Milyen arányban részesülnek Magyarországon támogatásban a ciprusi adóparadicsomban bejegyzett hátterű vállalatok?

LENHARDT BALÁZS (Jobbik): – Sajnálom, hogy a miniszter úr nem vállalta, hogy személyesen válaszoljon, nehogy lássuk, milyen vastag a bőr az arcán.

– Államtitkár úr! Az önök irányítása alatt álló Nemzeti Fejlesztési Ügynökség adatszolgáltatása szerint, a Filmközpont Kft. a „Korda Látogatóközpont” létrehozása elnevezésű projektjére 2010. május 31-ei döntéssel nagyjából 600 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el. A támogató-döntés meghozatalának időpontjában - ahogyan jelenleg is - önök kormányoztak, és úgy tűnik, hogy Gyuri bácsinak jó a lapjárása az új kormány alatt is. A Filmközpont Kft. két jogi személy taggal rendelkezett, név szerint a Korda Filmstúdió Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Kft.-vel, valamint a Paulay 41 Canopy Ingatlanhasznosító Kft.-vel. A Korda Filmstúdió Kft. minősített többségi befolyással rendelkező tagja a Cipruson bejegyzett Zanova Investment Limited, valamint további tagja a Korda Filmstúdió Üzemeltető Zrt., amelynek egyedüli részvényese ugyanezen Zanova Investment Limited. A Paulay 41 Canopy Kft. helyzetének bemutatása egyszerűbb: ő ugyanis kizárólag egy, a szintén Cipruson bejegyzett Banska Holdings Limited taggal bír. Valamennyi említett társaság közös vonása, hogy mindössze egy fő létszámmal kerültek bejegyzésre a cégbíróságon, továbbá, hogy vezető tisztségviselői között szerepel Csapó Tamás.

– Tán a miniszter úr vagy államtitkár úr is egyetért velem abban, hogy alapvető nemzeti érdekünk a rendelkezésre álló források olyan módon kerüljenek elosztásra, hogy azok lehetőleg minél több hazai munkahelyet teremtsenek. Fontos lenne, miként azt önök is hirdették olyan sokszor nagy hangon, hogy a támogatott beruházások alapján folytatott tevékenységek után fizetendő közterhek a magyar köz, azaz hazánk javát szolgálják, ne pedig a magán vagy idegen érdekeket. Figyelembe véve Rogán Antal polihisztor és bulvársztár által benyújtott, az off-shore cégek érdekeinek megfelelő szja-törvényt, sajnos észrevételeznünk kell, a tények alapján, hogy a Fidesz-kormány előszeretettel és nagy hatékonysággal képviseli az adócsalók és a baráti befektetők mutyi-érdekeit. Kérdezem:

• A támogatás feltételeként előírásra került-e a foglalkoztatás bővítése?
• Milyen arányban részesülnek Magyarországon támogatásban a ciprusi adóparadicsomban bejegyzett hátterű vállalatok?

• Milyen biztosítékok és garanciák állnak rendelkezésre arra az esetre, ha egy off-shore hátterű és támogatásban részesült szervezetnek bármilyen okból, akár évek múltán is, visszafizetési kötelezettsége keletkezzék?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Annak ellenére, hogy amíg ön és pártja – legalábbis szavakban – rendet és átlátható viszonyokat szorgalmaznak, addig folyamatosan támadják a közpénzek átlátható felhasználása érdekében tett kormányzati intézkedéseket. Állításaik azonban sem az említett beruházással, sem a kormány politikájával kapcsolatban nem állják meg a helyüket.

– A „Korda Látogatóközpont” egy világviszonylatban is kiemelkedő létesítmény részeként az ismét fejlődésnek indult magyar gazdaságot segíti. A központba évente mintegy 40 ezren is ellátogathatnak, a stúdióban zajló forgatások alkalmanként 1000-1200 ember számára jelenthetnek munkalehetőséget. Kormányrendelet szabályozza, hogy a támogatási szerződés megszegéséből, illetve a támogatás jogtalan felhasználásából eredő esetleges visszafizetési kötelezettség biztosítására a kedvezményezett biztosíték nyújtására kötelezett. Természetesen a nevezett projekttámogatási szerződésbe is belefoglaltuk a biztosítékot, mégpedig bankgarancia formájában, 600 millió forint erejéig, vagyis az államot ebben az ügyben nem érheti pénzügyi veszteség. Hazánk gazdasági érdekeit szolgálja az is, hogy a támogatott cégeknek – adott esetben külföldi tulajdonosoknak is – Magyarországon kell működniük, bevételt termelve az országnak. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a támogatások odaítélésekor a bizonytalan hátterű cégek esetében részletesen vizsgálja a tulajdonosi hátteret, a biztosítékokat pedig szigorúbban, a támogatás egészét lefedően állapítja meg.

– A projektgazda Filmközpont Korlátolt Felelősségű Társaság Magyarországon rendelkezik bejegyzett székhellyel, az érintett jogosultsági kritériumoknak való megfelelést pedig igazolta. Ami pedig a kormány és az off-shore cégek viszonyát illeti: az Orbán-kormány az első, amelyik széles körű nemzeti konzultációt is folytatva végre átlátható viszonyokat kíván teremteni a közpénzfelhasználás területén. A január 1-jétől hatályos új alaptörvény kimondja: a központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás vagy teljesíthető kifizetés, melynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható. Ennek jótékony hatására jelentősen visszaesett az off-shore társaságok alapításának száma. Most pedig a Tisztelt Ház egy olyan közbeszerzési törvényt tárgyal, amely az átláthatóság követelményét minden szinten érvényesíteni fogja, a gyanús, kibogozhatatlan tulajdonosi hátterű cégeket a közpénzekből finanszírozott megrendelésekből kizárja. Kérem, hogy mindezek ismeretében kérdéseit, állításait felülvizsgálni, illetve válaszomat elfogadni szíveskedjék.

