Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban az azonnali kérdések műfaját. Az elnök csenget, hosszasan csenget, rövid szünetet rendel el, mert vége az interpellációknak, vége a „kötelező szavazás" okozta frakciófegyelemnek, a képviselők zöme elindul a büfébe, a folyosóra vagy egyéb szükséges dolgait végezni.  Pillanatok alatt harmadnyian maradnak. Így kezdődik. Mindig így kezdődik. Miután helyre áll a rend kőkemény ütközetek, szóváltások színesítik. Kontra, rekontra, szubkontra, mórkontra. Kártya nyelven így nevezhető. Az ellenzék szólásai majd mindig költőiek, már a címűkben hordozzák az elmarasztalást. Az MSZP például bőszen ostromol, s látványosan arra hivatkozik, hogy a nehézségek ellenére, mily nemes és eredményes volt a küzdelmük az elmúlt nyolc esztendőben, most pedig az új kormány áldatlan működésének köszönhetően romba dől az ország. A liberális köntösbe burkolódzó LMP, és a „mellényt öltő" Jobbik szerint pedig csak akkor lesz igazán szép a hazánk, ha majd - persze nem együtt- ők irányítják. A kormány sem rest. Hangzatos retorikával cáfol, a múlt sötét bugyraira emlékeztetve, valóságot javító, szebb jövő reményében tesz, s ígér bőségesen. A siker egyik oldalon sem kétséges: minden párt hálásan megtapsolja a szószóját! Legutóbbi szónoklataikból - szolidan stilizálva - tallózunk.

Miért számolja fel a kormány a közbiztonság helyi pillérét?

PÁL TIBOR (MSZP): – 2009 őszén a Bajnai-kormány a válságos időszakban is törődött a közbiztonsággal, ezért bevezettük a településőrség rendszerét, több mint 1200 településen 2300 embert foglalkoztattunk. Munkát találtak ezen a területen.  Helyismerettel rendelkeztek, tudták, hol vannak a veszélyeztetett városi, települési pontok. Jelenlétük visszatartó erővel bírt, az alkalmi lopást, rablást vagy más bűncselekményt elkövetni szándékozók számára.

• Miért számolja fel a kormány a közbiztonság e helyi pillérét?
• Ugyanazt a cél, amit a közterület-felügyelet vagy éppen a települési őrség ellát, olcsóbban elvégezhető-e hivatalos, nagyon drágán felkészített rendőrpárokkal?
• Mi van ezzel a 2300 emberrel?
• Foglalkoztatásuk megoldódott-e valamilyen módon?

KONTRÁT KÁROLY, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A Bajnai-kormány 2009 szeptemberétől, illetve októberétől hozott intézkedéseivel vezette be a településőrség intézményét, akkor, amikor rájött arra, hogy Magyarországon nincs közbiztonság, az emberek sok tekintetben, sok területen félelemben élnek, a rendőrség olyan helyzetbe került, hogy nem tudta garantálni az emberek biztonságát. Megítélésünk szerint a településőrség látszatintézkedés volt, hiszen a településőrök általában nem rendelkeztek rendészeti, rendvédelmi képzettséggel, nem rendelkeztek intézkedési jogosultsággal, nem javult a közbiztonság. csak a közterület-felügyelő vagy rendőr segítségével tudtak fellépni. Emellett szeretném elmondani, hogy a közel 2300 településőrnek több mint egyharmada a városokban - köztük hat megyei jogú városban és Budapesten - teljesített szolgálatot. Budapesten több mint száz településőr látott el szolgálatot. De volt olyan megyei jogú város - például Miskolc -, ahol kiadták a településőri feladatokat egy vállalkozónak, s többek között egy budapesti cégnek. Tehát nem is beszélhetünk arról, hogy közfoglalkoztatási feladatot láttak volna el.

– Hadd hívjam fel még egy körülményre a figyelmet! Azokon a kistelepüléseken, ahol működik polgárőrség, és a polgárőrök közül választottak településőrt, feszültség keletkezett, hiszen azok a településőrök, akik településőrök lettek, fizetést kaptak, míg a többi polgárőr, a nagy többség, nem kapott fizetést, önkéntesen, a saját szabadidejük terhére látták el ezt a tevékenységet.

