Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések" műfaját.  A tévé már nem közvetíti. Az újságírók is elmentek. Üresek a széksorok.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek, a címűkben hordozzák a reményt vagy az elmarasztalást. A válaszok sem piskóták. Pótlandó a nyilvánosság hiányát, idézzük - szolidan stilizálva - legutóbbi szónoklataikat.

Hatékony fogyasztóvédelem, ellenőrzési tapasztalatok?

SIMON GÁBOR (MSZP): – A korábbi évek gyakorlatai alapján hatósági összefogással ellenőrzési akciók indultak. A tapasztalatok azt mutatták, hogy az emberek egyre inkább jogkövetők. A szigorú hatósági ellenőrzések következtében csökkentek a visszaélések, egy átláthatóbb fogyasztóvédelmi politikát, mindennapi gyakorlatot teremtettünk meg. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság az illetékes miniszter által jóváhagyott ellenőrzési és vizsgálati programja alapján végezte a tavalyi évig az ellenőrzéseket. Most azonban a korábbi, jól bevált rendszeren változtatni kívánnak. Mint a fogyasztóvédelmi bizottság elnöke, magam is fontosnak tartom a szakmailag megalapozott változtatások megtételét, a rendszer folyamatos fejlesztését, javítását. A tájékoztatás szerint meg fognak változni a hangsúlyok egy-egy vizsgálati területen. Tényfeltáró vizsgálatokra kívánják áthelyezni a hangsúlyt, vele párhuzamosan a vállalkozásoknak nyújtott tanácsadásra, oktatásra, továbbképzésre és a hatékony ellenőrzések háttérbe szorítására. Kérdezem:

• Milyen tapasztalatok vannak a téli ellenőrzésekről?
• Hogyan tudnák fejleszteni a meglévő rendszert?
• Megtudhatunk-e bővebbet a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság éves munkatervéről, valamint mit várnak a bevezetésre kerülő új intézkedésekről?

SZATMÁRY KRISTÓF, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – A téli ellenőrzések megmutatták, hogy egy olyan hatósági ellenőrzési rendszer, amely nem tekinti a vállalkozókat ellenségnek, ugyanolyan hatékony tud lenni, mint a korábbi években megszokott razziák. A piacfelügyeleti vizsgálódás során 1054-féle, 13 808 termék ellenőrzésére került sor, a biztonsági problémák aránya 21 százalék volt. Ez a szám mutatja az ellenőrzések fokozott jelenlétét és hatékonyságát. Ahol a kifogásolási arány továbbra is magas, mint például a szezonális termékek biztonsága vagy az akciós termékek árfeltüntetésének köre, ott a hatósági fellépés továbbra is intenzív marad.

– A fogyasztóvédelmi hatósági munkának új iránnyal kell kiegészülnie, ez az új irány pedig a prevenció. Általános tapasztalat, hogy a hatósági kötelezés mellett vagy ahelyett az információ, a tudás átadása a vállalkozóknak ugyanolyan hatékonyan tudja javítani a fogyasztóvédelem helyzetét, mint a korábbi eszközök. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság idei évi terveit bemutató 2011. évi ellenőrzési és vizsgálati programja a hivatal honlapján elérhető és megismerhető.

Szoborfák, avagy mit üzenhet nekünk a Gömöri Kézművesek Társulása?

BALLA GERGŐ (Jobbik): – A jelenlegi Országgyűlés sokat küzd az előző kormány által nemzeti érzéseiben vérig sértett határon túli magyarság egészséges lélekkel történő újrakapcsolódásáért. Mi is megszavaztuk a felelősséggel szabad identitásválasztáson alapuló kettős állampolgárság-törvényt. Támogattuk a MÁÉRT felélesztését, a Határtalanul-programot, amely révén talán sikerül újra frissítő lelket önteni abba a sivár köztudatba, közízlésbe és közfelfogásba, amely miatt sokan még mindig a Gyurcsány-féle 23 millió román áradat purgatóriumi mélységű kampányában hisznek, így felemésztve önmagukat és akár közös jövőnket is. Szeretném a tisztelt képviselőtársaim figyelmét felhívni egy dokumentumfilmre, amely Várhosszúréten készült a Gömöri Kézművesek Társulásának egyik alapítójáról. A Szoborfák a békés élni és tenni akarás igaz története. Ebben a filmben tökéletesen bemutatják, hogy vannak olyan emberek, akik képesek tisztességben és békésen egymás mellett élni a saját kultúrájuk megélésében úgy, hogy a kisebbségi sorson túl a nagybetűs sorssal is meg kell küzdeniük. Minden képviselőtársamnak eljuttatok egy példányt a Szoborfák című filmből, remélem, mihamarabb megnézik. Hogy tanulnak-e jót belőle, az már az önök felelőssége határon innen és túl. Szlovákiában a közszolgálati tévé már bemutatta. Kérdésem:

