„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze. – /Patriae fumus igni alieno luculentior.”/

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések” műfaját.  A tévé általában már nem közvetíti. Az újságírók is elmennek. Üresek a széksorok.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek már  a címűkben hordozzák az  állásfoglalást. A válaszok sem piskóták: félreérthetetlenül visszautasítják a vádaskodást, sötét múltra emlékeztetnek, szebb jelenről, s még szebb jövő reményével bíztatnak. Szolidan stilizálva – udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat - tallóztuk legutóbbi szónoklataikat.

Segítik-e az önkormányzatokat az egyre emelkedő tranzakciós illeték miatt?

Tóth József (MSZP): – Államtitkár Úr! Korábban már felhívtam a figyelmet arra, hogy az önkormányzati fenntartású intézmények alszámláinak megszüntetése és önálló bankszámlára való kötelezése miatt az önkormányzatok kétszeresen fizetik meg a tranzakciós illetéket. Ennek a konstrukciónak az önkormányzatok életében nincs gyakorlati előnye, komoly anyagi hátrányt viszont jelent a tranzakciós illeték bevezetése óta. A kormányzati retorikával szemben a valóság az, hogy a pénzügyi szolgáltatók továbbhárítják a szolgáltatást igénybe vevőkre, ezért a tranzakciós illeték újabb emelése miatt az önkormányzatok súlyos árat fizetnek. Az általam vezetett önkormányzat és gazdasági társaságai, valamint intézményfenntartói esetében a többletköltség éves szinten megközelíti a 40 millió forintot. Ez országosan akkor több száz millió, de szerintem közelebb van az 1 milliárd forinthoz.

– Államtitkár Úr! Jóval kevesebb lenne, ha korábbi szabályoknak megfelelően az intézményeknek az önkormányzat bankszámláján egy-egy alszámlájuk lenne, mert a számlán belüli átvezetés után nem kell tranzakciós illetéket fizetni. Ezért kérdezem:

Tervezi-e a minisztérium az intézményi alszámlák nyitását újból lehetővé tevő - önkormányzatok számára - előírás vagy rendelkezés megtételét?

Tervezi-e a minisztérium, hogy az egyéb illetékekhez hasonlóan mentesíti az önkormányzatokat a tranzakciós illeték megfizetése alól?

+

Cséfalvay Zoltán, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! A költségvetési szervek gazdálkodási jogkörüktől függetlenül az adózás rendjéről szóló törvény hatálya alá tartoznak. A jogszabály értelmében a költségvetési szerveknek legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkezni. Ennek oka az, hogy a költségvetési szervek foglalkoztatók is egyben, így ezzel kapcsolatos adókötelezettségüket a törvény alapján csak pénzforgalmi számla útján teljesíthetik.

– Képviselő Úr! A pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése szorosan illeszkedik ahhoz az adópolitikai célkitűzéshez, hogy a munkát és a jövedelmet terhelő adók csökkenjenek, és mivel egyensúlyra van szükség, ezért a hangsúly egyre inkább a forgalmi, fogyasztási típusú adók felé tolódik el. A kormány célja, hogy ezzel az eszközzel is segítse a munkavállalási hajlandóságot és a foglalkoztatás növekedését úgy, hogy ne veszélyeztesse az államháztartási egyensúlyt.

– Képviselő Úr! Felhívom a figyelmét arra is, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték fizetési kötelezettsége a pénzforgalmi szolgáltatót terheli. Ennek megfelelően az önkormányzatok esetében tranzakciósilleték-fizetési kötelezettség alóli mentesítés kérdése fel sem merülhet.

Megjegyzem továbbá, hogy a szabályozás egyetlen rendelkezése sem ad felhatalmazást arra a pénzforgalmi szolgáltatónak, hogy a pénzügyi tranzakciós illetéket közvetlenül áthárítsák az ügyfelekre. A tranzakciós illeték jogosulatlan áthárítása ügyében a felügyelet már számos alkalommal indított eljárást, ennek megfelelően több bankot is kötelezett a jogtalanul beszedett összegek visszafizetésére.

