Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések" műfaját. A tévé már nem közvetíti. Az újságírók is elmentek. Üresek a széksorok. A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek, a címükben hordozzák a reményt vagy az elmarasztalást. A válaszok sem piskóták. Pótlandó a nyilvánosság hiányát, idézzük – szolidan stilizálva – legutóbbi szónoklataikat.

Mit kívánnak tenni a fogyasztók védelme érdekében?

PÓCS JÁNOS (Fidesz): – A magyar élelmiszer-gazdaság talpra állítása nemzetstratégiai jelentőségű kérdés. A fogyasztói bizalom helyreállítása ennek sarkalatos pontja. Végre eljutottunk odáig, hogy a magyar fogyasztók jelentős része kezdi felismerni, hogy a helyben termett, jó minőségű, egészséges táplálék fogyasztása az egészségvédelem és a termelők életben tartása nemzetgazdasági szempontból is jelentős kérdés. Van azonban olyan külföldi tulajdonú élelmiszer-kereskedelmi lánc, amely kihasználja a nemzeti színeket, a magyar termelők és fogyasztók jóhiszeműségét. Mindemellett a hazánkban tapasztalható élelmiszer-jelölési gyakorlat sem segíti a tájékozódást az élelmiszerek eredete, származási helye kérdésében, nem növeli a fogyasztók biztonságát, sőt, inkább elbizonytalanítja a vásárlót.

– Államtitkár úr! Vég nélkül sorolhatnám a kínai fokhagymától a marokkói paprikáig a példákat, de engedje meg, hogy egyetlen esetet mutassak be, amely a megtévesztő jelölésre hívja fel a figyelmet. A kezemben tartok két csomag terméket: az egyik étkezési szárazbab, a másik étkezési tarkabab a felirat szerint. (Felmutatja.) A tasak egyik oldalán a magyar nemzeti színek mellett egy grafika található, ahol a határban a jellegzetes magyar bajuszt viselő gazda szánt a híres magyar szürke ökörrel, mellettük ott csahol a magyar pulikutya. A másik oldalán nagy betűkkel: „Köszönjük, hogy termékünk vásárlásával magyar munkahelyeket támogat." Ha van nálunk egy erős nagyító, és elég figyelmesek vagyunk, akkor apró betűkkel látjuk a hátoldalon felírva: származási ország: Etiópia és Kína.

• Mi ez, ha nem eredethamisítás és szándékos megtévesztés?
• Mitől válik magyarrá egy termék?
• Magyar-e az a márkázott húskészítmény, amely döntő többségében külföldi sertéshúsból készült?
• Magyar-e a francia burgonya, amelyet itthon csomagoltak?
• Magyar-e a Szlovákiában készített magyar édesség?
• Mit kíván tenni a kormány a megtévesztésre alkalmas élelmiszer-jelölések ellen, a fogyasztók védelme érdekében?

ÁNGYÁN JÓZSEF, vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Valóban döbbenetes az a helyzet, amit leírt.  A megtévesztés tipikus esetéről van szó: ma ugyanis olyan jogi környezet vesz körül bennünket, mely szerint, ha például az átcsomagolás,  Magyarországon történik, akkor az magyar terméknek minősül. Így születhetett a multinacionális áruházláncok jelentése, mely szerint az általuk forgalmazott áruk 80 százaléka magyar termék. A  fogyasztóvédelem a jelenlegi törvények alapján is, mint megtévesztést vizsgálhatja.

– Mit teszünk? A magyar termékrendelet előkészítés alatt van. Egyeztetnünk kell az Európai Unióval, és ezért nem tudtuk még bevezetni. Világosan meg fogja mondani, mi az, hogy magyar termék: Magyarországon előállított alapanyagból, ha állat, akkor itt született az állat és itt nevelték föl. És a termék is csak akkor lehet magyar, ha ilyen alapanyagból legalább 95 százalékot tartalmaz. Ugye, sót, fűszereket, bizonyos dolgokat nem tudunk itthon előállítani, ezért kell valamelyest engedni ebből.

– A Magyar Élelmiszerkönyv szigorítása, átdolgozása is zajlik. Újra kell tárgyalnunk a viszonyokat a forgalmazó cégekkel és feldolgozókkal. Nem minősülhet minden magyar terméknek az, amit Magyarországon magyar terméknek neveznek. Patrióta gazdaságpolitikára van szükség. Az előző időszak ennek a nyomait sem hordozta. A hungarikum-törvény új alapra próbálja helyezni ezt az egész problémakört. Elszántak vagyunk ebbe az irányba továbbmenni!

