A miniszterelnök fölöttébb neheztel a Taláros Testületre: „Egyfajta konzervatív fordulat szisztematikus előkészítése érzékelhető… Meg kell nyomni a vészcsengőt!” - A vészcsengőn azonban nem ő, hanem az Alkotmánybíróság tartja az ujját, és az utóbbi években fölöttébb gyakran meg is nyomta!
A törvényhozásban emlékezetes cselekedeteként tartják számon, midőn a „kicsikre” is figyelve úgy döntöttek: a tízezer forint alatti pénzhamisítás már nem minősül bűncselekménynek. - Körbenézve, esztendő múltán törölték e jogszabályt, pedig nem is sejtették, hogy azóta már 54 ezer forintos bankjeggyel is vásároltak. A milliárdos csalásokról nem is beszélve.
Különleges, jó szándékkal vezérelt pillanat volt, midőn a honvédelmi tárca helyreigazítást kért a Magyar Közlönyben, s módosította egy rendeletben, hogy a külföldi kiküldetésben levő katonák zsoldját dollár helyett euróban, vagyis 40 százalékkal magasabban határozták meg. A helyreigazítás azonban alkotmányellenesnek bizonyult, ugyanis csak új jogszabályban lehett volna korrigálni!
+
Messzebbre látva, a napi ügyeken: tíz évig dolgozott egy elismert akadémista szakértőkből álló csoport a Polgári törvénykönyv módosításán. A kormány megköszönte a közreműködésüket, majd egy teljesen más csomagot rakott a Tisztelt Ház asztalára, beleillesztve - többek között - a „Lex Melegként” elhíresült regisztrált élettársi kapcsolatot szentesíteni szándékozó passzusokat is.
A hagyományokat, a családot leginkább tisztelő, és emlékeztetben tartó Keresztény Demokrata Néppárt külön beadványban kérte a lierálisok által oly nagyon szorgalmazott törvény alkotmányellenességének utólagos vizsgálatát, megsemmisítését. Az indítványt, a frakció teljes egyetértsével, Dr. Rubovszki György, Dr. Lukács Tamás, Dr. Salamon László jegyezte, hangsúlyozva:
„A házasság intézménye kultúránkban és jogunkban is hagyományosan férfi és nő életközössége. Ez az életközösség tipikusan közös gyermekek születését és a családban való felnevelését célozza, amellett, hogy a házastársak kölcsönös gondoskodásban és támogatásban élésének is kerete. A gyermekek nemzésére és szülésére való képesség nem fogalmi eleme és nem feltétele a házasságnak, de a házasság eredeti és tipikus rendeltetéséből folyóan a házastársak különneműsége igen. A házasság intézményét az állam arra tekintettel is részesíti alkotmányos védelemben, hogy elősegítse a házastársak számára a közös gyermekkel is rendelkező család alapítását."
Az Alkotmánybíróság kihirdetett határozatában, a KDNP érveit is visszhangozva, - elismerve hogy csak férfi és nő kapcsolatából születhet gyermek! - jórészben megsemmisítette a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényt.
Draskovics Tíbor igazságügyi és rendészeti miniszter, miután találkozott a Magyarországon működő „jelentősebb melegszervezetek" képviselőivel azon elegében megüzente: „A kormány határozott törekvése, hogy az Alkotmánybíróság döntésének figyelembevételével az azonos neműek számára - lényegében azzal a tartalommal - nagyon gyorsan új törvényjavaslatot alkosson. Február közepére a parlament elé kerülhet az új bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló új törvényjavaslat!"
A miniszterelnök is fölöttébb neheztelt. Hangsúlyozta: „Egyfajta konzervatív fordulat szisztematikus előkészítése érzékelhető… Nincs kétségem a felől, hogy nem a közvetlen jog birodalma határozta meg a döntést, hanem a jognak valami többszörös áttétellel való magyarázata, amelynek a legmélyén az alkotmánybírák egyéni, konzervatív értékválasztása áll. De ha így megy tovább, a házasság anyakönyvezése előbb-utóbb visszakerül az egyházakhoz, kötelező lesz a hitoktatás (...) Meg kell nyomni a vészcsengőt!”
A vészcsengőn azonban nem ő, hanem az Alkotmánybíróság tartja az ujját, és az utóbbi években fölöttébb gyakran meg is nyomta. A Taláros Testület viszont törvényt nem módosíthat, a megsemmisített passzusok helyett újat nem alkothat. Ez a parlament feladata, - legfeljebb az új változat ismét az asztalukon landol.
