BENYÚJTÓ

SZÁMA

VISSZAVONVA

FOLYAMATBAN

ELUTASÍTVA

ELFOGADVA

Köztársasági elnök

2

-

-

2

-

Kormány

9

-

1

-

8

Bizottság

56

-

8

1

47

Országgyűlés elnöke

36

-

-

-

36

MSZP

5

-

1

-

4

FIDESZ

10

2

2

4

2

KDNP

5

1

2

2

-

FIDESZ-KDNP

4

1

1

2

-

FIDESZ-KDNP - MSZP- SZDSZ-Független 

2

-

-

-

2

SZDSZ

3

-

2

-

1

FIDESZ-KDNP-MSZP

3

-

2

-

1

FIDESZ-KDNP-MSZP-SZDSZ

2

-

1

-

1

FIDESZ- KDNP-MSZP-SZDSZ-MDF

2

-

-

-

2

MDF

1

-

-

-

1

Független

2

-

-

2

-

FIDESZ-MSZP-SZDSZ-MDF

1

-

-

-

1

FIDESZ-MSZP-Független

1

-

1

-

-

MINDÖSSZESEN

144

4

21

13

106

Magyarország hosszú távú stratégiájának megalapozása érdekében, az Országgyűlés kérje fel a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot, hogy Magyarország „fenntarthatósági helyzetéről" és jövőjéről szóló társadalmi vitát segítse és koordinálja. A párbeszéd tapasztalatairól készítsen összegző jelentést, dolgozza ki a fenntartható fejlődés nemzeti stratégiai irányait és legkésőbb 2010. december 15-ig terjessze az Országgyűlés elé.

„Tegye meg a szükséges előkészítő lépéseket annak érdekében, hogy Magyarország és Románia, illetve Magyarország és Horvátország közös határszakaszain jöjjenek létre azok a közlekedési kapcsolatok, amelyek biztosítják a települések közötti közvetlen, korszerű érintkezést. Tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy Magyarország és Szerbia, illetve Ukrajna közös határszakaszain a már létező ideiglenesen működő határátmenetek állandósuljanak. Tegyen lépéseket a közforgalmú személyszállítás soron kívüli kezelésének kétoldalú biztosítására a határállomásokon. Készítse el az új határátmenő-fejlesztések konkrét megjelölését és ezek költségigényét is tartalmazó megvalósítási tervet, vizsgálja meg, hogy lehetséges-e olyan forgalommal számolni, ami a tömegközlekedés pozícióinak erősítését igényli, és azt 2009. december 31-ig mutassa be az Országgyűlésnek. Tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy minél több közúti határátmenet biztosítsa az autóbuszok átlépésének lehetőségét, valamint vizsgálja felül a kapacitási korlátait az áruszállító gépjárművek átlépésének. Tegye meg a szükséges intézkedéseket a menetrendszerinti tömegközlekedési járatok (autóbusz, vasút, vízi közlekedés) útvonalának meghosszabbítására a határ túloldalán fekvő, közvetlen közforgalmú hálózati csatlakozást biztosító településekig, illetve, ahol szükséges, kezdeményezze új járatok létesítését. Készítsen megvalósítási tervet a kishatár forgalomban alkalmazandó, az egyes országok tarifa- és kedvezményrendszerével harmonizáló olyan új rendszerre, ami attraktívvá teszi a tömegközlekedést az egyénivel szemben. Kezdeményezzen tárgyalásokat a szomszédos országok illetékes közlekedési hatóságaival, vizsgálja meg a finanszírozás és utazásösztönzés lehetséges alternatíváit, valamint teremtse elő a megvalósításhoz szükséges megfelelő jogszabályi hátteret. Készítsen javaslatot a határon átnyúló utazásokat a jelenleginél nagyobb mértékben elősegítő vasúti tarifarendszerre, valamint a menetrendek határmenti igényeket az eddigieknél jobban figyelembe vevő ésszerűsítésére, és kezdeményezzen erről tárgyalásokat az érintett országok vasúttársaságaival. Vizsgálja meg a kishatár-térségekben a nemzeti engedélyekkel rendelkező áruszállítás lehetőségét, mivel ez a mai szabályozás szerint csak nemzetközi engedélyekkel és adminisztrációval végezhető."

