A beszéd a nyilvánosság előtti szólás művészete és tudománya. Becsülete és fontossága azokban a korokban és társadalmakban volt és van, amelyekben az emberek félelem nélkül szólhattak és szólhatnak egymásnak. Pszichológusok mondják: születttek, születnek beszédre termett emberek. Ők azok, akik könnyen és gyorsan megtalálják a helyzethez éppen illő hangot, mondataik jól kapcsolódnak egymáshoz, személyiségük „kisugárzása” révén pedig meggyőző erővel bírnak. Az ókor híres ékesszólója Arisztotelész a meggyőzésben, a választékos nyelvi formába öltöztetett logikus érvelésben látta a szónok célját és feladatát. Cicero a tanítást, a gyönyörködtetést és a megindítást jelölte feladatul. Az első nagy magyar beszédművész Pázmány Péter, érvelésének logikája, mondatainak pompája sok-sok ezer embert győzött meg hitének igazáról. A reformkor nagy szónokai és politikusai – Kölcsey Ferenc, Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc – személyiségük hitelével, érveik biztosságával, romantikus szenvedéllyel formált és logikusan felépített beszédeikkel nyerték meg hallgatóika.

Nem mindenki bírta, bírja persze az izgalmakat: a neve elhallgatását kérő szocialista honatyánk például szőlása előtt inhalálást végzett, Navrasics Tibort (Fidesz) pedig a miniszterelnöki elemzés hallattán rosszul lett. Számosan igen fáradt benyomást keltettek: kérdéses, felfogták-e, miről is szónokoltak? Mások mekegtek-makogtak. Keserűségre azonban nincs ok, elvégre jegyez a történelem halhatatlan dadogókat is. Démoszthenész kiváló szónok volt, ám beszédének értelmét zavarta, hogy lélegzete kihagyott. Az írások szerint Mózesnek is nehezen forgott a nyelve.

Cicerót etalonnak tekintjük: a jó szónok tudatosan szerkeszti s meggyőződése erejével hitelesíti mondandóját. Fejleszti emlékezőképességét is, hogy megszerkesztett szövegét minél pontosabban tudja felidézni. Beszédének dallama összhangban van a szöveg hangulatával, tartalmával. Egy régi anekdóta szerint, ha azt mondják: szónokolhatsz, ameddig akarsz, akkor nincs miért felkészülni; ha azt mondják: kapsz tíz percet, akkor legalább fél napot kell vele foglalkoznod; ha pedig azt mondják három percíg beszélhetsz, akkor készülj három napon át, hogy minden lényeges dolgot elmondhass. A jó szónok figyel szavai fogadtatására, s beszéde további részét ennek megfelelően formálja. A jó szónok beszéde végeztével Arisztotelészt idézheti: „Szóltam, meghallgattatok, értitek, ítéljetek.”

Szóltak, szóltak persze, a pártelitekhez nem tartozó képviselők is. A nagyok ilyenkor kényelmesen hátradöltek, mondván: „amikor a sasok hallgatnak, a papagájok kezdenek fecsegni.”

FIDESZ

Napirend előtt legrövidebben egyedül Orbán Viktor szólt. Sólyom László köztársasági elnök parlamentet köszöntő beszédére reagált: 1 perc 12 másodpercben. Félreérthetetlenül! „A mi frakciószövetségünket, mint bizonyára ön is tudja, két erő alkotja: a Kereszténydemokrata Néppárt, amely egy történelmi magyar párt örököse, egy olyan történelmi magyar párté, amelynek akkori képviselői megszenvedték a nyilasok és a kommunisták rémtetteit és börtönbüntetéseit is; frakciószövetségünk másik ereje, a Fidesz pedig 1988-ban azért jött létre, hogy véget vethessünk a kommunista diktatúrának, és létrejöhessen Magyarországon a demokrácia. Ezért mi továbbra is a törvényesség, a rend és a demokrácia erőit gyarapítjuk Magyarországon. Biztosítani szeretném a köztársasági elnök urat, hogy a demokráciáért és az emberi méltóságért folytatott küzdelmében a mi frakciószövetségünkre és annak minden tagjára mindig számíthat.”