PÁL TIBOR: – Államtitkár úr! Minden felmérés azt mutatta, hogy ahol a településőrök egyenruhában, az önkormányzat által felszerelt egyenruhában közterületen jelen voltak, ott kevesebb volt a bűncselekmény, nem támadtak meg sem gyerekeket, sem felnőtteket valamilyen értéktárgyért. Az is világosan látszik, hogy sokkal olcsóbban lehet vagy lehetett a közbiztonságot javítani, és az is teljesen világos, hogy az a 2300 ember, akiről itt közösen beszélünk, valamilyen munkalehetőséget kapott. Ma ezek az emberek munkanélküliek, miközben nagyon jó lehetőség volt, hogy az adott város vagy falu közbiztonságában részt vegyenek és dolgozzanak. Nagyon sajnálom, hogy önök ezt megszüntették, mert így csak növelték a munkanélküliek számát, és természetesen romlott a közbiztonság is.

KONTRÁT KÁROLY: – Képviselő úr! Újra mondom: ez egy látszatintézkedés volt, ami nem hozta meg a várt eredményt, nem váltotta be a reményeket, ezért úgy gondolom, helyes döntés volt ezzel kapcsolatban az, hogy 2011-től nem fogjuk tovább finanszírozni.  A 2010. évre vonatkozó teljes kötelezettséget azonban teljesítettük, függetlenül attól, hogy a korábbi kormány az ehhez szükséges pénzt a költségvetésbe nem tervezte be. A kormányprogramban, a nemzeti együttműködés programjában leszögeztük, hogy a rendőrség megerősítésével szándékozzuk helyreállítani a közbiztonságot, az ehhez szükséges forrásokat és személyi feltételeket biztosítani fogjuk.

Mérlegeli-e a kormány az esztergomi képviselő-testület feloszlatását?

VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik): – Esztergom lakosai Fideszes többségű önkormányzati testületet és egy kétharmados többséggel megválasztott polgármestert választottak a város élére. Mára kimondhatjuk: a két fél képtelen az együttműködésre. Sorra születnek a kormányhivatal által is jogsértőnek nevezett rendeletek, határozatok. A több mint 20 milliárdos adósság miatt a város élére adósságrendezési gondnokot rendeltek ki, akinek vélhetően szintén törvénysértő intézkedései is vannak. A pénzügyi gondnok jogszabálysértő intézkedései végett kifogással éltünk az eljáró bíróságnál. A városnak nincs jegyzője, hiszen az újonnan kinevezett jegyzővel szemben összeférhetetlenség merült fel. A Fideszes képviselők hangfelvételt készítenek a lakossági fogadóóráikról, aminek sem a célja, sem pedig a jogszerűsége nem tisztázott. Ennek a macska-egér párharcnak a vesztesei az esztergomi polgárok. Amikor Orbán Viktor miniszterelnök úr 2009-ben Esztergomban járt, azt mondta: „Ha a polgárok elégedetlenek az önkormányzatok munkájával, forduljanak a kormányhoz. Most viszont még nem vagyunk kormányon.” Rétvári Bence államtitkár urat kérem, hogy emlékeztetőként közvetítse a miniszterelnök úr felé!

– Államtitkár úr! Az esztergomiak engem kerestek fel – mint az egyik megyei országgyűlési képviselőt –, és kérték, hogy ha lehetősége van a kormánynak, segítsen Esztergomon, segítsen az esztergomi választópolgárokon, és kezdeményezze az Országgyűlés előtt az esztergomi önkormányzat feloszlatását. Demonstrálandó az esztergomi polgárok akaratát, még a tavaly gyűjtött, több mint ezer aláírást át szeretném nyújtani államtitkár úrnak, ami már akkor arról szólt, hogy a kormány tegyen valamit a tarthatatlan helyzet feloldása érdekében Esztergomban.

RÉTVÁRI BENCE, közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: – Szerintem képviselő úr is pontosan tisztában van az Alkotmányban és az önkormányzati törvényben rögzített eljárásban foglaltakkal, amely meghatározza, hogy mi a menete az önkormányzatok feloszlatásának. A kormánynak csupán közvetítői jogköre van, az Országgyűlés oszlathatja fel az Alkotmánnyal ellentétesen működő képviselő-testületet, és nyilvánvalóan még az Alkotmánybíróság véleményét is ki kell kérni. A korábbi gyakorlat alapján és az Alkotmánybíróság véleménye szerint is csak akkor van alap arra, hogy alkotmányellenesnek ítéljük egy önkormányzat működését, ahol a határvonal húzódik a politikai nézeteltérés és az alkotmányossági szabályok be nem tartása között;  amikor a saját szervezeti és működési szabályzatát sem tartja be az önkormányzat, vagy pedig teljesen kilátástalan, hogy törvényesen működjön az önkormányzat a későbbiekben, például a képviselő-testület nem gyakorolja a saját hatáskörét, vagy pedig a döntéshozatalból jogellenesen kizárja a polgármestert.

