„Hazának füstje is kedvesebb, mint idegen országnak tüze. – Patriae fumus igni alieno luculentior. ”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban az azonnali kérdések műfaját. Az elnök csenget, hosszasan csenget, rövid szünetet rendel el, mert vége az interpellációknak, vége a „kötelező szavazás" okozta frakciófegyelemnek, a képviselők zöme elindul a büfébe, a folyosóra vagy egyéb szükséges dolgait végezni.  Pillanatok alatt harmadnyian maradnak. Így kezdődik. Mindig így kezdődik. Mégis, a siker egyik oldalon sem kétséges: minden párt hálásan megtapsolja a szószóját! Legutóbbi szónoklataikból szolidan stilizálva – hangzavarokat, bekiabálásokat mellőzve – tallózunk.

Vannak-e leporolandó akták a Portik-ügyben?

HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): – Legfőbb Ügyész úr! Az elmúlt napokban őrizetbe vett a rendőrség a Portik-ügyben játszott szerepe miatt egy hódmezővásárhelyi vállalkozót. Ezen személlyel kapcsolatban az ügyészségnek már évekkel ezelőtt hivatalból volt lehetősége értesülni egy erősen vitatható jogügyletről.

– Néhány mondatban most felelevenítem: Hódmezővásárhely közgyűlése a Vöröskereszt utca 5. szám alatti volt iskolaépületet 2007-ben kivonta a város forgalomképtelen törzsvagyonából, majd pályáztatás nélkül eladta a Portik Tamás érdekeltségi körébe tartozó Generál Média Kft.-nek, és mindezt tette egy sürgősséggel összehívott, rendkívüli és zárt közgyűlésen.

A cég –  mint ismeretes –  különféle chat- és közösségi weboldalakat üzemeltet, és némelyek ezek közül –  mondjuk így –  kifejezetten felnőtt tartalmúak. Az iskolaépület és a hozzá tartozó telek értékét az ügylet során feltűnően alacsonyan állapították meg; valószínűleg igaza lehet azoknak, akik szerint a hivatalosan 40 millióra becsült ingatlan árát 80-100 millióban határozzák meg. Valójában azonban az épületért egyetlen fillért sem kapott az önkormányzat, hiszen azt internetes hirdetésekért cserélték el, azaz a cég havi 670 ezer forint összegben hirdetési felületet biztosított öt éven keresztül Hódmezővásárhely önkormányzata számára az általa üzemeltetett weboldalakon. A város akkori polgármestere, Lázár János volt az épület sorsát megpecsételő közgyűlési napirend előterjesztője, és a sajtónyilatkozataiban ezt büszkén vállalta is.

– Tisztelt Legfőbb Ügyész úr! Értesüléseink szerint az ügyészség foglalkozott ezen üggyel, de egykori véleményük szerint semmilyen bűncselekmény gyanúja nem merült fel. Mégis kérdezem:

• Most, hogy ország-világ számára ismertté válhattak Portik Tamás, az olajos keresztapa viselt dolgai, nem tervezi-e a vádhatóság, hogy leporolja a régi aktákat, és felülvizsgálja a korábbi álláspontját?

+

POLT PÉTER (legfőbb ügyész): – Tisztelt Képviselő asszony! Vannak leporolt akták a nevezett személlyel összefüggésben, nem is egy. Sajnos van olyan is, amelyet már nem lehetett leporolni, hiszen bekövetkezett az elévülés. De komoly más ügyekben van folyamatban eljárás, olyannyira, hogy egy emberöléses ügyben az első tárgyalásra május 17-én fog sor kerülni, miután az ügyészség ez év februárjában vádat emelt. És vannak más ügyek is, nagyon komoly emberöléses ügyek, amelyek a ’90-es években történtek, és mindmáig megoldatlannak tűntek. Úgy néz ki, hogy jó úton haladunk több ilyen ügynek a felgöngyölítésében, és ez, azt gondolom, nagyon nagy lépés az ország közbiztonságának és általában a jogbiztonságnak a megteremtése érdekében.