Klasszikus példa: a közigazgatási hivatalok működésének regionális átszervezése. Kétharmados többségű törvény szükségeltetett volna hozzá. Ehelyett a koalíció feles törvényben valósította meg akaratát, amit az Alkotmánybíróság 2008 nyarán megsemmisített. Folytatásként a kormány már nem is próbálkozott törvénnyel, immár kormányrendelet született. Miután az Alkotmánybíróság ezt is megsemmisítette, a kabinet harmadszorra is rendeletet alkotott. A jogi következmény: januártól - hivatalosan - törvényességi felügyelet nélkül működnek az önkormányzatok. A taktika világos: az Alkotmánybíróság malmai sok ezer ügyet őrölnek, és amíg nem semmisítik meg a frissen kihirdetett a jogszabályokat, addig hatályban maradnak.
Egyéb trükkben sem volt hiány: Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkára nagy buzgalmában például olyan tartalmú törvényszöveget küldött Szili Katalin házelnöknek aláírásra, amelyről az Országgyűlés nem is szavazott - derült ki egy tavaly született (december 17) alkotmánybírósági döntésből.
LANDOLTAK AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ASZTALÁN…
A Taláros Testület nem tartozik a csettintésére magát haptákba vágó gyülekezetek közé. Alaposan mérlegeli döntéseit, s mindez fölöttébb időigényes, a törvény pedig, bármennyire is sürgősen alkották, addig pihegve pihen.
|
TÖRVÉNY |
BENYŰJTÓ |
ELFOGADVA |
AB |
ÁLLAPOT |
|
A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosításáról. |
Kormány (a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter) |
2008.12.08. |
|
Alkotmánybírósági döntésre vár |
|
A családon belüli erőszak miatt alkalmazható távoltartásról. |
Dr. Sándor Klára, Dr. Magyar Bálint, Dr. Kóka János, Gusztos Péter, Dr. Hankó Faragó Miklós, Geberle Erzsébet, (SZDSZ) |
2008.12.15. |
|
Alkotmánybírósági döntésre vár |
|
Az ember méltóságát súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítési eszközök biztosításáról. |
Kormány (igazságügyi és rendészeti miniszter) |
2008.11.10. |
|
Alkotmánybírósági döntésre vár |
|
Az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről. |
Kormány (földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter) |
2008.10.20. |
|
Alkotmánybírósági döntésre vár |
|
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításáról. |
Kormány (igazságügyi és rendészeti miniszter) |
2008.06.02. |
|
Alkotmánybírósági döntésre vár |
|
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról. |
Dr. Bárándy Gergely, Dr. Avarkeszi Dezső, Dr. Csákabonyi Balázs, Dr. Suchman Tamás, Dr. Szabó Zoltán, Arató Gergely, (MSZP). |
2008.02.18. |
Részben alkotmányellenes: 95/2008. (VII.3.) AB h. |
Záróvitára vár |
|
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról. |
Kormány (igazságügyi és rendészeti miniszter) |
2007.10.29. |
Alkotmányellenes: 96/2008. (VII.3.) AB h. |
Visszavonva, 2008.10.17. |
|
Az Európai Unió, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között az Európai Unió tagállamai, valamint Izland és Norvégia közötti átadási eljárásról szóló Megállapodás kihirdetéséről. |
Kormány (igazságügyi és rendészeti miniszter) |
2007.06.11. |
Részben alkotmányellenes, 32/2008. (III.12.) AB h. |
Záróvitára vár |
|
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása. (2006. évi LXXI. sz. tv.) |
Kormány (oktatási és kulturális miniszter) |
2007.06.25. |
Részben alkotmányellenes: 69/2006. (XII. 6.) AB határozat |
Az alkotmányellenes passzus megsemmisítve |
|
Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosítása. (2006 évi CXXXI sz. tv.) |
Kormány (pénzügyminiszter) |
2006.12.18. |
Részben alkotmányellenes: 8/2007. (II. 28.) AB határozat |
Az alkotmányellenes passzus megsemmisítve |
|
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről (2006 évi CXXXII sz. tv.) |
Kormány (egészségügyi miniszter) |
2006.12.18. |
Részben alkotmányellenes: 109/2008. (IX. 26.) AB határozat |
Az alkotmányellenes passzus megsemmisítve |
|
Az Országos Érdekegyeztető Tanácsról. |
Kormány (szociális és munkaügyi miniszter) |
2006.12.11. |
Részben alkotmányellenes: 124/2008. (X.14.) AB határozat |
Záróvitára vár |
|
Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről. |
Kormány (szociális és munkaügyi miniszter) |