• Mikor fognak ilyen és ehhez hasonló dokumentumfilmeket készíteni és rendszeresen vetíteni, hogy újra mindenki büszke legyen a magyarságára?

RÉTVÁRI BENCE, közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Köszönöm a filmet mindnyájunk nevében, nagyon kedves ajándék az ön részéről.

– Az új kormányzat nemcsak a sebeket igyekszik begyógyítani, de egy új nemzetpolitikát is kíván építeni, aminek része a kettős állampolgárság. Része a MÁÉRT aktív ülésezése, része a Határtalanul-program, pontosan azért, hogy egy olyan nemzedék nőjön föl Magyarországon a következő években, évtizedekben, amelynek élő kapcsolata van a határon túllal. Nemcsak egy tétel a történelemkönyvben a trianoni békeszerződés, nemcsak valamiféle furcsa idegenek a székelyek vagy a felvidéki magyarok, hanem teljesen emberközelben megtapasztalja velük a találkozást, együtt vannak egy osztálykirándulás keretében, hogy valós képe alakulhasson ki minden magyar fiatalnak arról, hogy hogyan élnek a határon túl. És ott érezhetik meg talán igazán, ha egy határon túli magyar közösséghez mennek, hogy azt, amit itthon teljesen természetesnek látunk és érzékelünk, hogy magyarok vagyunk és a magyar nemzet részei vagyunk, ott mégiscsak egy kuriózumként kell megélni, ott azért küzdeni kell, ott nemcsak beleszületünk a magyarságunkról, hanem minden nap azért tennünk is kell. Ennek nagyon fontos része, pláne a fiatal korosztály számára az ilyesfajta filmeknek a bemutatása, amely kortársakról szól, vagy klasszikus irodalmi műveket dolgoz fel, vagy teljesen másként, de a film nyelvén jeleníti meg a magyarságtudatunkat, vagy a magyarság egy-egy sikeréről szólm amit a történelemben elértünk, sportban vagy korábban hadvezéreink révén. Ezért van kifejezetten, mondjuk, a Duna TV, amely egy missziót teljesít: a nemzeti összetartozást. A magyar filmipar fellendülése érdekében pedig egy nemzetközi hírű producert, Andrew Vajnát kértük föl, aki a KIM-mel és az NFM-mel közösen dolgozik azért, hogy minél több tartalmas magyar film születhessen.

Miért nincs ifjúságstratégiai szemlélet?

VÁGÓ GÁBOR (LMP): – A West-Balkán-tragédia ürügyén beterjesztett rendelettervezet a túlszabályozáson kívül nem mutat alternatívákat a jogos ifjúsági igények kiszolgálására, eközben a biztonsági válságot sem kezeli teljesen, miközben egyes pontokon nem is egyértelmű. A tervezet nem határoz meg összefüggést a résztvevők és a biztonsági őrök száma között sem. A tárca nem foglalkozik azzal a ténnyel, hogy a 18 év alattiak számára ma jellemzően nem elérhető kulturált és biztonságos szórakozási lehetőség. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 18 év alattiaknak közterületekre kontroll nélkül, negatív mintaadó közegbe szorítása növeli áldozattá válásuk esélyeit. Most jött el az ideje, hogy a kormány az önkormányzati törvényben a fiatalokra vonatkozó egy mondat helyett végre komolyabban vegye a nemzet legfontosabb erőforrását.