– Tisztelt Képviselő asszony! Konkrét ügyre kérdezett rá. Ebben az ügyben május 1-jén történt két őrizetbe vétel, és folyamatban van a nyomozás. Ez valóban nem egy mai ügy, de a nyomozás korábban is folytatódott, méghozzá adócsalás ügyében. Erre az adócsalásra új adatok merültek fel, ennek keretében kerülhetett sor az őrizetbe vételre, és természetesen minden részletét és folyományait ennek az ügynek vizsgáljuk. Én azt tudom mondani, hogy az adócsalás annak a cégnek a részéről merült fel, amelynek a vezetőit, illetve tagjait most őrizetbe vették.

+

HEGEDŰS LORÁNTNÉ: – Legfőbb Ügyész úr! Ha jól értem, akkor ezek szerint ön most azt mondta, hogy igen, van remény arra, hogy erre a konkrét ügyre visszatérjenek. Értelmezésünk szerint itt hűtlen kezelés történt az önkormányzat részéről, de nyilván ez a vádhatóság dolga, hogy eldöntse, hogy pontosan mi történt, hogy történt. Az biztosan megáll, hogy különösen nagy az értékaránytalanság, amilyen értéken ez az ingatlan gazdát cserélt, tehát kérném, hogy ezt feltétlenül és különösen is vizsgálják. Az elmúlt napokban a sajtóban nyilvánosságot látott az is, hogy a Portik-ügyben képbe került egy magas beosztású fideszes, egyes megfogalmazások szerint egy jelenlegi kormánytag. Tehát ebben a kérdéskörben is megnyugtató és tisztességes választ remél a közvélemény. Kérem, hogy a vádhatóság ez alapján vizsgálja ki az ügyet.

+

POLT PÉTER: – Tisztelt Képviselő asszony! Természetesen az ügyészség mind nyomozati jogkörében eljárva, mind pedig nyomozásfelügyeleti jogkörében eljárva minden ügyben, így ebben is az objektív igazság kiderítésére törekszik, a törvényesség legteljesebb mértékű betartásával. Szeretném felhívni a figyelmét arra, amit mondtam, hogy az adatok alapján a nyomozásban adócsalás bűncselekménye az, aminek a gyanúja felmerült, és az adócsalást az őrizetbe vett személyek részéről látjuk egyelőre megállapíthatónak, és nem arról a szegmenséről van szó az ügynek, amelyet ön említett. Amennyiben persze adatok merülnek fel, akkor mindent megvizsgálunk, de jelenleg erre nézve ezek az adatok vannak a birtokunkban, és ezekre nézve folytatja a hatóság az eljárást.

Sikeres-e a szocialisták által romba döntött önkormányzatok megsegítését célzó kormányzati mentőakció?

GELENCSÉR ATTILA (Fidesz): – Képviselőtársaim! Mára már közismert mindenki számára, hogy a szocialisták gazdaságpolitikájának fő sodra, mondhatni szubsztanciája, eladósítani mindenáron, elvonni, megszorításokat eszközölni, aztán hitelfelvételbe, adósságcsapdába kényszeríteni. Ezt tették a nemzeti költségvetéssel, ezt tették az önkormányzatokkal, a családokkal. Gyurcsány Ferenc őszödi beszédétől elhíresült 2006. évben nemcsak morálisan és erkölcsileg, hanem gazdaságilag is elszabadult a pokol. Évről évre romlott a pénzügyi helyzet.

– Államtitkár úr! Az új kormánynak ezzel kellett megküzdenie. Létrehozta a stabilitási törvényt, ami a hitelfelvételt korlátozza az önkormányzatok tekintetében, létrehozta az önkormányzati törvényt, ami egy új feladat- és hatásköri struktúrát jelentett, és az adósságátvállalást. Kérdezem tehát:

• Sikeres-e a szocialisták által romba döntött önkormányzatok megsegítését célzó mentőakció?