– A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal törvényességi ellenőrzés keretében folyamatosan vizsgálja az önkormányzat működését. Eddig két észrevételt tett: 1. a jegyzőkönyveket késedelmesen terjesztette fel a képviselő-testület a közigazgatási hivatalnak és a kormányhivatalnak; 2. a kormányhivatal az önkormányzat válságköltségvetésével kapcsolatos anyagát átküldte az Állami Számvevőszéknek, és mivel az önkormányzattól nem jött válasz és nem jött intézkedés az abban foglaltakra, ezért a kormányhivatal az Alkotmánybírósághoz fordul ebben az ügyben.

– Egy önkormányzat feloszlatása, pontosan az önkormányzati alapjogok és autonómia miatt, nem olyan egyszerű dolog, és nem is olyan felületes döntés, hogy egyik pillanatról a másikra meg lehessen hozni. Ahogy mondtam önnek, bizonyos eljárások folyamatban vannak, de bízzunk mindnyájan abban, hogy előbb-utóbb Esztergomban is konszenzus születik.

VÁGÓ SEBESTYÉN: – Engem meglep államtitkár úr optimizmusa. Nem igazán bízom a helyzet önmagától való rendeződésében. Csak annyit mondanék, hogy ha most nemleges válasza születik a kormánynak, és nem tesznek semmit, akkor készüljenek arra, hogy egy olyan petíciót fogok legközelebb átnyújtani önöknek, amit a Fideszes önkormányzati képviselők családtagjain és barátain kívül minden választópolgár alá fog írni.

RÉTVÁRI BENCE: – Képviselő úr! Csak elismételni tudom önnek, amit a korábbiakban mondtam. A törvényeinkben van egy bizonyos eljárásrendje annak, hogy egy önkormányzatot hogyan lehet feloszlatni. Ezeken végig kell menni, nem lehet csak úgy egyik pillanatról a másikra döntést hozni. Jogállami garanciák között élünk, azokat nem léphetjük, és nem is lépjük át.

Mit kíván tenni a kormány a gyermekprostitúció visszaszorítása érdekében?

SZABÓ TIMEA (LMP): – Európában évente több tízezer kiskorú válik a gyermekprostitúció áldozatává, akiknek többségét kelet-európai országokból rabolják el vagy vásárolják meg, és kényszerítik különféle szexuális szolgáltatások teljesítésére. A legdurvább alvilági csoportok által kézben tartott szexuális célú emberkereskedelem évente közel 50 milliárd dollárt termel. A gyermekprostitúció az egyenlőtlenség, a kizsákmányolás legszörnyűbb formája, alapvető emberi jogi sérelmek, lelki, fizikai és társadalmi sérülések okozója. A prostitúcióba való bekerülés átlagos életkora nemzetközi kutatások szerint 14 év. Ennek a jelenségnek a visszaszorítása komoly társadalmi összefogás és állami felelősségvállalás nélkül elképzelhetetlen. Az állam nem háríthatja át a felelősséget az áldozatokra, nem tehet úgy, mintha ez a szörnyű jelenség nem létezne, vagy csak periferikus probléma volna. Pintér Sándor belügyminiszter úr finoman szólva is felelőtlenül nyilatkozta azt, hogy gyerekprostitúció nincs, azon kevesek pedig, akik azért mégiscsak erre adták a fejüket, önként teszik. Az LMP kötelességének tartja felemelni a szavát az áldozatok védelmében, és tiltakozik az önök által képviselt cinizmus ellen. Kérdezem:

• Kívánják-e módosítani a szabálysértési törvényt annak érdekében, hogy az ne ellentétesen, hanem támogatólag hasson a Btk.-ban előírtakra, azaz ne a bűnelkövető és az áldozat közötti érdekközösséget erősítse, hanem az áldozat támogatását és az elkövető felderítését segítse elő?

KONTRÁT KÁROLY, belügyminisztériumi államtitkár: – A nemzeti együttműködés programja a közbiztonság helyreállítása kérdéskörén belül kiemelt figyelmet fordít a gyermek- és fiatalkorúak védelme érdekében szükséges jogszabályok meghozatalának területére. Álláspontunk szerint minden gyermekkorú sérelmére elkövetett bűncselekmény eggyel több az elviselhetőnél. Ezek ellen a bűncselekmények ellen a törvény erejénél fogva fel fogunk lépni.

– Képviselő asszony! Abban bízom, hogy az ön által felvetett probléma megoldása érdekében a parlament meg tudja hozni a szükséges jogszabály-módosításokat. Bízom abban, hogy ön is együttműködik ennek a kérdéskörnek a megoldása érdekében.

