Fordult, nagyot fordul a világ! Most azok a szocialisták lettek a hangoskodók, akik az elmúlt esztendőkben boldog szép jelent, s még szebb jövőt ígértek, a magyarázkodók pedig azok, akik lázadón közvetítették a valóságot, az elégedetlenséget és a sérelmeket. A korábbi megszólítók váltak megszólítottakká. Nekik kell megmagyarázni, hogy miért zöld a piros, és miért sárga a kék. És jöttek az újak: a Jobbik és az LMP! Harcos „ifjak" a T. Házban. Tény, ami tény: folyamatos a zaj. Az elnök csenget. Így kezdődik. Mindig így kezdődik...

Ki a felelős az elmúlt 8 év gazdasági károkozásáért?

PAPCSÁK FERENC (Fidesz): – A 2002-es választás olyan eredményt hozott a magyarok számára, amely bizonyítottan nem szolgálta a nemzet, illetőleg Magyarország érdekeit. Már az első időszakban látszott akkor, hogy nagyon rossz irányba fognak menni az ország dolgai. A meglévő forrásokat, lehetőségeket felélték, a kis- és középvállalkozók érdekeit nem szolgáló döntéseket hoztak. Magyar családok ezrei mentek tönkre, és nemcsak vidéken, hanem a fővárosban, így Zuglóban is. Az akkori állami cégek vezetőit, így az ÁPV Rt. menedzsmentjét 2002-ben elküldték, és ezzel elhárult az akadály az állami vagyon kiárusítása elől, mert hiszen a szocialistáknál már csak ehhez voltunk hozzászokva. Eladták a még állami kézben lévő bankokat, valamint a Budapest Airport és a Malév-vállalkozásokat. Már ekkor napnál világosabbá vált, hogy a köz érdeke helyett a magánérdeket kívánják szolgálni, saját magánérdeküket.

–  A 2006-os választások megnyerése érdekében még ennél is tovább mentek, mert meghamisították az ország mérlegének adatait. Száz, vagy ki tudja, hány apró trükköt használtak fel arra, hogy félrevezessék a közvélemény mellett a nemzetközi partnereinket is. Meg is nyerték a választást, de milyen árat kellett, kell nekünk fizetnünk mind a mai napig, hogy Gyurcsány és társai hatalomban maradhattak akkor? Mindez még nem volt elég!  Elkövették az elmúlt évek két legnagyobb bűnét! Az egyik: Gyurcsány miniszterelnökként és szocialista képviselőként, magyar képviselőként a kettős állampolgárság kérdésében szembefordította a magyart a magyarral. A másik: a magyar nép egyik legszentebb ünnepén lovasrohamot és rendőrattakot vezettek békés, ünneplő, hazafelé induló tömeg közé. Én azt gondolom, hogy nyilvánosan, szándékosan tették ezt!  Ezek a cselekmények önmagukban gyalázatosak voltak, és nem számítva a 2006. augusztus 20-án este történteket, ahol többen meghaltak, és senki nem vállalja érte a felelősséget.

– A Fidesz-KDNP-pártszövetség a választási kampányban nem rejtette véka alá, hogy a polgároktól arra kér felhatalmazást, hogy az elmúlt 8 év jogsértései, mulasztásai, gazdasági visszaélései kapcsán az eseteket, a jogsértéseket kivizsgálja, kivizsgáltatja, és az ügyeket áttekinti. Nem rejtettük véka alá, hogy minden prekoncepció, prejudikáció nélkül át fogjuk tekinteni az elmúlt 8 év kormányzati és politikai visszaéléseit. Nem lehet elvarratlan szál!

– A magyar nemzetre, az országra nézve hátrányos kontraktusokat fel fogjuk bontani, a felelősöket pedig meg fogjuk nevezni! Ugyanis kétharmaddal arra is felhatalmazást kaptunk, hogy adjunk választ arra: ki a felelős a 17 ezer négyzetméter nagyságú volt moszkvai kereskedelmi képviseletünk értékesítéséért? Ki a felelős a Sukoró néven elhíresült tranzakcióért, amely a magyar államnak már bizonyíthatóan 1,5 milliárd kárt okozott? Ki a felelős a Budapest Airport, a bábolnai földek vagy a MÁV-Cargo értékesítéséért? Kitől kérdezzük meg, mire költöttek vagy miért költöttek el 14 milliárdot a kormányzati negyed című projektre vagy 70 milliárdot egy völgyhídra, a kőröshegyi völgyhíd néven elhíresült építményre? Vagy, az északi Duna-híd kapcsán miért nem fizették ki még mindig az alvállalkozókat? Mennyi-mennyi kár és mennyi kérdés!