• Egy ifjúságot közvetlenül érintő rendelet tervében miért nincs ifjúságstratégiai szemlélet?
• Kíván-e törvénymódosítást benyújtani a kormány a Ptk.-ra vonatkozó szabályozásának módosításáért, hogy a hatóságoknak felelősséget kelljen vállalniuk a biztonságos szórakozóhelyek kialakításában, vagy esetleg elfogadna-e egy ilyen irányú LMP-indítványt?
• Lehetőséget kívánnak-e adni egymástól teljesen eltérő szabályozási gyakorlat kialakítására?
• Mikor kívánnak továbblépni a Fidesz által is elfogadott ifjúsági stratégiában megszabott irányok felé?
• Esetleg szeretnének-e egy feladatokat részletesen meghatározó ifjúsági törvényt?
• Miért olyan szétaprózottak az ifjúsági források?
• Támogatnának-e önök a drogprevenciós forrásokból olyan, a fiatalok igényei szerint kialakított közösségi helyeket, amelyek alkohol- és füstmentes szórakozási lehetőséget nyújtanak?
• Szorgalmazzák-e önök közösségi terek kialakítását, amelyekben felkészült szakemberek gondozásában közösségek alakulnak, hogy így a fiatalok szabályozandó probléma helyett a jövőnk erőforrásává váljanak?

HALÁSZ JÁNOS, nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A mi feladatunk egy olyan hatékony ifjúságpolitika megteremtése, amit már 1998-2002 között elkezdtünk, ám az elmúlt 8 évben a szocialista kormányok szétverték az egységes ifjúsági kormányzati intézményrendszert. Az általunk 1999-ben létrehozott Magyar Ifjúsági Konferenciát a szocialista kormányok évekig össze sem hívták, az általunk létrehozott Agora irodahálózat irodáit 2007-re megszüntették. Ami a táboroztatásukat illeti, arról elég csak annyit mondani, hogy Zuschlag János.

– A zenés-táncos szórakozóhelyeken történő szabadidő-eltöltés a drogfogyasztás szempontjából megemelkedett kockázati szintet jelent. Az elmúlt 8 évben nem történt érdemi egyeztetés a biztonságos szórakozás feltételeinek megteremtésére. A nemzeti együttműködés kormánya felvette a kapcsolatot a Kulturált és Biztonságos Szórakozásért Egyesület vezetőivel és számos más, a fiatalok kulturált szórakozásáért tenni akaró civil és szakmai szervezettel. Célunk, hogy a közigazgatási és a civil szakértőkkel megvitatott és minden érdeklődővel egyeztetett normarendszer a jövőben alkalmas legyen a „Biztonságos szórakozóhely" program megvalósításához. Azon dolgozunk, hogy alkohol-, füst- és drogmentes szórakozótereket biztosítsunk a 18 éven aluli fiataloknak. Céljainkat a nemzeti ifjúsági stratégia alapján a szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkárság 2011. évi költségvetésében ifjúsági célokra rendelkezésre álló források terhére valósítjuk meg.

A siketvakság...

TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz, szólása jelnyelvi tolmács közreműködésével.): – A siketvakság mint önálló fogyatékossági típus több nemzetközi jogi dokumentumban szerepel már. Ezek közül is kiemelkedik a fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény, azon belül a 24. cikkben is megfogalmazódik, hogy a siketvak gyerekeknek megfelelő oktatáshoz van joga. A siketvakság, mint önálló fogyatékossági típus megemlítése lehetővé tenne egy olyan rendeletmódosítást, amely megnyitná az utat a siketvakok számára a fogyatékossági támogatást. Ezért kérdezem:

• Tervezik-e a kormány a siketvakság mint önálló fogyatékossági típus beemelését a fogyatékos személyek jogairól szóló és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvénybe?

