A helyi KDNP és Fidesz trianoni emlékműnél tartott rendezvényén az államtitkár a történelem furcsaságának nevezte, hogy azokkal a népekkel kell közösen figyelni a fenyegető veszélyre, amelyekhez Magyarország jelentős része került.

Érvelt amellett, hogy az iskolák határon túli magyar gyerekeket fogadjanak, mondván: ezzel erősödik a magyarságtudatuk, és az itthoniak is gyarapodnak.

„Vegyük észre, hogy mennyire fontos a magyarság összefogása, ha veszély fenyegeti az országot, nemcsak sopánkodni, hanem tenni is kell" – mondta Soltész Miklós.

Kitért arra is: érdemes tudni, hogy Magyarország igazságtalan területcsorbításán túl milyen veszteségek érték az országot. „Biztatom a tanárokat", vegyék elő azokat a térképeket, irodalmi műveket amelyek bizonyítják, mekkora volt ez az igazságtalanság – tette hozzá.

A szántóföldek 57 százalékát, a legelők több mint 72 százalékát, az erdők 85 százalékát, a szarvasmarha-állomány több mint 60 százalékát vették el a trianoni békediktátummal, „vas-, réz- és sóbányáink mind eltűntek, vízerőműveink 90 százaléka, vasúthálózatunk 60 százaléka is elveszett", a tizenegynéhány milliós magyarságból 7,4 millió maradt a megcsonkított Magyarországon – sorolta a veszteségeket az államtitkár.

„Büszkék lehetünk a csonka országban maradt magyarságra" és azokra a magyarokra is, akik az elszakított területeken maradtak. Néhány éven belül felállt Magyarországon az új államigazgatás, ami hatalmas lépés volt – jegyezte meg Soltész Miklós.

A megemlékezésen a helyi Széchenyi István Katolikus Általános Iskola diákjai adtak műsort, a rendezvény végén pedig a résztvevők megkoszorúzták az emlékművet.