A köztisztviselőket kirúgják, ugye?

NYAKÓ ISTVÁN (MSZP): – Véleményünk szerint önök három dologra készülnek: nagyarányú köztisztviselői elbocsátásra, Fidesz-káderdűlővé akarják átalakítani a közigazgatást, és a politikai megfélemlítés eszközét használják fel a közigazgatásban. Az elmúlt napokban meglepve láttam, hogy néhány Fidesz képviselő módosítani akarja a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt. Első mondata így hangzik: „A közszolgálati jogviszonyt a munkáltató felmentéssel indoklás nélkül megszüntetheti." Nos, azt gondolom, ez világos beszéd Tarlós István, Kovács Zoltán, Kósa Lajos képviselő urak részéről!

– Államtitkár úr! Mivel a köztisztviselőknek karácsonyi ajándékként azonnali és indoklás nélküli kirúgást kilátásba helyező urak az ön frakciószövetségében ülnek, feltételezem, hogy mielőtt elkövették volna e cselekedetüket, önnel, illetve az ön miniszterével kicserélték véleményüket. Kérdezem:

• Egyetértenek-e önök ezekkel a képviselőkkel?
• Egyetértenek-e önök a tárcánál azzal, hogy a közigazgatásban dolgozó köztisztviselőket indoklás nélkül utcára lehet tenni?
• Megtisztelte-e miniszter úr a nemzeti együttműködés jegyében az ágazati szakszervezetet azzal, hogy kikérte véleményüket az indoklás nélküli kirúgásokról?
• Mi volt erről a szakszervezetek véleménye?
• Egyetértenek-e önök azzal a tárcánál, hogy az általános vitában a Fidesz-frakció tagjainak indoklása a következő volt: „a magyar választók a köztisztviselőkkel általában nincsenek megelégedve", illetve azzal, hogy párttársai bűnöző, alkoholista, lusta emberekről beszélve az egész köztisztviselői kart minősítették?

RÉTVÁRI BENCE (közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár): – Képviselő úr! Tisztelt Ház! Én azt hallom meglepődve, hogy az elmúlt napokban találkozott ezzel a javaslattal, lévén október vége óta a parlament.hu-n olvasható. Igazából pedig már hónapokkal ezelőtt észrevehette volna, hogy létezik, és pontosan azért került csak most ide, a Ház elé, mert hosszú egyeztetési folyamat előzte meg. És ha jól emlékszem, múlt hétfőn éjszakába nyúlóan is erről folyt erről vita itt, az Országház falai között.

– A legfontosabb szempont, amit figyelembe kell vennünk: itt közpénzről van szó, ezzel pedig a lehető legjobban kell bánnunk! Senki olyat nem szabad benntartanunk a közszférában, akinek a munkavégzése nem hasznos, vagy egész egyszerűen évek alatt elszokott attól, hogy valóban jól lássa el a feladatait. Ez természetesen nem szabad, hogy önkényességhez vezessen. Bizonyára képviselő úr is ismeri azt a kialakult bírósági gyakorlatot, amely a munka törvénykönyve alapján, az indokolás nélküli felmentésnél az önkényességet tiltja. Akivel ilyen történik azt a bíróság visszahelyezi. A szakszervezetekkel történt egyeztetéskor a miniszter út külön felhívta arra a figyelmet: ha politikai indíttatású felmentésről hallanak, hogy valakit azért mentenek föl kormány-tisztviselői helyéből, mert politikai okokat sejtenek mögötte, akkor tegyenek bejelentést. Azóta egyetlenegy bejelentést sem tettek a szakszervezetek.

Nettójövedelem-csökkenések az egészségügyben?

GYENES GÉZA (Jobbik): – Az egészségügy közfeladatait ellátó személyek az szja hatálya alá tartozó jövedelmeiket, akár közalkalmazottak, akár köztisztviselők, akár a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók, akár vállalkozók, egyaránt, azaz szektorsemlegesen közpénzből, azaz az Egészségbiztosítási Alapból nyerik. Méltánytalan lenne velük szemben, ha az általuk elszenvedett jövedelemcsökkenések kompenzálására csak bizonyos foglalkoztatási formákban kerülne sor. Kérdezem:

• A közszférában várható nettójövedelem-csökkenések kormány általi kiegészítése hogyan fog zajlani az egészségügyben?
• Kizárólag csak a közalkalmazottakra, köztisztviselőkre vonatkozik-e, vagy kiterjed ugyancsak közfeladatot ellátó, de a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó egészségügyi dolgozókra, illetve a vállalkozóként tevékenykedő, közismerten alulfinanszírozott háziorvosokra is?
• A jövedelmek kipótlásához szükséges forrás és annak mértéke a költségvetési törvény mely fejezetében szerepel?