HALÁSZ JÁNOS, nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény a hazánk által 2007-ben ratifikált ENSZ-egyezménnyel összhangban a fogyatékos személy fogalmát nem felsorolás, hanem általános formában határozza meg, amelyben nincs konkrétan nevesítve egyetlen fogyatékossági ág sem. Vélhetően a magyar jogszabályokban alkalmazott „fogyatékosság" fogalom újragondolására lesz szükség a jövőben. Az ennek eredményeként beletartozhatnak majd olyan csoportok is, amelyek jelenleg nem sorolhatók ebbe a kategóriába. Fontos megjegyezni: a jelenlegi meghatározásba most is egyértelműen beleérthetők a siketvak személyek, hiszen a hatályos definíció mind a látás-, mind a hallássérültséget, mind pedig a kommunikációban való számottevő akadályozottságot tartalmazza. A fogyatékossági támogatást a súlyosan, illetve halmozottan fogyatékos emberek vehetik igénybe, akik önálló életvitelre nem képesek, vagy mások állandó segítségére szorulnak. A siketvak személyek tehát nincsenek kizárva ebből a körből.

– Képviselő úr! Szeretném megnyugtatni: a beszéd- és más kommunikációs fogyatékossággal élő emberek helyzetét a tárca jelenleg is és a jövőben is kiemelt kérdésként kezeli. A legaktuálisabb és egyben talán a legfontosabb a speciális kommunikációt használók fejlesztési stratégiája, amelyet minisztériumunk közreműködésével a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány készít. Ehhez több száz millió forintos európai uniós forrás is társul, amely terveink szerint 2011 második félévében nyílhat meg.

Elkerüli-e a kormány megszorító csomagja a rendvédelmi szervek költségvetését?

HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): – A Fidesz választási kampányának egyik legfőbb üzenete, az Orbán-kormány programjának hangsúlyos eleme a közbiztonság javítása és a rendőrség megerősítése volt. A szándék valóban nagyon fontos, azonban félő, hogy a rendvédelmi szervek zavartalan működéséhez szükséges pénzügyi források biztosítása idén is legalább olyan vagy még súlyosabb nehézséget fog jelenteni, mint az elmúlt években. Ezt sajnos a hivatásos állomány tagjainak nagy része életkörülményei romlásán keresztül már most is nap mint nap megtapasztalja. A kafetériakeret csökkenése, a ruházati ellátás szabályainak módosítása jelentős megszorítást jelent, miközben a fizetések idén sem nőttek, és az infláció reálbércsökkentő hatásairól még csak nem is szóltunk.

– A rendvédelmi szervek működésének amúgy is mostoha gazdálkodási körülményeit tovább ronthatja, hogy a január 14-én kiadott kormányhatározatban elrendelt megszorító csomag a Belügyminisztérium költségvetésének majd 10 százalékát, 35 milliárdot von el. Ez az összeg több mint 80 százaléka a teljes büntetés-végrehajtás egész éves költségvetési támogatásának, háromszorosa a katasztrófavédelmi szervezetre fordított összegnek, és lényegesen meghaladja a rendőrség megerősítésére idén betervezett többletforrásokat. A költségvetési megszorítás nagyságrendjét látva ijesztő perspektívaként jelenik meg a rendvédelmi szervek költségvetésének csökkentése. Valóban itt az idő, hogy a kormány tettekkel is igazolja a közbiztonság megerősítésének ügye iránti elkötelezettségét. Mindezekre tekintettel kérdezem:

• Elkerüli-e a kormány megszorító csomagja a rendvédelmi szervek költségvetését?

KONTRÁT KÁROLY, belügyminisztériumi államtitkár: – A kormány a programjában meghatározottaknak megfelelően a 2011. évben is biztosítani fogja a közrend, közbiztonság biztosításához szükséges forrásokat. Ez vonatkozik a rendőrség személyi állományának növeléséhez szükséges forrásokra is. 2011. március 6-án közel kétezer új rendőr fog szolgálatba állni, ennek a többletforrásait is biztosítjuk, és a működés egyéb feltételeit is biztosítja a kormány a 2011. évi költségvetésben. Sor kerül a személygépkocsi-állomány cseréjére, sőt 60 új motorkerékpár beszerzésére is.

– Súlyos örökséget vettünk át a szocialisták 8 éves kormányzása után. Csak a rendőrség vonatkozásában 12 milliárd forintot kellett adósságrendezés keretében biztosítani annak érdekében, hogy adósságmentesen tudja a rendőrség ezt az évet kezdeni.