+

TÁLLAI ANDRÁS, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Hát, valóban nehéz örökség, amit a szocialisták hagytak, hiszen ha a 8 évet egy szóban kell kifejezni, az az eladósítás…. Röhöghetnek, uraim, de azért 12 000 milliárddal mégiscsak növekedett az államadósság, és közel 7000 milliárddal a magyar családok devizahitel-állománya. Ezt is önöknek köszönhetik. Az önkormányzatok adóssága 300 milliárdról 1200 milliárdra, tehát négyszeresére növekedett… Hiába ordítoznak, tovább eladósítani most már nincs lehetőségük.

– Uraim, amit önök tönkretettek, csődbe vittek, fizetésképtelenné tettek, azt a Fidesz–KDNP- kormány  megpróbálta, megpróbálja helyrehozni. Több nagy lépés történt,  emellett sok apró. Az egyik az új önkormányzati törvény megalkotása volt, amely teljes egészében új feladatrendet szabott az állam és az önkormányzatok között. A finanszírozási rendszer kialakítása, elindult a feladatfinanszírozás irányába, és talán a legnagyobb horderejű lépés az adósságkonszolidáció. De a munka még nincs befejezve, hiszen az adósságkonszolidációnak az 5 ezer lélekszám fölötti településeknél – 277-ről van szó és 610 milliárd forintos összegről – június 28-ig történik meg a szerződések megkötése a bankok, az állam és az önkormányzatok között. Igaz ez a finanszírozási rendszerre is, ott is van még teendőnk. Egy biztos, uraim, hogy amit önök elrontottak, azt mi ebben a ciklusban az önkormányzatok terén is helyre fogjuk hozni.

+

GELENCSÉR ATTILA: – Államtitkár úr! Köszönöm szépen a válaszát. Sajnálattal tapasztalom, hogy a szocialistáknak most sem drága semmi, egyszerűen képtelenek visszaemlékezni arra, amikor nem volt drága nekik az, hogy még a gyermekek étkeztetését is hitelből kellett finanszírozni az ő idejükben. Nem volt drága számukra az sem, hogy a közüzemi számlákat is hitelből kellett az önkormányzatoknak fizetni. És nem volt drága az sem, hogy az idős emberek szociális ellátását is hitelből kellett abban az időben finanszírozni.

+

TÁLLAI ANDRÁS: – Képviselő úr! Én nem tartom olyan viccesnek, mint a szocialisták első padsoraiban ülők az önkormányzati rendszer tönkretételét. Ha megengedik, én inkább a munkával folytatnám, hiszen valóban van még teendőnk. A finanszírozási rendszer tekintetében joggal reménykedhetnek azok a települések, ahol feszültséget, gondot okozott okoz az átmenet, hogy a meglévő költségvetési tartalékból pótfinanszírozást fognak kapni. És joggal reménykedhetnek azok az önkormányzatok is, amelyek nem kerültek be az adósságkonszolidációba, több mint 1200-an vannak, amelyek elsősorban a fejlesztéseik megvalósulásánál fognak majd előnyt élvezni. A hátralévő időszak feladata, hogy ezt a rendszert kidolgozzuk, és így lesz majd teljes, egész és kerek az új önkormányzati rendszer.

Trafikmutyi, ami milliók igazságérzetét sérti!

