Miként oldható meg egy új alapítványi, hiteles alapítványi kuratórium felállítása?

HALÁSZ JÁNOS, nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: – A kiskunmajsai muzeális emlékgyűjtemény fenntartója az '56-os Történelmi Alapítvány. Szakmai munkájának kiegészítő támogatására szolgálnak a Nemzeti Kulturális Alap múzeumi kollégiumának, valamint az Európai Unió társadalmi megújulás operatív programnak a pályázatai. A jelen költségvetési helyzetben a nemzeti együttműködés kormánya a lehetőségeihez képest segíteni szándékozik a múzeum létének megőrzésében. Az alapítvány alapító okiratát - a polgári törvénykönyv paragrafusai értelmében - azonban csak indokolt esetben és csak az alapító módosíthatja, így annak, valamint a kuratórium személyi összetételének megváltoztatására, módosítására a kormány nem jogosult.

Bartha Szabó József