Meddig kívánja fenntartani ezt az ordító kettős mércét a kormány?

NÉMETH ZSOLT (Jobbik): – Nem oly rég a Külügyminisztérium az alkalmazottainak és nekünk, képviselőknek is szétküldött egy állásfoglalást az iráni nemzeti ünnepen való részvételről. A közleményben bizonyos Zahra Bahrami elítélt drogkereskedő és csempész iráni kivégzése miatt korlátozza a megjelenést az ünnepségeken, illetve egyéb botrányos utasításokat is tartalmaz. Az amerikai július 4-ei függetlenségnapi ünnepségekre is kiküldenek-e egy hasonló tartalmú állásfoglalást vagy utasítást? Kérdezem ezt azért, hiszen az USA-ban eddig is több halálos ítélet született, illetve születik mind a mai napig, így a párhuzam miatt is indokolt lehet az ünnepségektől való eltiltás. De hogy további muníciót is adjak a minisztériumnak, megemlíthetném a hazugságokra épülő, több százezer áldozatot kívánó iraki háborút, a guantanamói koncentrációs tábort, a felszínre kerülő kínzásokat. Tehát megtiltja-e a Külügyminisztérium az amerikai ünnepségeken való megjelenést? Vagy esetleg ez esetben már nem lesz következetes a kormány, és behódol az amerikai érdekeknek? Szemet huny a kivégzettek százai felett?

– Orbán Viktornak a parlamentben elhangzott szavai szerint semmilyen élet nem született feleslegesen. Hogyan egyeztetik össze akkor az USA ünnepeinek követségi látogatásaival? Vagy említhetném az izraeli nemzeti ünnepet is, hiszen erre külön kitér az állásfoglalás, hiszen Izrael az emberi jogokat semmibe vevő falával, az illegális telepekkel, a jogellenes blokádjaival, ellenőrző pontjaival, civilek ezreinek tankokkal és helikopterrel való legyilkolásával nem éppen egy emberbarát ország képét tárja elénk. Kérdezem:

• Meddig kívánja fenntartani ezt az ordító kettős mércét a kormány?

NÉMETH ZSOLT, külügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Az Európai Unió és az ezeréves magyar állam alapértékei közé tartozik az emberi jogok tiszteletben tartása, az emberi méltóság és annak védelme. A holland-iráni állampolgárságú Zahra Bahrami elítélésének körülményei, a konzuli védelem megtagadása, a jogállamiság alapvető normáit semmibe vevő bírósági eljárás, illetőleg Bahrami asszony kivégzése az emberi jogok súlyos, durva megsértése. Ezért született uniós szintű döntés az iráni nemzeti ünnepen való részvétel korlátozásáról. A magyar kormány nevében szükségesnek tartottuk, szükségesnek tartom most is, ezért ki is nyilvánítottuk részvétünket Hollandia és az áldozat hozzátartozói irányába. Úgy gondolom elvárható minden magyar parlamenti párttól és képviselőtől az együttérzés, és az is, hogy ne tegyen bohózattá egy tragédiát. Az Európai Unió alapjogi chartájának 2. cikke kimondja, hogy senkit nem lehet halálra ítélni és kivégezni. Ily módon ez alól a törekvésünk alól diplomáciai kapcsolatunkban az Egyesült Államok sem kivétel. Megjegyezném ugyanakkor, hogy Bahrami asszony esete nem erről szól. Nem a halálbüntetés megléte, hanem az emberi jogok semmibevétele, az igazságos és méltányos ítéletet kizáró koncepciós büntetőeljárás miatt fejezte ki az Unió tiltakozását az iráni vezetés felé. Büszkék lehetünk az Európai Unió döntésére. Örülnék, tisztelt képviselő úr, ha Magyarországhoz méltatlan kérdései miatt egy kicsit elszégyellné magát!  

Miért hagyja magára a kormány a leginkább rászoruló területeken élőket?