Mit tesz a legfőbb ügyész a korrupció ellen?

Karácsony Gergely (független): - Legfőbb Ügyész Úr! A Párbeszéd Magyarországért aktivistái július végén a Legfőbb Ügyészség épülete előtt kérdezték önt azzal kapcsolatosan, hogy miért nem lép fel az állami korrupcióval szemben. Egy olyan időpontban tettük ezt, amikor szinte minden napra jutott hír, a földbérletekkel, a trafikpályázatokkal vagy éppen a közbeszerzésekkel kapcsolatosan, korrupció gyanúja miatt.

– Legfőbb Ügyész Úr! Lehet tudni, hogy az elmúlt években egy soha nem látott koncentráció alakult ki a közbeszerzési piacon. Láttuk azt, hogy számos ügyben feljelentés született. Hangfelvétel bizonyítja azt, hogy voltak olyanok, legalábbis egy magyarországi városban, akik politikai befolyásukat fölhasználva próbálták ezeket a pályázatokat befolyásolni, mégsem az ott lefülelt politikusok ellen indult vizsgálat, hanem éppen az ellen, aki ezt a hangfelvételt nyilvánosságra hozta.

– Legfőbb Ügyész Úr! Ön és a hivatala csupán a Fidesz vette pártfogásába, és kritizált minket azzal kapcsolatosan, hogy egy pártatlan intézményt próbálunk támadni. Azt gondolom, hogy a legfőbb ügyész, ha valóban pártatlan, akkor nem szorul a Fidesz támogatására, ezért újra szeretném önnek feltenni azokat a kérdéseket, amelyeket már nyáron megfogalmaztunk.

Miért nem indított a legfőbb ügyész az elmúlt időszakban egyetlen ügyben sem vizsgálatot közbeszerzési ügyek kapcsán?

Miért nem indított a legfőbb ügyész az elmúlt időszakban egyetlen ügyben sem vizsgálatot közbeszerzési ügyek kapcsán?

Miért nem vizsgálódtak önök a földbérletpályázatok ügyében, ahol szintén nap mint nap találkozunk botrányokkal és amelyek kapcsán egyébként legutóbb már elindult egy másik hatóság részéről egy vizsgálat?

A trafikügyek pályázatai kapcsán miért nem indított a Legfőbb Ügyészség egyetlenegy vizsgálatot sem?

Miért nem tesz semmit a korrupció ellen?

+

Polt Péter, legfőbb ügyész: – Képviselő Úr! Az ügyészség a korrupciót mint jogi jelenséget tudja csak kezelni, ezt követeli meg az alkotmányosság, ezt követeli meg a jogbiztonság is. Ez annyit jelent, hogy az ügyészség nyomozást akkor indíthat, hogyha a bűncselekmény elkövetésének gyanúját keltő konkrét tények állnak rendelkezésére, és a büntetőeljárási törvényben meghatározott módon jutnak ezek a tudomására.

- Képviselő Úr! A közérdekvédelmi tevékenység ugyancsak hasonló módon rendkívül szigorú feltételekkel folytatható az ügyészség részéről. Az ön által első ízben említett esetben ezek a feltételek nem álltak fenn, ezért nem is indíthatott, nem indíthatott az ügyészség eljárást. Egyébként ha bármikor feljelentés van, a feljelentést kivizsgáljuk, és arra megfelelő választ adunk. A földhaszonbérletnél vizsgáltuk a tevékenységet közérdekvédelmi eszközökkel, törvénysértést nem találtunk. Feljelentés is volt, ezekben az ügyekben eljártunk. Egy esetben büntetőeljárást sikerült indítani, de ott sem korrupciós cselekmény miatt. Az eljárás folyamatban van. Ugyanez a helyzet a trafikkoncessziók ügyében is. Számos feljelentés született, ezeket egyesítettük. Egy eljárásban vizsgálja ezeket az ügyészség. Hozzáteszem, hogy szó nincsen a feljelentő elleni eljárásról, hanem az ő feljelentése alapján folyik a vizsgálat. Megjegyzem, maguk a feljelentések nem tartalmaznak korrupciós bűncselekményt, más bűncselekmények miatt folyik az eljárás.