–  Véget ért egy korszak! Az új gazdasági rendszer kiépítésének egyik pillére egy pontos és áttekintő leltár elkészítésének szükségessége! A felelősöket pedig meg fogjuk nevezni! A jövőre nézve pedig megalkotjuk azokat a normákat, azokat a szabályokat, amelyekkel megakadályozhatjuk a közpénzek áttekinthetetlen, felelőtlen és nem célszerű felhasználását!

Lehet-e demokratikusan, békés körülmények között forradalmat végrehajtani?

BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): – A „forradalom" kifejezés használatával kapcsolatban az elmúlt hetekben egy vita zajlott le. A következő állítások hangzottak el: „a szavazófülkékben forradalom zajlott le", „a szavazók egy forradalmi változás lehetőségét teremtették meg", „lehet-e demokratikusan, békés körülmények között forradalmat végrehajtani?".

–Talán célszerű a „forradalom" szó definíciójához visszamenni. Hadd ne egyetemi tanulmányaim lenini definícióját mondjam el: „A forradalom gyorsan jövő, megrázó társadalmi jelenség, amely teljesen átalakítja a társadalmi és politikai intézményrendszert, vagy komoly kulturális, gazdasági áttörést hoz."

– Nos, e meghatározás alapján a forradalom még nem történhetett meg, de ennek az országnak egyértelmű, hogy egy ilyen változásra, ha tetszik, forradalomra van szüksége, nem csupán kormányváltásra, hanem – más szóval – rendszerváltásra!  Nos, a kérdésre a választ még nem kaptuk meg. Vannak pontokba szedett ígéretek, fontos nemzetösszekötő törvények és néhány konkrét, pragmatikus törvény, amely mögött azonban világosan látszik az a pártérdek, hogy a koalíció a maga számára az önkormányzatokban és a médiában a hatalmat kívánja hosszabb időre megszerezni. Itt, a parlamentben méltatlan körülmények között zajlik ez az együttműködés, itt nem törvényhozás van, hanem lóverseny, nem nemzeti együttműködés, nemzeti vágta van!

–  A Jobbik nem számít a kormányzó pártok elnézésére! Nincs tolerancia a rendszer ellenségeivel szemben!  Tovább megyünk, mint a koalíció. Igen, az 1300 milliárd forintos kamatkiadás évente borzasztó teher, kellene valamit kezdeni vele; a multik szivattyúként működtetik, és viszik ki az életerőt. Igen, ebben valamit keményen, határozottan tenni kellene! A koalíció 2 millió 700 ezer szavazó képviselője, a Jobbik 855 ezer szavazó képviselője. Biztos vagyok benne, hogy ami utat járni kell ezzel a felhatalmazással az egész parlamentnek, a kormányváltáson messze túllépő rendszerváltás, és ebben lehet együttműködni!

Az iskola ma is büszke korábbi növendékeire..!

BÁSTHY TAMÁS (KDNP): – Évről évre összejönnek 1990 óta a korábbi kőszegi katonaiskola, népszerű, ismertebb nevén a „cőgeráj" ma még élő növendékei, katonái. Az elmúlt század második felében az egyik legnépszerűbb irodalmi alkotásként Ottlik Géza Iskola a határon című könyvéből ismerhettünk meg. A múlt hét végén mégis rendhagyó volt ez az összejövetel, hiszen egy Kanadában élő honvédtiszt bajtársuk temetésére is jöttek össze az idős katonatisztek. Ez a katonatiszt, ez a főhadnagy több mint hatvan évet élt Kanadában, hogy azután hazatérhessen végső kívánságának megfelelően családja, gyermekei, unokái kíséretében arra a szent helyre, ahová mindig eljött, amikor már tehette. És abban a temetőben találjon végső nyugalmat, ahol Kiss János altábornagy vagy a Rákóczit megmentő Lehmann kapitány hamvai, maradványai nyugodnak, és annak az iskolának a közelében, ahol annyi kiváló ember védte hazánkat karddal, puskával, ágyúval, később a tudásával, konvertálható szakmai ismereteivel, mint ő is tette Amerikában, illetve Kanadában mérnöki képzettségével. Egy dolog mindegyikükre folyamatosan jellemző volt: a tisztességük, amit akkor is meg tudtak őrizni katonai esküjükhöz méltóan, amikor már tulajdonképpen a civil életben talán nem lett volna kötelező. Ennek a korosztálynak a nevelése a katonaiskolában a fegyvereknél fontosabb erkölcsi erőt adott a katonáknak, azt az erkölcsi erőt, amely összetartja és visszahozza őket most is minden évben, hogy együtt tisztelegjenek Hunyadi Mátyás szobra előtt, aki követendő példaképük is, azon túlmenően, hogy a nevet adta az intézménynek 1922 után, ahol Trianon elől elrejtve folyt a magyar tisztképzés. Ez a hihetetlenül nagy morális erő. Sajnos tudjuk, a Magyar Honvédség csúcsvezetése körül az elmúlt időszakban, a hivatás legfontosabb kelléke, a tisztesség, az eskühöz való életre szóló hűség, a felelősség, az őszinteség, a bajtársiasság hiányokat szenvedett.