+

LENHARDT BALÁZS: - Államtitkár úr! A vak is látja, hogy a közpénzek átláthatósága a mai napig sem kielégítő: az off-shore lovagok most is megtalálják a számításukat, és bőven tudnak profitálni a közpénzekből. Felháborító, hogy önök 600 milliót adnak Korda Gyurinak, miközben a devizahitelesek támogatására, a kamattámogatás-kölcsönre összesen 1,5 milliárd forintot szánnak. De említhetem, példának a Korda úr sikeres lapjárása mellett,  mondjuk, a Közgép nevű cég hihetetlen diadalmenetét is: amilyen pályázaton elindulnak nyernek. Súlyos tízmilliárdokban mérhető az a pénz, amit be tudnak kasszírozni és magánzsebbe tenni. Ezt nem tudom elfogadni, és nem is fogjuk!

Szavazás: az Országgyűlés 173 igen szavazattal, 42 nem ellenében, 40 tartózkodás mellett a választ elfogadta. Az ellenzék padsoraiból egyedül Scheiring Gábor (LMP) voksolt igennel.

Mi a biztosítéka a Magyary-program megvalósulásának?

TARNAI RICHÁRD (KDNP): - Hazánk történetének utolsó diktatúrája, az úgynevezett népi demokrácia, a közigazgatást az államigazgatással azonosként kezelte, a hatalomgyakorlás puszta eszközévé alacsonyította. Egy 2009-es felmérésben a megkérdezettek 63 százaléka nyilatkozott úgy, hogy tapasztalatai szerint személyes ismerős révén könnyebb elintéznie hivatalos ügyeit. 2006-hoz képest ötszörösére nőtt azok száma, akik azt mondták, hogy pénzt kértek a kedvező elbánásért, elavult a technika, és nem emberközeli az ügyfélszolgálat. Jól érzékelhető tehát, hogy a magyar közigazgatás hitele, szakszerűsége és tisztasága a szocialista kormányok alatt erősen megkopott és devalválódott. A reform szót szinte szitokszóvá tették a látszatreformerek, a túlmozgásos naponta újítók. Nem csodálkozhatunk tehát azon, hogy még ma is lesújtó róluk az emberek véleménye.

– Üdvözlendő, hogy a napokban bemutatott Magyary-program célul tűzte a közigazgatás átfogó fejlesztését és átalakítását. Nem akadálya vagy ellenfele akar lenni a polgárnak, hanem támasza és segítője. Elsődleges célja, hogy az emberek és a vállalkozások igényeit a közjó érdekében és annak keretei között szolgálja. A múlt szomorú tapasztalatai alapján mégis kérdezem: 

• Mi a biztosíték arra, hogy a Magyary-program tervezett intézkedései és az állam végre polgárai számára valódi támaszt és segítséget nyújt?
  

  Magyary Zoltán (Tata, 1888. június 10. – Héreg, 1945. március 24.) egyetemi tanár, iskolateremtő tudós, köztisztviselő. A közigazgatás tudományának nemzetközi hírű művelője. Katonatiszti családban született. A piaristáknál folytatott középiskolai tanulmányait követően államtudományi oklevelet (1910), majd jogtudományi (1912) doktorátust szerzett. Kiváló adottságainak köszönhetően végigjárta a köztisztviselői ranglétrát. Pályájának első fele 1910-1930 között a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz és a Klebelsberg Kúnó által irányított tudománypolitikához kapcsolódik. Az 1918/1919-es tanévben meghívott előadó volt a Pázmány Péter Tudományegyetem Jog-és Államtudományi Karán. 1927-ben magántanári habilitációt szerzett. 1930-ban a Pázmány Péter Tudományegyetem Közjogi és Közigazgatásjog Tanszékének vezetője, majd nyilvános rendes tanárrá nevezték ki. 1931-ben Közigazgatási kormánybiztosi megbízatást kapott. Nevéhez fűződik a Magyar Közigazgatási Intézet megalapítása, amelyet igazgatóként vezetett. 1933-ban előadást tartott az V. Nemzetközi Közigazgatás-tudományi Kongresszuson Bécsben. Az 1930-as évektől egyetemi tanári és az általa alapított/vezetett közigazgatás-tudományi intézetben végzett kutató munkássága vált meghatározóvá. Ekkorra már nemzetközi hírű közigazgatás-tudós. Angol, francia és német nyelven igen magas szinten beszélt, saját képességeit folyamatosan fejlesztette (pénzügytan, szervezéselmélet, gyorsírás). Több külföldi tanulmányúton vett részt (Németország, Olaszország, USA, Szovjet-Oroszország). Angolul, franciául, németül és oroszul jelentek meg publikációi, az első három nyelven monográfiái is. 1936-ban főelőadó volt a VI. Nemzetközi Közigazgatás-tudományi Kongresszuson Varsóban. Az 1937/1938-as tanévben a Pázmány Péter Tudományegyetem dékánja volt. 1936-1938 között munkatársaival és tanítványaival a tatai járás tudományos vizsgálatát végezte. Feleségével, dr. Techert Margit filozófussal a szovjet front elől menekülve 1944-ben Tatára, majd Héregre az erdészházba költöztek. 1945. március 24-én – az átvonuló szovjet csapatoktól elszenvedett atrocitások hatására – az önkéntes halált választották.