HARANGOZÓ GÁBOR (MSZP): – Mindannyian tudjuk, hogy nagyon sokan vannak rossz helyzetben, kilátástalanul nehéznek látják az életüket, sokan érzik úgy, hogy utolsó tartalékaikat emésztik fel a mai körülmények, és félnek, hogy nem lesz javulás, sőt még rosszabbra fordulhat a helyzetük. Ha véget akarunk vetni az elszegényedésnek, ha biztos fejlődést akarunk, azt egyetlen módon tudjuk elérni, úgy, hogy mindenki, aki munkaképes, annak legyen munkája, és meg is tudjon élni munkájából - mondta nagyon helyesen Magyarország miniszterelnöke. Ezzel szemben a nemzeti együttműködés kormánya a szegényeket károsító, gazdagoknak adakozó, összességében káros és igazságtalan adóátalakítás után a közmunkaprogram megcsonkításával, a vidéki térségek kistelepülési önkormányzatait, a létfenntartásukért küzdő, mélyszegénységben élő embereket sodorta még kilátástalanabb helyzetbe. Most az 5 ezer fő alatti vidéki térségek falusi kisvállalkozóit kizárta a Széchenyi-tervből, miközben az ő számukra lehetőséget biztosító vidékfejlesztési program új kiírása még mindig várat magára. A hátrányos helyzetűeknek biztosított nagyobb támogatásokat eltörölték, a leghátrányosabbakat segítő programot megszüntették, amely 33 szegény vidéknek külön, csak számukra biztosított keretet, magasabb támogatást, pályázati segítséget nyújtott. Az Orbán-kormány hatalomra lépésével leállította a pályázati rendszert, ami közel egy év működésképtelenség után most indulgat újra. A zöldre festett, közel változatlan tartalmú programban talán három fő változás van: más a neve, más a színe, és ugyanaz a szegényellenesség érhető tetten rajta, mint az önök egész eddigi politikáján. Kérdezem több százezer, ha nem millió magára hagyott honfitársunk érdekében:

• Miért hagyja magára a kormány a leginkább rászoruló területeken élőket?
• Miért szünteti meg a kizárólag részükre biztosított támogatásokat?

V. NÉMETH ZSOLT, vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Mindannyian tudjuk, hogy az elmúlt években a magyar vidék mély válságba került. Különösen a kistelepülések sodródtak szinte kilátástalan helyzetbe, ahol egyszerre van jelen a munkanélküliség és a munkaerőhiány. A vidéki helyi közösségek sorra vesztették el szolgáltató és közösségmegtartó intézményeiket. Mi magunk mindig is azt hangsúlyoztuk, hogy sikeres vidék nélkül nem lehet nemzetünk sem! Ezért azt kívánjuk elérni, hogy a vidék életminőségben, munkahely- és népességmegtartó erőben felvegye a versenyt a városokkal és más országok vidéki tájaival. Ennek érdekében már az elmúlt időszakban is számos intézkedést tettünk. Utalok a fiatal gazdák támogatására a Nemzeti Földalap létrehozásával, a közbeszerzési törvény és a kistermelői rendelet révén a helyi termelők segítésére, illetve számos, az agráriumot érintő eljárás egyszerűsítésére. Mindezek jól tükrözik, hogy politikánk középpontjában éppen a leginkább rászoruló térségekben élők állnak.

– Ami az 5 ezer fő alatti falvakban működő mikrovállalkozások támogatását illeti, a másodlagos termékek feldolgozásával foglalkozók továbbra is az ÚMVP hármas tengelyéből juthatnak támogatáshoz. A vidéki turizmus fejlesztését szolgálja a turisztikai tevékenységek ösztönzése című intézkedés. Ebből támogatást kaphatnak a mikro-, kis- és középvállalkozások mellett a természetes személyek, az önkormányzatok, a nonprofit szervezetek és az egyházi jogi személyek is. A jogszabályokat 2011 márciusában teszi közzé az irányító hatóság, a támogatási kérelmeket 2011 májusában nyújthatják be az ügyfelek. Azon vállalkozások számára, amelyek éves árbevételük több mint felét mezőgazdasági tevékenységből szerzik, az idén ősszel nyílik meg a támogatási lehetőség.

Bartha Szabó József