HALÁSZ JÁNOS (nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár): – Képviselő úr! Tisztelettel tájékoztatom, hogy az adó- és járulékváltozások következtében fellépő nettó illetménycsökkenés kompenzációjáról szóló kormányrendelet előkészítés alatt áll, az egyeztetési folyamat még nem fejeződött be. A tervezet szerint a kompenzáció a költségvetési szerveknél bármely érintett jogviszonyban foglalkoztatottra kiterjed, azaz természetesen az egészségügyi költségvetési intézményekben foglalkoztatottakra is.

– Azokra a munkavállalókra viszont, akik bár közfeladatot látnak el, de nem költségvetési szervnél állnak alkalmazásban, ez a kompenzáció a készülő javaslat szerint nem terjed ki, hiszen az ő keresetük alakulását, például az Országos Érdekegyeztető Tanácsban született keresetnövelési ajánlás követésével, a munkáltatójuk feladata meghatározni. Ugyanakkor az ajánlásnak megfelelő béremelés esetén a munkavállalók nettó keresete nem csökken akkor sem, ha egyébként családi adókedvezményt nem tudnak igénybe venni. Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban született megállapodás kiterjed az országos minimálbérnek és a középfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozók garantált bérminimumának 2011. január 1-jétől történő növelésére is. E két bérminimum emelése szintén biztosítja, hogy a kézhez kapott nettó összeg nem csökkenhet 2011-ben. Végrehajtásuk kötelező lesz minden munkáltató számára, miután még ez évben kormányrendelet jelenik meg az alkalmazásukról.

– Végezetül pedig: a költségvetési szervekre kiterjedő kompenzáció forrásául a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezetében lévő céltartalék előirányzat szolgál, ez 22 milliárd forint összesen.

Miként segítik az artmozik működését?

LUKÁCS LÁSZLÓ (Fidesz): – Az elmúlt időszakban számos kérés, kérdés érkezett hozzám a művészfilmek forgalmazásával, a hazai, úgynevezett artmozik sorsával, a magyar kulturális életben betöltött szerepükkel kapcsolatban, tekintettel a költségvetési, pénzügyi helyzetük tarthatatlanságára. A nemzeti filmművészet szempontjából igen fontos volna, hogy az artmozik saját hálózatuk révén, saját reklámmal vehessenek részt a magyar filmforgalmazás keskeny pallóján való egyensúlyozásban, a multiplex-mozikkal folytatott egyenlőtlen versenyben. A kormányzat, valamint az önkormányzatok sorsdöntő fordulatot hozhatnának, ha együttesen támogatnák a hazai artmozi-hálózat digitális technikára való átállását. Ezzel a mozilátogatás európai minőségű színvonalát teremthetnék meg, s új távlatok nyílhatnának a vidék kulturális életében is. A művészfilmek bemutatása mellett az is lehetővé válna, hogy élő egyenes adásban jelenjenek meg például opera-előadások, koncertek, sportrendezvények. Az artmozik technológiai fejlesztése tehát egyaránt hozzájárulna a magas kultúra, illetve a vidéki közösségi művelődés támogatásához. Kérdezem: 

• Mit tesz a kormány annak érdekében, hogy a hazai artmozik megfeleljenek a digitalizáció kihívásainak, és ne maradjanak le végérvényesen a multiplex-mozikkal folytatott versenyben?

HALÁSZ JÁNOS (nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár): – A szocialista kormányok az elmúlt években az artmozik fejlesztésére nem adtak központi támogatást az önkormányzatoknak. Egész pontosan: létrehozták azt a szégyenteljes helyzetet, hogy meghagyták a sort a költségvetésben, csak nulla forintot építettek be. Lenézték az egész ügyet, nem adtak semmit!

– A multinacionális filmes vállalatok, a bevásárlóközpontok multiplexeinek üzemeltetői hazánkban is rohamtempóban alakítják át hálózataikat, hogy alkalmasak legyenek a digitális vetítésre. A többségében önkormányzati fenntartású filmszínházak állami támogatás nélkül a digitalizáció jelentős költségeit önerőből nem tudják fedezni. A digitalizáció számukra a fennmaradás esélyét jelenti, jelentheti.  A nemzeti együttműködés kormánya fontosnak tartja, az értékes európai, illetve magyar filmeket terjesztő artmozik megmaradjanak ugyanolyan közösségi helyszínként, mint a színházak, vagy a koncerttermek. Ezért a jövő évtől elindítjuk a digitalizációt elősegítő támogatási programunkat. 2011-ben 100 millió forint támogatást biztosít a központi kormányzat az artmozit fenntartó, illetve nem önkormányzati tulajdonban lévő artmozit támogató helyi önkormányzatok részére, amennyiben vállalják, hogy a támogatással e filmszínházak digitális vetítésre történő átállásának műszaki-technikai feltételeit biztosítják. Tehát lesz támogatás, elindulhat ez az ügy is!