  RÉTVÁRI BENCE, közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: – Valóban, az elmúlt 21 évben összesen 50 olyan kormányhatározat, kormánydöntés született, amely a közszolgálat reformját, az eljárások egyszerűsítését, a szervezetrendszer átláthatóbbá tételét tűzte ki célul. Mindezek ellenére nem láthattuk kézzelfogható, tapintható eredményét. Bízom benne, hogy a Magyary-program valóban áttörés hoz. Már csak azért is, mert ahogy egykoron Magyary Zoltán is mondta, a közszolgálat reformját alkotmányos reformnak kell megelőznie, – nos, ez Magyarországon már megtörtént.

  – A Magyary-programban nem csupán tervek, álmok, vágyak szerepelnek Konkrét cselekvések követték, követik. Nagyon sokszor mondják a közigazgatásra, hogy túlburjánzó háttérintézmények, párhuzamosságok vannak. Mi ezt nemcsak mondtuk, de fel is léptünk ellene. 2010 és 2011 között például 13 minisztériumból 8 maradt. A területi államigazgatási szervek száma 292-ről - napjainkra – 93-ra, tehát harmadára csökkent.  A közszolgáltató költségvetési szervek száma is 193-ról 92-re apadt. A minisztériumok által alapított közalapítványoknak a száma 68-ról 21-re fogyatkozott.  Ezeknél a közalapítványoknál az volt a legnagyobb probléma, hogy bár közvagyonból jöttek létre, de az államnak a befolyása, döntéshozó lehetősége, felelősségre vonó képessége azonban megszűnt. Ezért kellett átszervezni őket. A legnagyobb átalakítás azonban, január 1-jével, a kormányhivatalok terén jött létre. A közigazgatási hivatal 14 másik hivatalt olvasztott magába, és így a 33 dekoncentrált szervnek már több mint a fele egységesen működik. Akkor fog azonban majd leérni ennek a közigazgatásnak, államigazgatásnak a lába a földre, amikor 2013. január 1-jétől a megyei kormányhivatalok alatt megjelennek a járási kormányhivatalok is.

  – A Magyary-program folyamatosan frissülő állami feladat-katasztert vezetett be, és további intézkedéseket is hozunk, amelyek biztosítékai annak, hogy ez a terv megvalósuljon, és mindenki érezze a jobban működő, hatékonyabb államot.

  +

  TARNAI RICHÁRD: – Köszönöm a reménykeltő választ, elfogadom.

  Az önkormányzatiság megszüntetése felé haladunk?

  VARGA ZOLTÁN (MSZP): – Körülbelül egy hónapja a parlamenti frakciók megkapták a Belügyminisztérium koncepcióját, amely átalakítaná az önkormányzati rendszert. Jelezték: az önkormányzatok nem szent tehenek hazánkban, a rendszer finanszírozása, működése sok helyen problémás, nem egyértelmű az állami és helyi önkormányzati feladatok szétválasztása, magas az önkormányzati adósságállomány is. Még akkor is üdvözlendő a reform szándéka, ha a Fidesz az elmúlt nyolc évben kitartóan akadályozott minden erre irányuló törekvést, nemzethalált és a tradicionális jogkörök eltiprását vizionálva.

  – A koncepcióban azonban rengeteg olyan elem van, amellyel már a javaslat szintjén sem lehet egyetérteni. Az önkormányzati és állami feladatok, illetve a fővárosi kerületek és a főváros vezetése kapcsán egymásnak homlokegyenest ellentétes ötleteket fogalmaz meg. Ebből egyetlen dolog válik világossá: a kormány elképzelése fényévnyi távolságra van a valóságtól! Számunkra érthetetlen, hogy a kormányhivatalok erősítésén kívül - ami megint csak a hatalom kormányhoz rendelését szolgálja - miért nincs egyetlen világos és egyértelmű pozitív irányt jelző javaslat sem az anyagban. Ha a 2 ezer fő alatti települések hivatalait megszüntetik, az egyenlő lesz a falurombolással, nem csoda, hogy erről szót sem ejtettek a választások előtt. Elfogadhatatlan az iparűzési adó részleges elvonása is, hisz sok helyen ez jelent fedezetet a hitelek finanszírozására. Ugyanígy elfogadhatatlan rákényszeríteni a helyi önkormányzatokat új helyi adók bevezetésére vagy az adók emelésére, ami a lakossági terhek mértéktelen emelkedéséhez vezethet. Kérdezem:

  • Van-e elképzelése a kormánynak arról, hogy súlyosa intézkedéseik következtében, miként akadályozzák meg a lakossági terhek emelkedését?
  • Van-e arra magyarázatuk, hogy miközben növelik a megyei és járási kormányhivatalok jogkörét, a demokrácia egyik legkomolyabb vívmányát, az önkormányzatiság elvét gyengítik?
  • Meg tudják-e mondani, hogyan lesz olcsóbb és hatékonyabb egy olyan rendszer, amelyben nem a helyi szinten születnek a döntések?
  • És végül: van-e önmagának nem ellentmondó elképzelésük arról, hogy mi lesz Budapest közigazgatásával?

