A miniszterelnök úr 40 milliárd elvonást jelentett be, amit a MÁV vezetése a személyszállítás csökkentésével kíván megspórolni. Nem kell ide sztrájk, kedves képviselőtársaim! Leáll a személyszállítás anélkül is, hiszen ennyi pénz kivonása után már képtelenség lesz annyi vonatot indítani, amely ellátná e feladatot ebben az országban.
Javában tart Tisztelt Házban a vasúti közlekedésről szóló törvény (2005. évi CLXXXIII.) módosításáról szóló törvényjavaslat vitája. Molnár Béla, a KDNP szakpolitikusa, már napirend előtt sem, akármilyen dilemmákkal szembesítette a bársonyszékben ülők tagjait:
– Számtalanszor merült fel a kérdés, hová folynak el a milliárdok, hová lesz az egyre több pénz, amit a MÁV működésére kap évről évre? Ennél a tárcánál miniszterek jönnek-mennek, államtitkárok jönnek-mennek, de valódi választ erre a kérdésre eddig még egyik sem adott, eddig még senki nem érezte feladatának, hogy utánanézzen ennek a dolognak. Most azonban a miniszterelnök úr 40 milliárd elvonást jelentett be, amit a MÁV vezetése a személyszállítás (H-Start) működéséből, kíván elvonni. Nem kell ide sztrájk, kedves képviselőtársaim! Leáll a személyszállítás anélkül is, hiszen ennyi pénz kivonása után már képtelenség lesz annyi vonatot indítani, amely ellátná e feladatot ebben az országban.
– Miközben a személyszállítás felszámolásának útjára lépett a MÁV vezetése, senki sem figyel arra, hogy a közbeszerzéssel hasonló nagyságrendben pazarol. Napjaink kirívó és elképesztő történése a vasúti felsővezetékek karbantartásának, hibaelhárításnak, üzemeltetésének közbeszerzési pályázata. Ezt az elmúlt négy évben két cég végezte, a cseh-magyar Vasútvill Kft. és a magyar BSS 2000 Kft. Szerződésüket már kétszer meghosszabbították, de már nem lehetett mit tenni, ismét ki kellett írni a közbeszerzési pályázatot. Ez azonban igen furcsa feltételekkel történt meg. Ezen a pályázaton csak az nyerhet, aki a közbeszerzés tárgyából az elmúlt három évben rendelkezik évente 150-150 millió forintos forgalommal, de valamelyik évben legalább 50 millió forintos forgalommal.
– Magyarországon egy MÁV van, ilyen kitételek mellett ezen a pályázaton csak az eddigi szerződésben lévő kft.-k nyerhetnek! Az ajánlat kizárja a más EU-országokban gyakorlatot szerzett cégeket, és kizárja a szakmailag megegyező, de nem MÁV-referenciával rendelkező pályázókat is. Ismeretes: a MÁV-nál 25 kilovoltos hálózatok vannak, számtalan cég 15 kilovoltos hálózaton szerzett tapasztalatot, de ez nem elegendő. Noha szakmailag ugyanazt jelenti, nem pályázhatnak, nem nyerhetnek, csak a két, régebben kiszervezett cég nyerheti meg ezt a pályázatot! Ugyanakkor a MÁV rendelkezésre bocsátja a nyertesnek a szükséges munkaerőt, a szükséges gépeket és a szükséges épületeket. Ha belegondolunk, ez utóbbi azt jelenti, hogy a munkát akár a MÁV is elvégezhetné, de kiszervezte, a megfelelő vezetőket áttette a kiszervezett cégekbe, a versenyt ellehetetlenítette, és a két cégnek lehetőséget adott arra, hogy annyi felárat kérjen, annyi üzleti hasznot abszolváljon, amennyit nem szégyell, mert konkurencia nincs, és más nem is pályázhat, csak ez a két kiszervezett cég.
– Nem tudjuk, hogy képzeli el a miniszterelnök úr, a miniszter úr és a pillanatnyi államtitkár úr, hogy szemrebbenés nélkül megegyeznek a H-Start-tól 40 milliárd elvonásában, s közben ilyen jellegű közbeszerzési pályázatokkal az átutalt állami összegek jelentős részét pillanatok alatt kifolyatják a MÁV költségvetéséből? - Ez olyan gondolatokat vet fel, melyek mellett nem lehet, lehetne szó nélkül elmenni! Ezért azt kérjük: legyen szíves a minisztérium, sőt a miniszterelnök úr is, komolyan venni azt, hogy ha a törvények és a megszorítások mindenkire vonatkoznak, akkor a MÁV vezetői se legyenek kivételek, és a MÁV döntéseiben is jelenjenek meg!
Nem háborogtak, nem doboltak, nem szóltak közbe, jó szokásukhoz híven az szocialisták, az SZDSZ padsoraiban is hosszú, méla csendben ültek. Pedig szó érte, alaposan szó érte a „házuk” táját. A kormány nevében válaszoló Hónig Péter közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter is hosszasan köszörülte a torkát, mielőtt megtalálta az alkalomhoz illő hangját:
– Képviselő Úr! A MÁV Zrt. az átláthatóbb és költségtakarékosabb gazdálkodás érdekében 2004-ben döntött arról, hogy a vasúti felsővezeték-üzemeltetési feladatok közül a karbantartást és az üzemzavar-elhárítást nem saját maga látja el, hanem a vasúttárságon kívüli vállalkozók bevonásával végezteti. A feladat ellátására 2005. január 1-jén, illetve 2005. július 1-jétől két, a MÁV Zrt.-től tulajdonilag független vállalkozással kötött szerződést.
– A 2004-es kiszervezés során nemcsak a szükséges eszközkészletet értékesítették, hanem a végrehajtó személyzet teljes köre, valamint az irányítók nagy része, mintegy 677 fő is távozott a vasúttársaságtól. A közbeszerzési eljárás során a vállalkozó kiválasztása hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárással történt. A beszerzés becsült értéke a teljes vonalhálózatra vetítve évente átlagosan 4 milliárd forint.
– A közbeszerzési eljárás eddigi folyamatában mindössze egyetlen kifogás érkezett a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, amelyet a MÁV Zrt. kivizsgált, és észrevételeit a tegnapi napon eljuttatta a bizottság részére. A tulajdonosi jogokat gyakorló tárcaként arra törekszünk, hogy a vasúti felsővezeték karbantartási feladatainak ellátására vonatkozó közbeszerzési eljárás során is olyan gyakorlat érvényesüljön, ami a törvény szabta keretek között költségtakarékos megoldást jelent.
Az MSZP és az SZDSZ padsoraiban ülők többsége szolidan megtapsolta a miniszter úr válaszát, de még közöttük is voltak, akik Molnár Bélához hasonlóan, a mennyezetre emelték a tekintetüket, tartva attól, hogy nem szakad-e le a csillár…