JÓZSA ISTVÁN (MSZP): – Államtitkár úr! A Fidesz trafikmutyija valójában milliók igazságérzetét sérti, és nem csak a dohányosok körében. Most, hogy kitört a botrány, Lázár János hirtelen megvilágosodott, és újra értékelné néhány vesztes trafik ügyét. Miután korábban kijelentette, hogy a trafikpályázatokat méltányos eljárásban ítélték oda, a döntéseket az állami tulajdonú Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. hozta meg, legalábbis papíron, csak az a kérdés, hogy ki fogta a ceruzát; ki fogta a ceruzát a döntést megelőzően, ki döntött valójában. Orbán Viktor miniszterelnök beszólt az államtitkárának, hogy felül kell vizsgálni. Nos, ha most felülvizsgálják, akkor kérdezem: 

• Ezek szerint tényleg fideszes vezetők befolyásolták a leendő trafikjogok kiosztását, vagy most akarják befolyásolni, amikor felülvizsgálják az egészet?
• Igaz volna a hír, hogy politikai alapon született a döntés a koncessziós jogokról, és a Fidesz-haverok kapták a legjobb trafikokat?
• Ha szakmai alapú döntések születtek, akkor most milyen szakmai kérdéseket vizsgálnak felül?
• Egyáltalán, miért forgattak ki több tízezer embert a szerény megélhetéséből?
• Miért kellett ez önöknek?
• Miért a Fidesz-vezetők baráti köre vitte el a legjobb trafikok ezreit?
• Hol itt az igazság?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Számomra már az is üdítő, hogy ön itt akkor beszél, amikor szót kap, és nem bekiabál. Úgyhogy örömmel válaszolok.  Igen, célunk hogy a dohányzást visszaszorítsuk, még akkor is, hogy ön szerint ez milliók jogos érdekeit sérti. Tehát meggyőződésem, hogy ez az irány, amit ebben követünk, helyes.

– A másik a trafikjog kérdése. Erre megvannak a jogszabályok, a koncessziós jogszabály. Ennek a betartása ellenőrizhető, és amikor az eljárás be fog fejeződni, akkor a jogszabályi keretek között önöknek minden olyan adat rendelkezésére fog állni, amit a kormánynak vagy a kormány nevében eljáró szervezetnek megtartani, követni, dokumentálni és bemutatni kell. Kérem, hogy addig az időpontig legyen türelemmel. Mást nem tehet ön sem, én sem.

+

JÓZSA ISTVÁN: – Államtitkár úr!  Ön jól képzett tisztviselőként mindig a törvényre hivatkozik. De ezt a törvényt, ezt a rablótörvényt önök alkották, az önök kétharmados többsége veszi el a jogos tulajdonosaitól a trafikot és adja oda azoknak, akiknek még csak üzleti tervük sincs.

– Államtitkár úr!  Államtitkár úr! Mitől nem fiktív az az üzleti terv, amibe nem kell beleírni az üzlethelyiséget, nem kell hozzá üzlet? Önök fiktív pályázatokra ítélték oda ezeket a jogokat. És mitől pályázat az, amiben nem lehet licitálni arra az egyszerű dologra, hogy mennyit fizet be koncessziós díjként az államnak? Ezen a ponton az államot is kár érte, tehát önök hűtlenül kezelték az állam koncessziós jogait, hogy ki mennyit fizet érte. A haveroknak alacsony áron, fix áron ítélték oda. Úgy gondolom, hogy ez a válasz elfogadhatatlan.

Arra válaszoljon: miért hoztak olyan törvényt, amely rablás a kisemberekkel szemben?

+

FÓNAGY JÁNOS: – Képviselő úr! A Magyar Országgyűlés a magyar törvényeket az erre vonatkozó alkotmányos keretek között, egyébként az önök részvételével hozza. Ez esetenként az önök támogatásával, esetenként az önök ellenérzésével valósul meg, de azt nagyon remélem, hogy ön sem gondolja, hogy pillanatnyi, nagyon rövid távú politikai érdekek miatt a Magyar Országgyűlés legitimitását, a magyar törvényhozás tekintélyét és méltóságát érdemes megkérdőjelezni. Amint erre a törvény lehetőséget ad, önöknek ezekbe szabad betekintésük lesz, és ön is meggyőződhet arról, hogy amit ön mondott az előbb, az sem nem megalapozott, sem nem igaz, sem nem – keresem a megfelelő szót – sportszerű.