A sukorói beruházásra tekintettel alkották-e a Veres János által előkészített vagyontörvényt, amely megteremtette a verseny nélküli földcsere lehet őségét? Milyen pénzügyi összefonódás állt Bajnai Gordon akkor még volt nemzeti fejlesztési és Veres János volt pénzügyminiszter „King's City-vel" kapcsolatos együttműködése mögött? Milyen számítások alapján állapította meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.  az albertirsai, illetve pilisi telek-együttes csereértékét ? Miért olyan feltűnően nagy a különbség az ingatlanok értéke, és a korábban az állam saját tulajdonú ingatlanaként eladott, hasonló fekvésű ingatlanok ellenértéke között? Ki határozta meg a pályázat kiírásának és megnyerésének feltételeit? Mikor kezdődtek meg a tárgyalások Joav Blum üzletemberrel a kiemelt beruházás megvalósításáról, illetve a telkek cseréjéről? Milyen döntési joggal rendelkezett az ügyben Bajnai Gordon és milyennel Veres János? Milyen indokok alapján minősítette a kormány a „King's City"-t kiemelt fontosságú nemzetgazdasági beruházássá?

Tanyás vidékeink léte és jövője fenyegetett állapotban van, fenntarthatósági esélyei pedig folyamatosan romlanak. E gazdálkodási- és létforma megőrzésére, továbbá a tanyás térségek fejlesztésére irányuló célok megvalósítása érdekében át kell tekinteni és össze kell hangolni a vidékfejlesztési, területfejlesztési, mezőgazdasági, infrastrukturális, energetikai, önkormányzati, környezetvédelmi, vízgazdálkodási, táj- és természetvédelmi, építésügyi, oktatási, szociális, kulturális és munkaügyi szakpolitikákat, szabályozó rendszereket és támogatási formákat. Az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy a tanya, a tanyás településrendszer és gazdálkodási forma a magyar nemzeti örökség része, amelynek fennmaradása, új életre keltése és fejlesztése nemzeti érdek. Felkéri a kormányt, hogy az eddig elvégzett kutatások eredményeire támaszkodva a hazai tanyák és tanyás térségek helyzetéről, legfontosabb problémáikról és az azok megoldása érdekében eddig tett kormányzati lépésekről 2009. szeptember 15-ig készítsen átfogó jelentést és azt nyújtsa be a Magyar Országgyűlésnek. Felkéri a kormányt, hogy 2009. november 30-ig készítsen a különböző szakpolitikákat integráló átfogó cselekvési tervet a tanyák és tanyás térségek meg őrzésére és fejlesztésére, különös tekintettel a legfontosabb feladatokra és fejlesztési irányokra, az azok megvalósításához szükséges intézkedésekre és támogatási lehetőségekre, továbbá azok összehangolására.  

Az éghajlatvédelmi kerettörvény adjon átfogó megoldást - a hazai adottságok, a nemzetközi és az európai közösségi együttműködésből adódó feltételek figyelembevételével - az éghajlatváltozással összefüggő ökológiai, társadalmi és gazdasági problémákra és azok okaira, hajtóerőinek kellő hatékonyságú mérséklésére olyan eszközrendszer megvalósításával, amely a fenntarthatóság keretei között biztosítja a magyar társadalom szükségleteinek kielégítését. Határozza meg az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2050-ig történő lépcsőzetes csökkentésének magyarországi határértékeit a veszélyes mértékű globális éghajlatváltozás elkerüléséhez szükséges globális kibocsátás-csökkentési feltételek figyelembevételével. Alapozza meg egy olyan szabályozási rendszer bevezetését, mely a gazdasági és tudományos technikai feltételeknek, az ökológiai rendszerek tűrőképességének, a társadalom valós szükségleteinek és az energiaellátás biztonsága szempontjainak figyelembe vételével ütemezetten mérsékelje a hazai társadalom összes fosszilis energiafelhasználását. Határozza meg az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás hazai feladatait, ezek megvalósításának lehetőségeit és eszközeit, hogy a társadalom és gazdasági élet minden szereplője a megfelelő tudás és eszközök birtokában - a szükséges intézkedések megtételével - legyen felkészülve az éghajlatváltozás káros hatásai elleni védekezésre. Határozza meg - a várható változásokhoz való jobb alkalmazkodás érdekében - a hazai ökoszisztémák alkalmazkodóképessége javításának lehetőségeit és az azzal kapcsolatos feladatokat, továbbá tegyen javaslatot Magyarország természetes növénytakarójának szükséges mértékű rekonstrukciójára. Teremtsen keretet a fenntartható módon megtermelt megújuló energiaforrások felhasználásának bővítését, illetve az energiatakarékosság és energiahatékonyság javítását szolgáló hatékonyabb szabályozás kialakításához. Járuljon hozzá a társadalmi igazságossághoz, a gazdaság élénkítéséhez és a foglalkoztatás növeléséhez, hatékony közgazdasági ösztönzőket és megfelelő pénzügyi forrásokat teremtve a szerkezetváltozáshoz szükséges lakossági, közösségi és gazdasági energiahatékonysági és megújuló energia beruházásokhoz. Határozza meg az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó társadalmi tudatosság erősítésével, illetve a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos feladatokat. Tartalmazza a szükséges jogi szabályozást a felsorolt célok elérésére, összhangban az Alkotmánnyal és az Európai Unió jogrendszerének való megfelelés követelményével.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által lefolytatott vizsgálat eredménye is rámutatott, hogy a Soros Found Management LLC állt az OTP elleni 2008. október 9-i támadások mögött. A magyar fizetőeszköz ellen is összehangolt spekuláció valósult meg, melynek hatására jelentősen gyengült a forint. A nemzeti fizetőeszköz gyengülése az ország iránti bizalmat, a legnagyobb hazai bank papírjainak esése pedig a bankrendszer stabilitását veszélyeztették. Az eset kapcsán született elmarasztaló hatósági határozat és pénzbírság szükséges, de nem elégséges következménye a tőkepiacot ért támadásnak. A vizsgálat tárgya különösen a következő kérdések megválaszolása: a 2008. szeptemberi időszaktól az ügyben érintett piaci szereplők részt vettek-e a hazai deviza kereskedelmében, illetve milyen szerepet töltöttek be a piaci forgalom befolyásolásában? Van-e összefüggés az OTP meggyengítése és a MOL Zrt. részvényeladási tranzakciója között? A vizsgálóbizottság feladata kell, hogy legyen a történtek alapos kivizsgálása, a felelősök megnevezése és a hasonló támadások elleni jövőbeni hatékony fellépés.  