2006.12.11. |
Részben alkotmányellenes: 124/2008. (X.14.) AB határozat |
Záróvitára vár |
|
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól. (2006. évi III. sz.. tv.) |
Kormány (egészségügyi miniszter) |
2006.11.20. |
Részben alkotmányellenes: 87/2008. (VI. 18.) AB határozat |
Az alkotmányellenes passzus megsemmisítve |
|
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról. (2006. évi LXXIII. sz. tv.) |
Kormány (oktatási és kulturális miniszter) |
2006.07.24. |
Részben alkotmányellenes: |
Módosító javaslattal elfogadva: 2006.10.09. |
|
A közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvények módosítása. (2006. évi LXXII. sz. tv.) |
Kormány (igazságügyi és rendészeti miniszter) |
2006.07.24. |
Részben alkotmányellenes: 68/2006. (XII. 6.) AB határozat |
Az alkotmányellenes passzus megsemmisítve |
|
A házipénztár adóról. (2006. évi LX. sz. tv.) |
Kormány (pénzügyminiszter) |
2006.07.10. |
Alkotmányellenes: 61/2006. (XI. 15.) AB határozat |
Megsemmisítve |
|
Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosítása. (2006. évi LVI. sz. tv.) |
Kormány (pénzügyminiszter) |
2006.07.10. |
Részben alkotmányellenes: 8/2007. (II. 28.) AB határozat |
Az alkotmányellenes passzus megsemmisítve |
SOROZATOS MULASZTÁTOS ALKOTMÁNYSÉRTÉS
Számos mulasztásból adódandó régi és új sebeinek gyógyítása vár, várna a Tisztelt Házra. Íme az Alkotmánybíróság határozataiból fakadó jogalkotás feladatai, a teljesség ígénye nélkül:
|
TÁRGY |
HATÁRIDŐ |
AB HATÁROZAT |
|
|
A mulasztásos alkotmánysértés (Alkotmány 68. §) a nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletéről szóló szabályozás hiánya miatt. |
1992. december 1. |
35/1992.(VI.10.) |
|
|
Megjegyzés: az AB határozat előírását az ún. kisebbségi törvény részben teljesítette, a kisebbségek parlamenti képviselete azonban továbbra is megoldatlan. A Miniszterelnöki Hivataltól kapott tájékoztatás szerint a kisebbségek parlamenti képviseletére vonatkozó szabályozás vizsgálata folyamatban van. (2007. június 6-án a MeH külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára kezdeményezésére megalakult - a Szakállamtitkárság mellett szakmai elemző, javaslattevő testületként működő - közjogi munkacsoport. A munkacsoport 2007. második félévére vonatkozó legfontosabb feladata a parlamenti képviselethez, a kisebbségek kedvezményes mandátumához kapcsolódó alkotmánybírósági határozatok, dokumentumok áttekintése, elemzése, valamint állásfoglalás abban a kérdésben, hogy szükséges-e - a tárgyhoz kapcsolódóan - az Alkotmány módosítása. A munkacsoport várhatóan 2007. decemberében dönt a szakállamtitkár felé megfogalmazott javaslatáról.) Az Emberi jogi bizottság tájékoztatása szerint a munkacsoport nem készítette el a javaslatot és nem tett előterjesztést a szakminiszter felé, 2008. január 10-i és 29-i ülésén tárgyalt a parlamenti képviseletről, de döntés eddig nem született. |
|||
|
Az 1947. évi XVIII. Törvénnyel becikkelyezett Párizsi Békeszerződés 29. cikke 3. pontjának végrehajtására szükséges intézkedést meg kell tenni |
1997. június 30. |
37/1996. (IX.4.) |
|
|
Megjegyzés: a Miniszterelnöki Hivataltól kapott tájékoztatás szerint a szükséges szabályozás előkészítése folyik, azonban megnyugtató rendezésre csak politikai konszenzus esetén nyílhat lehetőség. |
|||
|
Az Országgyűlés rendes ülésszakai ülésezési rendjének a Házszabályban történő szabályozása. |
1999. december 15. |
4/1999. (III.31.) |
|
|
Megjegyzés: az alkotmánybírósági határozatokból adódó feladatokat a 103/2007. (XII. 6.) OGY határozat részben rendezte; a fennmaradó kérdésekben az Alkotmányügyi és Ügyrendi bizottság elnöke által vezetett ötpárti munkacsoport folytatja az előkészítést. |
|||
|
Az Országgyűlés rendelkezzen a Csehszlovákiából áttelepített személyek tulajdonjogának elvonása miatt történő kárpótlásról. |
2004. június 30. |
45/2003. (IX.26.) |
|
|
Megjegyzés: a Miniszterelnöki Hivataltól kapott tájékoztatás szerint a szükséges szabályozás előkészítése folyik, azonban megnyugtató rendezésre csak politikai konszenzus esetén nyílhat lehetőség. |
|||
|
Az Országgyűlés szabályozza törvényben a vizsgálati tevékenység rendjét, valamint a közügyek megvitatásának szabadsága, illetve a személyiséget védő jogok jogorvoslati lehetőségét. |