  +

  TÁLLAI ANDRÁS, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő úr megállapította, hogy az önkormányzatok eladósodottak, finanszírozásuk zavaros, és hogy nem egyértelmű az állami és az önkormányzati feladatok szétválasztása. Ez igazából fölfogható önkritikának is, hiszen az önök nyolc éve alatt lett az önkormányzatok adminisztrációja, egyre nőtt a bürokrácia, és lassabb lett az ügyintézés. A többletfeladattal nem párosult az állami támogatás, melynek csökkentését mindenféle módszerrel kipróbálták: nem finanszírozták az inflációt, megemelték az áfát, a feladatot kiadták, de állami támogatást nem tettek hozzá, végezetül pedig elvonták még a csökkentett normatívákat is. Mi lett a következmény? Fizetési nehézségek, kifizetetlen számlák, az önkormányzatok eladósodása. 2002-ben még az önkormányzati szektornak lényegében nem volt adóssága, 2005-ben ez a szám már 330 milliárd forint lett, 2010-ben, a kormányzásuk nyolcadik évében, pedig már meghaladta az 1200 milliárd forintot. Jelentős részük sajnos csődhelyzetbe került. Ez az önök hagyatéka!

  – Képviselő Úr! Az a megállapítása, hogy megszűnnek a 2 ezer fő alatti községekben, településeken a hivatalok teljes szakmaiatlanságra vall. Ön is tudja, hogy a körjegyzőség által az ügyfélszolgálat, a szolgáltatások biztosítása rendben van, folyamatos. Teljesen érthetetlen az a kijelentése is, miszerint elfogadhatatlan az iparűzési adó részleges elvonása. Az önök rendszerében 142 önkormányzattól 33 milliárdot vont el a költségvetés. Mi olyan rendszert szeretnénk kiépíteni, ahol kiegyenlítő modell fog működni, ahol azok az önkormányzatok, amelyek több iparűzési adót szednek be hozzájárulnak a teljes rendszer működtetéséhez. Végül azt gondolom: a koncepcióban a föltett kérdéseire a válaszokat megtaláljuk. Semmiféle önkormányzatiság elvének gyengülése nem következik be, a döntések továbbra is helyben fognak megszületni. Az alaptörvény biztosítja a települések számára a képviselőtestület-, polgármester-választást. A rendeletalkotás, a határozathozatal, az önálló gazdálkodás minden önkormányzat számára megmarad. Budapest vonatkozásában pedig egyértelműen az a célunk, hogy egy jobban, hatékonyan működő fővárosi önkormányzati rendszert hozzunk létre. Ehhez azonban a minimum a feladatok és a hatáskörök átszabása szükséges. Végül köszönöm, hogy az interpellációja elején üdvözölte a reformot, kérem, hogy támogassák is!

  +

  VARGA ZOLTÁN: - Államtitkár úr! Jó lenne most már túllépni azon, hogy mindig az elmúlt nyolc évet kritizálják. A válasz, amit mondott, elfogadhatatlan, és azt kérem képviselőtársaimtól, hogy ők se fogadják el.

  Szavazás: az Országgyűlés 184 igen szavazattal, 90 nem ellenében, tartózkodás nélkül a választ elfogadta.

  Átgondolatlan és felesleges presztízsberuházás PPP-konstrukcióban kormányzati támogatással Pécsett?

  SCHEIRING GÁBOR (LMP): – Húsz éve használhatatlan magasház helyén építené fel a pécsi közigazgatási szolgáltató központot a várost irányító Fidesz-vezetés. A terv ezer sebből vérzik. A legeladósodottabb, a megszorításoktól és az intézmények bezárásaitól hangos Pécs városában, a haverok kedvéért kivételesen támogatott PPP-konstrukcióban, pénzügyileg teljesen irracionálisan és ellenőrizetlenül költenének el milliárdokat. A tervezett központba kerülne az összes olyan önkormányzati és állami hivatal, - utóbbiak bérelnék - ahol az állampolgári ügyeket intézik.

  – A megoldás olyan PPP-jellegű konstrukció, amelyet az Orbán-kormány korábban hevesen támadott, és amelyek sorát le is állította tavaly év végén. Külön érdekesség, hogy az ügyletben érintett a Grupo Milton: róla már több alkalommal bebizonyosodott, hogy igen bensőséges viszonyt ápol a legmagasabb kormányzati körökkel. Botrányos továbbá, hogy az elfogadott előterjesztés szerint csak a szerződéskötést követően készülnének el azok a tanulmányok, amelyek azt vizsgálnák, hogy megéri-e a beruházás az önkormányzatnak. Az önkormányzat úgy adott felhatalmazást a polgármesternek az együttműködési megállapodás aláírására, hogy semmit sem tudni arról, mire is kötelezi el a várost 30 évre. A pécsi városvezetés nem titkoltan számít a központi kormányzat támogatására, amire, értesüléseink szerint, Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes szóbeli ígéretet tett.