– Képviselő Úr! Biztosíthatom arról, hogy ha törvénysértésre utaló jel van, az ügyészség eljár, és mindent megtesz a megsértett jogrend helyreállítása érdekében.

Vannak, akiktől a még több pénz reményében az alapvető jogokat is meg lehet tagadni?

Bertha Szilvia (Jobbik): – Államtitkár Úr! A Hungaroring környezetében lakók és önök is pontosan tudják, hogy a Hungaroring jogtalanul és megfelelő szakhatósági engedélyek nélkül üzemel, és mindennapos működése során a megengedett határértéket jócskán meghaladó zajszintjével lehetetlenné teszi a normális életet a környezetében. Ezzel súlyosan sérti az ott lakók legalapvetőbb emberi jogait.

– Államtitkár Úr! A jogszerű működést önök egy meglehetős svédcsavarral akarják megteremteni: nem a zajvédelmi beruházásokat követelik meg a Hungaroringtől, hanem hoznak egy rendeletet, amely lehetővé teszi számukra akár az abszurd mértékű zajkibocsátást is. Ezzel azonban csak egy látszólagos jogszerű működést érnek el, ettől még az ott lakók alapvető jogait továbbra is immár az önök segédletével folyamatosan sárba tiporják. A problémák körülbelül tíz éve kezdődtek, mióta naponta rendeznek gyorsasági kisversenyeket, gumiteszteket, és magánhasználatra is bérbe vehető. A tulajdonosok ezekkel akarják kiegészíteni a nagy versenyeken szerzett bevételüket. Az ott lakó, odaköltöző emberek mostanáig méltán gondolhatták azt, hogy az alapvető jogellenes működést előbb-utóbb a szakhatóság megszünteti, és a beígért zajvédelmi beruházás megvalósul. Ugyanis létezik szakszerű, pont a Hungaroring kérésére kidolgozott megoldás. Ehelyett önök inkább megemelik a zajhatárokat, és álszent módon azt vetik az emberek szemére, hogy nem lelkesedtek a felajánlott 6 méteres betonfalért a kertjük végében.

– Államtitkár Úr! Az ott lakók alaptörvényben is lefektetett jogait valamilyen módon biztosítani kell. Amennyiben annak megtiprásában önök partnerek, akkor a felelősségben is osztoznak, nyilván majd a kártérítésekben is. Ez a helyzet mindenképpen pénzbe fog kerülni. Kérdés:

Mennyibe és hogy kinek, ki viseli annak terheit?

Illés Zoltán, vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: – Kedves Képviselő Asszony! Remélem, hogy elhiszi nekem: nem tartozom a Forma-1 támogatóinak lelkes táborába környezetvédőként, amikor benzinbűzről vagy mondjuk, zajhatásról vagy levegőszennyezésről tudunk beszélni. Tehát ha rajtam állt volna, mint ahogy nem, évtizedekkel ezelőtt, akkor nem is épült volna meg, de ezzel az adottsággal együtt kell élnünk, hiszen ott létezik. A tetejébe a helyszín sem volt megfelelő a létrehozatal, például a zajhatások tekintetében.

– Kedves Képviselő Asszony!  Lehet, hogy önt nem jól tájékoztatták, akkor engedje meg, hogy a kérdése alapján én is választ adjak. Nevezetesen, eddig reggel 6 és este 10 óra között szabályozták nappali tevékenységként és este 10 és reggel 6 között éjszakai tevékenységként az ott zajló eseményeket. Most reggel 8 óráig tart az éjszakai időszak, és még szigorúbb lesz a határérték zajkibocsátás esetén. Tehát pont fordítva: ugyan a nappalnak minősülő időszakban megemelnék a zajhatás határértékét, de ellentételezésként a sokkal fontosabb éjszakai és esti időszakban még szigorúbb lesz a tervezet szerint.