SZABÓ TIMEA: – Ha jól értem, akkor revideálták Pintér miniszter úr korábbi kijelentését, miszerint nem létezik ez a jelenség, illetve nem is szükséges ezen a téren jogszabály-változtatás. Ha jól értem, akkor igenis fel fognak lépni, és készülnek a szabálysértési törvény megváltoztatására. Mi ezt örömmel fogadjuk, és természetesen, partnerként fogunk viselkedni.

KONTRÁT KÁROLY: – Szeretném elmondani, azt is, hogy ha a szabálysértési törvény módosítása napirendre kerül, akkor ezzel kapcsolatban egyeztetést kezdeményezünk. Bízom abban, hogy ez is hozzájárul ahhoz, hogy ezt a problémát megoldjuk.

Hogyan kárpótolják az indoklás nélkül elbocsátott köztisztviselőket és kormánytisztviselőket?

NYAKÓ ISTVÁN (MSZP): – Az Alkotmánybíróság a 2011. február 15-én kelt határozatában egyhangúlag megállapította, hogy alkotmányellenes a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvénynek az a szabálya, amely a munkáltató számára lehetővé teszi a kormánytisztviselő indoklás nélküli felmentését. Az alkotmányellenes törvény dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyetteshez, dr. Répássy Róbert államtitkár úrhoz, és dr. Rétvári Bence államtitkár úrhoz kötődik. Kínos történet ez, több szempontból is. Kínos, mert olyan emberek buktak meg az alkotmánybírósági vizsgán, akiknek fénylő csillagként kellene bevilágítani a hazai jogalkotás és közigazgatás sötét egét. Kínos azért is, mert most minden törvényellenesen kirúgott kollégától bocsánatot kell kérniük az alkotmányt sértő törvény miatt. Végül kínos azért is, mert a bocsánatkérést kártérítés fogja követni, az ugyanis biztos, hogy több száz családfenntartónak, családanyának okoztak alkotmányellenesen szörnyű napokat, heteket, hónapokat, ezért pedig előbb vagy utóbb valakinek fizetni kell. Kérdéseim:

• A törvény három beterjesztője közül ki vonja le a következtetést, azaz mond le kormányhivataláról?
• A három beterjesztő közül ki milyen módon kér az alkotmányellenesen kirúgott és meghurcolt emberektől nyilvánosan bocsánatot?
• Az alkotmányellenesen kirúgott embereknek a kártérítés, kárenyhítés összegét mikor fogják átutalni, vagy állásukba visszahelyezni őket?

RÉTVÁRI BENCE, közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: – Köszönöm szépen az MSZP egyik csillagának a felszólalását. Az Alkotmánybíróság 2011. május 31-ei hatállyal semmisítette meg ezt a törvényt. Aki tehát eddig került felmentésre, az teljesen törvényesen történt, aki a következő hetekben-hónapokban kerül felmentésre, az is teljesen törvényes lesz. A jelenleg hatályos jogszabály szerint ugyanis nincs lehetősége a különböző minisztériumoknak, háttérintézményeknek arról dönteni, hogy milyen formában mentenek föl valakit, mert csak és kizárólag az indokolás nélküli felmentés lehetőséges, így nem jár ezért semmifajta kárpótlás, kártérítés, visszahelyezés, elmaradt munkabér pótlása.

– Igyekeztünk nagyon figyelmesen és mértékletesen bánni ezzel az eszközzel: a mai napig 850 kormánytisztviselő került így felmentésre, szemben az MSZP-kormány 14 ezres számával. Tehát igencsak visszafogottan, mérsékelten, és csak a minőségi cserékre használta a kormányzat ezt a lehetőséget.

NYAKÓ ISTVÁN: – Önök az Alkotmánybíróság által kimondottan alkotmánysértő törvénnyel rúgtak ki közel ezer embert. Azt kérdeztem, mikor áll ki valaki a kamerák elé, és mondja azt nekik: hölgyeim és uraim, bocsánatot kérek, elnézést kérek azért, mert alkotmánysértő módon rúgtuk ki önöket. A kormány- és köztisztviselőknek mondanám: pontosan láthatják, hogy mire tartja önöket ez az Orbán-rezsim. Azt gondolom, hogy persze 2014 messze van, de azért minden nappal közelebb. A fülke magányában gondoljanak majd arra, hogy hogyan bántak el velük! Addig is, mivel ennek a parlamentnek sajnos tagja voltam, amely megszavazta ezt a gyalázatos törvényt, én kérek elnézést maguk helyett.