A kábítószer-használat és kereskedelem kedvezőtlen hatásainak csökkentése kizárólag egységes szerkezetű és szemléletű, stratégiai elemeket megvalósító együttműködéssel érhető el. Ennek érdekében az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy a 2010-től esedékes nemzeti stratégiai programot készítse elő és terjessze az Országgyűlés elé.

„A Magyarországra is kiterjedő nemzetközi gazdasági válság legjobban sújtott területe az építőipar. Fontos kiemelten és azonnal foglalkozni ezzel a szakterülettel, mivel az építőipar nemzetgazdasági multiplikáló hatása mintegy négyszeres, s jelentős foglalkoztatása mellett nagy számban tud alkalmazni szakmailag gyengén, vagy alulképzett munkaerőt, s jelentősen tud segíteni a regionális foglalkoztatási gondokon. A javaslat megfelel egy olyan kereslet-élénkítő programnak, amelyik a vállalkozások fenn maradását, a foglalkoztatottsági veszteségek csökkentését és területfejlesztési célok fenntartását teszi lehetővé."

„A magyar-japán diplomáciai kapcsolatok felvétele jubileumának méltatásáról a Magyar Országgyűlés - tekintettel arra, hogy a Magyar-Japán Jubileumi Év keretében 2009-ben ünnepeljük az Osztrák-Magyar Monarchia és Japán közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 140., illetve a Magyarország és Japán közötti kapcsolatok újrafelvételének 50. évfordulóját; - figyelemmel a magyar és japán nép barátságára, az egymás kultúrája iránti érdeklődés fokozódására, továbbá a jelentős magyarországi japán tőkebefektetésekre, s a valamennyi területen bővülő kétoldalú kapcsolatainkra; elismerve azt, hogy a két nép tiszteletben tartja a jogállamiság és az egyetemes emberi jogok értékeit;  figyelembe véve azt, hogy Japán kiemelkedő gazdasági súlya, bővülő nemzetközi szerepvállalása következtében a továbbiakban is jelentős szereplője lesz a nemzetközi közösségnek, a következő határozatot hozza: 1. A Magyar Országgyűlés megemlékezik 2009-ben, a magyar-japán jubileumi év keretében az Osztrák-Magyar Monarchia és Japán közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 140., illetve a Magyarország és Japán közötti kapcsolatok újrafelvételének 50. évfordulójáról, ezzel is tovább mélyítve és megerősítve a két nép közötti barátságot. 2. Támogatja, hogy a jubileumi év alkalmából olyan eseményekre kerüljön sor, amelyek kulturális, tudományos, turisztikai és más értékeink bemutatásával hozzájárulnak egymás jobb megismeréséhez. 3. Kész arra, hogy a japán alsóházzal és a japán felsőházzal együttműködve a két törvényhozás is hozzájáruljon a jubileumi év méltó megünnepléséhez."