Milyen intézkedéseket várhatók a szakszervezeti vezetők megvédése érdekében?

NEMÉNY ANDRÁS (MSZP): – A közelmúltban jutott tudomásunkra, hogy egyes külföldi tulajdonú kiskereskedelmi láncok megpróbálták ellehetetleníteni a munkavállalói érdek-képviseleti szervek munkáját. A napvilágot látott hírek szerint egyes bolthálózatok saját szakszervezeti vezetőiket titkosszolgálati eszközöknek is tekinthető módszerekkel próbálták megfigyeltetni, és az így szerzett információkkal visszaélni.

– A szakszervezeti vezetőket munkájuk ellátása során védik a törvények. Elvileg. Az alkotmány, a munka törvénykönyve, a gyülekezésről és sztrájkról szóló törvények olyan jogokat tartalmaznak, amelyek minden dolgozó számára lehetővé teszik, hogy szabadon csatlakozzon bármely munkavállalói érdek-képviseleti szervezethez, és abban választott tisztséget tölthessen be. Ezen alapjogok megsértésével szemben a mindenkori kormánynak kötelessége fellépni már a gyanú felmerülésének pillanatában is. Ezért kérdezem:

• Igazak-e vagy sem azok az állítások, amelyek szerint egy nemzetközi kiskereskedelmi láncolat saját szakszervezeti vezetőit titkosszolgálati eszközök közé illő technikával figyeltették meg?
• Ha igazak, akkor ez a megfigyelés és az erre épülő munkáltatói magatartás veszélyeztette-e az érdek-képviseleti munka ellátását?
• Mit kívánnak tenni, milyen törvényi szigorításokat kíván foganatosítani a kormány annak érdekében, hogy a munkavállalók érdekeire vigyázó szakszervezeti tisztségviselők munkájukat a törvényben garantált módon tudják elvégezni?

SZATMÁRY KRISTÓF, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Egyetértek önnel abban, hogy a szakszervezetek nagyon fontos munkát végeznek Magyarországon és ha  ilyen ügyek vannak, az nem jó senkinek. Áttételesen van információnk az ügyről: a nemzetközi kereskedelmi lánc esetében a legfelsőbb ügyészség nyomozást indított. Ha jól tudom, egy rendőr a gyanúsított, aki ha nem is pontosan úgy, ahogy ön mondta, tehát nem titkosszolgálati eszközöket használt, hanem szolgálati kötelmeit megszegve adott ki adatokat.

– Azt gondolom, hogy ha valóban megállapítódik ennek az ügynek a jogszabály-ellenessége, az nagyon szomorú és sajnálatos példa lesz Magyarországon. Azt gondolom, hogy egyik piaci szereplő sem engedheti meg magának, hogy a szakszervezetekkel szemben ilyen magatartást folytasson. Erre a kérdésre, a nyomozás lezárultjával az ügyészség saját hatáskörben vélhetőleg tájékoztatni fogja a közvéleményt.

Hogyan lesz itt egymillió új munkahely?

KAUFER VIRÁG (LMP): – Ebben a Házban többször elhangzott már, hogy az elmúlt hetekben aggasztó statisztikai adatok láttak napvilágot a magyar munkaerőpiac helyzetéről. Számuk az egy évvel korábbihoz képest 4 százalékkal nőtt, a munkanélküliségi ráta pedig rekordszinteket ostromolva eléri a 11,2 százalékot. A múlt héten bejelentett, Széll Kálmánnak keresztelt Orbán-csomag pedig csak tetézi a bajt egy olyan helyzetben, amikor a felszámolások száma éves bázison negyedével emelkedik, és ezrével hullnak a magyar kisvállalkozások.

– Hasonlóan aggasztó a helyzet a munkakínálat szempontjából. Az olyan álmegoldások, mint például a cselédadó, csúfos kudarcot szenvedtek. A háztartási munka regisztrációs díjából tavaly október óta alig 1,1 millió forint folyt be, mindeközben az Orbán-csomag keretében visszaveszik a korábban megígért társaságiadó-kedvezményt. Folytatják a leépítéseket a közszférában, és drasztikusan megnyirbálják a közmunkára fordított keretösszegeket. A horizonton pedig már ott dereng a kötelező kamarai tagság és vele a tavalyi, suttyomban végrehajtott járulékemelést követő újabb bújtatott adó rémképe.