  • Mi indokolja, hogy a kormány, az adósságcsúcsot tartó városban, ahol történelmi magasságban áll a munkanélküliség, ahol ezrek féltik a munkahelyüket és ahol csak kemény megszorítások árán lehet megőrizni a város működőképességét, hogy milliárdokat költsön el a politika céljait szolgáló beruházásra?
  • Miért kényszeríti bele a legeladósodottabb önkormányzatot a kormány egy kétes értékű presztízsberuházásba, az egyablakos kormányhivatalok álmát kergetve?
  • A kormány valóban ad-e szerződéses garanciát a beruházás megindítása előtt arra, hogy az irodaterületeket kötött időre bérbe veszi?
  • Végül: miért jelentenek a pécsi magasház mögött álló befektetők kivételt a PPP-stop alól?

  +

  RÉTVÁRI BENCE, közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: - Képviselő úr! Vannak az ön által most felolvasott interpellációban olyan részek, amelyek egyértelműen a pécsi önkormányzatnak a hatáskörébe tartoznak. Tehát ezekről sem a kormányhivatal, sem a kormány nem dönthet, azt felül nem bírálhatja. Tehát a pécsi önkormányzati ügyeket elsősorban a pécsi önkormányzatban kell intézni, és nem a parlamentben.

  – A Baranya Megyei Kormányhivatal is azzal küzd, amivel sok más hivatal: széttagolt a szervezete, sok helyen vannak különböző kirendeltségei. Ezért lenne ésszerű egy helyre költöztetni őket. Nemcsak Pécsett, hanem sok más helyen is vizsgáljuk ennek a lehetőségét.

  – Arra a felvetésre, és itt idézem a tudósítást, hogy a 20 éve üresen álló, 25 emeletes pécsi toronyházban elképzelhető-e egy kormányzati központ, melyet egyébként a város vezetése is támogat, Navracsics szakminiszter miniszter úr, amikor ott járt Pécsett, február közepén úgy válaszolt: ezt csak egy alapos vizsgálat döntheti el. Hargitai János, a Baranya Megyei Kormányhivatal elnöke pedig azt mondta: ha el is készülne az épület, akkor sem tudja elképzelni, hogy odaköltözzék a teljes apparátus, ám ha a magasházból végül irodaépület lesz, megvizsgálják majd, milyen egységek odatelepítése lehet ésszerű. Páva polgármester úr viszont bejelentette: ha kormányzati garancia nem lesz, akkor eláll ettől a tervtől.

  – Tehát semmiképpen nem a döntés után, hanem előkészítő fázisban vagyunk. Elemezni szükséges: érdemes-e oda beköltözni a kormányhivatalnak és a kormányablakoknak. Tény viszont: most 99 kormányablak 29 helyen működik, ráadásul ennek a számát 2013-ra a többszörösére szeretnénk emelni, annak érdekében, hogy az emberek minél könnyebben tudjanak ügyeket intézni. A hatástanulmányok kiderítik, hogy ennek a pécsi magasház is helyszíne lesz-e vagy sem.

  +

  SCHEIRING GÁBOR: – Államtitkár úr! Való igaz, hogy egyelőre nem indult el a beruházás, ugyanakkor a pécsi önkormányzat a központi kormányzatra hivatkozva hatalmazta fel a polgármestert gyakorlatilag arra, hogy önállóan eljárjon. Tehát egyértelmű a központi kormányzat felelőssége is, hogy az ország legeladósodottabb városában, ahol az egeket verdesi a munkanélküliség, több tíz milliárdot költenének egy olyan presztízsberuházásra, amelyből a profitok - legalábbis részben - magánzsebekbe vándorolnának egy PPP-konstrukció keretében. Nem áll módomban elfogadni a válaszát.

  Szavazás: az Országgyűlés 164 igen szavazattal, 73 nem ellenében, tartózkodás nélkül a választ elfogadta. Meglepetésre, Gyenes Géza (Jobbik) pártjától eltérően igennel voksolt. 

  Van-e jövőképe a magyarországi élelmiszer-feldolgozásnak?

  SZABÓ ZSOLT (Fidesz): – Az elmúlt időszakban több statisztikai jelentés ismertette a magyar élelmiszeripar gazdaságban betöltött helyét. Szomorú tény: a korábbiakban a nemzeti összterméken belül igen jelentős részesedéssel bíró ágazat, különösen az elmúlt években, óriási veszteséget szenvedett. Főleg a tej-, a hús-, a konzerviparág szenvedett el jelentős piacvesztést, aminek hatására az ágazaton belül valamennyi terület elvesztette potenciálja 80 százalékát.

  – Működő gyárak és üzemek sora került bezárásra, a maradék jó része, pedig külföldi kézbe került. A multi kereskedelmi cégek által, nem magyar alapanyagból, gyenge minőségben előállított és ezáltal olcsóbban értékesíthető termékek tömegesen jelentek meg a piacon. Ezáltal Magyarország a megtermelt nyersanyagának nagy részét nem helyi szinten, nem hazai gyártók és termelők által feldolgozva értékesíti, hanem kiviszi külföldre, majd importálja. A legkiemelkedőbb probléma azonban a tőke-ellátatlanság. Míg Nyugat-Európában a feldolgozóipar a saját tőke-idegen tőke aránya kétharmad-egyharmad, addig Magyarország a 90-es évek közepe óta teljesen elveszítette a sajáttőke-arányát. Jelenleg a nyersanyagot és alapanyagot felvásárló, gyártást végző cégeknél nem ritkák az olyan terméket, melyeket a multik, érdekeinek érvényesülése révén, csak utólagosan kötbérrel terhelve értékesítenek.

