A Vasárnapi újságnak nyilatkozva Simicskó István honvédelmi miniszter elmondta, hogy új területvédelmi rendszer létrehozásán dolgozik. Akár járásonként is lehetnének tartalékos katonai egységek az országban – mondta el a politikus. Mivel a honvédekre a terrorizmus elleni belföldi akciókban is szükség lehet, ezért módosítani kellene az alaptörvényt. A tárcavezető szerint nem csak szerződéses katonának várják a fiatalokat, hanem az új, önkéntes tartalékos képzésre is.
Simicskó István honvédelmi miniszter szerint ezáltal azok is megtalálhatják a számításukat, akik polgári foglalkozás mellett vállalják a haza védelmét.
A 2010-es kormányváltás idején másfél tucat, vagyis 18 önkéntes tartalékos katona volt Magyarországon, mára 5500 főre növelte a létszámot a Honvédelmi Minisztérium. A tárcavezető szerint ez viszonylag elfogadható létszám, de lassú a felvétel menete, másrészt szeretnék a védelmi rendszert területi alapra helyezni. A cél az, hogy megyénként, akár járásonként legyenek tartalékos katonai egységek, természetesen önkéntes alapon – tette hozzá.
Polgárőrök, leszerelt honvédek, egyetemisták is jöhetnek
Simicskó István szerint az elmúlt időszakban talán kevésbé sikerült a fiatalok felé nyitni, ezért nagyon fontos, hogy a jelentkezőket engedjék, sőt, bátorítsák. Értékelni, motiválni és díjazni is kell, ha valaki ilyen módon vállalja a haza védelmét. Ennek részleteit már kidolgozták, a feladatra pedig miniszteri biztost fognak kinevezni.
A honvédelmi miniszter azt is kiemelte, valamilyen oknál fogva eddig a szerződéses katonákkal nem sikerült megállapodni – magyarul, nem volt követelmény –, hogy leszerelésük után benn maradjanak a rendszerben tartalékos katonaként. Ennek a részleteit is kidolgozzák, hiszen luxus, hogy a szerződés lejárta után teljes mértékbe elengedik a távozó honvédek kezét. A miniszter szerint a hatvanezer fős polgárőrség további célcsoport, ennek tagjai meglévő feladatuk mellett még tartalékos katonák is lehetnének.
Tartalékosnak 18. életévét betöltött, egészségügyi alkalmassági vizsgán átesett fiatalemberek jöhetnek számításba – tette hozzá a honvédelmi miniszter. A tartalékos alapkiképzése körülbelül egy hónap, majd szerződéstől függően különbözőféle továbbképzésekre mehet. Például egy egyetemista a vizsgaidőszak után bemenne pár napra, hétre átismételni az alapkiképzésen megtanult feladatokat, vagy érdeklődésének megfelelően elmenne valamely szakirányba.
Magyaros megoldás
Hasonló rendszer Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban is működik, amelyek tapasztalatait szeretnék átvenni, de magyarosítva alkalmaznák őket – mondta Simicskó István.
A tartalékos egységek bármilyen veszély, baj esetén hadra foghatók lennének, nem beszélve arról, hogy a 25 ezer fős magyar honvédség mögött nagyon komoly tartalékot tudnának képezni. Tudjuk, hogy nincsen haderő tartalék nélkül – fogalmazott.
A miniszter szerint a tömeges migráció jelentette új kihívásokkal szemben a NATO-nak és a nemzetállamoknak is lehet feladata. A biztonság fogalmát újra kell gondolni, hiszen ezek a veszélyek bujtatott formában jelentkeznek, amire mindenkinek fel kell készülni. A nagy kérdés, hogy a nemzeti haderőnek ebben mekkora szerepe lehet. Simicskó István szerint már az ideiglenes határzár megépítése is azt mutatta, hogy szükség van a honvédségre.