RÉTVÁRI BENCE: – Képviselő úr, ha már ön mondta, hogy sajnos itt van a parlamentben, engedje meg, hogy pár szóban elmondjam, mit tervezünk június 1-jétől, mit terveztünk már hónapok óta a Magyary-program keretében a kormánytisztviselők számára életpályamodellként kínálni. Egy sokkal leegyszerűsítettebb teljesítményértékelés szerinti életpályát és jövedelmi pályát kínálunk nekik, amely vizsgáztatással és továbbképzési rendszerrel is tűzdelt. Ebben külön van szedve az alapvizsga és külön a szakvizsga, pontosan azért, hogy ne kelljen mindenkinek ugyanazt tanulni, amikor a napi rutinjában, napi gyakorlatában teljesen másféle jogszabályokat alkalmaz, másféle közhatalmi funkciót gyakorol. Önökkel ellentétben mi a képzéseinket nem a kívülről jövő szolgáltatók képzési kínálatához, hanem a kormány igényeihez kívánjuk igazítani. Etikai kódexet, a kismamák számára rugalmasabb foglalkoztatási formákat, távmunkavégzési lehetőséget, részmunka-lehetőséget szeretnénk kínálni és még sok egyéb mást, amit - bízom benne - akár a köztisztviselői törvény módosításának a vitájában el tudunk mondani.

Hajlandó-e a kormányzat az államadósság kozmetikázása helyett
a bajba jutott devizahiteleseket támogatni?

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): – Elmondhatjuk, hogy ködbe veszett az a nemzeti eszközkezelő, ami verbálisan, retorikai szinten arra lett volna hivatva, hogy a mintegy egymillió - szélsőséges esetben egymillió - kilakoltatás előtt álló magyar honfitársunk helyzetét rendezze. Az ő sorsukkal csak a szavak szintjén törődnek vagy még úgy sem, az ígéretek is csak odáig terjednek, hogy esetleg meghosszabbítják azt a kilakoltatási moratóriumot, amely csak tüneti kezelés, amely csak hintőpor szórása a nyílt sebre.

– Egy év alatt mintegy 31-33 százalékkal emelkedett egy átlagos ingatlan után fizetendő deviza-törlesztőrészlet. Egyetlen magyar állampolgár sincs, aki olyan szerződést írt volna alá, amelynek értelmében tudatában lett volna ekkora változásnak. Tehát a nemzetközi kereskedelmi bankok spekulációjáról van szó. Olyan folyamatról, amely a világválság kirobbanásához is vezetett, és amelyet a jelenlegi kormányzat is - sajnálatos módon - hagyott leszűrődni a kisember szintjére, és jelen pillanatban sem látható, hogy hogyan kíván segíteni rajtuk. Úgy érezzük, a legfontosabb feladat, hogy a nemzet körül található vámpírokkal számoljunk le, a kereskedelmi bankok rendszerét regulázzuk meg. Tegyünk valamit olyan formában, hogy maximalizáljuk egy bank kinnlevőségét, és érjük el azt, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások végleg megszűnjenek, végre védjük meg a magyar embereket attól a nemzetközi maffiától, amely elveszi a jövőnket, elveszi a holnapot. Ne az államadósságot kozmetikázzák újratárgyalás helyett, hanem igenis a magyar embereket mentsék meg azon helyzettől, ami tarthatatlanná válik mind szociális, mind demográfiai katasztrófát okozva hónapokon belül, hiszen ha nincs biztos hátország, ha nincs nyugodt élettér, akkor Magyarországon a fejlődés, a nyugalmas tervezés sem képzelhető el. A kérdésünk lényege tehát:

• Mennyiben tartják elfogadhatónak a Jobbik azon javaslatát, amely szerint hozzunk létre egy nemzeti kríziskezelőt, mégpedig azon forrásból, amelyet a bevont magán-nyugdíjpénztári vagyonból teszünk elérhetővé?

SZATMÁRY KRISTÓF, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Valóban nagyon-nagyon sok magyar embert, magyar családot érint az a probléma, ami az elmúlt években a lakáshitel-törlesztőrészletek növekedésével alakult ki, vagyis az, hogy több százezer - maradjunk ennél a számnál - család, lakos van olyan helyzetben, hogy elbizonytalanodott a lakhatása. Azzal viszont már nem értek egyet, hogy ez a kormányzat ne próbálná kezelni ezt a problémát. Tökéletes megoldást nem talált rá, de nehéz azt elvitatni, hogy a kilakoltatási moratóriummal lényegében, nem egy jó megoldásként, de a családok fölül a legnagyobb veszély, vagyis az, hogy utcára kerüljenek, ez elhárult.