Miért támogatja a kormány 
a jómódú külföldi utasok súlyosan környezetszennyező repkedését? 

SCHEIRING GÁBOR (LMP): – Ebben az évben a Malév mintegy 45 milliárd forint állami támogatásban részesült. A 2011. évi költségvetési törvényjavaslat további 13,75 milliárd forintot irányoz elő tőkehelyzetének rendezésére, vagyis agóniájának meghosszabbítására, - az adófizetők pénzéből!  A Malév naponta 9 ezer utast szállít. A 9-es busz napi utas-száma is nagyobb ennél! A Malév utasai túlnyomó részben az átlagosnál jobb anyagi helyzetben lévő emberek közül kerülnek ki, ráadásul nagy részük külföldi. A legtöbb magyar nem engedheti meg magának a Malév-jegyeket.

– A légi közlekedés nem élőmunka-, hanem tőkeigényes, munkahelyeket tehát alig teremt. A Malév működtetéséhez aránytalanul nagy mennyiségű import szükséges. A légi közlekedés azonos teljesítményre vetítve a leginkább környezetszennyező közlekedési mód. Ráadásul nagy összegű közvetlen támogatások mellett a repülőjegy után nem kell áfát fizetni, az üzemanyagot nem terheli jövedéki adó, és a repülés környezetszennyezésének költségeit az egész társadalom fizeti meg. Az Európai Unió 2012-től kezdve a légi közlekedést bevonja a szén-dioxid-kibocsátás kereskedelmi rendszerébe, több tagállam pedig különadót vetett ki, illetve fog hamarosan kivetni a repülőjegyre. Mindezek ismeretében kérdezem: 

• Milyen nemzetgazdasági, foglalkoztatáspolitikai, szociális és környezetvédelmi indokok támasztják alá a Malév támogatását, valamint azt, hogy a repülőjegy-adó bevezetése nem szerepel a kormány terveiben?
• Miért támogatja a kormány az adófizetők pénzéből a jómódú külföldi utasok súlyosan környezetszennyező repkedését a Malévon keresztül a hazai munkahelyteremtés helyett?

FÓNAGY JÁNOS (nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár): – Képviselő úr! A Malév korábbi kormányokhoz köthető elhibázott privatizációja és kétes értékű részleges visszaállamosítása miatt olyan pályára állt, amelynek kiigazítása folyamatos állami beavatkozást igényel. A légitársaság örökölt pénzügyi-jogi helyzetének megnyugtató rendezéséhez nem elégségesek, de elengedhetetlenek a rövid távú átmeneti intézkedések is. A kormány álláspontja szerint nemzeti légitársaságra szüksége van Magyarországnak. A légi fuvarozás idehaza is kulcsfontosságú a gazdaság eredményes működéséhez, a megfelelő fejlettségre vonatkozó tényezők kialakításához a befektetők számára. A repülőtér működéséből főként Budapesten és környékén több ezer család él, a Malév pedig több mint 40 százalékát adja Ferihegy forgalmának.

– A légi közlekedés a globális szén-dioxid-kibocsátás kevesebb mint 3 százalékát adja. Az általuk használt üzemanyag adómentességére nemzetközi egyezmények és EU-jogszabályok vonatkoznak. A repülőjegyekkel kapcsolatos nemzetközi gyakorlatot is az adómentesség jellemzi. Az EU sem tervezi ilyen adók alkalmazását, hiszen ezzel súlyos versenyhátrányt okozna az európai légitársaságoknak, egy hasonló magyar intézkedés pedig a Malévet sújtaná.

Újabb támadása a közszféra ellen?