  - Államtitkár Úr! Szeretném javasolni egy EU-konform, piacvédő eszközrendszer bevezetését, továbbá szeretném javasolni, hogy a Magyarországon gyártott, kizárólag magyar alapanyagból gyártott termékek részére a piacra jutást a kormány biztosítsa. Kérdezem tehát:

  • Van-e jövőképe a magyarországi élelmiszer-feldolgozásnak a gazdaságban?
  • Hol találnak helyet ennek az eddig csökkenő, de fejlődésre váró ágazatnak a magyar gazdaságon belül?

  +

  ÁNGYÁN JÓZSEF, vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: - Igaza van képviselő úr! Méltatlan a helyzet! Mindez az elmúlt 8 év katasztrofális agrár- és vidékpolitikájának egyenes következménye. Nemcsak exportpiacaink jelentős részét veszítettük el, hanem a hazai piacainkat is újra vissza kell szerezzük. Méltatlan az a helyzet, ami az élelmiszer-gazdaság területén kialakult, holott Magyarország adottságai kiválóak. 15 millió embernek jó minőségű, egészséges, biztonságos élelmiszert tudunk előállítani a Kárpát-medencében, és ehhez a tradícióink is megvannak. Újra kell tehát építenünk a vertikumot! Össze kell kapcsolnunk sok mindent, ami mesterségesen szétvált: a várost a vidékével, a felvevő piacot a termelővel, az élelmiszeralapanyag-termelést a feldolgozással, az értékesítést a kereskedelem különböző szintjeivel.

  – A nemzeti vidékstratégia gyors és hatékony változást irányoz elő. A legfontosabb feladatokból néhány: a termelésben színes, minőségi, tájaink adottságaihoz alkalmazkodó, hungarikumainkat kihasználó mezőgazdaságot kell megvalósítanunk. Eladhatóvá kell tenni, de előbb föl kell dolgoznunk a termékeinket. Az a primitív mezőgazdasági szerkezet, ami tömeget termel néhány növény monokultúrás termesztésével, alkalmatlan egy ilyen típusú mezőgazdaság megvalósítására. Színes, sokszínű, a tájak adottságaihoz alkalmazkodó termékszerkezetre, és helyi feldolgozásra van szükségünk. Ennek az Új Széchenyi-tervben megteremtjük a feltételeit az 5 ezer lélekszám feletti településeken, az Új Magyarország vidékfejlesztési program pedig az 5 ezer lélekszám alatti településeken fogja ezt megoldani.

  – Piactisztításra van szükség, mert az, ami a magyar élelmiszerpiacon megjelent a szabályozatlanság következtében, az katasztrofális képet mutat. A magyartermék-rendelet, amely európai egyeztetésen van, ki fogja mondani: magyar termék az, ami Magyarországon, magyar alapanyagból készült! Csak azok használhatják a nemzeti jelképeinket a termékeiken, akik ennek a szigorú követelménynek megfelelnek.  Nos, ez mind-mind azt szolgálja, hogy változást érjünk el, mert kulcsfontosságú, hogy ezt a vertikumot újra föl tudjuk építeni. A kormánynak elhatározott szándéka, hogy forrásokat teremt ehhez az átalakításhoz, és a jogi környezetét is meg fogja teremteni.

  +

  SZABÓ ZSOLT: – Keressük mindannyian a lebontott hatvani, selypi, szolnoki, szerencsi, kabai cukorgyárat, keressünk több mint 50 konzervgyárat, hogy a zalaegerszegi húsüzemről ne is beszéljek. Nagyon fontos az arányok visszaállítása, a kis, közepes, és nagy ágazatban, a gyártásban és a kereskedelemben egyaránt. Kérve és bízva a gyors cselekedetekben a válaszát elfogadom.

  Tervezik-e, hogy a belügyminiszter Kárpátaljára, Újvidékre vagy a cigánybűnözők által meggyilkoltak családjaihoz is elviszi az USA nagykövetét?

  NÉMETH ZSOLT (Jobbik): - Nem olyan régen a belügyminiszter úr lelátogatott Gyöngyöspatára az Egyesült Államok nagykövet asszonyával, hogy ott egy idegen ország nagykövetének jelenlétében demonstrálhassa szolgalelkűségünket. Jellemző volt, hogy önöket azok tapsolták meg, akik a kiélezett helyzetben magyarok ellen hajtottak végre gyilkossági kísérletet vagy lincselést.

  – Államtitkár úr! Értékeljük, hogy azokkal a rendőrökkel próbálják fenntartani a rendet, akik alól épp most húzzák ki a megélhetést, a biztos talajt, és közben a valamit tenni akarókat pedig börtönbüntetéssel szankcionálják a Btk. és a polgárőrtörvény elkapkodott módosításaival. Mégis abban reménykedem, hogy talán végre a magyar érdekek mellett is ilyen nagyszerűen ki fog állni ön és a kormány. Ebből az érzelmi motivációból kiindulva gondolom, hogy látogatásuk következő helyszíne éppen Kárpátalja lesz, ahol számon kérhetik, az ukrán nemzetbiztonsági hivatal miért figyelteti vagy figyeli meg a magyar nemzetiségű és nemsokára újra magyar állampolgárságú barátainkat. Vagy: elmennek Újvidékre, ahol a magyarok elleni gyűlölet továbbra is tombol, esetleg a Felvidékre tesznek kiruccanást a nagykövet asszonnyal, hogy szóvá tegyék a nyelvtörvényt, a beneši dekrétumokat, az ottani magyar őslakosság meghurcoltatásait. De, maradjunk csak a csonka határainkon belül! Ismerjük magyarországi félgyarmati helyzetünket, amit ez a kormány is előidézett, ezért kérdezem:

  • Egy idegen ország nagykövet asszonya miért pont a magyar kormány belügyminiszterével tesz hivatalos látogatást, majd közös nyilatkozatokat?
  • Miért nem az ilyenkor illetékes Külügyminisztérium jár el, hiszen köztudott, hogy államtitkára mennyire rajong az Amerikai Egyesült Államokért vagy éppen annak nagykövet asszonyáért? 
  • Mikor tesznek egy kis kiruccanást azon vidéki településekre, ahol a magyar többségi társadalom már szinte retteg kimenni az utcára sötétedés után?
  • Tervezik-e, hogy Kárpátaljára, Újvidékre vagy a cigány bűnözők által meggyilkoltak családjaihoz is elviszik az USA nagykövetét?

  +

  KONTRÁT KÁROLY, belügyminisztériumi államtitkár: - Képviselő úr! Szeretném arról tájékoztatni önt, hogy Gyöngyöspatán rend van, Gyöngyöspatán nyugalom van, Gyöngyöspatán békesség van. Ezt annak is köszönhetjük, hogy a rendőrség határozottan nagy erőkkel és eredményesen lépett fel a rend és a törvényesség helyreállítása, fenntartása érdekében. Szeretném emlékeztetni arra is, hogy a gyöngyöspatai önkormányzati tisztségviselők és a képviselők egyaránt felhívták a figyelmet arra, hogy nem kérnek a fejük fölött zajló politikai játszmából. Arra kértek mindenkit, hogy Gyöngyöspata ne legyen a politikai haszonszerzés terepe, hagyják őket békén. Azt kérték, hogy a rendőrség tartsa fenn a rendet, és ne bizonyos szervezetek, ne büntetett előéletűek járőrözzenek Gyöngyöspata utcáin.

  – Képviselő úr! A nemzeti együttműködés kormánya a törvényeket betartatja. Állításával ellentétben hangsúlyozom: a Btk. és a polgárőrségről szóló törvény módosítására nem elkapkodott módon, hanem megalapozottan került sor. Ugyanis az egyes, magukat polgárőrnek nevező csoportok magatartása alapvetően sértette a joggal való visszaélés tilalmának, illetve a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveit, és ezekkel ellentétes tevékenységeket valósítottak meg.

  – Nem látok kivetnivalót abban sem, sőt természetesnek tartom, ha a konfliktusokkal terhelt településen a közrend, közbiztonság fenntartásáért felelős szervezetet irányító miniszter kalauzolja egy külföldi ország nagykövetét. A hazai közrend és közbiztonság fenntartása nemzeti ügy. Amint azt a helyszínen Pintér Sándor belügyminiszter úr elmondta, a rendet a rendőrök segítségével tudjuk garantálni, a békességet és a békét a helyieknek egymással kell megkötni. Gyöngyöspatán egyelőre marad a fokozott rendőri jelenlét, mindaddig, amíg erre szükség van. Emellett közmunkaprogramokat indítunk, és reményeink szerint mód lesz a Kecskekő, amely a település egyik szimbólumává vált, visszavételére, visszatérésére. Erdőtelepítések lesznek, és egyéb programokat is beindítunk a település önkormányzatával egyetértésben.

  – Képviselő úr! Ha figyelne rám, és valóban azt a szándékát fejezné ki, hogy önök támogatják a közrend, közbiztonság megerősítését ebben az országban, akkor arra kérem önöket, hogy szavazataikkal támogassák ezt a célt megvalósító törvényjavaslatokat.

  +

  NÉMETH ZSOLT: - Államtitkár úr! A közbiztonság nemzeti ügy. Ez valóban így van, de akkor gondoljunk arra, és vegyünk elő egy baranyai települést, például Vajszlót, ahol az önök jóvoltából kikapcsolták az áramot a körzeti megbízotti irodából. Ne bólogasson, államtitkár úr, kikapcsolták az áramot, ott voltam. Miközben az önkormányzat eljárást kezdeményezett a Fideszes polgármester ellen, nem pénzt adtak, hogy visszakapcsolják az áramot, hanem biztonsági szolgálatot küldtek le a polgármesteri hivatalhoz: napi 20 ezer forintot kapnak a biztonsági őrök, azért, hogy csak azt engedjék be, akit a leváltott polgármester akar. Önök így őrzik a közbiztonságot. Látható: önöknek csak a saját hatalmuk bebetonozása a céljuk, s erre bármilyen eszközt felhasználnak. Nem tudom elfogadni ezt a felháborító választ! 

  Szavazás: az Országgyűlés 192 igen szavazattal, 38 nem ellenében, 50 tartózkodás mellett a választ elfogadta. Sajátos érdekesség, hogy az MSZP két kivétellel (dr. Kolbert István, Varju László) tartózkodott. 

  Mennyi az annyi?