2004. március 31. |
50/2003. (XI.05.) |
|
|
Megjegyzés: az alkotmánybírósági határozatokból adódó feladatokat a 103/2007. (XII. 6.) OGY határozat részben rendezte; a fennmaradó kérdésekben az Alkotmányügyi és Ügyrendi bizottság elnöke által vezetett ötpárti munkacsoport folytatja az előkészítést. |
|||
|
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény kábítószer-élvezőket segítő gyógyító programok végrehajtásában közreműködők büntetőjogi felelőssége. |
2005. május 31. |
54/2004. (XII.13.) |
|
|
Megjegyzés: a 2005. évi XXX. törvény - 1965. évi 4. tvr-el hatályba léptetett Egységes Kábítószer Egyezményt, a 1979. évi 25. tvr-el hatályba léptetett pszichotróp anyagokról szóló egyezményt érintően - részben eleget tett a határozat egyes előírásainak. A 2005. évi CLXX. törvény új 65/A. §-sal kiegészítette az 1993. évi III. törvényt a gyógyító, segítő, megelőző programok végrehajtásában közreműködők büntetőjogi felelősségét illetően, és azzal, hogy a törvénybe bekerült az alacsony küszöbű ellátás fogalma, a kérdés a MEH és az IRM álláspontja szerint rendeződött, az AB álláspontja szerint azonban nem rendezett a kábítószer élvezőket segítő, megelőző gyógyító programokban közreműködő büntetőjogi felelőssége, továbbá a Btk. 282-283/A. § elkövetési magatartásait és az engedéllyel folytatható tevékenységeket megállapító jogszabályok összehangolása. |
|||
|
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Alkotmány 71. § (1) bekezdésében foglalt egyenlő választójog alapelvéből következő alkotmányos követelmény, hogy az egyéni választókerületekben a választásra jogosul |
2007. június 30. |
22/2005. (VI. 17.) |
|
|
Megjegyzés: a törvényjavaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazata szükséges, a benyújtás időpontja ötpárti politikai egyeztetés függvénye. |
|||
|
Az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével ellentétesen az Országgyűlés a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló, módosított 1991. évi IV. törvényben nem alkotta meg az Országos Érdekegyeztető Tanács szervezetének és működésének szabályait. |
2006. március 31. |
: 40/2005. (X. 19.) |
|
|
Megjegyzés: az Országgyűlés a T/1306. számú törvényjavaslat alapján elfogadta az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló törvényt, azonban az AB előzetes normakontroll keretében a 124/2008. (X. 14.) AB határozattal részben alkotmányellenesnek minősítette. |
|||
|
A Házszabályról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 23. § b) pontjának, 47. § (4) és (6) bekezdésének, valamint 75. § (3) bekezdésének módosításával összefüggésben meg kell határozni a képviselői álláspont lényegének kifejtéséhez szükséges felszólalási idő biztosításának garanciális szabályait. |
2006. december 15. |
12/2006. (IV. 24.) |
|
|
Megjegyzés: a 103/2007. (XII. 6.) OGY határozat a 47. § (4) és (6) bekezdése vonatkozásában eleget tett az AB határozatban foglaltaknak; a 75. § (3) bekezdése tekintetében az Alkotmányügyi és Ügyrendi bizottság elnöke által vezetett ötpárti munkacsoport folytatja az előkészítést. |
|||
|
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvénnyel kapcsolatban a természetvédelmi területek védetté nyilvánítása esetén a tulajdonosoknak biztosítani kell az Alkotmány 57. § (5) bekezdésével összhangban álló jogorvoslati lehetőséget. |
2007. március 31. |
33/2006. (VII. 13.) |
|
|
Megjegyzés: a MeH-től kapott tájékoztatás szerint az AB határozat ügyében a környezetvédelmi és vízügyi miniszter levélben kereste meg az Alkotmánybíróság elnökét, jogértelmezést kérve. A tárca álláspontja szerint ugyanis az Alkotmány 57. §-ának (5) |
|||
|
A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 77. §-ában nem biztosított a szabálysértési őrizet jogorvoslati garanciája. |
2007. december 31. |
3/2007. (II. 13.) |
|
|
Megjegyzés: a Miniszterelnöki Hivataltól kapott tájékoztatás szerint a 2009. tavaszi ülésszakon új szabálysértési törvénymódosítást kívánnak benyújtani. |
|||
|
Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény nem szabályozta a versengő népszavazási kezdeményezések körét. |
2008. március 31. |
100/2007. (XII. 6.) |