Hasonló elszántsággal fogalmazott az egészségbiztosítási felügyeletről szóló törvény vitájában Heintz Tamás is. "Nem támogatjuk a több biztosítós rendszer bevezetésével a kisnyugdíjasok érdekeit alapvetően sértő törvénytervezetet, és nem támogatunk a korábbi félreértések és hazugságok folytatását jelentő, pazarló, klientúraépítő kormányzati álintézkedéseket sem." Ezután leült helyére, megigazította a nyakkendőjét, majd summázva a summázandókat, közölte: "Kapjátok be!"

KDNP

Több mint 2000-szer szóltak a Kereszténydemokrata Néppárt képviselői a Tisztelt Házban. A frakció szakértő politikusainak szereplése hűen jelzi mely területeken bicegett leginkább a kormány: egészségügy (dr. Puskás Tivadar, dr. Nagy Kálmán), oktatás (Hoffmann Rózsa), családpolitika (Harrach Péter, dr. Lanczendorfer Erzsébet), jog és alkotmány (dr. Salamon László, dr. Rubovszky György), média (dr. Lukács Tamás), költségvetés (dr. Latorcai János, dr. Hargitai András), gazdaság (Molnár Béla, dr. Medgyasszay László, dr. Nagy Andor).

MDF

A legkisebb párt, nagy hanggal! Rúgtak jobbra, rúgtak balra. Ibolya asszonyon messziről látszott: „jobb felelősség nélkül zengzetes nyilatkozatokat közzé tenni, mint felelősséggel a jót képviselni!" Elérte: megszünt a frakció...

MSZP

Egy lovag nem szánakozhat saját sebein. Őrizd a tüzet, amit én gyújtottam Öszödön – szólította volt föl e nemes cselekedetre pártja elitjét Gyurcsány Ferenc, igazolván, hogy tisztességre is hajlamos. A többség megfogadta a tanácsát: bőséggel ontották a szót abban a reményben, hogy a köznép elvesztett bizalmáért cserébe, legalább az elnök-miniszterelnök kegyét megnyerik. Mikszáth Kálmánt idézve: „A generális. Így nevezik egymás közt a miniszterelnököt a mamelukok, mintegy ki akarván fejezni a vak katonai engedelmességet: hogy követik éjjel-nappal, szárazon és vízen (de nem kenyéren és vízen!)." Idén tavasszak azonban nagyot fordult a világ: távozott a "Messiás", s helyette csak ideiglenesen találtak (Bajnai Gordon) újat...

SZDSZ

Távozott a posztjáról a bajszos elnök-frakcióvezető (Kuncze Gábor), a biztos jövő reményében egy menő részvénytársaság vezérkarába igazolt. Kóka lett a fakcióban a király, kinek helikopterről térkép a honi táj. Hangját sem hallotta a kormány és a párt között futárszolgálatot teljesítő Horn Gábor. Két nagy „reformjuk” is diadalmaskodott, miközben a levitézlett Molnár Gábortól a párt dédelgetett kedvence Horváth Ágnes vette át az egészségügy zászlaját, s tartjotta magasan, míg alá nem bukott. Saját sikernek tekintik a Magyar Bálint fémjelezte Lex-Melegnek becézett törvényjavaslatot, ’mely a házassággal majdnem azonos jogokat biztosít 2009-től az élettársi kapcsolatban élő leszbikus, melegek, biszexuális és transznemű pároknak, ha a „boldogító igent”, az anyakönyvvezető előtt bejelentik.

FÜGGETLENEK

Induláskor, az MSZP támogatásával parlamentbe jutott Gyenesei Itván egyedül vallotta magát függetlennek a Tisztelt Házban magát. Napjainkra az a szétesett MDF képviselőivel megerősödve egészen népes gyülekezetet alkotnak.

Bartha Szabó József