– A kormányzat továbbra is tárgyalásokat folytat egy eszközkezelő felállításáról. Itt van azonban néhány olyan elv, amelyet azt hiszem, mindannyiunk számára tisztázni kell. Csak olyan eszközkezelő megoldás lehet jó, amely a hármas felelősség elvét érvényesíti: tehát nem tolja rá sem kizárólag a hitelintézetekre, sem kizárólag az adósokra, sem kizárólag a kormányzatra ennek az ügynek a megoldását. Ez időt igényel. Ameddig ez nem áll össze, addig csak azt meg tudom erősíteni, hogy a kilakoltatási moratórium meg lesz hosszabbítva, és senki nem fog az utcára kerülni.

Z KÁRPÁT DÁNIEL: – Államtitkár úr! Kozmetikáznak, tüneti kezelést gyakorolnak, és áltatják eközben a magyar nemzetet. Hozzák létre a nemzeti kríziskezelőt a hitelek forintosításával, azáltal, hogy állami felügyelet alá vonjuk ezeket, hogy a törlesztőrészleteket rugalmasan lehessen megváltoztatni a futamidő kitolásával. Nem mondjuk, hogy bárkinek engedjük el az adósságát. Nem erről van szó. Viszont a nemzetközi spekulációs praktikáknak ne hagyjuk kijátszani a magyar embereket a továbbiakban, és a kereskedelmi bankrendszert bírjuk közteherviselésre.

SZATMÁRY KRISTÓF: – Képviselő úr! Amikor arról beszélünk, hogy kinek a nehéz helyzetét fokozza az, ha a moratórium megmarad, azok a kereskedelmi bankok. Tehát azokkal a praktikákkal szemben, amelyeket ön mond, a leghatásosabb módszer egyébként, még ha nem is jó, a kilakoltatási moratórium.

– Folynak folyamatosan a tárgyalások arról, hogy április 15-e után miként fog működni a rendszer. Itt az a lényeg, hogy kilakoltatás, amíg más, jobb megoldás és eszközkezelő nincs, nem lesz. Ha például az adósnak megoldást jelent, hogy ő maga el tudja adni a lakást, kisebbe költözik és kifizeti, azt lehetővé kell tenni.  Ezeknek a rugalmassá tétele egyébként mindenkinek az érdeke.

A Pacsika Bt. milliárdjai: lepacsizott közbeszerzés?

KARÁCSONY GERGELY (LMP): – A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség néhány napja 2 milliárd forint keretösszegű megállapodást kötött egy konzorciummal jogi és műszaki tanácsadásra. Ennek az egyszereplős versenynek a győztese egy olyan cég, egy olyan konzorcium, amelynek a vezetőjéről nem azt tudjuk, hogy eddig óriási tapasztalatai voltak ezeken a tanácsadási területeken, hanem azt tudjuk, hogy korábban, nem is olyan régen, 2008-ban cégtársa volt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség jelenlegi egyik alelnökének.

– Nagyon sokat hallottuk önöktől, hogy az elmúlt kormányok a tanácsadói szerződéseket vizsgálják. Az elmúlt 8 év kormányzati intézkedéseit vizsgáló bizottság elnöke Papcsák Ferenc a Poliphoz, az olasz filmsorozathoz hasonlította ezeket az összefüggéseket, és arról beszélt, hogy rendszeresen előfordult, hogy állami feladatokat magáncégek végeztek el. Nem tudom, hogyan lehet komolyan venni azokat a szavakat, amelyeket eddig önök mondtak a tiszta közéletről. Azt gondolom, ez a pályázat enyhén szólva az összes korrupciós attitűdöt vagy az összes olyan ismérvet, amitől a korrupció meglátszik, fel tudja mutatni. Ez a megbízás véleményem szerint számtalan kérdést vet fel, sőt tulajdonképpen csak kérdéseket vet fel.

• Hogyan lehet az, hogy az elmúlt évtized talán legnagyobb összegű tanácsadási szerződését önök kötik meg most?
• Miért kell egy ilyen óriási összegű keretmegállapodást kötni egy olyan feladatra, amelyre elvileg a magyar államapparátusnak készen kellene lennie?
• Miért kellett négy évre és ilyen különböző feladatokat mégis egyetlenegy pályázat keretében megpályáztatni? .
• Mi indokolja azt, hogy december 23-án írták ki a pályázatot, és csak január 13-áig lehetett pályázni, ráadásul olyan indokolatlan versenykorlátozó tényezőkkel, amelyeket csak olyan konzorciumok tudtak teljesíteni, amelyek jó idejében megszerveződtek?