- Kedves Képviselő Asszony!  Semmi sem végleges egyelőre. Az azonban abszurd, hogy a lakosság maga tiltakozott az ellen, hogy zajvédő falakat építsen a Hungaroring, és ők maguk fellebbezték meg az idevonatkozó eljárásokat. Tehát akkor a zajhatást mi magunk akarjuk csökkenteni és a lakosságot ezáltal megvédeni.

Mikor lesz a berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórházban CT-berendezés?

Vitányi István (Fidesz):  – Államtitkár Úr! A rendszerváltás óta a berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórház folyamatosan komoly támogatásban és fejlesztésben részesült, amivel sikerült elérni, hogy európai szintű, magas színvonalú fekvőbeteg-ellátásban vehetnek részt a betegek. Ebben az évben több mint 2 milliárd forintos fejlesztés valósult meg, 1,5 milliárd forint körüli összeg építési beruházásra, 600 millió forint körüli összeg pedig gép-műszer felújításra, illetőleg beszerzésre fordítódott.

– Államtitkár Úr!  Köztudomású, hogy a CT a gyakorlatban valamennyi szerv diagnosztikájában használatos, olyan esetekben, amikor más módszerrel nem állapítható meg pontos diagnózis, illetve az pontosításra szorul. Az eljárás képes nagyon pontos és nagy felbontású képet adni bármelyik szervről. Olyan esetekben is eredményesen használható, ahol más vizsgálati módszerek nem túl sikeresek. Nagy segítséget jelent a betegségek felderítésében és a pontos diagnózis megállapításában. Kimutatható a szervek daganatos, gyulladásos betegsége, sérülése, vérzése. Jelenleg Hajdú-Bihar megyében két CT van, és mindkettő Debrecenben. A betegeknek egyrészt sokat kell utazni a CT igénybevételéhez, másrészt - a sürgős eseteket kivéve - igen hosszú a várakozási idő. Köztudomású, hogy a betegségek időben történő felfedezése mennyire fontos. A kórház néhány hónappal ezelőtt beszerezte a CT-t.  Ismert tény, hogy a CT-berendezéssel elvégzett vizsgálatokkal emberi életeket lehet megmenteni. Ezért kérdezem, várva megtisztelő válaszát:

Mikor lesz lehetőség arra, hogy a kórház a manapság már nélkülözhetetlen CT-berendezésre tegyen szert, illetve - hiszen már a gépünk megvan - OEP-finanszírozás befogadására? 

+

Szócska Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő Úr! Az eredeti kérdés akkor fogalmazódott meg, amikor még keresték a lehetőségét Berettyóújfalun, hogy legyen CT. Örömömre szolgál, hogy a GYEMSZI közreműködésével a kórház beszerezte a CT-készüléket. A befogadási eljárás, a többletkapacitási befogadási eljárás jelenleg folyamatban van, rövidesen döntés születik.. Én a magam részéről is az augusztus 7-ei átadóünnepségen jeleztem a kórház dolgozóinak és a helyi közösségnek, hogy szükség van ezen a helyen CT-re. Értelemszerűen egy bizottság döntését ezen a helyen nem tudom megelőlegezni, de mivel indokoltnak tartja a szakma, azt tudom mondani, lesz korszerű diagnosztikája Berettyóújfalunak.

– Képviselő Úr! Amennyiben a jövőben további fejlesztésekben gondolkodunk, a TIOP 2.2.6-os infrastruktúra-fejlesztési pályázat második körében, a berettyóújfalui CT-pályázat ott van, tehát elképzelhető, hogy a korszerűsítésre is nyílik nemsokára lehetőség, de ezt még a jövőben tudom csak megválaszolni, úgyhogy lesz diagnosztikája a berettyóújfaluiaknak.

Hogy akarnak jövő év végéig végezni a még több mint 120 ezer rokkant felülvizsgálatával?

Szél Bernadett (LMP): – Államtitkár Úr! A kormány mintegy 190 ezer rokkant embert kötelezett komplex felülvizsgálatra. Ezeknek a megváltozott munkaképességű embereknek alig több mint egyharmadát, 68 ezer főt vizsgáltak meg eddig másfél év alatt. Ez azt jelenti, hogy a következő, mintegy másfél évben körülbelül 120 ezer embert terveznek megvizsgálni. Ez nyilvánvaló képtelenség.