  VARGA LÁSZLÓ, (MSZP): - A kormány az elmúlt időszakban különböző papírokon, különböző fórumokon más-más számokról beszélt azzal kapcsolatban, hogy mennyien lesznek a következő években, akik a közfoglalkoztatás révén jutnak majd munkához. A konvergencia-program szerint a közfoglalkoztatásra ebben az évben rendelkezésre álló keretből az előzetes számítások szerint a rövid idejű közfoglalkoztatásnál mintegy 190 ezer, a hosszabb időtartamúnál pedig 15-20 ezer fő foglalkoztatása valósulhat meg. Ehhez képest Nagy Anna kormányszóvivő azt mondta, hogy ma 120 ezer közmunkás van, és a tervek szerint a következő időszakban a kormány 300  ezerre növelné ezt a számot. Matolcsy György pedig áprilisban még 150 ezer új munkahellyel számolt a közmunkaprogram keretében. Úgy tűnik, ez a sokféle szám, adat azért kereng a médiában, mert a kormánynak nincsenek konkrét elképzelései a foglalkoztatási kérdésekről, nincsenek hatásszámításaik; de miért is lenne, ha nincsen valódi gazdaságpolitikájuk?

  – Államtitkár úr! Az ígérgetések közben önök felfüggesztették a felnőttképzéseket, és leállították a hátrányos helyzetű álláskeresők elhelyezkedését segítő, uniós finanszírozású programokat. Egy kormányhatározat értelmében a közfoglalkoztatási programok átkerülnek a Belügyminisztériumhoz. Ez is mutatja, merre, hova tartunk, hogy mi a gazdaság iránya: mindegy mennyien lesznek a munkanélküliek, mindegy lesz-e közmunka, illetve támogatás számukra. A lényeg az irányítás a felügyelet megoldása, a nyugdíjból visszavezényelt rendőrökkel, katonákkal rendészetileg kezelhető legyen a munkanélküliek hada. Mindezek után kérdezem:

  • Mennyien vesznek részt a közmunkaprogramokban, és mennyi lesz jövőre a közfoglalkoztatottak száma?
  • Hogyan lesz itt egyetlen ember is, aki a közfoglalkoztatásban dolgozhat majd, és meg is tud élni az ott megkeresett pénzből?
  • Mi lesz azokkal, akik munka és ellátás nélkül maradnak?
  • Hány ember részesül valamilyen álláskeresési támogatásban?
  • Hány ember részesül bérpótló juttatásban, és mennyien vannak a rendszeres szociális segélyezettek?
  • Pontosan, évekre lebontva, hány új munkahely teremtésével, hány új, közfoglalkoztatásban létrejövő munkahellyel számol a kormány az elkövetkezendő években?

  +

  CZOMBA SÁNDOR, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Vágjunk egy kis rendet a számok között! Magyarországon éveken át 270-300 ezer ember részesült rendelkezésre-állási támogatásban vagy bérpótló juttatásban, 30-50 ezren pedig rendszeres szociális segélyt kapnak hosszú-hosszú évek óta. Az önök közfoglalkoztatási programjából 100 ezer ember dolgozott, 170 ezer ember egyetlen napot sem.

  – A mostani programunk szerint az álláskeresési járadékra 104 ezren, az álláskeresési segélyre 44 ezren jogosultak, és 183 ezren kaptak bérpótló juttatást. A szociális ellátottak közül a rendszeres szociális segélyezettek létszáma 2011. május hó végén 50 ezer fő volt. 2011. június 17. napjáig a közfoglalkoztatásban részt vevők létszáma megközelítette a 155 ezer főt. Az országos és helyi közmunkaprogramok keretében, 6-8 órás közfoglalkoztatásban ez idáig 47 ezren vettek és vesznek részt. A közfoglalkoztatás támogatására rendelkezésre álló 64 milliárd forint keretből 2011. június 17-éig 54,7 milliárd forint került lekötésre, amely több mint 206 ezer fő, a tervezett 226 ezres létszám 91 százalékának közfoglalkoztatását teszi lehetővé. Már most látható, hogy a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatásban a tervezettnél várhatóan egyharmaddal többen vesznek részt.

  – Képviselő úr! A következő időszakban is - mint ahogy eddig is - a fő célunk a „segély helyett munkát” elvének megvalósítása! A mostani programunk szerint 200-220 ezer ember fog dolgozni közfoglalkoztatásban, rövid vagy hosszabb időtartamban. A cél 300 ezer ember foglalkoztatása, amennyiben ez nem lehetséges az elsődleges munkaerőpiacon, akkor közmunkában. Hosszú távon azonban nem cél a közfoglalkoztatásban tartani az embereket, fontosabbnak tartjuk, hogy minél több ember az elsődleges munkaerőpiacon kapjon munkalehetőséget.

  +

  VARGA LÁSZLÓ: – Államtitkár Úr! Tulajdonképpen jubileumot is ülhetünk, mert a tízedik variáció adta elő, arra, hogy hány munkahelyet teremtenek. Ma délelőtt utasították vissza a bizottságban azokat a módosítóinkat, amelyek arról szóltak, hogy az év nagyobbik részében nyolcórás legyen a közfoglalkoztatás, tisztességes megélhetést biztosító bérrel. Ehelyett gyakorlatilag kényszermunkára küldik az embereket 46 800 forintért, amelynek a harmadát még letiltani is lehet. Ez elfogadhatatlan, ez éhen halni is kevés! Nem tudom elfogadni a válaszát.

  Szavazás: az Országgyűlés 176 igen szavazattal, 82 nem ellenében, tartózkodás nélkül a választ elfogadta.