VÖLNER PÁL, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úÚr! Önök is tudják, hogy mekkora károkat okoztak az országnak azok a szabálytalanságok, amelyek a korábbi MSZP-kormány európai uniós támogatási gyakorlatát jellemezték. A csepeli szennyvíztisztítónál például 10 milliárd forinttal csökkent a támogatás mértéke, de emlékszünk még a 4-es metró botrányaira is, ahol majd' 60 milliárd forint értékű szerződést nem lehetett elszámolni az Európai Unió felé. A költségvetést súlyosan terhelő szabálytalanságok kiszűrésére vezettük be a közbeszerzési eljárások folyamatba épített teljes körű és egységes ellenőrzését. Ennek révén az európai uniós források közbeszerzési eljárások miatti esetleges szabálytalan felhasználása gyakorlatilag kiküszöbölődött, mivel a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a közbeszerzési eljárásokban valamennyi eljárási cselekmény jogszerűségét időben tudja ellenőrizni, és a jogszabálysértés gyanúja esetén azonnal intézkedni tud.

– A kérdésben szereplő szerződés időtartama valóban négy évre szól. A beszerzés becsült költségét a feladatok ellátásának függvényében határozták meg. Azonban le kell szögezni, hogy a sajtóban szereplő összeg nem a szerződés összege, ellenértéke. A szakértői kapacitás felhasználására nincs kötelezettség, azt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség csak és kizárólag a felmerülő igényeknek megfelelően kívánja igénybe venni, szem előtt tartva a szigorú és takarékos költséggazdálkodás szabályait.

– A képviselő úr által említett közbeszerzési eljárásban az ajánlati dokumentációt négy ajánlattévő igényelte, amelyek közül ajánlatot egy adott, a PD Konzorcium. A konzorcium ajánlata az ajánlati felhívás és az ajánlattételi dokumentáció rendelkezéseinek mindenben megfelelt, ezért került győztesként kihirdetésre. A nyertes konzorcium ajánlata a piacon szokásos óradíjnak felel meg.

KARÁCSONY GERGELY: – Államtitkár úr! Ha ezt a 2 milliárd forintot tényleg ledolgozná ez a konzorcium, akkor körülbelül 125 ezer munkaórát kellene eltölteniük ezen az áron. Ebből a pénzből négy éven keresztül szerintem 150 embert is felvehetett volna az NFÜ ezekre a feladatokra. Ha azonban ezt a pénzt nem fogják neki kifizetni, akkor viszont egy másik gyanú áll fenn: azért emelték ilyen magasra ezt a keretösszeget, hogy olyan referenciákat várjanak el, amelyeknek nagyon kevés cég tud megfelelni, ráadásul december 23-án nagyon nehéz egy konzorciumot létrehozni, hogy megfeleljen ezeknek a kihívásoknak. Tehát itt nagyon erősen lejtett a pálya valakiknek, és eddig csak azt tudjuk pontosan, hogy ezek a valakik korábban milyen másvalakikkel dolgoztak együtt. Azt gondolom, hogy miközben fülkeforradalomról, tiszta közéletről, a jogállam helyreállításáról beszélnek, önök újra eljátsszák az állampolgárok bizalmát, és újra olyan pacsi-közbeszerzéseket írnak ki, amelyeket az elmúlt években már láttunk, és amelyeket önök teljes joggal kritizáltak.

VÖLNER PÁL: – Az ellenőrzés elsősorban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen belül zajlik, de azok a pluszfeladatok, amelyek a havi mintegy 150 milliárdnyi szerződéses állomány kifizetéséhez kötődnek, ezt a fajta puffer-teljesítményt igénylik. Tehát azt hiszem, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kellő gondossággal jár el, amikor nem egy fix létszámra, fix költségre alapozottan végzi ezeket az ellenőrzéseket, hanem egy keretszerződés keretében nyújt lehetőséget önmagának arra, hogy az Unió kívánalmainak megfelelően valóban az ellenőrzés elvégzésre kerüljön.

Maradéktalanul teljesült-e a bérkompenzáció a Magyar Posta Zrt.-nél?

BALLA MIHÁLY (Fidesz): – Az új adórendszer, amelyet tavaly fogadott el a parlament, lehetőséget teremt a munka- és a gyermekvállalás ösztönzésére, ezáltal a magyar gazdaság fellendülésére és az ország megerősödésére. Az Országos Érdekegyeztető Tanács decemberi ülésén született bérmegállapodások alapján a felek megállapodtak abban, hogy a minimálbér 6,1 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 5 százalékkal fog az idén emelkedni. Ajánlásként 4-6 százalékos bruttó béremelést is megfogalmaztak azzal, hogy ez elsősorban az alacsony- és a középkeresetűek béremelésére jöjjön létre. A kormány a közalkalmazottak bérkompenzációját kormányrendeletben írta elő, ennek ellenére napvilágot láttak olyan esetek is, hogy a béremelések nem vagy csak részben történtek meg a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak körében. Konkrét példaként említhetem, hogy Nógrád megyében van olyan postai kézbesítő, akinek az idén még nem jelentkezett a bérében a bérkompenzáció.