– A kormány tervezett megszorításai az LMP szerint egy, a rendszerváltás óta nem látott foglalkoztatási katasztrófát fognak előidézni. Sem a kisvállalkozások, sem a munkaerőpiacra minden átmenet nélkül kitessékelt állampolgárok nem állnak készen arra, hogy alávessék magukat a kormány sokkterápiájának. Kérdezem tehát:

• A kisvállalkozások és munkavállalók a foglalkoztatási katasztrófa árnyékában, hogyan lesz itt egymillió új munkahely?

SZATMÁRY KRISTÓF, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Szó sincs arról, hogy a kormány ne kívánna tenni a foglalkoztatási helyzet javításáért! Az összes intézkedés, amit az elmúlt időszakban hozott, az egykulcsos adótól kezdve a Széchenyi-tervben meghirdetett munkahely-támogató pályázatokon keresztül, a közvetlen munkahely-támogatást segítő pályázatokon át mind az irányba mutat, hogy ezen a nagyon rossz foglalkoztatási szerkezeten módosítson. A kis- és közepes vállalkozások támogatása kiemelt feladata a kormánynak, és ez ügyben egyébként nagyon komoly lépések is történtek. Valóban úgy gondoljuk: képesek munkát teremteni!  

– Ezek a lépések nem álmegoldások! A munkát nem válthatja ki a szociális juttatás. Olyan gazdasági feltételeket kell teremteni, ahol megindul a gazdaság, ahol képesek a kis- és közepes vállalkozások fejleszteni. A fejlesztéssel ehhez hozzáadunk egyébként támogatási formákat, így a piacon keletkezik munkahely. Csak ez képes hosszú távon fenntartani a magyar gazdaságot, úgyhogy mindazon intézkedés, amit meghoztunk, ez irányba mutat!

Mi lesz az eladósodott önkormányzatokkal?

FERENCZI GÁBOR (Jobbik): – Ma Magyarországon kétféle eladósodott önkormányzatról beszélhetünk. Az egyik részük önhibájukon kívül, forráshiányok miatt jutott nehéz helyzetbe, ez legfőképpen a kistelepüléseken jellemző. Nekik még a helyi iskolák fenntartása is komoly gondot okoz. Kormányzati segítség nélkül könnyen a bakonyjákói iskola sorsára juttathatja az összes magyarországi kisiskolát. Az alapfokú oktatást ezért legalább kistelepülési szinten mihamarabb állami kezelésbe kellene venni, hiszen ezen települések egyedül a kormány segítségében bízhatnak.

– Az eladósodott önkormányzatok másik része a többéves, akár több cikluson átívelő felelőtlen, rossz gazdálkodásnak, mutyiknak, osztogatásoknak köszönhetik rossz anyagi helyzetüket. Schwartz Béla ajkai szocialista polgármester például folyamatosan hazudozva próbálja leplezni a város eladósodottságát. Korábban már a költségek racionalizálására hivatkozva több iskolát összevont, az egyik általános iskolát le is bontatta, amelynek helyén ma egy multinacionális élelmiszer-áruház éktelenkedik, most pedig a Bányász-telep városrész óvodáját akarja bezárni. Az elmúlt időszak rossz döntéseinek és korrupciógyanús ügyleteinek terheit így ismét a helyi lakosságnak kell viselnie. Külön említést érdemel a nemrég befejezett ÁSZ-vizsgálat jelentése, amely félreérthetetlenül rámutatott arra, hogy Ajkán nem tartották be az egybeszámolás szabályát, a beruházásokat úgy osztották fel, hogy ne essenek a közbeszerzési törvény hatálya alá, így például a városközpont rehabilitációját is. Az útfelújításokat és térkövezéseket hosszú évek óta rendszeresen ugyanazon szocialista önkormányzati képviselő cége végzi, az erről szóló szerződések állami számvevőszéki vizsgálatra történő benyújtását Schwartz Béla megtagadta. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy az önkormányzati korrupció felszámolását célzó, a közbeszerzési törvényt módosító javaslatomat önök már bizottsági szinten leszavazták. Kérdezem tehát: 

• Mit kíván tenni a kormány az eladósodott önkormányzatokkal?
• Különbséget kívánnak-e tenni az önhibájukon kívül, illetve az önhibájukból eladósodott önkormányzatok között?