SZABÓ IMRE (MSZP): – A Fidesz-kormány 2010 augusztusában módosította a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvényt. A módosítás értelmében 2011. január 1-jétől a hatóság által kiszabott bírság közvetlenül a hatóság működési költségeire nem használható fel. A környezetügyi hatósági intézményrendszer közérdekű, a környezet és a természet védelmét szolgáló működéséhez szükséges források tekintetében fontos szerepe van a költségvetési támogatásnak és az intézmények bevételének. Így van ez a jövő évi költségvetés tervezetének vonatkozásában is. Nincs megfelelő pótlása tehát annak, amit önök ezzel az intézkedéssel elvettek. Mindezekre figyelemmel kérdezem:

• Hogyan kell értelmezni, hogy a hatóság által kiszabott bírság közvetlenül a hatóság működési költségeire nem használható fel?
• Elfogadhatónak tartják törvényi szinten azzal vádolni a hatósági intézményrendszer valamennyi tisztviselőjét, hogy munkájukat nem a jogszabályoknak és szakmai meggyőződésüknek megfelelően, hanem csupán - az Orbán-kormányhoz hasonlatosan - pénzbehajtás céljából végezték?

CSÉFALVAY ZOLTÁN (nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár): – A kormány gazdaságpolitikájának középpontjában a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások állnak, mert kizárólag ők képesek létrehozni az egymillió új és adózó munkahelyet. Erre azonban csak akkor képesek, ha megszabadítjuk a vállalkozásokat azoktól a terhektől, amelyeket az elmúlt nyolc esztendőben ráraktak, ha világos és kiszámítható üzleti környezetet teremtünk, ha Magyarországon nem szpáhirendszer uralkodik, ahol az, aki a büntetést kiszabja és beszedi, maga is érdekelt a díj nagyságában. Ez a törvénymódosítás is már ezt a szemléletet tükrözi. Rendelkezett arról, hogy a hatóság által kiszabott bírság „közvetlenül a hatóság működési költségeire nem használható fel".

– Képviselő úr Az ön kérdésében szereplő felvetéssel ellentétben ez a rendelkezés, nem vádolja a hatósági intézményrendszer tisztviselőit azzal, hogy pusztán pénzbehajtási célból bírságolnak, de az anyagi érdekeltség megszüntetésével nyilvánvalóan csökkenti az ilyen típusú helyzetek kialakulásának veszélyét. Egyénként, a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat pontosította a bírságok felhasználhatóságára vonatkozó rendelkezést. Ennek értelmében a bírságok felhasználására vonatkozó szabály nem a működési költségekre, hanem a személyi juttatásokra történő felhasználás tilalmát mondja ki.

Utánam a jégözön, avagy az ígéret szép szó?

ENDRÉSIK ZSOLT (Jobbik): – Július 3-án a szülőfalumat, Bánrévét és néhány szomszédos gömöri községet példátlan jégkár érte. Július 5-én a Vidékfejlesztési Minisztérium általam nagyra becsült államtitkára minden segítséget megígért. A vis maior keretből történt is kifizetés, viszont elfeledkeztek egy nagyon fontos következményről: a tönkrement tetőfedő anyagok több tíz tonnányi mennyiségben halmozódtak fel a településen. A pala ezek közül veszélyes hulladéknak minősül azbeszttartalma miatt. Ennek elszállítása és elhelyezése nagy költségekkel jár egy ekkora település költségvetéséhez képest. Polgármester úr tájékoztatása szerint ez 40 millió forint körüli összeget jelent. A tél megérkezésével az utcák szélén és az árokpartokon kupacokban álló törmeléket már hó borítja, nem kis veszélyt rejtve magában. Fél év múlva, ha az elszállítás nem történik meg, a környezetvédelmi hatóság súlyos pénzbüntetést fog kiróni az önkormányzatra. Kérdésem:

• Mikor és hogyan tudnak segítséget nyújtani a veszélyes hulladék elszállításában és elhelyezésében?

ÁNGYÁN JÓZSEF (vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár): – Képviselő úr! A nemzeti ügyek kormánya változatlanul szolidáris minden polgárával, és komoly erőfeszítéseket tesz biztonságuk és anyagi javaik védelme érdekében. Így tettünk a jégkár által érintett települések esetében is, ezért ígéretünknek megfelelően a vis maior alapból több mint 13 millió forintot juttatunk számukra védekezésre és az önkormányzati épületek helyreállítására. Egész konkrétan: Bánréve 11,7 millió forintot, Sajópüspöki 1 millió forintot, hét másik település pedig 400 ezer forintot kapott ezekre a célokra.

– Ami a keletkezett törmelék kezelését illeti: mindenekelőtt biztosítom arról, hogy úgy, ahogyan a lakosságot érintő minden ügyet, ezt is komolyan vesszük. Tájékoztatom képviselő urat arról, hogy felvettük a kapcsolatot az illetékes környezetvédelmi hatósággal, akitől azt a választ kaptuk, hogy a kialakult helyzetben a közös megoldásig is méltányosan fog eljárni. Átmeneti megoldásként, a végső ártalmatlanításhoz szükséges anyagi forrás biztosításáig azt kell megakadályozni, hogy a keletkezett azbeszttartalmú hulladék porladásából eredő szemcsék a levegőbe kerüljenek. Magam pedig ígéretet teszek arra, hogy a tárca megvizsgálja, milyen lehetőségek állnak rendelkezésünkre a hulladék kiválogatásának, elszállításának és lerakásának elősegítésére.