|
|
Megjegyzés: az Országgyűlés 2009. tavaszi ülésszakára a Kormány által készített törvényalkotási programban szerepel az 1998. évi III. törvény módosítása azzal a feltétellel, hogy ha az elfogadásához szükséges minősített többség biztosított. |
|||
|
Az Országgyűlés mulasztásos alkotmánysértést követett el azzal, hogy nem alkotott törvényt a hagyatéki eljárás rendjéről. |
2008. december 31. |
13/2008. (II. 21.) |
|
|
Az Országgyűlés mulasztásos alkotmánysértést követett el azzal, hogy nem alkotott törvényt a hagyatéki eljárás rendjéről. |
|||
|
Az Országgyűlés mulasztásos alkotmánysértést követett el azzal, hogy nem szabályozta a magántulajdonú ingatlanok (helységek) életvédelmi létesítményként (óvóhelyként) való kijelölésének szabályait, kritériumait. |
2008. december 31. |
17/2008. (III. 12.) |
|
|
Megjegyzés: az Országgyűlés 2009. tavaszi ülésszakára a Kormány által készített törvényalkotási programban szerepel a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény módosítása azzal a feltétellel, hogy ha az elfogadásához szükséges minősített többség biztosított. |
|||
|
Az Országgyűlés nem szabályozta a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvényben a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei helyesbítésének módját. |
2008. december 31. |
33/2008. (III. 20.) |
|
|
Megjegyzés: az Országgyűlés elfogadta az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény módosításáról rendelkező 2008. évi XXV. törvényt, azonban a kétharmados döntést igénylő azon részeket nem szavazták meg, amelyek a helyesbítések módját szabályozták volna. |
|||
|
A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényben az Országgyűlés nem szabályozta, hogy az ORTT milyen szempontok alapján határozza meg a műsorszolgáltatási díj mértékét. |
2008. december 31. |
37/2008. (IV. 08.) |
|
|
Megjegyzés: a Miniszterelnöki Hivataltól kapott tájékoztatás szerint a 2009. tavaszi ülésszakon - ötpárti megegyezéssel - új média törvényt kívánnak benyújtani. |
|||
|
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 96/A. § (1) bekezdésével kapcsolatban a törvény nem biztosítja a magyarországi szavazás napján külföldön tartózkodók részére a választójog gyakorlását. |
2008. december 31. |
54/2008. (IV. 24.) |
|
|
Megjegyzés: az Országgyűlés 2009. tavaszi ülésszakára vonatkozó törvényalkotási programban a Kormány szerepelteti a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosítását azzal a feltétellel, hogy az elfogadásához szükséges többség biztosított. |
|||
|
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 98. § (1) bekezdésének első mondata alkotmányellenes, mert a módosítást kétharmados többséggel elfogadott törvénnyel kellett volna szabályozni. |
2008. december 31. |
131/2008. (XI. 03.) |
|
|
A közigazgatási hivatalokról szóló 177/2008. (VII. 1.) Korm. rendelet megsemmisítésével egyidejűleg alkotmányellenes helyzet fennmaradt, mert az Országgyűlés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben továbbra sem szabályozta a közigazgatási hivatalok jogállását. |
2008. december 31. |
90/2007. (XI.14.) |
|
|
Megjegyzés: az AB a 90/2007. (XI.14.) AB határozattal megsemmisítette az Ötv.-nek a közigazgatási hivatalok jogállására vonatkozó rendelkezését, amit ezután a Kormány a közigazgatási hivatalokról szóló 177/2008. (VII.1.) Korm. rendeletben szabályozott. Az AB a 131/2008. (XI.3.) AB határozatban ezt is hatálytalanította és továbbra is feladatként szabta az Ötv. módosítását. A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXII. törvényben a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerveiként szabályozta a korábbi közigazgatási hivatalok irányítási rendszerét, a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló CV. törvényre is figyelemmel. Az Ötv. elfogadásához a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A törvényjavaslat benyújtásának függvénye az elfogadásához szükséges minősített többség biztosítása. |
|||
|
Mulasztásos alkotmánysértés, hogy nem szabályozott a büntetés-végrehajtási szervezet által végrehajtott előzetes letartóztatás, elzárás során alkalmazható motozás. |
2009. június 30. |
132/2008. (XI. 06.) |
|
Bartha Szabó József