–  Az iskola ma is büszke korábbi növendékeire, szeretettel fogadja, várja vissza őket, együttműködik velük, annak ellenére, hogy ma egy más irányú nevelőmunka folyik ebben az intézményben, hiszen enyhén sérült, fogyatékos, főként beszédhibás, fiatal embereket készítenek fel az életre, azért, hogy teljes értékű tagjai, hasznos polgárai lehessenek a magyar társadalomnak, a közéletnek. Ma is nagy odaadással folytatják ezt a munkájukat, annak szomorú tudatában, hogy létüket az elmúlt évek erősen veszélyeztették. Veszélyeztetették, megkérdőjelezték, megpróbálták az integrált oktatás területére átvinni az itt sikerrel tanított, oktatott és felzárkóztatott fiatalokat, ezzel hihetetlenül nagy károkat okozva a személyes sorsukban. Az ország is elveszített nagyon értékes embereket, akik itt teljes értékűvé válhattak volna. Ebben intézkedésre lesz szükség! Intézkedésekre, hogy ez az intézmény továbbra is végezhesse azt a munkáját, amely 50 év óta komoly sikereinek forrása volt! 

Spekulációs adó?

SCHEIRING GÁBOR (LMP): – Tán, egyetértünk abban, hogy a 2008-ban tetőző nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság egyik fő oka a túlzott kockázatvállalásra késztető, perverz ösztönzők voltak. Ezek közül is kiemelkedik a nemzetközi pénzügyi tranzakciók korlátok nélküli lebonyolítása. Világos, hogy a spekulatív célú nemzetközi tőkemozgások jelentős társadalmi károkat okoztak és okoznak. A forintárfolyam fékezetlen ingadozása indokolatlan nehézségeket okoz a devizahitellel rendelkező háztartások, valamint a külkereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások számára.

– Ezért is javaslom, hogy az Országgyűlés határozatban szólítsa fel a kormányt, hogy "a szennyező fizet" elv szellemében tegyen lépéseket a nemzetközi pénzügyi tranzakciók megadóztatására, egy úgynevezett spekulációs adó bevezetésére. Bevezetése számos kedvező politikai következménnyel járhat. Mélyíti és igazságosabbá teszi az európai integrációt, amennyiben magasabb fokú költségvetési együttműködést tesz szükségessé a tagállamok között, emellett kikényszeríti, hogy az integrációból fakadó pénzügyi kockázatoknak legalább egy részét annak előidézői vállalják. Magyarországnak lehetősége van arra, hogy szószólója legyen egy igen innovatív kezdeményezésnek, és ezzel növelje az ország presztízsét. Ha most közös egyetértésben jelezzük Európának, hogy készek vagyunk a spekuláció megadóztatására, arra bátoríthatjuk az Unió többi tagállamát, hogy ők is tegyenek így. Ezért javaslom, hogy közösen bízzuk meg a kormányt, vegye fel a januártól esedékes magyar elnökség ügyei közé a spekulációs adót, és legyen annak támogatója az EU-ban! Üzenjük közösen a világnak: nem tűrjük a céltalan spekulációt!

CZOMBA SÁNDOR (nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár): – A Nemzetközi Valutaalap megvizsgálta az adót a banki különadóról szóló tanulmányában. Dominique Strauss Kahn, a Nemzetközi Valutaalap elnöke szerint a bevezetése szinten lehetetlen, mivel a globális pénzügyi tranzakciókat nagyon nehéz mérni, és így az adót könnyű kijátszani. A teher az ügyfeleket sújtaná, nem pedig a pénzügyi szektort. A gazdasági fellendülést is csak gátolná a tranzakciós díj bevezetése. A hitelfelvételek díja nőne, míg a betétekre nyújtott kamat mértéke csökkenne, valamint az egyes termékek árai is emelkednének. Ha egyoldalúan vezetjük be, az ügyfelek számára mindenképp drágulnának a tranzakciók, míg a spekuláns tőke zavartalanul áramolhatna olyan országok pénzügyi intézményein keresztül, ahol nem vezették be a tranzakciós adót. Minderre tekintettel a tranzakciós adó bevezetését a kormány nem támogatja!  (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

Bartha Szabó József