200. évforduló...

VADAI ÁGNES (MSZP): – A latin-amerikai országok idén emlékeznek meg a függetlenségi küzdelmük kezdetének 200. évfordulójáról. Az évforduló kapcsán hazánkban is rendeztek tudományos konferenciákat, megemlékezéseket. Nagy utat tettek meg ezek az országok ez idő alatt. A történelmi hagyomány szerint 1810. december 16-án indult meg a mexikóiak függetlenségi harca, és ezzel megtörtént a jeladás a spanyol korona elleni küzdelmekre a kontinensen. A spanyol gyarmati létből való kitörés, a független államok létrehozása gazdasági nehézségekkel is járt. A sajtóban ismertetett adatok szerint a kontinens államaiban az egy főre jutó jövedelem 1750 körül nagyjából egy szinten volt az észak-amerikai kontinensen élőkével, 1820 körül már csak a felét tette ki, napjainkban pedig alig több mint az ötöde. A szakértők szerint a korábbi megtorpanásokat követően az elmúlt 10 év azonban végre Latin-Amerika évtizede volt. A jobboldali katonai rezsimek véget értek, számos államban baloldali kormányzat irányítja az országot.

– Az elemzők szerint a latin-amerikai régió az egész világot sújtó gazdasági válságot is sikeresen kezeli. De nemcsak a gazdasági területen, hanem a sport vagy éppen az irodalom területén is kiemelkedik ez a sokszínű régió. 2016-ban, Dél-Amerikában először, Brazíliában rendezik az olimpiát, 2010-ben pedig egy perui író, Mario Vargas Llosa kapta az irodalmi Nobel-díjat, de példaként említhetném a könnyűzene világából a kolumbiai Shakirát is. Minden ország a saját útját járta a válság megoldása során, néhányat a Magyar Köztársaságnak is érdemes lenne tanulmányoznia. Kérdezem:

• Milyen módon kívánja a kormány majd 2011. január 1-jétől kezdődően az EU soros elnökeként a latin-amerikai országokkal fenntartott, európai uniós szintű kapcsolatokat fejleszteni, és milyen prioritásokat képvisel Magyarország e kontinenssel?

NÉMETH ZSOLT (külügyminisztériumi államtitkár): – Képviselő asszony! A kormány tudatában van annak, hogy a térség egyre fontosabb szerepet játszik a nemzetközi kapcsolatokban és a világgazdaságban. Úgy gondoljuk, indokolt Latin-Amerika helyének, szerepének átértékelése és külkapcsolati rendszerünkben felzárkóztatása a feltörekvő országok súlypontjának számító ázsiai és csendes-óceáni régióhoz. Elsődlegesen azokkal az államokkal törekszünk szorosabb együttműködésre, amelyekkel az értékrend hasonlóságára, valamint az érdekazonosságra épülő baráti viszonyt tudunk kialakítani, ami természetesen lehetőséget biztosít kereskedelmi, befektetési kapcsolataink magasabb szintre emelésére is. A kiemelt fontosságú partnerországok közé soroljuk, Brazíliát, Mexikót, Argentínát, Chilét, de más államokkal is keressük az együttműködés lehetőségét. Aktívabb élő kapcsolatra törekszünk a latin-amerikai magyarsággal. Egy nagyon nagyszámú magyar közösségről van szó: hathatósabb támogatást szeretnénk nyújtani a nemzeti identitás megőrzéséhez, közösségeik összetartásához, fokozottabban bevonva a latin-amerikai magyar diaszpórát a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésébe, mind a gazdasági, üzleti, mind pedig a kulturális, oktatási, tudományos területen.

– Szeretném fölhívni képviselő asszony figyelmét arra, hogy a Magyar Állandó Értekezlet legutóbbi ülésén fontosnak tartottuk, hogy a Latin-amerikai Magyarok Országos Szövetségének elnökét is meghívjuk. Bízunk abban, hogy a MÁÉRT keretei között létrejövő diaszpóra-munkacsoport lesz az a fórum, amelyik ennek a régiónak a magyar közösségével való kapcsolattartását is kiemelten fogja majd kezelni.

Bartha Szabó József