• Valóban előfordulhatnak hasonló esetek?
• Milyen intézkedéseket kíván tenni a kormány a kialakult helyzet orvoslására?

NYITRAI ZSOLT, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – A kormány ki fog állni a munkavállalók érdekei mellett, számunkra minden egyes munkavállaló érdeke kiemelten fontos. Létrejött egy bizottság, a bér- és adómonitoring-bizottság, amelyik egyértelműen azt vizsgálja, hogy a gyakorlatban hogyan ment át a rendelet teljesedése. Vizsgálják a kormányzati intézményeket, a közintézményeket és a közszférát, valamint természetesen az állami vállalatokat is.

– A Magyar Posta az ország egyik legnagyobb cége, több mint 30 ezer munkavállalóval. Természetesen idő kell, míg átvezetésre kerül egy ilyen bérmegállapodás. Hogyha előfordulhatott az, amit ön említett a kérdésében, akkor azt kell mondjam, hogy az egy egyedi eset, de természetesen a kormány számára minden egyes munkavállaló érdeke és létkörülménye fontos. Én a mai napon konzultáltam a Magyar Posta vezérigazgatójával, és arra kértem, hogy végezzen körültekintő vizsgálatot a Magyar Postánál, és ha tapasztalja azt, amit ön a kérdésében említett, akkor a Magyar Posta ezt a különbséget egyértelműen kompenzálja.

A Békés megyei belvízvédelmi helyzet

SAMU TAMÁS GERGŐ (Jobbik): – Az egész ország területén súlyos gondokat okoz a belvízvédelmi helyzet. Csak Békés megyében közel 30 ember, illetve család vesztette el az otthonát, és januárban 61 ezer hektár állt víz alatt. A víziközmű-társulások nem működnek megfelelően, nincs valódi bevételük. A levezetőárkok rendezetlen tulajdonviszonyai még súlyosbítják a helyzetet. Egy jó megoldás lett volna, ha a közmunkaprogram szétverése helyett inkább ezzel foglalkoznak, hiszen a közmunkaprogram a kármentesítésnél vagy a megelőzésnél is jelentős segítség lett volna az önkormányzatoknak és a károsultaknak. Ilyen helyzetben azonban 36 ezer forintért havonta, napi 4 órában, több településvezető elmondása szerint nem tudnak mit kezdeni a közmunkásokkal. A tavalyi termésmennyiség jelentős csökkenése után az idei termés is veszélybe került, az őszi vetés elmaradt nagyon sok helyen.

– Államtitkár úr! Adjon valami iránymutatást a belvízvédelmi helyzettel kapcsolatban, és mondjon valami biztatót azoknak, akik otthonukat és megélhetésüket vesztették el az idei helyzet miatt.

ÁNGYÁN JÓZSEF, vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: – Az ország több térségében hasonlóan súlyos helyzet alakult ki. 380 ezer hektár a belvíz által sújtott terület, és további több mint 300 ezer hektár, ahol nem lehet rámenni a földekre.

– Január 1-je óta nem kell érdekeltségi hozzájárulást fizetni a vízi társulatok számára, merthogy a vízi társulatok - és ez az egyik fő probléma - nem végezték el azt a munkát, amit a csatornák tisztán tartásával kellett volna elvégezniük. Egyfajta pénzlenyúló rendszernek is nevezhetjük ezt a hálózatot, amit az előző időszak épített ki magának. Az első lépésünk  volt ennek a hozzájárulásnak az eltörlése.

SAMU TAMÁS GERGŐ: – Már most készülni kéne az önkormányzatoknak a tavaszi árvízre, és ha a vis maior keretből nem kapnak támogatást, akkor így nehéz lesz, hiszen a gátak így is szét voltak ázva az őszi árvíz miatt, hiszen akkor is árvíz volt a Körösök mentén. Az elmúlt húsz évben minden kormány hasonlóképpen kezelte a belvízvédelmi helyzetet, vagyis sehogy. Úgyhogy ezért nagyon fontosak a további intézkedések.

ÁNGYÁN JÓZSEF: – Megszületett a döntés: állami kézbe visszavesszük az irányítást. 4,6 milliárd forint szerepel erre célra az ez évi költségvetésben. Az agrárkár-enyhítési rendszerben hamarosan elkezdődnek a kifizetések. Aki ebben részt tud venni, ott forrásokhoz jut. A vis maior kerettel kapcsolatos döntések is megszülettek, hamarosan hozzáférnek az érintettek. Úgyhogy arra biztatom a gazdákat, ne adják még föl, várjanak egy kicsit, hamarosan megoldást találunk a problémákra.

Bartha Szabó József