– Államtitkár Úr! Számos probléma látható az NRSZH háza táján. A vizsgálatok erőltetett menetben zajlanak, miközben a szakemberhiány állandósult. Erre önök már többféle megoldásféleséget körvonalaztak. Egyrészt felmerült az, hogy megemelik a rehabilitációs hatóságnál az orvosszakértői munkakörben foglalkoztatott kormánytisztviselők munkaköri pótlékát, de szó volt már arról is, hogy mintegy 100 új orvos szakértőt alkalmaznak, és arról is hallhattunk már, hogy uniós forrásokat vonnak be annak érdekében, hogy legkésőbb jövő év végéig elvégezzék a felülvizsgálatokat. Eközben viszont az is látható, hogy mintegy 300 millió forintot zároltak az NRSZH-nál, így ennek az egész gondolkodásnak a kerete erősen megkérdőjelezhető, tehát most nem látszik, hogy önök miként akarnak kijönni ebből a helyzetből.

– Államtitkár Úr! Az NRSZH állandó késésben van, a betegeknek nagyon sokat kell várniuk a hatóság döntésére. A közigazgatásban érvényes 30 nap az érvényes határidő, ehelyett a betegek nem ritkán több hónapot, 120-150 napot várnak, nem kapnak ellátást. Az NRSZH tapasztalataink szerint erre annyit mond, hogy majd megerősíti az adminisztrációval foglalkozó munkatársak számát, ez azonban így édeskevés. Egy biztos: a pótlékok megemelésével, további szakértők bevonásával lehetetlen és értelmetlen elvégezni ennyi felülvizsgálatot. Kérdezem:

Hogyan kívánják ezt a 120 ezer embert megvizsgálni jövő év végéig?

Doncsev András, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Tisztelt Képviselő Asszony! A szociális ellátórendszer átalakításával a kormány kiemelt célja, hogy előmozdítsa a foglalkoztatási rehabilitációt, másrészt továbbra is ellátásban részesüljenek mindazok, akik egészségügyi állapotuk miatt keresőtevékenységükből saját és családjuk ellátását nem tudják biztosítani. Az átalakítások során szem előtt kell tartani mind az ellátásra szorulók, mind pedig a rendszert fenntartó adófizetők érdekeit, így az átalakítással igazságosabb teherviselés valósul meg az ellátottak és a társadalom részéről is.

– Tisztelt Képviselő Asszony! A kormány természetesen tisztában van a helyzet érzékenységével, azzal, hogy a felülvizsgálatoknál a legkörültekintőbben kell eljárni, így a kapkodás semmiképpen sem lehet célravezető. Ön kérdésében a szakemberek negatív hozzáállását is kritizálja, ehhez képest az idei év első félévében új kérelem alapján elvégzett több mint 19 ezer komplex minősítés adatai alapján megállapítható, hogy az ellátást újként igénylőknek mintegy 17 százaléka nem jogosult egészségi állapota miatt a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira; ez az arány 2005-11 között 50 százalék volt. Mindemellett felhívom a figyelmét arra is, hogy az elsőfokú vizsgálatokat nem a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, hanem a kormányhivatalok rehabilitációs szakigazgatási szervei végzik, így az NRSZH költségvetése ezt a munkát nem befolyásolja.

– Tisztelt Képviselő Asszony! Említi a hosszabb ügyintézési időt is. Sokszor ennek oka, hogy a kérelmezők nem tudják orvosi, foglalkoztatási dokumentációkkal igazolni egészségük romlását, a meghatározott biztosítási időt. Ilyen esetekben az elbíráló hatóság gyűjti össze az adatokat, ez lassíthatja a folyamatot.Tájékoztatom arról is, hogy az Új Széchenyi-terv keretében a rehabilitációs szakigazgatási szervek irodáinak bővítésére, korszerűsítésére mintegy 3,9 milliárd forintos összeg áll rendelkezésére, amelyből 17 megyeszékhelyi intézmény fejlesztését tervezi a kormány.