TÁLLAI ANDRÁS, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A helyzet értékelésével alapvetően egyet kell hogy értsek, hiszen a szocialisták vezette elmúlt nyolc év az önkormányzatok többsége számára valóban azt jelentette, hogy egyre több a feladat, egyre kevesebb az állami támogatás, aminek nem lehetett más a vége, mint a jelentős számlatartozások és az eladósodás. Jó hír 2011-re: a 250 milliárdos stabilitási tartalék nem fogja érinteni az önkormányzatok finanszírozását. A költségvetésben 31 milliárd 137 millió szerepel az önkormányzatok egyedi támogatására, amit a belügyminiszter rendelete alapján fognak megkapni a lapvetően öt feladatra. A 60 napon belüli közüzemi és élelmezési számlatartozásokra; a kötelező feladataikhoz kapott állami támogatás kiegészítésére, ezen belül az alapfokú oktatás kiemelten fog szerepelni. Egyedi támogatásban fognak részesülni azok a megyei önkormányzatok, amelyek adósságrendezési eljárás alá kerülnek. Szintén egyedi támogatást kaphatnak azok az önkormányzatok, amelyek jogerős bírósági végzés vagy közigazgatási határozat miatti fizetési kötelezettség okán a működésképtelenség határára kerülnek vagy működésképtelenné válnak.

– Ez egy teljesen új rendszer! Teljesen más elvek és más módszerek alapján lesznek megítélve a támogatások! Könyvvizsgálók vehetnek részt a pályázatok elemzésében, és természetesen ki fogjuk szűrni azokat az önkormányzatokat, amelyek felelőtlenül gazdálkodtak, és azokat is akik valóban önhibájukból kerültek fizetésképtelen helyzetbe. Szeretném a képviselő urat megnyugtatni: a 2011. évi 31 milliárd forint teljesen más elvek alapján, igazságosan azokhoz az önkormányzatokhoz fog jutni, amelyek nem saját hibájukból kerültek nehéz működési helyzetbe.

A miskolci Fideszesek már tudnak valamit?

SIMON GÁBOR, MSZP: – A Fidesz 2010 decemberében hadat üzent a villamos energia kötelező átvételi rendszerének, a KÁT-rendszernek. Azt állították, hogy ez a típusú támogatási rendszer nem hatékony, igazságtalan, és jelentősen emeli a villamos energia végfelhasználói árát, ezért mielőbb szükséges megszüntetni. A Miskolci Erőműnek ez 1 milliárd forintos veszteséget okozott. A rendszer megszüntetésével településenként akár 20-50 százalékos távhődíj-emelkedés következhetne be.

– A hírek azóta is csak kapkodásról és kármentésről szólnak. Fellegi Tamás miniszter úr, a kormány energiapolitikáért felelős tagja önmérsékletre kérte az önkormányzatokat a közműdíjak emelésével kapcsolatosan. Ennek ellenére a miskolci közgyűlés a héten olyan előterjesztést tárgyal, amely alapján a városban távhő-áremelkedés következhet. Államtitkár úr!

• Elképzelhető-e, hogy a miskolci Fidesz már tud valamit, amit a szélesebb nyilvánosság nem?
• Valóban eldőlt-e a támogatási rendszer olyan tartalmú átalakítása, amely alapján indokolt a távfűtési díjak emelése?
• Indokoltnak tartják-e, hogy a miskolci Fideszes többségű közgyűlés a távfűtési díjak emelésével tovább növelje a település lakóinak terhét?

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Egyértelmű az a szándékunk, hogy a távfűtés árát megfizethető szinten tartsuk. A kormány hivatalba lépése óta folyamatosan bizonyítja, hogy elődeivel ellentétben képes megfékezni a háztartási energiaköltségek elmúlt években megtapasztalt drasztikus emelkedését. Annak érdekében, hogy a távhőszolgáltatók pénzügyi helyzete hosszabb távon ne romoljon, természetesen elengedhetetlen a hatékonyság javítása. Az önkormányzatok figyelmébe ajánlom, hogy február 10-én 140 milliárd forinttal megnyíltak az Új Széchenyi-terv energetikai pályázatai. A támogatásra a távhőszolgáltató, távhőtermelő társaságok is pályázhatnak. Sikeres szereplés esetén jelentős, milliárdos nagyságrendű fejlesztéseket hajthatnak végre uniós társfinanszírozással, így saját termelésük hatékonyságát javíthatják, ugyanazt a kimeneti energiamennyiséget olcsóbban, kisebb ráfordítással tudják előállítani.

Mikor szándékozik végre a kormányzat kártalanítani az árvízkárosultakat?

GÚR NÁNDOR (MSZP): – A 2010-es árvizek gondjait, problémáit nem kell ecsetelni. Tudjuk, hogy milyen gondot jelentett Észak-Magyarországon.  A kormány tartozik. Tartozik az önkormányzatoknak, tartozik a vállalkozásoknak, akik már az áfa-összegeket is befizették. De tartozik azoknak a magánszemélyeknek is, akiket kár ért. Kilenc hónap telt el azóta! Kilenc hónap alatt a magánszemélyek több millió forintos elszenvedett kárainak kiegyenlítése nem történt meg. Feltehetjük költőien a kérdést:

• Lehet-e önökben bízni?
• Helytállnak-e azokban a kérdésekben, amelyekben a jog szerint helyt kell állniuk, ha mondjuk, a vízügyi hatóságok jogszerű intézkedéseiből fakadóan a magánszemélyeket kár éri?
• Ezeket hogyan fogják megtenni?

ÁNGYÁN JÓZSEF, vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: – A védelmi létesítményekben keletkezett károk elhárításáról október 2-án döntött a kormány, miután fölmérte, hogy hol, milyen tevékenységet kell folytatni. A helyreállító munkának a menete, azért is fontos, mert ha ezeket a létesítményeket nem hozzuk rendbe, a következő ár ugyanilyen károkat okozhat. Nos, erre 7 milliárd forint áll rendelkezésre, hogy megépítsék azokat a gátakat, épp abban a térségben, amelyek az elmúlt időszakban elmaradtak.

– A magánszemélyeket a kormány minden tekintetben kártalanítja. Erre a források rendelkezésre állnak, a kártérítési folyamat elindult. Dolgozunk egy új, hatékonyabb mezőgazdasági kockázatkezelési rendszeren is, amely az árvíz által sújtott területeken is lehetővé fogja tenni a mezőgazdasági károk térítését. És dolgozunk egy olyan átfogó komplex vízgazdálkodási rendszer kialakításán, amellyel meg tudjuk előzni majd azokat a károkat, amelyek keletkeztek.

Miért hagyta a kormány, hogy 350 embertársunk fagyhalálban pusztuljon el?

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): – 2010 szeptemberétől 2011. február 21-éig több mint 360 embertársunk hunyt el fagyhalál következtében. Ebből 188 személy kórházba szállítás után, kihűlés következtében, 68 embert pedig az utcán ért a borzalmas és fájdalmas fagyhalál.  De, ami még borzasztóbb: a nemzeti együttműködés hagyta, hogy 105 magyar állampolgár saját otthonában fagyjon meg!

– Amikor a hidegben az erek összeszűkülnek, nincs megfelelő oxigén- és tápanyagellátás, felborul az anyagcsere-folyamat, szívritmuszavart okoz. Jött a gyilkos álom, a halálos álom. Eljutottunk odáig, tisztelt képviselőtársaim, hogy egy kisebb falu teljes lakosságának megfelelő lélekszám lelte halálát eddig ezen a télen a hideg következtében. Hiába a figyelemfelhívás, hiába a megkeresés, a kormány hozzáállása a teljes némaság és passzivitás.

• Hány áldozat kell még, hogy végre történjen valami?
• Miért nem rendelte el a kormány kötelezően a veszélyeztetett emberek rendszeres látogatását?
• Miért folytatják az előző szocialista rendszer érzéketlenségét?
• Miért hagyják, hogy 360 embertársunk fagyhalálban pusztuljon el?
• Milyen azonnali és hosszú távú intézkedéseket kíván tenni a kormány?

HALÁSZ JÁNOS, nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: – Egyetértünk, képviselő úr, ez szörnyű, hiszen egy halál is sok. A kormány számára minden élet fontos. Tettünk lépéseket e sajnálatos események megelőzése érdekében. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociális államtitkársága, már tavaly ősszel igyekezett felhívni a figyelmet az ilyen esetek megelőzésére, hangsúlyozva az együttműködés és az odafigyelés fontosságát. Már készül a középtávú hajléktalanstratégia, amelynek kidolgozásában egy, a szociális államtitkárságon tapasztalati szakértőként dolgozó, hajléktalanul élő személy is részt vesz, ám az együttműködés, a társadalmi szolidaritás erősítése is szükséges, amelyre a jövőben is nagy hangsúlyt helyez a kormány.

Bartha Szabó József